Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

IV. Költségvetési Tanács

IV. Költségvetési Tanács

A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv.

Hazánkban új szervezetnek számít. Létrehozása szorosan összefügg az adósságfék szabályok Alaptörvénybe iktatásával. A Tanács lényeges feladata e szabályok érvényesítése.

Ennek eszköze, hogy a Tanács előzetes hozzájárulása szükséges a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához.

Vagyis a Tanácsnak a törvényjavaslatról szóló szavazás előtt döntenie kell arról, hogy az Alaptörvény adósságfék szabályait a javaslat érvényesíti-e. Az előzetes hozzájárulás a törvény elfogadásának formális kelléke, érvényességi feltétele.

A Tanács testületként eljárva vesz részt a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében, tevékenységét kizárólag az Alaptörvénynek és a törvényeknek alárendelve végzi. Tagjai önállóan alakítják ki véleményüket, álláspontjuk képviseletében egymástól függetlenek.

A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

A Tanács elnöke a költségvetési törvény és a költségvetési törvény módosításának tárgyalásakor jogosult részt venni az Országgyűlés és annak bizottságai ülésén, ott felszólalhat, véleményét kifejtheti. A Tanács tagja feladatuk ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosultak. A Tanács elnöke mentelmi jogot élvez; megbízatása megszűnésére a megbízatása lejártakor, vagy lemondással, méltatlanná válással, alkalmatlanná válással, és halálával kerülhet sor.

A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Az államadósság mértékének vizsgálatában a törvény[427] szerint a Tanács úgy vesz részt, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a költségvetés fejezeti főösszegeit érintő külön szavazása (november 30.) után az Országgyűlés elnöke egy napon belül tájékoztatni köteles a Tanácsot az elfogadott fejezeti főösszegekről, és be kell mutatnia az elfogadott módosító indítványok részletes számszaki hatását.

Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy az egységes javaslat elfogadása az államadósság-szabály megsértését eredményezné, abban az esetben véleményét részletesen indokolja.

A Tanács véleménye alapján a Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot köteles benyújtani annak érdekében, hogy a költségvetési törvényjavaslat megfeleljen az államadósság-szabályoknak. A módosító indítvány a költségvetési törvényjavaslat korábban már megszavazott módosító indítvánnyal érintett részének megváltoztatását, újbóli megállapítását is tartalmazhatja.

A költségvetési törvényjavaslat záró vitája során a Tanács a zárószavazás előtti módosító javaslatokról véleményt nyilvánít, hogy azok megfelelnek-e az államadósság-szabálynak. A Tanács az előzetes hozzájárulásáról a költségvetési törvényjavaslat zárószavazása előtt nyilatkozik. Amennyiben a Tanács az előzetes hozzájárulását megtagadja, a törvényjavaslat zárószavazását el kell halasztani.

Irodalom

Apel, Emmanuel: Central Banking Systems compared: The ECB, the Pre-euro Bundesbank, and the Federal Reserve System. Routledge, London, 2003. 219. p.

gaitanides, Charlotte: Das Recht der Europäischen Zentralbank: Unabhängigkeit und Kooperation in der Europäischen Währungsunion. Mohr Siebeck, 2005. 315. p.

Quaglia, Lucia: Central Banking Governance in the European Union: A Comparative Analysis. Routledge, London, 2008. 194. p.

Scheller, Hanspeter K.: Az Európai Központi Bank. Európai Központi Bank, 2004. 228. p.

Simon István: A jegybank közjogi jogállása: Gondolatok a gazdaság és jog kapcsolatáról a jegybanktörvény legutóbbi módosítása ürügyén. In: Steiger Judit (szerk.): Gazdaság és Jog. Szakács István ünnepi tanulmánykötet (ELTE ÁJK – Gondolat, Budapest, 2005. 102–125. p.



[427]   2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról, IV. fejezet.