Ugrás a tartalomhoz

Angol-magyar informatikai szótár

Iványi Antal

Tinta Könyvkiadó

Előszó

Előszó

Ezt a szótárat kettős céllal készítettük:

  • egyrészt azért, hogy a több helyen már 2004-ben elindított és 2006-tól kötelező informatikai alapképzés (gazdasági informatikus, mérnök informatikus és programtervező informatikus BSc), valamint a várhatóan 2007-ben elinduló informatikai mesterképzés (MSc) tankönyve legyen,

  • másrészt azért, hogy szakkönyvként segítse a magyar informatikai szaknyelv fejlődését, egységessé válását.

 

A szóanyag összeállítását azzal kezdtük, hogy először az ACM és az IEEE Computing Curricula 2001 című, a http://www.sigcse.org/cc2001/ címről letölthető, valamint a Computing Curricula 2005 című, a http://www.acm.org/education/curric_vols/CC2005-March06Final.pdf/ címről letölthető tantervek alapján (előbbiben 14, utóbbiban 36 szakterület szerepel) összeállítottunk egy 20 témakört tartalmazó listát a szótár nyomtatott változatához, majd ezt a listát az elektronikus szótár készítése során a bioinformatika, digitális technika és matematika témakörökkel bővítettük és így az alábbi listát kaptuk (a témaköröket a szövegben kétbetűs, a táblázatokban egybetűs jelölésekkel azonosítjuk):

 

1) Algoritmusok és bonyolultság (Algorithms and Complexity, AL = a) [Cormen 2001, Horowitz 1998, Iványi  2003, Iványi 2004, Katona 2002, Knuth 2001, Knuth 2006, Lynch 2001, Neumann 19666, Papadimitrou 1995].

2) Számítógépek felépítése (Architecture and Organization, AR = b) [Mano 2001, Wakerly 2001].

3) Alapvető kifejezések (Basic Expressions, BE = c) [Knuth 2005a, Wikipedia 2006].

4) Bioinformatika (Bioinformatics, BI = d) [Pevzner2005, Roska 2005].

5) Számítástudomány (Computing and Numerical Methods, CN = e) [Cormen 2001, Iványi 2004, Knuth 2001, Papadimitriou 1995].

6) Digitális média (Digital Media Development, DM = f) [Chapman 2004, Lewis 2003, Nielsen 1999].

7) Diszkrét matematika (Discrete Structures, DS = g) [Cormen 2001, Járai 2005, Katona 2002, Knuth 1994, Knuth 2001, Knuth 2004a, Knuth 2004b, Knuth 2005, Knuth 2006, Mann 2002, Pásztorné 2003, Rónyai 1999].

8) Digitális technika (Digital Technique, DT = h) [Sima 1998].

9) Gazdasági informatika (Economical Informatics, EI = i) [Deitel 2000, Dobay 2003, Raffai 2003, Raffai 2005].

10) Térinformatika (Geoinformatics, GI = j) [Elek 2004, Elek 2006, Detrekői 2003].

11) Grafika (Graphics and Visual Computing, GV = k) [Budai 1999, Farin 2002, Gonzalez 1992, Lengyel 2004, Szirmay-Kalos 2003].

12) Ember-gép kölcsönhatás (Human-Computer Interaction, HC = l) [Dix 2003, Roska 2005].

13) Információs rendszerek (Information Management, IM = m) [Ferragine 2005, Garcia-Molina 2000, Jiawei 2004, Ullman 1997].

14) Mesterséges intelligencia (Intelligent Systems, IS = n) [Breuker 1994, fekete 1999, Nilsson 1998, Russell 2002, Shapiro 1990].

15) Matematika (Mathematics, MA = o) [Aspray 1990, Járai 2005, Knuth 1994b, Knuth 2001, Neumann 1944, Neumann 1960].

16) Hálózatok (Net-Centric Computing, NC =  p) [Hosszú  2005, Stallings  2003, Tanenbaum 2002].

17) Operációs rendszerek (Operating Systems, OS = q) [Tanenbaum 1997, Silbersatz 2000].

18) Programozás alapjai (Programming Fundamentals, PF = r) [Fóthi 2005, Knuth 2001, Knuth 2005].

19) Programozási nyelvek (Programming Languages, PL = s) [Barnes 1998, Csörnyei 2006, Fischer 1993, Meyers 2005, Nyékyné 2003a, Nyékyné 2003b, Scott 2000, Sebesta 2003, Sethi 1966, Stroustrup 2004].

20) Szoftvertechnológia (Software Engineering, SE = t) [Kozma 2003, Sike 2003, Sommerville 2004].

21) Társadalom, szakma (Social and Professional Issues, SP = u) [Khosrow-Pour 2005, Knuth 2000, Ralston 2000, Wikipedia 2006].

22) Szoftverminőség (Software Verification and Quality, SQ = v) [Beuker 1994, Crissis 2003, Fenton 1998, Galin 2004].

23) Biztonság (Security, SY = w) [Knuth 2001].

 

A 23 szakterület nevét, jelöléseit és az elsősorban felhasznált szakkönyvekre való hivatkozásokat a szakterületek nevei angol nyelvű rövidítéseinek, a hivatkozásokat pedig az azonosítóknak az ábécé szerinti sorrendjében  rendeztük.

 Ezután az informatikai alapképzés és mesterképzés akkreditációs pályázataiban szereplő tankönyvek tárgymutatóit digitalizáltuk (Dankházi Miklós és Szabó Zoltán segítségével) és témakörönként csoportosítottuk. Ezekből a tárgymutatókból indultak ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a debreceni, győri, kolozsvári, marosvásárhelyi, pécsi, szegedi és veszprémi egyetemek oktatói közül témánként felkért szerkesztők és szakmai lektorok. Később a témakörök többségéhez még nyelvi lektorokat is felkértünk (az alkotók neve és feladata a szótár kolofonoldalán megtalálható).

A témánként összegyűlt szóanyagot egyesítettük, az átfedéseket kiszűrtük. A szócikkeket úgy rendeztük, hogy a számjegyekkel kezdődő szócikkek a szótár elejére, a görög betűkkel kezdődő szócikkek pedig a szótár végére kerüljenek. A rendezés szempontjából a kis- és nagybetűk között csak akkor teszünk különbséget, ha a két angol kifejezés csak ebben különbözik – ekkor a kisbetű megelőzi a nagybetűt.

A szóbokrokon belül is ezeket az elveket követtük – kiegészítve azzal, hogy a betűköz minden más karaktert megelőz és a kötőjelet nem vettük figyelembe.

Ha egy angol kifejezéshez több magyar fordítást is megadtunk, ezeket függőleges vonallal (|) választottuk el egymástól. Ha egy többszavas magyar nyelvű kifejezés valamelyik szavára több változatot javasoltunk, akkor a változatokat perjellel (/) választottuk el egymástól. Esetenként a / jelet a szakszövegekben használt módon is használtuk.

A magyarázatokat csúcsos zárójelben közöltük.

Ha az angol kifejezéshez mozaikszó is tartozik, akkor az angol kifejezésben a mozaikszó szókezdő betűit nagy betű jelzi.

A magyar helyesírásban egyrészt az Akadémiai Kiadó A magyar helyesírás szabályai, másrészt Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila Helyesírás című könyvének ajánlásait követtük.

Az angol helyesírásban a forrásként használt szakkönyveket tekintettük mérvadónak. Ha egy kifejezés több alakban is gyakran előfordul (például color vagy colour, knowledge based vagy knowledge-based), akkor mindkét alakot megadjuk.

Az első nyomtatott kiadásban a 2006. május elsejéig, az első elektronikus változatban pedig a 2007. február 15-ig összegyűjtött anyag szerepel. Azt reméljük, hogy később támogatást kapunk a magyar−angol szótár elkészítéséhez, és abban, valamint az angol−magyar szótárak későbbi változataiban egyre bővebb anyagot tudunk közreadni.

A nyomtatott szótár kiadását mind az Oktatási Minisztérium (a 2005. évi tankönyvpályázat keretében), mind pedig a Neumann János Számítógéptudományi Társaság támogatta, ezért a nyomtatott szótár kedvező áron kerülhetett az Olvasókhoz (az első kiadás 2006. július negyedikén). Az elektronikus szótár elkészítését az NKTH (a DIGIT2005 pályázat keretében), valamint az NJSZT támogatta.

 

Budapest, 2007. március 5.

 

Iványi Antal