Ugrás a tartalomhoz

Ásványnévtár

Dr. Bognár László

ELTE Eötvös Kiadó

Tájékoztató a névtár használatához

Tájékoztató a névtár használatához

1. Az ásványnévtár címszavainak felépítése

A bevezetés 3. pontjában részletesen tárgyaltuk a névtárban szereplő névtípusokat, a jelmagyarázatban pedig röviden ismertettük a címszavak tipográfiai ismérveit és a címszavakban alkalmazott jelöléseket. A következőkben – a névtár használatát megkönnyítendő – röviden bemutatjuk a főbb címszótípusok felépítését.

1. érvényes fajnév (l. 3.1.1.)

fajnév (A név első közlője vagy közlői, az első közlés évszámával) vegyi képlet, kristályrendszer jele, (rendszertani hely jele), jellemző szín [ha van]

agrinierit (Cesbron et al., 1972) (K2,Ca,Sr)U3O10•4H2O, R, (3GG), sárga

Az utóbbi években az érvényes ásványfajok kémiai képletében jelölni szokták az esetleges kationhiányokat, pl.:

litvinszkit (Pekov et al., 2000) Na2□,Na,Mn)[Si6O12(OH,O)6], M, (4CG)

A képletben az üres négyszög azt a szerkezeti pozíciót jelenti, mely az adott fajhoz tartozó ásványok kristályrácsában több mint 50%-ban betöltetlen (de az ásványcsoport más tagjaiban betöltött).

2. változatnév[1] (l. 3.1.2.1.)

változatnév (V) magyarázat az érvényes fajnévvel

absit (V) Th tartalmú brannerit

3. helyi név (l. 3.1.2.1.)

helyi név (H) magyarázat[2] az érvényes fajnévvel (előfordulás)

(H) kék spinell (Aker, Södermanland, SWE)

4. elsődleges és másodlagos szinonima (l. 3.1.2.2.)

név = használandó érvényes fajnév

ulvit = ulvöspinell

illetve

név † → használandó érvényes fajnév

abichit † → klinoklász

5. rendszertani összefoglaló név (l. 3.1.2.3.)

rendszertani összefoglaló név[3] (Ö) meghatározás

klorit (Ö) rétegszilikátok A4–6Z4O10(OH,O)8, képlettel, (4EI), (ahol A = Al, Fe, Fe3+, Li, Mg, Mn, Ni, Zn; Z = Al, B, Fe3+, Si)

6. ásványkeverék neve (l. 3.1.3.)

keveréknév (K) a keveréket alkotó ásványok felsorolása

ameletit (K) analcim, phillipsit, nefelin és szodalit

7. álalak, bomlástermék (l. 3.1.3.)

álalaknév (P) az álalakot alkotó ásvány neve, az eredeti ásvány neve

afrit (P) aragonit álalak gipsz után

bomlásterméknév (B) a bomlásterméket alkotó ásvány(ok) neve, az eredeti ásvány neve[4]

auerbachit (B) cirkon

vagy

amfodelit (B) enyhén elváltozott, főleg szericitesedett anortit

8. bizonytalan tartalmú név (l. 3.1.3.)

név vegyi képlet, kristályrendszer

rebulit Tl5Sb5As8S22, M

vagy

ajdirlit (K) gibbsit, opál és Ni(OH)2 keveréke (?) (Ajdirli folyó, Urál, RUS)

renardit Pb(UO2)3(PO4)2(OH)4•7H2O, R, kanárisárga = dewindtit (?)

vagy

név egyik magyarázat, másik magyarázat

adinol 1) (V) tömött albit; 2) (Kő) albitosodott kontaktmetamorf pelites kőzet

9. kereskedelmi nevek (ker), kőzetnevek (Kő) stb. (l. 3.3. és 3.4.)

név (jel) magyarázat

aegerit (ker) bitumenféleség

10. mesterségesen létrehozott anyag neve (l. 3.4.)

anyagnév (SZ) vegyi képlet[5], magyarázat

anoszovit (SZ) Ti3O5, R, kohósalak alkotórész, az armalcolit mesterséges megfelelője

11. félrevezető név (l. 3.3.)

név (F) korrekt név

brazil akvamarin (D)(F)(ker) zöldeskék, ill. kék topáz

12. idegenszerű vagy téves helyesírású név

név (jel) → korrekt név

aarit (T) → arit, (K) nikkelin és breithauptit

vagy

acmit (I) → akmit = egirin

Megjegyzések:

A nevek betűrendbe sorolásánál a mellékjeles betűket (beleértve a magyar ábécé ékezetes magánhangzóit is) – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a mellékjel nélküliektől nem különböztettük meg, tehát pl. a kősó megelőzi a kotoitot, az üvegopál megelőzi az uvitot stb.

A 2., 3., 4., 11., 12. típusoknál a magyarázatban megadott érvényes fajnév után esetenként bővebb adatokat (képlet, kristályrendszer stb.) is közlünk.

A másodlagos homonimáknál egy címszóban több definíció is található, ilyenkor ha a felsorolásban vessző van, a megjegyzés mindkét ásványra vonatkozik, pl.: Bergholz (német) = hegyifa, a fakéreghez hasonló 1) paligorszkit, 2) azbeszt. Ha a felsorolásban pontosvessző van, a megjegyzés csak az előtte álló ásvány(ok)ra vonatkozik, pl.: duporthit 1)(H) azbesztszerű szerpentin (Duporth, Cumbria, Anglia, GBR); 2) (K) talk és klorit

Az egyes címszavak magyarázataiban szereplő érvényes fajneveket csak akkor írtuk félkövér betűvel, ha a címszó az adott fajnévhez tartozó változatnév, helyi elnevezés vagy szinonima. Ennek megfelelően a keverékeket alkotó ásványok neve, ill. a bomlástermékek, álalakok eredeti ásványainak neve normál betűkkel áll.



[1] ugyanígy, de (E) jellel az elegykristályok tagnevei

[2] esetenként hiányzik

[3] félkövér, kurzív a manapság is használt neveknél

[4] a metamikt ásványoknál csak az eredeti ásványnév szerepel

[5] ha a magyarázat elfér egy sorban