Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

17. fejezet - 17. Közpénzügyek

17. fejezet - 17. Közpénzügyek

Klicsu László

I. A gazdasági alkotmány általában

Az alkotmányok nem légüres térben léteznek, hanem adott helyen és időben, adott társadalmi, gazdasági keretek között. De az is igaz, hogy az alkotmány az írott alkotmánnyal rendelkező államokban a legmagasabb szintű jogforrás, amely meghatározza és biztosítja azt a jogi és intézményi feltételrendszert, amelynek keretei között minden gazdasági szereplő és az állam működik. Nyilvánvalóan más lesz ez a hadikommunizmusban, mint egy piacgazdaságban.

Az alkotmányok általában rögzítik a gazdaság működésének legfontosabb, alapvető kereteit, a gazdasági szereplők jogait, az állami beavatkozás határait, az állam kötelezettségeit a gazdasági szereplőket illetően. Az alkotmányok meghatároznak állami feladatokat is, és esetenként szabályozzák ezek ellátásának a módját is. Az állami feladatok köre nem egyszer s mindenkorra adott, hanem történelmi koronként, államonként változó. Számos törvény az Alaptörvény előírásait hajtja végre akkor, amikor állami szervek feladatairól, hatáskörökről szól.

Az Alaptörvény például előírja a haza katonai védelmét, a közbiztonság és közrend védelmét, és még sok más állami (önkormányzati) feladatot. Az állami feladatok mögött ott húzódik a közterhekhez való hozzájárulás alapvető kötelezettsége.

Az állami feladat minden esetben jogszabályban jelenik meg. A tételes jog rögzíti azt is, hogy az egyes állami feladatok ellátása hogyan oszlik meg a hatáskörök szerint a különféle állami szervek között. Ezt a feladatmegosztást részben az Alaptörvény, részben más törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmazzák. Az állami feladatok körének meghatározása politikai döntés kérdése is.

Az állami feladatok egy része jellemzően költségvetési szervek útján látható el, más részük költségvetésen kívüli szervezetekkel is (pl. közalapítványok, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok révén). Más kérdés, hogy az állami feladat ellátására szolgáló, költségvetési vagy költségvetésen kívüli szervezetet milyen (állami vagy magán) forrásból finanszírozzák.

Állami feladat ellátása megvalósulhat úgy is, hogy meghatározott vagyon, illetve annak meghatározott hányada tartósan állami tulajdonban marad, ha a vagyon, illetve az azt működtető társaság országos közüzemi szolgáltató, vagy nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, vagy honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.

Állami feladatok vagy vagyon magánosításának lehetnek pozitív és negatív hatásai.

A „gazdasági alkotmány” fogalmát különféle jelentéstartalmakkal szokták használni.[392] A fogalom közgazdasági eredetű, legáltalánosabban azoknak a döntéseknek az együttese, amely egy közösség gazdasági életének a rendjét meghatározza. Jogi szempontból – tág értelemben – azoknak a közjogi és magánjogi normáknak az összessége, amelyek a gazdasági rendre vonatkoznak. Szűkebb értelemben gazdasági alkotmánynak a gazdasági rend alkotmányból eredő szabályait nevezzük. Ide tartoznak egyes alapjogok, a munka, a foglalkozás szabad megválasztása, a vállalkozás joga, a tulajdon védelme, a közpénzügyek, de az állam szociális szerepvállalása is – ez utóbbi mint a társadalmi szolidaritás kifejeződésének Alaptörvényben való megjelenése. A gazdasági alkotmány más megfogalmazásban olyan összefoglaló név, amelynek elemei alapvetően három fő csoportba rendezhetők: a) a gazdasági jogok elismerése, a tulajdon védelme, a munka és foglalkozás szabad megválasztása, a vállalkozás joga, ezekkel összefüggésben a verseny védelme b) a közpénzügyek (adózás, költségvetés, államadósság, pénzrendszer) c) a szociális biztonság nyújtása. [Az Alaptörvény M) cikke, XII., XIII., XIX. cikke, a Közpénzek című fejezet.]

Piacgazdaság, tőke és pénz összetartozó fogalmak. A piac és az árstabilitás kapcsolata miatt az Alaptörvényben megjelenő intézmények közül meg kell említeni a Magyar Nemzeti Bankot, a költségvetés ellenőrzésében betöltött szerepe miatt a Költségvetési Tanácsot és az Állami Számvevőszéket.

(Van olyan nézet is, amely a gazdaság területén „egyéb” alkotmányossági tárgyköröket fogalmaz meg: fogyasztóvédelem, termőföld védelme, a külföldi befektetések védelme, a választottbírósághoz való jog, közszolgáltatások megjelenítése az alkotmányban, munkáltatói és munkavállalói érdekképviselethez való jog.)

Az Alkotmány korábban deklarálta, hogy Magyarország piacgazdaság – a tervgazdaság elvetéseként. [A Magyar Népköztársaság alkotmánya ugyanis 1989 előtt kimondta: a gazdasági életet állami népgazdasági terv határozza meg; a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona, az állam célja a társadalmi tulajdon (vagyis nem a magántulajdon) védelme és fejlesztése.] Az Alaptörvény a gazdasági rendszerről nem tartalmaz hasonló utalást.[393] Ugyanakkor az Alapvetés szabályai között [M) cikk] szerepel, hogy hazánkban a vállalkozás szabad, és az állam biztosítja a verseny feltételeit.



[392] Drinóczi Tímea: Gazdasági alkotmány és gazdasági alapjogok. Dialóg Campus, Budapest, 2006.

[393]  A történeti alkotmányokban és a régebbi kartális alkotmányokban nem szerepelnek gazdasági alkotmányosságról szóló részek. Az első kísérlet erre az 1920-as wemairi alkotmányban történt. Napjainkra általános tendencia a gazdasági alkotmány alapelveinek alkotmányban való rögzítése. Jóllehet ma is a német Alaptörvény tartalmazza a legtöbb gazdasági alkotmányossági alapelvet, a német Alaptörvényben, hasonlóan a magyarhoz, nincs olyan önálló fejezet, amely a „gazdasági életet” szabályozná. A gazdasági rend alkotmányi meghatározásának hiánya Németországban vitákhoz vezet arról, hogy milyen „gazdasági alkotmányt” tartalmaz az Alaptörvény. A német Alaptörvény gazdasági alkotmányáról lásd: Nipperdey, Hans Carl: Soziale Marktwirtschaft und Grundgesetz, Heymann, Köln, 1961. A német Alkotmánybíróság az 1954. július 21-i Investitionshilfe-döntésben megállapította: az alkotmány gazdaságpolitikailag semleges.