Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

VI. Váratlan (külső) támadás

VI. Váratlan (külső) támadás

Az intézmény létrehozását (1993) a délszláv háború indokolta: időnként átsodródtak kisebb idegen csapattestek, és kezelésükre addig nem létezett megfelelő jogi eszköztár. Ez az eset azzal a dilemmával van összefüggésben, hogy az állam tartózkodni kíván a Magyar Honvédség országon belül harcszerű alkalmazásától, ugyanakkor – az országhatár menti fegyveres konfliktus esetén – biztosítani kell az ország területi épségét, nemzetközi jogi szempontból hadviselő féllé válás nélkül.[465]

A helyzet relatív váratlanságából kifolyólag az Alaptörvény differenciált ok és következmény-rendszert vett át, ráadásul a gyors döntéshozatal igénye e szituációban különösen jelentős. Nem lehet ugyanis az Országgyűlés rendes ütemű döntését kivárni: az elindult ok-folyamatot meg kell állítani. A váratlanság másik következménye, hogy azzal a veszélyeztetettségi tényállás fogalmilag nem kapcsolódhat össze: a váratlan támadásnak nem lehet előkészületi alakzata.

a) Kihirdeti ki, milyen eljárásban és miként ér véget?

A váratlan támadás kezelése érdekében szükségessé váló intézkedési kötelezettség címzettje a Kormány: formálisan az Alaptörvény nem is tesz különbséget a helyzet és az állapot között, nem deklaráció történik, hanem intézkedés a történések kezelésére. Ezen intézkedések megtételének elsődleges címzettjei a Kormány alárendeltségébe tartozó felkészített erők, a harc felvételének ugyanakkor következményei másodlagos címzettekké teszik az állampolgárokat, legalábbis az érintett térségben élőket.

A helyzet lezárása szempontjából az Alaptörvény az időbeli korlátozás kihangsúlyozására a „szükségállapot vagy rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó” döntést tartalmazza: ennek megfelelően e két időszak bármelyikére vonatkozó döntés (a kihirdetéstől vagy elutasítástól függetlenül) véget vet az 52. cikk alkalmazhatóságának. Ettől függetlenül az általános szabályok szerint a kiváltó okok leküzdése után automatikusan visszaállnak a békeidőszaki szabályok. A szituáció Alaptörvény által nem modellezett további következménye lehet egy szabotázsakció következtében kialakuló katasztrófa-helyzet is, amely eset az Alkotmány szerinti szükségállapot-foglomba beleérthető volt, az Alaptörvény fogalomrendszerébe viszont nem. A cselekmények tipikus lokalitására tekintettel így a hatályos szabályok között elvben egymás mellett egyidejűleg a váratlan támadás és a veszélyhelyzet szerinti szabályok érvényesülhetnek: az első a kiváltó okok felszámolása, utóbbi a katasztrófa-következmények kezelése körében.

Összegezve azonban a váratlan támadás fogalmából eredően, kimondatlanul is a különleges jogrend legrövidebb időtartamú alakzatáról van szó.

b) Milyen tényállási előfeltételek esetén hirdethető ki?

Első olvasatban a külső fegyveres csoportok Magyarország területére történő váratlan betörése szárazföldi támadása érzetét kelti. Ugyanakkor a kezelés eszközei között szereplő légvédelmi és repülő készültségi erők egyértelműen utalnak a váratlan támadás légiközlekedési alakzatának lehetőségére is.

Mindkét megvalósulási forma esetében a fegyveres jelleg kötelező fogalmi elem,[466] a külső csoport beazonosítása és más államhatalomhoz kötése viszont nem. A váratlan támadás által sértett vagy fenyegetett, védendő értékek: Magyarország területi épsége, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, valamint a közrend és közbiztonság.

A korábbi Alkotmány 19/E. §-a az eljárás feltételeként nevesítette a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi tervet is, az új Alaptörvény 52. § (1) bekezdése viszont csak „szükség esetén” kapcsolja a „jóváhagyott fegyveres védelmi tervhez” a katonai és rendőri jellegű intézkedéseket, így a reagálás lehetősége rugalmasabbá vált.

c) Milyen hatásköri változásokkal jár a kihirdetés, esetleg új szervek jönnek-e létre, megváltozik-e a jogforrási hierarchia vagy a jogalkotási eljárás?

A Kormány intézkedési kötelezettsége – az Alaptörvény szerint – késedelmet nem tűrő, azonnali. Az azonnaliság a támadás elhárításához arányosan szükséges, felkészített (katonai és rendőri) erőkre vonatkozik, ide értve a döntéshozatali / parancsadási folyamat elemeit is. Az Alaptörvény ugyanakkor a légtér védelme körében a szövetséges légvédelmi és készültségi erőket is nevesíti. Az utalás indoka a NATO integrált légvédelmi rendszere, amely a szuverenitás ezen elemének közös gyakorlásán alapul: a NATO országok légtérvédelme elsődlegesen a Szövetség feladata. A rendelkezés így egyúttal a csapatmozgásra vonatkozó lex specialis is: az Alaptörvény lehetővé teszi a légtér védelme érdekében szövetséges légijárművek feladatellátását.[467]

A váratlan támadás következményei ugyanakkor – legalábbis lokálisan – érinthetik az állampolgárokat is: a feladatot ugyan állami szervek látják el, de pl. a fegyverhasználat körzetében nem biztonságos civilek tartózkodása. Az Alaptörvény 52. cikk (3) bekezdése szerint ezért a Kormány törvények alkalmazását kizáró / felfüggesztő, illetve egyéb rendkívüli intézkedéseket vezethet be, ez azonban nem feltétlenül eleme a váratlan támadás elhárításának: a betolakodók lakott területen kívüli elfogása esetén pl. az alapjogok korlátozása nem szükséges.

d) Milyen garanciák és korlátok vannak a jogszerűség fenntartására?

A korábbi Alkotmány szerinti eredeti megfogalmazásban a védelmi terv köztársaság elnöki (előzetes) jóváhagyása eljárási garancia volt. Az új Alaptörvény azonban lehetővé teszi az állami eszközrendszer specializált felkészültségű elemeinek alkalmazását akkor is, ha ez nem szerepel a fegyveres védelmi tervben.

Változatlanul garanciális jelentőséggel bír ugyanakkor a Kormány általi haladéktalan tájékoztatási kötelezettség, amelynek címzettje az Országgyűlés és a köztársasági elnök. Az intézkedésekről történő beszámoláson túl, a váratlan támadás esetére önálló kötelezettséget az Alaptörvény nem fogalmaz meg.



[465]  Az eredetei konstrukció címzettje ezért elsődlegesen – az azóta a Rendőrségbe beolvadt – Határőrség volt.

[466]  Ide értve a fegyverként használt légi járművet is. Az ilyen jármű elleni fegyverhasználat szabályait a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 62. §-a a békeidejű szabályok között tartalmazza.

[467]  A NATO 1999-es jugoszláviai bombázásai időszakában a magyar légteret F-16-os amerikai gépek védték.