Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

IV. A bírák jogállása

IV. A bírák jogállása

A bírák jogállását – a bírói szolgálati viszony keletkezését és megszűnését, a bírák jogait és kötelességeit, a bíró munkájának értékelésére vonatkozó és az alkalmatlansági eljárások szabályait, a bírákkal szembeni munkáltatói jogkör gyakorlóit, a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat, a bíró kártérítési felelősségét, a bírói szolgálati jogviszonyból eredő vitákra vonatkozó szabályokat és a bírák javadalmazását – a Bjt. szabályozza. A sarkalatos törvény rendelkezései közül a szolgálati jogviszony jellegére, a bírói szolgálati jogviszony keletkezésére és megszűnésére, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat tekintjük át.

1. A bíró szolgálati viszonya

Az ítélkező tevékenységében független bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít. A bírói szolgálati viszony – jellegét tekintve – rokon az egyéb közszolgálati jogviszonyok közül a köztisztviselők és az ügyészek jogállásával. Alapvetően megkülönbözteti azonban a bíró szolgálati jogviszonyát az előbbi kettőtől az, hogy a bíró számára érdemi munkavégzése során (az ítélkező tevékenységében) semmilyen utasítást nem lehet adni. Ez azt jelenti, hogy a bíró kizárólag az ügyben megállapított tényállás alapján, a jogszabályok és belső meggyőződése szerint hozza meg döntéseit az előtte folyamatban lévő ügyekben. Erről részletesebben a bírói függetlenség elvénél volt szó.

2. A bíró szolgálati jogviszonyának keletkezése

Bíróvá kétféle szakmai út bejárásával lehet válni. Az első – és gyakoribb – eset az, amikor a jogász bírósági fogalmazóként a bíróságon kezdi a munkáját, majd a jogi szakvizsga letétele után bírósági titkári kinevezést kap, és ezt követően nyújt be pályázatot az üres bírói állásra. Ebben az esetben arról van szó, hogy a bírósági szervezetben szolgálatot teljesítő személy a pályázó. A másik – az előbbinél ritkábban előforduló – eset amikor a bírói állásra pályázó személy nem a bírói szervezetben dolgozik, hanem más munkáltatónál, és így folyamodik bírói kinevezésért.

3. Általános kinevezési feltételek

Mindkét, az előző pontban említett esetben a bírói kinevezés általános feltételei a következők: harmincadik életév betöltése, a magyar állampolgárság, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, a jelölt vállalja, hogy a Bjt. rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz, legalább egy évig bírósági titkárként, vagy a Bjt.-ben felsorolt, jogi szakvizsgához kötött állásban dolgozott; továbbá a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.

Negatív feltételként tartalmaz a sarkalatos törvény még további szabályokat arról, hogy mely esetekben nem nevezhető ki bíróvá a jelölt. Így pl. nem nevezhető ki bíróvá aki büntetett előéletű, aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, aki büntetlen előéletű, de a bíróság (főként szándékos) bűncselekmény elkövetése miatt bűnösségét jogerős határozatban megállapította; akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig; akivel szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Az sem nevezhető ki bíróvá – az általános képesítési feltételek megléte esetén sem – akit – a törvényben meghatározott foglalkozások valamelyiké­ben[317] – fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

A bírósági szervezeten belüli pályázó esetében további előírás, hogy kinevezése előtt legalább egy évig bírósági titkárként dolgozott. A külső pályázók esetében ezzel egyenértékűnek kell tekinteni, ha a pályázó a pályázat benyújtása előtt alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsként, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott.

4. A kinevezési eljárás

A bírói állások betöltésére – a törvény szűk körű kivételeitől eltekintve – kizárólag pályázati eljárásban kerülhet sor. A kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói álláshelyet nyilvános és valamennyi – a jogszabályi, valamint a pályázati felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő – pályázó számára egyenlő esélyt biztosító, a Bjt.-ben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelölt nyerje el. Ennek érdekében a törvény meghatározza az úgynevezett pályázati rangsor követelményrendszerét, amely alapján a pályázókat rangsorolni kell. A pályázat benyújtása előtt a jelölteknek pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük.

A pályázat kiírására az OBH elnöke jogosult A pályázat elbírálója az OBH elnöke vagy – a Kúriára kiírt pályázat esetén – a Kúria elnöke. A bírákat a bírói állásra – az OBH elnökének előterjesztése alapján – a köztársasági elnök nevezi ki. A pályázati felhívást a bíróságok hivatalos lapjában, valamint a bíróságok központi internetes honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni.

A bírói kinevezés első alkalommal három évre szól, majd ezt követően – a határozott időre kinevezett bíró szakmai alkalmasságának vizsgálata után – határozatlan időre. A törvényben meghatározott feltételek esetén a köztársasági elnök az OBH elnökének javaslatára az első kinevezés alkalmával is határozatlan időre nevezheti ki a bírót.[318]

A pályázati eljáráson alapuló kinevezési rendszer a bíróvá válás, valamint a bírói szervezeten belüli összes további előmeneteli kinevezés általános szabálya. Ez alól – a tisztség keletkezése tekintetében – két kivétel létezik: A Kúria elnökének, valamint az OBH elnökének tisztsége nem államfői kinevezéssel, hanem az Országgyűlés általi választással keletkezik. Továbbá ezeket az állásokat – mivel kiemelkedően fontos tisztségekről van szó – nem pályázat útján töltik be.

5. A bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése

A bírói függetlenség egyik fontos tartalmi eleme a bírák elmozdíthatatlanságának elve, mely alapján a bírákat tisztségükből csak meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.

A bírói tisztség megszűnésének leggyakoribb esete, ha a bíró – a Kúria elnökének kivételével – az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Az egyéb megszűnési okok, amelyek megvalósulása esetén megszűnik a szolgálati jogviszony, az alábbiak:

a) a bíró halálával,

b) a határozott időre kinevezett bíró nem kéri határozatlan időtartamra a kinevezését vagy egyéb okból erre nem nevezik ki;

c) felmentéssel.

Tisztségéből fel kell menteni a bírót,

a) ha bírói tisztségéről lemondott;

b) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált vagy a szakmai alkalmatlansági eljárás során alkalmatlanná nyilvánították;

c) ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el;

d) ha a bíró bírói esküjét kinevezésétől számított nyolc napon belül nem teszi le;

e) ha a bíró már nem magyar állampolgár vagy nem cselekvőképes;

f) ha a bírót országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték;

g) ha a bíró – az OBH elnökének egyetértésével – nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít;

h) ha a bíró

ha) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a Kúria elnökének kivételével – betöltötte vagy

hb) a felső korhatár betöltése előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben foglalt feltételek fennállására hivatkozással maga kéri nyugállományba helyezését,

i) ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták;

j) ha a bíró a nem járul hozzá az áthelyezéséhez, amelyre azért kerülne sor, mert a bíróság, ahol addig ítélkezett, megszűnt illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges;

k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában – a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve – lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja;

l) ha a bíró a szolgálati viszonya fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorló­jának írásbeli felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal nem igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn vele szemben a bírói tisztségre való kinevezését kizáró – a törvényben meghatározott – egyes kizáró okok fenn nem állásátismételt szabályszerű felhívásra tizenöt munkanapon belül nem igazolja, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztására rajta kívülálló ok következménye;

m)        ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt;

n)        ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki;

o)        ha a bíró szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

A bíró felmentésére vonatkozó javaslatot az OBH elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé, aki a bírákat felmenti. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a bírói tisztség megszűnésének időpontját.

6. A bíró fegyelmi felelőssége

Ha a bíró feladatai ellátása során szándékosan hibát követ el, továbbá életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti, ez a bíróval szembeni fegyelmi eljárás megindítását vonja (vagy vonhatja) maga után. Az elmozdíthatatlanság elve ebben az esetben nem érvényesül, mert súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén a bíró tisztségéből felmenthető. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a munkáltatói jog gyakorlójának esetleg önkényes eljárásától a bíró védve legyen, a fegyelmi eljárás szabályai kimerítő részletességgel kerültek a Bjt.-ben szabályozásra.

Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegi, vagy az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti. Nem tekintendő fegyelmi vétségnek, ezért fegyelmi eljárás lefolytatásának sincs helye abban az esetben, ha a bíró ítélkezése során tévesen alkalmazza a jogszabályokat, vagy téves jogértelmezést végez. Ez utóbbi esetekben fegyelmi eljárás lefolytatása helyett a bíró szakmai alkalmatlanságának megállapítása iránti eljárás kezdeményezhető a bíróval szemben.

Nem indítható a bíróval szemben fegyelmi eljárás, ha az eljárás kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított három hónap alatt azt nem indítványozta, illetve a fegyelmi vétséget képező magatartás befejezése óta három év már eltelt.

A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben a Budapest területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság, a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság jár el.



[317]  Korábban bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként ügyészségi fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyző-helyettesként dolgozott.

[318]  Pl. a pályázó kinevezését megelőzően korábban legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott vagy kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött vagy nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, illetve az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, kiemelkedő elméleti jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén.