Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

III. Állami – területi beosztás, az önkormányzatok típusai

III. Állami – területi beosztás, az önkormányzatok típusai

Egy ország állami – területi beosztása rendszerint két összefüggésben merül fel. Jelenti egyfelől az adott állam belső, általános területi tagolását, a területi egységek jellegét, egymáshoz való viszonyát és a területi szervezeti szintek számát. Az állami – területi beosztás fogalmát másfelől azoknak a kapcsolatoknak az általános meghatározására is használják, amelyek a területi egységek és az állami szervek struktúrája, a képviseleti szervek és az igazgatási apparátus felépítése, valamint a gazdasági, társadalmi, politikai szervezetek, illetve a kulturális és egészségügyi intézmények között állnak fenn. Következésképpen az állami – területi beosztás jelentése szélesebb tartalmú mint az államigazgatási – területi beosztás fogalma.[372]

Az állam területi beosztását, a területi szintek számát és méreteit, a területi egységek egymás közti kapcsolatait több – természetesen eltérő jelentőségű – tényező határozza meg. A szakmai irodalom ide sorolja a közgazdasági, földrajzi, közlekedési feltételeket, a településhálózat szerkezetét, az ország történelmi hagyományait, a lakosság nemzetinemzetiségi összetételét, és természetesen az államapparátus által ellátandó feladatokat.[373]

Az ország területi beosztását az Alaptörvény tartalmazza. A Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók [F) cikk (2) bekezdés].

A Kormány határozatot hozott [1299/2011. (IX. 1.) Korm. hat.] a járások kialakításának szükségességéről 2013. január 1-jei hatállyal. A járások e szerint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységei lesznek. Ezzel olyan területi léptékű alsószintű államigazgatási egységek jönnek létre a település és a megye szintje között, ahol a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére nyílik lehetőség. A járásokban és a fővárosi körzetekbenkormányhivatalok kerülnek felállításra 2013. január 1-jével, mint a megyei illetve fővárosi kormányhivatalok szervezeti egységei.

Az állam területi tagozódását érintő területszervezési ügyekben az Országgyűlés és a köztársasági elnök dönt az érintett települések választópolgárainak kezdeményezésére közvetlenül (helyi népszavazás) vagy közvetve, a képviselő-testületek döntése alapján. A területszervezési eljárásról külön törvény rendelkezik.[374]

Az új Ötv. 2013. január 1-jével hatályba lépő 3. §-a különbséget tesz települési és területi (megyei) önkormányzatok között.

Eszerint települési önkormányzatok működnek községekben, városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben.

A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat.

Ki kell emelni, hogy a főváros kétszintű önkormányzata (főváros és kerület) illetve a megyei és települési önkormányzatok között nincsfüggőségi viszony, ezek a szintek a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek egymással.

1. Települési önkormányzatok

1.1. Község

A község legáltalánosabb fogalma értelmében, valamely település illetve terület lakossága („közösség”, „kommuna”) van felhatalmazva bizonyos közjogi státusszal, az autonómia meghatározott elemeivel. 1945 előttimagyar önkormányzati rendszerben a községi önkormányzatoknak két típusát különböztették meg; a falusi községeket és a megyei városokat. Ma a község lényegében a „falu”, mint település jogi szinonimája, a települési önkormányzatok egyik alaptípusa, olyan település, amelyet a törvényben meghatározott eljárás során a köztársasági elnök községgé nyilvánít. Új község az Ötv. szerint községalakítással,községegyesítés megszüntetésével, és községek egyesítésével jöhet létre. Mind három kezdeményezéshez köteles a képviselő-testület helyi népszavazást kiírni.

Új község alakítható a helyi választópolgárok, pontosabban az érintett településrész választópolgárai kezdeményezésére, az olyan elkülönült, legalább 300 lakosú településrészből, amely képes az önkormányzati jogok gyakorlására, és a települési önkormányzatok kötelező feladatainak[375]ellátására a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül.

Községegyesítés megszüntetése új község alakítására megállapított feltételekkel és eljárással történhet. Eltérő megállapodás hiányában a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területükkel.

Az Ötv. lehetőséget ad továbbá települések egyesítésére is, amelynek révén szintén új község – vagy város – jön létre. Helyi népszavazás alapján az érintett képviselő-testületek határozatukkal kezdeményezhetik az egybeépült községek, illetőleg város és község egyesítését, egyidejűleg javaslatot tehetnek az új település nevére. A megszűnt község a nevét településrész-névként megtarthatja. Az egyesülés során a községek valamennyi joga és kötelezettsége az új községre, illetőleg városra száll át.

Nem függ össze közvetlenül a községek jogi státuszával, de a teljesség érdekében meg kell említeni azokat a további lehetőségeket is amelyeket az Ötv. biztosít – helyi népszavazás döntése alapján – a képviselő-testületek számára. Egy megyén belül, egymással határos települési önkormányzatok megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételéről, cseréjéről. Települési képviselő-testület kezdeményezheti továbbá az Országgyűlésnél a település átcsatolását a területével határos másik megyéhez.

A községek önálló csoportját alkotják a nagyközségek. A község és nagyközség között az önkormányzati funkciókban alapvető különbség nincs. Ezt a címet azok a képviselő-testületek használhatják, amelyek az Ötv. hatályba lépésekor nagyközségitanácsok voltak, továbbá amelyek területén legalább ötezer lakos él.

1.2. Város

A településhálózat másik meghatározó elemét képezik a városok. A városoknak saját lakosságuk ellátása mellett bizonyos térségi (kistérségi) és általánosságban említve a város vonzáskörzetére kiható feladatokat is el kell látniuk. A városi önkormányzatoknak képesnek kell lenniük bizonyos középfokú közszolgáltatások nyújtására.

Várossá nyilvánítását az a nagyközség kezdeményezheti, amelynek fejlettsége és térségi szerepe indokolja a városi cím használatát.[376] A döntés jogát a köztársasági elnök gyakorolja.

A megyei jogú várostelepülési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által az új Ötv. hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.

A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés, amely kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat lére.

1.3. A főváros

Az Alaptörvény F) cikke értelmében Magyarország fővárosa Budapest. Budapestnek az országban betöltött különleges szerepére és sajátos helyzetére tekintettel az Ötv. normáit a VII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A főváros egyetlen települést alkot, önkormányzata azonban kétszintű, a főváros és kerületei önkormányzataiból áll. Ez természetesen nem jelent közöttük hierarchikus viszonyt.

A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök megosztásának általános szabályát a főváros és 23 kerülete között az Ötv. tartalmazza.[377] Eszerint mind a főváros mind a fővárosi kerület önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat.

A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. E körben rendeletalkotási jog illeti meg.

A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés. A fővárosban főpolgármestert, a kerületekben pedig polgármestereket választanak. A kerületi hivatalt jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát főjegyző vezeti.

2. Területi önkormányzatok – a megyei önkormányzat

A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.

A megyei önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli, akit a közgyűlés választ – tagjai sorából – titkos szavazással megbízatásának időtartamára.

A megyei testületek (a közgyűlés és bizottságai) illetve a tisztségviselők (elnök és alelnök/ök) munkáját a megyei önkormányzati hivatal segíti. A hivatal nem rendelkezik önálló döntési jogosultsággal. Feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint végrehajtásuk szervezése és ellenőrzése. A hivatal vezetőjét – a megyei főjegyzőt – a közgyűlés nevezi ki határozatlan időre. A megyei közgyűlés határozza meg a hivatal belső szervezetét és működésének szabályait, biztosítani köteles továbbá a hivatal működésének dologi feltételeit.[378]



[372] Szabó Imre (szerk.): Állam- és Jogtudományi Enciklopédia I. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 1980. 266–267. p.

[373]  Uo. 267–268. p.

[374]  1999. évi XLI. törvény.

[375]  Lásd Ötv. 8. § (4) bek.

[376]  Ötv. 59. § Az értékelés szempontjait az 1999. évi XLI. tv. 15. § (2) bekezdése tartalmazza.

[377]  Ötv. 63. § (1)–(2) bek.

[378]  A megyei önkormányzat szervezetét az Ötv. 72–76. §-i szabályozzák.