Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

VI. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

VI. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

Mint az I. fejezetben már említettük, a választópolgárok a helyi önkormányzást egyrészt közvetve (az általuk választott képviselő-testület útján), illetőleg közvetlenül(helyi népszavazással) gyakorolják. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseket – keretjelleggelaz Ötv. IV. fejezete tartalmazza, az eljárás részletes szabályairól pedig a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezik. Az Ötv. előírja ugyanakkor, hogy a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét.

A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki az önkormányzati választásokon választójogosult. A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott, és eredményes, ha a szavazóknak több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A testület ötszáz lakoson aluli községben a népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalhatja. A falugyűlés döntése azonban csak akkor számít népszavazási döntésnek, ha a gyűlésen a választópolgárok több mint fele jelen van.

Az Ötv. a helyi népszavazás elrendelésével kapcsolatban az ügyek három csoportját különíti el.

a) Bizonyos – a lakosság széles körét érintő – kezdeményezések esetén a törvény kötelezővé teszi helyi népszavazás kiírását. Ilyen pl. település átcsatolása másik megyéhez, községegyesítés, községegyesítés megszüntetése, új községalakítás stb. Önkormányzati rendelet egyéb ügy népszavazásra bocsátását is kötelezővé teheti.

b) Két kérdésben az Ötv. lehetővé teszi a képviselő-testület számára népszavazás elrendelését (fakultatív népszavazás). Népszavazás rendelhető el egyrészt a testület hatáskörébe tartozó ügyben, illetve önkormányzati rendelet megerősítésére.

c) A harmadik csoportba tartoznak azok a kérdések, amelyekben tilos helyi népszavazást tartani. Így nem rendelhető el népszavazás a költségvetésről, a helyi adónemeket illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, a testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, valamint a képviselő-testület feloszlatásáról.

A helyi népszavazást a polgármesternél lehet kezdeményezni. Kezdeményező lehet a képviselők legalább egynegyede, a testület bizottsága, helyi egyesület vezető testülete, továbbá a rendeletben meghatározott számú választópolgár. (A választópolgárok legalább tíz, maximum huszonöt százaléka.) Ha azt a rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezi, a testület köteles kitűzni a népszavazást.

A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen népszavazás esetén a képviselő-testület dönthet a kérdésben. Ugyanebben a kérdésben egy éven belül nem lehet népszavazást kitűzni.

A közvetlen demokrácia másik eszköze a népi kezdeményezés. Népi kezdeményezés formájában a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amely a testület hatáskörébe tartozik. Amennyiben a rendeletben meghatározott számú választópolgár (a polgárok legalább öt, maximum tíz százaléka) indítványozza, a képviselő-testület köteles megtárgyalni a kezdeményezést, de nem köteles az indítványnak megfelelő döntést hozni.