Ugrás a tartalomhoz

Erdészeti ökológia

Bartha Dénes, Soproni Egyetem, Bidló András, Soproni Egyetem, Csóka György, Erdészeti Tudományos Intézet, Czájlik Péter, Vásárhelyi István Természetvédelmi Kör, Kovács Gábor, Soproni Egyetem, Kőhalmy Tamás, Soproni Egyetem, Mátyás Csaba, Soproni Egyetem, Somogyi Zoltán, Erdészeti Tudományos Intézet, Standovár Tibor, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szodfridt István, Soproni Egyetem, Traser György, Soproni Egyetem, Varga Zoltán, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Víg Péter, Soproni Egyetem

Mezőgazda Kiadó

Erdészeti ökológia

Erdészeti ökológia

Vígh, Péter

Soproni Egyetem

Varga, Zoltán

Kossuth Lajos Tudományegyetem

Traser, György

Soproni Egyetem

Szodfridt, István

Soproni Egyetem

Standovár, Tibor

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Somogyi, Zoltán

Erdészeti Tudományos Intézet

Mátyás, Csaba

Soproni Egyetem

Kőhalmy, Tamás

Soproni Egyetem

Kovács, Gábor

Soproni Egyetem

Czájlik, Péter

Vásárhelyi István Természetvédelmi Kör

Csóka, György

Erdészeti Tudományos Intézet

Bidló, András

Soproni Egyetem

Bartha, Dénes

Soproni Egyetem

Fekete, Gábor

proofreader 

Majer, Antal

proofreader † 

A mű digitális megjelenítése az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében történt.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.


Tartalom

1. Előszó
2. Bevezetés
Az ökológia mint tudományterület
Az ökoszisztéma fogalmi értelmezése
Ökológiai szempontok az erdészetben
3. Társulástani alapvetések
Populációbiológiai alapok
Egyedszám-gyarapodás és korlátai
Eltartóképesség és egyedszám
Egyedsűrűség és méret kapcsolata
Az egyedszám-szabályozás törvényszerűségei faállományokban
A növényi életciklus
Alkalmazkodás (adaptáció) a változó környezethez
Fajok közötti (interspecifikus) kapcsolatok
A társulások szerveződése és jellemzése
A társulás fogalma, koncepciói
A tartós koegzisztencia feltételei, az ökológiai niche
A társulások szerkezete
A klasszikus cönológia alapfogalmai és módszere
Növénytársulások csoportosítása
Növényzetvizsgálat numerikus klasszifikációval (clusteranalízis)
Növénytársulások dinamikája
A társulások időbeni változásának típusai
Szukcesszió terresztris növénytársulásokban
Erdődinamikai jelenségek
Koreloszlás és szukcesszió háborítatlan erdőállományokban: esettanulmány
4. A növénytakaró földrajzi tagolódása
A fajok elterjedését befolyásoló hatások
Az área
Áreaformák, a flóra felosztása
A vegetáció tagoltsága
Abiotikus tényezők: a növényi elterjedés fizikai korlátai
A vegetáció horizontális tagolódása: zonalitás
Magassági övek (régiók)
A növénytakaró globális és regionális felosztása a flóra alapján
A Föld flórabirodalmai
Magyarország florisztikai felosztása és vegetációja
A Föld erdőformációi
A szárazföldi vegetáció rendszerezése
Az erdőformációk ismertetése
Magyarország természetes és természetközeli erdőtársulásai
Erdőtársulások cönológiai rendszerezése
Az alkalmazott rendszerezés szempontjai és korlátai
Üde bükk- és gyertyánelegyes erdők
Tölgyesek
Extrazonális fenyvestársulások
Klímaövhöz nem köthető, azonális higrofil társulások
5. Erdei biocönózisok trofikus szerkezete, anyag és energiaforgalma
Energiaáramlás az életközösségben
Az energia beépülése az ökoszisztémába
Energia-háztartás, trofikus szintek
Élelmi láncok, táplálékháló
Erdei ökoszisztémák elemforgalma
A növényzetben előforduló elemek
Az anyagkörforgalom dinamikája
Egyes elemek körforgalma
Producens (autotróf) szervezetek
A producens szervezetek funkcionális típusai
Produkció és biomassza
Konzumensek
Fitofág rovarok
A kistestű gerincesek
Nagyemlősök az erdei életközösségben
Paraziták és patogének
Lebontók
A lebontók helye az ökoszisztémában
Az edafon
A fatest lebontása
A lomb, illetve avar lebontása
A talajszerkezet és az edafon kapcsolata
A humusz képzése
6. Az erdő kölcsönhatásai a környezettel
Atmoszféra, sugárzás és az erdő
Az erdő szerepe a légköri szén-dioxid-tartalom megkötésében
Az erdők és a légköri ülepedés
Az erdő sugárzásháztartása
Az erdő hőháztartása
Az erdő és a víz
A víz szerepe az erdő életében
Az erdő vízmérlege
Az erdő hatása a csapadékvíz mennyiségére
Az erdők hatása a regionális vízkészletre
Az erdő és talaja
Az erdővegetáció hatása a talajfejlődésre
Erdők és a talajok szerkezete
A talajok hatása az erdőkre
Az erdők szerepe a talajvédelemben
Az erdők és a talajhasználat kapcsolata hazánkban
7. A biodiverzitás védelme és az erdőgazdálkodás
A biodiverzitás jelentősége és összetevői
A diverzitás formái és kiváltó tényezői
Léptékek és prioritások
A biodiverzitás jelentősége és megítélése
A diverzitás megőrzése
Az emberi tevékenység hatása az erdőtakaróra
A Föld zsugorodó erdővagyona
A hazai erdők helyzete
Az erdőgazdálkodás hatása a biodiverzitásra és az anyagforgalomra
Az erdőművelés hatása az erdő növényvilágára
Az erdőgazdálkodás faunisztikai hatásai
Az erdei fafajok génkészlete és az erdőművelés
Az erdészeti beavatkozások hatása az erdei ökoszisztéma tápanyag-háztartására
Az alternatív gazdálkodási módszerek bevezetésének lehetőségei és korlátai
Irodalom

Az ábrák listája

1. Egy populáció egyedszám-gyarapodásának elméleti és tapasztalati görbéje korlátozott eltartóképességű környezetben
2. A létszám alakulása különböző típusú populációdinamikai feltételek között
3. Az egyedtérfogat (v, m3/fa) és az egyedsűrűség (n, db/ha) összefüggése logaritmikus transzformáció után kocsányos tölgyre. Az ábra a gyérülési határegyenest és annak becsült képletét is ábrázolja (Somogyi, 1995)
4. Bükkösök hektáronkénti fatérfogata (V, m3/fa) és az egyedsűrűsége (N, db/ha) közti összefüggés fatermési osztályonként (Mendlik, 1986 fatermési táblájának adataiból szerkesztve)
5. Egy 28 éves akácállomány feltalajában felhalmozódott akácmag mennyisége (db/l). Az elemzett rétegek vastagsága 15 mm. Bár a magvak életkora a mélyebb rétegekben 15 évet is elérhet, a feltalajból kirostált mag csíraépessége meghaladja a 90%-ot (Marjai, 1972 adatai felhasználásával szerkesztette Mátyás Cs.)
6. Egy 1000 m és egy 1700 m tszf. magasságról származó Pinus ponderosa populáció ( A, illetve B) 12 éves korában mért magasságának reakciónormája 800 és 1800 m közötti kisérleti területek adatai alapján (Mátyás, eredeti)
7. Az erdeifenyő hőösszegigénye (vegetációs idejének hossza) és a klíma közötti kapcsolat Kelet-Európában. A hőösszegigényt a rügyképzés előrehaladottsága érzékelteti, amit egy Sárváron létesített kisérletben határoztunk meg. Az egy adott időpontban (1976. IX. 6-án) növekedésében leállt egyéves csemeték arányát szagatott vonal mutatja. A folya-matos vonal a fagymentes napok számát jelzi. Látható, hogy a különböző származások vegetációs idejének hossza szorosan követi a hőmérsékleti viszonyokat (Mátyás, 1981)
8. Raunkiaer (1934) eredeti ábrája az autotróf, magasabb rendű (edényes) növények életformáiról
9. Grime ökológiai stratégiai csoportjainak felosztása a versengés, bolygatás és abiotikus stressz részarányai alapján. Az alaptípusok a kompetitor (C), a stressztűrő (S) és a rude-rális (R) fajok
10. Kocsánytalantölgy- (KKT) és gyertyán- (GY) elegy hozama (m3/ha/év) eltérő elegy-arányok mellett, 20 és 100 éves korban. Jól látható, hogy még komplementer jellegű fajok esetén sem jelentkezik számottevő többlet az elegytelen állományokhoz képest (Béky A. adataiból szerk. Mátyás Cs.)
11. Angliai savanyú legelők négy, egymással versengési helyzetben előforduló növényfajának fiziológiai- és ökológiaioptimum-görbéi (Rorison, 1969.)
12. Kétdimenziós fundamentális niche elvi ábrázolása két faj (S1 és S2) példáján. Mindkét környezeti változó mentén a genetikailag kódolt, fiziológiailag lehetséges tartomány szélső értékei vannak kijelölve, nincs jelezve, hogy „mennyire jó” (Krebs, 1979)
13. Erdőalkotó fafajok fiziológiai és ökológiai viselkedése a talajnedvesség és a talajsavanyúság függvényében Németországban (Ellenberg, 1988)
14. Fajszám–terület összefüggést leíró görbék különböző szerkezetű társulásokban (Crawley, 1986).
15. A fajok relatív fontossága (%) és fontossági sorrendje közötti összefüggést bemutató rang-abudancia görbe három természetes társulásra (Whittaker, 1970).
16. A Zólyomi-féle W (talajnedvesség) indikátor-értékszámok megoszlása két, fajösszetéte-lében eltérő erdőfolt növényzetében (Standovár, 1994)
17. A 9. táblázatban összegzett cönológiai felvételek numerikus osztályozásából kapott dend-rogram (Standovár, 1995)
18. A „lábon álló” biomassza mennyisége a tarvágást követő első két évben, különböző méretű lékekben. Nantahala National Forest (Quercus-Carya-Liriodendron erdők), Észak-Carolina, USA (Phillips–Shure, 1990)
19. A mikrometeorológiai változók alakulása a tarvágást követő második évben, a különböző méretű lékekben, a lékben elfoglalt helyzet függvényében. Nantahala National Forest (Quercus-Carya-Liriodendron erdők), Észak-Carolina, USA (Phillips–Shure, 1990)
20. A legfontosabb fafajok regenerációja a tarvágást követő első két évben, különböző méretű lékekben. Nanthala National Forest (Quercus-Carya-Liriodendron erdők), Észak-Carolina, USA (Phillips–Shure, 1990 adatai alapján Newman, 1993)
21. Boreális lucos erdők szukcessziós és erdőfejlődési állapotai (Schmidt-Vogt, 1991 alapján Schuck et al., 1994)
22. Kékes-Észak erdőrezervátum 1,2 számú próbaterület fáinak fafaj és átmérő szerinti törzs-számeloszlása optimális szakaszban. 1–100 cm átmérőtartomány, 10 cm-es vastagsági osztályokban (Czájlik P., eredeti)
23. Erdőszegély átmeneti erdő szakaszban. Csörgő-völgyi erdőrezervátum Cs3 transzekt 240–285 m-es szakaszának metszeti rajza és 2–3 éves életképes újulatának százalékos eloszlása 10 m-enként (Czájlik P., eredeti)
24. A Kékes-Észak erdőrezervátum területén található különböző erdőfejlődési szakaszokat és az egész erdőrezervátum területét reprezentáló mellmagassági törzsátmérő- gyakoriságok. A hisztogramok a 10 cm átmérő felett mért törzsosztályokat mutatják, míg a poligon az 1–120 cm-ig mért összes törzsátmérők db/ha százalékos eloszlását adja (Czájlik P., eredeti)
25. A szubmediterrán lónyelvű csodabogyó és a kontinentális jellegű törpemandula előfordulási helyeinek ábrázolása az Európára szabványosított hálótérképen. A törpemandula esetében a kivadult (x) és kipusztult (+) előfordulásokat is feltüntettük (Bartha–Mátyás, 1995)
26. A dél-amerikai eredetű szerbtövis behurcolása Európába, 1681–1858 (Priszter nyomán)
27. Főbb formációk az átlaghőmérséklet (oC) és az évi csapadék (mm) függvényében. Az ábrán az éghajlati tényezők évszakos ingadozása, illetve a kontinentalitás szerepe nem érzékelhető (részben Whittaker nyomán)
28. Magyarország tesztfajokkal jellemezhető klímája a klímaindikátor fafajok előfordulása, illetve az erdőleírások alapján (Mátyás, eredeti)
29. Középhegységi magassági régiók módosulása a kitettség függvényében (Csesznák, 1985)
30. A vegetáció magassági rétegződése a Kárpátok három pontján. Jól látható a szubatlanti Nagy-Fátra, a szubkontinentális Magas-Tátra és a kelet-balkáni jellegű Fogarasi-havasok (Negoj) magassági régióiban mutatkozó eltérés (Mayer, 1984 nyomán)
31. Magyarország florisztikai környezete és flórájának felosztása (a flóravidékek kisbetűs, a flóratartományok nagybetűs írásmóddal szerepelnek) (Mátyás, eredeti)
32. Észak-Afrika, Kalifornia és a Nyugat-Himalája magashegységeinek növényzeti övei és jellegzetes fajai (Mátyás, eredeti)
33. Magyarország természetes növénytakarója Zólyomi (1973) szerint (egyszerűsített ábrázolás)
34. Az „élet kereke”: az energiaáramlás általános sémája erdei életközösségekben. A nyilak vastagsága megközelítőleg arányos az áramló energiamennyiségekkel (terv: Mátyás Cs., Lotka ötlete nyomán)
35. Táplálékháló egy európai tölgyesben. Jól látható a konzumens („grazing”) és lebontó (destruens) lánc átmeneti elkülönülése (Kimmins, 1987 nyomán)
36. Nitrogén-körforgalom (Delwiche, 1970 után Gisi, 1990)
37. Foszforkörforgalom (Stewart, 1981 után módosítva)
38. Kénkörforgalom (Brady, 1974 után módosítva)
39. A szárazanyag-produktivitás összefüggése – a) csapadék mennyiségével, b) az átlagos hőmérséklettel (Begon et al., 1986 után)
40. Egy középkorú cseres növényzetének biomasszája és produktivitása szintek, növényi testtájak szerint, valamint föld feletti és föld alatti összesítésben (Jakucs, 1985 után, módosítva)
41. Fenyőállomány nettó elsődleges produktuma (t/ha . év) (fent), valamint föld feletti biomasszájának megoszlása (%-ban) növényi részek szerint (lent) (Waring–Schlesinger, 1985 után)
42. Elhalt fa lebomlásának stádiumai (részben Innes–Krauchli, 1995 nyomán)
43. Az élővilág nagy csoportjainak fajszáma és százalékos megoszlása (a gombák, algák és mikroorganizmusok kivételével) (Varley et al., 1973)
44. A gazdanövény nitrogéntartalmának hatása három különböző fitofág rovar a) növekedési rátájára, b) túlélésére, c) termékenységére (Varley et al., 1973)
45. Négy fontos erdeifenyőkártevő-faj gradiációhullámai: a fenyő-bagolylepke (Panolis flammea), a fenyőszender (Hyloicus pinastri), a fenyőpohók (Dendrolimus pini) és a fenyőaraszoló (Bupalus piniarius) adatai. Látható, hogy a gradiációcsúcsok bizonyos fáziseltolódásokkal követik egymást (Varley et al., 1973)
46. A kérődzők táplálkozástípusai (Hofmann, 1980)
47. A őz és a szarvas időszakosan változó táplálékfelvétele és anyagcsere-intenzitása (Hofmann, 1980)
48. A talajfauna osztályozása életciklusaik szerint, rovartani példákkal. a – részleges talaj-lakók, pl. pattanóbogár; b – átmeneti talajlakók, pl. nagy nyárfalevelész; c – periodikus talajlakók, pl. galacsinhajtó bogarak; d – állandó talajlakók, pl. ugróvillások
49. A talajfauna osztályozása testnagyság szerint
50. Cser- (Quercus cerris) levél lebomlásának folyamata egy év alatt egy északkelet-magyar-országi lomberdő avarjában (Tóth, 1975 in: Begon, 1990)
51. Az erdeifenyő tűjén megtelepedő gombapopulációk időbeli és térbeli változása egy erdei-fenyő-erdő avarszintjében. (Kendrick és Burges, 1962 in Begon, 1990)
52. A száraz és nedves szulfátülepedés (kg/ha) arányai különböző fafajú állományokban. (Az oszlopok feletti számok az állománytípus töbletterhelését mutatják a mezőéhez képest.) (Brechtel, 1990)
53. A szabadföldi és állományi csapadék szennyező anyagainak koncentrációi egy német-országi lucfenyvesben (Balázs és Brechtel, 1992)
54. Az erdő sugárháztartása. A sugárzásháztartás összetevői: S = (G–R) – (K–V)
55. Az erdő vízháztartása (terv: Kucsera M.)
56. Andezitmálladékon kialakult, agyagbemosódásos barna erdőtalaj szelvénye és vizsgálati adatai (Stefanovits, 1981)
57. A mészlepedéskes csernozjom szelvénye és vizsgálati adatai (Stefanovits, 1981) (magyarázat az 56. ábrán)
58. Fő talajképző tényezők és a talajfőtípusok kapcsolata (Stefanovits, 1981)
59. A diverzitás földrajzi léptékei (S. A. F., 1991)
60. A világ össznépességének és erdősültségének alakulása (forrás: FM Erd. Hiv.)
61. Néhány fafaj levélvesztése alapján becsült egészségiállapot-romlás alakulása 1988 és 1994 között (Csóka–Szepesi adatai, MTA, 1995)
62. Számított géndiverzitás-értékek németországi, immissziókárosított bükkösök toleráns és érzékeny egyedeire (Müller-Starck és Ziehe, 1991)

A táblázatok listája

1. Egyed feletti (szupraindividuális) biológiai szerveződési szintek
2. A növényfaj életmódja és a mag- (spóra-)tömeg közötti összefüggés
3. A fajon belüli adaptív genetikai változatosság alakulása Levins (1962) koncepciója nyomán
4. A növényfajok százalékos megoszlása életformák szerint különböző formációkban (részben Whittaker, 1989 nyomán, kiegészítve). Az életformák magyarázatát lásd a 8. ábrán
5. Életstratégiák jellemzői, különös tekintettel a fás a növényekre (Mátyás, 1993)
6. Az abundancia-dominancia (A-D) becslésére használt skála
7. A cönológiában használt szüntaxonómiai rangok végződéseikkel és példákkal
8. Hasonlósági indexek néhány jellegzetessége (Jongman et al., 1987)
9. A felhasznált zempléni cönológiai felvételek (Simon, 1977) társulásonkénti darabszáma és a bennük előforduló fajok száma
10. Az abundancia-dominancia osztályok középértékei a borítás százalékjában
11. Szukcessziós mechanizmusok jellemzői Pickett ét ál. (1987) alapján
12. Fajhelyettesítési átmeneti mátrix (a), valamint a sztochasztikus modellből becsült elméleti és a megfigyelt egyensúlyi fajösszetétel (b) a Princeton (New Jersey, USA) melleti erdők adatai alapján
13. A társulásokat érő bolygatások leírására szolgáló jellemzők és definíciójuk (White és Pickett, 1985 nyomán)
14. A csehországi zofini erdőrezervátum területét adó három erdőrészlet (59 ha) faállományának belső dinamikája 1844-től 1975-ig (Prusa, 1985)
15. Egy bükk -jegenyefenyő - lucfenyő elegyes őserdő fejlődési szakaszainak jellemző adatai (Rothwald, Ausztria, Mayer, 1989 nyomán)
16. Néhány hazai adventív gyomnövény eredete, behurcolásának és elterjedésének időpontja (Priszter nyomán)
17. A közép-európai flórában elkülönített gyakoribb flóraelemek, hazai jelentőségük szerint kiemelve. A százalékos értékek a hazai flórában képviselt részarányokat jelzik. A zárójelben szereplő flóraelemek részaránya jelentéktelen
18. A mérsékelt övi zonális vegetációövek és a magassági régiók jellemző társulásai Közép-Európában
19. Néhány fafaj előfordulásának alsó és felső tengerszint feletti magassági határai (m) az Alacsony- és Magas-Tátrában (Fekete és Blattny, 1913 adataiból)
20. A fás formációcsoport (Lignosa) felosztása
21. Néhány nagyobb faj számú, mérsékelt övi fás nemzetség fajszáma három kontinensen (forrás: Röhrig-Ulrich, 1991). A fajgazdagság különbségei jól mutatják az evolúció, illetve a jégkorszaki kipusztulások hatását
22. Egy gyertyános-tölgyes erdőben nyáron mért biomassza 1 ha-ra vetített, becsült adatai szárazanyagban (t/ha) és az összes biomassza százalékában (Innes és Krauchli, 1995 adatai felhasználásával, módosítva)
23. Ásványianyag-készlet és tápelem-körforgalom aljnövényzettel benőtt, 30-75 éves, tölgy-bükk-gyertyán lombelegyes állományban, kg/ha-ban (Larcher, 1973 nyomán)
24. Bioelem-tartalom g/kg-ban, abszolút száraz tömegre vonatkoztatva, a fa egyes részeiben és az avarban Ulrich (1990) nyomán
25. A növényben előforduló elemek, szerepük és mennyiségük a növényekben
26. Az éves átlagos avarhullás egy gödöllői bükkösben (kg/ha szárazanyagra vonatkoztatva) (Járó, 1988/89 nyomán)
27. Lombállományok föld feletti és föld alatti légszáraz szervesanyag-tömege t/ha-ban és az összes szerves anyag százalékában Járó (1991) nyomán
28. A Föld főbb ökoszisztéma-típusainak produktivitási és biomasszaadatai (Whittaker, 1975 után)
29. A főbb hazai fafajok fatermése normál szerkezetű, egészséges faállományban, a kor és a termőhely jóságára utaló fatermési osztály függvényében
30. A fontosabb fanemzetségeken élő herbivor rovarok száma Nagy-Britanniában (Kennedy és Southwood, 1984), Németországban (Altenkirch, 1986) és Magyarországon (Csóka Gy. adatai)
31. A Kékes-Észak bükkös erdőrezervátum florisztikai, faunisztikai és mikológiai fajdiverzitása (Czájlik és munkatársai publikálatlan adataiból, 1996)
32. A cserjeszintből felvehető téli vadtáplálék 20%-ának (!) dinamikája (kivonat Kőhalmy, 1994 alapján)
33. A talajban élő szervezetek fontosabb csoportjainak átlagos egyedszáma (N) és testtömege (M) egy négyzetméteren (Dunger, 1984). (Az adatok mérsékelt övi réti talajra vonatkoznak, 10 cm mélységig.)
34. A magyarországi erdőkben tárolt szénkészlet mennyisége (Führer, 1995)
35. A talaj fizikai féleségének víztároló képessége (Laatsch, 1969 nyomán)
36. A humusztartalom hatása a talaj víztároló képességére (Laatsch, 1969 nyomán)
37. Erdei ökoszisztémák szervesanyag-képzésre fordítható vízbevétele (Vb) 5 év átlagában a tárolási (XI-IV. hónapok) és a fő felhasználási szakaszban (V-VII. hónapok), valamint összesen (XI-VII. hónapok) (Führer nyomán)
38. Alföldi fafajok évi vízigénye (Járó nyomán)
39. A párolgási formák egymáshoz viszonyított megközelítő százalékos arányai eltérő területhasznosítás esetén (Führer adatai alapján)
40. Talajtípusok erdősültsége hazánkban (Várallyai et al., 1980, valamint Király L. adatainak felhasználásával)
41. Erdőterület (millió ha) és erdőirtás a trópusokon (FAO, 1993)
42. Az erdőterület és fásítások területe néhány országban (ezer ha), 1965-1989 között (Mather, 1993 adatai nyomán)
43. Magyarország össznépességének és erdősültségének alakulása, 1950-1990 (Halász, 1990 adataiból)
44. Nagyvadterítékek (db/év) alakulása Csehországban 1858-1992 között (A cseh Erdészeti Tudományos Intézet publikálatlan adatai)
45. A magyarországi veszélyeztetett edényes flóra fajainak megoszlása veszélyeztetettségi kategóriák és rendszertani egységek szerint, viszonyításuk a teljes hazai flórához
46. Néhány természetes erdőtársulás és termőhelyükön telepített mesterséges faállomány fás és lágy szárú fajdiverzitásának összehasonlítása (országos összesítés alapján készítette Bartha D.)