Ugrás a tartalomhoz

A háziállatok funkcionális anatómiája

Fehér György

Mezőgazda Kiadó

A vénarendszer, systema venarum

A vénarendszer, systema venarum

A vénarendszer ereinek többsége az artériákat követi, nevük a megfelelő artériákéval azonos, eltérés csupán az egyes szervek és a bőr vénarendszerében, valamint abban van, hogy egy artériának több helyütt két-három homológ vénája is lehet, és a vénarendszer össztérfogata is nagyobb. A gyakorlat igényeit figyelembe véve, a nagy vénatörzsek ismertetése mellett az egyes szervek vénarendszerét röviden, a felületes bőrvénákat és topográfiájukat pedig külön ismertetjük.

A kis- és a nagyvérkör vénáit különböztetjük meg. Az előbbihez a tüdő vénái, utóbbihoz a szív vénái (lásd a szív ereinél), az elülső és a hátulsó üresvéna és ágaik, valamint a verőceér mint a máj funkcionális ere tartozik.

A kisvérkör vénái

A tüdővénák, venae pulmonales

A tüdő kapillárisaiban oxigéndússá vált vért 5–8 tüdővéna, venae pulmonales, szállítja a szív bal pitvarába. Nyílásuk a bal pitvar tetején, a tüdő gyökere alatt van. A szív izomzata faluk végső szakaszába beterjed, s a pitvar összehúzódása billentyűk hiányában is megakadályozza, hogy a vér visszaáramoljék a vénákba.

A nagyvérkör vénái

Az elülső üresvéna, vena cava cranialis

Az elülső üresvéna a fej, a nyak, az elülső végtagok és a mellkas vénáinak közös törzse, a ló és a kérődzők truncus brachiocephalicusa ágainak vénás vérét gyűjti össze. A praecardialis gátorban a mellkas bejáratától a szív basisáig, a középsíktól kissé jobbra, az a. brachiocephalica (sus, Ca), illetve a truncus brachiocephalicus (eq, Ru) alatt halad.

411. ábra - Az elülső üresvéna ágai

Az elülső üresvéna ágai


Négy fő törzse van: a végtagok vénáit összeszedő két kulcscsont alatti véna, v. subclavia dextra et sinistra, és a fej és a nyak vénáit összegyűjtő jobb és bal oldali torkolati véna, v. jugularis externa dextra et sinistra. A torkolati vénaló és juhfélék kivételévelkettős; van a torkolati barázdában felületesen haladó vastagabb véna, v. jugularis externa, és a gégecső mentén mélyebben, a közös fejérrel együtt lefutó v. jugularis interna. A két ér együtt az a. carotis communis homológ vénája. Húsevőkben az azonos oldali v. jugularis externa és v. subclavia alkotnak közös rövid törzset, v. brachiocephalica, lóban és kérődzőkben viszont a két vena jugularis externának van közös törzse, truncus bijugularis. A v. cava cranialis elágazódásánál, az első borda síkjában, a nyirokérrendszer fő vezetéke, a mellvezeték, ductus thoracicus, nyílik az elülső üresvénába.

A v. cava cranialis törzse a következő ágakat gyűjti össze:

v. azygos sinistra (Ru, sus),

v. azygos dextra (eq, Ca),

v. costocervicalis,

v. thoracica interna,

v. brachiocephalica dextra et sinistra (Ca),

truncus bijugularis (eq, Ru),

v. jugularis externa dextra et sinistra,

v. jugularis interna dextra et sinistra (bo, cap, sus, Ca),

v. subclavia dextra et sinistra.

A vena azygos rendszere

Az aorta descendens mellkasi szakaszának megfelelő vénának, a v. cava caudalisnak, a mellkasban nincsenek ágai. Az aorta e szakaszán a jobb és a bal páratlan véna, a v. azygos sinistra et dextra követi az aorta jobb, illetve bal oldalát, majd a rekesz nyílásán (hiatus aorticus) át a hasüregbe lép, ahol anasztomozál a v. cava caudalis ágaival is.

Háziállatainkban a két v. azygos egymástól eltérően fejlett.

1. A v. azygos sinistra kérődzőkben és sertésben erős ér, mely a jobb pitvarba a sinus coronariuson át nyílik, lóban és kutyában hiányzik; egyes ágait a v. obliqua atrii sinistri, gyűjti össze.

A v. azygos sinistra ágai:

vv. oesophageae,

vv. bronchales,

vv. intercostales dorsales XIIV.,

plexus vertebralis externus dorsalis et ventralis plexus vertebralis internus ventralis,

v. costoabdominalis dorsalis,

vv. lumbales I. et II.

Ágai. A hasüregből is származhatnak, az első és a második ágyékcsigolya tájékán egyesülő vénák a vv. lumbales II. törzséből indulnak ki. Az aorta bal oldalán halad, miközben két oldalról az első lumbalis vénák vv. lumbales I. térnek hozzá. Ha a v. azygos dextra is megtalálható, akkor csupán a bal oldali lumbalis vénákat gyűjti össze. A hiatus aorticusban a v. costoabdominalis dorsalist veszi fel, majd a mellkasba lépve, a 125. bordaközi vénák, vv. intercostales dorsales XII–V. (lóban és húsevőkben csak a bal oldali) nyílnak bele. A v. intercostalis dorsalis r. dorsalisa az epaxonalis izmokból és a foramen intervertebrale környékéről gyűjti össze a vénás vért; ágai a csigolyatest felületén fonatot, plexus vertebralis externus ventralis et dorsalis, képeznek. A csigolyalyukon kilépő ága, v. intervertebralis, a gerinccsatornában levő plexus vertebralis internus ventralisból (sinus vertebralis; JNA) ered. A v. azygos csigolyaívek közötti ágai, rr. interarcuales, a rövid epaxonalis izmok vénái, rr. spinales, vv. basivertebrales, a gerincvelő vénából, a csigolyatestekből szedődnek össze. A tüdő tápláló keringésének vénái, vv. bronchales, a nyelőcső vénái, vv. oesophageae, az 56. bordaköz síkjában térnek a v. azygos sinistrához. A v. azygos sinistra az 5. bordaköz síkjáig az aorta bal oldalán halad, itt ventralisan hajlik, és a tüdővénák szomszédságában, a jobb pitvar sinus coronariusába nyílik.

Lóban és húsevőkben a v. lumbalis sinistrák, v. costoabdominalis dorsalis és v. intercostalis dorsalisok az aorta bal oldalán haladó és a v. azygos dextrát kísérő értörzsbe, a v. hemiazygosba, gyűlnek össze. A v. hemiazygos a 13. hátcsigolya síkjában az aorta fölé tér, majd jobbra a v. azygos dextrába vezet.

2. A v. azygos dextra lóban, kérődzőkben, kutyában, ritka esetben sertésben fejlődött ki; az aorta jobb oldalán

halad a harmadik hátcsigolyáig, ott ventralisan hajlik, és a v. cava cranialisba nyílik.

A vena azygos dextra ágai:

v. bronchooesophagea (eq, Ca),

v. hemiazygos (eq, Ca),

vv. intercostales dorsales,

v. costoabdominalis dorsalis,

vv. lumbales III.

Az aorta jobb oldalán halad, fölveszi az 12. lumbalis és a 612. intercostalis vénákat, a v. costoabdominalis dorsalist, majd az 5. hátcsigolya síkjában a v. bronchooesophageát. Ettől kezdődően ventralisan fordul, jobbról keresztezi a nyelő- és a gégecsövet, és a v. cava cranialisba nyílik még a szívburkon kívül.

3. A v. costocervicalis állatfajonként eltérően összeszedődő ágainak vérét a v. cava cranialisba vezeti.

A v. costocervicalis ágai:

– A v. vertebralis a canalis transversariusban halad, és a foramen intervertebralén kilépő vénákat, vv. intervertebrales, veszi fel. Ez utóbbi erek a gerinccsatorna nyaki szakaszában részt vesznek a plexus vertebralis internus (sinus vertebralis; JNA) képzésében. Lóban, kérődzőkben, sertésben egy ága, r. anastomoticus cum v. occipitali a v. occipitalisszal, húsevőkben pedig a r. anastomoticus cum v. jugulari interno révén a v. jugularisszal anasztomozál. A v. vertebralis r. descendense, húsevők kivételével, a foramen alarén át a felső egyenes és ferde fejizmokból, valamint a szíjizomból gyűjti össze a vénás vért.

A v. intercostalis suprema az első bordához tér; lóban a bal oldali a IIVI., a jobb oldali IIIV., kérődzőkben az IV., sertésben a IIIV. intercostalis vénák közös törzse.

A v. scapularis dorsalis (v. transversa colli; JNA) az első bordákon kilépve, a nyak tövének és a mar tájékának vénáit gyűjti össze.

A v. cervicalis profunda ágai a nyak epaxonalis izmaiból erednek, lóban és sertésben az első bordaközi véna, a v. intercostalis dorsalis I., is hozzátér.

Ága, a v. vertebralis thoracica, amely kérődzőkben, sertésben és húsevőkben a v. cervicalis profunda ága, lóban nincsen meg; a mar és a nyak izmainak vénáit gyűjti össze. Ezenkívül kutyában a v. intercostalis dorsalis III.-t és IV.-t is felveszi;

4. A v. thoracica interna, a hasonló nevű artériát követő véna, a szegycsont testének két oldalán a rekeszig követhető. Ágai közül a v. pericardiacophrenica a szívburok és a rekesz vénáit gyűjti össze. A magzatmirigyből több kis véna, vv. thymicae, a gátorból a vv. mediastinales, a bordaközökből a vv. intercostales ventrales, a rekesz izmos koszorújából a v. musculophrenica tér hozzá. A ventralis intercostalis vénák anasztomozálnak a v. azygos dextra et sinistra vv. intercostales dorsaleseivel. Kérődzőkben a rekeszizomból több ág, rr. phrenici, tér hozzá.

A rekeszen át a hasfalon továbbfolytatódó szakasza a v. epigastrica cranialis, amely a hasfal köldök előtti részének vénás vérét gyűjti össze. Ez utóbbi ága, a v. epigastrica cranialis superficialis s. v. subcutanea abdominis, tehénben vastag bőrvéna, a tejér a tőgy vénáinak egy részét gyűjti öszsze, a hasfal bőrét elődomborítja (látható, tapintható). A hasfal ventrolateralis felületén, a felületes pólya alatt haladva, a tőgy vénáinak elülső, elvezető rendszerét adja, anasztomozál a v. epigastrica caudalis superficialisszal és a v. pudenda externával. A nyolcadik bordaköz síkjában a lapátosporc közelében egy vagy több helyen átfúrja a hasfalat az ún. tejcsésze alakjában, és a haránthaspólya alá tér. Ezután a rekeszen át a v. thoracica internába megy át. A tejcsésze (a hasfal kerek nyílása) a bőr alatt kitapintható, tágassága az ér vastagságáról tájékoztat, ami közvetve a tőgy vénás elvezetésének a kapacitását jelzi.

A torkolati vénák, venae jugulares

A torkolati vénák az elülső üresvéna ágai; a ló és a juhfélék kivételével kettős ér, v. jugularis interna és v. jugularis externa. A mellkas bejáratában, lóban és kérődzőkben a jobb és bal oldali, 35 cm hosszú truncus bijugularis kutyában a megfelelő oldali v. subclaviával közös törzset, a v. brachiocephalica dextrát és sinistrát alkotja. A v. jugularis externa az első nyakcsigolya síkjában a fej két vénájának, v. linguofacialis és v. maxillaris, az egyesüléséből származik. A torkolati barázdában felületesen halad, a felületes pólya és a nyak bőrizma fedi. Leszorításakor a bőr alatt elődomborodik. Tőle dorsomedialisan, mélyebben, a torkolati barázda mélyén a közös fejér, a bolygóideg és a sympathicus határköteg nyaki szakasza található közös pólyahüvelyben, vagina vasorum cervicalium. E köteget sertésben és kutyában a v. jugularis interna kíséri. A nyak elülső harmadában a v. jugularis externát az a. carotis communistól, az azt kísérő truncus vagosympathicustól és a v. jugularis internától húsevők kivételével lapos izomlemez, a m. omohyoideus választja el (a vérvétel helye). A két torkolati véna mint a közös fejér homologonja, a fej és a nyak vénáin túlmenően a v. cephalica humeri útján az elülső végtag bőrvénáit is összegyűjti (lásd később).

V. jugularis interna. Szarvasmarhában, kecskében, sertésben és húsevőkben jobb oldalon a gégecső, bal oldalon a nyelőcső dorsolateralis felületén haladó, vékony véna. Végső ágai a pajzsmirigy szomszédságában találhatók. A mellkas bejáratában a v. jugularis externába (v. jugularis communis; Ca) vagy a truncus bijugularisba, vagy közvetlenül az elülső üresvénába vezet. Ágai közül a v. thyreoidea media (v. thyreoidea ima), kutyában fejlett ér. A v. thyreoidea cranialis és ágai a megfelelő arteriákat követik. A v. occipitalis szarvasmarhában a garat vénáját, v. pharyngea ascendens, és sertésben a v. stylomostoideát is felveszi. Az a. carotis externát követő vékony véna, a v. comitans a. carotidis externae, kutyában és sertésben a garat és a gége egyes vénáit, macskában a v. palatinát is felveszi. Ez utóbbi véna a kemény szájpadlás nyálkahártyája alatt plexus palatinust képez. Egyik vékony ága az a. lingualist követi, v. comitans a. lingualis.

A v. jugularis externa ágai:

v. cervicalis superficialis,

v. cephalica,

v. omobrachialis (ca),

v. thyreoidea media (ov, cap),

v. thyreoidea cranialis (ov, cap),

v. linguofacialis,

v. maxillaris.

A v. cervicalis superficialis a hasonló nevű artéria mentén a mellkas bejáratához tart; r. ascendense a nyak bőrének izmaiból, a v. suprascapularis (Ca), illetve r. suprascapularis (Ru) a lapocka és a mar tájékáról, a r. acromialis pedig sertésben és húsevőkben a lapocka izmaiból, végül a r. praescapularis a szegyizmokból, a fej-nyak-karizomból gyűjti össze a vénás vért. A v. cephalica (humeri; JNA) (lásd a végtagok vénáinál) és a v. omobrachialis, a mellkas bejárata előtt a fej-nyak-karizom felületén a kar felé haladó erek. Kutyában fejlett, a többi háziállatban a v. cephalica helyettesíti. Anasztomozál a v. axillarisszal.

A v. thyreoidea media et cranialis juhfélékben a gége tájékán található; a pajzsmirigy és a gége vénáit gyűjti össze.

A fej vénái, venae capitis

A fej vénás vérét a v. jugularis externa két vastag végága, a v. linguofacialis és v. maxillaris, gyűjti össze. A két véna lóban a fültőmirigy hátulsó alsó szögletében, kb. az első nyakcsigolya síkjában egyesül egymással. A fej vénáinak egy részét egyes állatfajokban (Ru, sus, Ca) a v. jugularis interna gyűjti össze.

412. ábra - A fej vénái (Vos, N. R. szerint)

A fej vénái (Vos, N. R. szerint)


1. v. jugularis externa, 2. v. linguofacialis, 3. v. occipitalis, 4. v. maxillaris, 5. v. auricularis caudalis, 6. v. masseterica, 7. v. temporalis superficialis, 8. v. buccalis (sinus venae buccalis, eq), 9. v. alveolaris mandibularis, 10. v. masseterica dorsalis, 11. v. lingualis, 12. v. facialis, 13. v. sublingualis, 14. v. buccalis (sinus venae buccalis, eq), 15. v. facialis (pars externa, eq, ca), 16. sinus venae buccalis, 17. v. profunda faciei (sinus, eq), 18. v. transversa faciei (sinus, eq), 19. v. infraorbitalis (rr. dentales, fe), 20. v. dorsalis nasi, 21. v. labialis maxillaris, 22. v. lateralis nasi, 23. v. labialis mandibularis, 24. v. angularis oris, 25. v. submentalis, 26. v. palpebralis inferior, 27. v. frontalis, 28. v. supraorbitalis, 29. vv. temporales profundae, 30. plexus pterygoideus, 31. v. auricularis rostralis, 32. v. emissaria foraminis retroarticularis, (eq), 33. v. vertebralis (ca), 34. v. occipitalis (ca), 35. arcus hyoideus, 36. v. laryngea impar, 37. r. submentalis, 38. v. lingualis impar, 39. r. lingualis, 40. v. alveolaris s. v. mentalis, 41. v. ophthalmica externa dorsalis (fe), 42. – ventralis (fe)

V. linguofacialis. A vastag, csupán lóban kissé vékonyabb ág a torokjáratban felületesen az érvágányhoz tér, majd a ductus parotideust, az a. facialis és az arcideg ágait (rr. buccales) követve mint arcvéna, v. facialis, az arcra tér. A m. masseter elülső szélén az arclécig halad, a pofa, az ajkak és az orrnyílások vénáit gyűjti össze; a v. maxillarisszalállatfajonként eltérő módontöbbszörösen anasztomozál.

Lóban a fültőmirigy alsó széle mentén jut a torokjáratba. Itt ágakat, vv. glandulares, kap a fültőmirigyből és az áll alatti nyálmirigyből, juhban a gégétől eredő v. laryngea cranialis, majd a nyelv vénája, v. lingualis, a garat vénája, v. pharyngea ascendens, társul hozzá. A két oldali v. lingualis törzse kérődzőkben ív alakú harántvéna, arcus hyoideus, útján anasztomozál egymással.

Az érvágány közelében a v. sublingualist és a v. profunda linguaet veszi fel. A v. sublingualis sertésben a garatból jövő v. pharyngea ascedenst kapja, amely a garat falában fonatot, plexus pharyngeus, képez. A v. profunda linguae, a nyelv hegye, a teste és háta vénáinak, vv. dorsales linguae, közös törzse. Kutyában a v. laryngea impar, a r. submentalis, és macskában a v. lingualis impar is a v. linguofacialisba tér.

Az arcvéna, v. facialis, a rágóizom elülső szélét követi, és az incisura vasorumon át a torokjáratban a v. linguofacialisba tér. Az alsó ajak felől a mandibula testén vízszintesen hozzátérő vénákat, v. labialis mandibularis, illetve vv. labiales mandibulares (Ru), veszi fel. Lóban a szájszöglettől a v. angularis oris tér hozzá. Kérődzőkben ez utóbbi véna az egyik v. labialis mandibularis, sertésben a v. labialis maxillaris ága. A felső zápfogak síkjában a v. labialis maxillaris halad, amely kérődzőkben kettős. Végágai az artériákat kísérik, így a v. lateralis nasi, a v. dorsalis nasi és a v. angularis oculi lóban a bőr alatt elődomborodik; az arcléc elülső vége alatt lépnek a v. facialisba.

A v. facialisnak három olyan vénája van, amelynek megfelelő artéria nincsen vagy eltérő alakú. Ezek a v. faciei profunda, a v. buccalis (eq), a sinus v. transversa faciei (eq).

1. Az arcléc alatt a rágóizomtól fedetten az ékszájpadlási árokból tér a v. facialishoz a v. faciei profunda s. v. reflexa. A tuber maxillare tájékán és az ékszájpadlási árokban lóban vénás tágulatot, sinus v. faciei profundae, kérődzőkben fonatot, plexus v. faciei profundae, képez. A fossa pterygopalatinában fölveszi az a. maxillaris azon artériáinak vénás vérét, amelyek a canalis alaris előtt erednek belőle [v. infraorbitalis, v. palatina descendens, plexus ophthalmicus (eq), r. anastomoticus cum v. ophthalmica externa ventrali (sus), r. anastomoticus cum v. temporali superficiali (ca)].

A v. palatina descendens három véna, a v. palatina major et minor és v. sphenopalatina, közös törzse.

A plexus ophthalmicus lóban a szemgödörben és a szemizmok fölött helyeződő vénafonat, amely a szemgolyó érhártyájának vénáit, vv. vorticosae, a sugártest vénáit, vv. ciliares, a kötőhártya vénáit, vv. conjunctivales, és a könnymirigy vénáját, v. lacrimalist, gyűjti össze. Ide tér a v. ethmoidalis externa, a v. malaris, a v. ophthalmica externa ventralis et dorsalis és a v. supraorbitalis is.

A v. faciei profunda sertésben és kutyában anasztomozál a v. opthalmica ventralisszal.

2. A r. anastomoticus cum v. buccali lóban a külső rágóizom és az állkapocs ága között terjedelmes tágulatot, sinus buccalis (haustrum venosum) alkot, anasztomozál a v. buccalisszal (ex v. maxillaris plexus pterygoideus).

3. A sinus v. transversae faciei az arcléc mentén, a rágóizmok felületén haladó, orsó alakú tágulatot alkotó ág, amely a v. facialisszal anasztomozál.

A két vénás öböl, valamint a v. faciei profunda a vénás véráramlás pumpaszerűen működő tágulatai (vénapumpa). Rágás közben a m. masseter a tágulatokban összegyűlt vért összehúzódásakor tovapréseli, elernyedéskor a tágulatok telődését segíti elő. Az egyirányú centrális véráramlást a periferikusan záródó billentyűk biztosítják.

V. maxillaris. Az állcsonti véna vastag ér, a fültőmirigyen halad, legtöbbször azonban annak állományába van ágyazva. A fül töve alatt, az állkapocs ága mögött cranialisan hajlik, majd a röpizom és az állkapocs ága között a koponya alapjához tér. Végső szakasza az ékszájpadlási árokba térő vénákat gyűjti össze.

A v. maxillaris vastagabb vénás törzsei a következők: v. sternocleidomastoidea sertésben és húsevőkben vastag ág, a fej-nyak-karizomból,

a v. glandularis húsevőkben az áll alatti nyálmirigyből,

a v. thyreoidea cranialis lóban a gége és a garat falából tér a v. maxillarishoz.

V. occipitalis (v. craniooccipitalis), nyakszirti véna. Lóban fejlett ér, a többi háziállatfajban a v. jugularis externába vagy internába tér, a tarkótájék vénáinak és a v. stylomastoideának (eq, sus) a vérét gyűjti össze.

A v. emissaria occipitalishoz és a v. vertebralishoz térő, anasztomozáló ágaival a koponyaüreg vénáival is összeköttetésben áll.

V. auricularis caudalis, hátulsó fülvéna. A fülkagyló tövében gyűjti össze a fülkagyló külső, domború felületén, elülső és hátulsó széle mentén haladó fülvénákat, a v. auricularis lateralis medialist et intermediát, valamint kérődzőkben a v. auricularis profundát. Hozzátérnek a fültőmirigy vénái, rr. parotidei és a v. stylomastoidea is kérődzőkben.

V. masseterica, a rágóizmok vénája. Az állkapocs ágának hátulsó szélén kilépő, vastag véna, amely sertésben és húsevőkben dorsalisan a plexus pterygoideusba vezet. Lóban és kérődzőkben a v. masseterica ventralis a rágóizom tapadása tájékán lép ki, és a v. maxillaris törzséhez tér.

A v. temporalis superficialis az állkapocs ágának hátulsó széle mögött, a halántéktájékról a v. maxillarisba vezető vastag véna. Az állkapocsízület alatt cranialisan tér hozzá a v. transversa faciei, amely az arcléc alatt a megfelelő artériát követve vénás öblöt, sinus v. transversae faciei, képez. Anasztomozál a v. facialisszal (lásd előbb). A halántéktájékon a v. auricularis rostralis tér hozzá, melynek egyik ága a külső hallójáratból eredő v. auricularis profunda. Ez utóbbi kérődzőkben a fülkagylótól eredő v. auricularis medialist is felveszi. Kérődzőkben a halántékárokban cranialisan a v. palpebralis superior, caudalisan a szarvcsaptól a v. cornualis tér hozzá. Belőle ered a viszonylag vastag v. ophthalmica externa dorsalis is.

A plexus pterygoideus az ékcsonton, az ékszájpadlási árokban elhelyeződő vénafonat, amely ágakat kap a garat falából, illetve a plexus pharyngeusból. A kemény szájpadlás nyálkahártyája alatti vénafonat, plexus palatinus, ágai, vv. palatinae, elölről és a foramen mandibulaeből kilépő v. alveolaris mandibularis, a belső rágóizmot átfúrva, ventralisan tér hozzá. Az állkapocs ága és a rágóizom között vénás öblöt képező v. buccalis lóban szintén oda nyílik. Ágakat kap a halántékárokból, v. temporalis profunda, a belső rágóizomból, vv. pterygoideae, az állkapocsízülettől, vv. articulares temporomandibulares. Húsevőkben, sertésben ez utóbbit a v. masseterica veszi fel.

A plexus ophthalmicus (Ru, Ca), illetve sinus ophthalmicus (sus; malacban vérvétel helye) a szemgolyót és pólyáit lateralisan és dorsalisan fedi, szintén a plexus pterygoideus ága, lóban a v. maxillarisba, kérődzőkben a v. temporalis superficialisba tér. A fonat a könnymirigy vénáját, v. lacrimalis, a szemgolyó érhártyájának ereit, vv. vorticosae, a sugártest ereit, vv. ciliares, a foramen ethmoidaléből hozzátérő v. ethmoidalis externa a szembolti tájékról a foramen supraorbitalén át idetérő v. supraorbitalis, a belső szemzúgból, és a v. palpebrae tertiaet felvevő v. malaris vérét, gyűjti össze.

Az elülső végtag vénái, venae membri thoracici

Az elülső végtag vénarendszere kettős: mély és felületes vénarendszert különböztetünk meg. Az elülső végtag mélyvénái az artériákat követik; törzsük a v. axillaris, amely a v. subclavia útján a v. cava cranialisba vezet. A végtag felületes vagy bőrvénáit a v. cephalica gyűjti öszsze, amely a v. jugularisba nyílik.

413. ábra - Az elülső végtag vénái a lábtő tájékáig (vázlatos rajz, Badawi–Münster–Wilkens szerint)

Az elülső végtag vénái a lábtő tájékáig (vázlatos rajz, Badawi–Münster–Wilkens szerint)


1. v. brachiocephalica, 2. v. subclavia, 3. v. axillaris, 4. v. thoracica externa, 5. v. thoracica lateralis, 6. v. thoracica superficialis, 7. v. suprascapularis, 7’. r. suprascapularis, 8. v. subscapularis, 9. v. circumflexa humeri caudalis, 10. v. collateralis radialis, 10’. anastomosis a 16-tal, 11. anastomosis a 10-zel (sus), 12. v. circumflexa scapulae, 13. v. thoracodorsalis, 14. v. circumflexa humeri cranialis, 15. v. brachialis, 16. v. profunda barchii, 17. v. bicipitalis, 18. v. collateralis ulnaris, 19. v. brachialis superficialis, 20. v. transversa cubiti, 21. v. interossea communis, 22. v. ulnaris (Ca), 23. v. interossea cranialis, 24. v. interossea caudalis, 25. r. interosseus, 26. r. carpeus dorsalis a 23-tól, 27. r. carpeus palmaris a 24-től, ill. a 25-től (bo), 28. r. palmaris, 29. r. profundus, 30. r. superficialis, 31. v. mediana, 32. v. profunda antebrachii, 33. v. radialis, 33’. v. radialis proximalis, lóban a r. palmarisszal, 34. r. profundus a 33-tól, 29. és 34. arcus palmaris profundus, 35. r. superficialis a 33-tól, 36. vv. metacarpae palmares, 37. v. jugularis externa, 38. v. cervicalis superficialis, 39. r. ascendens, 40. r. acromialis, 41. r. praescapularis, 42. anastomosis a 45-tel (bo), 42’. v. cephalica, 43. v. omobrachialis, 44. v. axillobrachialis, 44’. anastomosis a v. cephalica és az v. axillaris proximalis ágai között (sus), 45. v. mediana cubiti, 46. v. cephalica accessoria (sus) mint medialis és lateralis véna

A hónalji véna, vena axillaris

A hónalji véna a kulcscsontalatti véna, a v. subclavia, elülső végtaghoz térő szakasza, amely az első borda előtt és a m. scalenus mögött az a. axillarist ventralisan követve, a vállízület medialis felületéhez tér. A vállízület mögött a lapocka caudalis szélét követő v. subscapularis tér hozzá. A könyökízület felé irányuló szakasza, a karvéna, a v. brachialis, amely néha kettős, a megfelelő artériát követve a könyökízület alatt a középvénába, v. mediana, folytatódik. Ágai a végtag artériáit követik.

A v. axillaris ágai:

v. thoracica externa,

v. thoracica superficialis (bo),

v. thoracica lateralis (Ca, sus),

v. suprascapularis (Un),

v. subscapularis,

v. thoracodorsalis,

v. axillobrachialis (ca),

v. circumflexa humeri cranialis (eq, sus, Ca).

A v. thoracica externa a szegyizmok vénáit gyűjti össze.

A v. thoracica superficialis(bo) lóban mint sarkantyúér a v. thoracodorsalis ága, amely felveszi a hasfalról jövő v. epigastrica cranialis superficialist is.

A v. thoracica lateralis az a. thoracica externát követő véna, a mély szegyizom lateralis szélén, vízszintesen halad, a bőr alatt jól előtűnik; a hasfal bőrizmaiból, a bordaközi izmokból, és a szegyizmokból gyűjti össze a vért.

A v. suprascapularis a patásokon fejlődött ki.

A v. subscapularis és ágai a hasonló nevű artériákat követik. A v. circumflexa humeri cranialis et caudalis az artériák mellett haladnak, a vállízületet övezik.

A v. thoracodorsalis hosszú, hátra és felfelé irányuló véna, a m. teres major mögött halad, a hasonló nevű artéria és ideg kíséretében. Lóban egyik ága a v. thoracica superficialis, amely a széles hátizom és a nagy bőrizom vénáit gyűjti össze. Ide nyílik a v. epigastrica cranialis superficialis is.

A v. axillobrachialis kutyában található véna, a kar dorsolateralis felületén halad, a többi háziállatban a v. cephalica helyettesíti.

A v. circumflexa humeri cranialis lóban, sertésben és kutyában a megfelelő artériát követi.

Vena brachialis, karvéna. Gyakran kettős, az artériát közrefogja.

Ágai az artériákat kísérik, ezen túlmenően hozzá tér a v. mediana cubiti, amely a könyökízület dorsalis hajlítófelületén át a dorsolateralis felületre tér és anasztomozál a v. cephalicával. Ágai az artériáknak megfelelő területről gyűjtik össze a vénás vért.

A v. brachialis ágai:

v. profunda brachii,

v. collateralis radialis (eq, bo, ov),

v. bicipitalis (eq, sus, ca),

v. collateralis ulnaris,

v. brachialis superficialis (Ca),

v. transversa cubiti,

v. interossea communis,

v. ulnaris (sus, Ca),

v. interossea cranialis,

v. interossea caudalis,

v. interossea cranialis (fe),

v. interossea caudalis (fe).

A v. brachialis superficialis húsevőkben található felületes véna, a kar és az alkar dorsalis felületének vénáit gyűjti össze.

Vena mediana, középvéna, ágai az artériák mentén haladnak, és állatfajonként eltérő módon ágazódnak el.

A v. mediana ágai:

r. palmaris,

r. superficialis (v. digitalis palmaris communis III),

v. digitalis (palmaris propria III. lateralis),

v. coronalis,

arcus terminalis,

r. profundus,

v. radialis,

arcus palmaris profundus,

vv. metacarpeae palmares II. et III.,

arcus palmaris profundus distalis,

r. palmaris superficialis,

v. digitalis palmaris comm II.,

v. digitalis (palmaris propria III.) medialis,

v. coronalis.

Kérődzők

v. profunda antebrachii,

v. radialis,

r. superficialis,

r. carpeus dorsalis,

rete carpi dorsale,

v. metacarpea dorsalis III.,

arcus palmaris profundus,

vv. metacarpeae palmares IIIV.,

arcus palmaris profundus distalis,

r. perforans distalis III.,

v. digitalis palmaris communis II.,

v. digitalis palmaris propria II. axialis,

v. digitalis palmaris propria III. abaxialis,

v. digitalis palmaris communis IV.,

v. digitalis palmaris propria IV. abaxialis,

v. digitalis palmaris propria V. axialis,

v. digitalis palmaris communis III.,

v. interdigitalis,

vv. digitales palmares propriae III. et IV. axiales,

v. coronalis.

Sertés

v. radialis,

arcus palmaris profundus,

vv. metacarpeae palmares IIIV.,

r. perforans proximalis,

v. metacarpea dorsalis,

arcus palmaris superficialis,

vv. digitales palmares communes IIIV.,

rr. palmares phalangium proximalium,

v. interdigitalis,

rr. dorsales phalangium proximalium,

vv. digitales palmares propriae.

Húsevők

v. profunda antebrachii,

v. radialis,

r. carpeus dorsalis rete carpi dorsale,

vv. metacarpeae dorsales IIV.,

arcus palmaris profundus,

vv. metacarpeae palmares I–IV,

arcus palmaris superficialis,

vv. digitales palmares communes IIV.,

v. interdigitalis,

vv. digitales palmares propriae.

Vena cephalica (humeri; JNA). Az oldalsó szügybarázdában haladó bőr alatti véna, amely a torkolati barázda hátulsó végén a torkolati árokban a mellkas bejárata közelében a v. jugularis externába vezet. Az oldalsó szügybarázdából a kar dorsalis felületén át a könyökhajlatig követhető, itt a v. mediana cubiti nevű harántága útján a v. brachialisszal anasztomozál. Az alkar medialis felületére folytatódó ága, a v. cephalica antebrachii (JNA), a planum cutaneum antebrachii elülső széle mentén kitapintható, vastag ér. Kutyában vérvétel, injekcióbeadás céljára felhasználható. Vele párhuzamosan az alkar dorsolateralis felületén a v. cephalica accessoria (v. salvatella) a carpustól tér hozzá, és a könyökízület közelében találkozik vele. A v. cephalica antebrachii gyűjti össze a dorsalis ujjvénák, vv. digitales dorsales communes II–IV., vérét kérődzőkben, sertésben és húsevőkben.

A hátulsó üresvéna, vena cava caudalis

A hátulsó üresvéna törzse a máj, közvetve a lép, a bélcső, a vesék, a nemi mirigyek és a hasfal vénáit gyűjti össze. Végágai a hátulsó végtag és a medence vénáinak közös törzse. Hosszú, vastag vénatörzs, mellkasi és hasi szakasza, pars thoracica, pars abdominalis, különíthető el. A szív jobb pitvarába nyílik, billentyűje nincs. Lefutásában nem követi az aortát. A jobb pitvar hátulsó falától a rekeszig a hátulsó gátor jobb oldalán helyeződő redőben, plica venae cavae caudalis, halad; a mellüregben nincsenek ágai. A foramen venae cavaen át lép a hasüregbe. Hasi szakasza ettől caudodorsalisan a máj rekeszi felületén levő félárokban, fossa venae cavae caudalis, halad a máj tompa széléhez, kérődzőkben a máj állománya részben övezi. Fala itt szorosan összefügg a rekeszizommal, itt nyílnak bele a májvénák, vv. hepaticae. A máj tompa szélén a rekesz jobb szárához is hozzánő. Az első és második ágyékcsigolyáktól kezdődően az ágyékizmok alatt, az aortától jobbra, az utolsó előtti ágyékcsigolyáig követhető.

A hátulsó üresvéna hasi szakasza tehát a hasi aorta páros ágainak vénás vérét gyűjti össze az utolsó előtti ágyékcsigolyáig, amely alatt villaszerűen két ágra, vv. iliacae communes, oszlik. Ez a rövid, vaskos véna a medence bejáratában a medence vénáit összegyűjtő belső csípővénák, vv. iliacae internae, és a hátulsó végtagok vénás vérét szállító külső csípővénák, vv. iliacae externae, közös törzse. Házinyúlban a hátulsó üresvéna az aorta végágaihoz hasonló ágakra, v. iliaca externa és interna, oszlik.

A v. cava caudalis ágai:

vv. phrenicae,

v. abdominalis cranialis (sus, Ca),

vv. lumbales,

vv. hepaticae,

vv. renales,

vv. suprarenales,

v. testicularis dextra et sinistra s. v. ovarica dextra et sinistra,

v. circumflexa ilium profunda (Ca),

v. iliaca communis,

v. iliaca externa,

v. iliaca interna.

1. A vv. phrenicae a foramen venae cavaeban, a rekeszizom mellüregi (vv. phrenicae craniales) vagy hasüregi (v. phrenica caudalis) felületéről a hátulsó üresvénába lépő páros ág. A rekeszizom corona muscularisából eredő vénákat gyűjti össze. Lóban anasztomozál a v. thoracica internával. Húsevőkben a mellékveséktől hozzátérő ágakat, rr. suprarenales, is felveszi.

2. A v. abdominalis cranialis az oldalsó hasfal vénája. Sertésben a jobb oldali a hátulsó üresvéna, a bal oldali a vesevéna ága. Húsevőkben a v. phrenica caudalisba vezet.

3. A vv. lumbales a hasonló nevű artériákat követő 46 pár véna. R. dorsalisa az ágyéktájéki epaxonalis izmokból, a v. intervertebralis, pedig a csigolya közötti lyukon át a gerincvelő és burkainak vénáiból gyűjti össze a vért.

4. Vv. hepaticae, májvénák. Lóban, húsevőkben 31 nagyobb és 57 kisebb véna. A májartéria és a verőceér vérét vezeti a hátulsó üresvénába. Az egyes májlebenyekből vaskosabb törzsek lépnek a hátulsó üresvénába. Ezek: a v. hepatica dextra, media et sinistra.

5. Vv. renales, vesevénák. Páros, vastag vénatörzsek, amelyek a vese köldökén kilépő lebenyvénákat, vv. interlobulares, gyűjtik össze. Lóban az első ágyékcsigolyák tájékán, derékszögben nyílnak a hátulsó üresvénába. A jobb oldali vesevéna valamivel előbbre helyeződik, a bal oldali pedig hosszabb, és ventralisan keresztezi az aortát. Lóban és kérődzőkben a mellékveséből vékony ág, r. suprarenalis caudalis, vezet hozzá. Húsevőkben a nemi mirigyekből eredő bal oldali v. ovarica sinistra, illetve v. testicularis sinistra, szintén a bal vese vénájába vezet.

6. A vv. suprarenales, a mellékvese vénái, lóban és szarvasmarhában a v. cava caudalis önálló ágai.

7. A vv. testicularis dextra et sinistra hímneműekben a hasonló nevű artériákat kísérő vénák, a plica vasculosában a lágyékcsatornán át a hereborékban a heréktől követhetők. A here fölötti szakasza fonatot, plexus pampiniformis, képez, amely a kanyargó lefutású artériát repkényfonatszerűen körülfogja. A bal oldali szarvasmarhában és juhban a v. iliaca communis, húsevőkben a bal vesevéna ága. A bal oldali kecskében, a jobb oldali pedig szarvasmarhában és juhban a v. vesicalis cranialist is felveszi.

8. A v. ovarica dextra et sinistra, nőneműekben a petefészek függesztő szalagjában az azonos nevű artériát övezi, és a petefészek fölötti szakaszán plexus ovaricust képez. A bal oldali szarvasmarhában és juhban a v. iliaca communis, húsevőkben a bal vesevéna ága.

9. A v. circumflexa ilium profunda húsevőkben az ágyék epaxonális izmainak, valamint az ágyékizmoknak és a hátulsó hasfalnak a vénáit gyűjti össze, a v. cava caudalisba vezet.

414. ábra - A verőceér ágai lóban

A verőceér ágai lóban


A hátulsó végtag és a medence vénái

A közös csípővéna, vena iliaca communis

A közös csípővéna két vastag, rövid vénatörzs. Az ágyékizmokon helyeződik, a promontorium magasságában. Az utolsó előtti ágyékcsigolya síkjában külső csípővénára, v. iliaca externa, és belső csípővénára, v. iliaca interna, oszlik. A közös törzs a következő vénákat veszi fel:

a v. lumbalis lóban az V. esetleg a VI., marhában sertésben a VI, húsevőkben a VII., ágyéki vénát,

a v. circumflexa ilium profunda lóban, kérődzőkben és sertésben a v. iliaca communis ága,

a v. iliolumbalis, csupán lóban ered a közös csípővénából, a többi háziállatban a belső csípővéna ága (lásd később),

a v. sacralis mediana, keresztcsonti véna, a farokvéna, v. caudalis mediana, vénás vére szintén a közös csípővénába jut. Ez utóbbi szarvasmarhában a vérvétel helye.

A külső csípővéna, vena iliaca externa

A külső csípővéna, a v. iliaca communis lateralis ága, a medence bejárata előtt ered. A linea terminalis mentén a combgyűrűhöz tér, majd a hasüregből a combcsatornába lép, és itt mint combvéna, v. femoralis, a fossa ovalison át a combcsatornából a térdalji tájékra jut, ahol mint v. poplitea, két vastag vénára, az elülső és hátulsó sípvénára, v. tibialis cranialis et caudalis, ágazódik szét. A külső csípővéna nem felel meg teljesen a hasonló nevű artériának. A hátulsó végtagon is van felületes és mély vénarendszer. A felületes vénarendszer törzse medialisan a vena saphena magna, rózsaér, lateralisan pedig a v. saphena parva, kis rózsaér.

A v. iliaca externa ágai:

v. abdominalis caudalis (Ca),

v. ductus deferentis (eq, sus),

v. uterina (eq, sus),

v. iliacofemoralis (eq),

v. obturatoria (eq),

v. circumflexa femoris caudalis (eq, sus, Ca),

v. profunda femoris,

v. pudendoepigastrica (Ca).

415. ábra - A medence és szerveinek vénái

A medence és szerveinek vénái


1. v. cava caudalis, 2. v. sacralis mediana, 3. v. iliaca communis, 4. v. circumflexa ilium profunda, 5. v. iliaca externa, 6. v. obturatoria, 7. v. iliacofemoralis, 8. v. abdominalis caudalis, 9. v. profunda femoris, 10. v. pudendoepigastrica, 11. v. femoralis, 12. v. iliaca interna, 13. v. ductus deferentis (eq, sus), v. uterina (sus) ex. v. ovarica (eq, bo), 14. v. iliolumbalis, 15. v. glutaea cranialis, 16. v. prostatica s. v. vaginalis, 16’. v. vaginalis accessoria, 17. r. ductus deferentis vagy v. ductus deferentis (bo, Ca) vagy r. uterinus vagy v. uterina v. vesicalis caudalisszal (Ca), 18. v. rectalis media, 19. v. caudalis lateralis superficialis, 20. v. glutaea caudalis, 21. v. perinealis dorsalis, 22. v. pudenda interna, 23. v. rectalis caudalis, 24. v. perinealis ventralis, 25. v. penis (v. clitoridis), 26. v. penis media (v. clitoridis media)

A v. abdominalis caudalis húsevőkben a medence bejárata előtt a hasfal lágyéktáji vénáit gyűjti össze.

A v. ductus deferentis az ondóvezető vénája, amely annak redőjében halad. Kérődzőkben és húsevőkben a v. prostatica ága.

A v. uterina a méh falának vénáit gyűjti össze a széles méhszalagban, sertésben a v. vesicalis cranialist is felveszi. Szarvasmarhában a v. iliaca interna, húsevőkben a v. vaginalis ága.

A v. iliacofemoralis lóban a m. iliopsoas, a m. glutaeus superficialis, medius et profundus és a csípőízület vénáinak a vérét gyűjti össze. A többi háziállatban ennek megfelelő véna a v. circumflexa femoris lateralis.

A v. obturatoria (eq) a csípőcsont medialis felületén, a hasonló nevű artéria kíséretében található. A foramen obturatum külső felületén a combközelítő izmok vénáit, lóban a v. penis mediát és a v. clitoridis mediát veszi fel (lásd előbb).

A v. profunda femoris vastag, erős véna, a combgyűrű tájékán tér a külső csípővénába; a v. circumflexa femoris medialis és a v. pudendoepigastrica vénás vérét gyűjti össze; ez utóbbi húsevőkben külön nyílik a külső csípővénába. További ágai az artériákat követik.

A v. pudendoepigastrica két, kérődzőkben három vénát vesz fel. Egyik a v. epigastrica caudalis, amely az alsó hasfal és a herezacskó [v. cremasterica (Ru)], a másik a v. pudenda externa, amely a külső nemi szervek vénáit [v. scrotalis cranialis, v. labialis cranialis, v. epigastrica caudalis superficialis, v. penis cranialis (eq); v. vesicalis media (fe)], gyűjti össze. Harmadik ága kérődzőkben a v. abdominalis caudalis, az oldalsó hasfal vénáinak közös törzse.

A v. circumflexa femoris medialis a v. profunda femoris legvastagabb végága, a comb medialis felületéről, a combcsatorna felől tér a külső csípővénába. A combközelítő izmok vénáit gyűjti össze. Kérődzőkben és sertésben hozzátér a v. saphena lateralis s. parva, amely a szár és a csánk lateralis felületén, a bőr alatt felkereshető. Törzse a térdalji tájékon az ülőbarázdában, a m. biceps femoris és a m. semitendinosus között tér a belső körülhajló combvénához. A csánkon két ág, r. cranialis et caudalis, egyesüléséből keletkezik; a r. cranialis a metatarsus dorsalis felületén haladó vv. digitales dorsales communes II–IV. (bo, su), III–IV. (ov, cap) vénás vérét gyűjtik össze. Továbbfolytatódó része a v. coronalis és a saját ujjvénák, vv. digitales dorsales propriae, vérét gyűjti össze. A r. caudalis a csánkízület dorsalis felületén mint r. anastomoticus cum v. saphena medialis s. magna egyesül a rózsaérrel.

A combvéna, vena femoralis

A combvéna a combcsatornában haladó mély vénatörzs, mely a combgyűrűn át tér a külső csípővénába. A combgyűrű közelében, a medialis combpólya alatt felületesen helyeződik. (E helyen kísérlet, beavatkozás céljára felhasználható.)

A v. femoralis ágai:

v. circumflexa ilium superficialis (ca),

v. circumflexa femoris lateralis,

v. caudalis femoris proximalis (Ca),

v. saphena medialis s. magna,

v. genus descendens,

v. caudalis femoris (eq),

v. caudalis femoris media (Ca),

v. caudalis femoris distalis (Ca),

vv. caudales femoris (Ru, sus).

A v. circumflexa ilium superficialis kutyában a hasonló nevű artériát kíséri.

A v. circumflexa femoris lateralis, a külső körülhajló combvéna, lóban rendszerint kettős; a négyfejű combizom és a combpólya feszítőjének vénái vezetnek hozzá. Anasztomozál a belső körülhajló combvénával.

A v. caudalis femoris (eq), illetve vv. caudales femoris (Ru, sus) és a v. caudalis femoris proximalis, media et distalis (Ca) a hátulsó farizmok és a lábikraizom vénáinak vérét gyűjtik össze, a hasonló nevű artériákat követik.

A v. saphena medialis s. magna, a rózsaér vagy rózsavéna, a combcsatorna alsó végén kilép a combcsatornából, a bőr alatt felületesen, a térdízület medialis oldalán tapintható. Vérvétel céljából itt fölkereshető. A térdízület alatt két ágból szedődik össze.

A r. cranialis lóban a planum cutaneum tibiae elülső széle mentén, a csánkon dorsolateralisan, majd a metatarsus dorsomedialis felületén mint v. digitalis dorsalis communis tapintható ki. Sertésben a r. cranialis medialis és lateralis ágból szedődik össze. A húsevők közül kutyában a v. tarsea medialis, macskában az ujj saját vénáit felvevő v. digitalis dorsalis communis II. társul hozzá. Kérődzőkben a r. cranialis hiányzik.

A r. caudalis húsevők kivételével két ágból, a v. plantaris medialisból és lateralisból származó vért gyűjti össze. A v. plantaris medialis mély ága, a r. profundus, az ujjhajlító izmok vénáit gyűjti össze. A felületes ág, a r. superficialis, mint vv. digitales plantares communes II–IV. (sus), illetve II–III. (eq, Ru), az ujjhajlító inak két széle mentén haladnak. Az ujjak saját axialis és abaxialis vénáit gyűjtik öszsze (v. digitalis propria axialis et abaxialis).

A v. plantaris lateralis arcus plantaris profundust képez, amely a metatarsalis vénákat, v. metatarsea plantaris II–IV. (Ru, sus), illetve II–III. (eq), gyűjti össze. Kérődzőkben az utóbbi vénák a csüdízület fölött arcus plantaris profundus distalist képeznek, amely r. perforans distalis III.-t bocsát a csüdízület dorsalis felületére; ágai: vv. digitales plantares communes IV.; szarvasmarhában az ujjak saját vénáit, vv. digitales plantares propriae, veszi fel és közvetíti a v. plantaris lateralisba. Sertésben a plantaris metatarsalis vénák a vv. metatarseae dorsales II–IV.-et felvevő rr. perforantes proximales II–IV. és a r. perforans distalis III. vénás vérét is összegyűjtik.

Lóban a v. plantaris lateralis arcus plantaris profundusra és r. superficialisra oszlik. Az előbbibe vezető v. metatarseae plantares II–III. a csüdízület fölött arcus plantaris profundus distalist képez. A r. superficialis tulajdonképpen a közös ujjvéna, a v. digitalis plantaris communis III., amely a hasonló nevű artériát kíséri és a v. digitalis lateralist veszi fel.

Húsevőkben a v. saphena r. caudalisa vékony, csupán macskában vesz fel egy ágat, a v. plantaris mediát. Az ujjak vénáinak vérét viszont a v. caudalis femoris distalisba térő vena saphena lateralis s. parva gyűjti össze. A v. saphena parva a fossa ovalisból az ülőbarázda alsó szakaszában a bőr alá lép, majd a szár és a csánk lateralis felületén a bőr alatt, jól tapinthatóan (vérvétel, injekciózás helye kutyában) halad. A többi háziállatfajokhoz hasonlóan két ága, r. cranialis et r. caudalis, van.

A r. cranialis anasztomozál a v. saphena magnával, majd felveszi a v. digitalis dorsalis V. abaxialist (ca), v. tarsea lateralist (ca), és kutyában az arcus dorsalis superficialisban egyesülő v. digitalis dorsalis II. abaxialist, a vv. digitales dorsales communes II–IV.-t, amelyek a dorsalis saját ujjvénák vérét gyűjtik össze. Macskában a vv. digitales dorsales communes III. et IV. is ide tér, amely a dorsalis saját vénák közös törzse.

A r. caudalis szintén anasztomozál a rózsaérrel; a csánkízület alatt levő arcus plantaris profundusa a vv. metatarsea plantares IIIV. vérét gyűjti össze. A csüdízület fölötti arcus plantaris superficialisa macskában a IIV. ujj axialis, kutyában a IIIV. ujj közös plantaris vénáit veszi fel.

A térdalji véna, vena poplitea

A térdízület caudalis felületén, az ízületi tokon az artériával együtt haladó, rövid vénatörzs a v. femoralis továbbfolytatódó szakasza, a térdízület vénái, vv. genus, térnek hozzá. Két ágra, v. tibialis cranialis és v. tibialis caudalis, oszlik.

A v. tibialis cranialis a vastagabb, amely a szárkapocs feje alatt kb. 2 cm-re a szár dorsolateralis felületére tér. Innen a csánk dorsolateralis felületéig követhető, ahol lóban, kérődzőkben, húsevőkben mint v. dorsalis pedis halad át, és lóban, valamint kérődzőkben a canalis tarsin át hozzátérő v. tarsea perforanst, valamint a v. metatarsea dorsalis II.-t (eq), illetve III.-t (Ru), veszi fel. A v. tarsea perforans a metatarsus plantaris felületén, az ujjhajlító inak két oldalán haladó mély metatarsalis vénák vérét gyűjti össze. A v. dorsalis pedis ágai a v. tarsea lateralis et medialis (sus, fe), a v. tarsea perforans distalis (sus) a v. metatarsea dorsalis III. (sus) és az arcus profundus (Ca). Utóbbi a dorsalis metatarsalis IIIV. (Ca), illetve II., (III.), IV. (fe) vénákat gyűjti össze.

A v. tibialis caudalis gyenge ér, ló kivételével a rózsaérrel anasztomozál, a v. malleolaris caudalist veszi fel.

A belső csípővéna, vena iliaca interna

A belső csípővéna a medenceüregi szervek, valamint a medenceüreg falának vénás vérét gyűjti össze. A végágak közül ez a vékonyabb, az artériának megfelelő egyes területek vénái ugyanis a közös csípővénába is vezetnek. Fali és zsigeri ágai vannak; lóban ennek megfelelően fali és a zsigeri törzs fejlődött ki, ezzel szemben a többi háziállatfajban egy közös törzsből, váltakozva erednek a fali és a zsigeri ágak. A vénarendszerben nincsen v. umbilicalis.

416. ábra - A hátulsó végtag vénái a csánk tájékáig (vázlatos rajz, Badawi–Münster–Wilkens szerint)

A hátulsó végtag vénái a csánk tájékáig (vázlatos rajz, Badawi–Münster–Wilkens szerint)


1. v. cava caudalis, 2. v. sacralis mediana, 3. v. iliaca communis, 4. v. circumflexa ilium profunda, 5. v. iliaca interna, 6. v. iliolumbalis, 7. v. obturatoria, 8. v. glutaea cranialis, 9. v. caudalis lateralis superficialis, 10. v. pudenda interna, 11. v. glutaea caudalis, 12. v. iliaca externa, 13. v. abdominalis caudalis, 14. v. pudendoepigastrica, 15. v. epigastrica caudalis, 16. v. pudenda externa, 17. v. profunda femoris, 18. v. circumflexa femoris medialis, 18’. r. descendens, 19. v. femoralis, 20. v. circumflexa ilium superficialis, 21. v. circumflexa femoris lateralis, 22. r. ascendens, 22’. v. iliacofemoralis (eq), 23. r. descendens a 21-ből, 24. v. saphena medialis, 25. r. cranialis, 26. r. caudalis, 27. a 26. ága, 28. v. plantaris lateralis, 29. r. profundus, 30. r. superficialis, 31. v. plantaris medialis, 29–32. arcus plantaris profundus, 32. r. profundus, 33. r. superficialis, 34. vv. metatarseae plantares, 35. v. genus descendens, 36. v. caudalis femoris distalis, 37. v. comitans n. tibialis, 38. v. saphena lateralis, 39. r. cranialis, 40. r. caudalis, 41. r. anastomoticus cum v. saphena mediali, 42. v. poplitea, 43. v. tibialis caudalis, 44. r. anastomoticus cum v. saphena, 45. v. malleolaris caudalis lateralis, 46. v. interossea cruris, 46’. r. interosseus s. perforans, 47. v. tibialis cranialis, 48. v. dorsalis pedis, 49. v. tarsea perforans proximalis, 50. v. tarsea perforans distalis, 51. arcus dorsalis profundus, 52. vv. metatarseae dorsales, 53. r. perforans proximalis II., 53’. r. perforans proximalis IV.

A v. iliaca interna ágai:

v. glutaea caudalis,

v. glutaea cranialis,

rr. sacrales,

v. caudalis (coccygea) mediana,

v. caudalis (coccygea) ventrolateralis,

v. pudenda interna,

v. prostatica,

v. vaginalis,

v. perinaealis ventralis,

v. penis,

v. clitoridis.

Sertés

v. iliolumbalis,

v. glutaea cranialis,

v. prostatica,

v. vaginalis,

v. obturatoria,

v. glutaea caudalis,

v. pudenda interna,

v. perinaealis ventralis,

v. penis,

v. clitoridis.

Kérődzők

v. uterina (bo),

v. iliolumbalis,

v. glutaea cranialis,

v. obturatoria,

v. prostatica,

v. vaginalis,

r. uterinus,

v. rectalis media,

v. perinaealis dorsalis,

v. glutaea caudalis,

v. pudenda interna,

v. rectalis caudalis (bo, masc, ov),

v. vestibularis (bo),

v. perinaealis ventralis,

v. penis,

v. clitoridis.

Húsevők

v. iliolumbalis,

v. obturatoria,

v. prostatica,

v. ductus deferentis,

v. rectalis media,

v. vaginalis,

v. uterina,

v. rectalis media,

v. glutaea cranialis,

v. caudalis (coccygea) lateralis,

v. glutaea caudalis,

v. pudenda interna,

v. perinaealis ventralis,

v. penis,

v. clitoridis.

417. ábra - A medence és a jobb hátulsó végtag vénái lóban

A medence és a jobb hátulsó végtag vénái lóban


A v. iliolumbalis a külső csípőszöglettől a csípőcsont szárnyának medencei felületén át tér a belső csípővénába; az ágyék és a farizmok vénáit gyűjti össze. Sertésben és húsevőkben a belső csípővéna első, kérődzőkben a második ága. Lóban a közös csípővéna harmadik ága.

A v. obturatoria a combközelítő izmok és ménben a penis egy kisebb vénáját, v. penis media, kancában a clitoris vénáját, v. clitoridis media, gyűjti össze, és a foramen obturatumon át a belső, lóban a külső csípővénába vezeti. Kérődzőkben a belső csípővéna negyedik, sertésben ötödik, húsevőkben második ága.

A v. uterina, a méhszarvak vénáit gyűjti össze, marhában a belső csípővéna első ága, húsevőkben a v. vaginalis, lóban és sertésben a külső csípővéna második ága.

A v. prostatica hím állatokban a végbél középső vénája, a járulékos nemi mirigyek, az ondóvezető, valamint a húgyhólyag vénáját vezeti a belső csípővénába.

A v. vaginalis nőneműekben a végbél középső vénáját, a méh és a húgyhólyag, valamint a húgycső vénáit gyűjti össze.

A v. glutaea cranialis, a v. glutaea caudalis, a v. caudalis lateralis (Ca) a hasonló nevű artériákat kíséri.

A v. pudenda interna a húgycső, v. urethralis, a gáttájék, v. perinaealis ventralis, a penis, v. penis, illetve a csikló, v. clitoridis, szarvasmarhában és juhban a végbél, v. rectalis caudalis, szarvasmarhában a hüvelytornác, v. vestibularis, vénáinak vérét gyűjti össze. Az arcus ischiadicus tájékától a medence oldalán tér a v. iliaca internába. Lóban a v. prostatica és a v. vaginalis is hozzátér.

A verőceér, vena portae

A verőceér (kapuvisszér) vastag, páratlan vénatörzs, a máj funkcionális ere (vas publicum). A gyomor, a bélcső (végső szakaszának kivételével), a hasnyálmirigy, a lép és a máj kapillárishálózatának vénás vérét, vagyis a hasi aorta páratlan ágainak megfelelő vénás vért vezeti a májba. Ott hajszálér-hálózatra oszlik (vénás csodarece), amelyből a májvénák, vv. hepaticae, vezetik a vért a hátulsó üresvénába; ezáltal az ún. portalis vérkört alkotja.

A verőceér négy nagy vénatörzs egyesüléséből keletkezik. Ezek: 1. a v. gastroduodenalis, 2. a v. lienalis, 3. a v. mesenterica cranialis és 4. a v. mesenterica caudalis. A négy törzs és a verőceérbe vezető kisebb vénák a verőceér külső gyökerei. A nagyvénák beszájadzásánál vénabillentyűk vannak. A verőceér a máj kapujában elágazódik, és a máj lebenyeibe lép. A májlebenykéket övező ágaiba nyílnak az arteria hepatica kapillarisaiból összeszedődő vénák. Ezek alkotják a verőceér belső gyökereit. A májnak tehát funkcionális és tápláló vérkeringése van, amelynek odavezető rendszere kettős (verőceér, májartéria), elvezető rendszere egységes (májvénák). A máj tápláló, nutritív ere az a. hepatica (ex. a. coeliaca).

V. gastroduodenalis. Az aorta szomszédságában haladó v. gastrica dextra, a v. gastroepiploica dextra és a v. pancreaticoduodenalis cranialis egyesüléséből jön létre.

V. lienalis. A lépartériának és az a. coeliacának megfelelő ágakat gyűjti össze. A lép köldökétől a plica gastrolienalison át a pancreas bal lebenyének végén tér a verőceérhez. Emögött caudalisan az elülső bélfodri gyökérben a v. mesenterica cranialis halad, amely a bélcső vénáit gyűjti össze. Majd az elülső bélfodri artéria mögött a v. mesenterica caudalis helyeződik a hátulsó bélfodri gyökérben, amely az aorta és a hátulsó üresvéna alatt, a medence felől tér a v. portaeba.

1. A v. gastroduodenalis ágai:

v. gastrica dextra,

v. gastroepiploica dextra,

v. pancreaticoduodenalis cranialis.

2. A v. lienalis ágai:

vv. pancreaticae,

v. gastrica sinistra (sus, Ca),

vv. diverticuli (sus),

v. gastrica visceralis (eq),

rr. pancreatici,

vv. gastricae breves (eq, sus, Ca),

v. gastroepiploica sinistra (eq, sus, Ca),

r. epiploicus (Ru),

v. ruminalis dextra (Ru),

r. collateralis,

v. reticularis (Ru),

v. ruminalis sinistra (Ru),

v. oesophagea caudalis,

v. gastrica sinistra (Ru),

v. gastroepiploica sinistra.

3. A v. mesenterica cranialis ágai:

v. pancreaticoduodenalis caudalis,

vv. jejunales,

r. collateralis (bo),

vv. ilei,

v. ileocolica,

r. colicus,

rr. colici,

vv. colicae dextrae,

v. caecalis,

v. caecalis medialis (eq),

v. caecalis lateralis (eq),

v. colica dextra,

v. colica media (Ca, sus).

4. A v. mesenterica caudalis ágai:

v. colica media (Ru, eq),

v. colica sinistra vv. sigmoideae,

v. rectalis cranialis.

A verőceér törzse a v. mesenterica cranialistól a mesogastrium dorsaléban a duodenum görbületéhez tér. Átfúrja a hasnyálmirigyet (anulus portae), majd innen a lig. hepatoduodenaléban a májkapuhoz tér; e szakasza a Winslow-lyuk alsó szélét határolja. A v. portae duodenumig terjedő szakaszához lóban a v. gastrica parietalis, kutyában a v. gastrica dextra tér. A májkapu közelében az epehólyag vénáit, vv. cysticae, veszi fel. A májkapuban jobb és bal ágra, r. dexter et r. sinister, oszlik. Bal ága részben mint pars transversa a bal lebenybe tér, részben mint pars umbilicalis a köldökvéna megmaradt szakaszaként a görgetegszalagban halad.

A vénák fejlődése

A vénák az artériákkal közösen, a test két felének megfelelően, párosan fejlődnek. A szívcső harántzsákká tágult hátulsó végébe, a sinus venosusba, a fejlődés korai időszakában (3. hét) már négy pár véna szájadzik, közülük két pár extraembrionális; ezek a sziktömlőből származó venae vitellointestinales és a magzatburokból (allantois) eredő venae umbilicales; a másik két pár az embrióban levő elülső és hátulsó cardinalis vénák, venae cardinales craniales et caudales. Az elülső cardinalis vénák a test elülső feléből, a hátulsó cardinalis vénák a test hátulsó feléből szállítják a vért a szívbe. A szív közelében egymással egyesülnek, vv. cardinales communes, és mint Cuvier-féle vezetékek szájadzanak a sinus venosusba.

418. ábra - A vénák fejlődése (Fischel nyomán)

A vénák fejlődése (Fischel nyomán)


A vénarendszer szimmetriája a későbbi fejlődés során megváltozik. A ventralis bélfodorban a szikvénák körül fejlődik a máj, amelynek hámsejtgerendáit a vérerek minden oldalról körülhálózzák, ezáltal kapillárisokra oszlanak szét. Eszerint a szikvénák májhoz térő erekké, vv. hepatis advehentes, alakulnak át. A májtól a szívhez térő rövid szakaszai, vv. hepatis revehentes, viszik a májból a vért a sinus venosusba. A sziktömlő sorvadásával a vv. hepatis advehentes perifériás szakasza hanyatlóan átalakul; a centrális jobb oldali, máj közelében levő szakaszából fejlődik a verőceér, a v. portae.

A placentából eredő köldökvénák, vv. umbilicales, közül a jobb oldali hanyatlóan átalakul, a bal oldali pedig a májhoz térő vv. hepatis advehentesszel lép összeköttetésbe, ezáltal a placentában felfrissült vér a májon keresztül jut a szívbe. Kérődzőkben és húsevőkben a bal köldökvéna közvetlen összeköttetésbe lép a v. hepatis revehentesszel, és mint Arantius-féle vezeték, ductus venosus (Arantii), a felfrissült vért közvetlenül a szívbe vezeti.

Az elülső cardinális vénák, vv. cardinales craniales, a fejből jövő vena capitis és ágának, a koponyaüreg vénasinusaiból eredő vénának a vérét gyűjtik össze, majd a nyakon mint v. jugularis interna, a mellkas felé haladnak. Eközben a két elülső cardinalis véna között balról jobbra irányuló anasztomózis fejlődik ki, amely a bal elülső cardinalis véna vérét a jobb oldaliba vezeti át. Ebből az anasztomozáló törzsből fejlődik ki a v. brachiocephalica sinistra. A jobb Cuvier-féle vezeték és a belőle eredő jobb elülső cardinalis véna kezdeti szakasza az elülső üresvénán fejlődik.

Hasonlóképpen fejlődik a test hátulsó vénarendszere is. A két hátulsó cardinalis véna szintén anasztomozál egymással, és a hátulsó végtagok, valamint a törzs hátulsó felének vére mindinkább a jobb hátulsó cardinalis véna és Cuvier-féle vezeték felé terelődik. A bal hátulsó cardinalis véna és a Cuvier-féle vezeték elsorvad, csupán egy kis vénácska, a v. obliqua atrii sinistri és a sinus coronarius alkotja a maradványát.

Az ősvesetelep két oldalán a hátulsó cardinalis vénáktól medialisan két másik vénatörzs: a medialis v. subcardinalis és a lateralis v. supracardinalis fejlődik. Ezek egyfelől egymással, másfelől a hátulsó cardinalis vénákkal anasztomozálnak, majd a jobb v. subcardinalis elülső vége anasztomozál a v. revehens hepatis communisszal, és ezáltal a v. cava caudalist alakítja ki. A v. cava caudalis hátulsó szakasza a v. supracardinalisból, hátulsó vége pedig a v. supracardinalis és subcardinalis közötti ferde irányú anasztomozáló ágból fejlődik ki.

A v. azygos elülső szakasza a bal v. cardinalis caudalisból, a v. hemiazygos pedig a vv. supracardinales megfelelő szakaszaiból fejlődik ki.

A magzati vérkeringés, circulatio fetalis

A magzati vérkeringés, circulatio fetalis, és a születés utáni vérkeringés, circulatio postfetalis, lényegesen különbözik egymástól. A magzat a placentán keresztül az anya véréből táplálkozik, és légzése (gázcseréje) is a placentán keresztül bonyolódik le. A magzat vérének oxigénfelvételét, szén-dioxidjának kiürülését, táplálékfelvételét, a víz és a vízben oldott anyagcseretermékek kiürülését a placenta közvetítésével az anyai szervezet végzi. A fejlődő tüdő légtelen, benne nincsen gázcsere, a tüdő funkcionális vérkeringése, a kisvérkör, tehát nem működik.

419. ábra - A magzati vérkeringés (vázlatos rajz)

A magzati vérkeringés (vázlatos rajz)


1. v. umbilicalis, 2. ductus venosus, 3. máj, 4. vv. hepaticae, 5. v. cava caudalis, 6. atrium dextrum, 7. foramen ovale, 8. ventriculus dexter, 9. a. pulmonalis, 10. tüdő, 11. ductus arteriosus (Botalli), 12. atrium sinistrum, 13. ventriculus sinister, 14. aorta, 15. aorta thoracica et abdominalis, 16. a. carotis communis, 17. az elülső végtagok vérérhálózata, 18. v. cava cranialis, 19. a. coeliaca et mesenterica cranialis, 20. a gyomor és a bélcső, 21. v. cava caudalis, 22. a hasi aorta végágai, 23. aa. umbilicales, 24. köldök

A magzat anyagcseretermékekkel telt, szén-dioxidban gazdag „vénás” vérét az aorta végágának a belső csípőartériának az oldalsó hasfal mentén lefutó ága, a köldökartéria, az a. umbilicalis, szállítja a placentába. Ott hajszálér-hálózatra oszlik. Az ív alakban görbült hajszálerekahol a gázcsere és a táplálékfelvétel folyika chorionbolyhokban posztkapilláris vénákba mennek át. A posztkapilláris vénák nagyobb gyűjtővénákba, majd a köldökvénákba egyesülnek, azok a „felfrissült”, oxigénben gazdag vért a köldökzsinóron át a magzatba viszik. A köldökvénák, vv. umbilicales, lóban és sertésben a köldökgyűrűtől a májba vezetnek, kérődzőkben és húsevőkben a májhoz térő v. umbilicalist az ágyéktájékon haladó hátulsó üresvénával az Arantius-féle vezeték, ductus venosus (Arantii), köti össze, amely az oxigéndús vér nagy részét a máj megkerülésével a hátulsó üresvénába juttatja. Ezáltal a placentában felfrissült vér egésze (eq, sus) vagy egy része (Ru, Ca) a májba, illetőleg a hátulsó üresvénába jutva, keveredik a magzat vénás vérével. A magzatban tehát „kevert” vér kering.

A májból a hátulsó üresvénán keresztül „kevert vér” jut a szív jobb pitvarába is. A hátulsó üresvénával szemben nyíló elülső üresvéna a fej és az elülső végtagok vénás vérét szállítja a jobb pitvarba. Minthogy a vér áramlása nagyobbára lineáris, az elülső üresvéna vére az áramlás irányának megfelelően a jobb pitvar–kamrai nyíláson át a jobb kamrába jut. A hátulsó üresvéna tápanyagokban és oxigénben gazdag vére az ellenirányú áramlás és a valvula venae cavae caudalis terelő hatására a pitvarok közötti sövényen levő foramen ovalén át a bal pitvarba kerül. Ezt segíti az is, hogy a tüdő minimális mértékű keringése folytán a bal pitvarban jóval kisebb a nyomás, mint jobb pitvarban. A két véráramlás kereszteződése természetesen a két üresvéna vérének keveredésével jár együtt. Újabb, radioaktív anyagokkal végzett kísérletek szerint a vérmennyiségnek csupán egynegyed része keveredik egymással.

A főként elülső üresvéna vérével telítődő jobb kamra összehúzódik, és a tüdőartériába kevert vért présel. A légtelen tüdő nagyfokú ellenállása a tüdőartériába jutott vért a tüdőartériát az aortával öszszekötő Botallo-féle vezetéken, ductus arteriosus (Botalli), át az aortába tereli. A tüdő alveolusai ugyanis légtelenek, „összeesett” állapotban vannak. A hörgőket és a légutak egy részét a magzatvíz tölti ki. A tüdő ellenállása ebben az állapotban saját funkcionális keringésével szemben igen nagy fokú, ennek következtében mind a két szívkamra a magzat életében végeredményben a nagyvérkör keringését szolgálja. Ez az oka annak, hogy magzati korban a jobb és a bal kamra falának vastagsága megközelítően azonos. A bal kamra fala a születés után vastagodik meg. Ez magyarázza egyben azt is, hogy a foramen ovale korai elzáródása a keringés egész terhét a jobb kamrára hárítja. Ennek következtében a bal kamra nem fejlődik ki rendesen.

A magzati vérkeringésben tehát a vénás és az artériás vér nincs elválasztva egymástól. A vérkeringés az egész szervezet vérének bizonyos fokú tápanyag- és oxigéntelítettségét biztosítja. Mindezek mellett azonban van különbség némely szerv esetében. PI. a máj és az aorta ívéből eredő erek által táplált szervek (a fej, az elülső testfél) bizonyos fokig oxigénben és tápanyagokban dúsabb vért kapnak.

Születéskor az első légvételek során a mellkas tágulása a tüdőt is tágítja, és alveolusai levegővel telnek meg. Ugyanakkor ereinek a tágulása nagymértékben csökkenti a vérnyomást a kisvérkörben, és a vér a Botallo-vezeték helyett a tüdőartériába áramlik, a Botallo-vezeték pedig elzárul. A tüdővénákon visszaáramló vér viszont a bal pitvarban a vérnyomást emeli, és a pitvar felé nyíló billentyűt, valvula foraminis ovalis, becsukja, azt a limbus foraminis ovalishoz szorítja. Ezt segíti a jobb szívpitvar nyomásának a csökkenése is, amit a tüdő tágulása a tüdőartérián át a jobb kamrában létrehoz. Ezáltal a kis- és a nagyvérkör egymástól tökéletesen elválasztottá válik. Kialakul a jobb vénás szívfél, cor venosum, és a bal artériás szívfél, cor arteriosum.

Az első légvételt az agyvelő légzőcentrumára ható inger, a placentáris keringés megszűnte után a vér oxigéntartalmának csökkenése, a magzatban termelődő szén-dioxid felszaporodása, valamint a hideg levegő mint bőringer váltja ki. A légzés megindulása oly nagy mértékű változást okoz a nyomásviszonyokban, hogy a köldökzsinór átvágása a születés után nem okoz vérzést.

A foramen ovale elzáródása hetek, a Botallo-vezetéké napok múlva következik be. A valvula foraminis ovalis széle a limbushoz nő. A foramen ovale tökéletlen elzáródása, foramen ovale persistens, sertésben és juhban gyakori. Az elzáródott foramen ovale a pitvarok közötti sövényen a jobb pitvar felől látható tojásdad alakú gödörré, fossa ovalis, alakul át.

A Botallo-vezeték elzáródásának folyamatát teljességgel még nem ismerjük. Egyik tényező kétségtelenül az első légvételek során a tüdőre, az abban levő erekre ható szívó hatás, amely a tüdőartéria vérét eltereli a Botallo-vezetéktől.

Egyes állatfajokban intimakettőzetekből álló billentyűk zárják el a vezetéket az aorta felől. A vezeték intimája burjánzásra hajlamos, esetleg feltételezik azt is, hogy a vezeték simaizomelemei húzódnak össze és zárják el a vezetékeket, vagy a kitágult tüdő a szív helyzetét megváltoztatja, és a helyzetváltozás következtében a Botallo-vezeték csavarodik. Az elzáródás folyamatához bizonyára több tényező kölcsönhatása szükséges. A Botallo-vezeték elzáródásának hiánya háziállatokban nem gyakori fejlődési rendellenesség. Az elzáródása után a Botallo-vezeték zsugorodik, szalaggá, lig. arteriosum (Botalli), alakul át. A köldökartériák, a húgyhólyag oldalsó szalagjainak elülső szélében haladó kötőszövetes köteggé, lig. teres vesicae, a köldökvéna pedig a máj lebenyei között levő lig. teres hepatisszá alakul át.

420. ábra - Látható, kitapintható szervek lóban. Csontok, ízületek, szalagok (Seiferle szerint, 1952)

Látható, kitapintható szervek lóban. Csontok, ízületek, szalagok (Seiferle szerint, 1952)


Fej: 1. sinus frontalis, 2. os nasale, 3. os incisivum, 4. mandibula, 5. incisura vasorum facialium, 6. crista facialis és sinus maxillaris, 7. linea temporalis, 8. processus zygomaticus, 9. arcus zygomaticus, 10. articulatio temporomandibularis, 11. foramen supraorbitale és n. frontalis, 12. foramen infraorbitale és n. infraorbitalis, 13. foramen mentale és n. mentalis, 14. foramen mandibulae és n. alveolaris mandibularis, 15. scutulum auriculae, 16. cartilago alaris

Nyak és törzs: 17. ala atlantis, 18. a 3. nyakcsigolya proc. transversusa, 19. a 6. nyakcsigolya proc. transversusa, 20. a 4. hátcsigolya proc. spinosusa, 21. az 1. ágyékcsigolya proc. spinosusa, 22. a 6. ágyékcsigolya proc. spinosusa, 23. a keresztcsont proc. spinosusa, 24. az 1. farokcsigolya proc. spinosusa, 25. lig. nuchae, 26. 18. borda, 27. 5. borda, 28. a szegycsont markolata, 29. szegycsont, 30. lapátosporc, 31. bordaív, 32. spatium lumbosacrale, 33. az 1. és 2. farokcsigolya közötti rés

Elülső végtag: 34., 35. a lapocka elülső és hátulsó szöglete, 36. lapockaporc, 37. a lapocka tövise, 38–39. a karcsont nagy gumójának pars cranialisa és caudalisa, 40. a tövis mögötti izom tapadási ina, 41. deltadudor, 42. crista epicondyli lateralis, 43. epicondylus lateralis, 44. caput radii, 45. lig. collaterale laterale, 46. könyökbúb, 47. proc. styloideus lateralis, 48. proc. styloideus medialis, 49. planum cutaneum radii, 50. ossa carpi, 51. os carpi accessorium, 52. tuberositas ossi metacarpi, 53–54. a 2. és 4. lábközépcsont proximalis és distalis végdarabja, 55. egyenítőcsontok, 56. a csüdcsont bázisa, 57. a csüdízület tokjának recessus dorsalisa, 58. a pártaízület oldalsó szalagja, 59. pataporc, 60. m. interosseus medius, 61. lig. sesamoideum rectum, 62. lig. chondrocompedale

Hátulsó végtag: 63. tuber sacrale, 64. külső csípőszöglet, 65. ülőgumó, 66. nagyforgató, 67. harmadik forgató, 68. a combcsont tuberculum trochleaeja, 69. térdkalács, 70. lig. patellae intermedium, 71. lig. patellae mediale, 72. lig. patellae laterale, 73. epicondylus lateralis ossis femoris, 74. condylus lateralis tibiae és a fibula feje, 75. tuberositas tibiae, 76. lig. collaterale laterale, 77. sulcus extensorius a tibián, 78. planum cutaneum tibiae, 79. a csánk csontjai, 80. külső boka, 81. sarokgumó, 82. trochlea tali distalis, 83. os tarsale secundum, 84. a med. kapocscsont feje, 85–88. a csánkízület tokjának zsákjai

Izmok, inak ínhüvelyek: 89. m. masseter, 90. m. buccinator, 91. m. levator labii maxillaris, 92. m. sternocephalicus, 93. m. brachiocephalicus, 94. m. splenius, 95. trapezius pars. thoracica, 96. m. latissimus dorsi, 97. m. pectoralis descendens, 98. m. supraspinatus, 99. m. infraspinatus, 100. m. deltoideus, 101. m. triceps brachii, 102. a m. triceps brachii caput lateralejának széle, 103. m. extensor carpi radialis, 104. m. extensor digitorum communis, 105. m. extensor dig. lateralis, 106. m. extensor carpi ulnaris, 107. m. flexor carpi ulnaris, 108. m. extensor dig. comm. ina, 109. a m. flexor dig. superficialis ina, 110. m. flexor dig. profundus, 111. lig. accessorium, 112. vag. synovialis tend. dig. manus, 113. vagina synovialis comm. mm. flexorum, 114. hasfal, 115. m. longissimus thoracis, 116. mm. glutei, 117. m. tensor fasciae latae, 118. n. quadriceps femoris, 119–121. m. biceps femoris, 122. m. extensor dig. longus, 123. m. flexor dig. profundus, 124. vagina tend. m. flex. dig. I. longi, 125. a m. gastrocnemius ina, 126. a m. flexor dig. superficialis ina, 127–128. a felületes és a mély ujjhajlító ina, 129. m. extensor dig. longus és m. extensor dig. lateralis, 130. m. semitendinosus

Erek: 131. a transversa faciei, 132. v. jugularis, 133. v. cephalica antebrachii, 134. a digitalis palm. comm. II., 135. v. saphena medialis (magna), 136. a metatarsea dors. III.

Idegek: a) n. facialis, b) n. suprascapularis, c) n. radialis, d) n. ulnaris, e) n. medianus, f) n. palmaris lateralis, g) n. palmaris medialis, h) n. peronaeus, i) n. peronaeus profundus, k) n. peronaeus superficialis, l) n. tibialis, m) n. plantaris medialis, n) n. plantaris lateralis

Belső szervek: o) parotis, p) szív, q) a rekesz homorulata, r) a tüdő margo basalisa, s) a máj baj lebenye, t) gyomor, u) lép, v) bal vese, w) colon ventrale sinistrum, x) flexura pelvina, y) colon dorsale sinistrum

421. ábra - Látható, kitapintható szervek szarvasmarhában. Csontok, ízületek, szalagok (Seiferle szerint, 1952)

Látható, kitapintható szervek szarvasmarhában. Csontok, ízületek, szalagok (Seiferle szerint, 1952)


Fej: 1. a sinus frontalis határvonala, 2. protuberantia intercornualis, 3. os nasale, 4. os incisivum, 5. mandibula, 6. arcus zygomaticus, 7. processus zygomaticus, 8. linea temporalis, 9. tuber faciale és a sinus maxillaris határvonala, 10. foramen supraorbitale és a v. frontalis, 11. foramen infraorbitale és n. infraorbitalis

Nyak és törzs: 12. ala atlantis, 13. a 3. nyakcsigolya processus transversusa, 14. a 6. nyakcsigolya processus transversusa, 15. lig. nuchae, 16. az 1. ágyékcsigolya proc. spinosusa, 17. a 6. ágyékcsigolya proc. spinosusa, 18. az 5. ágyékcsigolya proc. transversusa, 19. os sacrum, 20. az 1. farokcsigolya proc. spinosusa, 21. a 13. borda, 22. a 6. borda, 23. manubrium sterni, 24. sternum, 25. proc. xiphoideus, 26. arcus costalis, 27. lig. nuchae, 28. spatium lumbosacrale, 29. az epiduralis érzéstelenítés helye

Elülső végtag: 30. angulus cranialis és 31. caudalis scapulae, 32. cartilago scapulae, 33. spina scapulae, 34. acromion, 35. tuberculum majus humeri, 36. tuberositas deltoidea, 37. crista epicondyli lateralis, 38. epicondylus lateralis, 39. caput radii, 40. lig. collaterale laterale, 41. olecranon, 42. proc. styloideus lateralis, 43. ossa carpi, 44. os carpi accessorium, 45. tubersositas ossis metacarpi, 46. os metacarpale IV., 47. os sesamoideum proximale, 48. os compedale, 49. os coronale

Hátulsó végtag: 50. tuber coxae, 51. tuber sacrale, 52. crista iliaca, 53. tuber ischiadicum, 54. lig. sacrotuberale, 55. trochanter major, 56. patella, 57. lig. patellae rectum és 58. laterale, 59. epicondylus lateralis ossis femoris, 60. condylus lat. tibiae, 61. lig. collaterale lat. 62. tuberositas tibiae, 63. os malleolare, 64. malleolus med. 65. planum cutaneum tibiae, 66. trochlea tali distalis, 67. tuber calcanei, 68. a csánkízület tokjának lateralis zsákja, 69. os metatarsale III. és 70. IV.

Izmok, inak, ínhüvelyek és bursák: 71. m. masseter, 72. m. sternocephalicus, 73. m. brachiocephalicus, 74. m. omotranscersarius, 75. m. trapezius pars cervicise, 76. m. trapezius pars thoracicája, 77. m. deltoideus, 78. m. triceps brachii, 79. m. extensor carpi radialis, 80. m. extensor dig. communis, 81. m. extensor carpi ulnaris, 82. bursa subcutanea praecarpalis, 83. m. ext. dig. III., 84. m. ext. dig. communis, 85. m. ext. dig. lat. 86. m. interosseus medius, 87. m. flexor dig. prof., 88. superficialis, 89. m. longissimus thoracis, 90. hasfal, 91. m. tensor fasciae latae, 92. m. quadriceps femoris, 93. m. gluteus medius, 94–96. m. biceps femoris feje és izomszárai, 97. m. semitendinosus, 98. a femorotibialis ízület zsákja, 99. a csánkízület hajlítói és az ujjhajlító izmok hasa, 100. m. gastrocnemius, 101. m. flexor dig. superficialis, 102., 103. m. ext. dig. lat. inai, 104. m. ext. dig. longus ina, 105. vagina tend. m. flex. dig. I. long

Idegek: 106. n. buccalis, 107. r. parotideus (bo), 108. n. cornualis, 109. 2. ágyéki gerincvelőideg, r. dorsalisa és 110. ventralisa

Erek, nyirokcsomók: a) a. radialis, b) v. jugularis, c) v. cephalica humeri, d) v. subcutanea abdominis, e) v. saphena parva, f) ln. parotideus, g) ln. mandibularis, h) ln. cervicalis superficialis, i) ln. subiliacus

Belső szervek: k) parotis, l) gl. mandibularis, m) szív, n) a rekesz homorulata, o) a tüdő margo basalisa, p) reticulum, q) a bendő felső és r) alsó zsákja, s) lép

422. ábra - Látható, kitapintható szervek kutyában. Csontok, ízületek, szalagok (Seiferle szerint, 1952)

Látható, kitapintható szervek kutyában. Csontok, ízületek, szalagok (Seiferle szerint, 1952)


Fej: 1. os incisivum, 2. ebfog gyökere, 3. foramen infraorbitale, 4. processus zygomaticus, 5. sinus frontalis, 6. crista frontalis externa, 7. a fül pajzsporca, 8. crista sagittalis externa, 9. protuberantia occipitalis externa, 10. állkapocsízület, 11. külső hallójárat, 12. foramen mentale és a mandibulán az 1. és 2. előzápfog, 13. tépőfog (PM 4), 14. járomív, 15. foramen mandibulae és a n. alveolaris mandibularis a mandibula ágának belső felületén, 16. processus angularis

Nyak és törzs: I. az atlas szárnya, V. a C5 harántnyúlványa, VI. a 6. borda, VIII. a 8. borda, XIII. a 13. hátcsigolya tövisnyúlványa, 17. spatium lumbosacrale, 18. crista sacralis, 19. a szegycsont markolata, 20. lapátosporc, 21. a bordaív

Elülső végtag: 22. a lapocka elülső szöglete, 23. hátulsó szöglete, 24. a lapocka tövise, 25. acromion, 26. a karcsont nagy gumója, 27. deltadudor, 28. m. deltoideus, pars aeromialis, 28’. a karcsont epicondylus lateralisa, 29. a könyökízület oldalsó szalagja, 30. könyökbúb, 31. processus styloideus ulnae, 32. os carpi accessorium, 33. az 5. metacarpalis csont, 34.–36. az 1–3. ujjperccsontok, 37. planum cutaneum radii, 38. articulatio radiocarpea, 39. articulatio intercarpea, 40. articulatio carpometacarpea, 41. a metacarpalis csont

Hátulsó végtag: 42. külső csípőszöglet, 43. trochanter major, 44. tuber ischiadicum, 45. os penis, 46. trochlea femoris, 47. a combcsont epicondylus lateralisa, 48. fabella, 49. a combcsont condylus lateralisa, 50. térdkalács, 51. lig. patellae, 52. tuberositas tibiae, 53. tibia lateralis condylusa, 54. térdízület külső oldalsó szalagja, 55. a fibula feje, 56. külső boka, 57. planum cutaneum tibiae, 58. belső boka, 59. sarokgumó, 60. a csigacsont trochleája, 61. a csánkízület külső oldalsó szalagja, 62. az 5. lábtőcsont, 63. os tarsi centrale

Izmok, inak: 64. m. temporalis, 65. m. masseter, 66. m. sternocephalicus, 67. m. brachiocephalicus, 68. m. supraspinatus, 69. m. infraspinatus, 70. m. deltoideus, 71. m. triceps caput longuma, 72. lateralis feje, 73. m. biceps brachii, 74. m. brachialis, 75. m. ext. carpi radialis, 76. m. ext. dig. communis, 77. m. ext. dig. lat. 78. m. ext. carpi ulnaris, 79. m. flex. carpi ulnaris, 80. m. flex. capri radialis, 81. m. glutaeus medius, 82. m. glutaeus medius, 83. m. sartorius, 84. négyfejű combizom, 85. kétfejű combizom, 86. félig inas izom, 87. m. tibialis cranialis, 88. m. gastrocnemius, 89. mély ujjhajlító izom ina

Erek, nyirokcsomók: 90. v. angularis oculi, 91. v. jugularis, 92. v. cephalica antebrachii, 93. a. ulnaris, 94. v. saphena lateralis (parva), 95. a. dorsalis pedis, 96. lnn. parotidei, 97. lnn. mandibulares, 98. lnn. cervicales superficiales, 99. lnn. poplitei

Idegek: a) n. suprascapularis, b) n. radialis, r. superficialis, c) n. ulnaris, d) n. medianus, e) n. ischiadicus, f) n. peronaeus, g) n. tibialis

Zsigeri szervek (röntgenárnyéka): h) gl. zygomatica, i) gl. parotis, j) ductus parotideus, k) gl. mandibularis, l) szív, m) diaphragma, n) a tüdő hátulsó határa, o) máj, p) lép, q) gyomor (báriummal feltöltve), r) bal vese, s) colon descendens, t) húgyhólyag