Ugrás a tartalomhoz

A háziállatok funkcionális anatómiája

Fehér György

Mezőgazda Kiadó

8. fejezet - Szabályozókészülék

8. fejezet - Szabályozókészülék

A szabályozókészülék részei

A háziállatok jellemző tulajdonsága, hogy a szervezetükön kívüli, külső, és a szervezetükön belül keletkező fizikai-kémiai természetű belső ingerekre az egyedre jellemzően reagálnak. Az állat ingert vesz fel (ingerlékenység), azt átalakítja (ingerület), továbbítja (ingerületvezető képesség), tárolja, koordinálja, integrálja, majd az ingerre jellemző reakciót vált ki. Az ezt a működést végző ún. szabályozókészülék három részből áll:

1. az idegrendszer,

2. a belső elválasztású mirigyek,

3. az érzékszervek.

A szabályozókészülék szervrendszerei együttműködnek; működésük faj- és egyedspecifikus.

Az idegrendszer a szerveket hálószerűen összekötő, azok működését irányító és szabályozó, minden szervre kiterjedő rendszer. A belső elválasztású mirigyek hatóanyagai, a hormonok, a vérpálya útján tovajutva, specifikusan más sejtek, szervek működését szabályozzák, a vegetatív életfolyamatokat (keringés, emésztés, anyagcsere stb.) befolyásolják a vegetatív idegrendszerrel közösen (neurohormonális rendszer). Az érzékszervek egy bizonyos inger felvételére és továbbítására szolgáló idegsejtek és specifikus idegvégződések (receptorok) összessége, amelyek felvevőkészüléket alkotva, a külső környezet ingerét (exteroceptorok) vagy a belső környezet ingereit (interoceptorok) veszik fel és alakítják át ingerültté.