Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

IV. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei

IV. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei

Az önkormányzati rendszer egyik alapelve, hogy a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, feladataik azonban eltérőek lehetnek. Az egymástól eltérő, ésszerű feladat- és hatáskörmegosztás érvényesül mind a települési és megyei önkormányzatok, mind az eltérő adottságú települési önkormányzatok között.

A helyi önkormányzatok egyrészt – a helyi igényektől és teljesítőképességüktől függően – egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak, másrészt törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányza­toknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg.[379]

A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei két nagy csoportba oszthatók: 1. önkormányzati és 2. államigazgatási ügyekre.

1. Önkormányzati feladat- és hatáskörök

Alaptörvényünk a helyi közügyek önálló intézését illetve a helyi közhatalom gyakorlását rendeli az önkormányzatok hatáskörébe Ezek a feladatok a helyi érdekű közügyek széles körét fogják át.[380] Az Ötv. ide sorolja a lakosság közszolgáltatá­sokkal való ellátását, a közhatalom helyi gyakorlását, valamint mindezek feltételeinek helyi megteremtését. Az önkormányzati feladat- és hatáskörökön belül meg kell különböztetni; a) kötelező és az b) önként vállalat (fakultatív) jogköröket. Az önkormányzati ügyek sajátos csoportját jelentik ezek mellett az c) önkormányzati hatósági ügyek.

a) Kötelező hatásköröket kizárólag törvény állapíthat meg. Már maga az Ötv. rögzíti azokat a feladatokat, amelyekről minden települési önkormányzat köteles gondoskodni.[381] A kötelező feladat ellátásához szükséges anyagi feltételeket az Országgyűlésnek kell biztosítania.

b) Önként vállalt (fakultatív) feladat- és hatáskörök kérdésében a képviselő-testület vagy helyi népszavazás jogosult dönteni. Ily módon– az önállóság jegyében – az önkormányzat maga határozza meg, hogy a kötelezettségek teljesítésén túl, lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A fakultatív feladatvállalás nem veszélyeztetheti tehát a kötelező feladat- és hatáskörök gyakorlását. Emellett az önkormányzat kizárólag olyan helyi közügyek ellátására vállalkozhat, amelyet jogszabály nem utal más szervek hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.

c) Az önkormányzati ügyek sajátos csoportját alkotják az önkormányzati hatósági ügyek. Ennek az ügytípusnak a definiálásával adós maradt a jogalkotó. Ami az ügyek hatósági jellegét illeti, általánosságban arra a következtetésre juthatunk, hogy lényegében semmi különbség nincs e tekintetben az önkormányzati és az államigazgatási hatósági ügyek között.[382] Ezekben a kérdésekben az önkormányzat a közhatalom helyi gyakorlását valósítja meg. A helyi társadalmi viszonyok rendeletben történő szabályozásán túl ide tartoznak azok az esetek, amikor a képviselő-testületek egyes polgárokat ügyféli minőségben érintő egyedi ügyekben döntenek, mint pl. engedélyezés, szociális támogatások stb.

Önkormányzati hatósági jogkört csak törvény, illetőleg önkormányzati rendelet telepíthet. Ezekben az ügyekben – az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben az önkormányzati hatósági jogkört maga a képviselő-testület gyakorolja, fellebbezésnek nincs helye.

2. Államigazgatási feladat- és hatáskörök

A helyi önkormányzatok helyi közügyek intézésén túl jelentős szerepet játszanak az államigazgatási feladatok ellátásában is polgáraik számára. Ezek nem tekinthetők helyi érdekű ügyeknek, ilyen esetekben az önkormányzat illetve erre felhatalmazott szervei mintegy az állam „megbízásából” látnak el közhatalmi jelleggel közigazgatási szolgáltatásokat.

Államigazgatási feladat- és hatáskörökkel meghatározott személyeket csak törvény, vagy – törvény felhatalmazása alapján – kormányrendelet ruházhat fel. Az államigazgatási feladatok, hatósági jogkörök döntő többségét jegyző, főjegyző látja el. Kivételesen a polgármesteri hivatal ügyintézője is gyakorolhat ilyen hatáskört.

Államigazgatási hatósági jogkörrel kivételesen polgármester, főpolgármester, és a megyei közgyűlés elnöke is felruházható. Honvédelmi, polgári védelmi és katasztrófa-elhárítás területén ugyanezek a tisztségviselők kaphatnak felhatalmazást részvételre országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. Ha polgármester, főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke saját államigazgatási feladatkörében illetve államigazgatási hatósági jogkörében jár el, akkor a képviselő-testület nem utasíthatja, és döntését nem bírálhatja felül.

3. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása és átruházása

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyedül kéne megoldania minden önkormányzati feladatot, vagy közvetlenül ő hozna minden önkormányzati döntést, illetve csak ő gyakorolhatna minden hatáskört.

Az Ötv. lehetővé teszi a testületek számára, hogy egyes hatáskörüket átruházzák a polgármesterre, a bizottságokra, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, és a törvényben meghatározottak szerint társulásokra. Az ilyen hatáskörök gyakorlásához utasítást adhatnak és vissza is vonhatják ezeket. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházás kérdésében csak maga a képviselő-testület dönthet. Mivel a lakosságot is érintő kérdésekről van szó, indokolt erről rendeletben illetve magában az SZMSZ-ben rendelkezni. Az Ötv. ugyanakkor garanciális okból hosszan sorolja azokat a hatásköröket, amelyek a testületek kizárólagos jogkörei, tehát át nem ruházhatók. Ilyen pl. maga a rendeletalkotás, a helyi népszavazás kiírása, bizonyos választások és kinevezések, költségvetés megállapítása, társulások létrehozása stb. Törvény egyéb döntéseket is a képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe utalhat.



[379]  Ötv. 6. § (1) bek. a)–b) pont és 8. § (2)–(3) bek.

[380]  A települési önkormányzatok általános feladatait a helyi közszolgáltatások területén példálózó jelleggel az Ötv. 8. § (1) bekezdése tartalmazza.

[381]  Ötv 8. § (4) bek.

[382] Fazekas Marianna – Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatási jog. Általános rész. 7. átdolgozott kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 196. p.