Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés az alkotmányjogba; Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Trócsányi László, Schanda Balázs (2014)

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Bevezetés az alkotmányjogba

Bevezetés az alkotmányjogba

Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei

Szerkesztette

Trócsányi, László

Szerkesztette

Schanda, Balázs

2014


Tartalom

Előszó
1. 1. alaptanok
I. A közjog és az alkotmányjog
1. A közjog és az alkotmányjog elhelyezkedése a jogrendszerben
2. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben
3. Tiszta és vegyes alkotmányjogi normák
4. Az alkotmányjog módszerei
5. Az alkotmányjog forrásai
II. Az alkotmány
1. Az alkotmány fogalma: a politikai, a gazdasági és a szociális alkotmány
2. Merev és rugalmas alkotmányok
3. Az alkotmány elfogadásának lehetséges útjai
III. Alkotmányfejlődési irányok
1. Az alkotmányfejlődés történeti útja: az angol alkotmányfejlődés
2. A hatalmi ágak merev szétválasztása: az amerikai alkotmányfejlődés
3. Az alkotmányfejlődés forradalmi útja: a francia alkotmányfejlődés
4. Az alkotmányfejlődés kompromisszumos útja: a német alkotmányfejlődés
5. Alkotmányfejlődés Közép- és Kelet Európában
IV. A magyar alkotmányfejlődés
1. Az alkotmányozás történeti háttere Magyarországon, alkotmányfejlődés a XIX. századtól a második világháború végéig
2. Magyar alkotmányfejlődés a második világháborút követően 1989-ig
3. Alkotmányozási kísérletek a rendszerváltozáskor és azt követően
4. Az új alkotmány szükségessége, az Alaptörvény elfogadása
5. Az alaptörvény elnevezés és a Nemzeti Hitvallás jellege
6. Kapcsolat a határon túli magyarsággal
7. Határon kívül élő magyarok szavazati joga
8. Az alapjogok inspirációs forrásai
9. A sarkalatos törvények problematikája
10. Az alkotmányvédelem kérdése
V. Az alkotmányosság elvei, az alkotmányos állam
1. A demokrácia elve
2. A pluralizmus elve
3. A jogállamiság elve
4. A hatalommegosztás elve
2. 2. Államforma, kormányforma, államszerkezet
I. Az államforma fogalma és típusai
II. Kormányforma
1. A kormányforma fogalma
2. Prezidenciális kormányforma
3. Parlamentáris köztársaság
4. Félprezidenciális kormányforma
5. Egy sajátos kormányforma
III. Államszerkezet
1. Az állam egyszerű formája: az unitárius állam
2. Föderatív államberendezkedés
3. Regionális államberendezkedés
4. Korábbi államszerkezeti megoldások
5. Az európai integráció jellege
3. 3. Az államalkotó tényezők
I. Szuverenitás egykor és ma
1. A szuverenitás fogalma
2. A szuverenitás jelképei
II. Államterület
1. Az államterület általános jellemzése
2. Államhatár és ellenőrzése, Schengen
III. A nép
1. A nép és a nemzet fogalma
2. Felelősség a határon túl élő magyarságért
3. A nemzetiségek
4. Az állampolgársági jog alapfogalmai
5. A magyar állampolgárság létrejötte és megszűnése
6. Európai polgárság
4. 4. Jogforrási rendszer
I. A jogforrás és a jogforrási rendszer fogalma
II. A jogszabályalkotás mint állami tevékenység és a jogalkotó szervek általános típusai
III. A jogforrási rendszer alkotmányjogi szabályozása
IV. Jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok. A jogforrási hierarchia
V. Jogszabályok a magyar jogforrási rendszerben
1. A törvény és a törvényhozási tárgyak általános kérdései
2. A törvény és a törvényhozási tárgyak a mai magyar alkotmányos rendszerben
3. A rendeleti jog általános kérdései
4. Kormányrendelet
5. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
6. A Kormány tagjainak rendeletei – a miniszterelnöki és a miniszteri rendeletek
7. Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
8. A helyi önkormányzatok rendeletei
VI. A közhatalom (állam) szervei által kibocsátott belső normák – közjogi szervezetszabályozó eszközök
VII. Különleges jogrend – különleges jogforrások
1. A Honvédelmi Tanács rendelete
2. A köztársasági elnök rendelete
3. A Kormány kivételes rendeletalkotási felhatalmazása különleges jogrend idején
VIII. A jogszabályok érvényessége és hatályossága
1. A jogszabályok érvényességi kellékei
2. A jogszabályok hatályossága
IX. A jogszabályok kihirdetése és közzététele
X. A nemzetközi jogforrások helye a jogrendszerben
XI. Egyéb – sajátos jellegű – jogforrások hatása a jogrendszerre
1. Az Alkotmánybíróság határozatának jogforrási jellege
2. A bíró alkotta jog és a szokásjog a jogforrási rendszerben
5. 5. Közvetlen demokrácia
I. Népszavazás
1. A népszavazás fogalma, kialakulása, jelentősége
2. A népszavazás intézményének kialakulása és fejlődése Magyarországon
3. A népszavazás típusai
4. A népszavazás tárgya
5. A népszavazás eredménye
6. Népszavazási eljárás
II. Petíció
6. 6. Választójog
I. A választójog fogalma
II. A mandátum
III. A választások alapelvei
1. Anyagi jogi elvek
2. Eljárásjogi elvek
IV. A választási rendszerek
1. Többségi választási rendszerek
2. Arányos választási rendszerek
V. Az országgyűlési képviselők választásának fontosabb elemei
1. A képviselők száma és az alkalmazott rendszerek
2. A választókerületek és szavazókörök kialakítása
3. A választási kampány
4. Egyéni választókerületi jelölés, országos lista állítása
5. Szavazás
6. Az eredmény megállapítása
7. A megüresedett mandátum betöltése
8. Választási szervek
9. Jogorvoslatok
10. Egyéb, általános megjegyzések
VI. Az Európai Parlament (EP) képviselőinek választása
7. 7. Az államfő
I. Az államfői hatalom jellege
II. Államfői hatalom Magyarországon
III. A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése és megszűnése
1. A köztársasági elnök választása
2. Az elnöki megbízatás megszűnése
IV. A köztársasági elnök helyettesítése
V. A köztársasági elnök jogállása
VI. A köztársasági elnök hatáskörei
1. Az ellenjegyzés szerepe
2. A köztársasági elnök államszervezettel összefüggő hatáskörei
3. Klasszikus államfői jogkörök
8. 8. Országgyűlés
I. A parlamenti jog természete és forrásai
1. A parlamenti jog fogalma és tárgykörei
2. A parlamenti jog forrásai
II. A parlamentek az államhatalmi ágak rendszerében és a parlamentek feladatai
III. Egykamarás és kétkamarás parlamentek
1. A második kamarák típusai
2. Egykamarás parlamentek
IV. Az Országgyűlés szervezete
1. Az Országgyűlés elnöke, alelnökök és jegyzők
2. Házbizottság
3. Országgyűlési bizottságok
4. A politikai pártok képviselőcsoportjai (frakciók)
5. Az Országgyűlés belső szervezete
V. A parlamenti munka keretei
1. Az Országgyűlés alakuló ülése
2. Az országgyűlési ciklus időszaka
3. Az Országgyűlés ülésszakai, ülései és ülésnapjai
VI. Az Országgyűlés törvényhozó funkciója
1. A törvényhozó hatalom terjedelme
2. A törvénykezdeményezés joga
3. A törvényhozás menete
VII. Az Országgyűlés ellenőrző funkciója
1. A parlamenti ellenőrzés általános eszközei
2. A parlamenti ellenőrzés speciális szervei: a parlamenti vizsgálóbizottságok és eseti bizottságok
VIII. Az Országgyűlés más hatáskörei
1. Az Országgyűlés személyi döntései
2. Az Országgyűlés esetszerű döntései
9. 9. Az országgyűlési képviselők jogállása
10. 10. Az Országgyűlés független szervei
I. A független szervek jogállása és alkotmányjogi jelentősége
II. Az Állami Számvevőszék
1. A számvevőszék múltja, és jelenlegi jogállása
2. Az Állami Számvevőszék feladatai és működése
III. Az alapvető jogok országgyűlési biztosa
1. Az intézmény létrejöttének körülményei
2. Az alapvető jogok biztosának jogállása
3. Az alapjogi biztos eljárásának feltételei
4. Az alapvető jogok biztosának eljárása
5. Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó különleges szabályok
6. Az alapvető jogok biztosának sajátos feladatai
11. 11. A kormány
I. A Kormány helye az államszervezetben. A kormányforma
II. A Kormány mint a végrehajtó hatalom szerve
III. A Kormány összetétele és működése
1. A Kormány tagjai
2. A Kormány tagjainak megbízatása
3. A Kormány tagjainak jogállása
4. A minisztériumok szervezete
5. A Kormány megszűnése
6. Az ügyvezető kormány
IV. Az Országgyűlésnek felelős Kormány
1. A bizalmi szavazás
2. A konstruktív bizalmatlansági indítvány
12. 12. Az önálló szabályozó szervek
I. Az önálló szabályozó szerv
II. Az önálló szabályozó szerv szervezete
III. Az önálló szabályozó szerv jogállása, függetlensége
IV. Az önálló szabályozó szerv vezetőjének jogalkotási joga
13. 13. Ügyészség
I. Az ügyészség kapcsolata a hatalmi ágakkal
1. Az ügyészség történetének vázlata
2. A magyar ügyészség a rendszerváltozást követően
3. Az ügyészség az államhatalom rendszerében
II. Az ügyészség alkotmányos feladatai
1. Az ügyészség által védeni hivatott alkotmányos értékek
2. Az ügyészség szerepe a büntetőeljárásban
3. Az ügyész korábbi büntetőeljáráson kívül hatáskörei
4. Ügyészi közérdekvédelem az Alaptörvény rendszerében
5. Nevesített közérdekvédelmi hatáskörök
III. Az ügyészek és az ügyészi szervezet
1. A legfőbb ügyész jogállása
2. Az ügyészek jogállása
3. Az ügyészég szervezete
14. 14. A bíróságok
I. Az igazságszolgáltatás fogalma
II. Az igazságszolgáltatás alapelvei. A bírói függetlenség
1. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma
2. Az igazságszolgáltatás egységének elve
3. A társasbíráskodás elve
4. A néprészvétel elve
5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve
6. Az anyanyelv használatának joga
7. Az ártatlanság vélelme
8. A védelemhez, a védőválasztáshoz és a képviselethez való jog
9. A jogorvoslati jogosultság elve
10. A bírósághoz fordulás joga és a tisztességes eljáráshoz való jog
11. A bírói függetlenség
III. A bírósági szervezetrendszer
1. A bíróságok típusai
2. A bírósági szervezet Magyarországon
IV. A bírák jogállása
1. A bíró szolgálati viszonya
2. A bíró szolgálati jogviszonyának keletkezése
3. Általános kinevezési feltételek
4. A kinevezési eljárás
5. A bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése
6. A bíró fegyelmi felelőssége
V. Az ülnökök jogállása
VI. A bíróságok központi igazgatása (OBH elnöke, OBH, OBT)
1. A bírósági igazgatás fogalmának meghatározása
2. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke
3. Az Országos Bírósági Hivatal
4. Az Országos Bírói Tanács
VII. A Kúria szerepe a joggyakorlat egységességében (egységesítésében)
1. A jogegységi határozat jogi természete
2. A jogegységi eljárás, a jogegységi tanács
3. Az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés
4. A jogegységi határozat, az elvi bírósági határozat és az elvi bírósági döntés közzététele
5. A joggyakorlat elemző csoport
15. 15. Alkotmánybíróság
I. Az alkotmánybíráskodás jellemzői(elméleti és összehasonlító jogi megközelítés)
1. Az alkotmánybíráskodás kialakulása
2. Az alkotmánybíráskodás fogalma
3. Az alkotmánybíráskodás modelljei
4. Alkotmánybírósági funkciók és hatáskörök
5. Az alkotmánybíráskodás kötöttségei és függetlenségének biztosítékai
II. Alkotmánybíróság Magyarországon
1. Az Alkotmánybíróság létrejötte, változása, a szabályozás alkotmányos alapjai
2. Az Alkotmánybíróság hatáskörei
3. Az Alkotmánybíróság eljárása
4. Az alkotmánybírák jogállása, megválasztása és megbízatásuk megszűnése
5. Záró megjegyzések
16. 16. A helyi önkormányzati rendszer
Bevezető megjegyzések
I. Az önkormányzat általános fogalma és főbb típusai
II. A helyi önkormányzás lényege és a helyi önkormányzatok alapjogai
III. Állami – területi beosztás, az önkormányzatok típusai
1. Települési önkormányzatok
2. Területi önkormányzatok – a megyei önkormányzat
IV. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei
1. Önkormányzati feladat- és hatáskörök
2. Államigazgatási feladat- és hatáskörök
3. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása és átruházása
V. A települési önkormányzatok szervezete
1. Képviselő-testület
2. A települési képviselő
3. A képviselő-testület bizottságai
4. Polgármester, alpolgármester
5. A jegyző
6. A képviselő-testület hivatala
VI. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
VII. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
1. Országgyűlés
2. A köztársasági elnök
3. A Kormány
VIII. A helyi önkormányzatok és Európa
IX. A helyi önkormányzati választások rendszere
1. A polgármesterek és a főpolgármester választása
2. Egyéni listás rendszer
3. A vegyes választási rendszer
4. A fővárosi közgyűlés és a megyei közgyűlések megválasztása
17. 17. Közpénzügyek
I. A gazdasági alkotmány általában
II. Közpénzügyek az új Alaptörvényben
1. A közpénzügyek fogalma
2. A közpénzügyek alkotmányos alapjai
3. Pénzrendszer
4. Államadósság
5. Az Alaptörvény közpénzügyi rendelkezései érvényesülésének védelme
III. Magyar Nemzeti Bank
1. A jegybankok szerepe az államszervezetben
2. A jegybankok feladatai
3. A Magyar Nemzeti Bank
4. Az MNB és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) kapcsolata
IV. Költségvetési Tanács
18. 18. A különleges jogrend
I. A különleges jogrend alapvető dilemmája
II. A különleges jogrend alkotmányelméleti megközelítései
III. Rendkívüli állapot
IV. Szükségállapot
V. Megelőző védelmi helyzet
VI. Váratlan (külső) támadás
VII. Veszélyhelyzet