Ugrás a tartalomhoz

A háziállatok funkcionális anatómiája

Fehér György

Mezőgazda Kiadó

Az artériarendszer, systema arteriarum

Az artériarendszer, systema arteriarum

A kisvérkör, circulus sanguinis minor

A kisvérkör a tüdő funkcionális keringési rendszere, amely a jobb kamrából a vénás vért a tüdőartérián és ágain át a tüdőbe szállítja, ahol az oxigénnel telítődik. Az oxigéndús vér a tüdővénákon át jut vissza a szív bal pitvarába.

A tüdőartéria, truncus pulmonalis, a jobb kamra ostium arteriosumából orsó alakú tágulattal, sinus trunci pulmonalis, ered. Az aorta előtt, annak bal oldalán halad, majd harántul keresztezi azt, és enyhe ívben a tüdő gyökeréhez tér. Itt két ágra válik szét, amelyek a két tüdőszárnyba lépnek. Az a. pulmonalis dextra hosszabb és tágabb, az a. pulmonalis sinistra rövidebb és vékonyabb ér. Elágazódása előtt a truncus pulmonalist az aortával sárga, rugalmas szalag, a Botallo-féle szalag, lig. arteriosum (Botalli) fűzi össze, amely a magzati korban a két főeret összekötő vezeték, ductus arteriosus, elzáródott kötege. Mindkét artéria a megfelelő hörgők ventrolateralis oldalán helyeződik, és a hörgőket követve, a lebenyeknek megfelelő ágakra oszlik. A r. lobi cranialis a csúcslebenyhez tér. Amely háziállatokban (kérődzők, sertés, húsevők) a csúcslebeny kettős, az ág további két ágra, r. ascendensre és descendensre oszlik. A r. lobi medii a középső vagy szívlebeny ere. A r. lobi caudalis a rekeszi lebenyhez tér. Jobb oldalon az utóbbi ága, a r. lobi accessorii, a járulékos lebeny értörzse.

Az erek a hörgőcskék ágait cranialisan kísérik, végágaik sűrű kapillárishálózatot alkotnak, amely az alveolusokat körülburkolják, és azok respirációs hálózatát képezi. Itt megy végbe a gázcsere. A respirációs kapillárisokból a tüdővénák, venae pulmonales, gyűjtik össze az oxigéndús vért, és azt, a tüdő gyökerén kilépve, 58 ággal a bal pitvarba szállítják. Általában kifejlődő ágai közül a v. pulmonalis lobi cranialis dextri et sinistri a csúcslebenyekből ered, és ló kivételével két ágból, a r. ascendensből és a r. descendensből, szedődik össze. Az ágak a tüdőartéria ágait kísérik. A v. pulmonalis lobi medii csak a jobb tüdőszárny szívlebenyéből ered. A v. pulmonalis lobi caudalis dextri et sinistri a rekeszi lebenyek vénája; közülük a jobb oldali a járulékos lebeny vénáját, a r. lobi accessoriit, is felveszi. A tüdővénák a bal pitvar tág öblébe nyílnak; így a középső öbölbe a rekeszi és a járulékos lebenyek vénái, az öböl bal oldali rekeszébe a bal csúcslebeny, jobb oldali rekeszébe pedig a jobb csúcslebeny vénái nyílnak.

A nagyvérkör, circulus sanguinis major

Az aorta

A nagyvérkör a szív bal kamrájából a főérrel, az aortával indul ki. Az aortának három szakasza van: 1. a felszálló aorta, az aorta ascendens, 2. az aortaív, az arcus aortae, és 3. a leszálló aorta, az aorta descendens. Ez utóbbinak a rekesz két szakaszát, a mellkasi aortát, aorta thoracica, és a hasi aortát, aorta abdominalis, különíti el.

1. Kezdeti szakasza, az aorta ascendens, a hosszant megnyúlt nyak miatt rövid, craniodorsalisan irányul. Ennek a tüdőartéria mögötti, orsószerűen tágult szakasza a bulbus aortae, amit a félhold alakú billentyűk tájékán levő három kis öböl, sinus aortae, képez. Az öblökből erednek a koszorúsartériák. Az aortának ez a szakasza háziállatokban a pericardiumon belül helyeződik .

2. Az arcus aortae a házi emlősállatokban hosszú, craniodorsalisan domború, kissé balra irányul, konvex ívben a légcső és a nyelőcső bal oldalán a gerincoszlophoz tér. Lóban a 6. hátcsigolya testénél éri el a gerincoszlopot. A nyelőcsövön benyomatot képez, majd kissé szűkül, isthmus aortae. A gerincoszlop felőli szakasza az a. pulmonalis dextrát és a fölötte levő bal főhörgőt megkerüli.

3. Az aorta descendensnek a hátcsigolyák alatti, a mellüregben levő szakasza a mellkasi aorta, a rekesz hiatus aorticusán az első ágyékcsigolya alatt lép át a mellüregből a hasüregbe, és mint hasi aorta, a 4. ágyékcsigolya alatt oszlik végágaira. A mellkasi aortát a v. azygos dextra (eq, Ca), v. azygos sinistra (Ru, su) és a mellvezeték (ductus thoracicus) a hasi aortát pedig a hátulsó üresvéna (v. cava caudalis) kíséri. Az aorta descendens eközben a mellkas és a has falához és zsigereihez bocsát ágakat.

A felszálló aorta, aorta ascendens

Az aorta ascendens kezdeti, tág szakaszából erednek a szív erei, a koszorúsartériák, arteria coronaria dextra et sinistra.

Az aortaív, arcus aortae

Az aortaívből a mellkas falát, elülső részének a zsigereit, a nyakat, a fejet és az elülső végtagokat ellátó erek négy fő értörzsből származnak. Ezek: a jobb és a bal közös fejér, az a. carotis communis dextra et sinistra, és a két kulcscsont alatti artéria, az a. subclavia dextra et sinistra. A filogenezis előrehaladtával a négy főér a talponjáróktól az ujjhegyenjárókig, lóban és kérődzőkben teljesen összeolvad egymással, és közös törzzsel, truncus brachiocephalicus, ered az aorta ívéből. Sertésben és húsevőkben a jobbról balra terjedő összenövés nem teljes, csupán a jobb kulcscsont alatti artéria és a közös fejerek nőnek össze vastag törzzsé, arteria brachiocephalica. A bal kulcscsont alatti artéria, az a. subclavia sinistra, a törzs fölött, a szívtől távolabb, külön ered az aorta ívéből.

385. ábra - Az aortaív ágai

Az aortaív ágai


1. arcus aortae, 2. a. subclavia sinistra, 3. a. subclavia dextra, 4. a. brachiocephalica, 5. truncus brachiocephalicus, 6. a. carotis communis sinistra, 7. a. carotis communis dextra, 8. truncus bicaroticus, 9. a. costocervicalis, 10. a. cervicalis profunda, 11. a. vertebralis, 12. a. cervicalis superficialis, 13. a. thoracica interna, 14. a. thoracica externa, 15. a. axillaris, 16. costa prima (I.)

Lóban és kérődzőkben a truncus brachiocephalicus a. subclavia sinistrára és a. brachiocephalicára válik szét. Az a. brachiocephalicából a két közös fejér lóban, kérődzőkben és sertésben közös törzzsel, truncus bicaroticusszal, húsevőkben külön-külön ered. A közös fejerek eredése utáni szakasz már az a. subclavia dextra.

A jobb és a bal közös fejér, a. carotis communis dextra et sinistra

A bal és a jobb oldali közös fejér lóban 510 cm, kérődzőkben 46 cm, sertésben 23 cm hosszú közös törzzsel ered; húsevőkben előbb a bal, majd a jobb oldali közös fejér lép ki az a. brachiocephalicából. A truncus bicaroticus a 7. nyakcsigolya magasságában ágazódik el a gégecső alatt; jobb oldali ága a gégecső jobb oldalán át, annak dorsolateralis felületén, a bal oldali pedig a nyelőcső dorsolateralis felületén halad a torkolati barázda mélyén az első vagy a második nyakcsigolyáig. Az érrel a v. jugularis interna (bo, sus, Ca), valamint a bolygóideg és a sympathicus határköteg nyaki szakaszának közös kötege, a truncus vagosympathicus, közös kötőszövetes hüvelyben, vagina vasorum cervicaliumban, együtt halad. A közös fejér e szakaszából csupán apró ágak térnek a nyak izmaihoz, rr. musculares, kérődzőkben a fej-nyak-karizomhoz, rr. sternocleidomastoidei, lóban a m. longus capitishez és a m. scalenushoz, ezenkívül a nyelőcsőhöz, rr. oesophagei, a gégecsőhöz, rr. tracheales, a nyak nyirokcsomóihoz, rr. lymphonodici, és lóban a parotishoz, a. parotidea. Végső szakaszából erednek:

1. A. thyreoidea caudalis. Vékony ér, a pajzsmirigyhez tér, annak caudalis részét látja el. Lóban esetenként az a. parotidea, sertésben a jobb oldali ér az a. thyreocervicalis ága. Szarvasmarhában, kecskében nem mindig található meg.

2. A. thyreoidea cranialis. A pajzsmirigy magasságában eredő ér, cranialisan domború ívben, a pajzsmirigy elülső széléhez tér. A garathoz térő ága r. laryngeus, a garat izmait és nyálkahártyáját látja el. Izomi ága, r. cricothyreoideus, a hasonló nevű izomba tér. A r. laryngeus caudalis a gége nyálkahártyájának és izmainak az ere. Kutyában egy ága, r. sternocleidomastoideus, a fej-nyak-karizom elülső felébe tér.

3. A. laryngea cranialis. A gége elülső végén halad, egyik ága, a r. laryngeus, a gége izmait és nyálkahártyáját, másik ága, a r. pharyngeus, a garat oldalfalát látja el. Lóban az a. thyreoidea cranialis ága, kutyában hiányzik.

4. A. pharyngea ascendens. Ágai a rr. pharyngei; a garatfűző izmok és a garat nyálkahártyájának erei; szarvasmarhában ágakat ad a lágy szájpadláshoz, rr. palatini, és a mandulákhoz, rr. tonsillares. Lóban a r. pharyngeus az a. thyreoidea cranialis ága. Sertésben az a. pharyngea ascendens az a. lingualisból, húsevőkben az a. carotis externából ered.

5. A. palatina ascendens csupán juhfélékben van. A közös fejérből ered és a lágy szájpadláshoz tér.

A közös fejér a torkolati nyúlvány alatt, lóban a légzacskó és a m. jugulomandibularis között két végágára oszlik; a belső, gyengébb fejartériára, a. carotis interna, és az erősebb, a közös fejérnek mintegy folytatását képező külső fejartériára, a. carotis externa.

386. ábra - A nyak és a fej erei kutyában (Vos, N. R. szerint)

A nyak és a fej erei kutyában (Vos, N. R. szerint)


A belső fejartéria, a. carotis interna

A belső fejartéria csak lóban és kutyában fejlődött ki. Kérődzőkben hiányzik (lásd Az agyvelő erei).

A külső fejartéria, a. carotis externa

A külső fejartéria az a. carotis communis továbbfolytatódó, vastag ága. A nyelvcsont nagy ágának a hátulsó szélén dorsalisan hajlik, rostroventralisan domború ívet, az első carotistérdet képezi. Keresztezi a stylohyoideumot és lovon a légzacskó lateralis felületén át a koponya alapjához tér. Eközben rostrálisan fordul, és a caudodorsalisan domború második carotistérdet alkotja. Az ettől kezdődően továbbfolytatódó szakasza és egyben a végága az a. maxillaris. Szarvasmarhában az a. carotis interna hiányzik, az a. carotis externa az a. occipitalis eredésénél kezdődik. Sertésben az a. carotis interna és az a. occipitalis közös törzsből ered, a két carotistérd közel esik egymáshoz.

Az a. carotis externa ágai:

a. occipitalis (Ca, eq),

a. laryngea cranialis (Ca),

a. pharyngea ascendens (Ca),

truncus linguofacialis (eq, Ru),

a. palatina ascendens (eq),

a. lingualis (eq, Ru),

a. facialis (bo, eq),

r. massetericus (eq),

a. auricularis caudalis (eq, Ru, sus, Ca),

a. parotidea (Ca),

rr. parotidei (sus),

r. massetericus (bo),

a. temporalis superficialis (eq, Ru, sus, Ca),

a. maxillaris (interna) (eq, Ru, sus, Ca).

Az a. occipitalis az a. carotis interna közelében ered, a külső fejartéria első ága. Kérődzőkben és sertésben közös törzse van az a. carotis internával; a belső fejartéria a két állatfajban csak a magzati korban található meg, születéskor elzáródik, obliterálódik; szarvasmarhában néhány mm, juhban hosszabb, közös törzse tág sinust, sinus caroticust, alkot, fala mellett a glomus caroticum található.

Az a. occipitalis ágai:

r. glandularis (eq),

a. condylaris,

r. occipitalis,

r. descendens,

a. palatina ascendens (bo),

a. stylomastoidea profunda (bo),

a. meningea media (Ru).

R. glandularis (a. glandulae mandibularis aboralis, JNA). A lóban található első ág az áll alatti nyálmirigy hátulsó végéhez tér, abban ágazódik el.

A. condylaris, bütyökartéria, lóban craniodorsalisan a koponya alapjához tér, itt a foramen nervi hypoglossin át a koponyaüregbe hatol, és a koponyaüreg hátulsó részén az agyvelő burkait látja el. Ágai marhában a canalis nervi hypoglossin át lépnek a koponyaüregbe, ahol ismét egyesülnek egymással. Egy-két ágat ad caudalisan a rete mirabile epidurale rostraléhoz, amelyből a rete chiasmaticum ered. Utóbbi adja az a. ophthalmica internát is.

Sertésben az a. condylaris az a. carotis interna önálló ága, amelyből a dobüreg artériája, a stylomastoidea, a koponyaüregben levő szakaszából pedig az epiduralis, hátulsó artériás csodarece, rete mirabile epidurale caudale, ered. Kommunikáló ágat ad az elülső csodarecéhez, ramus ad rete mirabile epidurale rostrale, is.

Kutyában a canalis condylarison át a hátulsó koponyaárokba hatol.

R. occipitalis, a rostralis végág, amely az atlas szárnyának árkában ered. Törzséből itt a hátulsó agyburoki artéria, a. meningea caudalis, ered, amely a torkolati nyúlvány mentén a sziklacsonthoz tér, és a meatus temporalison át a koponyaüregbe lép. Az agyvelő burkait, a sátornyúlványt és a tentorium cerebelli membranaceumot látja el. Kutyán még egy ága, a. tympanica caudalis, a dobüreghez tér. A szárnylyukon át az atlas dorsalis felületére lép, és ágakat ad a felső egyenes, az elülső és a hátulsó ferde fejizmokhoz, a szíjizomhoz, a m. semispinalishoz, a fülizmokhoz, majd anasztomozál az a. cervicalis profundával és az ellenkező oldali r. occipitalisszal.

A r. descendens caudalis végága az atlas foramen transversariumán át a canalis costotransversariusba lép, és anasztomozál az a. vertebralisszal. Közben ágat, ramus spinalist ad a gerinccsatornába, amely az a. spinalis ventralisszal anasztomozál.

Az a. palatina ascendens szarvasmarhában a lágy szájpadlás ere, amely juhban és kecskében az a. carotis communis önálló ága; húsevőkben, sertésben az a. lingualis, lóban a truncus linguofacialis ága.

Az a. stylomastoidea profunda marhában a dobüreg artériája, az a. stylomastoidea (ex a. auricularis caudalis) kisegítő artériája.

Az a. meningea media középső agyburoki artéria, amely húsevőkön, sertésben és lóban az a. maxillaris ága.

A. laryngea cranialis. Csupán kutyában az a. carotis externa ága, sertésben, kérődzőkben az a. carotis communisból, lóban az a. thyreoidea cranialisból ered.

A. pharyngea ascendens. Kutyában az a. carotis externából ered, sertésben az a. lingualis, kérődzőkben az a. carotis communis, lóban az a. thyreoidea cranialis ága.

Truncus linguofacialis (a. maxillaris externa, JNA). Lóban és kérődzőkben található törzs, Sertésben és húsevőkben a törzs két ága, az a. lingualis és az a. facialis, külön-külön ered az a. carotis externából. Az állkapcsi szöglettől medialisan, az első carotistérdből eredő és a torokjáratba lépő ér két ágra: az előre és fölfelé térő a. lingualisra és az incisura vasorumhoz cranioventralisan és kifelé térő a. facialisra válik szét.

387. ábra - A ló fejartériái

A ló fejartériái


1. a. carotis communis, 2. r. muscularis, 3. a. parotidea, 4. a. thyreoidea cranialis, 4/a a. pharyngea ascendens, 4/b a. laryngea, 5. a. carotis interna, 6. a. carotis externa, 7. a. occipitalis, 7/a a. glandularis mandibularis caudalis, 7/b r. descendens, 7/c r. occipitalis, 7/d a. condylaris, 7/e a. meningea accessoria, 7/f a. meningea caudalis, 8. a. facialis, 9. a. palatina ascendens, 10. a. lingualis, 11. a. sublingualis, 12. a. labialis mandibularis, 12/a a. angularis oris, 13. a. labialis maxillaris, 14. a. lateralis nasi, 15. a. dorsalis nasi, 16. a. angularis oculi, 17. r. massetericus, 18. a. auricularis caudalis, 19. a. temporalis superficialis, 19/a a. transversa faciei, 20. a. maxillaris, 21. a. alveolaris mandibularis, 22. a. temporalis profunda caudalis, 23. a. temporalis profunda rostralis, 24. a. ophthalmica externa, 25. a. frontalis s. supraorbitalis, 26. a. buccalis, 27. a. infraorbitalis, 28. a. malaris, 29. a. sphenopalatina, 30. a. palatina major, 31. a. vertebralis, 32. a. cervicalis profunda

Ágai:

a) Az a. palatina ascendens lóban a közös törzsből ered; a garat elülső részéhez, rr. pharyngei, a mandulákhoz és a lágy szájpadláshoz, rr. palatini, bocsát ágakat. Sertésben és kutyában az a. lingualis, szarvasmarhában az a. occipitalis ága.

b) Az a. lingualis, nyelvartéria, a nyelv izmait látja el.

Ágai:

rr. glandulares (Ru),

rr. perihyoidei (r. supra- et infrahyoideus; JNA),

a. palatina ascendens (Ca, sus),

a. pharyngea ascendens (sus),

rr. dorsales linguae,

a. sublingualis (Ru, sus),

a. submentalis (ov, cap),

a. profunda linguae.

Kérődzőkben a rr. glandulares az áll alatti nyálmirigy, a rr. perihyoidei a nyelvcsonti izmok erei. Az a. palatina ascendens húsevőkben és sertésben a garathoz és a lágy szájpadláshoz, az a. pharyngea ascendens sertésben a garat dorsalis falához tér. A rr. dorsales linguae a nyelv saját izmaiban ágazódnak el. Az a. sublingualis sertésben, kérődzőkben az a. lingualis, lóban, húsevőkben az a. facialis, esetleg az a. carotis externa ága. Viszonylag vastag ág, az állcsúcsi szög felé tér, a torokjáratot, a szájfeneket, annak nyálkahártyáját, a nyelv alatti nyálmirigyeket, a torokjárat nyirokcsomóit látja el, juhfélékben egy ága, az a. submentalis, az állcsúcshoz tér. Az a. profunda linguae a nyelv mélyében a nyelv hegyéig hatol, a nyelv saját izmait látja el.

c) A. facialis. Az arcartéria, az első carotis térdből (su, Ca) vagy a truncus linguofacialisból (eq, Ru) eredő ér, a torokjáratból az állkapocs érvágányához, incisura vasorum, tér, majd a v. facialis és a ductus parotideus kíséretében az arcra lép, és a m. masseter elülső széle mentén halad az orr háta felé. A torokjáratban haladó szakasza a szájfenék, a nyálmirigyek és a garat vérellátását szolgálja. Arci része a pofa, az ajkak és az orr tájékát látja el, egészen a belső szemszögletig. Juhfélékben hiányzik, az a. transversa faciei és az a. malaris helyettesíti. Sertésben kicsi, vékony ér, csupán a bőrizmokat látja el; az arcartériának megfelelő területet az a. alveolaris mandibularis és az a. infraorbitalis, az a. buccalis és az a. malaris (ex a. maxillaris) látja el vérrel.

Ágai:

r. pharyngeus (eq, sus),

rr. glandulares (sus),

r. glandularis (bo, Ca),

a. sublingualis (eq, Ca),

a. submentalis (eq, Ca),

a. submentalis (bo, sus),

a. labialis mandibularis (eq, Ca),

a. angularis oris (eq),

aa. labiales mandibulares (bo),

aa. angulares oris (Ca),

a. labialis maxillaris (eq, bo, Ca),

a. angularis oris (bo),

r. anastomoticus cum a. infraorbitali (Ca),

a lateralis nasi (eq),

a. lateralis nasi rostralis (bo),

r. anastomoticus cum a. infraorbitali (eq, bo),

a. dorsalis nasi (eq),

a. angularis oculi (eq, fe).

Ágai a torokjáratban:

A r. pharyngeus (eq, su) a garat oldalfalához térő vékony ág.

A r. glandularis (bo, Ca), illetve rr. glandulares (su) az állkapocs alatti nyálmirigyhez térő ág, illetve ágak.

A. sublingualis, az a. facialis (eq, Ca), illetve az a. lingualis (Ru, su) ága. Lóban, kutyában belőle ered az a. submentalis, amely marhában és sertésben az a. facialis önálló ága.

Ágai az arcon:

Az a. labialis mandibularis az alsó ajakhoz tér; marhában két ér.

Az aa. labiales mandibulares helyettesíti. Közülük az egyik felületes, a másik mély ág, az alsó ajak izmait, bőrét és nyálkahártyáját látja el vérrel. Lóban a szájszöglethez külön ágat (a. angularis oris) bocsát. Az a. mentalisszal, valamint ellenoldali társával anasztomozál. Juhfélékben az a. transversa faciei, sertésben az a. alveolaris mandibularis és az a. buccalis ága.

Az a. labialis maxillaris, a felső ajak artériája, anasztomozál az a. palatina majorral. Macskán gyengén fejlett, az a. infraorbitalis ágai helyettesítik. Juhfélékben az a. transversa facieiből, sertésben az a. infraorbitalisból ered. Kérődzőkben egy ága, az a. angularis oris, a szájszöglethez tér; a száj körizmát, az ajkak bőrét és nyálkahártyáját látja el. A kutyában az a. facialis az a. infraorbitalisszal anasztomozál, r. anastomoticus cum a. infraorbitali.

Az a. lateralis nasi (eq) s. nasi rostralis (bo) lóban fejlett ér, az orr oldalán az előbbi érrel párhuzamosan halad, és anasztomozál az a. infraorbitalisszal (r. anastomoticus cum a. infraorbitali). Sertésben az a. infraorbitalisból két, a kutyában egy ágként ered. Juhfélékben az a. malaris ága.

Az a. dorsalis nasi lóban az orr hátán át az orr hegyéig terjedő ér. Marhában, juhban, sertésben az a. malaris, kecskében az a. temporalis superficialis ága. Kutyában az a. dorsalis nasi rostralis helyettesíti, amely az a. infraorbitalisból ered. Az a. angularis oculi lóban és macskában a medialis szemszöglethez tér, amely azon túl főleg az alsó szemhéjat látja el.

Ramus massetericus. Az a. carotis externának lóban erős, szarvasmarhában gyengébb ága; juhfélékben az a. transversa facieiből ered. Az állkapocs ágának hátulsó széle mentén, közvetlenül a külső rágóizom rostjai közé tér. Sertésben és húsevőkben az a. temporalis profunda caudalis ága, az a. masseterica, az incisura mandibulaen át tér a m. masseter rostjai közé.

A. auricularis caudalis (magna, JNA). A fülkagylóhoz, annak izmaihoz és bőréhez tér. Ágai ellátják a fültőmirigyet, a külső hallójáratot, a dobhártyát, a dobüreget. A fül tövénél oszlik végágaira, húsevőkben az áll alatti nyálmirigyet is ellátja.

Ágai:

rr. parotidei (eq. Ru),

a. stylomastoidea (Ru, Ca),

r. meningeus (ov, cap),

r. parotideus (sus, Ca),

r. sternocleidomastoideus (cap, sus, ca),

r. glandularis (ca),

r. auricularis lateralis,

r. auricularis intermedius (eq, ov, cap, sus, Ca),

r. auricularis intermedius lateralis et medialis (bo),

r. auricularis medialis (eq, sus, Ca),

r. occipitatis (eq, Ru, Ca),

a. auricularis profunda,

a. stylomastoidea (eq),

a. tympanica caudalis (eq).

A rr. parotidei (Ru, eq), illetve a r. parotideus (sus, Ca) a fültőmirigy felső végéhez térnek.

Az a. stylomastoidea (Ru, Ca) a sziklacsont foramen stylomastoideumánál a dobüregbe lép, és a dobüreg nyálkahártyáját, izmait látja el. Lóban az a. auricularis profunda, sertésben az a. condylaris ága.

A r. meningeus (ov, cap) a koponya alapjához tér, és a foramen jugularén át az agyburkokat látja el

A r. sternocleidomastoideus kecskében, sertésben a m. cleidooccipitalis és a m. cleidomastoideus, kutyában a m. cleidomastoideus feji végét látja el vérrel. Kutyában egy ága, a r. glandularis, a parotishoz tér.

A r. auricularis lateralis, intermedius et medialis a fülkagyló porcához, izmaihoz és bőréhez térő, a fülkagyló elülső és hátulsó szélén, illetve közepén párhuzamosan haladó artériák. A r. auricularis intermedius marhában kettős: r. auricularis intermedius lateralis et medialis. A medialis fülartéria kérődzőkben hiányzik.

A r. occipitalis a tarkótájék izmaihoz, bőréhez térő ág, sertésben hiányzik.

Az a. auricularis profunda, mély fülartéria, a külső hallójárat porcos vázát és annak nyálkahártyáját látja el. Lóban belőle erednek a dobüreg erei, az a. stylomastoidea, az a. tympanica caudalis.

388. ábra - A kutya a. carotis externája (Vos, N. R. szerint)

A kutya a. carotis externája (Vos, N. R. szerint)


1. a. infraorbitalis, 2. a. lateralis nasi, 3. a. dorsalis nasi, 4. a. labialis maxillaris, 5. a. angularis oculi, 6. a. infraorbitalis, 7. a. malaris, 8. a. ophthalmica, 9. a. palatina major, – minor et a. sphenopalatina, 10. a. buccalis, 11. a. temporalis profunda rostralis, 12. a. temporalis profunda caudalis, 13. a. temporalis superficialis, 14. a. stylomastoidea, 15. a. auricularis caudalis, 16. r. auricularis lateralis et intermedius, 17. a. meningea caudalis, 18. a. condylaris, 19. r. occipitalis, 20. r. muscularis, 21. a. occipitalis, 22. a. carotis externa, 23. a. carotis communis, 24. a. laryngea caudalis, 25. a. pharyngea ascendens, 26. a. palatina ascendens, 27. a. maxillaris, 28. truncus linguofacialis, 29. a. lingualis, 30. a. alveolaris mandibularis, 31. a. facialis, 32. a. transversa faciei, 33. a. profunda linguae, 34. a. labialis mandibularis, 35. a. mentalis, 36. a. submentalis

389. ábra - A macska a. carotis externája (Vos, N. R. szerint)

A macska a. carotis externája (Vos, N. R. szerint)


1. a. carotis communis, 2. a. condylaris, 3. a. occipitalis, 4. a. auricularis, 5. a. lingualis, 6. a. carotis externa, 7. a. temporalis superficialis, 8. r. massetericus, 9. a. buccalis, 10. a temporalis profunda caudalis, 11. a. alveolaris mandibularis, 12. a. profunda linguae, 13. a. temporalis superficialis, 14. a. labialis mandibularis, 15. a. submentalis, 16. r. mentalis, 17. a. mentalis, 18. a labialis maxillaris, 19. a. infraorbitalis, 20. a. transversa faciei, 21. rete mirabile a. maxillaris, 22. a. temporalis profunda rostralis, 23. a. palpebralis inferior et superior, lateralis, 24. r. frontalis, 25. r. auricularis intermedius, 26. – et lateralis, 27. a. auricularis rostalis, 28. a. stylomastoidea

A. parotidea (Ca), rr. parotidei (sus), az a. carotis externából caudalisan eredő ág vagy ágak, a fültőmirigy középső és dorsalis részében ágazódnak el.

A. temporalis superficialis, felületes halántéki artéria, a porcos külső hallójárat elülső széle mentén halad a halánték tájékára. Ága az incisura intertragicán átlép, és a fülkagyló belső felületét látja el. Anasztomozál a mély halántéki artériával.

Ágai:

a. auricularis rostralis,

r. auricularis medialis (Ru),

r. meningeus (Ru),

a. transversa faciei,

r. articularis temporomandibularis (bo, su),

r. massetericus (ov, cap),

a. labialis mandibularis (ov, cap),

a. labialis maxillaris (ov, cap),

a. angularis oris,

r. anastomaticus cum a. infraorbitali,

r. articularis tempomandibularis (eq),

a. cornualis (Ru),

r. lacrimalis (bo, ov),

a. palpebralis superior lateralis (Ru, Ca),

a. dorsalis nasi caudalis (ca),

a. palpebralis inferior lateralis (Ru, Ca),

a. dorsalis nasi (cap).

Az a. auricularis rostralis, a külső hallójárat elülső részéhez tér, ott ágazódik el, kérődzőkben a r. auricularis medialisa a fülkagyló belső felületének artériája, r. meningeust is bocsát az agyburkokhoz. Sertésben két elülső fülartéria, aa. auriculares rostrales van.

Az a. transversa faciei az állkapocs ágának hátulsó szélén kilép a m. masseter külső felületére, és az arcléc alatt, azzal párhuzamosan halad. A m. masseterben ágazódik el, anasztomozál az a. facialisszal.

Szarvasmarhában, sertésben ágat ad az állkapocsízülethez, r. articularis temporomandibularis. Lóban ez az ér az a. temporalis superficialis önálló ága. Juhban, kecskében belőle erednek az a. facialis ágainak megfelelő ágak: a r. massetericus, az a. labialis mandibularis et maxillaris. Ez utóbbinak két ága van, az a. angularis oris és a r. anastomaticus cum a. infraorbitali.

Az a. cornualis kérődzőkben a halántéktájon át a szarvcsaphoz tér, ott ágazódik el. Ellátja a halántéktájék bőrét, a fül pajzsporcának izmait és a homlok bőrizmát is.

A r. lacrimalis (a. lacrimalis superficialis) marhában és juhban a könnymirigyben ágazódik el.

Az a. palpebralis superior lateralis kérődzőkben és kutyában a felső szemhéj lateralis nagyobb részét látja el vérrel. Kutyában egy ága, az a. dorsalis nasi caudalis, az orr bőréhez tér.

Az a. palpebralis inferior lateralis kérődzőkben és kutyában az alsó szemhéj külső artériája.

Az a. dorsalis nasi kecskében az orrhát artériája.

A. maxillaris, állcsonti artéria (a. maxillaris interna BNA). A külső fejartéria végső szakasza, amely a második carotistérdtől kiindulóan az állkapocs ágának medialis felületén a m. pterygoideuson, lóban és kutyában a foramen alare aboralén a canalis alarisba tér és a foramen alare oralén át az ékszájpadlási árokba jut, ahol végágaira oszlik.

Ágai a canalis alarisig:

a. meningea media (eq, sus, Ca),

r. ad rete mirabile epidurale rostrale (sus),

r. anastomoticus cum a. carotide interna (Ca),

a. alveolaris mandibularis,

rr. dentales,

a. mentalis (eq, Ru),

rr. mentales (sus, Ca),

r. mylohyoideus (Ru, sus, Ca),

a. temporalis profunda caudalis et rostralis,

a. buccalis,

r. pterygoideus (Ru),

rr. pterygoidei (eq, sus, Ca),

r. caudalis et rr. rostrales ad rete mirabile epidurale rostrale (Ru).

A fossa pterygopalatinában eredő ágai:

a. ophthalmica externa,

a. infraorbitalis,

a. malaris,

a. palatina descendens,

a. sphenopalatina,

a. palatina major,

a. palatina minor.

A canalis alarisig eredő ágai:

A. meningea media, középső agyburoki artéria. A koponyaalap közelében dorsalisan ered, lóban és sertésben a foramen lacerum (orale) incisura spinosáján, illetőleg húsevőkben a foramen spinosumon át a koponyaüregbe lép, és az agyvelő burkait látja el a fal és halántékcsont tájékán. Kérődzőkben az a. occipitalis ága. Sertésben a koponyaalapon helyeződő rostralis epiduralis artériahálózathoz ágat, r. ad rete mirabile epidurale rostrale, ad. Húsevőkben ága, a r. anastotomoticus cum a. carotide interna, a belső fejartériával anasztomozál.

Az a. alveolaris mandibularis, alsó fogmedri artéria, ventralisan ered, a röpizmok között az állkapocs foramen mandibulaejába lép, és a canalis mandibularisban ágakat, rr. dentales, ad a fogmedrek falához, a zápfogak gyökeréhez és az ínyhez. A foramen mentalén kilépő szakasza mint a. mentalis (eq, Ru), illetve rr. mentales (sus, Ca) az állcsúcs és az alsó ajak izmait, bőrét látja el. Sertésben anasztomozál az a. labialis mandibularisszal. A canalis mandibuloincisivusba lépő ága az alsó metszőfogakhoz tér. Kérődzőkben, sertésben, kutyában a foramen mandibulae előtti szakaszából egy ág, a r. mylohyoideus, tér a szájfenékhez, és a hasonló nevű izomban ágazódik el.

Az a. temporalis profunda caudalis et rostralis, elülső és hátulsó mély halántéki artéria. Háziállatainkban nagyobbrészt a m. temporalist látja el ágaival. Kérődzőkben az epiduralis artériahálózathoz és az agyvelő ereihez is bocsát ágakat. Lóban a hátulsó a foramen alare caudale előtt lép ki az a. maxillarisból, az elülső pedig a canalis alarisban és a foramen alare parvumon át jut a halántékárokba. Mindkettő anasztomozál az a. temporalis superficialisszal. Szarvasmarhában, sertésben az elülső az a. buccalis ága, macskában pedig a rete mirabile az a. maxillarisból ered. Juhfélékben egy a. temporalis profunda van csupán.

Az a. buccalis (a. buccinatoria, JNA), pofaartéria, a zápfogak mögött az állcsont és az állkapocs ága között a pofa izomrétegébe tér. A m. massetert, a m. pterygoideust, a m. molarist és a m. depressor labii mandibularist látja el. Ágat ad a halántékárok zsírpárnájához (a. adiposa, JNA) is. Szemgödri szakaszából ered (bo, su) az elülső mély halántéki artéria. Sertésben az a. facialist részben helyettesíti. Ágai közül sertésben az a. angularis oculi és annak ága, az a. palpebralis inferior medialis, a belső szemzughoz és az alsó szemhéj belső részéhez tér. Az a. labialis mandibularis az alsó ajkat, az a. angularis oris pedig a szájzugot látja el vérrel. Kutyában gyenge ér, a lágy szájpadláshoz és a garat falához ad ágakat. Kisebb ágai, rr. glandulares zygomatici, a nyálmirigyekhez térnek.

A r. pterygoideus (Ru), a rr. pterygoidei (eq, sus, Ca) a m. pterygoideus és a m. levator et tensor veli palatini izomi ágai.

A r. caudalis et rr. rostrales ad rete mirabile epidurale rostrale (Ru), rete mirabile a. maxillaris (fe). A foramen ovalén és a foramen orbitorotundumon át az ágai, rr. retis, a koponyaüregbe lépnek, és a középső koponyaárokban, epiduralisan érhálózatot, csodarecét, rete mirabile epidurale rostrale, képeznek. Az érhálózatból ered a hypophysis nyelének két oldalán az a. carotis cerebralis, amelyből az agyvelőt ellátó Willisius-féle érkör indul ki. Az érhálózat az agyfüggeléket körülövezi. Caudalisan több ág köti össze a hátulsó koponyaárokban levő artériahálózattal, a rete mirabile epidurale caudaléval, amelyet az a. vertebralis ágaiból eredő a. basilaris képez.

A fossa pterygopalatinában eredő végágai:

A. ophthalmica externa, szemgödri artéria. Lóban és kutyában még a canalis alarisban ered és az a. maxillarisszal együtt lép ki az ékszájpadlás-csonti árokba, majd a szemgolyó felső egyenes és hátravonó izmai között a szemgolyóhoz tér. Itt medialisan fordul, és ívben a foramen ethmoidaléba lép, amelyen át mint a. ethmoidalis externa, a koponyaüregbe hatol. Kutyában itt rete ethmoidalét képez. Szarvasmarhában az a. maxillaris dorsalis falából ered, a n. maxillaris mellett harántul, lateralisan halad át, és átfúrja a periorbitát. Ezután a m. rectus bulbi dorsalis és a m. levator palpebrae superioris, valamint a m. retractor bulbi és a m. rectus bulbi lateralis között artériahálózatot, csodarecét, rete mirabile ophthalmicum, képez.

Ágai:

R. anastomoticus cum a. opthalmica interna. Háziállatainkban a Willisius-féle érkör a. cerebri rostralisából eredő és a foramen opticumon át a n. opticusszal együtt kilépő a. ophthalmica internával anasztomozál. Az anastomosis a szemgolyó hátulsó pólusán, a látóideget övező érkört, circulus arteriosus nervi optici, képezi. Ebből ered az ideghártyát ellátó a. centralis retinae, lóban, sertésben, kutyában; kérődzőkben az aa. ciliares posteriores longae, ága.

A szemgödri artéria ívelten lefutó szakaszából erednek: aa. ciliares posteriores longae (eq). A sclerán át a szemgolyóba lépnek, az érhártya erei; az irisben vérkört, circulus arteriosus iridis major, képeznek.

Az a. ciliares posteriores breves a sugárizmot látja el. A sclerába lépő ágaik, aa. episclerales, a szemgolyó pólyáihoz térnek. Kérődzőkben a hátulsó hosszú ciliaris artériák, aa. ciliares posteriores longae, a szemgödri artéria külön ágai. Sertésben a r. anastomoticusból erednek az aa. conjunctivales posteriores, amelyek a kötőhártya szemgolyó közeli részét látják el.

Rr. musculares, a szemmozgató izmokhoz térő ágak. Lóban, kérődzőkben belőlük erednek az érhártyához térő ágak, aa. ciliares anteriores, és az ínhártyához térő ágak, aa. episclerales, is. Kérődzőkben, húsevőkben még a kötőhártyához is ad ágakat, aa. conjunctivales (Ru), illetve aa. conjunctivales anteriores (Ca).

Az a. lacrimalis, a könnymirigyet, a szemgolyó pólyáit, ága, az a. palpebralis superior et inferior lateralis, lóban, sertésben az alsó és felső szemhéj lateralis részét látja el. Kérődzőkben az a. lacrimalist az a. temporalis superficialis r. lacrimalisai helyettesítik. Kutyában az a. lacrimalis csak a könnymirigyhez tér, a szemhéjakat ellátó ágak az a. temporalis superficialis ágai.

Az a. palpebrae tertiae lóban a harmadik szemhéj artériája.

Az a. supratrochlearis sertésben a belső szemzug tájékán a pólyába és a kötőhártyába bocsát ágakat. Egyik ága, az a. palpebralis superior medialis, a felső szemhéj belső részéhez tér.

Anasztomozáló ágak: húsevőkben a szemgödri artéria egyik ága, r. anastomoticus cum a. carotide interna, a belső fejartériával, ennek ága, r. anastomoticus cum a. meningea media, a középső agyburoki artériával anasztomozál;

Az a. supraorbitalis (a. frontalis, JNA) átfúrja a periorbitát, és a kutya kivételével a foramen supraorbitalén át a szembolti tájék és a homlok bőréhez, bőrizmaihoz tér. Kérődzőkben erős ér, belőle ered az a. ethmoidalis externa, és a felső szemhéj kötőhártyájához térő erek, aa. conjunctivales. Kutyában nincs, macskában vékony ér.

Az a. ethmoidalis externa az a. ophthalmica externa végső szakasza, amely a foramen ethmoidalén át a koponyaüregbe, a fossa ethmoidalisba lép. Itt anasztomozál az a. ethmoidalis internával, az a. cerebri rostralisszal. Ezekkel az erekkel együtt a rete ethmoidalét képezi. Ebből az érhálózatból egy ág a rostalyukon keresztül az orrüregbe hatol, és a felső orrkagyló nyálkahártyáját látja el. Lóban és kutyában egy ága, az a. meningea rostralis, az elülső koponyaárokban az agyburkokhoz tér. Húsevőkben a végágaik, aa. nasales septales caudales, az orrsövény nyálkahártyáját látják el.

A. malaris. Kérődzőkben, sertésben erős ér, lóban és húsevőkben az a. infraorbitalis ága. A szemgödör ventralis falán át a szemgödör alatti tájékra tér. Ágakat a. palpebralis superior et inferior medialis, bocsát a felső és az alsó szemhéjba. Szarvasmarhában belőle ered a külső szemzughoz térő a. angularis oculi és az a. lateralis nasi caudalis, amely kecskében is megtalálható, valamint az a. dorsalis nasi, amely juhban és sertésben fejlett. Sertésben, húsevőkben egyik ága, az a. palpebrae tertiae, a pislogóhártya, valamint a pislogóporc körüli mirigyek (Harder-féle mirigy) ere; a r. frontalisa sertésben a homlok bőréhez tér; ez utóbbi ága az a. palpebralis inferior medialis.

Sertésben belőle erednek az aa. conjunctivales anteriores, is.

A. infraorbitalis. A foramen infraorbitaléba lépő ér. A canalis infraorbitalisban mint a. alveolaris maxillaris rr. dentalest bocsát a felső zápfogak alveolusaiba és az ínyhez. Ezenfelül a hátulsó vagy nagyállcsonti öböl nyálkahártyáját látja el. A canalis maxilloincisivuson át mint a. incisiva maxillaris a metszőfogakhoz tér; lóban ága az a. malaris is. Az előbbi kérődzőkben hiányzik. A foramen infraorbitalán kilépő ágai az orr és a felső ajak izmait látják el. Húsevőkben az orrháthoz az a. dorsalis nasi rostralist bocsátja. Sertésben és húsevőkben az orr oldalsó tájait is ellátja (a., illetve aa. laterales nasi).

A. palatina descendens (a. pterygopalatina, JNA). Első ága a foramen sphenopalatinumon át mint a. sphenopalatina az orrüregbe jut, és lateralis ágai, aa. nasales caudales laterales, az alsó orrkagylót, a légzőjáratot, az állcsonti öblöt és a homloköböl nyálkahártyáját látják el. Az orr tornácában az a. incisivával anasztomozál; az orrsövényi ágak, aa. septales, az orrüreg nyálkahártyájához térnek.

Második ága, az a. palatina minor, vékony ér a tuber maxillare medialis oldalán, a lágy szájpadláshoz tér.

A harmadik ág, az a. palatina major, vastag, a foramen palatinum caudalén át a canalis palatinusba lép, majd a foramen palatinum majuson a kemény szájpadláshoz jut. A sulcus palatinuson előrehalad a metszőfogak mögé, ahol a kétoldali ér ívben egymás felé tér és anasztomozál egymással. Az ívből eredő a. incisiva, a canalis incisivuson át az orrüreg alapjához tér, és az orr-ajaki tájékon oszlik el. Ágai anasztomozálnak az a. ethmoidalisszal és az a. sphenopalatina végágaival.

A jobb és a bal kulcscsont alatti artéria, a. subclavia dextra et sinistra

A kulcscsont alatti artériák, aa. subclaviae, sertés és húsevők kivételével mind a truncus brachiocephalicusból erednek.

Sertésben és húsevőkben közvetlenül az aorta ívéből indul ki. Az elülső gátorban oldalágainak leadása után az első bordát cranialisan megkerülve, kilép a mellüregből. Ettől kezdődően mint hónalji artéria, a. axillaris, az elülső végtaghoz tér. A kulcscsont alatti artériákból hét ér ered. Közülük lóban a jobb oldalon három ér még a truncus brachiocephalicus ága. A hét ér a nyak, a váll, a mellkas, valamint az IV. borda, a továbbfolytatódó ér pedig már az elülső végtagok vérellátását biztosítja.

1. A gerincér, a. vertebralis. Sertésben és kutyában az a. subclavia első, kérődzőkben a második, lóban a harmadik ága. A jobb oldali, lóban, a truncus brachiocephalicusból ered. Kérődzőkben, sertésben a truncus costocervicalisszal közös törzsből, truncus costovertebrocervicalis, indul ki. Az első borda gerincoszlop felőli végén elhagyja a mellüreget, majd a 6. nyakcsigolya foramen transversariumába lép, és a canalis transversariusban a fej felé halad. Szarvasmarha kivételével belép az atlas foramen transversariumán a szárnyárokba, és r. descendensével anasztomozál az a. occipitalisszal. Az a. vertebralis tehát a közös fejér collateralis ere.

Ágai:

a. vertebralis,

a. intercostalis dorsalis I. dextra (sus),

rr. spinales,

a. spinalis dorsalis (eq, Ru, sus),

a. spinalis ventralis,

r. anastomaticus cum a. occipitali (eq, sus, Ca),

r. descendens,

r. anastomoticus cum a. occipitali (Ru),

rete mirabile epidurale caudale (Ru, sus),

a. basilaris (a. cerebrospinalis caudalis),

a. cerebelli caudalis (Ru, sus, Ca),

aa. cerebelli caudales (eq),

a. labyrinthi,

rr. ad pontem.

Az a. intercostalis dorsalis I. dextra sertésben az a. vertebralisból ered; a jobb oldali első bordaközi artéria, amelyet a többi háziállatban a truncus costocervicalis, lóban az a. cervicalis profunda ad.

A rr. spinales szelvényezetten minden nyakcsigolya közötti lyukon vagy foramen vertebrale lateralén át belép a gerinccsatornába. Annak alapján anasztomozál az a. spinalis ventralisszal. Két ága van: a. spinalis dorsalis és a. spinalis ventralis. A gerincvelő burkaihoz, a gerincvelőhöz és a nyakcsigolyákhoz ad ágakat.

A r. anastomoticus cum a. occipitali az a. vertebralis egyik végága, amely az atlas szárnyán anasztomozál az a. occipitalisszal. Kérődzőkben a r. descendens ága.

A r vertebralis–occipitalis anastomosis a fej forgatásakor az egyik oldali ér időleges szűkülésekor biztosítja az agyvelő tökéletes vérellátását. A rituális metszéskor ezt az eret is átvágják.

A r. descendens az atlas foramen alaréján vagy az incisura alarison (Ca) lép ki; ellátja a felső ferde és az egyenes fejizmokat, a féltövises izom és a szíjizom feji részét.

A rete mirabile epidurale (caudale) sertésben az a. condylaris ágaival együtt az a. vertebralis a gerinccsatornának az atlas és az axis által alkotott szakaszán érhálózatot képez. Az érhálózat nincs közvetlen összeköttetésben a rostralis érhálózattal, amelyből az a. carotis interna ered.

Az a. basilaris az a. vertebralis, sertésben az a. carotis interna ága, amely belép az atlas foramen intervertebraléján át a gerinccsatornába. A nyúltvelő alapján a fissura mediana ventralisban előre tér, és a középső koponyaárokban anasztomozál a circulus arteriosus cerebrivel (eq, Ca) vagy a rete cerebrivel (Ru, sus). Kérődzőkben a foramen n. hypoglossin át lép a koponyaüregbe. Ágai közül az a. cerebelli caudalis a kisagyvelőhöz, az a. labyrinthi a belső hallójáraton át a félköríves ívjáratokhoz, a többi ág, rr. ad pontem, a Varol-hídhoz tér.

2. A bordatarkói ér, truncus costocervicalis. Az a. subclavia második ága, lóban a jobb oldali az a. brachiocephalica első, kérődzőkben és sertésben a truncus costovertebrocervicalis második ága. Merőlegesen felfelé, a második bordaközbe lép, és végágaira oszlik.

Ágai:

a. intercostalis suprema (eq, Ru, su, fe),

aa. intercostales dorsales (eq IIV; Ru III; sus IIIV. fe IIIII),

a. scapularis dorsalis (eq, Ru, Ca),

a. cervicalis profunda (Ru, sus, Ca),

a. intercostalis dorsalis I. sinistra (sus),

a. intercostalis dorsalis I. (eq, Ca),

a. vertebralis thoracica (ca),

aa. intercostales dorsales II.+III.

Az a. intercostalis dorsalis I. (a. intercostalis prima, JNA) az első bordaközi artéria. A bordaköz izmait, a mellhártyát látja el, r. dorsalisa az epaxonalis izmokat, r. spinalisa a gerincvelőt és burkait táplálja. Ez utóbbi anasztomozál az a. spinalis ventralisszal. Kutyában a bordatarkói ér első, sertésben az a. cervicalis profunda (a bal oldali), kérődzőkben az a. intercostalis suprema ága.

Az a. scapularis dorsalis (a transversa colli, JNA) a mar artériája, a második bordaközön át, szarvasmarhában és kutyában az első borda előtt a mar felületes izmaihoz tér.

Az a. cervicalis profunda mély nyaki ér, lóban a bal oldali az a. subclavia sinistra, a jobb oldali az a. brachiocephalica ága. Kérődzőkben és sertésben a truncus costovertebrocervicalisból, húsevőkben az a. costocervicalisból ered. Craniodorsalisan az első borda elé (Ru), az első bordaközhöz (eq, Ca), illetve a második bordaközhöz (sus) tér. Ágat, a. mediastini cranialis, ad a szívburokhoz és a gátorhoz. Lóban és sertésben belőle ered az első bordaköz artériája, az a. intercostalis dorsalis I; végágai közül a r. ascendens a mar mély izmait, a nyak és a fej nyújtóit, a tarkószalagot látja el. A tarkótájék fő ere. Anasztomozál az a. occipitalisszal. Másik ága, a r. transversus, szintén a marhoz tér, főképpen a szíjizmot, a féltövises, a hosszú hát- és a sokbahasadt izmot látja el.

Az a. vertebralis thoracica csak húsevőkben található ér, amely a nyak- és a hátcsigolyák fölötti izmokhoz tér. Belőle a 2. és a 3. bordaköz artériája, az aa. intercostales dorsales II. et III., ered.

Az a. intercostalis suprema caudalisan derékszögben hajolva, a csigolyatestek oldalán halad. Lóban a IIV., szarvasmarhában az III., esetleg III., sertésben a IIIV., macskában a IIIII., dorsalis bordaközi artériát adja; dorsalis ága, a r. dorsalis, a bordaközökben kilép, és az epaxonalis izmokat, valamint a fölöttük levő bőrt látja el. A belőle eredő r. spinalis a csigolyák közötti lyukon a gerinccsatornába lép, és anasztomozál az a. spinalis ventralisszal; a csigolyákat, a gerincvelőt és burkait látja el. A borda árkában továbbhaladó ága, az a. intercostalis dorsalis, anasztomozál az a. thoracica interna megfelelő számú a. intercostalis ventralisával.

3. A belső mellkasi artéria, a. thoracica interna. Belső mellkasi artéria, az első borda belső felületén caudoventralisan hajlik, és a szegycsont testének két oldalán, a bordaporcok belső felületén, a m. transversus thoracis izomrostjai között halad a 67. bordaközig, ahol végágaira oszlik.

Ágai:

a. thoracica interna,

a. pericardiacophrenica,

rr. thymici,

rr. mediastinales,

rr. perforantes,

rr. sternales,

rr. mammarii (sus, Ca),

rr. intercostales ventrales,

a. musculophrenica,

rr. intercostales ventrales,

a. epigastrica cranialis,

rr. intercostales ventrales (Ru, sus),

r. costoabdominalis ventralis (Ru, sus),

a. epigastrica cranialis superficialis (Ru, Ca),

rr. mammarii (sus, Ca).

Az a. pericardiacophrenica a szívburkot, a rekesz inas középpontját és a gátort látja el.

A rr. thymici a magzatmirigyhez és a gátorközhöz is térő ágak.

A rr. mediastinales az elülső gátort látják el.

A rr. perforantes az egyes bordaközöket átfúrják, és águk a szegycsonthoz, rr. sternales, és izmaihoz, a bőrhöz, a rr. mammarii pedig sertésben és húsevőkben a mellkasi tejmirigyekhez térnek.

A rr. intercostales ventrales (aa. intercostales ventrales, JNA) az 16. bordaközökben a sulcus costaeban felfelé haladnak, és anasztomozálnak a megfelelő számú a. intercostalis dorsalisszal. A mellkas falát (a bordaközi izmokat, a pólyákat, a mellhártyát, a bőrt) látják el.

Az a. musculophrenica, r. phrenicus (Ru), a rekesz izmos koszorújának pars costalisához tér. Ennek ágai, rr. intercostales ventrales, a bordaív mentén haladó érből, az asternalis bordák árkaiba lépnek. Kérődzőkben az a. thoracica interna külön ágat is bocsát a rekeszizomhoz (r. phrenicus).

Az a. epigastrica cranialis elülső hasfali artéria, az a. thoracica interna továbbfolytatódó része, amely a rekeszt a Larrey-féle résen átfúrva a hasfalba lép. Az egyenes hasizmot táplálja, anasztomozál a medence bejáratánál eredő a. epigastrica caudalisszal. Sertésen és kérődzőkben az utolsó bordaközökbe rr. intercostales ventralest bocsát. Utolsó dorsalis ága kérődzőkben és sertésben a r. costoabdominalis ventralis, amely a hasfal bordaív mögötti részéhez tér. Kérődzőkben és húsevőkben az elülső hasfali artéria felületes ágat, a. epigastrica cranialis superficialist, bocsát a hasfal pólyájához és bőréhez.

390. ábra - A macska a. carotis externája (Vos, N. R. szerint)

A macska a. carotis externája (Vos, N. R. szerint)


4. Felületes nyaki artéria, a. cervicalis superficialis (truncus omocervicalis, JNA; eq, Ru). Felületes nyaki artéria, az a. subclaviából cranialisan ered, a gégecső alatti izmokat, a szügy izmait, sertésben a pajzsmirigyet, húsevőkben a lapocka külső felületén levő izmokat is ellátja. Sertésben két ér helyettesíti: az a. cervicalis superficialis sinistra és a truncus thyreocervicalis.

Ágai:

r. deltoideus (a. transversa scapulae; JNA; eq, Ru, Ca),

r. ascendens (Ru, Ca) (a. cervicalis ascendens; JNA),

r. praescapularis,

a. suprascapularis (ov, cap, Ca),

r. acromialis,

r. suprascapularis (bo),

truncus thyreocervicalis (sus),

a. thyreoidea caudalis dextra,

a. cervicalis superficialis dextra,

r. ascendens,

r. praescapularis,

r. acromialis,

a. cervicalis superficialis sinistra (sus),

r. ascendens,

r. praescapularis,

r. acromialis.

A r. deltoideus az első borda emelőizmához, a szügy izmaihoz térő artéria; sertésben az a. axillaris ága, r. ascendens (Ru, Ca), a m. pectoralis cleidoscapularis előtti barázdában halad, a gégecső alatti izmokat, a m. omohyoideust, a m. scalenust látja el. Ágat bocsát a praescapularis nyirokcsomóhoz, miközben a nyirokcsomóhalmaz mellett halad el (műtét).

A r. praescapularis az oldalsó szügybarázdában halad, a v. cephalica humerit kíséri. A m. pectoralis ascendenshez tér.

Az a. suprascapularis (ov. cap) a tövis előtti, a tövis mögötti és a lapocka alatti izmokhoz, a szegyizmokhoz, a fejnyak-karizomhoz, az r. acromialis a vállízület tokjához is tér, a karcsont tápláló erét is adja. Szarvasmarhában a r. suprascapularis a mar izmait látja el.

5. Truncus thyreocervicalis. Csupán sertésben található értörzs, egyik ága, az a. thyreoidea caudalis, a gégecső mentén a pajzsmirigyhez tér, másik ága, az a. cervicalis superficialis dextra, a többi háziállatéhoz hasonló ágakra oszlik.

6. A. cervicalis superficialis sinistra. Sertésben fejlett ér, az a. subclavia sinistrából ered, az előzőhöz hasonló ágakra oszlik.

7. A. axillaris, hónaljartéria. Az elülső végtaghoz tér.

Az elülső végtag artériái, aa. membri thoracici

A kulcscsont alatti artériák mellkason kívüli, az elülső végtagokhoz térő szakasza a hónaljartéria (a. axillaris). Kezdetét az első borda jelzi, ahol a m. scalenus alsó vége és a v. axillaris fölött kilép a mellüregből. Az 1. borda külső felületén caudalisan fordul, és a vállízület medialis felületéhez tér. Itthúsevők kivételévela n. medianus és a n. musculocutaneus körülfogja, ansa axillaris.

391. ábra - Az elülső végtag artériái lóban

Az elülső végtag artériái lóban


A vállízület mögött több kicsi és egy erős ágat, a. subscapularis, majd az a. circumflexa humeri cranialist bocsátja, attól distalisan, mint karartéria, a. brachialis, halad tovább. A kar medialis felületét hegyesszögben keresztezi, miközben a n. medianus és a n. musculocutaneus mögött és a v. brachialis előtt található. Miközben ágait leadta, a könyökízület medialis felületén a medialis collateralis szalag mögött az alkarra tér. Az a. interossea communis elágazódásától kezdődően mint középartéria, a. mediana, folytatódik tovább. Az alkar mediocaudalis felületén, majd a m. flexor carpi radialis alatt, a v. mediana és a n. medianus kíséretében halad a carpus felé. A carpus fölött végágaira oszlik. Lóban az alkar alsó harmadában három ágra, kérődzőkben, sertésben az alkar közepe tájékán, húsevőkbenmint az emberbenaz alkar proximalis harmadában két ágra válik szét.

Az a. axillaris ágai:

1. r deltoideus (sus, ca),

2. a. thoracica externa,

3. a thoracica lateralis (Ca),

4. a. suprascapularis (eq, bo) (a. thoracoacromialis; JNA),

5. a. subscapularis,

6. a. circumflexa humeri cranialis (eq, Ru, Ca).

1. A r. deltoideus lóban, kérődzőkben és macskában az a. cervicalis superficialis ága (lásd ott).

2. Az a. thoracica externa külső mellkasi artéria, lóban és kérődzőkben az a. axillaris első, sertésben és húsevőkben második ága. A hónaljartéria konkáv oldalán ered, az első borda, majd a mellkas külső felületén végighaladva a szegyizmokba, a nagy bőrizom egy részéhez ad ágakat. Szarvasmarhában egyik ága, r. deltoideus, a lapocka izmaihoz tér. Sertésben belőle ered az a. thoracica lateralis, amely hosszú, caudalisan irányuló ág, a vállízület mögött a nagy görgetegizmot, a széles hátizmot és a nagy bőrizmot látja el. A sertésben belőle eredő rr. mammarii, a mellkas tejmirigyeihez tér.

3. Az a. thoracica lateralis húsevőkben az a. axillarisból ered.

4. Az a. suprascapularis (a. thoracoacromialis, JNA) felső vállartéria; lóban és szarvasmarhában a hónaljartéria kicsi ága. Sertésben az a. subscapularisból, húsevőkben az a. cervicalis superficialisból ered. A lapocka elülső széle mentén a szegyizmokhoz, a fej-nyak-karizomhoz tér. A vállízület tokjához is ad ágat. Kérődzők, sertés kivételével belőle ered a karcsont tápláló ere.

5. A. subscapularis lapocka alatti artéria, vastag ér, a nagy görgetegizom és a lapocka alatti izom között, a lapocka hátulsó széle mentén, fölfelé halad. Több ága a lapocka izmaihoz és a törzzsel közös izmokhoz tér.

Az a. subscapularis ágai:

a. thoracodorsalis,

a. circumflexa humeri caudalis,

a. circumflexa scapulae (eq, Ru),

a. circumflexa humeri cranialis (sus).

Az a. thoracodorsalis a vállízület mögött caudodorsalisan a nagy görgetegizom és a széles hátizom között halad, ezeket az izmokat és a nagy bőrizmot látja el; hasonló nevű ideg kíséri.

Az a. circumflexa humeri caudalis, hátulsó körülhajló karartéria, a vállízület tokjához ad ágakat, majd a hónaljideg mentén a háromfejű karizom hosszú és külső feje között a lateralis felületre jutva a deltaizmot, a görgetegizmot, a tövis mögötti izmot látja el; anasztomozál az a. circumflexa humeri cranialisszal. Kérődzőkben és húsevőkben belőle ered az a. collateralis radialis (proximalis; JNA). A sulcus musculi brachialisban a n. radialist követi, és a könyökízület hajlítófelületén át a radius cranialis felületére jut, itt mint az a. antebrachialis superficialis cranialis az izmokhoz és a bőrhöz ad ágakat. Végágai kérődzőkben az aa. digitales dorsales communes II. et III., sertésben III., amelyek az ujjak dorsalis saját artériáit, aa. digitales dorsales propriae, adják.

Az a. circumflexa scapulae a lapocka nyakához tér, a hátulsó szél közelében kettéágazik, és azt közrefogja. Néhány apró ágat ad a lapocka alatti izomhoz, majd erősebb ága a lateralis felületre fordul, és a kis görgetegizmot, a tövis előtti és mögötti izmot látja el. A foramen nutriciumba lépő ága a lapockacsont tápláló artériáját adja.

6. Az a. circumflexa humeri cranialis elülső, körülhajló karartéria. A hollócsőr-karizmot átfúrja, ehhez, a mély szegyizomhoz és a kétfejű karizomhoz bocsát ágakat. Anasztomozál a hátulsó körülhajló karartériával. Sertésben belőle ered az a. collateralis radialis, amely a karcsont tápláló artériáját, a. nutricia humeri, az alkar felületes artériáját, a. antebrachialis superficialis cranialis, valamint a harmadik ujj dorsalis artériáját is adja.

Az a. brachialis ágai:

1. a profunda brachii,

2. a. bicipitalis,

3. a. collateralis ulnaris,

4. a. transversa cubiti,

5. a. interossea communis,

a. interossea cranialis,

a. interossea caudalis,

a. ulnaris (Ca),

6. a. nutricia humeri (eq),

7. a. profunda antebrachii (sus),

8. a. brachialis superficialis (Ca).

1. Az a. profunda brachii mély karartéria, a háromfejű karizomhoz tér. Ellátja az alkarpólya feszítőizmát, a karizmot és a kampóizmot is. Proximalis és distalis ága van. Ez utóbbi az arteria recurrens interosseával anasztomozál. A lóban belőle az a. collateralis radialis ered, amely az alkar dorsalis felületén az orsói kéztőnyújtó izom és az orsócsont között halad a carpus felé. Ágával, az a. collateralis mediával együtt a lábtő nyújtóizmait, valamint a supinatorokat látja el. Anasztomozál az a. interossea cranialisszal.

2. Az a. bicipitalis a kétfejű karizom artériája, amely esetenként több ággal, rr. musculares, a kétfejű karizmot, a mély szegyizmokat és a hollócsőr-karizmot látja el. Macskában az a. brachialis superficialisból ered.

3. Az a. collateralis ulnaris (proximalis; JNA) a könyökízület fölött caudalisan ered a karartériából. A háromfejű karizom medialis feje alatt a könyöknyúlvány medialis felületére tér. Innen a m. extensor és a m. flexor carpi ulnaris közé lép. Lóban a n. ulnaris kíséri a carpusig, ahol anasztomozál az a. mediana egyik ágából eredő a. metacarpea palmarissal, sertésben az a. interossea communisszal; a háromfejű karizmot, a carpus hajlítóit látja el, és a rete articulare cubitit képezi. Kérődzőkben és sertésben a carpushoz r. carpeus dorsalis et palmarist bocsát; ezek az ágak a rete carpi dorsale et palmare alkotásában vesznek részt.

4. Az a. transversa cubiti (a. collateralis radialis distalis, JNA) lóban erős ér, kérődzőkben, sertésben és húsevőkben vékony. A karcsont és a kétfejű karizom között halad; a könyökízület hajlító-, majd az alkar cranialis felületére tér, miközben a háromfejű karizomhoz és a rete cubitihez bocsát kicsi ereket. Az orsócsont és az orsói kéztőnyújtó izom között a carpusig követhető. Eközben az a. interossea cranialisszal anasztomozál, és ágai a carpus és az ujj nyújtóizmaihoz, a supinatorokhoz és a rete carpi dorsaléhoz térnek.

5. Az a. interossea communis a közös csont közötti artéria, az a. brachialis utolsó ága az alkarcsontok felső harmadában, az orsócsont nyaka magasságában ered, és a spatium interosseumhoz tér. Lóban, kérődzőkben, sertésben két ágra: a. interossea cranialis et caudalis, kutyában három ágra: a. ulnaris, a. interossea cranialis et caudalis, válik szét. Macskában ez az ér nem fejlődött ki, az a. interossea cranialis et caudalis a karartériából külön-külön ered.

Az a. interossea cranialis elülső csont közötti artéria. Áthalad a spatium interosseum antebrachiin, és az orsócsont elülső felületén az ujj nyújtóizmait látja el. Kérődzőkben, húsevőkben egy ága, r. carpeus dorsalis, lóban több ága, rr. carpei dorsales, a rete carpi dorsalét alkotják. Visszatérő ága, a. recurrens interossea, anasztomozál az a. profunda brachiivel és az a. collateralis ulnarisszal. Kérődzőkben a spatium interosseumon túl eredő ága, a r. interosseus, az a. interossea caudalis hasonló nevű ágait helyettesíti; a r. palmaris és annak két ága (r. superficialis et profundus) a carpus- és az ujjhajlító izmokhoz tér, és az orsócsont csonthártyáját látja el.

Az a. interossea caudalis hátulsó csont közötti artéria, az orsócsonton distalisan halad. Kérődzőkben vékony (az a. interossea cranialis r. interosseusa helyettesíti), sertésben, kutyában vastag ér, macskában az a. ulnarisból ered. Ágai közül a r. interosseus a csonthártyát látja el, a r. carpeus palmaris a lábtőízület ere, a hajlítóizmokhoz tér.

Az a. ulnaris kutyában az a. interossea communis, macskában az a. interossea caudalis ága. A többi háziállatfajban ennek megfelelő ér nem fejlődött ki. Első ága, az a. recurrens ulnaris, a m. flexor és a m. extensor carpi ulnaris által alkotott izombarázdában anasztomozál az a. collateralis ulnarisszal. R. carpeus dorsalisa a rete carpi dorsaléhoz, r. carpeus palmarisa pedig a rete carpi palmaréhoz tér. Kutyában belőle ered az 5. ujj dorsalis, abaxialis artériája, az a. digitalis dorsalis V. abaxialis. Macskában egy ága, a r. dorsalis, az alkar dorsalis felületének izmaihoz tér, a r. palmaris felületes és mély ága a carpus és az ujj hajlító izmait látja el.

6. Az a. nutricia humeri a karcsont táplálóere, a foramen nutriciumon át a velőüregbe lép; ágai a szivacsos állomány érhálózatát képezik. Lóban az a. brachialis harmadik ága, kérődzőkben, sertésben és húsevőkben az a. collateralis radialisból ered.

7. Az a. profunda antebrachii, mély alkari artéria, sertés kivételével az a. mediana ága (lásd később).

8. Az a. brachialis superficialis, a kar felületes artériája, csak húsevőkben fejlődött ki. Kutyában az a. brachialis negyedik, macskában második ága. Az a. brachialisból craniolateralisan ered; az orsói kéztőnyújtó izom külső felületére és a n. cutaneus antebrachiit követve a kar bőréhez tér. Eközben eredő ágai, aa. radiales superficiales (ca), a kar bőrét látják el. Végága az a. antebrachialis superficialis (a. collateralis radialis proximalis; JNA), amelynek r. medialisa az első ujj dorsalis közös artériájába, a. digitalis dorsalis communis I., folytatódik. További ágai a második és negyedik ujjhoz térnek, mint aa. digitales dorsales communes II–IV., és az ujjak dorsalis közös artériáit adják. Ez utóbbiak az ujjak tövében két ágra válva az aa. digitales dorsales propriaet adják.

392. ábra - Az elülső végtag artériái (vázlatos rajz, Nickel–Schummer– Seiferle szerint)

Az elülső végtag artériái (vázlatos rajz, Nickel–Schummer– Seiferle szerint)


1. a. subclavia, 2. a. cervicalis superficialis, 3. r. ascendens, 4. r. praescapularis, 5. a. suprascapularis, 5’. r. suprascapularis, 6. r. acromialis, 7. r. deltoideus, 8. a. axillaris, 9. a. thoracica externa, 10. a. thoracica lateralis, 11. a. subscapularis, 12. a. circumflexa humeri caudalis, 13. a. thoracodorsalis, 14. a. circumflexa scapulae, 15. a. collateralis radialis, 16. a. circumflexa humeri cranialis, 17. a. brachialis, 18. a. profunda brachii, 19. a. bicipitalis, 20. a. collateralis ulnaris, 21. a. brachialis superficialis, 22. a. antebrachialis superficialis cranialis, 23. a. transversa cubiti, 24. ága a rete carpi dorsaléhoz, 25. a. interossea communis, 26. a. ulnaris, 27. a. interossea cranialis, 28. a. interossea caudalis, 29. r. interosseus, 30. r. carpeus dorsalis a 27-től és 29-től (sus, Ca), 31. r. carpeus palmaris a 28-tól (sus, Ca) és 29-től (bo), 32. r. palmaris, 33. r. profundus, 34. r. superficialis, 35. a. mediana, 36. a. profunda antebrachii, 37. a. radialis, 37’. a. radialis proximalis, lóban a r. carpeus palmarisa, 38. r. produndus 37-től, 33. és 38. arcus palmaris profundus, 39. r. superficialis 37-től, 40. aa. metacarpei palmares (palmaris profundus), 39. r. superficialis 37-től, 40. aa. metacarpei palmares

Macskában az a. brachialis superficialisból ered az a. bicipitalis és az a. collateralis ulnaris is. Macskában az a. antebrachialis superficialis cranialis (a. collateralis radialis proximalis, JNA) érívet, arcus dorsalis superficialist, képez a carpus fölött. Ebből az érívből erednek a IIV. ujj dorsalis közös artériái, aa. digitales dorsales communes IIV., amelyek az aa. digitales dorsales propriaere ágazódnak el.

Az a. mediana, középartéria, a lábvég, az ujjak fő ere.

Elágazódása háziállatfajonként az ujjak eltérő fejlettsége (száma) következtében nagymértékben különbözik, ezért állatfajonként külön is tárgyaljuk.

Lóban három végága: a. radialis, r. palmaris és a. digitalis palmaris communis II., kérődzőkben, sertésben és húsevőkben két végága: a. radialis és arcus palmaris superficialis van. Utóbbit sertésben a r. ulnaris képezi.

Az a. radialis dorsalis ága, a r. carpeus dorsalis, a carpus dorsalis érhálózatát, rete carpi dorsale, alkotja, amelyből a dorsalis metacarpalis artériák erednek. Palmaris ága a mély érívet, arcus palmaris profurdust, képezi, amelyből viszont a palmaris, mély metacarpalis artériák indulnak ki.

A r. palmaris (eq) felületes ága az a. digitalis palmaris communis III.-ba folytatódik, mély ága a carpushoz tér. Ezenkívül anasztomozál az a. metacarpea dorsalis III.-mal.

Az arcus palmaris superficialis felületes érív, amelyet lóban az a. mediana továbbfolytatódó vastag ága, a. digitalis palmaris communis II., az a. radialisszal, szarvasmarhában az a. radialis r. palmaris superficialisa az a. interossea cranialis r. interosseusának r. superficialisával alkot, amelybe az a. mediana vastag ága torkollik. Sertésben és húsevőkben szintén az a. radialis r. palmaris superficialisa alkot érívet az a. interossea caudalis r. palmarisának r. superficialisával, amelybe sertésben az a. mediana r. ulnarisa, húsevőkben pedig az a. mediana vezet.

Az arcus palmaris superficialis lóban gyenge. Az ujjhoz az a. medianából folytatódó a. digitalis palmaris communis II. két ága, a. digitalis medialis et lateralis, tér. Kérődzőkben az érív három ágra a II., a III. és a IV. ujj palmaris közös artériára, a. digitalis communis II–IV.-ra, ágazódik szét, amelynek axialis és abaxialis ágai az ujjak saját palmaris artériáit adják. Sertésben az érív a r. palmaris továbbfolytatódó szakasza, amelyből eredő a. digitalis palmaris communis II.-ből a 2. ujj axialis és abaxialis saját artériái, az a. digitalis palmaris communis III.-ból a 3. és 4. ujj axialis és abaxialis saját artériái, az a. digitalis palmaris communis IV.-ből pedig az 5. ujj artériái erednek. Kutyában az arcus palmaris superficialis IIV., macskában IIIV. közös digitalis palmaris artériára oszlik fel, amelyek közös törzsből erednek. A közös ujjartériák szintén axialis és abaxialis saját ujjartériákra ágazódnak szét.

Állatfajonkénti jellegzetességek

1. a. profunda antebrachii,

2. a. radialis proximalis (a. retis carpi volaris; JNA),

3. a. radialis,

4. r. palmaris,

5. a. digitalis palmaris communis II.

393. ábra - A bal elülső végtag artériái lóban

A bal elülső végtag artériái lóban


1. a. mediana, 2. a. profunda antebrachii, 3. a. radialis proximalis, 4. r. carpeus dorsalis, 5. ramus carpeus palmaris, 6. a. radialis, 7. r. palmaris, 8. r. anast. cum a. metacarpea dorsalis II, 9. a. metacarpea palmaris II., 10. arcus palmaris superficialis, 11. a. digitalis palmaris communis, 12. a. metacarpea dorsalis II, 13. r. perforans distalis, 14. a. digitalis medialis (III.), 15. r. dorsalis phalangis proximalis, 16. r. palmaris phalangis proximalis, 17. r. tori digitalis, 18. a. coronalis, 19. r. dorsalis phalangis distalis, 20. arcus terminalis, 21. r. palmaris phalangis mediae, 22. a. digitalis lateralis, 23. a. digitalis palmaris communis III. 24. r. superficialis, 25. arcus palmaris profundus, 26. r. profundus

1. Az a. profunda antebrachii, mély alkarartéria, az alkar caudalis felületét borító izmokhoz tér; sertésben az a. brachialis ága, az a. interossea communis fölött ered.

2. Az a. radialis proximalis (a. retis carpi volaris; JNA) a carpus fölött ered az a. medianából. Két ága van, az egyik a r. carpeus dorsalis, amely az alkar medialis felületén át a carpus dorsalis felületére tér. Az ízületi tokot ellátó érhálózat, a rete carpi dorsale, fő ere. Ez utóbbihoz az a. interossea cranialis is ad ágakat. A rete carpi dorsaléból erednek a dorsalis metacarpalis artériák, aa. metacarpeae dorsales II–III., amelyek a metacarpus dorsolateralis és dorsomedialis barázdájában a csüdízületig követhetők. Az a. radialis proximalis másik ága a r. carpeus palmaris, amely a rete carpi palmarét alkotja; az ízületi tokot látja el.

Az a. mediana három végágra válik szét: a) a. radialis; b) r. palmaris; c) a. digitalis palmaris communis II.

3. Az a. radialis, orsói artéria, az a. mediana három végága közül a medialis, vékony ág. A belőle eredő anasztomozáló ág, a r. anastomoticus cum a. metacarpea dorsalis II., a metacarpus medialis felületén át a medialis kapocscsont dorsalis barázdájában haladó a. metacarpea dorsalis medialishoz tér. Továbbfolytatódó szakasza ívben, lateralisan hajlik, és az a. mediana lateralis vékony ágával, a r. palmarisszal anasztomozál. Eközben arcus palmaris profundust (arcus volaris; JNA) képez. Ez gyakran kettős is lehet. A carpus alatti érívből a két mély metacarpalis artéria, az a. metacarpea palmaris II. et III. (a. metacarpica volaris profunda radialis II. et ulnaris IV.; JNA) ered. Ezek a viszonylag vékony artériák a kapocscsont és az ujjhajlító inak között a csüdízülethez térnek, ahol egymással anasztomozálnak, majd az így keletkezett közös ér az a. digitalis lateralisba olvad bele. A kapocscsontok alsó, gombszerű végén a dorsalis metacarpalis artériák a palmarisokkal anasztomozálnak.

4. A r. palmaris az a. medianából lateralisan eredő, vékony ér, az os carpi accessorium medialis felületén fölveszi az a. collateralis ulnarist, majd felületes ága, r. superficialis, a carpus bőréhez tér. Az ebből eredő vékony ér az a. digitalis palmaris communis III., a lateralis kapocscsont és az ujjhajlító inak közötti barázdában halad a megfelelő mély metacarpalis artéria fölött. Mély ága, a r. profundus, az a. radialisszal az arcus palmaris profundust alkotja. Anasztomozáló ága, a r. anastomoticus cum a. metacarpea dorsali III., a lateralis dorsalis metacarpalis artériával anasztomozál.

5. Az a digitalis palmaris communis II. (s. arcus palmaris superficialis, a. metacarpica volaris superficialis; JNA); az a. mediana közvetlenül folytatódó része, a harmadik, egyben legerősebb ága. A retinaculum flexorum alatt, a hasonló nevű véna és a n. palmaris kíséretében az ujjhajlító inak medialis széléhez tér. A metacarpuson a kapocscsontok és az ujjhajlító inak által alkotott barázdában halad. A csüdízület fölött ágakat bocsát a hajlítóinakhoz és a bőrhöz, majd két végágra oszlik szét, a. digitalis medialis és a. digitalis lateralis. Az a. digitalis lateralis fölveszi az a. radialis két metacarpalis artériájának közös törzsét. Mindegyik ujjartéria a csüdízület alatt r. palmaris phalangis proximalist és r. dorsalis phalangis proximalist bocsát a csüdízülethez, a pólyákhoz, a bőrhöz és az inakhoz. Hasonló ágak (r. dorsalis et palmaris phalangis mediae) erednek a pártacsont tájékán is, amelyek a pártaízület tájékát látják el. A pártaízület tájékán eredő vastagabb ér a r. tori digitalis, és ága, az a. coronalis, a pártatájék ere. A patairha fali felületét az a. dorsalis phalangis distalis látja el. Az a. digitalis lateralis et medialis végső szakasza a sulcus solearison, majd a foramen solearén át a canalis solearisba tér, ahol arcus terminalisban anasztomozál egymással.

Kérődzők

1. a. profunda antebrachii,

2. a. radialis,

3. arcus palmaris superficialis (a. ulnaris; JNA),

a. digitalis palmaris communis II.,

a. digitalis palmaris communis III.,

a. digitalis palmaris communis IV.

394. ábra - A marha elülső végtagjának artériái (Vos, N. R. szerint)

A marha elülső végtagjának artériái (Vos, N. R. szerint)


1. a. mediana, 2. a. profunda antebrachii, 3. a. radialis, 4. r. carpeus palmaris, 5. r. carpeus dorsalis, 6. rete carpi dorsale, 7. arcus palmaris profundus, 8. r. perforans proximalis III., 9. r. palmaris superficialis, 10’. a. metacarpea palmaris II., 10’’ a. metacarpea palmaris III., 10’’’ a. metacarpea palmaris IV. 11. arcus palmaris superficialis, 12. r. perforans distalis III., 13. a. digitalis palmaris communis II., 14. a. digitalis palmaris propria II. axialis, 15. a. digitalis palmaris communis III., 16. a. digitalis palmaris propria II. abaxialis, 17. r. dorsalis phalangis proximalis, 18. rr. palmares phalangium proximalium, 19. a. interdigitalis, 20. aa. digitales palmares propriae III. et IV. axiales, 21. r. tori digitales, 22. r. dorsalis phalangis mediae, 23. r. tori digitalis, 24. r. palmaris phalangis distalis, 25. arcus terminalis, 26. r. palmaris phalangis mediae, 27. r. palmaris phalangis distalis, 28. a. metacarpea dorsalis III. 29. rr. dorsales phalangium proximalium, 30. a. coronalis, 31. r. dorsalis phalangis mediae, 32. r. dorsalis phalangis distalis

1. Az a. profunda antebrachii, az alkar mély artériája, a közös csont közötti artéria közelében ered. Izomi ágai a carpushoz és az ujjhajlító izmokhoz térnek.

2. Az a. radialis az orsócsont mediopalmaris felületén a carpushoz tér, az alkar alsó harmadában egy ágat, r. carpeus palmarist ad a lábtőízülethez. Dorsalisan térő ága, a r. carpeus dorsalis, a rete carpi dorsalét képezi. Ez utóbbiból ered az a. metacarpea dorsalis III., amely a sulcus longitudinalis dorsalisban halad. Az a. radialis a lábközép proximalis harmadában két végágra válik szét. Egyik ága a r. palmaris superficialis, amely mediopalmarisan a m. interosseus medius medialis szélén halad, és a metacarpus közepén egy összekötő ág, r. communicans, útján az a. digitalis palmaris communis III.-mal anasztomozál. A másik ága, az arcus palmaris profundus (arcus volaris proximalis; JNA), a metacarpalis csontok palmaris felületén át, lateropalmarisan térő ívet képez. Anasztomozál az a. interossea cranialis r. palmarisával, belőle erednek a palmaris metacarpalis artériák, aa. metacarpeae palmares II–IV. Az ugyanitt eredő és a canalis metacarpi proximalison áthaladó r. perforans proximalis III. és a canalis metacarpi distalison áthaladó r. perforans distalis III. a dorsalis felületre lépnek, és az a. metacarpea dorsalis III.-mal anasztomozálnak. A mély metacarpalis artériákat két-három ág köti össze egymással, és ágat, a. nutricia metacarpi, adnak a harmadik és negyedik metacarpalis csontba is.

3. Arcus palmaris superficialis. Az a. mediana erősebb ága (a. ulnaris, JNA), a mély ujjhajlító izom karcsonti feje alatt a carpus palmaris felületére lép, és a metacarpus proximalis részén tér a distalisan domború ívbe. Ebből az érívből három közös ujjartéria, az a. digitalis palmaris communis II., III., IV. ered.

Az a. digitalis palmaris communis II. a második ujj palmaris saját axialis, a. digitalis palmaris propria II. axialis és a III. ujj palmaris saját abaxialis artériáját, a. digitalis palmaris propria III. abaxialist adja. Ez utóbbi az első ujjperc dorsalis felületéhez a r. dorsalis phalangis proximalist, a sarokvánkoshoz r. tori digitalist, a második ujjperc lateralis és dorsalis felületéhez a r. dorsalis phalangis mediaet, a csülök irhájához a r. palmaris phalangis distalist, a csülök fali irhájához pedig a r. dorsalis phalangis distalist bocsátja.

Az a. digitalis palmaris communis III., a főujjak palmaris axialis artériáit, aa. digitales palmares propriae III. et IV. axiales, adja. Törzséből az első ujjperccsont palmaris felületéhez több ág, rr. palmares phalangium proximalium, a végágaiból pedig a két főujj közé egy-egy a. interdigitalis tér az első ujjperccsontok dorsalis felületére. Itt anasztomozál az a. digitalis dorsalis phalangium proximaliummal, a dorsalis saját artériákkal és a r. perforans distalis III.-mal.

Az aa. digitales palmares propriae III. et IV. axiales a második ujjperccsont dorsalis és palmaris felületéhez, a pártához, a sarokvánkoshoz, a harmadik ujjperchez, a csülök fali irhájához bocsát hasonló nevű ágakat, mint amilyet az abaxialis artériák adnak (lásd előbb). Végáguk arcus terminalisban az ujjak abaxialis artériáival anasztomozálnak.

Az a. digitalis palmaris communis IV., a negyedik ujj (lateralis főujj) külső abaxialis artériáját, az a. digitalis palmaris propria IV. abaxialist adja, amely az axialis artéria ágainak megfelelően oszlik ágaira. A törzséből kisebbik ág, az a. digitalis palmaris propria V. abaxialis tér a lateralis fattyúujj külső felületéhez.

Sertés

Itt az a. mediana a mély ujjhajlító izom caput humeraléjának medialis szélén halad, és az alkar közepe magasságában ágazódik el két ágra: 1. a. radialis és 2. r. ulnaris.

1. Az a. radialis a radius caudomedialis szélén halad distalisan. Az elülső lábtőízület fölött kis ágat, r. carpeus palmarist, ad a lábtőízület pólyájához, szalagjaihoz és bőréhez. A lábtőízület közepe magasságában eredő ága, r. carpeus dorsalis, a medialis felületen át a dorsalis felületre tér. Ott érhálózatot, rete carpi dorsale, alkot. A rete carpi dorsaléból erednek a dorsalis metacarpalis artériák, aa. metacarpeae dorsales II., III. et IV., amelyek az ujjak tájékán kettéágazódva, az ujjak dorsalis artériáiba, aa. digitales dorsales propriae, mennek át.

Az a. radialis az articulatio carpometacarpea magasságában felületes ágra, r. palmaris superficialis, és mély érívre, arcus palmaris profundus, oszlik. A r. palmaris superficialis distalisan halad, és a r. ulnaris ágával az a. digitalis palmaris communis II.-vel egyesül. Az arcus palmaris profundus a mm. interossei és a metacarpalis csontok között halad, majd lateralis ívben a IV. lábközépcsont magasságában anasztomozál az a. interossea caudalis r. interosseusának ágával. Ezáltal alakul ki az arcus palmaris profundus, amelyből a palmaris metacarpalis artériák, aa. metacarpeae palmares II., III. et IV., indulnak ki. Ezek a canalis metacarpi proximalison és distalison át ágat, r. perforans proximalis et distalis, bocsátanak a megfelelő metacarpalis dorsalis artériákhoz. Distalisan a csüdízület fölött a II., a III. és a IV. palmaris metacarpalis artéria egy törzsben egyesül egymással, ebből ered esetenként az a. metacarpea dorsalis lll., majd a közös törzs egyesül az a. digitalis palmaris communis III.-mal.

2. A r. ulnaris (a. ulnaris; JNA) sertésben az alkar alsó harmadában, az ujjhajlító inak alatt halad, majd a carpuson palmarisan a felületes érívbe, arcus palmaris superficialis, lép. Az érívből a felületes és a mély ujjhajlító izom ina között a metacarpus közepe magasságában három végág, az aa. digitales palmares communes II., III. et IV., ered.

Az a. digitalis palmaris communis II., a medialis ág, a két ujjhajlító ín között distalisan halad. Belőle az ujjak saját artériája, a. digitalis palmaris propria II. axialis et abaxialis, ágazódik el, amelyek végső szakaszai a csülökcsont palmaris felületén arcus terminalisban egyesülnek egymással. Ágai közül a r. dorsalis et palmaris phalangis proximalis az első ujjperchez, a r. tori digitalis a sarokvánkoshoz, a r. dorsalis phalangis mediae a második ujjperchez, és ennek ága, a r. dorsalis phalangis distalis, a csülök irhájához tér.

Az a. digitalis palmaris communis III. a középső, egyben a legvastagabb ág. Felveszi a mély metacarpalis artériák közös törzsét; a harmadik és a negyedik ujj első ujjpercének abaxialis oldalán az a. metacarpea dorsalis IV.-gyel egyesül. Egy másik ága, a r. communicans, a 3. ujj első ujjpercét keresztezi, és az a. digitalis palmaris propria III. axialisszal egyesül. Egy bőrágat ad a csüdízület palmaris felületéhez, majd az incisura intertrochlearis magasságában végágaira, a. digitalis palmaris propria III. axialis et abaxialis és a. digitalis palmaris propria IV. axialis et abaxialis, oszlik. A palmaris saját ujjartériák az előző artériákhoz hasonlóan ágazódnak el. Az ujjak csontjain medialisan és lateralisan haladnak.

Az a. digitalis palmaris communis IV. a lateralis ág, az arcus palmaris superficialis végága, mely az interdigitalis résig terjed. Eredése után anasztomozál az a. interossea caudalis r. palmarisával. Az 5. ujj első ujjperce magasságában végágaira oszlik: az a. digitalis palmaris propria V. axialis et abaxialis ágakat adja. Végül az 5. ujj csülökcsontjában az arcus terminalisban a két ér anasztomozál egymással.

Húsevők

Az a. mediana a m. pronator teres alatt együtt halad a n. medianusszal. Az alkar felső vagy középső harmadában oszlik végágaira.

Ágai:

1. a profunda antebrachii,

2. a radialis,

3. arcus palmaris superficialis.

395. ábra - A kutya elülső lábvégének artériái (vázlatosan) (Vos, N. R. szerint)

A kutya elülső lábvégének artériái (vázlatosan) (Vos, N. R. szerint)


1. a. ulnaris, 2. a. interossea caudalis, 3. a. mediana, 4. a. radialis, 5. ramus carpeus palmaris, 6. ramus carpeus dorsalis, 7. r. perforans proximalis, 8. arcus palmaris profundus, 9. r. palmaris superficialis, 10’. aa. digitalis palmaris communis I. 10’’ – II., 10’’’ – III., 10’’’’ – IV., 11’. aa. metacarpeae palmares I., 11’’ – II., 11’’’ – III., 11’’’’ – IV., 12. aa. digitales palmares propriae I–IV., 13. ramus tori digitalis, 14. a. digitalis palmaris V. abaxialis, 15. a. interdigitalis, 16. r. tori metacarpalis, 17. r. perforans distalis, 18. arcus palmaris superficialis, 19. r. profundus, 20. r. superficialis, 21. r. palmaris, 22. r. carpeus palmaris, 23. r. interosseus, 24. r. carpeus dorsalis, 25. rete carpi dorsale, 26. aa. metacarpeae dorsales I–IV.

1. Az a. profunda antebrachii, izomi ág, a carpus és az ujjak izmait látja el.

Végágai: a. radialis és arcus palmaris superficialis (a. ulnaris; JNA).

2. Az a. radialis a mély ujjhajlító izom caput radialéja és a radius medialis széle között halad. A carpus fölött végágaira oszlik.

A r. carpeus palmaris a palmaris ág, a carpus palmaris felületének ere.

A r. carpeus dorsalis a lábtő medialis felületén át a dorsalisra tér, és a rete carpi dorsalét alkotja. A rete carpi dorsalétól erednek a dorsalis metacarpalis artériák, aa. metacarpeae dorsales I–IV.

A r. palmaris superficialis vastag ág, amely az a. interossea caudalis r. palmarisának mély ágával anasztomozálva érívet, arcus palmaris profundust, képez. Az érívből erednek az aa. metacarpeae palmares I–IV. Ezeknek az ereknek a canalis metacarpi proximalison és distalison át perforáló ágai, r. perforans proximalis et distalis, a dorsalis metacarpalis artériákkal anasztomozálnak.

3. Az arcus palmaris superficialis az a. mediana erős, továbbfolytatódó, ív alakú szakasza (a. ulnaris; JNA), amely az ujjhajlító inak medialis szélén, a n. medianus szomszédságában halad át a carpuson és az alatt a kutyában aa. digitales palmares communes I–V., macskában II–IV. ágakra oszlik fel. Az ötödik digitalis artéria macskában az érívből külön ered, a többieknek közös törzsük van. A közös ujjartériák egyik ága, a r. tori metacarpalis, több elágazás után a metacarpalis párnához tér. Az aa. interdigitalisok a megfelelő dorsalis ujjartériákkal anasztomozálnak, majd végágaik, az aa. digitales palmares propriae I–V. axiales et abaxiales mindegyike az ujjpárnákhoz r. tori digitalist bocsát.

A leszálló aorta, aorta descendens
A mellkasi aorta, aorta thoracica

Az aorta thoracica az aorta descendens mellkasi szakasza, amely a 6. hátcsigolyától a rekesz hiatus aorticusáig terjed. A gerincoszlop alatt a középsíktól kissé balra, a csigolyák testére fekszik rá. Bal oldalán fölötte a mellvezeték, kérődzőkben, sertésben a v. azygos sinistra és lóban, kutyában a vena haemazygos, jobb oldalán csak a v. azygos dextra halad. Végső szakaszát mindkét oldalt a sympathicus idegrendszer két idege, a n. splanchnicus major et minor, kíséri.

Fali és zsigeri ágai vannak. A fali ágak a csigolyákhoz, a gerincvelőhöz, a bordaközökben a mellkas falához és a rekeszizomhoz térnek. A zsigeri ágak a gátor, a szívburok, a gégecső, a nyelőcső és a hörgők vérellátását biztosítják.

Ágai:

Zsigeri ágak:

1. a. bronchooesophagea,

r. bronchalis,

r. oesophageus,

rr. oesophagei,

2. rr. pericardiaci,

3. rr. mediastinales (sus).

Fali ágak:

4. aa. intercostales dorsales,

r. dorsalis,

r. spinalis,

r. cutaneus medialis,

r. cutaneus lateralis,

r. collateralis (su, Ca),

rr. cutanei laterales,

rr. mammarii (sus, Ca),

rr. phrenici,

5. a. costoabdominalis dorsalis,

6. a. phrenica cranialis (eq).

1. Az a. bronchooesophagea a nyelőcsőhöz és a hörgőkhöz térő ágak páratlan, közös törzse lóban, amely marhában, sertésben gyakran hiányzik, kutyában pedig a jobb és a bal oldali ágaknak van közös törzsük, a. bronchooesophagea dextra et sinistra. A jobb oldali az aorta falából a 46. hátcsigolya közötti szakaszon ered. A bal oldali törzs vagy az aortából, vagy a jobb oldali 6. dorsalis intercostalis artériából indul ki.

Mindkét a. bronchooesophagea két ágra: r. oesophageusra és r. bronchalisra oszlik.

A r. oesophageus a nyelőcsőhöz térő, vékony ág, amely a gátorban a nyelőcső dorsalis falához tér, azt kíséri. Így jut el lóban a rekesz hiatus oesophageusán át a hasüregbe, ahol anasztomozál az a. coeliaca ágával, az a. gastrica sinistra r. oesophageusával. Kisebb ágai ellátják még a nyelőcső szomszédságában levő szerveket: a gátor nyirokcsomóit, a mellhártyát, a lig. pulmonalét. A tüdőhöz térő kisebb ágai anasztomozálnak a tüdő subpleuralis érhálózatával. Sertésben két, egy cranialis és egy caudalis ága, r. oesophageus cranialis et caudalis, van.

A r. bronchalis erősebb ér; a nyelőcső bal oldalán, ha kettős, akkor mindkét oldalán a tüdő gyökeréhez tér. Itt a közös törzs két ágra, r. bronchalis dexter et sinister, oszlik. Ágai a hörgők mentén haladnak, azokat kísérik, miközben ágakat adnak a hörgők körüli nyirokcsomókhoz. Kis ágaik az interstitiumba térnek, subpleuralis ágaik érhálózatot alkotnak; a tüdő tápláló, nutritív ere, a funkcionális érrendszerrel, a kisvérkörrel praecapillaris anastomosist képez.

Lóban és kérődzőkben a r. bronchalis erős ér, praecapillaris ágai az a. pulmonalis ágaival anasztomozálnak. Kapillárishálózata az a. pulmonalis ágaiba megy át. Sertésben és kutyában a r. bronchalisnak önálló kapillárisrendszere van. Ennek megfelelően a v. bronchalisa a tüdő gyökerénél a v. bronchooesophageába, majd a v. azygos dextrába (Ca), illetve a v. bronchalis a v. azygos sinistrába vezet.

2. A rr. pericardiaci, az aortából eredő kisebb ágak, a pericardium két oldalához térnek.

3. A rr. mediastinales, vékony ágak, a mediastinum dorsalis részét látják el;

4. Az aa. intercostales dorsales, bordaközi artériák, a bordaközökbe térő, páros erek.

Lóban az 1. bordaközi artéria az a. cervicalis profundából, a 25. az a. intercostalis supremából, a 618. az aorta thoracicából ered. Kérődzőkben a 1., a 2., esetleg a 3. is az a. intercostalis suprema, a 413. az aorta thoracica ága. Sertésben az 1. jobb oldali az a. vertebralis, a bal oldali az a. cervicalis profunda, a 2. az a. scapularis dorsalis, a 35. az a. intercostalis suprema, a 614. az aorta thoracica páros ága. Húsevőkben az 1. a truncus costocervicalisból, a 25. az a. vertebralis thoracicából, macskában az a. intercostalis supremából, a 413. az aorta thoracicából származik.

A bordaközi artériák az aorta dorsalis falán erednek. Törzsük a ductus thoracicus és a v. azygos fölött a bordaközi véna és az ideg kíséretében halad az azonos számú borda árkában, a hátulsó szél mentén. A borda árkában medialisan, közvetlenül a pleura alatt a bordaközi véna, a mögött kissé lateralisan az artéria halad, a bordaközi ideg pedig a borda hátulsó szélét követi (VAN), emiatt a mellkas szúrcsapolásának helye a borda elülső széle közelében van.

Az a. intercostalis dorsalisok anasztomozálnak az a. thoracica interna a. intercostalis ventralisaival. Belőleahogy a sulcus costaet elériered egy ág, r. dorsalis, amelynek ágai, r. muscularis (eq), illetve rr. musculares, a törzs izmaihoz, az epaxonalis izmokhoz mennek. A r. dorsalis törzsétől ered a r. spinalis, amely a foramen intervertebralén vagy a foramen vertebrale lateralén (Ru) át a gerinccsatornába tér, és az a. spinalis ventralisszal anasztomozál. Marhában itt epiduralis hálózatot képez; a gerincvelőt és burkait látja el. A belőle eredő kisebb ágak, rr. vertebrales, a csigolya testének táplálását szolgálják. A r. dorsalis végágai, a r. cutaneus lateralis et medialis, a mar és a hát bőréhez térnek. A sulcus costaeban az intercostalis artéria a pleurát, a bordaközi izmokat és a bordacsontot látja el. Sertésben és kutyában a bordacsont-bordaporci öszszeköttetés magasságában ágat, r. collateralis (r. prae- et postcostalis; JNA), bocsát. Kutyában az utolsó három bordaközi artéria nem éri el az a. musculophrenicát, ágai korábban eloszlanak a bordaíven és a hasfalban.

A mellkas közepén vagy alsó harmadában eredő ágak, rr. cutanei laterales, a mellkas bőrét látják el. Az intercostalis artériák végső szakasza sertésben és kutyában ágakat, rr. mammarii, bocsát a mellkasi tejmirigyekhez. Az ér végső szakaszából a rekeszizomhoz térnek ágak: rr. phrenici.

5. Az a. costoabdominalis dorsalis (a. subcostalis; JNA) az utolsó bordaközi artéria, amelynek ágai a többi bordaközi artériával azonosak.

A bordát követő szakasza a hasfal izmait, bőrét látja el.

6. Az a. phrenica cranialis lóban kifejlődött páros, gyenge ág, a rekesz szárai között ágazódik el, a rekesz izmos koszorújának ágyéki szakaszát látja el. Eredhet az a. intercostalisból is, közülük a jobb oldali erősebb.

A hasi aorta, aorta abdominalis

Az aorta descendens hasüregi végső, rövid szakasza a hasi aorta, amely a rekesz szárai között, az ínnal szegélyezett hiatus aorticustól kiindulóan kb. az utolsó előtti ágyékcsigolyáig terjed. Itt végágaira oszlik. Jobb oldalán a hátulsó üresvéna, a rekesz mögött közvetlenül a mellvezeték és fölötte a cysterna chyli helyeződik. Az ágyéktájékon a két mellékvese és vese között a m. psoas minor alatt halad. Ventralis felületével a bélkacsok érintkeznek.

A hasi aortának páros és páratlan ágai vannak. Végágai a hátulsó végtagokhoz térő külső csípőartéria, az a. iliaca externa, és a medence falához és szerveihez térő belső csípőartéria, az a. iliaca interna. Az utóbbi két ér között ered az aorta egyenes folytatásának tekinthető a. sacralis mediana, illetve a. caudalis (coccygea) mediana.

A hasi aorta ágai:

1. a. phrenica caudalis (Ca),

2. a. abdominalis cranialis (Ca, sus),

3. a. coeliaca,

4. a. mesenterica cranialis,

5. a. mesenterica caudalis,

6. aa. lumbales,

7. aa. renales,

8. aa. testiculares s. ovaricae.

Végágai:

a. iliaca externa,

a. iliaca interna,

a. caudalis (coccygea) mediana.

Az aorta abdominalis ágai közül három, az a. coeliaca, az a. mesenterica cranialis és az a. mesenterica caudalis páratlan zsigeri ág, amelyek a páros ágaknál vastagabbak, és az aorta ventralis falától erednek; a gyomrot, a bélcsövet, a nagy járulékos mirigyeket, a lépet és a hasüreg savóshártya-kettőzeteit, nyirokcsomóit látják el. A páros ágak többsége fali ág, a hasfalhoz tér.

396. ábra - Az aorta ágai kutyában (Vos, N. R. szerint)

Az aorta ágai kutyában (Vos, N. R. szerint)


Ágai:

1. A. phrenica caudalis (Ca), hátulsó rekeszi artéria. Kutyában a hiatus aorticus közelében eredő, páros ág. Az esetenként mindkét oldalon kettős ér törzse cranioventralisan irányul, és a rekeszoszlopok, valamint a mellékvesék között ágazódik el. Ágai a rekeszizom pars lumbalisához, az ágyékizmokhoz térnek. Kérődzőkben, sertésben és gyakran macskában is az a. coeliaca első ága; lóban nincs.

397. ábra - Az aorta abdominalis ágai kutyában

Az aorta abdominalis ágai kutyában


398. ábra - A hasi aorta páratlan ágai lóban

A hasi aorta páratlan ágai lóban


399. ábra - Az aorta abdominalis zsigeri ágai kutyában

Az aorta abdominalis zsigeri ágai kutyában


2. A. abdominalis cranialis, elülső hasfali artéria. Kutyában és sertésben a hasi aorta páros ága. Kutyában az a. phrenica caudalisszal közös törzse van (a. phrenicoabdominalis; JNA). A közös törzs az a. mesenterica cranialis és az a. renalis között ered. Az a. abdominalis cranialis átfúrja az ágyékizmokat, miközben oda izomi ágakat, majd a vese zsírtokjához néhány vékony ágat bocsát. Dorsalis ága a m. iliocostalishoz tér, és a haránthasizmot átfúrva, az oldalsó hasfalban, a harmadik ágyékcsigolya síkjában ágazódik el.

400. ábra - Az a. coeliaca ágai lóban, marhában, sertésben és kutyában

Az a. coeliaca ágai lóban, marhában, sertésben és kutyában


1. a. coeliaca, 2. a. gastrica sinistra, 2/a a. diverticuli (sus), 2/b ramus parietalis (eq), 2/c ramus visceralis (eq), 2/d rami oesophagei (Ca), 3. a. hepatica, 3/a rami pancreatici, 4. a. gastrica dextra, 5. r. sinister hepatis, 5/a r. dexter (lateralis, Ca) hepatis, 5/b r. dexter medialis hepatis (Ca), 6. a. gastroduodenalis, 6/a a. gastroepiploica dextra, 6/b a. pancreaticoduodenalis cranialis, 7. a. lienalis, 7/a rami lienales, 7/b aa. gastricae breves, 7/c a. ruminalis sinistra (Ru), 7/d rami pancreatici (eq), 8. a. gastroepiploica sinistra, 9. a. ruminalis dextra (Ru), 10. a. phrenica caudalis, 11. aorta abdominalis, 12. aa. phrenicae caudales (Ru), 13. rami suprarenales craniales (Ru)

3. A. coeliaca, hasi artéria. A hasi aorta első, páratlan ága. Az utolsó hátcsigolya vagy az első ágyékcsigolya síkjában ered. Törzse nagyon rövid (kurta bélartéria), lóban, sertésben 12 cm, húsevőkben hosszabb, kérődzőkben a leghosszabb (szarvasmarhában 12 cm, juhban 4,5 cm). A gyomrot, a lépet, a májat, a hasnyálmirigyet, a csepleszt, a nyelőcső végső és az epésbél kezdeti szakaszát látja el. Törzséből sertésben és macskában az a. phrenica caudalis, illetve kérődzőkben az aa. phrenicae caudales erednek. Ez utóbbiakban ágakat, rr. suprarenales, ad a mellékveséhez is.

A hasi artéria lóban és húsevőkben három ágra (tripus coeliacus, tripus arteriosus) (Halleri), kérődzőkben többnyire öt, sertésben pedig két ágra oszlik el. Sertésben ugyanis az a. gastrica sinistra, az a. lienalis ága.

Az a. coeliaca ágai:

a. phenica caudalis (Ru, sus, fe),

rr. suprarenales craniales (Ru),

a. gastrica sinistra (eq, Ru, Ca),

r. visceralis (eq),

r. parietalis (eq),

r. oesophageus (eq),

rr. oesophagei (Ca),

a. gastroepiploica sinistra (Ru),

a. reticularis accessoria (Ru),

a. lienalis,

rr. pancreatici (eq, Ru, Ca),

r. pancreaticus (sus),

a. gastrica sinistra (sus),

a. diverticuli (sus),

aa. gastricae breves (eq, Ca),

a. gastroepiploica sinistra (eq, sus, Ca),

a ruminalis dextra (Ru),

a. ruminalis sinistra (Ru),

a. reticularis,

rr. phrenici,

rr. oesophagei,

a. hepatica,

rr. pancreatici (eq, Ru, sus),

r. dexter (eq, Ru) lateralis (sus, Ca),

a. lobi caudati (Ru),

a. cystica (Ru),

r. dexter medialis (sus, Ca),

a. cystica (sus),

r. sinister,

rr. sinistri laterales (sus, Ca),

rr. sinistri mediales (sus, Ca),

a. cystica,

a. gastrica dextra,

a. gastroduodenalis,

a gastroepiploica dextra,

rr. gastricae breves,

rr. epiploici,

a. pancreaticoduodenalis cranialis,

r. pancreaticus,

r. duodenalis.

A. gastrica sinistra, a gyomor bal artériája, gyengébb ág, sertésben az a. lienalis ága. A gyomor kisgörbületéhez tér, miközben kisebb ágakat ad a hasnyálmirigyhez. Lóban egy ága, r. oesophageus, húsevőkben több ág, rr. oesophagei, tér a cardián át a nyelőcső hasi szakaszához. A hiatus oesophageusnál ezek az ágak anasztomozálnak az a. bronchooesophagea r. oesophageusával. Két végága, r. visceralis és r. parietalis, a gyomor kisgörbületének tájékán oszlik el. Itt anasztomozál az a. gastrica dextrával, valamint az a. lienalisnak és az a. gastroepiploica sinistrának a gyomor nagygörbületéhez térő aa. gastricae brevesével. Sertésben csupán a gyomor zsigeri felületét látja el, a fali felület artériája az a. hepaticából ered.

Kérődzőkben a gyomor bal artériájának dorsalis ága az oltógyomorban, a százrétűben, a nagycsepleszben ágazódik el; ventralis ága, a. gastroepiploica sinistra, a recés és a százrétű gyomor között az oltógyomorhoz és a csepleszhez tér. A recéshez térő ága, a. reticularis accessoria, anasztomozál az a. gastroepiploica dextrával.

A. lienalis, lépartéria, a hasi artéria legerősebb ága. A nagycseplesz lemezei között balra, a lép és a gyomor között a lép köldökéhez tér. Közben ágakat, rr. pancreatici, sertésben ágat, r. pancreaticus, bocsát a hasnyálmirigy bal lebenyéhez. A gyomor nagygörbületéhez térő ágai, aa. gastricae breves, a gyomor falát látják el. Sertésben a lépartériából ered az a. gastrica sinistra és az a. diverticuli, amely a gyomor vakzsákjához tér. Az a. lienalis továbbhaladó végső szakasza az a. gastroepiploica sinistra, amely a cseplesz lemezei között jobbra fordul, és anasztomozál az a. gastroepiploica dextra balra forduló végső szakaszával. Ágai, rr. epiploici, a csepleszt látják el.

Kérődzőkben az a. lienalis törzséből eredhet a bendő két artériája:

1. Az a. ruminalis dextra az a. coeliaca legvastagabb ága, kérődzőkben a sulcus longitudinalis dexterben halad caudalisan, és a két hátulsó vakzsák között átlép a bendő bal oldalára is; anasztomozál az a. ruminalis sinistrával.

2. Az a. ruminalis sinistra az a. coeliaca cranialis falán ered, közvetlenül az előbbi alatt. Eredése után ágat, a. reticularis, ad a recésgyomorhoz, amelynek rövid ágai, rr. phrenici, a rekeszhez térnek. Egyes ágai az atriumon át mint rr. oesophagei, a nyelőcsőhöz is eljutnak. Tovább folytatódó szakasza a bendő elülső két vakzsákja között a bendő bal hosszanti barázdájába tér, és anasztomozál az a. ruminalis dextrával.

A. hepatica, májartéria. A csepleszlyuk alsó redőjében, a lig. hepatogastricumban a máj kapujához tér. Eközbenhúsevők kivételévelágakat, rr. pancreatici, ad a hasnyálmirigyhez. Lóban, kérődzőkben két ágra, r. dexter et r. sinister, oszlik. Húsevőkben és sertésben a r. dexter kettős, r. dexter lateralis et medialis, sőt a r. sinister esetenként több ágat, rr. sinistri mediales et laterales, is ad. A májkapuban elágazódó artériák a máj lebenyeihez térnek. A r. dexter lateralisból (sus, Ca), illetve a r. dexterből (Ru) az a. lobi caudati tér a Spigel-féle lebenyhez. Az epehólyaghoz térő a. cystica húsevőkben az egyik r. sinister medialisból, kérődzőkben és sertésben a r. dexter medialisból ered.

Végágai az a. gastroduodenalis és az a. gastrica dextra.

Az a. gastroduodenalis egyik ága, az a. gastroepiploica dextra, a gyomor pylorusához tér, a nagygörbületen az a. gastroepiploica sinistrával anasztomozál. A gyomorhoz rövid ágakat, rr. gastrici breves, a nagycsepleszhez vékony ágakat, rr. epiploici, bocsát. Másik ága, az a. pancreaticoduodenalis cranialis r. pancreaticusa, a hasnyálmirigyet, r. duodenalisa az epésbél kezdeti szakaszát látja el. Ez utóbbi anasztomozál az a. mesenterica cranialis a. pancreaticoduodenalis caudalisával.

Az a. gastrica dextra a gyomor jobb oldali artériája, amely a pylorus tájékán a kisgörbülethez tér. Kérődzőkben az oltó kisgörbületén anasztomozál az a. gastrica sinistrával.

401. ábra - Az a. mesenterica cranialis és ágai

Az a. mesenterica cranialis és ágai


402. ábra - Az a. mesenterica cranialis és ágai

Az a. mesenterica cranialis és ágai


4. A. mesenterica cranialis, elülső bélfodri artéria. Az elülső bélfodri artéria az 1. ágyékcsigolya síkjában, az a. coeliaca mögött ered, az aortából ventralisan, kérődzőkben gyakran közös az artéria coeliacával. Törzse kérődzőkben, sertésben és húsevőkben hosszú és vastag. Az egész bélcsövet ellátja vérrel, az epésbél kezdeti szakaszának és a remese végső szakaszának (a haránt- és lehágó remesének), valamint a végbélnek a kivételével.

Az a. mesenterica cranialis ágai:

rr. pancreatici (Ru, sus, Ca),

a. pancreaticoduodenalis caudalis,

aa. jejunales,

r. collateralis (bo),

aa. ilei,

a. ileocolica,

r. colicus (a. colica ventralis, eq),

rr. colici,

aa. colicae dextrae a. caecalis,

a. caecalis,

r. ilei antimesenterialis (Ru, Ca),

a. caecalis medialis (eq),

a. caecalis lateralis (eq),

r. ilei mesenterialis,

a. colica dextra (dorsalis),

a. colica media.

A rr. pancreatici kérődzőkben, sertésben és húsevőkben található ágak, amelyek az a. coeliaca ágaival közösen alkotják a hasnyálmirigy artériahálózatát; az a. pancreaticoduodenalis caudalis az epésbél fodrában halad, a bélcső közelében villaszerűen elágazódik. Cranialis ága anasztomozál az a. coeliaca a. pancreaticoduodenalis cranialisával, caudalis ága pedig az első a. jejunalisszal.

Az aa. jejunales lóban és kutyában 1822 ág, amelyek páros törzsből, truncus jejunalis, cirokseprűhöz hasonlóan erednek. Kérődzőkben, sertésben a törzs a remeséig követhető. Kérődzőkben a törzsnek egy r. collateralisa van, amely a remese külső, centripetális gyrusán halad, és többszörösen anasztomozál a truncus jejunalis ágaival. A bélcső falától kb. 68 cm távolságra az éhbélartériák villaszerűen elágazódnak, majd a bélcső hosszában, azzal párhuzamosan, egymással árkádok, arcus arteriosus, útján anasztomozálnak, láncolatot képeznek egymással. Az utolsó, az a. jejunalis ultima, a csípőbél artériájával anasztomozál. Az árkádok láncolatából eredő másodlagos ágak a bélcső közelében újabb, de már kevésbé kifejezetten árkádszerű anasztomózisláncolatot alkotnak. Helyenként harmadlagos árkádok is kifejlődnek közvetlenül a bélfal mentén. A másod- vagy harmadlagos ágakból erednek, kb. 11,5 cm távolságra egymástól, a bélfalba lépő artériák. Ezek funkcionális tekintetben végartériák, mert elzáródásuk vagy lekötésük a bélfal hozzá tartozó, gyűrűszerű szakaszának elhalásával jár együtt. Az erek árkádszerű anasztomózisai viszont lehetővé teszik, hogyfőleg fiatal állatokbana bélfalhoz térő nagyobb ágak is leköthetők, mert a szomszédos árkádokon keresztül a vérellátás biztosított. A végartériák sérülésekor az általuk ellátott bélszakaszt el kell távolítani.

– Aa. ilei. A csípőbél artériáinak lefutása az éhbél artériáihoz hasonló. A csípőbél fodrában ágazódnak el.

Az a. ileocolica a csípőbél végső szakaszának és a remese artériáinak közös törzse. Ágai közül a r. colicus sertésben a remese centripetális gyrusát látja el. Lóban mint a. colica ventralis, a tág remese alsó fekveteihez tér. Kérődzőkben több ágat, rr. colici, ad a remese ansa proximalisához és a centripetális gyrusokhoz. Az aa. colicae dextrae kérődzőkben a centrifugális gyrusok és az ansa distalis ere. A vakbélhez egy ága, az a. caecalis, tér, ennek kérődzőkben és húsevőkben kisebb ága, az r. ilei antimesenterialis, a csípőbél felületén a bélfodorral szemben ágazódik el. Az elülső bélfodri artériából ered a r. ilei mesenterialis is, amely minden háziállatfajban anasztomozál az a. iliacával. A ló vakbeléhez két ér, az a. caecalis lateralis et medialis, tér, amelyek a vakbél két oldalsó taeniája mentén haladnak;

Az a. colica dextra az előbbivel homológ ér, amely a sertésben az ansa spiralist, húsevőkben a colon descendenst, lóban pedig mint a. colica dorsalis, a remese felső fekvetét látja el.

Az a. colica media a colon ascendens végső szakaszának és a colon transversumnak az ere; lóban a remese gyomorszerű tágulatát látja el. Lóban és sertésben az a. colica dextrával közös törzs.

403. ábra - Az elülső és hátulsó bélfodri artéria ágai lóban

Az elülső és hátulsó bélfodri artéria ágai lóban


5. A. mesenterica caudalis, hátulsó bélfodri artéria. A hasi aorta harmadik, páratlan ága. Az 5. ágyékcsigolya magasságában ered az aortából ventralisan, a nemi szervek artériái között. A hátulsó bélfodri gyökérben halad, és két ágra válik szét. Egyik ága az a. colica sinistra, amely cranialisan a colon descendenshez tér. Anasztomozál az a. colica mediával, lóban a szűk remesét látja el. Kutyában kisebb ágai, aa. sygmoideae, a remese colon sygmoideumához térnek. A másik caudalisan irányuló ága, az a. rectalis cranialis, elülső végbéli artéria (aranyéri artéria), a végbél elülső szakaszának az ere. Anasztomozál az a. pudenda interna ágával, az a. rectalis mediával. Kutyában a medence retroperitonaealis részéig jut el, itt a végbél falába lép.

6. Aa. lumbales, ágyéki artériák. A hasi aorta páros ágai, szegmentálisan erednek az aorta abdominalisból dorsalisan. Számuk lóban, kérődzőkben 6, szamárban 4, sertésben, húsevőkben 7 pár. Az utolsó pár ágyéki artéria az a. iliaca internából ered. Sertésben a 7. pár az aorta caudalisból indul ki közös törzzsel. Juhfélékben a kétoldali ágyéki artériák gyakran szintén közös törzzsel erednek.

Ágai:

rr. phrenici (Ru, sus),

rr. suprarenales (Ru),

r. spinalis,

r. dorsalis,

r. cutaneus medialis,

r. cutaneus lateralis.

Az ágyéki artériák törzséből ered a foramen intervertebrale közelében a r. spinalis, amely a gerinccsatornában a gerincvelőt és burkait látja el, és az a. spinalis ventralisszal anasztomozál. Kérődzőkben epiduralis érhálózatot alkot. A törzsből eredő r. dorsalis az ágyéktájék epaxonalis izmaihoz, végágai, rr. cutanaei mediales et laterales, pedig pólyáihoz és bőréhez tér. Az első ágyéki artériából sertésben és kérődzőkben a rekesz kap ágakat, rr. phrenici, kérődzőkben a mellékvesék is, rr. suprarenales. Az ágyéki artéria továbbfolytatódó szakasza a hasfal izmai között szegmentálisan halad; az oldalsó és az alsó hasfal izmait, pólyáit és bőrét látja el.

7. Aa. renales, veseartériák. Páros, rövid, erős ágak. Az elülső bélfodri artéria szomszédságában, derékszögben erednek az aorta oldalsó falából. Ez biztosítja a vér lassabb áramlását. A jobb oldali arteria renalis hoszszabb, és cranialisabban ered, mint a bal oldali, mert a jobb vese előbbre is helyeződik a balnál. A vese vénái a húgyvezető fölött, részben azok előtt, az ágyékizmokban jutnak el a vesékhez. A vese köldökén az artériák több ágra válnak szét, és a velőpiramisok között haladva, végágaikra oszlanak. Törzsükből több ág, rr. suprarenales caudales, tér a mellékvesékhez. Egy ága, r. uretericus, a húgyvezető kezdeti szakaszát is ellátja;

8. Aa. testiculares s. ovaricae (aa. spermaticae internae, JNA), a nemi szervek artériái. Páros ágak. Nőneműekben 1. a petefészek, aa. ovaricae; hímneműekben 2. a here, aa. testiculares, artériái. A hátulsó bélfodri artéria két oldalán, kissé amögött, az aorta ventrolateralis falából erednek.

1. Az a. ovarica a petefészek artériája. Páros ér, a széles méhszalag elülső szélét alkotó lig. suspensorium ovariiben a petefészekhez tér, és annak velőállományában ágazódik el. A petefészekhez közeli szakasza kanyarulatos lefutású. Körülötte a visszatérő v. ovarica hálózatot alkot, ezáltal plexus ovaricus képződik. Egyik ága, r. uterinus (s. a. uterina cranialis), a méhszarv végső szakaszát, másik ága, r. uretericus, az ureter medencei szakaszát látja el.

2. Az a. testicularis, a here artériája, hím állatokban az ágyéktájékon, az oldalsó hasfalon, a plica vasculosában halad a belső lágyékgyűrűhöz, majd a canalis vaginalisban és a herezacskó üregében, az ondózsinór elülső szélén, számos kanyarulatot alkot, amelyeket a v. testicularis számos ága indaszerűen, repkényfonat, plexus pampiniformis, alakjában körülfon. A plexus a sertéskanban fejlett, vaskos, a bikában hosszú. Az a. testicularis mielőtt belépne a herébe, a margo mesorchicuson a mellékheréhez ágakat, rr. epididymales, bocsát. Ez utóbbi ágak némelyikéből az ondóvezetőhöz térnek kisebb erecskék, rr. ductus deferentis, amelyek némelyike anasztomozál az a. umbilicalis ágával, az a. ductus deferentisszeI.

A petefészek és a here artériáinak erősen kanyarulatos lefutása lassítja a vér áramlását. A visszaáramló vénás vér az artériás vért hőkicserélődés útján hűti, ugyanakkor feltételezzük, hogy a méh, illetve a petefészek hormonja a vénás vérből a plexusokon át közvetlenül bejuthat az artériákban haladó artériás vérbe. A here működését, az ondósejtek 35 °C-on való termelődését egyéb tényezők termoreguláció révén biztosítják.

A hátulsó végtag artériái, aa. membri pelvini
A külső csípőartériák, aa. iliacae externae

A hátulsó végtagok páros fő ere a csípőartéria. Az utolsó előtti ágyékcsigolya harántsíkjában lép ki az aortából, és a linea terminalis mentén, közvetlenül a csípőoszlop előtt, hashártyával fedetten halad a combgyűrűhöz, amelyen át mint combartéria, a. femoralis, a combcsatornába tér. A combcsontot medialis oldalán, distalis harmadában keresztezi, és a térdhajlásba jut. Itt, mint térdalji artéria, a. poplitea, rövid lefutás után a térdízület mögött kettéágazik: elülső és hátulsó sípartériára, a. tibialis cranialis et caudalis, oszlik. Ez a két ér a láb, pes, két fő értörzse.

Az aa. iliacae externae ágai:

1. a. circumflexa ilium profunda (eq, Ru, sus),

2. a. cremasterica (eq),

3. a. uterina (eq),

4. a. profunda femoris,

5. a. abdominalis caudalis (Ca).

404. ábra - A ló csípő- és medencei artériáj

A ló csípő- és medencei artériáj


1. A. circumflexa ilium profunda. Lóban, kérődzőkben és sertésben a külső csípőartéria ága, kutyában az aorta abdominalisból ered. Cranialis, vastagabb ágai, rr. craniales, átfúrják a belső ferde hasizmot, és az oldalsó hasfal caudodorsalis részében a hát- és ágyékizmokban, a hasfal izmaiban és bőrében, gyengébb, caudalis ágai, rr. caudales, pedig a farizmokban ágazódnak el.

2. A. cremasterica (a. spermatica externa; JNA). Csupán lóban ered a külső csípőartériából, eredhet a belső csípőartériából is. Szarvasmarhában, kecskében, sertésben és kutyában a truncus pudendoepigastricus, juhban az a. epigastrica caudalis ága. A belső lágyékgyűrűhöz tér, és a processus vaginalis falában extraperitonaealisan halad. A herezacskót, a penis, a tasak bőrét, lóban a penis hegyét és a makkot is ellátja. A herét a herezacskó hátulsó falához fűző lig. caudae epididymidisen át anasztomozál az a. testicularisszal.

3. A. uterina. A méh középső artériája, csupán kancában fejlődött ki; az a. cremastericával homológ ér, a többi háziállatban az a. iliaca interna (a. vaginalis) ága.

4. A. profunda femoris. A comb mélyartériája, közvetlenül a combcsatorna bejárata előtt vagy a combcsatornában ered a külső csípőartériából. Caudoventralisan irányuló kezdeti szakaszából cranialisan lóban, sertésben és húsevőkben rendszerint, kérődzőkben pedig a legtöbb esetben közös törzs, truncus pudendoepigastricus, ered. A továbbfolytatódó ér mint a. circumflexa femoris medialis a comb medialis felületéhez tér. Itt a m. obturatorius externus és a m. quadratus femoris között caudalisan a combközelítő izmokhoz és a kétfejű combizomhoz ad ágakat. Eközben a külső körülhajló combartériával és az a. obturatoriával anasztomozál.

Ágai:

Truncus pudendoepigastricus

a. abdominalis caudalis (bo, ov),

a. cremasterica (bo, cap),

a. epigastrica caudalis,

a. vesicalis media (sus),

a. cremasterica (ov),

a. vesicalis media (Ca),

a. cremasterica (Ca, sus),

a. lig. teretis uteri (Ca),

a. pudenda externa,

r. scrotalis cranialis,

r. labialis cranialis,

a. mammaria caudalis (Ru, eq),

a. penis cranialis (eq),

a. epigastrica caudalis superficialis,

a. mammaria cranialis (Ru, eq),

rr. praeputiales,

rr. mammarii,

a. circumflexa femoris medialis,

r. obturatorius,

r. profundus,

r. ascendens,

r. transversus,

r. acetabularis.

Truncus pudendoepigastricus

Az a. abdominalis caudalis húsevőkben az a. iliaca externa önálló ága; szarvasmarhában és juhban a truncus pudendoepigastricus első ágaként ered. Törzse a belső ferde hasizmon cranialisan halad, a hasizmokat látja el.

Az a. cremasterica szarvasmarhában és kecskében a truncus pudendoepigastricus 2., kutyában és sertésben 5. ága. Juhban az a. epigastrica caudalisból ered. Lóban az a. iliaca externa ága.

Az a. epigastrica caudalis, hátulsó hasfali artéria, az egyenes hasizom belső felületén a mellkas felé tér, majd a lapátosporc tájékán anasztomozál az a. epigastrica cranialisszal (ex a. thoracica interna). Az egyenes hasizmot, annak hüvelyét, a belső ferde hasizmot látja el. Sertésben egy ága mint a húgyhólyag középső artériája.

Az a. vesicalis media a húgyhólyaghoz tér; ez húsevőkben a truncus pudendoepigastricus ága.

Az a. lig. teretis uteri húsevőkben a széles méhszalag két oldalán a belső lágyékgyűrűhöz térő görgetegszalag artériája.

Az a. pudenda externa, külső szeméremartéria, hímnemű állatokban a külső hererázó izommal együtt a lágyékrésen át a közös hüvelyhártya külső felületére tér. Elülső ága, a r. scrotalis cranialis, a herezacskóba, több kisebb ága, a rr. praeputiales, a tasakhoz, r. labialis cranialis, lóban és kérődzőkben a péraajkakhoz tér. Lóban a penis elülső artériáját, a. penis cranialis, adja, amelynek ágai, rr. profundi penis (JNA), a merevedőtestbe lépnek. Lóban és kérődzőkben vastag ága az a. epigastrica caudalis superficialis, amely a lágyéktájék bőrét, hímekben a tasakot és a herezacskót, rr. scrotales et praeputiales, kancában és tehénben pedig a tejmirigyet, illetve a tőgyet, rr. mammarii, látják el vérrel.

Az a. circumflexa femoris medialis, a comb belső, körülhajló artériája, a combcsont felső végdarabjának medialis felületét megkerüli, r. obturatoriust bocsát a m. obturatorius externushoz, r. profundust pedig a combközelítő és a karcsúizomhoz. R. ascendense a kétfejű combizmot látja el. Eközben r. transversusa anasztomozál a comb külső körülhajló artériájával. Kisebb ága, a r. acetabularis, a csípőízülethez tér.

5. A. abdominalis caudalis. A hasfal hátulsó artériája. Szarvasmarhában, juhban és húsevőkben fejlődött ki. Az a. iliaca externából szarvasmarhában az a. profunda femoris fölött, húsevőkben az alatt ered, juhban az a. profunda femoris vagy a truncus pudendoepigastricus ága, gyenge ér, cranioventralisan a belső ferde hasizom medialis felületén, majd az egyenes hasizom külső szélén halad, eközben a hasizmokhoz ad ágakat. Húsevőkben mély ága az a. epigastrica caudalisszal és az a. circumflexa ilium profundával anasztomozál.

Az a. femoralis ágai:

1. a. circumflexa ilium superficialis (ca),

2. a. circumflexa femoris lateralis,

3. a. saphena,

4. a. genus descendens,

5. a. caudalis femoris (eq, Ru),

aa. caudales femoris (sus),

a. caudalis femoris media (Ca),

a. caudalis femoris distalis (Ca).

1. A. circumflexa ilium superficialis. Felületes, körülhajló csípőartéria. A combközelítő izmok és a lágyéktájék bőrének ere húsevőkben.

2. A. circumflexa femoris lateralis. Külső, körülhajló combartéria, két vastag ágra válik szét; r. ascendense a felső farizmokhoz, r. descendense (a. femoris cranialis; JNA) a négyfejű combizomhoz, a combpólya feszítőjéhez tér; r. transversusa anasztomozál az a. circumflexa femoris medialisszal. Lóban viszonylag gyenge ág, csupán r. descendense kifejlett; többi ágát az a. obturatoria ága, az a. iliacofemoralis és annak r. ascendense helyettesíti.

3. A. saphena, rózsaartéria. Lóban apró ér, a lábvéget az a. tibialis caudalisszal anasztomozálva látja el (type tibiale). A többi háziállatban vastag ér, az autopodium fő ere (type saphéne), és a vékony a. tibialis caudalis a kisegítő ere. A combcsatorna alsó végén átfúrja a medialis combpólyát, és a bőr alatt a lábtőízület felé halad. Lóban és húsevőkben a csánk fölött cranialis és caudalis ágra, r. cranialis et caudalis, válik szét. R. caudalisa lóban anasztomozál az a. caudalis femoris distalis a. comitans n. tibialisával; ettől folytatódó közös törzse a. plantaris lateralis et medialisra oszlik, amelyek a lábvég artériáit adják. Kérődzőkben és sertésben a rózsaartéria a szabóizom és a karcsúizom között lép ki a rózsavéna és a rózsaideg társaságában a comb medialis felületének bőre alá, és a lábtőízület medialis oldalához jut, itt anasztomozál az a. tibialis caudalisszal, majd két ágra, a. plantaris medialis et lateralis, válik szét, amelyek szintén a lábvég artériáit adják (lásd később).

405. ábra - A hátulsó lábvég artériái lóban

A hátulsó lábvég artériái lóban


Ágai:

a) A r. articularis genus húsevőkben a térdízület medialis oldalához tér.

b) A rr. malleolares mediales. Kérődzőkben és sertésben a szár alsó harmadában eredő ág, mely a csánk és a medialis boka tájékán ágazódik el.

c) A rr. calcanei a tarsocruralis ízület tokjához és a malleolus lateralis tájékához tér. A csánk laterális bőrét látja el kérődzőkben és sertésben. A csánk dorsalis felületén érhálózatot, rete calcaneum, képez.

4. A. genus descendens. Felső térdízületi artéria, gyenge ér, craniodistalisan a térdízület medialis felületéhez tér; az ízületet és a szabóizmot, valamint a négyfejű combizom medialis fejét látja el. Lóban, kérődzőkben az a. femoralis utolsó előtti, sertésben utolsó ága, amely külön ágat, a. genus proximalis medialis, bocsát az említett izmokhoz. Kutyában az a. femoralis 4. ága.

5. A. caudalis femoris. Hátulsó combartéria, az a. femoralisból caudalisan eredő, vastag ér. Lovon két ága, r. ascendens és r. descendens, a hátulsó farizmokhoz, a lábszár külső tömérdek izmához (m. vastus lateralis) tér. Mindkét ága a csánk tájékán anasztomozál, éspedig a r. descendens, a. saphena r. caudalisával (eq), illetve a rr. calcaneivel (sus, Ca), a r. ascendens az a. tibialis caudalis a. malleolaris caud. lateralisszal (eq). Sertésben két vagy több ág, aa. caudales femoris, látja el ezt a területet. Húsevőkben három hátulsó combartéria van: a. caudalis femoris proximalis, media et distalis. Az első az a. femoralis harmadik, a két utolsó pedig az utolsó ága.

A. poplitea, térdalji artéria. A combartéria a fossa ovalison át a térdhajlásba lép, és itt mint térdalji artéria, a. poplitea, az ízület tokján a m. popliteus alatt folytatja útját. A sípcsont hátulsó felületén a bütykök alatt két ágra, a. tibialis cranialis és a. tibialis caudalis, oszlik.

Az a. poplitea ágai:

a genus proximalis lateralis (eq, sus, Ca),

a. genus proximalis medialis (eq, Ca),

a. genus media,

aa. surales (Ru, sus, Ca),

a. genus distalis lateralis,

a. genus distalis medialis,

rete articulare genus,

rete patellae,

a. recurrens tibialis caudalis (Ca),

a. tibialis cranialis,

a. tibialis caudalis.

Az a. genus proximalis lateralis et medialis a combcsont bütykei tájékán, a comb–sípcsonti ízületekhez tér, a környező izmokhoz is bocsát ágat. Kérődzőkben a medialis artéria hiányzik, a lateralis pedig az a. caudalis femorisból ered.

Az a. genus media a térdhajlás ízületéhez tér.

Az aa. surales az ízület caudalis felületén haladó izmokhoz térnek, a csánk nyújtóit és az ujjhajlítókat látják el.

Az a. genus distalis lateralis et medialis a térdhajlásízület erei, amelyek hálózatot, rete articulare genus, képeznek az ízületi tokon, illetve a térdkalácsízületen, rete patellae; macskában hiányoznak.

A. tibialis cranialis, elülső sípartéria. Az elülső sípartéria vastagabb a hátulsónál, a sípcsont és a szárkapocscsont között, a spatium interosseum proximalén a sípcsont cranialis felületére tér, majd a csont dorsolateralis felületén a csánk dorsolateralis felületére mint a. dorsalis pedis, a lábközépre pedig mint a. metatarsea dorsalis jut el. Végül az ujjak artériáit adja.

Ágai:

a. recurrens tibialis cranialis (bo, sus, ca),

a. nutricia tibiae et fibulae (Ca),

r. superficialis (eq, Ru, Ca),

a. interossea cruris (Ru, sus),

r. interosseus (Ca),

rr. malleolares (Ca),

a. malleolaris cranialis lateralis et medialis (Ru, sus),

a. dorsalis pedis.

Az a. recurrens tibialis cranialis izomi ág a csánkhajlító és ujjnyújtó izmokhoz.

Az a. nutricia tibiae et fibulae, a szár csontjainak tápláló erei, kérődzőkben és sertésben az a. interossea cruris ágai. Kérődzőkben csak az a. nutricia tibiae fejlődött ki; felületes ága, a r. superficialis, lóban izomi ág, kérődzőkben az a. digitalis dorsalis communis III. (ov, cap) vagy II–IV. (bo) adja, amelyekből az ujjak dorsalis saját artériái, aa. digitales dorsales propriae, erednek. Kutyában belőle ágazódik el az a. digitalis dorsalis V. abaxialis is; továbbfolytatódó szakasza az a. dorsalis pedis.

Az a. interossea cruris kérődzőkben és sertésben fejlett ér. Kutyában r. interosseus található, amely anasztomozál az a. femoris caudalis r. distalisával. Sertésben és kérődzőkben r. anastomoticus útján az a. tibialis caudalisszal is közlekedik.

Az a. malleolaris cranialis lateralis et medialis a külső és belső boka elülső artériái; a csánkízülethez és a bokatájék bőréhez térnek. A húsevőkön több ág, rr. malleolares, helyettesíti. Kérődzőkben és sertésben a fent említett anasztomózisból térnek ágak a bokákhoz, rr. malleolares mediales (Ru) et laterales (Ru, sus).

Az a. dorsalis pedis az elülső sípartéria továbbfolytatódó szakasza a csánkízület dorsolateralis felületén. Az ujjnyújtó izmok inai alatt, közvetlenül az ízületi tokon halad, a csánkhajlító izmok inait lateralisan kíséri. A metatarsus dorsolateralis felületére lép, ahol mint metatarsalis artéria folytatja útját.

Az a. dorsalis pedis ágai:

a. tarsea lateralis (Ru, sus, Ca),

a. tarsea medialis (Ru, sus, Ca),

a. tarsea perforans (eq, Ru),

a. tarsea perforans distalis (sus),

a. metatarsea dorsalis III. (eq, Ru, sus).

Az a. tarsea lateralis et medialis a csánkhajlatban a rete tarsi dorsalét alkotják. Az a. tarsea lateralisból ered sertésben az a. tarsea perforans proximalis, amely a T4 és a Mt5 között a plantaris felületre lép. Itt arcus plantaris profundust képezve anasztomozál az a. plantaris lateralisszal.

Az a. tarsea perforans kérődzőkben és lóban a canalis tarsín át a plantaris felületre lép, ott az arcus plantaris profundusban anasztomozál az a. plantaris lateralisszal. Az os Mt3 és Mt4 közötti dorsalis árokban haladó a. metatarsea dorsalis III. a két csont között az a. tarsea perforans distalist bocsátja a plantaris felületre, ahol anasztomozál a plantaris közös ujjartériákkal.

406. ábra - A hátulsó végtag artériái (Nickel–Schummer–Seiferle szerint)

A hátulsó végtag artériái (Nickel–Schummer–Seiferle szerint)


1. aorta abdominalis, 2. a. sacralis mediana, 3. a. iliaca interna, 4. a. pudenda interna, 5. a. glutaea caudalis, 6. a. glutaea cranialis, 7. a. iliolumbalis, 8. a. obturatoria, 9. a. iliaca externa, 10. a. circumflexa ilium profunda, 10’. a. circumflexa ilium superficialis, 11. a. profunda femoris, 12. a. circumflexa femoris medialis, 13. truncus pudendoepigastricus, 14. a. epigastrica caudalis, 15. a. pudenda externa, 16. a. femoralis, 17. a. abdominalis caudalis, 18. a. circumflexa femoris lateralis, 19. r. ascendens, 19’. a. iliacofemoralis, 20. r. descendens, 21. a. saphena, 22. r. cranialis, 23. aa. digitales dorsales communes I–IV., 24. a. 21. r. caudalisa, 25. a 24. ága (a peronaea fibularis), 26. a. plantaris lateralis, 27. r. profundus, 28. r. superficialis, 29. a. plantaris medialis, 30. r. profundus, 31. r. superficialis, 27. és 30. arcus plantaris profundus, 32. aa. metatarseae plantares II–IV., 33. a. genus descendens, 34. a. caudalis femoris distalis, 35. a. comitans n. tibialis, 36. a. poplitea, 37. a. tibialis caudalis, 38. r. anastomoticus cum a. saphena, 39. a. malleolaris caudalis lateralis, 40. a. interossea cruris, 40’. r. interosseus s. perforans, 41. a. tibialis cranialis, 42. r. superficialis, 43. a. digitalis dorsalis V. abaxialis, 44. a. dorsalis pedis, 45. a. tarsea perforans proximalis, 46. a. tarsea perforans distalis, 47. a. arcuata, 48. aa. metatarseae dorsales II–IV., 49. r. perforans proximalis II.

A. tibialis caudalis hátulsó sípartéria. Lóban vastag, a többi házi emlősállatban csökevényesen fejlett, és csupán néhány ujjhajlító izmot lát el. Lóban a m. flexor dig. I. longus alatt, majd a szár alsó harmadában, annak az ina mentén a sarokgumó síkjáig jut el. Itt anasztomozál az a. saphena r. caudalisával, r. antastomoticus cum a. saphena, és az a. femoris caudalis r. descendensével, majd a továbbiakban az a. saphena r. caudalisának megfelelő ágakra, a. plantaris medialis és a. plantaris lateralis, oszlik.

Az a. tibialis caudalis ágai:

a. tibialis caudalis,

a. nutricia tibiae (eq),

r. circumflexus fibulae (sus),

rr. malleolares mediales (bo),

a. malleolaris caudalis lateralis (eq),

r. anastomoticus cum a. saphena (eq).

Állatfajonkénti jellegzetességek

A ló metatarsusának és ujjának az artériáit az a. dorsalis pedis (ex a. tibialis cranialis) és az a. tibialis caudalis r. caudalisával anasztomozáló a. saphena adja. Az a. saphena r. cranialisa vékony ér, a csánkon lateralisan a bőrben oszlik el. Ágakat ad a csánkízület szalagjaihoz; r. caudalisa, a m. flexor dig. longus medialis felületén a hasonló nevű vénával együtt halad, a csánkízület fölött a hajlítóín medialis felületén a n. tibialis társul hozzá. Itt az a. tibialis caudalis proximalisan domborúan hajló, ív alakú végső szakasza és az a. femoris caudalis r. descendense tér hozzá; mindkettő itt anasztomozál vele. Ezután a három ér közös törzse a csánkon két ágra, a. plantaris medialis és a. plantaris lateralis, oszlik. Mindkét artéria a csánkízület alsó határán felületes és mély ágat ad. A felületes ágak, rr. superficiales, az ujj artériáit, a. digitalis plantaris communis II–III., adják. A két mély ág, rr. profundi, anasztomozál az a. tibialis cranialis a. tarsea perforansával (lásd később). Ebből az ív alakú anasztomózisból, arcus plantaris profundus, ered a két a. metatarseae plantaris II. et III., amelyek az ujjhajlító inak két oldalán a közös ujjartériákkal együtt a csüdízületig haladnak. Itt mind a négy vékony artériát az a. tibialis cranialisból származó és a metatarsuson plantarisan térő közös ujjartéria veszi fel; e négy ér annak collateralis ere.

Az a. dorsalis pedis a hátulsó lábvég fő artériatörzse. Az a. tarsea perforans elágazódása után mint a. metatarsea dorsalis III. a lateralis kapocscsont és a harmadik lábközépcsont által alkotott dorsalis metatarsalis barázdában halad. A kapocscsont alsó, gomb alakú vége magasságában mint r. perforans distalis a plantaris felületre tér, ahol közös ujjartériaként, a. digitalis communis (JNA) a. digitalis lateralisra és medialisra oszlik. Mindkét artéria dorsalis és plantaris ágat bocsát a csüdhöz: r. dorsalis et plantaris phalangis proximalis, a pártához, r. dorsalis et plantaris phalangis mediae, és a sarokvánkoshoz, r. tori digitalis. Ez utóbbi kis ága, a. coronalis, a pártához tér. A pata irhájához a r. dorsalis phalangis distalist adja. A két ujjartéria a canalis semilunarisban az arcus terminalisban anasztomozál egymással.

Kérődzők

A kérődzők lábvégartériája, az a. saphena, a csánkízületen a. plantaris medialisra és a. plantaris lateralisra oszlik. Az a. plantaris medialis erős ág, az ujjhajlító inak medialis felületén a csüdízületig halad, ahol végágaira oszlik. Vékony r. profundusa e tájékon oszlik el; r. superficialisa adja a második és a harmadik ujj közös artériáját az a. digitalis plantaris communis II.-t és III.-t. A második közös ujjartéria az a. digitalis plantaris propria II. axialisra és a. digitalis plantaris propria III. abaxialisra oszlik. A harmadik közös ujjartéria az erősebb ág, amely az a. digitalis plantaris propria III. és IV. axialist adja. Előzőleg azonban a csüd tájékán ágakat, rr. plantares phalangium proximalium, ad az első ujjperc plantaris felületéhez. Az a. interdigitalis az ujjak között a dorsalis felületre tér, ahol ágai, rr. dorsales phalangium proximalium, az első ujjpercek dorsalis felületét látják el.

A plantaris saját ujjartériák az ujjpárnákhoz ágat, r. tori digitalis, bocsátanak, majd a második ujjperc plantaris és dorsalis felületéhez a r. plantaris et dorsalis phalangis mediaet adják. A pártához az a. coronalis tér. A csülök dorsalis és plantaris ágakat, r. plantaris et dorsalis phalangis distalis, kap. A plantaris artériák axialis és abaxialis ágai arcus terminalisban anasztomozálnak egymással.

Az a. plantaris lateralis szintén két ágra válik szét. Mély ága, r. profundus, a csánkízület plantaris felületén anasztomozál az a. tarsea perforansszal (ex. a. tibialis cranialis), ezáltal arcus plantaris profundust képez. Belőle erednek a plantaris metatarasalis artériák, aa. metatarseae plantares II–IV. Eközben a canalis metatarsi proximalison a r. perforans proximalis III.-t (bo), distalisan pedig a r. perforans distalis III.-t bocsátja az a. metatarsea dorsalis III.-hoz (ex. a. dorsalis pedis). Felületes ága, r. superficialis, a IV. ujj plantaris közös artériája, a. digitalis plantaris communis IV., amely két ágra, a. digitalis plantaris propria IV. abaxialis et V. axialisra oszlik. A IV. ujjhoz térő ága hasonló ágakra oszlik, mint az axialis ujjartériák.

Az a. dorsalis pedis a sulcus longitudinalis dorsalisban haladó a. metatarsea dorsalis III.-ba folytatódik, a III. plantaris metatarsalis artériával két ízben anasztomozál, majd a csüdízületen végágaira oszlik.

Sertés

A lábvéget ellátó a. saphena, a kérődzőkéhez hasonlóan, a. plantaris medialis et lateralisra oszlik. A lateralis arcus plantaris profundust képez az a. tarsea perforansszal (ex. a. tibialis cranialis). Az ívből erednek a plantaris metatarsalis artériák, aa. metatarseae plantares II–IV., amelyek a metatarsalis csontok felső végdarabjai között a dorsalis felületre térő perforáló ágakat, rr. perforantes proximales II–IV., adják, ezek továbbfolytatódó ágai a dorsalis metatarsalis artériák, aa. metatarseae dorsales II–IV. Ez utóbbiak az ujjakhoz térő saját dorsalis artériákra, aa. digitales dorsales propriae, ágazódnak el.

Az a. plantaris medialis r. profundusa a csánkhoz tér, r. superficialisa az ujjak plantaris közös artériáit, aa. digitales plantares communes II–IV., adja, amelyek a csüdízület tájékán az ujjak saját artériáira, aa. digitales plantares propriae, ágazódnak el. Ez utóbbiak a. interdigitalisa a kérődzőkhöz hasonlóan az ujjak dorsalis felületéhez r. dorsalis phalangis proximalist adnak. A r. tori digitalisok az ujjpárnákhoz, a r. dorsalis phalangis mediae a pártacsonthoz, a pártatájékhoz pedig az a. coronalis tér. A r. dorsalis phalangis distalis a csülökirha artériája. Az axialis és abaxialis artériák a csülökízületek mögött arcus terminalisban anasztomozálnak egymással.

A. dorsalis pedis, a III. és a IV. metatarsalis csont között dorsalisan, mint a. metatarsea dorsalis III. halad. Anasztomozál az a. metatarsea plantaris III. r. perforans distalis III.-ával. Ettől kezdődően mint a. digitalis pedis dorsalis communis (JNA) a főujjak dorsalis artériáit adja. Sertésben a második és a negyedik ujj dorsalis metatarsalis artériáit és rr. perforansait a plantaris metatarsalis artériák adják, amelyek a III. ujjhoz hasonlóan saját artériákba, aa. digitales dorsales propriae, folytatódnak az ujjak dorsolateralis felületén.

Húsevők

Húsevőkben a lábvéget ellátó a. saphena r. cranialisa erős ág, az ujjak dorsalis artériáit adja. Kutyában az aa. digitales dorsales communes I–IV., macskában a IIIV. közös ujjartériák, és macskában az a. digitalis dorsalis II. abaxialis, valamint az a. digitalis V. abaxialis belőle ered. A közös ujjartériákból axialis és abaxialis saját dorsalis ujjartériák, aa. digitales dorsales propriae, ágazódnak el az első ujjpercízület dorsalis felületén.

A r. caudalis törzséről a csánkhoz térő ágak, rr. calcanei, erednek, amelyek érhálózatot, rete calcaneum, képeznek. A csánkon a törzs a. plantaris medialisra és a. plantaris lateralisra oszlik. Az a. plantaris medialis r. profundusa gyenge, a csánkon elágazódik; r. superficialisából a közös ujjartériák, aa. digitales plantares communes II–IV. ágazódnak el. Ezeknek az artériáknak egy kis ága, r. tori metatarsalis, a harmadik ujjperc ujjpárnájához tér. A közös ujjartériák az ujjak közé lépve mint aa. interdigitales kettéágazódva az aa. digitales plantares propriae axiales et abaxialest adják. A r. perforans proximalis II.-vel az a. plantaris lateralis (ex. a. tibialis cranialis) arcus plantaris profundust képez.

Az a. dorsalis pedis végső ívben hajló szakasza az a. arcuata. Belőle a dorsalis metatarsalis artériák, aa. metatarseae dorsales II–IV. erednek. Végül az ér mint r. perforans proximalis II. az arcus plantaris profundust alkotja.

A medence artériái (belső csípőartériák), aa. iliacae internae

A két medencei artéria, a. iliaca interna (a. hypogastrica) a medenceüreg falának és zsigereinek fő artériája. A külső csípőartériák mögött erednek a hasi aorta villaszerű elágazódásaként. Kecskében közös törzse, a. iliaca communis, van. Némely háziállatban a külső csípőartériánál vastagabb. Fali, parietalis, és zsigeri, visceralis, ágai vannak. Az egyes ágak eredése és elágazódása állatfajonként különböző. Lóban és kutyában az a. iliaca interna fali és zsigeri törzsre válik szét. Kérődzőkben és sertésben hosszú, vastag törzse van, és belőle a fali és a zsigeri ágak egymás mögött váltakozóan erednek.

Az a. iliaca interna ágai:

1. aa. lumbales VVI. (eq),

2. a. umbilicalis (Ru, sus, Ca),

3. a. iliolumbalis (Ru, sus),

4. a. glutaea cranialis (Ru, sus, fe),

5. a. prostatica (Ru, sus),

6. a. vaginalis (Ru, sus),

7. a. glutaea caudalis,

8. a. pudenda interna.

407. ábra - A medence artériái marhában tehénben (vázlatosan, Vos, N. R. szerint)

A medence artériái marhában tehénben (vázlatosan, Vos, N. R. szerint)


1. aorta abdominalis, 2. a. iliaca externa, 3. a. iliaca interna, 4. a. iliolumbalis, 5. a. umbilicalis, 6. a. uterina, 7. aa. vesicales craniales, 8. a. glutea cranialis, 9. a. vaginalis, 10. ramus uterinus, 11. r. uretericus, 12. a. vesicalis caudalis, 13. r. uretericus, 14. r. uretericus, 15. r. urethralis, 16. a. glutea caudalis, 17. a. pudenda interna, 18. a. perinealis dorsalis, 19. a. rectalis media, 20. a. rectalis caudalis, 21. r. labialis dorsalis, 22. a. bulbi vestibuli (ov., cap.), 23. a. clitoridis, 24. a. profunda clitoridis, 25. a. dorsalis clitoridis, 26. a. perimealis ventralis, 27. r. labialis dorsalis et mammarius

408. ábra - A medence artériái kutyában (vázlatosan, Vos, N. R. szerint)

A medence artériái kutyában (vázlatosan, Vos, N. R. szerint)


1. aorta abdominalis, 2. a. circumflexa ilium profunda, 3. a. lumbalis VI., 4. a. iliaca externa, 5. a. iliaca interna, 6. a. sacralis mediana, 7. a. iliolumbalis, 8. a. pudenda interna, 9. a. umbilicalis, 10. a. vesicalis cranialis, 11. a. glutea cranialis, 12. a. pudenda interna, 13. r. uretericus, 14. a. vaginalis, 15. a. vesicalis caudalis, 16. r. spinalis, 17. a. glutea caudalis, 18. a. perinealis dorsalis, 19. a. caudalis lateralis, 20. a. comitans n. ischiadici, 21. a. rectalis media, 22. r. urethralis, 23. a. perinealis ventralis, 24. a. rectalis caudalis, 25. a. clitoridis, 26. a. urethralis, 27. r. labialis dorsalis, 28. a. bulbi vestibuli, 29. a. profunda clitoridis, 30. a. dorsalis clitoridis

1. Aa. lumbales V–VI. Csupán lóban erednek a belső csípőartériából.

2. A. umbilicalis, köldökartéria. Magzati korban fejlett, vastag ér. A placenta páros artériája, a születés után a köldökhöz térő distalis szakasza hanyatlóan kötőszövetes köteggé, lig. teres vesicae, alakul át. A húgyhólyag oldalsó szalagjainak az elülső széle mentén a húgyhólyaghoz tér, lóban az a. pudenda interna ága.

a) Az a. ductus deferentis (eq, Ru, sus) vékony ág, az ondóvezető medencei szakaszát látja el, a plica ductus deferentisben halad. Kutyában az a. prostatica ága, lóban és sertésben egy ága, r. uretericus, a húgyvezető medencei szakaszához tér. Ez utóbbi ág kérődzőkben az a. umbilicalis önálló ága.

b) Az a. uterina (Ru, sus) (a. uterina media; JNA) tehénben és kocában a széles méhszalagban haladó, vastag ér. A méhszarvakhoz tér, kancában az a. iliaca externából, kutyában az a. vaginalisból ered. Sertésben ága a ramus uretericus, a húgyvezető medencei szakaszát látja el.

c) A r. uretericus (Ru), az ureter medencei szakaszát,

d) az aa. vesicales craniales a húgyhólyagot látják el.

3. A. iliolumbalis. Sertésben és kérődzőkben vastag ér, amely a csípőcsont medencei felületén halad a külső csípőszöglet irányába. Izomi ágai az ágyék- és a farizmokba lépnek. Szarvasmarhában belőle ered az a. lumbalis VI., sertésben pedig az a. obturatoria (lásd később).

4. A. glutaea cranialis. Az incisura ischiadica majoron kilép a medencéből, megkerüli a csípőoszlopot, és a felső farizmokban ágazódik el. Kutyában és lóban az a. glutaea caudalis ága.

Ágai:

A. obturatoria (eq, fe). A medence bejárata mentén a medenceüreg fenekéhez, a solum pelvishez tér, és a borított lyukon át a combközelítő izmokhoz és a hátulsó farizmokhoz bocsát izomi ágakat.

Törzséből lóban zsigeri ágak is erednek.

Az a. iliacofemoralis lóban az a. circumflexa femoris lateralist helyettesíti (lásd előbb). A négyfejű combizomhoz, a combpólya feszítőjéhez, r. ascendense a felső farizmokhoz tér. Anasztomozál az a. circumflexa femoris medialisszal. Ménben a foramen obturatumon kívüli szakaszából az a. penis media ered, mely a sulcus dorsalis penisben a merevedőtesthez tér. Itt anasztomozál az a. pudenda externa a. penis cranialisával. Kancában belőle ered az a. clitoridis media, és egyik ága az a. profunda clitoridis, a csikló merevedőtestét, másik ága, az a. dorsalis clitoridis, pedig a nyálkahártyáját és a glans clitoridist látja el.

– Rr. sacrales (bo). A keresztcsont foramina sacralia ventralián, majd a foramen intervertebralékon át r. spinalist bocsát a gerincvelő burkaihoz; r. dorsalisa a foramina sacralia dorsalián keresztül a felső farizmokhoz tér. Lóban az a. glutaea caudalis ágai.

5. A. prostatica (a. rectalis media: JNA). Hímnemű állatokban ágat, r. ductus deferentist, bocsát az ondóvezető medencei végső szakaszához. Egyik ága, az a. vesicalis caudalis, a húgyhólyag nyakához és a járulékos nemi mirigyekhez tér, annak ága pedig, a r. uretericus, a húgyvezető végső szakaszát látja el; r. urethralisa a húgycső medencei szakaszának ere. Kérődzőkben és sertésben az a. iliaca interna ága, lóban és kutyában az a. pudenda internából ered, a r. urethralis pedig az a. vesicalis caudalis ága.

6. A. vaginalis. Nőneműekben található vastag ér.

Ágai:

Az a. uterina (Ca) vagy r. uterinus (a. uterina caudalis; eq, Ru, sus) a méh hátulsó artériája; az a. rectalis media a végbél középső artériája, amely kérődzőkben és sertésben az a. iliaca internából, lóban és kutyában az a. prostaticából ered; az a. perinealis dorsalis (Ru, sus) a gát felső artériája, amelyből az a. rectalis caudalis és kérődzőkben, r. labialis caudalis, ered.

A r. uterinus (a. uterina caudalis; JNA) a méh testéhez, a méhnyakhoz és a hüvelyhez tér. Húsevőkben nagyon erős ér. Ága, az a. vesicalis caudalis, a húgyhólyag nyakát, annak r. uretericusa a húgyvezető végső szakaszát, r. urethralisa pedig a húgycső medencei szakaszát látja el.

Az a. rectalis media, a középső végbéli vagy aranyéri artéria, a végbél középső és végső szakaszához tér. A végbélnyílás izmaihoz is ad ágakat.

7. A. glutaea caudalis. Az incisura ischiadica minor tájékán ered. Több kis ágat ad a kétfejű combizomba, a félig inas és a félig hártyás izomba. Lóban fejlett, vastag ér, belőle ered az a. glutaea cranialis és a rr. sacrales is. Végágai lóban az a. caudalis mediana (a. sacralis media; JNA), amely a farok levonóihoz, és az a. caudalis (coccygea) ventrolateralis, amelynek ágai rr. caudales (coccygei), illetve a. caudalis (coccygea) dorsolateralis, a farok oldaltvonó izmaihoz, a farizmokhoz és a sokbahasadt izmokhoz térnek.

Kutyában belőle ered az a. iliolumbalis, az a. glutaea cranialis és az a. comitans n. ischiadici, amely az n. ischiadicus medencei szakaszát követi. A farok izmaihoz az a. caudalis (coccygea) lateralis nevű ága tér, végága pedig mint a. perinealis dorsalis, a gát egyik ere; macskában a m. abductor cruris cranialist is ellátja.

409. ábra - A penis és a praeputium erei kutyában (Vos, N. R. szerint)

A penis és a praeputium erei kutyában (Vos, N. R. szerint)


8. A. pudenda interna. Az a. iliaca interna hosszú zsigeri törzse a lóban és a kutyában, illetve rövid ága a kérődzőkben és a sertésben. Lóban és kutyában a medenceüreg oldalsó falán caudoventralis irányban az arcus ischiadicushoz tér, ahol végágaira oszlik.

Ágai:

a. urethralis (bo, sus, Ca),

a. vestibularis (bo),

a. perinaealis ventralis,

a. penis,

a. clitoridis (Ru, sus, Ca),

a. bulbi vestibuli (eq).

Az a. urethralis a húgycső artériája, lóban és húsevőkben az a. prostatica, illetve az a. vaginalis r. uretericusa helyettesíti.

Az a. vestibularis (a. bulbi vestibuli; JNA) a hüvelytornác artériája, tehénben fejlett ér, kancában mint r. vestibularis a hüvely falában ágazódik el, és részben ellátja a péraajkakat is.

Az a. perinaealis ventralis, a gát alsó artériája, a gáttájék izmaihoz, pólyáihoz és bőréhez tér. Egyik ága, az a. rectalis caudalis, a hátulsó végbéli (aranyéri) artéria, amely a végbél hátulsó szakaszában a végbélnyílás körül és annak izmaiban ágazódik el. A gát artériája ágat, illetve ágakat, r., s., rr. (sus) labiales caudales, bocsát a péraajkakhoz; egy ága, r. labialis caudalis et mammarius, a tőgyhöz tér. Más ágai, illetve ága, rr. scrotales (sus), r. scrotalis caudalis (Ca), a herezacskó falát látja el.

Az a. penis, a hímvessző artériája, az arcus ischiadicuson át a penis testéhez tér; az a. bulbi penis a gyökér, az a. profunda penis pedig a merevedőtest fő ere. A penis dorsalis árkában haladó ága, az a. dorsalis penis, a makkig hatol. Lóban anasztomozál az a. penis mediával (ex. a. obturatoria) és az a. penis cranialisszal (ex. a. pudenda externa).

Az a. clitoridis, a csikló artériája, az arcus ischiadicus tájékán ered. Ágai közül az a. profunda clitoridis a merevedőtestet látja el, az a. dorsalis clitoridis a glans clitoridis ere. A törzséből eredő a. bulbi vestibuli a péraajkakban ágazódik el. Lóban az a. clitoridis hiányzik, csupán az a. bulbi vestibuli fejlődött ki.

A. caudalis (coccygea) mediana (aorta caudalis; JNA)

A két a. iliaca interna között ered. Lóban nagyon gyenge, az a. glutaea caudalis ága, a többi házi emlősállatban vastag ér; az aorta abdominalis végső, elvékonyodó részlete. A keresztcsont ventralis felületén a farok felé halad, a csonton benyomatot képez.

Végágai:

Rr. caudales; az abból folytatódó a. caudalis (coccygea) ventrolateralis et dorsolateralis a farok izmaihoz térnek. Ez utóbbi ér elágazódásában az aorta caudalis megfelelő vénájával boholyszerű arteriovenosus anastomosisokat képez, ezek a corpora caudaliák.

Az artériák fejlődése

A vérerek mind a sziktömlőben, mind az embrióban vérszigetekből (insulae sanguineae), primer endothel-csövekből, vérérsarjakból keletkeznek. A szigetekből keletkező endothelcsövek hosszabb erekké egyesülnek, majd kapcsolatba lépnek a sziktömlő falában fejlődő endothelcsövekkel, illetve erekkel. Fejlődésük részarányos, szelvényezett, kezdetben az ősszelvények tagozódását követik, később azonban haránt irányú összeköttetéseik, anastomosisok, az egyes érszakaszok átalakulása, újonnan képződése folytán szelvényezettségük megváltozik; ennek a következménye az, hogy nincsen minden artériának megfelelő kísérővénája.

410. ábra - Az arcus aortae és az aorta descendens fejlődése (Szentágothai szerint)

Az arcus aortae és az aorta descendens fejlődése (Szentágothai szerint)


A zsigerív-artériák fejlődését az aorta fejlődésénél már ismertettük. Háziállatainkban a zsigerív-artériák, kopoltyúartériák mindegyikére nincsen szükség, ezért az első, a második és az ötödik mindkét oldalon teljesen eltűnik. A 3. zsigerív-artéria mint carotisív mindkét oldalon a belső fejartéria kezdeti szakaszát alkotja. A 4. zsigerív-artériák közül a bal oldaliból az aortaív fejlődik, amelyből a bal gerincér és a bal kulcscsont alatti artéria ered. A jobb oldali a fejlődésében visszamarad, összeköttetése az aorta primitiva descendensen megszakad, és mint subclaviaívből a jobb gerincér és a jobb kulcscsont alatti artéria fejlődik. A 6. zsigerív-artéria a jobb és a bal tüdőartériát adja. A III. és a IV. zsigerív-artéria kezdeti szakaszából a fejartériák közös törzse, az a. carotis communis, fejlődik.

Az aorta descendensből szelvényezett páros ágak erednek. Három csoportjuk van: dorsalis, lateralis és ventralis ágak.

A dorsalis artériák a nyak-, a hát- és az ágyéktájék artériáit szolgáltatják. Ide tartoznak a nyakon az a. vertebralis, az a. cervicalis profunda, az a. thoracica interna, a háton a bordaközi artériák, az ágyékon az aa. lumbales.

A lateralis artériák a páros aortából fejlődnek, mielőtt a bélvályú záródik, emiatt nagyobb részük hanyatlóan átalakul. Így az ősvese artériái hanyatlóan átalakulnak, csupán az utolsók maradnak meg, belőlük a mellékvese és a nemi mirigy artériája lesz. A caudalis erekből fejlődik a veseartéria, az a. renalis, is.

A ventralis artériák szintén még a bélvályú záródása előtt, a páros aortából indulnak fejlődésnek, majd a páros értörzsek gyökerei a bélvályú záródása után a köldökartéria kivételével egybeolvadnak. Az aorta ventralis artériáiból fejlődnek a szikbélartériák, illetve a köldökartériák; az első egybeolvadt páratlan ágból az a. coeliaca fejlődik, a megmaradó jobb oldali szikartériából az elülső és hátulsó bélfodri artéria alakul ki. A két köldökartéria a fejlődés korai szakaszában a két aorta primitiva descendens közvetlenül folytatódó része, majd az aorta primitivák egyesülése, a végső szakaszukból fejlődő belső csípőartériák kialakulása után elsorvadnak, és utóbbiak ágaivá válnak. A hátulsó végtagot és a medencét ellátó csípőartériák a két aorta primitiva descendens egyesülése révén kialakuló közös csípőartériákból fejlődnek ki.