Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

II. Az önálló szabályozó szerv szervezete

II. Az önálló szabályozó szerv szervezete

Az Alaptörvény az önálló szabályozó szervek tekintetében csak a minimális alkotmányos előírásokat tartalmazza: ilyen szervet csak sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom részére rögzített feladat- és hatáskör ellátására lehet létrehozni. A szerv vezetőjét vagy a kormányfő (így kerül pozíciójába az NMHH elnöke), vagy a miniszterelnök előterjesztésére az államfő nevezi ki (így nyeri el tisztségét a PSZÁF elnöke). Az egyszemélyi vezető kinevezési időtartamát is sarkalatos törvénynek kell rögzítenie. (A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke esetében a kinevezés tartama hat, az NMHH elnöke esetében kilenc év.) Az elnökhelyettesek vagy alelnökök általában elnöki kinevezéssel nyerik megbízatásukat, és mandátumuk is tipikusan – bár az ettől való eltérés nem kizárt – az elnökéhez igazodik.

Az elnök jogállása a miniszterével azonos, felelőssége is ahhoz hasonló. A jogalkotó számos részletszabállyal igyekszik biztosítani az egyszemélyi vezető függetlenségét (például az összeférhetetlenség eseteinek széles körű rögzítésével).

A PSZÁF elnöke és az NMHH elnöke hivatalát a határozott időtartam lejártával, lemondásával, halálával vagy felmentés útján veszítheti el. E tényeket a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg. A PSZÁF elnöke kapcsán a lemondás szabályait a 2010. évi CLVIII. törvény fejti ki. Eszerint a felügyelet elnöke írásban mondhat le, amelyet a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz kell benyújtania, aki azt tudomásul veszi. Lemondással egy meghatározott jövőbeni időpontban szűnik meg az önálló szabályozó szerv vezetőjének megbízatása, amely időpontot a kormányfő javaslatára az államfő határoz meg. A szervezet működésének stabilitása és a vezető akaratának tiszteletben tartása közötti egyensúly érdekében a jogalkotó arról is rendelkezett, hogy ez az időpont nem lehet későbbi, mint a lemondás kormányfőhöz történő benyújtását követő hatvanadik nap [16. § (1) bekezdés].

A felmentés bővebb magyarázatot igényel. A felmentés okainak az önálló szabályozó szervekre vonatkozó törvények több csoportját különböztetik meg. A felmentés alapjául tehát tények szolgálnak, amelyeknek a kinevező általi jogi értékelése eredményezi a megbízatás megszűnését. Ilyen tények pl. az összeférhetetlenség meg nem szüntetése, továbbá ha a szerv vezetőjét bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik (vagy mellékbüntetésként foglalkozástól eltiltással sújtják), jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá kerül, vagy neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak [Mttv. 113. § (2) bekezdés].