Ugrás a tartalomhoz

Az agroökológia modellezéstechnikája

Huzsvai László (2005)

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum

9. fejezet - Zárszó

9. fejezet - Zárszó

Alig két évtizede, hogy a számítástechnika a személyi számítógépek gyors elterjedésének köszönhetően mindenki számára hozzáférhetővé vált, napi munkája szerves része lett. Az élet minden területén segíti munkánkat, megkímélve a monoton számításoktól, a hatalmas adatmennyiségek tárolásától, a hosszadalmas és bonyolult visszakeresésektől, csoportosításoktól. Mezőgazdasági területen is nélkülözhetetlen segédeszközzé vált, a tudományos kutatás napjainkban elképzelhetetlen nélküle.

9.1. ábra - A stratégia analízis eredményének képernyője

A stratégia analízis eredményének képernyője


Mára a klasszikus matematikai statisztika minden igényt kielégítő, komplex statisztikai programcsomagok formájában mindenki számára használható eszköz. Legtöbb ilyen módszer azonban csak az alkalmazási feltételek szigorú betartása mellett ad statisztikailag megbízható választ. Egy olyan bonyolult rendszerben, mint a talaj-növény-atmoszféra rendszer a statisztikai módszerek alkalmazási feltételei nem ellenőrizhetők, emiatt statisztikailag a rendszerben végbemenő folyamatok, törvényszerűségek általánosan nem írhatók le. E bonyolult rendszer kvalitatív leírása azonban már évszázadok óta folyik.

Az összefüggések mennyiségi leírása sokat váratott magára, és az első, statisztikai jellegű munkák a XIX. században kezdődtek, s napjainkban is folynak. A termésszimulációs modellezés folyamatainak leírása azonban csak az 1970-es években kezdődött meg. Az első munkák célja termés-előrejelzés volt az időjárás, talaj, növényfaj és fajta tulajdonságait figyelembe véve. Azóta ezek a modellek sokat fejlődtek, és legtöbbjük egységes keretbe foglalva tartalmazza a szántóföldi növénytermesztés stratégiájának, taktikájának kidolgozásától a termesztési beavatkozások megtervezéséig szükséges részprogramokat.

A döntéstámogató rendszerekben a támogatás szón van a hangsúly, hisz ezek a rendszerek is csak eszközök, segítők döntésünk meghozatalában. Csak akkor használhatók jól, ha a működtetésükhöz nélkülözhetetlen környezeti paraméterek megbízhatóak, és rendelkezésünkre állnak. A jellemzők összegyűjtése és mérése nem kis feladat, sokszor külső segítség igénybe vétele nélkül nem is lehetséges. A megfelelő minőségű adatok birtokában a döntéstámogató rendszerekkel szinte korlátok nélkül dolgozhatjuk ki az adott környezetbe illeszkedő alternatív gazdálkodási változatokat. Hogy ezek közül melyik az optimális, nekünk kell kiválasztani. Ezek a rendszerek nem döntenek helyettünk, a döntést a szakmai ismeretek birtokában saját magunknak kell meghozni alapos mérlegelés után!