Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

V. A települési önkormányzatok szervezete

V. A települési önkormányzatok szervezete

1. Képviselő-testület

A helyi önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület, Budapesten, a megyékben és a megyei jogú városokban a közgyűlés. A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül kell megtartani. Itt kerül sor többek között – a polgármester javaslatára – az alpolgármester(-ek) megválasztására, és – ha ez indokolt – az SZMSZ felülvizsgálatára is.

A képviselő-testület hatásköreit az ülésén gyakorolja. Az üléseket – mint a testület elnöke – a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára.

Főszabály szerint a képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülést a testület csak kivételesen, a törvényben felsorolt esetekben tarthat. Zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene. Ilyen esetben zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselők közül választott alpolgármester, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

A képviselő-testület döntéseit főszabályként nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást lehet tartani azokban az ügyekben, amikor zárt ülés elrendelése lehetséges vagy kötelező.

A képviselő-testület sajátos ülése a közmeghallgatás. Közmeghallgatás keretében évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatokat fogalmazhatnak meg.

A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van az ülésen. A javaslat elfogadásához általában egyszerű többség, vagyis a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges egyrészt az Ötv. által meghatározott ügyek eldöntéséhez, (mint pl. rendeletalkotás, önkormányzat szervezetének kialakítása és működési rendjének meghatározása, hatáskörébe utalt választás, kinevezés, társulás létrehozása stb.) valamint az SZMSZ-ben meghatározott egyéb esetekben. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges.

A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását. Ebben az esetben időközi választást kell kiírni az új testület megválasztására. A képviselő-testület az új testület alakuló üléséig, a polgármester pedig az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát. A feloszlatás nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően.

2. A települési képviselő[383]

A képviselő jogállásának legfontosabb kérdéseit maga az Ötv. (19–20. §), megbízatásuk keletkezésének és megszűnésének egyes eseteit, illetve az összeférhetetlenség részletszabályait pedig a 2000. évi XCVI. törvény szabályozza.

A települési képviselők szabad mandátummal rendelkeznek, nincs beszámolási kötelezettségük választóik felé, és nem is hívhatók vissza. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

Legfőbb joguk és egyben kötelességük is a képviselő-testület munkájában való részvétel. A testület munkájából nem, csak bizonyos döntések meghozatalából zárhatók ki személyes érintettség miatt. A képviselők jogai és kötelességei azonosak. Megválasztásukat követően esküt tesznek a testület előtt, képviselői jogaikat ezt követően gyakorolhatják.

A települési képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Ennek érdekében a törvény széles körű tájékozódási, javaslattételi és kezdeményezési jogot biztosít számukra. Tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén, megbízás alapján képviselhetik a képviselő-testületet stb.

A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra fel kell menteni munkahelyén a munkavégzés alól. Emiatt kiesett jövedelmét a testület téríti meg. Számukra – a törvény keretei között – önkormányzati rendeletben tiszteletdíj és természetbeni juttatás állapítható meg.

A képviselő-testület a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat.

A tanácsnok lényegében többletfeladatokat ellátó képviselő, aki meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletével van megbízva.

3. A képviselő-testület bizottságai

A szervezetalakítás szabadságából következően a képviselő-testület maga határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait. A bizottsági rendszer részletes szabályozására az SZMSZ-ben kell sort keríteni. A kétezernél több lakosú településen kötelező pénzügyi bizottságot választani. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti. Ha a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi, a testület nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre.

A bizottságok – feladatkörükben – előkészítik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. A képviselő-testület meghatározhat olyan előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, vagy csak a bizottságállásfoglalásával nyújthatók be. A testület döntési jogot is adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja. Önkormányzati rendelettel hatósági hatáskör is telepíthető a bizottságokra.

A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani, a bizottság egyéb tagjai külső szakemberek, társadalmi szervezetek képviselői, a szolgáltatást igénybe vevő választópolgárok stb. is lehetnek. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester felfüggesztheti az olyan bizottsági döntés végrehajtását, amely ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

4. Polgármester, alpolgármester

A polgármester a képviselő-testület elnöke és egyben tagja is a testületnek, tehát határozatképesség, döntéshozatal szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A megbízatás főállásban vagy társadalmi megbízatásban látható el. Háromezernél több lakosú településen a polgármesteri tisztség csak főállásban tölthető be. A háromezernél kevesebb lakosú településen a tisztség társadalmi megbízatásban is ellátható. Az Ötv. részletesen szabályozza a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi okokat és eljárást.[384] Az országgyűlési képviselőség nem összeférhetetlen ezzel a megbízatással.

A polgármester alapvető feladata a testületi ülések összehívása és vezetése (Mint a IV./2. pontban láttuk emellett kivételesen államigazgatásifeladatokat és hatásköröket is elláthat.) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a képviselő-testülethivatalának közreműködésével látja el. A testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. (A hivatal vezetője a jegyző.) Fontos jogosítványt ad az Ötv. a polgármester kezébe azzal, hogy kezdeményezheti – ugyanazon ügyben egy alkalommal – a képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását, ha azt az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja.

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása továbbá a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségei megszegése miatt a testület keresetet nyújthat be a bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Ha jogerős bírói ítélet megállapítja a felelősségét a polgármester tisztsége megszűnik.

A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. Az Alkotmány 2010. július 6-i módosítása értelmében alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek, de a polgármestert a képviselő-testület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

Főállású alpolgármester csak a háromezernél több lakosú önkormányzatnál választható. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Alpolgármesterre testületi hatáskör nem ruházható át.

5. A jegyző

A jegyző (a fővárosnál és a megyéknél főjegyző) az önkormányzat hivatalának közigazgatási – szakmai vezetője. Megbízatása képesítési feltételekhez kötött és nem igazodik önkormányzati ciklusokhoz, határozatlan időre szól. A képviselő-testület nevezi ki pályázat alapján.

A jegyző vezeti a testület hivatalát, és gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos (szakmai jogi-igazgatási) feladatok ellátásáról. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. Dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben, és hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Tanácskozási joggal részt vehet a testület és a bizottságok ülésein. Szabályozza a kiadmányozás rendjét, és munkáltatói jogokat gyakorol a hivatal köztisztviselői tekintetében.

A képviselő-testület a jegyző (főjegyző) javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint községben kinevezhet, máshol kinevezaljegyzőt a jegyző helyettesítésére, illetve a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

6. A képviselő-testület hivatala

A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Bár a hivatal egységes szakapparátust képez, de a polgármesteri hivatalon belül belső szervezeti egységek alakíthatók a szakmai feladatoknak megfelelően.



[383]  Megjegyzést igényel, – hogy bár a törvény itt rendelkezik róla – a települési képviselő nem tartozik elméletileg az önkormányzat szervezetéhez. Az önkormányzat ugyanis maga határozza meg szervezetét, de a képviselővel nem „rendelkezhet”.

[384]  Ötv. 33/A. §