Ugrás a tartalomhoz

A háziállatok funkcionális anatómiája

Fehér György

Mezőgazda Kiadó

A test tájékai, regiones corporis

A test tájékai, regiones corporis

A fej tájékai, regiones capitis

A fej tájékait a nyak tájékaitól az állkapocs szöglete és a tarkóél között lefektetett képzeletbeli sík választja el. E határt azonban a fej és a nyak átmenetének tájékai állatfajonként különböző mértékben megváltoztatják. A fej tájékai két csoportra, a koponya és az arc tájékaira oszthatók. A két csoport határát a belső szemzugokat összekötő harántsík jelzi. E síktól rostroventralisan az arc, caudodorsalisan a koponya tájékait találjuk.

2. ábra - A fej tájékai

A fej tájékai


1. reg. dorsalis nasi, 2. reg. lateralis nasi, 3. reg. naris, 4–6. reg. buccalis, 4. reg. maxillaris, 5. reg. molaris (JNA), 6. reg. mandibularis, 7. reg. oralis, 7/a reg. labialis maxillaris, 7/b reg. labialis mandibularis, 7/a+3. reg. nasolabialis (eq), planum nasolabiale (bo), 8. reg. mentalis; 9. reg. intermandibularis, 10. reg. subhyoidea, 11. reg. masseterica, 12. reg. infraorbitalis, 13. reg. orbitalis, 14. reg. frontalis, 15. reg. parietalis, 16. reg. temporalis, 17. fossa supraorbitalis (vakszem), 18. reg. zygomatica, 19. reg. art. temporomandibularis, 20. reg. nuchalis, 21. reg. parotidea, 22. reg. pharyngea, 23. reg. laryngea, 24. reg. thyreoidea, 25. reg. diverticuli tubae auditivae

Az arc tájékai, regiones faciei

Az arc tájékai az orr- és a szájüreget foglalják magukban; a két üreg mögött a garat helyeződik, amely a garatüreget foglalja magában. Az arc tájékai három sorban egymás fölött vagy három szinten helyeződő tájékok csoportjaira oszthatók fel.

A felső sorban az orr tájéka, a reg. nasalis található; felül 1. az orrhát tájéka, a reg. dorsalis nasi van elöl az orr hegyével, apex nasi, rajta 2. az orrnyílások tájéka, a reg. naris az orrcimpákkal, alae nasi; lovon itt van az orrtrombita a diverticulum nasi. Az orr hegye a háziállatokban különböző alakú, egybefolyik a felső ajakkal, és 3. az orrajaki tájékot, reg. nasolabialis, képezi. Az orrnyílások között és ezek környékén, ló kivételével, a bőr erősen módosult. Ezáltal alakult ki marhán a fényszáj vagy szutyak, a planum nasolabiale, juhféléken és húsevőkön az orrtükör, a planum nasale, sertésen pedig az orrkorong, a rostrum, kétoldalt 4. az orr oldalsó tájékai, a regg. laterales nasi, az arc- és agykoponya határán 5. a szemgödör tájéka, a reg. orbitalis, a felső és alsó szemhéj tájékával, reg. palpebralis superior et inferior; a szemgödör felső széle, margo orbitalis superior, fölött a 6. szemgödör fölötti tájék, a reg. supraorbitalis alsó széle, a margo orbitalis inferior alatt és előtt pedig 7. a szemgödör alatti tájék, a reg. infraorbitalis, ez alatt 8. a járomcsont tájéka, a reg. zygomatica van. Ez utóbbin az arcléc, a crista facialis húzódik.

A középső sorban elöl 9. a száj tájéka, a reg. oralis van a felső és az alsó ajak tájékával, reg. labialis maxillaris et mandibularis, a szájréssel és a szájszöglettel, rima oris, angulus oris. Aboralisan 10. a pofa tájéka, a reg. buccalis, e mögött pedig 11. a rágóizom tájéka, a reg. masseterica található.

A rágóizom tájéka mögötti árok a fossa retromandibularis; benne a fültőmirigy van, tájéka 12. a reg. parotidea. Az alsó sorban elöl 13. az állcsúcs, mentum, tájéka, a regio mentalis, a két állkapocs között 14. a torokjárat tájéka, a reg. intermandibularis; e mögött 15. a nyelvcsont alatti tájék, a reg. subhyoidea található, amely a mélyben helyeződő garat tájékát alulról határolja; hátulsó határa adja a gégetájék elülső határát.

Az agykoponya tájékai, regiones cranii

Az agykoponya tájékainak határai: elöl a belső szemzugokat összekötő egyenes, kétoldalt a szemgödör alsó szélétől a járomív (arcus zygomaticus) alsó szélén át a fül tövéig húzott vonal, hátul a tarkóvonal (linea nuchae), illetőleg a torus frontalis (Ru) vonala.

Tájékai. Utóbbi hátulsó, felső végén lévő tompa kiemelkedés az állkapocsízület tájéka, a reg. articularis temporomandibularis. A halántéktájék, a reg. temporalis, a szem és a fültő között kétoldalt és a rágóizom tájéka felett helyeződik. Ezen a halántékárok, a fossa temporalis van, amelynek határait a linea semicircularis, a m. temporalis elülső része és a crista temporalis elülső szakasza jelzi. Mögötte 2. a fül tájéka, a reg. auricularis van.

Az agykoponya legnagyobb tájéka 3. a homloktájék, a reg. frontalis, amelyet elöl a belső szemzugokat összekötő vonal, kétoldalt a homlokcsont járomnyúlványa és a halántékárok határol. Mögötte van 4. a fejtetői tájék, a reg. parietalis, rajta lóban az üstök, cirrhus capitis, ered. Az agykoponyai részen hátul rejtetten 5. a nyakszirt tájéka, a reg. occipitalis, helyeződik Ezen van a fejél, marhán e helyen van a torus frontalis, kétoldalt 6. a szarv tájéka, a reg. cornualis. A nyakszirttájékot a 7. tarkótájék, a reg. nuchalis takarja.

A nyak (collum) tájékai, regiones colli

A fej és nyak átmenetének határán a következő tájékok találhatók: 1. a tarkó- (nucha-)tájék, a reg. nuchalis, határa a linea nuchaetól, illetve a torus frontalistól a II. nyakcsigolyáig terjed; 2. a fültőmirigy tájéka, a reg. parotidea, a tarkótájék két oldalán, az állkapocs ágának hátulsó széle és az atlas szárnya között van; 3. a garat tájékát, reg. pharyngea, részben a külső rágóizom, részben a parotis tájékán belül, a mélyben kereshetjük fel. 4. Lovon a légzacskó tájéka, a reg. sacci aerophori, az előbbi tájék és a parotistájék között fekszik. 5. A garat mögött a 6. gége tájéka, a reg. laryngea és a 7. pajzsmirigy tájéka, a reg. thyreoidea, található.

A nyakon, cervix, a következő tájékok találhatók: 1. A felső nyakél, sörényél (eq), járomél (bo) margo colli dorsalis tájéka reg. colli dorsalis, a tarkótól az első hátcsigolyáig terjed; rajta lóban a sörény, a juba, található. 2. A nyak oldalsó tájékai, regg. colli laterales, viszonylag nagyok, kétoldalt a felső nyakél közelében elöl, 3. a szíjizom árka, a fossa splenia, amögött 4. a fűrészizom tájéka, a trigonum serratum, az első borda előtt pedig 5. a lapocka előtti tájék, a reg. praescapularis van. A tájék alsó, hoszszant elnyúló része 6. a fejnyakkarizom tájéka, a reg. brachiocephalica. 7. Az alsó nyakél, torokél a margo colli ventralis tájékát, reg. colli ventralis, elöl a gége, hátul a szegycsont markolata, dorsalisan a fejnyakkarizom alsó széle határolja. Rajta a fejnyakkarizom és a szegyfejizom közötti torkolati barázda, a sulcus jugularis húzódik, amely a mellkas bejárata előtt árokká, fossa jugularis, szélesedik. Az alsó nyakél mentén 8. a gégecső tájéka, a reg. trachealis különíthető el. Marhán itt van a lebernyeg, a palear s. plica colli ventralis.

A mellkas tájékai, regiones thoracis

A mellkas tájékai három csoportra oszthatók, ezek: 1. a hát tájéka, a reg. dorsocostalis (dorsum thoracis), 2. a mellkas oldalsó tájékai, a regg. laterales thoracis, 3. a szegycsont tájéka, a reg. sternalis.

A nyak és a törzs határán dorsalisan 1. a baltavágás tájéka, kétoldalt 2. a lapocka előtti tájék, a reg. praescapularis található. A háton elöl az 1–7. (10., 16) hátcsigolya tájékának megfelelően a mar tájéka, a reg. interscapularis emelkedik ki.

A mellkas oldalsó tájékán, elöl a nyak és a törzs határán a lapocka előtti tájék mögött 1. a lapocka tájéka, a reg. scapularis terül el. Ezen a tájékon belül a lapockaporc tájéka, reg. cartilaginis scapulae, a tövis előtti és mögötti tájék, a reg. supraspinata et infraspinata különül el a vállbúbbal, reg. acromialis. Ettől caudalisan 2. a bordatájék, a reg. costalis, annak alsó részén a könyökbúb mögött a bal oldalon pedig 3. a szívtájék, a reg. cardiaca található. A bordatájékot caudalisan a bordaív, az arcus costalis határolja.

A mellkas bejáratánál van elöl 4. a szügy tájéka, a reg. praesternalis, a középső szügybarázdával, sulcus pectoralis medianus, s. praesternalis, és az oldalsó szügybarázdákkal, sulci pectorales laterales, s. sternobrachiales. 5. A szegycsont tájéka, a reg. sternalis, a mellkas alsó felületén helyeződik. Két oldalán a 6. szegyfejizom tájéka, a reg. sternocephalica található. Rajta 7. mellkasi tejmirigyek tájéka, a reg. mammaria thoracica (sus, Car) van.

A has tájékai, regiones abdominis

A has a törzsnek a mellkas kijáratától (rekesz) caudalisan a medence bejáratáig, a linea terminalisig (a keresztcsont promontoriumán, szárnyain, a linea arcuatán, az eminentia iliopubicán és a fanfésűn át a tuberculum pubicumig haladó vonal) terjedő része. Alakja hordóhoz hasonlítható. A has (abdomen) két – az utolsó borda hátulsó széle mentén és a külső csípőszögleten át vont – képzeletbeli harántsíkkal három, egymás mögött helyeződő tájékra osztható.

1. Az előhasi tájék, a reg. abdominis cranialis s. epigastrica, a bordaív, arcus costalis és az utolsó borda hátulsó határa mentén lefektetett segmentalis sík által határolt terület. Alakja csúcsával a szegycsont teste felé tekintő háromszöghöz hasonlítható. A hasnak csupán a bordaív alatti ventralis és ventrolateralis részét foglalja magában. A bordaív alatt és mögött kétoldalt a jobb és a bal borda alatti tájék, a reg. hypochondriaca dextra et sinistra, a szegycsont lapátos porcát és környékét magában foglaló lapátos porc tájékát, reg. xiphoidea, fogja közre.

2. A középhasi tájék, a reg. abdominalis media s. mesogastrica, az utolsó borda hátulsó széle és a külső csípőszöglet mentén lefektetett képzeletbeli harántsíkok közötti, hordó alakú tájék. Dorsalis részét – amely kérődzőkön jól elkülönül – az ágyéktájék, a reg. lumbalis adja. Széleit az ágyékcsigolyák harántnyúlványainak szélén át vont sagittalis sík határolja. Kétoldalt a has oldalsó tájékai, regg. abdominis laterales, találhatók. E tájék felső részén a csúcsával ventralisan irányuló, háromszög alakban bemélyedő éhgödör vagy horpasz tájéka, a fossa paralumbalis van, amelyet dorsalisan az ágyékcsigolyák harántnyúlványai, hátulról a cranioventralis irányba haladó, a külső csípőszöglettől az utolsó bordához térő belső ferde hasizom vastagabb kitapintható felső széle (a crus coxocostale, marhán kifejezett) és az általa képezett redő tájéka, a reg. plicae lateris szegélyez. Elülső határát az utolsó borda hátulsó széle adja, ventralisan a köldöktájék, a reg. umbilicalis, és a hasi tejmirigyek tájéka, a reg. mammaria abdominis.

3. Az utóhasi tájék, a reg. abdominis caudalis s. hypogastrica, a külső csípőszögleten át vont harántsíktól a medence bejáratáig (linea terminalis) terjed. A ventralisan és ventrolateralisan, a combok között helyeződő tájék két oldalán a lágyéktájék, a reg. inguinalis dextra et sinistra, ventralisan középen pedig a fantájék, a reg. pubica foglal helyet. Hím állatokban a tasak tájéka, a reg. praeputialis, nőneműekben pedig a tejmirigy tájéka, a reg. mammaria inguinalis, vagy tehénben a tőgy, a reg. uberis helyeződik.

A medence tájékai, regiones pelvis

A medence a törzs hátulsó része. Elülső határát a linea terminalis által határolt medencebejárat adja; caudalisan a farok, kétoldalt ventralisan pedig a hátulsó végtagok csatlakoznak hozzá. A medencén és a combcsonton eredő, valamint ott tapadó izmok egymásba fonódnak, ezáltal a medence és a hátulsó végtag tájékai élesen nem különülnek el egymástól. A medence a medenceüreget, cavum pelvis, foglalja magában, amelynek dorsalis, ventralis, caudalis és két oldalsó falát különíthetjük el. Cranialisan a medenceüreg a hasüregbe megy át; az átmenet helye a medence bejárata, a medencének tehát cranialis fala nincs. A hátulsó fala egyúttal a medence kijárata is.

Tájékai. Dorsalisan a kereszttájék, a reg. sacralis, amely kétoldalt éles határ nélkül a far tájékába, reg. glutaea, megy át, caudalisan pedig a farokban, cauda, folytatódik. Elülső határát a belső csípőszöglet vonala jelzi.

A far tájékát, reg. glutaea, kétoldalt elöl a külső csípőszöglet tájéka, a reg. tuberis coxae, hátul az ülőgumó tájéka, a reg. tuberis ischiadici határolja; ventralisan éles határ nélkül a csípőízület tájékába és a comb tájékába megy át.

Ventralisan középen a fan tájéka, a reg. pubica van, amelyen a külső nemi szervek tájékai, a tasak tájéka, a reg. praeputialis, illetve a tejmirigy, a tehénben a tőgy tájéka, a reg. mammaria inguinalis s. reg. uberis helyeződik.

A medence kijáratát dorsalisan a farokcsigolyák, kétoldalt az izmokkal borított széles medenceszalag, ventralisan az ülővágány, az arcus ischiadicus, képezi.

Tájékai. 1. dorsalisan a farok, a cauda, tájéka, a reg. caudalis (a faroktővel és a farok hegyével), alatta 5. a végbélnyílás tájéka, a reg. analis. A végbélnyílást kétoldalt és felül a végbélgödör határolja. A végbélnyílás alatt 3. a reg. urogenitalis, nőneműekben a péra, a vulva, hímneműekben a hímvessző, a penis, sertésben és húsevőkben a herezacskó tájéka, a reg. scrotalis foglal helyet. A végbélnyílás és a herezacskó között, illetőleg a végbélnyílás és a péra között 4. a gáttájék, a reg. perinealis helyeződik.

Az elülső végtag tájékai, regiones membri thoracici

Az elülső végtag, membrum thoracicum s. extermitas anterior, tájékai:

1. A váll tájéka, a reg. axillaris, azon belül a vállízület tájéka, a reg. articulationis humeri, és 2. a kar tájéka, a reg. brachii, amelyek a vállöv tájékaihoz hasonlóan a törzstől élesen nem határolódnak el. 3. A könyöktájékon, reg. cubiti, 4. a könyökbúb, a reg. olecrani különül el. Efölött 5. a háromfejű karizom tájéka, a reg. tricipitalis van, amely a kar és a lapocka által képezett háromszög alakú területet tölti ki. Hátulsó határát a háromfejű karizomnak a könyökbúbtól a mar felé térő hátulsó határvonala, a margo tricipitalis (linea anconea) jelzi. A kar és a mellkas közötti hónalji árok, a fossa axillaris, háziállatokban sekély. 6. Az alkar tájéka, a reg. antebrachii, a könyökízület és az elülső lábtő közötti oszlopszerű, distalisan elkeskenyedő tájék.

Az elülső lábvég, az autopodium (manus), háziállatainkban hosszant megnyúlt, vékony, oszlopszerű; nagyobbrészt csontok, szalagok, inak, erek és idegek alkotják.

3. ábra - A szarvasmarha és a ló nyakának valamint elülső végtagjának testtájékai

A szarvasmarha és a ló nyakának valamint elülső végtagjának testtájékai


Tájékai. 1. Az elülső lábtő, a carpus tájéka, a reg. carpi, 2. az elülső lábközép tájéka, a reg. metacarpi, 3. az első ujjpercízület vagy csüdízület tájéka, a reg. metacarpophalangea, 4. az első ujjperc vagy csüd tájéka, a reg. phalangis proximalis s. compedis (Ung), 5. a második ujjpercízület vagy pártaízület tájéka, a reg. interphalangea proximalis, 6. a második ujjperc vagy párta tájéka, a reg. phalangis mediae s. coronalis (Ung), 7. a harmadik ujjpercízület vagy pataízület tájéka, a reg. interphalangea distalis, 8. a harmadik ujjperc tájéka, a reg. phalangis distalis, lovon pata, reg. ungulae, párosujjúakon a csülök, húsevőkön a karom tájéka, reg. unguiculae, közöttük ujjhasadék, spatium interdigitale van.

A hátulsó végtag tájékai, regiones membri pelvini

A hátulsó végtagon a következő tájékok vannak: 1. a csípőízület tájéka, a reg. articulationis coxae, amely fölött a tompor tájéka, a reg. trochanterica van. 2. A comb tájéka, a reg. femoris, mögötte 3. a kétfejű combizom tájéka, a reg. m. bicipitis húzódik, rajta az ülőbarázdával. 4. A térd tájéka, a reg. genus, amelynek cranialis része a térdkalács tájéka, a reg. patellaris, caudalis része pedig a térdalji tájék, a reg. poplitea. 5. A lábszár tájéka, a reg. cruris, amelynek alsó részén a belső és külső boka, a malleolus medialis et lateralis található; hátulsó tájékán a reg. cruris caudalis pedig az Achilles-ín tájéka, a reg. tendinis calcanei communis, különíthető el. 6. A hátulsó lábtő vagy csánk tájéka, a reg. tarsi, plantaris felületén a reg. calcanean, a sarokgumó, a tuber calcanei van. 7. A lábközép tájéka, a reg. metatarsi és 8. az ujjak tájékai, a regg. digiti, az elülső végtagéival megegyeznek.