Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

III. A bírósági szervezetrendszer

III. A bírósági szervezetrendszer

A bírósági szervezet tagozódása a területi elvet, a személyi elvet vagy a kettő kombinációját követheti.[308] A személyi elv szerinti tagozódás azt jelenti, hogy bizonyos embercsoportok ügyeinek elbírálására különálló bíróságokat létesítenek. E személyek privilegizált vagy – ellenkezőleg – hátrányos helyzete fejeződik ki ebben az esetben a bírósági szervezet tagozódásában. Ennek az elvnek az érvényesülése a modern igazságszolgáltatásra nem jellemző, az állampolgárok jogegyenlőségé­nek, az igazságszolgáltatás egységének a területi elv követése felel meg.[309]

A területi elvnek megfelelően tagozódó bírósági szervezet azt jelenti, hogy a bíróság működési köre térben meghatározott (ez általában a közigazgatás területbeosztásához igazodó területi meghatározást jelent), továbbá, hogy a bíróság illetékességét általában az e területen bekövetkező jogi tény határozza meg. Ilyen jogi tény pl. a bűncselekmény elkövetésének helye, az alperes lakóhelye.[310]

1. A bíróságok típusai

A bírósági útra tartozó ügyek természetét, valamint a bíróságok szervezi jellegét alapul véve különbséget tehetünk rendes bíróságok, különbíróságok és rendkívüli bíróságok között.

Rendes bíróságnak

nevezzük azokat a bíróságokat, amelyek általában elbírálhatnak mindenféle büntető és polgári ügyet, mely bírósági útra van utalva. A rendes bíróságok az alkotmány és a törvény rendelkezései alapján felállított állandó jellegű bíróságok. E bíróságok hatásköre általános. A magyar bírósági szervezet – a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kivételével, melyről az alábbiakban szólunk – úgynevezett rendes bírósági szervezet. Rendes bíróság tehát a járásbíróság, a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria.

Különbíróságról

akkor beszélünk, ha a rendes bírósági szervezet mellett az ügyek meghatározott csoportjainak elbírálására szerveznek egy vagy több önálló bíróságot. A különbíróság létesítésének nemzetközileg elterjedt legáltalánosabb indoka olyan speciális – a rendes bíróságokétól eltérő – szakbíróság létrehozása, mely mind személyi állományában, mind pedig – többnyire – eljárási rendjében különbözik a rendes bíróságokétól. Ez biztosítja az ügyek gyors és szakszerű elbírálását. A lényeg az, hogy a rendes bírósági szervezetrendszer mellett működik a speciális bíróságként megszervezett különbíróság. Azt, hogy az egyes államokban milyen típusú bíróságokat szerveznek meg, jelentős mértékben meghatározza az adott állam tradíciója. Találunk olyan államot, mely nem ismeri a különbíróságok rendszerét, itt kizárólag a rendes bíróságok ítélkeznek. Más államokban a bírósági szervezet kétágú, rendes és különbíróságokból áll. Tipikus, hogy a rendes bíróság mellett a közigazgatási bíráskodás ellátására szerveznek különbíróságokat. De arra is találunk példát, hogy a rendes bírósági szervezetrendszer mellett a különbíróságok differenciált szervezete működik. Ezt dokumentálja a német bírósági szervezetrendszer, ahol a rendes bíróságok mellett különbíróságként működnek közigazgatási bíróságok, munkaügyi bíróságok, pénzügyi bíróságok és társadalombiztosítási bíróságok A különbíróságokról szólva meg kell jegyeznünk azt is, hogy a különbíróság is állandó jelleggel megszervezett állami bíróság. A jogrendszerünkben létező választott-bíróság azonban nem különbíróság,[311] hanem a bírósági szervezeten kívül álló nem bírói szerv, a jogszolgáltatás bíróságon kívüli speciális formája.[312] A magyar bírósági szervezetrendszerben jelenleg a munkaügyi bíróságok működnek különbíróságként.[313] Hatályos Alaptörvényünk 25. cikk (4) bekezdése szerint az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra – különbíróságok létesíthetők. Korábban 1991. december 31-ig különbíróságként működtek a katonai bíróságok.

Rendkívüli bíróság

A rendkívüli bíróság olyan speciális különbíróság, melyet ideiglenes jelleggel, meghatározott ügyek elbírálásra vagy speciális személyi körrel szembeni eljárás lefolytatására hoznak létre, elsősorban büntetőjogi felelősségre vonás céljából.

A rendkívüli bíróság eljárása a rendes büntetőbíróság eljárásához képest speciális annyiban, hogy a rendes bírósági eljárás garanciális elemeit nélkülözi: az eljárást soron kívül kell lefolytatni, a meghozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak, illetve amennyiben mégis van, a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya az elsőfokú rendkívüli bíróság által meghozott ítélet végrehajtására. Mivel a rendkívüli bíróság eljárása nélkülözi az emberi jogi és alkotmányjogi szempontból is alapvető garanciákat, jogállamokban nem működik rendkívüli bíróság. A külföldi alkotmányok közül több alkotmány kifejezetten kimondja a rendkívüli bíróság felállításának tilalmát.[314] A hatályban lévő Alaptörvény a rendkívüli bíróság felállításának tilalmáról nem rendelkezik.

2. A bírósági szervezet Magyarországon

Magyarországon az igazságszolgáltatást az Alaptörvény és a Bszi. rendelkezései alapján a következő bíróságok látják el: járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság, törvényszék, ítélőtábla, valamint – az állam legfőbb bírósági szerveként – a Kúria. A Legfelsőbb Bíróság elnevezést 2012. január 1-jei hatállyal az Alaptörvény változtatta Kúriára, ezért – összhangban az Alaptörvény rendelkezésével – a Bszi. is ezt az új elnevezést használja. A korábbi helyi bíróság (városi bíróságok, illetve a fővárosban kerületi bíróságok), valamint megyei bíróság elnevezést a Bszi. 16-a változtatta meg járásbíróságra és törvényszékre, mely elnevezések közül a törvényszék elnevezést szintén 2012. január 1-jétől kell alkalmazni. A járásbíróság elnevezés 2013. január 1-jétől alkalmazandó.

A Bszi. a korábbi munkaügyi bíróságot különbíróságként kívánja fenntartani és emellett a közigazgatási bíróságokat is a bírósági szervezeten belüli különbíróságként állítja fel a munkaügyi bírósággal egy szervezeti keretben. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok – előreláthatólag – 2013. január 1-jén kezdik meg működésüket.

Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről külön törvény rendelkezik.

Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét – az OBH elnökének javaslatára – a köztársasági elnök határozatban módosítja.

2.1. A járásbíróság (2012. december 31-ig helyi bíróság)

A járásbíróság – ahogy eddig is – első fokon jár el mindazokban az ügyekben, melyeket törvény nem utal elsőfokú elbírálásra a törvényszék elé. A Bszi. a helyi (városi, kerületi) bíróság elnevezést járásbíróságra módosította úgy azonban, hogy a bíróság szervezetén és hatáskörén nem változtatott. A járásbíróságot az elnök vezeti. A járásbíróság nem jogi személy, de az elnök az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon. A járásbíróságon meghatározott típusú ügyek intézésére csoportok létesíthetők. Az Alaptörvény kimondja, hogy egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.

2.2. A munkaügyi bíróság

A munkaügyi bíróságot az 1972-ben végrehajtott bírósági szervezeti átalakítás során a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény iktatta be a bírósági szervezetbe. Ennek az volt a célja, hogy a korábbi szervezeti keretekhez képest – amikor a munkaügyi vitákat bíróságon kívüli fórumok bírálták el – a bírói hatáskört általánosan kiterjessze a munkaügyi viták elbírálására.[315] A munkaügyi bíróság – előreláthatólag – 2012. december 31-ig jár el első fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogvitákból származó perekben, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt egyéb perekben. A munkaügyi perben a bíróság törvény eltérő rendelkezése hiányában egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. Munkaügyi bíróság megyénként (és a fővárosban) egy működik, illetékességi területe az egész megyére (Budapesten a fővárosra) kiterjed.

A munkaügyi bíróság a járásbírósághoz hasonlóan önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. A bíróságot az elnök vezeti. A munkaügyi bíróság határozatával szemben benyújtott fellebbezést a törvényszék bírálja el, igazgatási felügyeletét a törvényszék elnöke gyakorolja.

2.3. A közigazgatási és munkaügyi bíróság

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok a jelenlegi munkaügyi bíróság szervezeti helyzetének megfelelően működnek majd. Önálló szervezettel, de a bírósági igazgatás és jogorvoslati szempontból a rendes bírósági szervezetbe tagozódva.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szemben benyújtott fellebbezést a törvényszék bírálja el, igazgatási felügyeletét a törvényszék elnöke gyakorolja. A közigazgatási és munkaügyi bíróságon csoportok létesíthetők.

A közigazgatási[316] és munkaügyi bíróság első fokon jár el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben.

A bíróságot az elnök vezeti, a bíróság – a járásbírósághoz hasonlóan – nem önálló jogi személy, de az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon.

A korábbi szabályozáshoz képest jelentős változás, hogy a törvényszéken működő kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik, amely a törvényben meghatározott szakmai feladatokat látja el. Szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék biztosítja. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium illetékességi területe kizárólag egy törvényszékre terjed ki, a törvényszék közigazgatási-munkaügyi kollégiumára a kollégiumi tagság és működés tekinttében a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, továbbá ebben az esetben a törvényszék közigazgatási-munkaügyi kollégiuma, illetve kollégiumvezetője ellátja a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, illetve regionális kollégiumvezető feladatait.

2.4. A törvényszék (korábban megyei bíróság)

A törvényszék – a törvényben meghatározott ügyekben – első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. Az erre kijelölt törvényszékeken a törvényszék szervezetébe tagolódva hivatásos katonai bírákból és katonai ülnökökből álló katonai ítélkező tanács jár el első fokon.

A törvényszéket az elnök vezeti, a törvényszék jogi személy. A törvényszéken ítélkező tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek. A törvényszék törvény által meghatározott ügyekben első fokon – a külön törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el.

A törvény a megyei bíróság elnevezését törvényszékre módosítja, azonban hatáskörén és szervezetén elsősorban annyit módosít, ami a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállítása miatt szükséges. A törvényszék – hasonlóan a korábbi szabályozáshoz – törvényben meghatározott ügyekben első fokon jár el, továbbá másodfokon elbírálja a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

A korábbi szabályozáshoz képest még annyi szervezeti változás történt, hogy a munkaügyi bírák korábban a polgári kollégium tagjai voltak, jelenleg pedig ahol önálló közigazgatási munkaügyi kollégium fog működni, ott annak a kollégiumnak a tagjai lesznek. A törvényszéken (továbbá az ítélőtáblán és a Kúrián) az alábbi fontosabb, nem ítélkezést végző testületeket különböztetjük meg, amelyek a bíróságok igazgatásában vesznek részt:

a) A kollégium

A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete. A kollégium nem lát el ítélkezési feladatot, tehát konkrét ügyekben nem jár el. Feladata különböző szakmai és személyzeti kérdések véleményezése. Továbbá – egyebek mellett – a kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben A kollégiumot a kollégiumvezető vezeti, akit pályázat útján – az összbírói értekezlet véleményének beszerzése után – az OBH elnöke hat évre nevez ki.

A korábbi szabályozáshoz képest jelentős változás, hogy a törvényszéken működő kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik, amely a törvényben meghatározott szakmai feladatokat látja el. Szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék biztosítja. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium illetékességi területe kizárólag egy törvényszékre terjed ki, a törvényszék közigazgatási-munkaügyi kollégiumára a kollégiumi tagság és működés tekinttében a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, továbbá ebben az esetben a törvényszék közigazgatási-munkaügyi kollégiuma, illetve kollégiumvezetője ellátja a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, illetve regionális kollégiumvezető feladatait.

b) A bírói tanács

Az itt tárgyalandó bírói tanács nem tévesztendő össze azzal a több bíróból álló ítélkező tanáccsal, mely konkrét ügyekben eljárva ítélkezik. Ez a bírói tanács ilyen feladattal nem rendelkezik, nem ítélkező fórum. Feladata a bírósági igazgatásban való részvétel. A törvényszék elnöke által elé terjesztett – főként személyzeti és pénzügyi tárgyú – ügyeket megtárgyalja és véleményezi. A bírói tanács tagjait a törvényszék összbírói értekezlete választja titkos szavazással hat évre, mely tisztségre a tagok újraválaszthatók.

c) Az összbírói értekezlet

Az összbírói értekezlet tagjai a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságokra, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírák. Az összbírói értekezlet szintén a bírósági igazgatás szerve, tehát ítélkezést nem gyakorol. Feladata egyes vezetői állásokra benyújtott pályázatok véleményezése, az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) küldöttértekezletére tagokat választ, valamint évente legalább egy alkalommal beszámoltatja a bírói tanácsot működéséről.

2.5. Ítélőtábla

Az ítélőtábla – mint több törvényszék illetékességi területére kiterjedő illetékességgel rendelkező bíróság – elsőfokú hatáskört nem gyakorol. Feladata, hogy az eljárási törvények által hatáskörébe utalt ügyekben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket elbírálja.

Az ítélőtábla jogi személy, melyet az elnök vezet. Az ítélőtáblán ítélkező tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.

Az ítélőtáblán ítélkező tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok, továbbá összbírói értekezlet, valamint – a bírósági igazgatásban közreműködő – bírói tanács működnek. A katonai tanács által első fokon elbírált, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben másodfokon a külön törvényben meghatározott ítélőtáblán működő katonai tanács jár el.

Ítélőtábla Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Pécsett és Győrben működik.

2.6. A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság)

A Kúria Magyarország legfőbb bírói szerve, jogi személy. A Kúriát az elnök vezeti, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választ meg kilenc évre, a legalább ötéves gyakorlattal rendelkező bírák közül, mely tisztségre az elnök újraválasztható.

A Kúria elnökére nem vonatkozik az a többi bíróra érvényes általános szabály, hogy a bírák szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

A Kúria funkciója kettős. Egyrészt konkrét ítélkezést végez, másrészt biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Az ítélkezési tevékenység körében a Bszi.-ben felsorolt ügyekben jár el:

a) törvényben meghatározott ügyekben elbírálja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot;

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet;

c) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;

d) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, valamint

e) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

Ezek közül első fokon jár el az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata iráni és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló egyfokú eljárásban. A több ügyben jogorvoslati fórumként jár el.

A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása szintén a Kúria feladata. E feladatának ellátása körében a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, joggyakorlat elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben, valamint elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.

A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási és munkaügyi kollégiumok, valamint bírósági joggyakorlat elemző csoportok működnek. Személyzeti és egyéb igazgatási kérdésekkel foglalkozó testületek a bírói tanács [lásd 3. b) pontot]és a teljesülés [azonos az összbírói értekezlettel, lásd 3. c) pont]. Ezek közül a szervek közül a VI. pontban a joggyakorlat elemző csoportról és a jogegységi tanácsról részletesebben lesz szó. Az ítélkező és az önkormányzati tanácsok ítélkeznek. A többi felsorolt szerv – a jogegységi tanács és a joggyakorlat elemző csoport kivételével – sarkalatos törvényben szabályozottak szerint a bíróság igazgatásában vesz részt.



[308] Petrik Ferenc: A bírósági szervezet. In: Az Alkotmány a gyakorlatban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985., 256. p.

[309]  Uo.

[310]  Uo. 257. p.

[311]  A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében az Alkotmány 45. §-ának (2) bekezdése felhívásával a választott-bíróságot különbíróságnak tekintette. Ez az álláspont azonban téves. Vö. Lichtenstein József:Különbíróság-e a választottbíróság? Bírósági Határozatok 1998. évi 1. sz. 75–77. p.

[312]  Részletesen lásd Fürész Klára: i. m. 547–548. p.

[313]  A munkaügyi bíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság megszervezése azonban annyiban eltér a klasszikus különbírósági rendszertől, hogy betagolódik a rendes bírói szervezetbe, mert határozatai elleni fellebbezéseket a törvényszék tanácsa bírálja el, továbbá eljárásában a rendes bírósági eljárás polgári ügyszakára vonatkozó Polgári perrendtartást kell alkalmazni a törvényben meghatározott eltérésekkel. Korábbi törvénykezési szervezetünkben klasszikus különbíróságok voltak a katonai bíróságok, valamint 1949 előtt a Közigazgatási Bíróság.

[314]  Pl. Németország Alaptörvénye 101. cikk (1) bekezdése, olasz alkotmány 102. cikk (2) bekezdése, belga alkotmány 146. cikk, észt alkotmány 148. cikk (3) bekezdése.

[315]  A munkaügyi bíráskodás szervezeti és eljárási kérdéseire bőséges nemzetközi összehasonlító és intézménytörténeti áttekintéssel lásd Rácz Attila:Az igazságszolgáltatási szervezet egysége és differenciálódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972, „a munkaügyi viták eldöntésének szervezeti keretei” című 4. fejezetét, 92–115. p.

[316]  Az önálló közigazgatási bíróságok felállításával foglalkozó irodalom igen terjedelmes. A témával foglalkozó szakértők régóta javasolták a közigazgatási bíróságok különbíróságként való megszervezését. A most kialakított modell egy lépés ebbe az irányba.

A közigazgatási bíráskodással foglalkozó irodalomból lásd ifj.Trócsányi László: Milyen közigazgatási bíráskodást? Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1992 valamint Patyi András:Közigazgatási bíráskodásunk modelljei. LOGOD Bt., Budapest, 2002 című művét.