Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

14. fejezet - 14. A bíróságok

14. fejezet - 14. A bíróságok

Tartalom

I. Az igazságszolgáltatás fogalma
II. Az igazságszolgáltatás alapelvei. A bírói függetlenség
1. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma
2. Az igazságszolgáltatás egységének elve
3. A társasbíráskodás elve
4. A néprészvétel elve
5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve
6. Az anyanyelv használatának joga
7. Az ártatlanság vélelme
8. A védelemhez, a védőválasztáshoz és a képviselethez való jog
9. A jogorvoslati jogosultság elve
10. A bírósághoz fordulás joga és a tisztességes eljáráshoz való jog
11. A bírói függetlenség
III. A bírósági szervezetrendszer
1. A bíróságok típusai
2. A bírósági szervezet Magyarországon
IV. A bírák jogállása
1. A bíró szolgálati viszonya
2. A bíró szolgálati jogviszonyának keletkezése
3. Általános kinevezési feltételek
4. A kinevezési eljárás
5. A bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése
6. A bíró fegyelmi felelőssége
V. Az ülnökök jogállása
VI. A bíróságok központi igazgatása (OBH elnöke, OBH, OBT)
1. A bírósági igazgatás fogalmának meghatározása
2. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke
3. Az Országos Bírósági Hivatal
4. Az Országos Bírói Tanács
VII. A Kúria szerepe a joggyakorlat egységességében (egységesítésében)
1. A jogegységi határozat jogi természete
2. A jogegységi eljárás, a jogegységi tanács
3. Az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés
4. A jogegységi határozat, az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés közzététele
5. A joggyakorlat elemző csoport

Lichtenstein József

I. Az igazságszolgáltatás fogalma

Az igazságszolgáltatás fogalmának meghatározása aszerint csoportosítható, hogy a fogalom-meghatározást az igazságszolgáltatás ún. anyagi (materiális) meg­határozásából vagy egyéb ismérvek – pl. a bírósági szervezet vagy a bírósági eljárás kérdéseinek – középpontba állításával végezték-e el, illetve abból indultak-e ki.[282]

Az anyagi vagy materiális értelemben vett igazságszolgáltatás fogalom-meghatározása az igazságszolgáltatási tevékenységre koncentrál. Eszerint az igazságszolgáltatás alapvetően azt az állami tevékenységet jelenti, amely jogviták közhatalmi erővel, előre meghatározott jogszabályok eldöntésében, és ezáltal a jogszabályok egyedi esetben történő érvényesítésében áll. Az anyagi értelemben vett igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatást mint tevékenységet jelenti.

Az igazságszolgáltatásra mint tevékenységre koncentráló meghatározással szemben az ún. formális vagy alaki meghatározások az igazságszolgáltatás lényegét annak formai jegyei alapján kísérlik megragadni. Az egyik ilyen nézet az igazságszolgáltatás formális meghatározása során abból indul ki, hogy az igazságszolgáltatást bíróságok gyakorolják, ebből kifolyólag a bíróságok által ellátott tevékenységet tekintik igazságszolgáltatásnak. Másképp fogalmazva, a bíróságok azok az állami szervek, amelyek az igazságszolgáltatási tevékenységet gyakorolják, tehát a bíróságok által végzett tevékenység (vagy ezek összessége) azonos az igazságszolgáltatással.

Akár a materiális értelemben vett igazságszolgáltatás fogalmát, akár az igazságszolgáltatás formai jegyeit kiemelő meghatározást nézzük, nyilvánvaló, hogy külön-külön egyik megközelítési mód sem adja az igazságszolgáltatás olyan általános definícióját, amely alá különösebb gond nélkül besorolhatnánk az igazságszolgáltatás gyakorlatban előforduló összes megjelenési formáját. Tág értelmezés esetén az anyagi meghatározás gyenge pontja, hogy a konfliktuskezelő tevékenységi elem (a jogviták eldöntése) megléte miatt olyan tevékenységet is igazságszolgáltatásnak lehet tekinteni, amely nem az.

Ezért az igazságszolgáltatás fogalma leginkább akkor ragadható meg, ha a meghatározás az alaki és materiális meghatározásokat egyesíti, és mindkét meghatározás követelményeit együttesen érvényesíti az igazságszolgáltatás fogalmának meghatározásakor. Mindezek alapján az igazságszolgáltatás fogalma a következőképp határozható meg: Az igazságszolgáltatás egyedi jogvitát végleg eldöntő, egyéni jogsérelmet megállapító és azt helyreállító közhatalmi tevékenység, mely bírósági jogalkalmazás útján realizálja az általános jogvédelmet. Az igazságszolgáltatás mint tevékenység több szakági bíráskodásra tagozódik. Szervezeti értelemben pedig az igazságszolgáltatás a bírói hatalom kizárólagos megtestesítője, a bíróság és az igazságszolgáltatás egymást feltételező fogalmak, amelyben kifejeződik a szervezet és a funkció egysége.[283]



[282] Rácz Attila: Bíróságok. In: Kovács István – Szabó Imre (szerk.): Állam- és Jogtudományi EnciklopédiaI. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 416. p.

[283] Fürész Klára:A bíróság. In: Kukorelli István (szerk.): AlkotmánytanI. Osiris, Budapest, 2007. 526. p.