Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

V. Az ülnökök jogállása

V. Az ülnökök jogállása

Az eljárási törvényekben megállapított ügyekben a bírákon kívül ülnökök is ítélkeznek. Ülnöknek az a büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár választható meg, aki a 30. életévét betöltötte, és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt. A katonai ülnök megválasztásához az általános feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon. Az ülnökök nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és társadalmi szervezetek – kivéve a pártokat – jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.

A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes helyi önkormányzat, illetve települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei, illetve megyei városi képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testület választják meg. A Budapest területén működő járásbíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti helyi önkormányzatok és települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.

Az ülnökök megbízatása négy évre szól, az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki. Az OBH elnöke állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ.

Az ítélkezés során az ülnököknek a hivatásos bírókkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Egyesbíróként és az ítélkező tanács elnökeként azonban csak hivatásos bíró járhat el.