Az agroökológia modellezéstechnikája

Az egyenletek listája

3.1. A deklináció

3.2. A napi Napmagasság változa

3.3. Az óraszög az egyenlítői rendszerben a meridiántól az óramutató járásának irányában mért szögtávolság

3.4. (4.)

3.5. A sugárzás tartama és a besugárzott energiamennyiség közötti összefüggést Angström tömörítette tapasztalati formába

3.6. Az Angström-féle összefüggés hazánkra alkalmazható formulája. (Az állandók értéke az eltérő éghajlatú területeken különböző)

3.7. Az extraterresztrikus sugárzás összegének alapegyenlete

3.8. Az egyenlet sorba fejtése után az elsőrendű felharmonikus megtartásával a munkaegyenlet az alábbi formában írható fel.

3.9. A globálsugárzás közepes földrajzi szélességekre vonatkozó összefüggése

3.10. Az elnyelési arányt b-val, az átbocsátási arányt a-val, a visszaverődési arányt r-rel jelölve kapjuk

3.11. A növényállományok sugárzáselnyelő-képességét a Beer-törvény írja le

3.12. Az a univerzális együtthatóval az átlagos elnyelési érték becsülhető, amikor is az optikai sűrűség helyett az azzal arányos LAI érték alkalmazható

3.13. Ha b (elnyelés) értéke a visszaverődéshez és az átbocsátáshoz mérten jelentős, az alábbi összefüggést kell alkalmazni: (13.)

3.14. A Reynolds-szám értéke

3.15. A kinematikus viszkozitás

3.16. Az egységnyi távolságra eső sebességcsökkenés nagyságának és a dinamikus viszkozitás szorzatát Newton után nyírófeszültségnek nevezzük

3.17. A légrétegek közötti távolság szerinti sebességkülönbség a súrlódási sebesség vagy dinamikus sebesség (u*) értékével jellemezhető

3.18. A tetszőleges időtartamra számított sebességátlaghoz különböző előjelű sebességváltozás tartozik

3.19. a horizontális sebességre

3.20. a vertikális sebességre

3.21. A szélsebesség a felszíntől távolodva növekszik I.

3.22. A szélsebesség a felszíntől távolodva növekszik II.

3.23. A Prandtl összefüggés

3.24. A tapasztalati aerodinamikai rétegződés a növényállományban

3.25. (25.)

3.26. A növényállomány feletti légrétegben kialakuló sebesség becslésére használható összefüggés (ha az állomány felett legalább egy szinten sebességet mérünk)

3.27. A súrlódási sebesség számítására szolgáló kiegészítő összefüggés

3.28. A Fick-törvény

3.29. A különböző anyagok turbulens diffúziós együtthatóinak közelítése

3.30. A turbulens diffúziós együttható egyik legelterjedtebb meghatározási módja

3.31. A kicserélődési együttható

3.32. A kicserélődési együttható és a turbulens diffúziós együttható közötti összefüggés

3.33. A Beer-törvény

3.34. A kicserélődési feltételekre érvényes összefüggés

3.35. (35.)

3.36. A nedves levegő nyomását p-vel, a száraz levegőjét pedig p0-val jelölve érvényes összefüggés érvényes

3.37. A telítettségi páranyomás az egységnyi térfogatú légoszlopban a T hőmérsékletű vízgőz parciális nyomása

3.38. A telítettségi páranyomás a hőmérséklettel exponenciálisan változik

3.39. Abszolút nedvességtartalom

3.40. Az abszolút páratartalom az általános gáztörvényből vezethető le

3.41. A Sprung-formula

3.42. A legtöbb esetben nem telített állapotú légköri vízgőz relatív értéke

3.43. Az egységnyi tömegű víz elpárologtatásához szükséges energiamennyiséget a víz párolgáshőjének (L) nevezzük

3.44. Az elpárolgott víz tömege különböző egységekben

3.45. : (45.)

3.46. Az energia- illetve a vele azonos vízegyenérték átváltása

3.47. A vízpotenciál és a levegő vízgőztelítettsége közötti összefüggés

3.48. A k-faktor ismeretében felírható a vizsgált növény potenciális evapotranszspirációja

3.49. (49.)

3.50. A Blaney-Criddle módszer továbbfejlesztett változata

3.51. A Thornthwaite-módszer

3.52. A formulát később Thornthwaite egyszerűsítette

3.53. Az a kitevő meghatározása a hőindexből

3.54. : (54.)

3.55. : (55.)

3.56. Azi alapösszefüggés analitikus változata

3.57. A turbulens diffúziós együttható

3.58. A mozgásmennyiségre és a többi tulajdonság (H: hő, W: vízgőz) szállítási együtthatójára fennálló egyenlőség

3.59. A szenzibilis és latens hő arányát b-val jelölve érvényes összefüggés

3.60. A b értéket visszahelyettesítve a kiindulási egyenletbe kapjuk: (60.)

3.61. Penman-Monteith módszer

3.62. A növényállományok átlagos aerodinamikai ellenállása

3.63. A levélfelület nagyságának becslése lucernánál és más szántóföldi növényeknél

3.64. A sztomatikus diffúziós ellenállás becslése

3.65. A növényállomány aerodinamikus ellenállása a turbulens diffúziós együttható reciproka

3.66. További összefüggések

3.67. A napi párolgás értéke az általánosan elterjedt éghajlati megfigyelések adatai alapján

4.1. A bázishőmérséklet alapján számított hőösszeg és a fenológiai fázistartam közötti reciprok összefüggés

4.2. A radiotermikus index

4.3. A radiotermikus index és a fázistartam közötti összefüggés

4.4. A fototermikus index

4.5. A hidrotermikus index

4.6. A zöld levéltömeg és felület hányadosa használható a növény nedvességállapotának a jellemzésére

4.7. Szárazanyag%

4.8. A specifikus nedvességtartalom

4.9. A relatív növekedési ráta

4.10. A növényi biomassza időegységre eső (W1-W0) tömegváltozása növekedési függvénnyel írható le

4.11. A növekedési függvény a növényi levélfelület és tömeggyarapodás időben exponenciális alakulását feltételezi. A kitevőben lévő szorzótényező.

4.12. A szárazanyag felhalmozódás dinamikája a tenyészidőszakban I.

4.13. A szárazanyag felhalmozódás dinamikája a tenyészidőszakban II.

4.14. A levélformát közrezáró négyszög tömegéhez viszonyítjuk a kivágott levélformáét

4.15. A levélfelület (LA) megállapítására használható egyik összefüggés

4.16. A köztük fennálló összefüggés

4.17. Levélszög (minden levél egyenletes inklinációs és azimut eloszlású)

4.18. Levélszög (minden levél vertikális irányú és egyenletes azimut eloszlású)

4.19. Levélszög (a levelek horizontális és egyenletes azimut eloszlása esetén)

4.20. Annak a valószínűsége (P), hogy a fénysugár átjut egy a síkon

4.21. Annak valószínűsége, hogy a fénysugár minden N síkon átjutva eléri a talajfelszínt

4.22. Az A_t talajfelszín terület felett a teljes levélfelület NbA_l, a levélfelületi index (LAI) I.

4.23. Az A_t talajfelszín terület felett a teljes levélfelület NbA_l, a levélfelületi index (LAI) II.

4.24. Az A_t talajfelszín terület felett a teljes levélfelület NbA_l, a levélfelületi index (LAI) III. (feltételezve, hogy N .végtelenül nagy)

4.25. A levélborítottság (GC) azt a valószínűségét adja meg, hogy a fénysugár nem éri el a talajt

4.26. Zártnak tekintünk egy növényállományt, ha a direkt sugárzás 5%-nál kisebb valószínűséggel éri el a talajt, tehát a nyílások gyakorisága (GF) kisebb, mint 0,05

4.27. Az összefüggést átrendezve és kritikus levélfelületi index értékére (LAI_z-re) megoldva

4.28. Figyelembe véve, hogy k = G / cos J₀

4.29. Vízpotenciál a levélben

4.30. Az analóg modell az Ohm-törvényére épül

4.31. Az ellenállás növekedése az áramlás sebességét csökkenti

4.32. A levél transzspirációja

4.33. A levélkörüli ún. aerodinamikus ellenállás a szélsebesség függvényében

4.34. A sztomatikus ellenállás számítására szolgáló összefüggés

4.35. A kutikuláris diffúziós ellenállás

4.36. A növény transzspirációját meghatározó teljes r_l ellenállás

4.37. A növény vízellátottsága

4.38. Az állomány-ellenállás

4.39. A gyökértömeg

4.40. A gyökértömeg szárazanyagtartalma

4.41. A gyökér jellemzésére szolgáló hányadosok

4.42. A gyökérparaméterek közötti összefüggés

4.43. Az átlagos gyökérszám vagy gyökértömeg egységnyi térfogatú mintára felírva

5.1. A vízmérleg

5.2. A Darcy törvény Richards által általánosított, telítetlen áramlási egyenlete

5.3. A (112) egyenlet anyagmegmaradást is magában foglaló formája

5.4. Adott nedvességpotenciálhoz tartozó nedvességtartalom becslés

5.5. A mért pF-érték leírására szolgáló három-paraméteres hatványfüggvény

5.6. A hibaszámításra bevezetett pF-görbére vonatkozó átlagos hibát (ZAPF)

5.7. Az Akaike-féle információs kritérium (AIC)

5.8. A talajmátrix vízvezető képességére kidolgozott pedotranszfer függvény I.

5.9. A talajmátrix vízvezető képességére kidolgozott pedotranszfer függvény II.

5.10. A 118. és 119. függvényekben szereplő mennyiségek és szemcseeloszlási átlag és szórás összefüggése

7.1. A málladék (w) képződés

7.2. A kísérleti félvariancia vagy szemivariancia függvény

7.3. A mért és szimulált értékek páronként vett átlagos eltérése (M)

7.4. A szimuláció hibája

7.5. Az előzőekben szövegesen leírtak matematikai formanyelven

7.6. A 40. ábrán szereplő rétegfelosztás matematikai leírása

7.7. A kifolyás sebessége a kifolyó fölötti vízszint magassága és a nehézségi erő állandó szorzata kétszeresének négyzetgyöke.

7.8. A (126) és (127) összefüggések együttesen

7.9. A matematikai modell alakja nemlineáris esetre

7.10. Amennyiben a modell lineáris, az lerövidíthető

7.11. A 40. ábra talajszelvényének nedvességforgalma

7.12. A vízáram intenzitása

7.13. A (131) és (132) elsőrendű differenciálegyenletek parciális differenciálegyenletekké alakítása I.

7.14. A (131) és (132) elsőrendű differenciálegyenletek parciális differenciálegyenletekké alakítása II.

7.15. A (131) és (132) elsőrendű differenciálegyenletek parciális differenciálegyenletekké alakítása III.

7.16. A (131) és (132) elsőrendű differenciálegyenletek parciális differenciálegyenletekké alakítása IV.

7.17. A (131) és (132) elsőrendű differenciálegyenletek parciális differenciálegyenletekké alakítása V.

7.18. Alkalmazva a differenciális formát dxax_t+bt-x_t és dtabt a differenciálegyenlet alakja

7.19. Az x állapotváltozó időben történő megváltozásának a mértékét (Rate_t) meghatározva

7.20. Ha a modellben másodrendű differenciálegyenlet szerepel a megoldás annak két elsőrendű differenciálegyenletté alakításával lehetséges

7.21. A (140) egyenlettel egyenértékű két elsőrendű differenciálegyenlet

7.22. A gyökérre tömegáramlással és diffúzióval történő tápanyagmozgást leíró összefüggés

7.23. A gyökérre tömegáramlással és diffúzióval történő tápanyagmozgást leíró összefüggés kezdeti és határfeltételei I.

7.24. A gyökérre tömegáramlással és diffúzióval történő tápanyagmozgást leíró összefüggés kezdeti és határfeltételei II.

7.25. A gyökérre tömegáramlással és diffúzióval történő tápanyagmozgást leíró összefüggés kezdeti és határfeltételei III.

7.26. A gyökérre tömegáramlással és diffúzióval történő tápanyagmozgást leíró összefüggés kezdeti és határfeltételei IV.

8.1. A növények logisztikus növekedését megadó differenciálegyenlet