A talajszelvény leírók és a modell alkalmazók egyaránt szeretnék ismerni a talajtulajdonságok változatosságának legalább a viszonylagos mértékét, nagyságrendjét. A 25. táblázatban olyan azonos talajtípus, azonos genetikai szintjeiből vett minták átlagértéke és szórása található, amelyek azonos besorolású térképezési egységbe tartoznak.

A 25. táblázatban bemutatott átlagértékek és variációs együtthatók (CV-k) értelmezésében a következő szempontok átgondolása segít:

A talaj mélyebb rétegeinek tulajdonságaira adható becslés valóságtartalma a mélységgel csökken, minthogy a talajleírások maximális mélysége általában kisebb, mint 2 m.

Az időben állandó talajjellemzők, mint a szemcseösszetétel, az ásványi összetétel, a talajmélység, és a szín kisebb szórásúak, mint a jóval dinamikusabban változó nedvességtartalomé, vízvezető képességé, redox állapoté, sótartalomé, biológiai aktivitásé, kicserélhető kationtartalomé, vagy a szervesanyag-tartalomé.

A talajtulajdonság szórása függ az anyakőzettől, és az anyakőzet minősége szerint a következő növekvő sorrendbe rendezhető: lösz l szélhordta üledék l mélységi, magmás- és tektonikus kőzetek l erősen kevert anyagok.

Azon talajtulajdonságok, amelyeket egy standardhoz viszonyítva határoznak meg (pl. mechanikai összetétel, pH, szín, stb.) kisebb szórásúak, mint a minőségileg besoroltak (pl., a talajszerkezet, konzisztencia, porozitás, begyökerezettség, stb.). Egy mintavételi helyen, illetve annak 1-2 m-es környezetében az állandó talajtulajdonságok CV-je 5-10 % közötti, a dinamikus változóké pedig 10-20 % közötti. A CV szélsőséges esetben 35 %-ig is terjedhet.

A laboratóriumi mérések elfogadott hibahatára CV = 5 %-ig terjed. A 33. ábra a mintamérettől függő relatív szórást mutatja.

5.5. ábra - Talajtulajdonságok relatív változatossága a mintaméret függvényében