Ugrás a tartalomhoz

A háziállatok funkcionális anatómiája

Fehér György

Mezőgazda Kiadó

1. fejezet - Bevezetés

1. fejezet - Bevezetés

Előszó

A második kiadáshoz

Ez a könyv az alkalmazott összehasonlító állatanatómia magyar nyelvű szakkönyve. Első kiadása 1980-ban jelent meg, de 10 éve már nem kapható.

A második kiadás az állatorvosi praxis, az alkalmazott kutatás és az oktatás mai igényeinek megfelelően az utóbbi 20 év adataival bővült, valamint – a tanulást és az összegző tájékozódást segítendő – mintegy 160 ábrával egészült ki. Rendszerezésében továbbra is a szerkezet és a funkció egységét tükrözi, a szerveket, szervrendszereket fejlődésükkel és működésükkel szoros egységben ismerteti. Az egyes fejezetekben tipográfiai megkülönböztetéssel elkülöníti egymástól az oktatáshoz és a szakállatorvosképzéshez szükséges tananyagot; ugyanakkor hivatkozásokkal és kiegészítő magyarázatokkal az állatorvosi gyakorlatot, a diagnosztikai, belgyógyászati, szülészeti, sebészeti, kórbonctani és élelmiszerhigiéniai tevékenységet is szolgálja.

Köszönöm Csavlek András és Szunyoghy András művészi rajzait, valamint a Mezőgazda Kiadó igazgatójának, dr. Lelkes Lajosnak a megjelenés lehetővé tételét, Aranyossy Árpádnak és Berkes Tamásnak a mű gondozását.

Budapest, 2000. március

Az első kiadás előszavából

„A háziállatok funkcionális anatómiája” az állatorvos- és a szakállatorvos-képzés, valamint a gyakorló állatorvosok, szakállatorvosok szakkönyve. Szeretném, ha az állattenyésztők, zoológusok és biológusok számára is hasznos tájékoztatást nyújtana.

A háziállatok anatómiájának önálló oktatása hazánkban több mint 150 éves. Az első magyar nyelvű tankönyvet dr. Szabó Alajos 1852-ben írta „A hasznos háziállatok bonc- és élettana” címmel. A könyv utóda dr. Nádaskay Béla tankönyve, „A háziállatok összehasonlító és leíró boncztana”, amelynek első kiadása 1878-ban, az utolsó 1905-ben jelent meg. Követője dr. Zimmermann Ágoston, akinek „Háziállatok anatómiája” című, háromkötetes tankönyve három kiadást ért meg, és 1911–1952 között volt az állatorvostan-hallgatók tankönyve. Klimov-Akajevszkij 1953-ban magyarra fordított, „Háziállatok anatómiája” című könyve a szervek, szervrendszerek filogenezisének és ontogenezisének új adataival gazdagította tananyagunkat, dr. Kovács Gyula professzor 1958-ban, 1960-ban és 1961-ben megjelent „Háziállatok anatómiája” című tankönyvének rendszerezése, világos stílusa példakép tanítványai előtt. „A házimadarak anatómiájáról” az első magyar nyelvű könyvet Szakáll Gyula írta 1905-ben.

Az anatómia az ép, élő szervezet tudománya. Fejlődése és a gyakorlat igényeit jobban követő, új szemlélet szerinti oktatása indokolta a funkcionális anatómia megírását, amely az alak, a szerkezet és a funkció egymástól elválaszthatatlan egységét tükrözi, és minden szervet és szervrendszert működésében, a funkcionális alkalmazkodás, a formaképző hatások tükrében és fejlődésében ismertet. Elő kívánja segíteni az anatómia a vele rokon tárgyak tananyagai közötti összefüggések könnyebb elsajátítását, de ugyanakkor késztet az önálló szakmai alkotótevékenység fejlesztésére is.

A könyv az állatorvosképzés gyakorlati igénye szerint rendszerez, ami egyben megadja a rövidítés lehetőségét is. Figyelembe veszi a kórbonctan, a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet, az élelmiszer-higiénia és a specializált szakállatorvos-képzés igényeit is, és ennek megfelelően az állatfajonkénti jellegzetességeket nem egyes szervek, hanem szervcsoportok és szervrendszerek szerint csoportosítja.

Egyes fejezeteken belül a szerv alakjának, szerkezetének, ér- és idegellátásának összehasonlító leírását működésének rövid jellemzése és fejlődésének leírása követi. Az egyes háziállatok (ló, kérődzők, sertés, húsevők) morfológiai jellegzetességeit külön fejezet foglalja össze, ami az állatorvosképzés és a szakképzés tananyagának könnyebb elkülönítését (más betűtípus) segíti elő. Jóllehet a leírás a tananyagon túl az állatorvosi gyakorlat és a kutatómunka céljait is szolgálja, szerkesztésében és rendszerezésében arra törekedtem, hogy a tananyaghoz elengedhetetlenül szükséges és a későbbi tanulmányokhoz, valamint a szakképzéshez szükséges ismeretek egymástól jól elkülöníthetők legyenek. Az anatómia szemléltető tudomány, ahol mindent látni, érzékelni kell; ezt szolgálják a részleteket mellőző ábrák és a sematikus rajzok, amelyek hozzásegítik hallgatóinkat ahhoz, hogy elsajátíthassák a bonctani gyakorlatokhoz szükséges ismeretanyagot.

A harmadik kötet az idegrendszer, a belső elválasztású mirigyek, az érzékszervek, a bőr és képleteinek leírását tartalmazza. Külön fejezet tárgyalja a házimadarak funkcionális anatómiáját.

A leírásban a Nomina Anatomica Veterinaria (NAV) műszavait használom, helyenként azonban, ahol az új műszó nagymértékben eltér a régitől, a jénai nómenklatúra (JNA) szakszavát is közlöm zárójelben. Az állatfajok neveit, valamint a gyakran használt műszavakat a nemzetközi irodalom figyelembevételével rövidítettem; ezt a kötet elején összegyűjtve felsorolom.

Az ábrák készítéséhez Barone, R., Ellenberger-Baum, Ewans, H., Kochler, T., Nickel –Schummer – Seiferle, Mosimann, W. – Kohler, T., Habel, R. E. könyveinek ábrái nyújtottak segítséget.

A szerző