Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

VI. A bíróságok központi igazgatása (OBH elnöke, OBH, OBT)

VI. A bíróságok központi igazgatása (OBH elnöke, OBH, OBT)

1. A bírósági igazgatás fogalmának meghatározása

A bírósági igazgatás azoknak az igazgatási tevékenységeknek az összessége, amelyek nem tartoznak közvetlenül a bíróságok és bírák ítélkezési funkcióinak ellátáshoz, hanem az ítélkezés tárgyi és személyi feltételeit biztosítják.[319] A bíróságok igazgatásának alapvető kérdése, hogy a bíróságok ítélkező tevékenységével kapcsolatos adminisztratív ügyvitel és ügykezelés ellátásán túlmenő igazgatási feladatok ellátására a bírósági rendszeren belüli vagy azon kívüli szerveknek van-e hatásköre. Az igazgatási feladatok bírósági szervezetrendszeren belül való megszervezése különösen a bíróságok autonómiája, és ezzel kapcsolatban elsősorban a bírói függetlenség biztosításának igényéből táplálkozik.[320]

Az 1997-ben végrehajtott igazságszolgáltatási reform következtében a bíróságok igazgatásában – és ezáltal a bírói hatalom és a végrehajtó hatalom egymáshoz való viszonyában – minőségi változás következett be. A végrehajtó hatalmat képviselő igazságügyi miniszter korábban széles körű önálló igazgatási jogosítványai – melyek igen hatékony eszközöket jelentettek a bírói szféra befolyásolására és totális ellenőrzésére – megszűntek. A bíróságok és a végrehajtó hatalom egyetlen szervezeti kapcsolódási pontja az volt, hogy az igazságügyért felelős miniszter tagja volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) testületének és – nevesített jogosítványok nélkül – gyakorolta e tagságból eredő jogokat.[321]

Az OIT-ot az 1997. évi LIX. alkotmánymódosító törvény iktatatta a jogrendszerünkbe, szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat pedig a régi Bszi. állapította meg. Az OIT létrehozásával a bírósági szervet – a kormányzati hatáskörbe tartozó igazgatási modellel szakítva – teljesen levált a végrehajtó hatalomról és a bírói hatalmi ág a bírósági igazgatás tekintetében is teljes szervezeti autonómiát kapott.[322]

Az elmúlt évek során számos kritika érte az OIT – és ezáltal a központi igazgatás – működését. Ezért a jelenleg hatályos Bszi. gyökeresen szakított a korábbi központi igazgatási rendszerrel. Megszüntette az OIT-ot és helyette egy új igazgatási modellt vezetett be. Ennek lényege, hogy a bírósági központi igazgatást az OBH elnöke látja el az elnök egyszemélyi felelőssége mellett. Az OBH elnökéhez kerültek az OIT és az OIT elnökének igazgatási jogkörei (pl. a bírósági felsővezetők kinevezése, bírói pályázatok elbírálása, költségvetéssel, létszámgazdálkodással kapcsolatos jogkörök.) Az OBH elnökének feladatai ellátásban segítő hivatali szervezet az OBH. Az OBH elnökének tevékenységét az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) ellenőrzi.

2. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.

Az elnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára a határozatlan időre kinevezett és legalább öt éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül kilenc évre választja meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával.

Az általános szabályok szerint a köztársasági elnök az elnök személyére a korábbi elnök megbízatási ideje lejártát megelőző három hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot. A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismételten meghallgatni.

Nem választható elnökké, aki az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tagja; akivel szemben fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban. Aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll; akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt; akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel; vagy aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hozzátartozói kapcsolatban áll az OBT tagjával vagy az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel. Az OBH elnökére – ha törvény másképp nem rendelkezik – a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az elnök tisztsége megszűnika megbízatási idő leteltével; halálával; cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondokság alá helyezésével; országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé vagy polgármesterré történő megválasztásával, továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével; a bíróságnak vele szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekű munkát, illetőleg közügyektől eltiltást kiszabó jogerős határozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelték el; lemondással; az összeférhetetlenség kimondásával; felmentéssel; vagy a tisztségtől való megfosztással. Az egyes megszűnési okok részletes szabályait is a törvény tartalmazza.

Az elnök feladatai felölelik a központi igazgatás összes területét. Ezek a következő tárgyköröket fogják át: az általános központi igazgatási feladatok (pl. képviseli a bíróságokat); az OBH irányításával kapcsolatos feladatok; a költségvetéssel kapcsolatos feladatok (pl. összeállítja a bíróságok éves költségvetéséről szóló javaslatát); a bírósági statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a bírák munkaterhének mérésével kapcsolatos feladatok; a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatok (pl. javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére, kinevezi az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeit); a bíróságok igazigazgatásával kapcsolatos feladatok; a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzésével kapcsolatos feladatok; a tájékoztatással kapcsolatos feladatok (pl. évente beszámol az Országgyűlésnek a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről) továbbá egyéb feladatok.

Az előbb felsorolt, valamint a törvényben tovább részletezett feladatkörei közül vannak olyanok, melyek a Kúriára vonatkoznak. Ezeket a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembevételével, az azokból fakadó eltérésekkel gyakorolja.

Az OBH elnöke által alkotott normák: az elnök szabályzatot, ajánlást alkot, illetve ad ki, valamint határozatot hoz. A szabályzatot a Magyar Közlönyben, az ajánlást és a határozatot (a személyzeti ügyekben hozott határozatok kivételével) a bíróságok hivatalos honlapján és a központi honlapon, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában közzé kell tenni. Az elnök ezen kívül éves beszámolót készít a bíróságok helyzetéről – mint fentebb már láttuk –, melyet a központi honlapon közzé kell tenni.

3. Az Országos Bírósági Hivatal

Az OBH az OBH elnökének hivatali szerve, mely az OBH elnökének munkáját segíti. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melyet az OBH elnöke vezet. Székhelye Budapest. Az OBH előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról, valamint ellátja az OBT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat. Meghatalmazás alapján képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban; vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét; valamint ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

Az OBH-ba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetve meghatározott feladatra – hozzájárulásával – bíró is beosztható.

4. Az Országos Bírói Tanács

Az OBT-t a jogalkotó a központi bírósági igazgatás (OBH és az OBH elnöke) felügyeletének ellátására hozta létre. Az OBT-nek ellenőrzési, javaslattevő, véleményező jogosítványai vannak. Legfontosabb jogköre, hogy az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását kezdeményezheti az Országgyűlésnél.

Az OBT tagjává választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása az OBT első ülésétől számított hat évre szól. Az OBT megbízatása az újonnan megválasztott OBT első ülésének napján szűnik meg.

Az OBT tizenöt tagú. Annak érdekében, hogy az egyes bírósági szintek megfelelően legyenek képviselve a tanácsban, a törvény előírja, hogy a tanácsnak hivatalból tagja a Kúria elnöke, egy ítélőtáblai bíró, öt törvényszéki, hét járásbírósági és egy közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró.

Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli. Az elnöki tisztséget a tagok félévenként egymást követve viselik automatikus váltás alapján. Elsőként a leghosszabb szolgálati idővel rendlelkező bíró az elnök fél évig, utána pedig a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében lesznek elnökök.

Az OBT tagjainak megválasztására küldött-értekezleten kerül sor. A Kúria teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden húsz bírói létszám után titkosan egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a tíz főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek létszáma a húsz főt nem haladhatja meg és kettő – törvényszék esetében három – főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.

A küldöttválasztó összbírói értekezletet az adott bíróság elnökei legkésőbb az OBT megbízatásának lejárta előtt négy hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb tizenöt napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

Az OBT tagjait és póttagjait a megválasztott küldöttekből álló küldött-értekezleten választják meg. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele megjelent. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb tizenöt napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

A küldött-értekezleten – jelölési és szavazati jog nélkül – részt vehet és felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.

Megválasztott tagnak, póttagnak azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot kapott. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja. A tagok megválasztásával egy­idejűleg tizennégy póttagot is kell választani.

Az OBT feladatai elsősorban ellenőrzési, véleményezési, javaslattevő feladatok. Egyes személyzeti ügyekben néhány önálló hatáskörrel rendelkezik. Az OBT feladatainak tagolása az OBH elnökének feladataihoz hasonlóan, ahhoz kötődően az alábbi fő csoportokra oszthatók:

általános központi igazgatáshoz kapcsolódó feladatok; a költségvetéshez kapcsolódó feladatok; a személyzeti igazgatáshoz kapcsolódó feladatok; a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzéséhez kapcsolódó feladatok; végül egyéb feladatok.

Az OBT tagja jogosult és köteles az OBT munkájában részt venni. Feladatai ellátásához jogosult az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni; az OBT ülésének napirendjére javaslatot tenni; valamint a tagsággal kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítésére.

Az OBT tag köteles a minősített adatot megőrizni. A tagot a tagságból eredő feladatai ellátáshoz szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

Az OBT folyamatos működésének biztosítása céljából a törvény rendelkezik a testület póttagjáról.



[319] Kissel:GVG Kommentar. Randnummer 33. 200. p.

[320] Rácz Attila: A bíróságok igazgatásának elvi kérdései. Jogtudományi Közlöny 1973/12. 644. p.

[321] Fürész Klára: i. m. 534. p.

[322] Badó Attila – Bóka János:Európa kapujában. Reform, Igazság, Szolgáltatás. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002, 129. p. Pokol Béla szerint ezzel a szervezeti átalakítással egy európai összehasonlításban rendkívül önálló bírói hatalmi ág jött létre Magyarországon. Pokol Béla:A bírói hatalom. Századvég, Budapest, 2003, 118–121. p.