Ugrás a tartalomhoz

Az agroökológia modellezéstechnikája

Huzsvai László (2005)

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum

Modellparaméterek és megadásuk

Modellparaméterek és megadásuk

Két lehetőség közül az egyik a reprezentatív, vagyis a jellemző talajszelvény mért adataival, mint a talajfoltra általánosan/átlagosan jellemző paraméterértékekkel történő modellszámítás, a másik a mért pont adatokra történő modellfuttatás, amelyek interpolációjával nyerhető megfigyelés a területi eloszlásra. A pontadatokkal történő számításmenet hibája csupán a pontokra vonatkozó modellparaméterek mérési/becslési hibájából adódik. Például a talaj vízszolgáltató kapacitásának számításához mind a víztartási-, mind a vízvezető képesség adatai szükségesek. Ezek az adatok kimérhetők, de a mérés költséges és időigényes. Lehetőség van egyéb, könnyen mérhető talajjellemzők alapján a víztartási- és vízvezető képesség függvények más talajtulajdonságok mért értékeit felhasználó, un. pedotranszfer függvényekkel történő becslésére is, pl. folyamatos regressziós függvényekkel, vagy egy-egy talajcsoportra vonatkozó pedotranszfer függvényekkel.

A csoport pedotranszfer függvények érvényessége a csoportképzés módja szerint meghatározott. Lehetséges csoport például a genetikai színt, a talajréteg, a talajképző kőzet, a talajtípus, vagy altípus, termékenységi kategória, talajfolt, stb. A becsült paraméter hibája azonban általában nem ismert.

A különböző pedotranszfer függvényekkel becsült talajparaméterekkel szimulált talajvízmérlegeket összehasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy a becslésből származó eredmények a direkt mérési eredményekből számítotthoz képest nem különböznek szignifikánsan. Az eredmény megegyező a korábban a mennyiségi és a minőségi talajjellemzők között tapasztalttal, vagyis a hidrológiai talajjellemzők változatossága jelentősen csökken, amikor azokból, pl. a szabadföldi vízkapacitás és a hervadáspont értékekből minőségi jellemzőt, a talaj vízszolgáltató kapacitását számítják.

A pontadatokkal végzett szimulációkat a mérés és az ahhoz társuló számítás, un. kísérleti hibája terheli. A kísérleti módszer megváltoztatása továbbá olyan hibát eredményezhet, amelyre vonatkozóan adat a módszer leírásában sem található. A talaj hidrofizikai függvényeinek az adott terület pontjaira jellemző változatossága sokkal inkább kifejezhető a víztartó képesség görbék sorozatával, mint egyetlen un. területi átlaggörbével. A modellszámítások azután a görbesorozatból valamely véletlen módon, - pl. Monte-Carlo módszerrel - kiválasztott függvényekkel végezhetők. Ezt a módszert a különböző művelésű talajok és gyepek peszticid kimosódása, vízszolgáltató kapacitása, levegőzöttsége és gépjárhatósága változatosságának elemzésére alkalmazták. Ha a szimuláció több évre készül nemcsak a térbeli, de az időbeli változatosságra is nyerhető információ.

Tekintettel arra, hogy az említett szimulációs modellezési munkák csupán néhány talajparaméter változtatására épültek, itt jegyezzük meg, hogy előzetesen érzékenységi elemzéssel szükséges kiválasztani azokat a paramétereket, amelyekre a modell az adott szempontból a leginkább érzékeny. Az ajánlott módszer egyben a modellben szereplő folyamatokat dominanciájuk szerint is rangsorolja. A modell bonyolultsága ennek figyelembe vételével választható meg, és a feltétlenül szükséges adatigény is előzetesen előre meghatározható.