Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

V. A parlamenti munka keretei

V. A parlamenti munka keretei

1. Az Országgyűlés alakuló ülése

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. (Alaptörvény 3. cikk.) Az alakuló ülés előtt a parlamentbe bejutott politikai pártok alakuló képviselőcsoportjai között egyeztetési tárgyalások folynak, amelyek a pártok közötti megállapodást hívatottak elősegíteni az Országgyűlés tisztségviselői és a bizottsági helyek elosztását illetően. Az alakuló ülés megnyitására a pártok közötti megállapodás többnyire már megszületik. Az alakuló ülés egyfajta ünnepi ülésnek tekinthető, ezzel az üléssel kezdődik egy új parlamenti ciklus időszaka. Az ünnepi ülést – amely a Himnusz eléneklésével kezdődik – a köztársasági elnök nyitja meg, aki ünnepi beszédében köszönti e képviselőket és egyfajta üzenetet fogalmaz meg az új összetételű Országgyűlés számára. A köztársasági elnök beszédében bejelenti, hogy a képviselők megbízólevelüket benyújtották, majd felkéri a legidősebb parlamenti képviselőt a korelnöki és a legfiatalabb négy képviselőt a korjegyzői feladatok ellátására.

A korelnök vezeti az Országgyűlés alakuló ülését az Országgyűlés tisztségviselőinek (elnökének) megválasztásáig. A korjegyzők a korelnökkel együtt – mint mandátumvizsgáló bizottság – megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. A képviselői megbízólevelek szabályosságának ellenőrzését követően a képviselők esküt tesznek, az esküokmányt aláírják, és ezzel részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. Az alakuló ülésen az Országos Választási Bizottság elnöke és a választások szabályos lefolytatásáért felelős miniszter beszámolnak a választás lefolyásáról és eredményéről, beszámolójukat az Országgyűlés határozat formájában fogadja el.

2. Az országgyűlési ciklus időszaka

Egy országgyűlési ciklus az Országgyűlés megalakulásától a következő Országgyűlés megalakulásáig tart. Az Országgyűlést négy évre választják, az országgyűlési ciklus azonban nem feltétlenül négy évig tart. Rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején az Alaptörvény értelmében a parlament megbízatása négy évnél hosszabb is lehet: az Országgyűlés megbízatása meghosszabbodik a rendkívüli állapotra, szükségállapotra okot adó körülmény elmúltáig. Ugyanakkor az Országgyűlés megbízatása négy évnél rövidebb is lehet. Az Országgyűlés kimondhatja korábban történő feloszlását és a köztársasági elnök is feloszlathatja az Országgyűlést a választások egyidejű kitűzésével, ha

a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy,

b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. (Alaptörvény 3. cikk).[191]

A költségvetés el nem fogadása közel áll a kormánnyal szembeni bizalmatlanság kifejezéséhez, hiszen amennyiben a kormánytöbbség nem tudja elfogadni a költségvetést, ez a kormányzásképtelenséget tükrözi.[192]

Rendkívüli állapot esetén az Országgyűlés azonban nem mondhatja ki feloszlását és nem oszlatható fel. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja. A különleges jogrend időszaka alatt országgyűlési képviselők általános választását nem lehet megtartani, de ha már a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetése előtt megtartották a választásokat, azonban az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot és a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belül hívja össze. (Alaptörvény 48. cikk).[193]

3. Az Országgyűlés ülésszakai, ülései és ülésnapjai

Egy parlamenti cikluson belül a parlament rendszerszerűen működik, ezt fejezi ki az ülésszak, az ülés és az ülésnap. Az ülésszak egy hosszabb időtartamot foglal magában, ezen belül lehet plenáris és bizottsági üléseket összehívni. Az ülésszakon belül rendezik meg az üléseket, a plenáris ülés lehet egy vagy többnapos is, az ülésnap pedig a konkrét ülés napját jelöli. A kormány jogalkotási tervét – a jogalkotásért felelős szerv megjelölésével – az Országgyűlés rendes ülésszakaihoz igazodóan, határozattal állapítja meg.[194]

Az Országgyűlésnek, mint legfőbb népképviseleti szervnek rendszeresen üléseznie kell (Alaptörvény 5. cikk), de ez nem jelenti azt, hogy az Országgyűlésnek folyamatosan kellene üléseznie. Az Alaptörvény nem szól az ülésszakok és ülések rendjéről, a rendszeres ülésezést biztosító rendelkezések meghatározását sarkalatos törvényre bízza. A korábbi alkotmány az Országgyűlés két rendes ülésszaka között tett különbséget: a február elsejétől június 15-ig, illetve a szeptember elsejétől december 15-ig terjedő időszakok. Ugyancsak a korábbi alkotmány szólt arról, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre összeül. A jelenleg hatályos Házszabály fenntartja a korábbi két ülésszakot, és a rendkívüli ülésszakra és ülésekre vonatkozó korábbi alkotmányi szabályokat. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt.

Az Alkotmánybíróság egyik határozatában alkotmányos követelményként határozta meg azt, hogy az Országgyűlés működése folyamatos legyen. A testület által elfogadott határozat szerint a folyamatosság akkor biztosított, ha az Országgyűlés a rendes ülésszakok alatt az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladóan követik egymást, biztosítva ezáltal azt, hogy az Országgyűlés feladatainak maradéktalanul eleget tegyen.[195] 1999-ben olyan ülésezési rendszert vezettek be, amely alapján plenáris ülést az Országgyűlés minden harmadik héten tartott, a második hét a bizottsági hét volt és egy hét állt rendelkezésre, hogy a képviselők választókerületi ügyeiket intézzék. Az Alkotmánybíróság idézett határozatában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg arra való hivatkozással, hogy a házszabály a jogállamiságot sértő módon hiányosan határozta meg az Országgyűlés ülésezési rendjét. Ma az Országgyűlés visszatért a korábbi gyakorlatára, mely szerint hétfő és kedd a plenáris ülések napja, szerda és csütörtök pedig a bizottsági napok. Ezen ülésezési rendtől az Országgyűlés esetenként az elvégzendő feladatokra tekintettel eltérhet.

Az Országgyűlés ülései nyilvánosak, de a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. (Alaptörvény 5. cikk). Az Alkotmánybíróság a parlamenti nyilvánosságot a demokratikus hatalomgyakorlás egyik fontos elemének minősíti. Határozatában megállapította, hogy a parlamenti szólásszabadság, a véleménynyilvánítás lényeges alkotóeleme. Az Országgyűlés az a terep, ahol az ország sorsát közvetlenül érintő ügyekben érvek és ellenérvek felsorakoztatását követően hoznak döntést a képviselők. Alkotmányos törvényalkotás nem képzelhető el a parlamenti tanácskozás nyilvánossága és a képviselői felszólalások szabadsága nélkül.[196]



[191]  A költségvetési fegyelem betartatása érdekében ez a szabályozás váltotta fel azt a korábbi alkotmányi szabályozást, amelynek értelmében akkor is feloszlatható volt az Országgyűlés, ha a parlament 12 hónapon belül négy alkalommal megvonta a bizalmat a Kormánytól, amelyet az indokolt, hogy egy ilyen helyzet ellehetetlenítette volna a közös munkát és az állami szervek alkotmányos együttműködési kötelezettségét.

[192]  Lásd Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2011. 235. p.

[193]  Új típusú szerkesztési megoldás az Alaptörvény esetében, hogy egységes szerkezetben (egy külön részben: Különös jogrend, arab számozással) foglalja össze a rendkívüli és szükségállapotra stb. vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az Alkotmányban még szétszórva helyezkedtek el.

[194]  Lásd a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 3. §-át.

[195]  Lásd 4/1999. (III. 31.) AB határozat.

[196]  Lásd 34/2004. (IX. 28.) AB határozat.