Ugrás a tartalomhoz

Ásványnévtár

Dr. Bognár László

ELTE Eötvös Kiadó

ÁSVÁNYNÉVTÁR

ÁSVÁNYNÉVTÁR

Bognár, László

ELTE
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ásványtani Tanszék



Pázmány Péter sétány 1/C
Budapest
1117
Magyarország

Az eredeti mű az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg 1995-ben Dr. Buda György és Dr. Papp Gábor lektorálásával.

A mű digitális megjelenítése az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében történt.

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, ill. annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel elektronikus úton vagy más módon közölni a kiadók engedélye nélkül.

2007

Ásványnévtár

E szótár az első, a teljesség igényével készült magyar nyelvű ásványnévjegyzék, mely könyv alakban 1995-ben jelent meg, azon célból, hogy segítséget nyújtson nevezéktani kérdések eldöntéséhez. Az időközben újonnan leírt, illetve diszkreditált ásványfajok nagy száma és a nemzetközi nevezéktani ajánlások változása miatt korszerűsítésre és kiegészítésre szorult, hogy e feladatának továbbra is eleget tehessen.

A névtár tartalmazza az érvényes ásványfajok nevét, a név első közlőjét (közlőit) és a név első közlésének évszámát, az ásvány kémiai képletét, kristályrendszerét, esetleges jellemző színét és rendszertani besorolását. Ha az adott ásványfajt valamely lelőhelyéről (általában a típuslelőhelyéről) nevezték el, többnyire azt is feltüntetjük. A mintegy 4000 érvényes ásványtani fajnév mellett további körülbelül 10 000 egyéb ásványtani vonatkozású vagy ásványnévszerű nevet is tartalmaz, magyarázatával együtt.

Az ásványnevek írásánál figyelembe vettük az IMA (International Mineralogical Association) illetékes bizottságnak legfrissebb ajánlásait is, valamint az MTA-nak az ásvány- és kőzetnevek írásmódjára vonatkozó szabályait.

A névtár következő rövid bemutatása során csak a főbb jellemzőket tekintjük át, a részleteket a névtár előtti Bevezető és a Tájékoztató (használati útmutató) tartalmazza

A névlista előtti Bevezetés ismerteti az ásványnévadás történetét, bemutatja az ásványnevek és a könyvben szereplő többi név fajtáit, tanácsokkal szolgál a nevek használatára és írásmódjára vonatkozóan.

A modern tudományos elnevezések -it végződésűek (nagyon ritkán a francia eredetű -in végződés is előfordul). Az ásványnévadás történetéből megtudhatjuk, hogy ez nem volt mindig így. A régóta ismert ásványok neve így gyakran nem az adott ásvány eredeti felfedezőjétől származik, hanem egy későbbi szerző adta, sokszor minden további vizsgálat nélkül. Példaként az Erdélyben felfedezett nagyágit elnevezései közül ragadunk ki néhányat.

- a legrégibb leíró jellegű név: Aurum Galena, Ferro et particulis volatilibus mineralisatum („galénával – azaz ólom-szulfiddal –, vassal és illó részecskékkel ásványosodott arany”) – SCOPOLI, 1769; hasonló típusú: or gris lamelleux („szürke leveles arany”) – BORN, 1790

- „népszerű” nevek: Nagiakererz („nagyági érc”) – WERNER, 1789; Blättererz („levélérc”) – BINDHEIM, 1783

- binomiális név: Plumbites foliaceus – DANA, 1837

- modern ásványfajnév: nagyágit – HAIDINGER, 1845

Természetesen az Ásványnévtárban az -it végű modern tudományos neveken kívüli elnevezések közül csak az ismertebb, a régebbi szakirodalomban gyakoribb nevek szerepelnek.

A könyv szótári részében az érvényes fajneveken kívül megtalálhatók azok szinonimái, valamint rendszertani összefoglaló nevek, elegysorok nevei, változatnevek; keverékek, álalakok nevei; ásványok és drágakövek kereskedelmi elnevezései – sőt esetenként mindezek téves vagy idegen írásváltozatai is. Az ásványnevek mellett számos, formailag ásványnévre emlékeztető, de valójában kőzet-, műtermék- vagy fosszílianév is található a névtárban.

Az ásványvilág legnépszerűbb képviselői, a drágakövek kereskedelmi elnevezéseiből is jócskán található a névtárban, közöttük olyan megtévesztő vagy félrevezető elnevezések, mint az értékesebbnek tartott drágakövek nevének felhasználásával a kevésbé értékesek számára megalkotott nevek (pl. kaprubin, máramarosi gyémánt). E sajnos olykor még ma is használt kifejezések azt sugallják a vevőnek, hogy a ténylegesnél értékesebb drágakövet vásárol. Köztudott a szakemberek számára, hogy a „kaprubin” valójában nem rubin, hanem „csak” vörös színű gránát, hasonlóképpen a „máramarosi gyémánt” kifejezés színtelen hegyikristályt, azaz kvarcot takar, amely értékét tekintve nem veheti fel a versenyt az igazi gyémánttal. A névtár bevezetésében is szerepelt a Nemzetközi Ékszerész Szövetség 1955 óta érvényes előírása, amely tiltja a „féldrágakő” kifejezés használatát a „kevésbé értékes” drágakövek megjelölésére. Sajnos, még ma is jelennek meg könyvek, ismeretterjesztő és szakcikkek egyaránt, amelyekben ez a helytelen – és ráadásul bizonytalan tartalmú – kifejezés szerepel.

A Függelékben több hasznos információ (helyesírási szabályok, kémiai táblázatok) mellett olvasható egy egyszerűsített rendszertani táblázat is, amely nemcsak az új ásványfajok leírása, illetve korábbiak diszkreditálása miatt, hanem a rendszertani ismeretek fejlődése következtében is módosult a korábbi könyvben közölthöz képeset.


Tartalom

Előszó
Bevezetés
1. Az ásványnévadás története
1.1. Hagyományos (történeti) nevek
1.2. Népszerű elnevezések
1.3. Leíró jellegű tudományos elnevezések
1.4. Kémiai nevek
1.5. Binomiális tudományos elnevezések
1.6. Modern tudományos elnevezések
2. A tudományos ásványnévadás során képzett ásványnevek fajtái és ezek helyesírási tudnivalói
2.1.Egyszerű ásványnevek
2.2. Az összetett ásványnevek néhány fajtája és helyesírásuk
3. Az ásványnévtárban előforduló nevekről
3.1. Ásványnevek
3.2. Az ásványnevek használata
3.3. Ásványokra használt kereskedelmi nevek
3.4. Nem ásványokat jelölő ásványnévszerű nevek
3.5. Homonimák (egyező alakú, eltérő értelmű nevek)
4. Segédlet a magyarul és néhány idegen nyelven írt ásványnevek összehasonlításához
4.1. Köznévi eredetű ásványnevek
4.2. Nem latinbetűs írású nyelvekből származó, tulajdonnévi eredetű ásványnevek
Tájékoztató a névtár használatához
1. Az ásványnévtár címszavainak felépítése
2. Idegen nyelvű vagy idegenszerűen írt ásványnevek keresése
2.1. Tudományos nevek (általában -it, -ite végződéssel)
2.2. Népszerű nevek
2.3. Kémiai előtagú nevek
3. Egy- vagy kétszavas népszerű drágakőnevek keresése
4. A „névtelen” ásványokról
Szemelvényes idegen nyelvű ásványnevezéktani szakirodalom
Szemelvényes magyar nyelvű szakirodalom
Néhány fontosabb internetes ásványtani nevezéktani webhely
Egyéb ásványtani webhelyek
Jelmagyarázat
1. Névtár>
aanerödit – anyujit
apachit – beuszit
beyerit – ceyssatit
céziumasztrofillit – doferrovolframit
dognácskait – ferriwotanit
ferroåkermanit – glazurit
glendonit – hidronozeán
hidroparagonit – juxporit
kaatialait – klerit
kliachit – kunzit
kupafrit – lyonsit
maakit – mészwulfenit
metaallanit – neltnerit
nemafillit – ozokerit
p-ourayit – pszat(i)rit
pszeudoalbit – rynersonit
saamit – syntholit
szabóit – tetrawickmanit
texalit – uzonit
vaalit – zýkait
A. Függelék I.
Az ásvány- és kőzetnevek írásmódja
„A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai” 3. kötetében (A legfontosabb ásványok és kőzetek nevének helyes írásmódja) találhatótól eltérő írásmódok és indoklásuk (összeállította: Papp Gábor)
B. Függelék II.
Rendszertani táblázat
1 TERMÉSELEMEK
1A Fémek és intermetallikus ötvözetek
1B Félfémek
1C Nemfémek
2 SZULFIDOK (ÉS SZULFOSÓK)
2A Ötvözetek és ötvözetszerű vegyületek
2B Szulfidok, szelenidek, telluridok (M:(S, Se, Te) > 1:1, a legtöbbször 2:1)
2C Szulfidok, szelenidek, telluridok (M:(S, Se, Te)= 1:1)
2D Szulfidok (M:(S, Se, Te) < 1:1)
2E Szulfosók (MmXnYp, X = As, Sb, Bi Y = S, Se, Te)
2F Szulfidok nemfémes jellemzőkkel
3 OXIDOK, HIDROXIDOK
3A Oxidok, M:O = 2:1 és 1:1, [M2O], [MO] vegyületek
3B Oxidok, M:O = 3:4, [M3O4], spinelltípus és rokon vegyületek
3C Oxidok, M:O = 2:3 [M2O3] és rokon vegyületek
3D Oxidok, M:O = 1:2, [MO2] és rokon vegyületek
3E Oxidok, M:O < 1:2, [M2O5], [MO3] stb.
3F Hidroxidok és hidrátok
3G Vanádium-oxidok és uranil-hidroxidok
3H Arzenitek
3I Szulfitok, szelenitek, telluritok
3J Telluritok
3K Jodátok
4 SZILIKÁTOK
4A Szigetszilikátok (nezoszilikátok): külön tetraéderek [SiO4]4-, Si:(O,OH) = 1:4
4B Csoportszilikátok (szoroszilikátok): páros tetraéderekkel, Si:(O,OH) = 2:7
4C Gyűrűs szilikátok (cikloszilikátok): Si:(O,OH) = 1:3; SiO3 gyűrűkkel
4D Lánc- és szalagszilikátok (inoszilikátok): Si:(O,OH)=1:3 vagy 4:11
4E Rétegszilikátok (filloszilikátok): [Si2O5], Si:O = 2:5
4F Állványszilikátok (tektoszilikátok): (Si,Al)O2, Si:O = 1:2
5 FOSZFÁTOK, ARZENÁTOK, VANADÁTOK (PO4)3–, (ASO4)3–, (VO4)3–.
5A Vízmentes foszfátok, pótanion nélkül
5B Vízmentes foszfátok, pótanionokkal: F, Cl, O, OH
5C Víztartalmú foszfátok, pótanion nélkül
5D Víztartalmú foszfátok, pótanionnal
5E Uranil-foszfátok / -vanadátok, -arzenátok [UO2]&[PO4]/[AsO4], [UO2]&[V2O8]
6 SZULFÁTOK, KROMÁTOK, MOLIBDÁTOK, VOLFRAMÁTOK stb.
6A Vízmentes szulfátok [SO4]2-, pótanion nélkül
6B Vízmentes szulfátok [SO4]2-, pótanionnal
6C Víztartalmú szulfátok [SO4]2-, pótanion nélkül
6D Víztartalmú szulfátok [SO4]2-, pótanionnal
6E Kromátok [CrO4]2-
6F Molibdátok [MoO4]2-, volframátok [WO4]2-
6G Uranil-molibdátok [UO2]2+ és [MoO4]2-, [WO4]2- atomcsoportokkal
7 KARBONÁTOK, NITRÁTOK, BORÁTOK
7A Vízmentes karbonátok [CO3]2-, pótanion nélkül
7B Vízmentes karbonátok [CO3]2-, pótanionnal
7C Víztartalmú karbonátok [CO3]2-, pótanion nélkül
7D Víztartalmú karbonátok [CO3]2-, pótanionnal
7E Borátok
7F Nitrátok: [NO3]-
8 HALOGENIDEK (FLUORIDOK, KLORIDOK, BROMIDOK, JODIDOK)
8A Egyszerű halogenidek
8B Kettős halogenidek
8C Oxi- és hidroxihalogenidek
9 SZERVES VEGYÜLETEK
9A Szerves savak és sóik
9B Szénhidrogének N nélkül
9C Gyanták és porfirinek
C. Függelék III.