Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

VII. A Kúria szerepe a joggyakorlat egységességében (egységesítésében)

VII. A Kúria szerepe a joggyakorlat egységességében (egységesítésében)

Az Alkotmánybíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság a jogállamiság fontos tartalmi eleme.[323] A jogbiztonság követelménye a bírósági eljárásokban abban foglalható össze, hogy a bíróságok az ítélkezés során azonos tényállású ügyekben azonos, vagy legalább hasonló tartalmú ítéleteket hozzanak függetlenül attól, hogy az adott ügyet mely bíróság illetékességi területén tárgyalják, vagy első-, illetve másodfokon hozták az ítéletet. Ezért az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hozhat.

A Kúria a bírósági joggyakorlat egységesítése céljából a jogegységi határozaton kívül elvi bírósági határozatot hoz, valamint az alsóbb fokú bíróság által hozott elvi kérdésre is kiterjedő határozatot elvi bírósági döntésként közzéteheti. A Kúrián joggyakorlat-elemző csoportok működnek, melyek feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata.

1. A jogegységi határozat jogi természete

A jogegységi határozat sajátos helyet foglal el a jogforrási rendszerben. Nem jogszabály, mert nem jogszabályalkotó szerv aktusa. Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése azonban kimondja, hogy a jogegységi határozat a bíróságokra kötelező. E rendelkezésnek az a következménye, hogy a jogegységi határozat hatálya szükségképpen kihat a bírósághoz forduló jogkeresőkre is, mert az ügy elbírálása során a bírónak az ügyre vonatkozó jogegységi határozatot alkalmaznia kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogegységi határozat a jogszabályokra jellemző normatív tartalommal rendelkezik. A jogegységi határozat tehát jogszabályalkotásra nem jogosult szerv által alkotott olyan norma, amely a bíróságokra és a bírósághoz forduló jogkeresők számára – amennyiben az ügy tárgyánál fogva szóba jöhet a jogegységi határozat alkalmazása – az adott ügyben kötelező.

2. A jogegységi eljárás, a jogegységi tanács

A Bszi. szerint jogegységi eljárás két esetkörben folytatható le. Jogegységi eljárásnak van helye egyrészt, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges.

Ezenkívül jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi döntéstől.

A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá összevont közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács általában az elnökből és további négy tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki. Ebben az esetben a jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte mellett határozatképes és a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

A törvényben meghatározott esetekben a jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma. Ilyen esetben a jogegységi tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van; döntéséhez a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

A jogegységi tanács eljárását a Bszi. részletesen szabályozza.

3. Az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés

Elvi bírósági határozatot a Kúria akkor ad ki, ha a Kúria ítélkező tanácsa valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott. Ilyen esetben a tanács elnöke haladéktalanul köteles értesíteni az ügy tárgya szerinti szakág kollégiumvezetőjét. A kollégiumvezető a határozatot az elvi közzétételi tanács elé terjeszti, amely dönt annak elvi bírósági határozatként történő közzétételéről.

Az alsóbb fokú bíróságnak a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozata elvi döntésként közzétehető.

Mind az elvi bírósági határozatok, mind pedig az elvi bírósági döntések kiválasztására és közzétételére a Kúrián büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú elvi közzétételi tanács működik. Az elvi közzétételi tanács elnökből és további négy tagból áll.

A Kúria az egységes jogalkalmazást – a jogegységi határozaton kívül – többféle határozat közzétételével, továbbá joggyakorlat-elemző csoport, valamint a jogegységi tanács és jogegységi eljárás működésével biztosítja.

4. A jogegységi határozat, az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés közzététele

A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján kell közzétenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Az elvi bírósági határozatot és elvi bírósági döntést a központi honlapon és a Kúria honlapján kell közzétenni.

Abban az esetben, ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot szintén közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. Ilyen esetben a jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.

5. A joggyakorlat elemző csoport

A bírósági joggyakorlat-elemző csoportok feladata az ítélkezési gyakorlat – évente meghatározott tárgykörök szerinti – vizsgálata. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke a Kúria bírái közül, a Kúria kollégiumvezetőinek javaslata alapján jelöli ki. A csoport vezetője a vizsgálatba akár alsóbb fokú bírákat, elméleti és gyakorlati szakembereket is bevonhat. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport eljárására vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni.

A bírósági joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét a Kúria illetékes kollégiuma megvitatja. Amennyiben a kollégium a csoport megállapításaival egyetért, az összefoglaló vélemény közzétételre kerül. A joggyakorlat-elemző csoport munkájának egyik legfontosabb eredménye az lehet, hogy olyan problémákra képes felhívni a figyelmet, amelyek alapján akár jogegységi eljárás indítványozására vagy jogalkotás kezdeményezésére is sor kerülhet.

Irodalom

Badó Attila: Az igazságszolgáltató hatalom alkotmányos helyzetének és egyes alapelveinek összehasonlító vizsgálata. In: Összehasonlító alkotmányjog. (Szerk.: Tóth Judit és Legény Krisztián.) Complex Kiadó, Budapest, 2006, 163–209. p.

Fűrész Klára: Bírói függetlenség. KJK–KERSZÖV Kiadó, Budapest, 1989, 272 p.

Fűrész Klára: A bíróság. In: Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények. 2., átdolgozott kiadás (Szerk. Kukorelli István) Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 523–582. p.

Gatter László: Az igazságszolgáltatás reformja 1987–1997. Rendszerváltozás a bíróságok igazgatásában. KJK–KERSZÖV Kiadó, Budapest, 2004, 284 p.

Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. Államszervezet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2001 (VIII. fejezet: A bíróságok). 203–247. p.

Pokol Béla: A bírói hatalom. Századvég Kiadó Budapest, 2003, 256 p.

Rácz Attila: Az igazságszolgáltatási szervezet egysége és differenciálódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972, 211. p.

Zoltán Ödön: A Legfelsőbb Bíróság a nemzetközi összehasonlítás tükrében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 267. p.



[323] Sólyom László: i. m. 706. p.