A háziállatok funkcionális anatómiája
Fehér György
Mezőgazda Kiadó
A mozgás szervei funkcionálisan két csoportra oszthatók:
I. A mozgás passzív szervei a csontok, a szalagok és az ízületek, amellyel a csonttan, osteologia, valamint az ízület- és szalagtan, syndesmologia, foglalkozik.
II. A mozgás aktív szervei az izmok, amelyeket az izomtan, myologia, tárgyal.
A csontok a madarakban szalagokkal, ízületek útján, mozgékonyan kapcsolódnak egymáshoz, és a madarak csontos, belső vázát, endoskeleton, funkcionálisan statikus készülékét alkotják, amelyeket az izmok mint egy- vagy kétkarú emelőket mozgatnak. A csontos váz ezen túlmenően testüregeket képez, ezáltal zsigereket véd, a csontokban levő levegőtartalmú üregek a légzsákok, pedig a tökéletesebb légzést és a testsúly csökkentése révén a repülést szolgálják.
A házimadarak csontos váza számos, fajonként, de egyedenként is eltérő szerkezetű csontból épül fel. A csontok 88%-a szervetlen anyag, csontföld, 12%-a szerves anyag, csontporc, ossein. Ez utóbbi nagyobb része collagenrostokból és kevés mucopolysacharid–fehérje komplexusból áll. A csont víztartalma 50%, zsírtartalma kb. 15%. A csontföld 85%-a kalcium-foszfát, 10%-a kalcium-karbonát, 1,5% magnézium-foszfát; tyúkban 37,2% kalciumot, 16,42% foszfort, 0,1% magnéziumot és 5,5% CO2-ot tartalmaz.
A csontos váz hasonló részekből áll, mint az emlősökben, alakjában és szerkezetében azonban a repüléshez alkalmazkodott, filogenetikailag a Reptiliákhoz áll közelebb.
A csontosodás a galamb kivételével korábban fejeződik be, mint emlősökben, és a kialakult csontos váz szilárdsága és rugalmassága jobb. A hosszú csöves csontoknak nincsen az emlősökéhez hasonló epiphysisük, csontosodási magjuk, epiphysisporcuk; a csontosodás csupán a diaphysisből indul ki. Az elmeszesedés nagymértékű, kifejlett állatokban csupán az ízületi felületeket borító porcok és a csigolyák közötti porcok találhatók, a csontok többsége teljes mértékben elmeszesedett.
A madarak csöves csontjainak többsége nyálkahártyával bélelt, levegővel telt üregeket tartalmaz. Ezek a pneumatikus csontok, ossa pneumatica, amelyeknek kis és nagyobb, levegőtartalmú üregei lyukakon, foramina pneumatica, át a légzsákokkal közlekednek. Bennük nincsen sem velőállomány, sem zsírszövet. Ez jó repülő madarakban (galamb) a legnagyobb mértékű; a futómadarak csöves csontjaiban velőállomány van.
A madarak csontjainak sűrűsége 1,8, tehát kevesebb, mint az emlősöké. A csontos váz tömege a testtömeg 34%-a. A csontok színe sárgásfehér, a japán tyúkban feketés árnyalatú. A házimadarak több csontsót tartalmazó csontja világosabb, mint az emlősök csontja; a pneumatikus csontok fehérek.
A csontos váz egyes különbségei a következők: az ajkak csőrré alakultak, a fogak hiányoznak, a nyakszirtcsont egy bütyökkel (monocondyliás állat) ízesül az atlasszal. Az utolsó hát-, az ágyék-, a kereszt-, a farokcsigolyák synsacrum a medence csontjaival os lumbosacralét képezve összecsontosodtak egymással. Az utolsó farokcsigolyák, egységes csonttá, os pygostyl, nőttek össze. A medence alul nyitott. A bordák nyúlványaikkal (processus uncinatus) egymáshoz kapcsolódva, szilárd mellkast képeznek. A mellcsont nagy, egységes csont, sagittalisan irányuló nagy nyúlványa, crista sterni, van. A vállöv teljes, három csont, a lapocka, a hollócsőrcsont és a kulcscsont alkotja. Közülük a két os thoracale összenőtt, és a villacsontot, furcula, képezi. A hollócsőrcsont ízületesen kapcsolódik a mellkashoz. Az elülső végtag szárnnyá alakult. Az alkarcsontok közül a könyökcsont a vastagabb és erősebb. Csupán két carpalis csont van, és három ujj fejlődött ki. A hátulsó végtag csontjai közül a combcsont rövid; a szár csontjai közül a tibia erős, jól fejlett csont, vele a csánkcsontok proximalis csontsora összecsontosodott, os tibiotarsalét képez. A metatarsus nagyon hosszú, a csánk alsó csontsorával összenőtt, így os tarsometatarsalét képez. A madárnak négy ujja van; az öregujj kakasban a sarkantyút alkotja. A négy ujj közül az első plantarisan, a második, a harmadik, a negyedik ujj dorsalisan irányul, egymástól széttérő; közülük a harmadik a leghosszabb. Az első két, a második három, a harmadik négy, a negyedik ujj öt ujjpercből áll. Az utolsó ujjperc a karom csontos vázát képezi.
A házimadarak nyaka hosszú, a gerincoszlop leghosszabb, egyben legmozgékonyabb, S alakban görbült szakasza, a madárfajok közül futó- és úszómadarakban a leghosszabb. A nyakcsigolyák hossza és mozgékonysága a nyak funkciójához alkalmazkodott, amely közvetve vagy közvetlenül segíti a táplálékfelvételt, az előrehaladó mozgást, a repülést, a súlypontáthelyezést. A csigolyák közül a nyakcsigolyák száma nem állandó, és madárfajonként is eltér.
40. táblázat - A csigolyák száma házimadarakban
Faj | Nyak- | Hát- | Ágyék-, kereszt- | Farok- |
csigolya | ||||
Tyúk | 13–14 | 7 | 14 | 7 |
Pulyka | 13–16 | 7 | 16 | 7 |
Kacsa | 15 | 9 | 14 | 7–8 |
Lúd | 17–18 | 9 | 14–16 | 7–8 |
Galamb | 12–13 | 7 | 14 | 7 |
A bordák száma tyúkban és galambban 7, kacsában és lúdban 9 pár. Az első kettő (ritkán a harmadik is) és az utolsó pár borda asternalis, a mellkas, illetőleg a hasfal rétegei között végződik. A sternalis bordák ízületesen kapcsolódnak cranioventralisan irányuló szegycsonti végdarabjukhoz, az os sternocostalisokhoz; ez utóbbiak distalis vége pedig a mellcsont testével ízesül. Testükről eredő caudodorsalis nyúlványaikkal, processus uncinatus, szorosan egymáshoz kapcsolódnak.
A mellcsont a testüreg több mint felének csontos falát képezi. Alakja és nagysága a repülőképességgel arányos; a repülést végző mellizmok eredési felülete. Külső felületéről ventralisan median síkban csontléc, a mellcsonti taraj, crista (carina) sterni, emelkedik ki. A csont elülső szélének két oldalán homorú ízületi felület, sulcus articularis coracoidei, mélyed be, amellyel a hollócsőrcsont ízesül. Az ízületi felület külső oldaláról két, cranialisan irányuló nyúlvány, processus sternocoracoidei, ered, amely tyúkban hosszú, galambban nagyon kicsi, kacsában és lúdban rövid. Az elülső szél közepéről cranialisan eredő középső csontlemez a mellcsont tövise, spina manubrii, amelynek alsó széle éles, crista manubrii ventralis. A mellcsont oldalsó széle, margo lateralis, elülső szakaszán levő bordai nyúlványokkal, processus costales, a sternocostalis csontok ízesülnek, a nyúlványok közötti bemetszés a spatium intercostalénak felel meg. Az oldalsó szél caudalis szakasza ívelten a hátulsó szélbe megy át. Ez utóbbiról caudalisan eredő nyúlvány a processus caudalis lateralis. E nyúlvány vége tyúkban kettéágazik. Lateralis ága, pars lateralis, háromszögletű csontlemez. Medialis ága, pars medialis s. processus abdominalis, tyúkban hosszú, a hasfalra terjed.
A vállöv, zonosceleton, házimadarakban teljes, jobb és bal oldalon egyaránt három csontból (lapocka, villacsont és hollócsőrcsont) áll, amelyek szalagosan és ízületesen kapcsolódnak egymáshoz, a törzshöz és az elülső végtag stylopodiumához. A kulcscsont csökevényesen fejlett (praecoracoideum).
A lapocka, scapula, hosszú, kard alakú, lapos csontlemez. A vállízülettől caudalisan irányuló teste, corpus, a gerincoszloppal párhuzamosan a bordákra fekszik rá. Hátulsó vége a csípőcsont közelében végződik. Az elülső szögletén levő ízületi vége, angulus articularis, kiszélesedett, porccal kiegészített ízületi árka, fovea articularis humeralis, a karcsont fejével, kisebb ízületi felülete, facies furcularis, a kulcscsonttal ízesül. Medialisan kiemelkedő nyúlványa, acromion, szalagosan a kulcscsonthoz kapcsolódik. A hollócsőrcsonthoz porcos szalag, synchondrosis coracoscapularis, rögzíti. Domború nyúlványa, processus coracoideus, a hollócsőrcsonttal ízesül.
A hollócsőrcsont, os coracoideum, a vállöv vaskos csöves csontja. A proximalis végdarabján levő ízületi gumó, tuberositas furcularis, a villacsonttal, a mellette levő tuberositas humeralis pedig a karcsonttal ízesül. Az előbbiek mögött levő ízületi árkába, fossa scapularis, a lapocka gumója illeszkedik, hátulsó peremén tompa csúcsban, processus coracoideus, végződik. Az ízületi felületek közelében több foramen pneumaticum található. A csont distalis végdarabja lapátszerűen kiszélesedett. Félhold alakú, domború ízületi felületét crista articularis sternalis, kétoldalt lateralis és medialis szöglet, angulus lateralis et medialis, szegélyezi. Lateralisan eredő lapos nyúlványa, a processus sternocoracoideus, amelynek külső felületén az érdes felületű árok, fossa coracoidea posterior, szalagosan függ össze a mellcsonttal.
A kulcscsontnak, clavicula, megfelelő csont a madarakban hiányzik, csupán maradványa lelhető fel mint procoracoideum. A claviculát helyettesítő os thoracale distalis végdarabjai egymással csúcsban összenőnek és V alakú villacsontot, furcula, alkotnak. A villacsont pulykában egyenes, tyúkfélékben, galambban enyhén, kacsában, lúdban vaskos, medialisan görbült. Csúcsán tyúkfélékben lapos, pulykákban hengeres nyúlvány, processus furcularis, ered, amelyet szalag, lig. sternoclaviculare, a mellcsonthoz fűz. Proximalis végdarabján lateralisan helyeződő, lapos fej, capitulum claviculae van, elülső ízületi felülete, facies articularis coracoideus, a hollócsőrcsonttal ízesül, caudalis nyúlványa, tuberositas scapularis (furcularis), pedig szalagosan függ össze vele.
A vállöv csontjai a vállízületben ízületesen, porcosan és szalagosan is kapcsolódnak egymáshoz, miközben a karcsont fejét magában foglaló ízületi árkot képezve, annak közepén kis csatornát, canalis triosseum, zárnak közre. A csatornán át két izom (m. pectoralis profundus és m. supracoracoideus) halad keresztül. A hollócsőrcsont ízületesen a mellcsontra támaszkodik. A lapocka izmosan és inasan fűződik a mellkashoz, a vállízületnek ez a szilárd rögzítése a mellkashoz merevebb támaszpontot ad a szárnyak számára.
A karcsont, humerus, vaskos, pneumatizált csöves csont. A szárny leghosszabb csontja. Csukott szárny esetén a mellkas oldalán vízszintesen helyeződik. A proximalis végdarabján levő ovális alakú ízületi fej, a karcsont feje, caput humeri, medialisan irányul, és a hollócsőrcsonttal, a lapockával együtt a vállízületet alkotja. A csont alsó végdarabjának ízületi hengere, trochlea humeri, caudolateralisan irányul, ennek medialis hengere, trochlea medialis, kicsi, lapos. A trochlea két oldalán kiemelkedő gumókon, epicondylus medialis et lateralis, kisebb nyúlvány, prominentia epicondylaris lateralis et medialis, is van. A fossa olecrani sekély, a trochlea fölött a fossa intercondylarisban a m. brachialis tapad meg.
Az alkar csontjai, ossa antebrachii, közül a könyökcsont, ulna, az erősebb. Vastag csöves csont, teste, corpus, enyhén ívelt, a proximalis végdarabján levő három, lapos bütyök, condylus proximalis, lateralis et medialis, és azok ízületi felülete a karcsont hengerével a könyökízületet alkotja. A bütyök fölé emelkedő könyöknyúlvány, olecranon ulnae, rövid, tompa csúcsban végződik. Rajta gyakran egyenítőcsont, patella ulnaris, ül. A külső bütyöktől izomi nyúlvány, processus condylaris lateralis, ered. A distalis végdarabon egy nagy condylus distalis lateralis és egy kicsi condylus distalis medialis, emelkedik ki. Ez utóbbi medialis oldalán érdes gumó, prominentia medialis, van.
Az orsócsont, radius, vékony, kissé hajlott csöves csont, teste, corpus, hosszú. Proximalis végdarabja bütyökszerűen kiszélesedik. Rajta proximalisan lapos, kissé vájt ízületi felület, facies articularis humeralis van, amely a karcsont trochleájával ízesül. Caudalisan levő érdes felülete, facies articularis ulnaris proximalis, a könyökcsonthoz illeszkedik. Distalis végdarabja a könyökcsonttal azonos funkciójú ízületi felületével, facies articularis ulnaris distalis, az articulatio radioulnaris distalist képezi. Az előbbi ízületi felület alatt a carpalis csont felvételére szolgáló felület, facies articularis scapholunaris, is van. Az orsócsont distalis végdarabjának két oldalán szalagdudor található. A csonthoz íncsont, patella radialis, kapcsolódik. Az elülső lábtő- vagy szárnycsontok, ossa carpi, két csontban nőttek össze. A lateralis, os carpi ulnare, a könyökcsonttal, a medialis, os carpi radiale, az orsócsonttal ízesül. Distalis ízületi felülete a metacarpalis csontokkal az articulatio carpometacarpeát alkotja. Az os carpi intermedium és az os carpi accessorium kifejlett madarakban hiányzik.
A szárnyközépcsontok, ossa metacarpi, a carpalis csontok alsó sorával és egymással is összenőttek; os carpometacarpalét képeznek. Az első metacarpalis csontnak, os metacarpale primum, proximalis végdarabja fejlődött ki csupán, és az teljesen beleolvadt a második metacarpalis csont felső végdarabjába; rajta izomi nyúlvány, processus extensorius, és az első ujj ujjpercének felvételére szolgáló ízületi felület, facies articularis digiti I., található. A második és a harmadik metacarpalis csont proximalis és distalis végdarabjai összenőttek egymással. A csont proximalis végdarabján ízületi henger, trochlea carpalis, a két csont között csontok közötti rés, spatium intermetacarpale, a distalis végdarabon pedig a harmadik metacarpalis csont végdarabjának megfelelően ízületi felület, facies articularis digiti III., lelhető fel. A második metacarpalis csont distalis végdarabján levő ízületi felület, facies articularis digiti II., a második ujj első ujjpercével ízesül, mellette gumó, tuberositas metacarpi II. et III., található. A negyedik metacarpalis csont a harmadik metacarpalis csontba, az ötödik pedig az os carpi ulnaréba olvad bele.
A madarak szárnyának három ujja, digiti manus, van. Az első ujj tyúkban és galambban csupán egy hegyes, szarv alakú ujjpercből, phalanx I., áll. Kacsában és lúdban található egy második, nagyon kicsi, hegyben végződő phalanx II. is. A második ujj jól fejlett, két ujjpercből áll. Lúdban a harmadik ujjperc is kifejlődik. A harmadik ujjnak csupán egy, kúp alakú ujjperce van.
A medenceöv csontjai jól fejlett csontok, aminek oka a két lábon járás statikus és dinamikus hatására vezethető vissza. A medenceöv két medencecsontból, ossa coxae, áll, amelyek az ágyék-, a kereszt- és a farokcsigolyák által alkotott synsacrummal összenőttek, és az os lumbosacralét képezik. A törzs caudalis részének dorsalis és két oldalsó, csontos vázát alkotják. A medence ventralisan nyitott. A két oldali fan- és ülőcsont ventralisan nem nőtt össze egymással. A medencecsont három csontja közül a csípőcsont a legnagyobb, a fancsont a legkisebb, pálcika alakú csont, és az ülőcsont a medencetájék oldalát képező csontlemezként társul hozzájuk.
A combcsont, femur, a stylopodium jól fejlett, vaskos csöves csontja; kacsában és lúdban rövid. Tengelye az acetabulumtól ferdén, craniodistalisan és kissé lateralisan irányul. A proximalis végdarabján levő rövid, medialisan irányuló, félgömb alakú fej, caput femoris, az acetabulumba illeszkedik. A nyak, collum femoris, rövid. A fejen bemélyedő fovea capitisból a görgetegszalag ered, amely a combcsontot az acetabulumhoz rögzíti. A lateralisan a nyak fölé emelkedő nagyforgató, trochanter major, a combcsont fejével összefüggő porccal fedett ízületi felület útján a medence antitrochanterével ízesül. A nagyforgatóról a test elülső felületére vaskos és éles csontléc, crista trochanterica, folytatódik. A kisforgató, trochanter minor, csupán egy kicsi nyúlvány a combcsont nyaka előtt. A test tyúkfélékben, pulykában és galambban dorsalisan kissé hajlik, kacsában lúdban egyenes. A hátulsó felületén levők izomlécek a linea asperához hasonlóak.
A combcsont distalis végdarabján levő merev trochlea femoris két bütyke közül a lateralison, condylus lateralis, árok, sulcus fibularis, van. A medialis bütyök, condylus medialis, kisebb, mint a lateralis. A bütykök között és előtt a térdkalács felvételére szolgáló sekély árok, sulcus rotundus, van. Mögötte, hátul, mély árok, fossa intercondylaris, mélyed be, amely utóbbi fölött a térdalji árok, fossa poplitea, van. A medialis bütyök a sípcsonttal, a lateralis a szárkapocscsonttal is ízesül.
A térdkalács, patella, madarakban is a négyfejű combizom íncsontja, kicsi, ovális csont.
A szár csontjai, ossa cruris: a sípcsont, tibia, és a szárkapocscsont, fibula.
A sípcsont, tibia, hosszú csöves csont. Distalis vége a csánk proximalis csontsorával egybeolvadt, egységes csontot, tibiotarsus, képez. Kacsában és lúdban kétszer olyan hosszú, tyúkban és galambban pedig 1/3-dal hoszszabb, mint a combcsont. Proximalis végdarabján lateralis és medialis, gyengén kifejezett, lapos bütyök, condylus lateralis et medialis, vesz részt a térdízület alkotásában. A lateralis csontléc mögötti ízületi felülettel, facies articularis, a fibula fejecskéjével ízesül. A test, corpus tibiae, egyenes, medialisan kiemelkedő csontlécéhez, crista fibularis, a szárkapocs testét szalag fűzi. A tibia distalis végdarabját ízületi henger, trochlea tibiotarsi, alkotja.
A szárkapocscsont, fibula, hosszú, hegyes csont. A proximalis végdarabján levő, oldalt lapos feje, caput fibulae, a sípcsonttal és a combcsont lateralis bütykével ízesül. Teste, corpus fibulae, tű alakú, distalis vége hegyben, spinus distalis, végződik; a tibia és a fibula közötti szalaggal áthidalt rés a spatium interosseum cruris.
A lábközépcsont több csontból összenőtt egységes, csöves csont. A II., a III. és a IV. metacarpalis csontból és a csánk alsó csontsorából áll, tarsometatarsusnak nevezzük. Az első metatarsalis csont mint különálló csont az előbbi csont mediodistalis oldalához szalagosan kapcsolódó futócsontként ismert. A futócsont hossza a madár futóképességétől függ; tyúkban hosszabb, mint kacsában.
A tarsometatarsus proximalis végdarabján egy középső, tompa kiemelkedés, prominentia interfovealis, által kettéosztott lapos ízületi árok, fovea condylaris lateralis et medialis, van. Az ízületi árok alatt plantarisan két vaskos sövény, hypotarsus, emelkedik ki, közöttük a medialis a nagyobb. A tarajok közötti árok, sulcus tendineus, ín átsiklására szolgál. A testen, corpus tarsometarsi, dorsalisan hosszanti árok, sulcus metatarseus dorsalis, halad. Distalis végdarabján két mély bemetszés, incisura intertrochlearis internus et externus, három hengert, trochlea digiti II., III. et IV., választ el egymástól. Közülük a harmadik ujj trochleája a legnagyobb, a IV. ujjé a legkisebb. A második ujjé különösen kacsában és lúdban kissé hátrafelé irányul, dorsalisan az ízületi hengereket hosszanti árkok, sulci intertrochleares, választják el egymástól. A III. és a IV. ujj trochleája között lyuk, foramen digitale, van, amely a dorsalis és plantaris felületet összeköti egymással. Az első ujj metatarsalis csontján medialis irányú, kúp alakú ujjperc fejlődött ki kakasban, ez az első ujj, amely a szarusarkantyú vázát alkotja.
A házimadarak lábán négy ujj van. Közülük tyúkfélékben az első különálló, az os Mt I.-ról ered; medialisan és plantarisan irányul. A II., a III. és IV. ujj az os tarsometatarsale három trochleájához kapcsolódik, és előre irányul, egymástól széttér. A kacsa- és lúdféléknek négy előrefelé irányuló ujjuk van, a kúszóknak két előre és két hátra irányuló ujja a tökéletesebb kapaszkodást teszi lehetővé; a struccnak csupán két ujja van, amelyek előre irányulnak. Az I. ujj két, a II. három, a III. négy, a IV. ujj pedig öt ujjpercből áll. Az utolsó ujjpercek kúp alakúak, ezek a karomcsontok.
A házimadarak feje kicsi, az agykoponya neurocranium, és az arckoponya, splanchnocranium, jól elkülönül egymástól. Az egyes koponyacsontokat összefűző varratok kikelés után elcsontosodnak. Kacsában és lúdban a tarkótájékon a két fonticulus fiatal állatokban még fellelhető. A szemgödör nagy, csupán a rostacsont függélyes lemeze választja el a kétoldali szemgödröt egymástól. A csontok többsége pneumatikus csont, egységesen paranasalis sinusrendszert képeznek, amely az orrüreggel közlekedik. Az agykoponya viszonylag nagy, az agyvelő ezzel szemben, különösen nagy testű madarakban, viszonylag kicsi, a kis testűekben nagy.
Az agykoponya csontjai, ossa neurocranii, az archoz viszonyítva kis koponyaüreget alkotnak.
Csontjai: 1. os basioccipitale, amelyen egy bütyök, condylus occipitalis, emelkedik ki, 2. az os exoccipitalén három csatorna, canalis n. hypoglossi, n. vagi et accessorii, és canalis n. glossopharyngei, nyílik, 3. az os orbitosphenoidalén a canalis n. trigeminit találjuk, 4. az előtte levő os basisphenoidale belső felülete a hypophysis árkát, fossa hypophysialis, alkotja, két oldalán a canalis caroticus nyílik, 5. az os praesphenoidaléról a röpnyúlvány ered, 6. az os squamosale a halánték pikkelyét alkotja. A dobüreg három csontból áll: 7. az os epiotica az egyetlen hallási csontocskával, a columellával, 8. os opistotica és 9. az os prootica, 10. a homlokcsont, os frontale, nagy, rostralisan 11. az os praefrontale egészíti ki. A rostacsont kettős, 12. mesethmoidaléból és 13. lateroethmoidaléból áll, 14. a falcsont, os parietale, kicsi.
A koponyaüreget, cavum cranii, a koponyatetőről beemelkedő csontos agysátor, crista tentorica, elülső, nagyagyvelői árokra, fossa cerebri, és hátulsó, nem sokkal kisebb kisagyvelői árokra, fossa cerebelli, osztja. A koponya alapján a mély fossa hypophysialist magasra emelkedő dorsum sellae határolja. Ez utóbbi mögött a viszonylag nagy középső agyvelői árok, fossa mesencephalica, alakul ki.
A koponyaüregnek a következő nyílásai vannak: a legnagyobb a szemgödörbe vezető látólyuk, foramen opticum, amely a septum interorbitale közelében rostralisan nyílik. Ennek szomszédságában lép a szemgödörbe a n. oculomotorius, a n. trochlearis és a n. ophthalmicus. A septum interorbitale dorsalis szélén ovális vagy résszerű nyílás és amögött a foramen olfactorium található. A nyúltvelő árkának két oldalán több kicsi lyukon át lép be a hallás és egyensúlyozás idege, valamint az arcideg a belső fülbe. A condylus occipitalis előtt a nyúltvelő árkának két oldalán levő kis árokból, fossa ganglii trigeminalis, a háromosztatú ideg nyílása vezet ki a koponyaüregből. A foramen n. hypoglossi az öreglyuk, foramen magnum, szomszédságában található.
Az arckoponya kicsi, mert fogak nincsenek, a csontok egy része a csőr káváit képezi. Az arckoponya csontjai az orr- és a szájgaratüreg csontos vázát alkotják. A csontok öszszeköttetései egymással és a koponya alapjával eltérnek az emlősökétől, ugyanis több csont egymáshoz és a koponya csontjaihoz mozgékonyan, ízületesen, szalagosan kapcsolódik.
Csontjai: 1. os nasale, 2. praemaxilla, 3. maxilla, 4. os palatinum, 5. septum nasi. Az állkapocs hat csontból áll: 6. os articulare, 7. os dentale, 8. os supraangulare, 9. os angulare, 10. os spleniale, 11. os praearticulare. Az állkapocs csontjai a kifejlett állatban összecsontosodnak egymással, synostosis mandibularum.
A madarak csontjai – mint az emlősökben – synarthrosis, illetve diarthrosis útján függenek össze. A synarthrosis leggyakoribb típusa a synostosis. A fej csontjai már a kikelés után összecsontosodnak egymással. A gerincoszlop caudalis szakaszán az egymással összenőtt csigolyák synsacrumot képeznek (lásd előbb). A synchondrosis intervertebralis a legtöbb helyen elcsontosodik. A házimadarak ízületei az emlősökéhez hasonló elemekből épülnek fel, az ízületek oldalsó szalagjai azonban kevéssé fejlődtek ki.
A csigolyák közötti összeköttetés az ágyék- és kereszttájékon mozdulatlan összeköttetés, ami a repüléssel függ össze.
A fejgyám-nyakszirti ízület, articulatio atlantooccipitalis, golyóízület, amelyet a nyakszirtcsont egy bütyke az atlas ízületi árkával képez (monocondylia). Az 1. és 2. nyakcsigolya közötti ízület, articulatio atlantoaxialis, forgóízület, az elmozdulás a fognyúlvány tengelye körül megy végbe. A két ízület együttes mozgása többirányú mozgást tesz lehetővé oly mértékben, hogy a madár akár 180°-ban hátra is fordíthatja a fejét.
A többi nyakcsigolya teste nyeregízületben találkozik a szomszédos csigolyával. A szomszédos nyakcsigolyák közé rostos porc, meniscus intervertebralis articularis, ékelődik be, amely a csigolyatesteket egymáshoz fűzi. A test elülső ízületi felülete harántul konkáv, dorsoventralisan konvex. A caudalis ízületi felület viszont harántul konvex, és dorsoventralisan konkáv. Az ízületi nyúlványok házimadarakban mozgékony ízületet alkotnak. Mindezeken kívül a tövis- és a harántnyúlványok között szalagok is vannak.
A hátcsigolyák a nyakcsigolyákhoz hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz, a fentebb említett összecsontosodott csigolyák kivételével.
Az ágyék- és keresztcsigolyák az utolsó hátcsigolyákkal összecsontosodva a synsacrumot képezik, amely a medence csontjaival symphysis útján összenő, os lumbosacralét képez (lásd előbb). Az ülő- és a fancsont caudalis vége és a farokcsigolyák között kötőszövetes hártya, lig. coccygeoischiopubicum, feszül ki, amely a medenceüreg caudalis részének oldalfalát alkotja.
A bordák feje és gumója a csigolya borda-, illetve harántnyúlványával ízesül. A bordacsont processus uncinatusa a mögötte levő borda testére borul, amelyhez szalag fűzi. A borda distalis vége synchondrosis útján az os sternocostaléval függ össze. Ez utóbbi distalis vége a szegycsont bordai nyúlványával ízesül, articulatio sternocostalis; az ízületben nagyobb fokú craniocaudalis irányú elmozdulás és kisfokú oldalkitérés lehetséges.
A koponya csontjai között levő összeköttetések többsége varrat, amelyek kifejlett korban elcsontosodnak. Az állkapocs és az arc csontjai között az ízületek és a szalagok rágókészüléket alkotnak. Ízület található az állcsont és a szájpadláscsont között, articulatio palatomaxillaris dorsalis et ventralis, az állcsont és a járomcsont között, articulatio zygomaticomaxillaris, amely idősebb korban elcsontosodik. Ízület van a rögcsont és az ékcsont között, articulatio pterygoideosphenoidalis oralis et aboralis, a röpcsont és a négyszögű csont között, articulatio quadratopterygoidea, a négyszögű csont és a halántékcsont között, articulatio squamosoquadratica, a négyszögű csont és a járomcsont között, articulatio quadratozygomatica, végül a négyszögű csont és a mandibula között, articulatio quadratomandibularis.
Az állkapocsízület szalagjai közül a caudalis az első állkapocsízületi szalag, lig. occipitomandibulare, és az os exoccipitalét a processus mandibularis internusszal öszszekötő lig. jugulozygomaticum, valamint a könnycsontot, a halántékcsontot, a processus zygomaticusszal és a mandibula processus mandibularis externuszával összekötő lig. mandibulae longum alakjában lelhetők fel.
A lapockát izmok kapcsolják a törzshöz (synsarcosis). A lapocka és a hollócsőrcsont között porcos összeköttetés, synchondrosis coracoscapularis van, a kulcscsont proximalis végét a lapockacsonthoz pedig erős szalag, lig. scapuloclaviculare, köti. A hollócsőrcsont nyeregízület révén, articulatio sternocoracoidea, függ össze a mellcsonttal. Az ízületben dorsoventralis irányú elmozdulás lehetséges. A vállöv három csontját egymáshoz és a mellcsonthoz a membrana sternocoracoclavicularis fűzi.
A vállízület, articulatio coracoscapulohumeralis, alkotásában a lapocka angulus articularisa, a hollócsőrcsont proximalis vége és a karcsont feje vesz részt. Az ízületi árkot C alakú porcos ajak, labium articulare, egészíti ki, amely a karcsont fejét teljesen körülveszi. A vállízület nagyfokú mozgékonyságát tág ízületi tok teszi lehetővé. A tok fibrosus rétege helyenként vaskos kötegeket alkot. Az ízület ventralis felületén szalag, lig. coracohumerale ventrale, tér a hollócsőrcsontról a karcsontra, oda ahol a m. coracobrachialis megtapad. Nyeregízület, kétirányú mozgás lehetséges benne. Fő működése a hajlítás és a nyújtás; a közelítés és a távolítás a vállízületben kisfokú.
A könyökízületben, articulatio cubiti, a karcsont distalis végdarabjának ízületi vége ízesül az orsócsont és a könyökcsont által alkotott ízületi árokkal. Csuklóízület, az ízületi végeket két kollaterális szalag köti egymáshoz. Az alkarcsontok proximalis és distalis vége között ízület, articulatio radioulnaris proximalis et distalis, a két csont között pedig szalag, lig. radioulnare, is van. A könyökízület behajlításakor az alkarcsontok egymáshoz viszonyítva is elmozdulnak, a radius distalisan mozdul el, „süllyed”.
A szárnytőízületet, articulatio carpi, az alkarcsontok distalis végdarabjai, a nyújtófelületen dorsalisan helyeződő os carpi radiale és a hajlítófelületen palmarisan található os carpi ulnare, valamint a metacarpalis csontok proximalis végdarabjai alkotják. Nyeregízület; hajlítás és nyújtás, valamint csekély mértékű közelítés és távolítás lehetséges benne. Az ízületi tokon belül a carpalis csontoknak megfelelő számú synovialis zsák található. A csontokat több szalag fűzi egymáshoz.
Az ujjak ízületei, articulationes digitorum, csuklóízületek, amelyet ízületi tok vesz körül, és két oldalsó szalag erősít. Az ízületek mozgathatósága kisfokú.
A csípőízület, articulatio coxae, golyóízület, amelyet a medence labium acetabuli által kiegészített acetabuluma és a combcsont félgömb alakú feje alkot. A két csontot, az ízületi tok és a combcsont fejét az acetabulum árkába rögzítő lig. teres kapcsolja össze. Az ízületi tokot elöl szalag, lig. iliofemorale, erősíti. A csípőízületet a trochanter major és az antitrochanter közötti ízületes összeköttetés egészíti ki.
A térdízület, articulatio genus, összetett ízület. Egyik ízületét, a térdkalácsízületet, articulatio femoropatellaris, a combcsont hengere és a térdkalácscsont, a másikat, a combsípcsonti ízületet, articulatio femorotibialis, pedig a combcsont bütyke, a C porcok (menisci), a tibiotarsus és a fibula alkotják. Ez utóbbi ízületben a tokon kívül két oldalsó szalag, lig. collaterale mediale et laterale, és két bütyök közötti kereszteződő szalag, lig. decussata, erősíti a csontokat egymáshoz. A C porcok szalagjai az emlősökéhez hasonlóak, a porcokat a tibiotarsushoz rögzítik. A térdkalácsízület tokja tág, elülső felületén hosszant haladó egyenes szalag, lig. rectum patellae, köti a térdkalácsot a tibiotarsushoz. A szár csontjait proximalisan ízület, articulatio tibiofibularis proximalis, distalisan szalag, syndesmosis, kapcsolja egymáshoz. A szalag kifejlett korban elcsontosodik; synostosis tibiofibularis.
A hátulsó lábtőízület, articulatio tarsi, egyszerű ízület. A csánk proximalis csontsora ugyanis a tibiával, distalis csontsora pedig a metatarsalis csontokkal nőtt össze. Ezáltal csupán a középső lábtőízület, articulatio intertarsea, fejlődött ki. Az ízületi felületek incongruentiáját két kis meniscus egészíti ki. Csapódó ízület, a csontokat ízületi tok és két oldalsó szalag, lig. collaterale tibiale et fibulare, köti egymáshoz. Az ízület plantaris felületén az ujjhajlító izom inába ágyazott íncsont található. Dorsalisan az ízületi tokon szalag, lig. tibiometotarsale dorsale, található.
Az ujjízületek, articulationes digitorum, az ujjpercek számával egyező csuklóízületek. A csontokat ízületi tok és oldalsó szalagok rögzítik egymáshoz.
A madarak izmai vörös (csontvázizmok) és fehér (mellizmok) izmokból állnak, ami az izomrostok myoglobintartalmától és a vörös izom bővebb erezettségétől függ. Ugyanakkor azonban az izmon belül sem egyforma az izomrostok típusa. Mindegyik izomban van vörös és fehér izomrost is, amelyek aránya az egyes izmok jellegét is meghatározza. Ezenkívül találhatók ún. inermedier izomrostok is, amelyek a vörös és fehér rostok közötti átmenetet jelzik.
A tyúk m. pectoralis majorja 10% vörös, 70% fehér és 20% kevert rostot tartalmaz. A legnagyobb harántátmérő a fehér rostok között 75 mikron, a vörös rostok között 60 mikron. A rostok típusa összefügg a repülés képességével. A vörös izom összehúzódásának gyorsasága csekélyebb, ugyanakkor tartós munkára képes; primer energiaforrása a zsír és annak enzimrendszere (zsírmetabolizmus). A fehér rostok ezzel ellentétben gyors és nagyobb mértékű összehúzódásra képesek; energiaforrásuk a glykogén és annak enzimrendszere (glycolysis). A szárny izmában (a m. biceps és a m. latissimus dorsi pars cranialisa kivételével) mindhárom izomrosttípus megtalálható. Mindezek alapján helyesebb, ha az energiafelhasználás típusa szerint glycolysis típusú és oxidatív típusú izomrostokat különböztetnek meg, jóllehet – feltételezések szerint – ezek egymásba is átalakulhatnak.
A házimadarak nagyszámú izmai a csontos vázat veszik körül. Az egyes csontokat mozgatják, ugyanakkor egyes izomcsoportok a testüregek falát képezve az egyes szervek funkcióját (légzés, hasprés) is segítik.
Az egyes izomcsoportok közül a repülő madarakban a mellkas és a szárny izmai fejlettebbek, futókban pedig a végtag izmai vaskosabbak. A végtagizmok izomhasai a centralisatió jeleként a törzs felé húzódtak.
A bőrizmok jól fejlettek, a legtöbb tolltüszőn megtapadnak, összehúzódásukkor az evező- és a kormányzótollak szétterülnek. Különálló bőrizmok mozgatják (feszítik) a szárny repülőhártyáját is.
A fej izmai közül az ajkak, a pofák, az orr és a fül külső izmai, általában a n. facialis által beidegzett mimikai izmok hiányoznak, a háromosztatú ideg által ellátott rágóizmok viszont jól fejlettek. A nyelv függesztőkészülékének izmai és a nyelvcsont izmai, valamint a szemhéjak, a szemgolyó izmai jól fejlettek.
A nyak izmos váza a fej és a nyak többirányú mozgathatóságát teszi lehetővé. A hát-, ágyék- és keresztcsigolyák összecsontosodtak egymással, emiatt az epaxonalis és hypaxonalis izmok csökevényesek. A farokizmok viszont fejlettek, a farok többirányú mozgását teszik lehetővé.
A mellkas és a has izmai a légzés szolgálatában állanak. Vékony, lemezszerű izmok; a rekeszizom gyengén fejlett. A hasfal vékony, hártyaszerű izmai a hasűri szervek hordozói, és részt vesznek a bélsárürítésben, valamint tojómadarakban a tojásrakásban is.
A vállöv izmai rögzítik a vállöv csontjait a mellkashoz, ízületeit kis fokban mozgatni képesek. A madarak legfejlettebb izomcsoportja a mellizmok, amelyek a jól repülő madarakban az összes többi izom 58–63%-át teszik ki.
A medenceöv izmai az állást és az előrehaladó mozgást szolgálják. A hátulsó végtag saját izmai közül a csípő-, a térd- és a csánkízület izmai hatalmas, fejlett izomcsoportokat képeznek. Statikus szalagrendszert is alkotnak, amely lehetővé teszi, hogy a madár az ágakon ülve, izomerő-kifejtés nélkül pihenhessen.
41-1. táblázat - Az izmok eredése, tapadása és működése [Az izmok nevét a Nomina Anatomica Avium (1979) szerint ismertetjük. Zárójelben az izom gyakrabban használt neve is szerepel]
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A FEJ ÉS A NYAK IZMAI, mm. capitis et colli Bőrizmok, mm. cutanei | ||||
1 | m. constrictor colli (m. sphincter colli) a nyak bőrizma | a kétoldali izom harántkötegei a nyak elülső felének alsóvonalában varratban találkoznak egymással | a nyak fedőtollait emelik, mozgatják | |
1/1 | pars intermandibularis (m. mylohyoideus posterior) állkapocsközi izom | az állkapocs ízület mögötti nyúlványán | a torokjárat középső varratában | a fedőtollakat és közvetve a nyelvet emeli |
2 | m. cucullaris capitis (m. craniocervicalis) (m. cutaneus colli lateralis) csuklyás bőrizom | os quadratumon ered, majd a nyakon három izomlemezre válik szét | fej, nyak fedőtollait mozgatják | |
2/1 | – pars interscapularis (m. dorsocutaneus) lapockaközi bőrizom | a két lapocka közötti bőrhöz és a fedőtollak tüszőihez tér | a két lapocka közötti tájék bőrét és fedőtollait emeli | |
2/2 | – pars clavicularis villacsonttájéki bőrizom | a hollócsőrcsont tájékán át a váll és a mellkas bőréhez, tolltüszőihez tér | a nyak fedőtollait emeli | |
2/3 | – pars propatagialis szárnyredői részlete | a nyak felső felületén | a metapatagiumba sugárzik | a kar evezőtollainak tüszőit emeli |
3 | m. cucullaris cervicis a nyak bőrizma | |||
3/1 | – pars clavicularis villacsonti rész | a villacsonton | a lapocka és a kar fedőtollainak tüszőin | a fedőtollakat emeli |
3/2 | – pars nuchalis tarkói része | 3–7. ferde izomcsík a nyakon felül | a nyakon kétoldalt alul | a fedőtollakat mozgatja |
4 | mm. pennales tolltüsző izmok | a bőr irhájában | különböző irányból eredő négy izomcsík képez egy izomlemezt, ami a tolltüszőn tapad meg | az izomcsíkok paralelogramma alakú hálót képeznek, ezáltal az izomcsíkok a tollat emelik, oldalt fordítják, vagy forgathatják is; a tollak mozgatásával szabályozzák a test hőregulációját, a levegő ellenállását repüléskor, és különböző viselkedésformákat is kifejezhetnek |
4/1 | mm. apteriales bőrmozgató izmok | a tolltüszők alatt helyeződő, párhuzamosan rendeződött izomkötegek; különösen fejlettek a vízimadarakban | a bőrt ráncolják | |
1. m. adductor mandibulae externus (15/2), 2. m. depressor mandibulae (10), 3. m. complexus (43), 4. m. longus colli (48), 5. m. rectus capitis lateralis (37), 6. m. rectus capitis ventralis (41), 7. m. sternohyoideus (45), 8. m. constrictor colli (20), 9. m. serpihyoideus (21), 10. m. branchiomandibularis (23), 11. m. interceratobranchialis (24), 12. m. keratoglossus (25), 13. m. intermandibularis ventralis (20), 14. gl. mandibularis intermedia
a) sinus infraorbitalis, b) lig. jugopraefrontale, c) arcus zygomaticus, d) mandibula, e) lig. postorbitale, f) lig. jugomandibulare, g) m. constrictor colli intermandibularis, h) meatus acusticus externus, k) oesophagus, l) trachea
1. m. longus colli (48), 2. m. complexus (43), 3. m. rectus capitis lateralis (37), 4. m. branchiomandibularis (23), 5. m. depressor mandibulae (10), 6. m. adductor mandibulae externus (5/2), 6. m. pseudotemporalis superficialis, 6.’ – medius, 6.’’ – profundus, 6.’’’ m. palatomandibularis (9), 7. m. intermandibularis ventralis (20)
a) mandibula, b) járomív, c) könnycsatorna, d) sinus infraorbitalis, e) lig. jugopraefrontale, f) lig. postorbitale, g) külső hallójárat, h) trachea, i) v. jugularis, k) oesophagus
41-2. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A fej izmai, mm. capitis Az állkapocs mozgatói, mm. manductores | ||||
5 | m. adductor mandibulae (m. masseter) nagy rágóizom | felső káván | állkapocscsonton (os dentale) | alsó kávát közelíti |
5/1 | m. adductor mandibulae caudalis hátulsó állkapocs-közelítő izom | négyszögű csont testén és hátulsó nyúlványán | os supraangularen, az állkapocs felső és belső szélén, külső felületén | a csőrt zárja |
5/2 | – externus külső rágóizom | a röpcsonton és a négyszögű csont nyúlványán | az állkapocs felső szélén, külső felületén | a csőrt emeli, zárja |
6 | mm. pseudotemporales halántékizmok | procesus postorbitalis – -zygomaticus, -oticus | az arcustól az állkapocsszögletig | |
6/1 | m. seudotemporalis superficialis (m. adductor mandibulae medius) felületes halántékizom | a halántékárokban (facies orbitalis, orbitosphenoidalis) | os supraangularen, os articularén | az alsó kávát közelíti |
6/2 | – medius középső halánték izom | négyszögű csonton | os articularén | alsó kávát zárja |
6/3 | – profundus belső halántékizom (m. quadratomandibularis) | a processus otticuson és a négyszögű csont szemgödri nyúlványán | az os supraangularén belül | közelíti, zárja a csőrt |
7 | mm. protractores az állkapocs hátrahúzói | |||
7/1 | m. protractor ossis quadrati négyszögű csont hátravo-nója | a szemgödrök közötti sövényen (gall, col); a látólyuk alatt | a négyszögű csont szemgödri nyúlványán | a felső kávát emeli |
7/2 | m. protractor pterygoidei röpcsonti hátravonó izom | ékcsont szemgödri szárnyán (septum interorbitalen) | a röpcsont belső, felső részén; proc. orbitalison és a négyszögű csonton | az alsó káva hátravonója |
8 | m. tensor periorbitae | az ékcsont szemgödri felületén | az alsó szemhéjon | az alsó szemhéjat levonja |
9 | m. pterygoideus (m. pterygomandibularis) röpizom | |||
ventrales – alsó | a szájpadláscsonton (alsó) | állkapocs basisán, belső nyúlványán | zárja a csőrt | |
dorsales – felső | és az állcsonton (felső), os pterygoideumon | os supraangularén | zárja a csőrt | |
10 | m. depressor mandibulae (m. digastricus, m. occipimandibularis) az állkapocs levonója | a nyakszirtcsont külső felületén (exoccipitale) és a halántékcsonton | az állkapocs hátulsó ízületi nyúlványán és külső felületén | az alsó kávát lehúzza, nyitja a szájnyílást |
41-3. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A szemgolyó izmai | ||||
11 | mm. recti bulbi a szemgolyó egyenes izmai | |||
dorsalis, ventralis lateralis, medialis felső, alsó, külső, belső | a szemideglyuk körül | a szemgolyó ínhártyáján, a szaruhártya közelében felül, alul, kívül, belül | a szemgolyót fel-, le-, ki- és befelé forgatja | |
12 | m. obliquus bulbi dorsalis felső ferde szemizom | az orbita belső felületén hátul, a septum interorbitalén | a szemgolyó felső és külső részén a szaruhártya mögött | a szemgolyót befelé forgatja |
13 | m. obliquus bulbi ventralis alsó ferde szemizom | a szemgödör belső felületén, a septum interorbitalén | a szemgolyó alsó külső felületén | kifelé forgatja a szemgolyót |
14 | m. quadratus membranae nictitantis a pislogóhártya négyszögű izma | a szemgolyó hátulsó felületén a szemideg fölött | az ínhártyán a szaruhártya mögött | a szemgolyót felfelé fordítja |
15 | m. pyramidalis membranae nictitantis a pislogóhártya gúla alakú izma | a szemgolyó hátulsó felületén, a szemideg belső oldalán | a vagina fibrosa tendinean ina áthurkolódik a szemideg fölött a négyszögű izmon és a külső szemszöglet felől a pislogóhártya szélében sugárzik szét | a pislogóhártyát a szemgolyóra borítja |
16 | m. levator palpebrae dorsalis a felső szemhéj emelője | az orbita felső szélén | a felső szemhéj pólyájában | a pólyát feszíti, a szemhéjat emeli |
17 | m. depressor palpebrae ventralis alsó szemhéj levonója | az orbita alsó szélén, a pislo-góporc (fibrotasus) felső végén | az alsó szemhéjban | az alsó szemhéjat levonja |
18 | m. orbicularis palpebrarum a szemhéjak körizmai | a szemhéjak szabad szélében lévő körkörös simaizom köteg | a szemrést szűkíti | |
19 | m. tensor periorbitae a szemgödri pólya feszítője | a szemgödör pólyáján, septum interorbitalén | a szemgödri pólya külső, hátulsó felületén | a szemgödri pólyát feszíti |
41-4. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A nyelv izmai, mm. lingualesles mm. apparatus hyobranchia | ||||
20 | mm. intermandibulares (m. mylohyoideus, m. costrictor colli) állkapocsközi izmok | a két állkapocs alsó szélein | a nyelvcsonton (basibranchiale) és a torokjárat varratában | emeli a nyelvet és gégéhez nyomja |
ventralis – alsó | os dentalén | |||
dorsalis – felső | os suprangularén | |||
21 | m. serpihyoideus (m. articulohyoideus) halánték-nyelvcsonti izom | az állkapocs hátulsó ízületi nyúlványán | a nyelvcsont alsó felületén (basibranchiale) és a torokjárat varratában | a gégét a szájpadláshoz és a garat boltozatához emeli |
22 | m. stylohyoideus | az állkapocs hátulsó ízületi nyúlványán | a nyelvcsonton (basibranchiale rostrale) | hátrahúzza a nyelvet |
23 | m. branchiomandibularis (m. keratomandibularis) pars cranialis, pars caudalis | a nyelvcsont nagy ágáról (epibranchium), os dentalén és os angularen | az állkapocscsonton (os dentale, os angulare) | nyelvöltögető izom; szűkíti a szájgaratüreget |
24 | m. interkeratobranchialis (m. keratohyoideus) | lapos izomlemez a keratobranchiumról, a nyelvcsont középső ágáról | a nyelvcsonton és a torokjárat varratában | a nyelvcsont ágait közelíti egymáshoz, ezáltal a szájgaratüreg boltozatát emeli, előrevonja |
25 | m. keratoglossus | a nyelvcsont ágáról oldalt és dorsalisan (keratobranchi-um) | a nyelvcsonton elöl (os entoglossum) | hátravonja, rövidíti, oldalt fordítja a nyelvet |
26 | m. hypoglossus rostralis (m. hypoglossus anterior, s. medialis) | a nyelvcsont testén entoglossumon elöl és alul, os basibranchialén (gall) | a nyelvcsont (os basibranchiale) oldalán nyelv he-gyén (anas) | a nyelv hegyét süllyeszti (elülső), hátát öblösíti |
27 | m. hypoglossus obliquus ferde nyelv alatti izom | a nyelv oldalán, basibranchiale rostralen | a nyelvcsonton elöl, alul, cornu os entoglossumon | a táplálékfelvételt segíti |
28 | m. mesoglossus középső nyelvizom | a nyelvcsont testén felül | a nyelvcsonton a hegyén felül | hátra-, lehúzza a nyelv tövét |
29 | m. genioglossus nyelvcsont-nyelvizom (hiányzik: gall, col, an) | az állkapocs symphysisén | a nyelv testének két oldalán | a nyelvet előrehúzza |
30 | m. sternotrachealis szegycsont gégecsőporci izom | a szegycsont proc. craniolateralisán | gégecső gyűrűporcokon | gégét, gégecsövet hátrahúzza |
31 | m. cleidotrachealis váll-gégecsői izom | a villacsonton | a gégecső oldalán | a gégét oldalt és hátrahúzza |
32 | m. tracheolateralis oldalsó gégecsői izom | a gégecső oldalán minden gégecsőgyűrűporcon megtapad | gégecső oldalán | a gégecsövet oldalt húzza |
33 | m. sternothyreoideus szegycsont gégeporci izom | a szegycsont proc. craniolaterlasián | gyűrűporcon | a gégét hátrahúzza |
34 | m. cleidohyoideus váll-nyelv izom | claviculán | nyelvcsonton | a nyelvet hátrahúzza |
41-5. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A fej mozgatói | ||||
35 | m. rectus capitis dorsalis cranialis felső egyenes fejizom | izomfogakkal az 5. nyakcsigolya elülső ízületi nyúlványán és a 4–3. nyakcsigolya oldalán és az axis ízületi nyúlványán | a nyakszirtcsont tarkói részén (lamina praesphenoidalén) | a fej hajlítója |
36 | m. obliquus capitis lateralis elülső ferde fejizom | a 2. nyakcsigolya felső nyúlványán | a nyakszirtcsonton (exoccipitale) | a fej nyújtója és oldalt fordítója |
37 | m. rectus capitis lateralis oldalsó egyenes fejizom | a 2–5. nyakcsigolya harántnyúlványán | a nyakszirtcsont alapi részén (exoccipitale) | forgatja a fejet, emeli és nyújtja a nyakat |
38 | m. cricohyoideus gyűrűporc–nyelvcsonti izom | gyűrűporc alsó szélén | os basibranchialén | a gégét a koponyához húzza |
39 | m. dilatator glottidis (m. cricoarytenoideus lateralis), a gége tágítója | gyűrűporc lemezén | kannaporc dorsolateralis részén | a gége üregét tágítja |
40 | m. constrictor glottidis (m. cricoarytenoideus medialis), a gége szűkítője | a gyűrűporc lemezén | kannaporc alsó felületén | szűkíti a gégét |
41 | m. rectus capitis ventralis, alsó egyenes fejizom | 4–1. nyakcsigolya testén | és az ékcsont lemezén (os parasphenoidale) | a fej oldal- és levonója |
– pars lateralis külső része | 5–6. nyakcsigolya | lamina basiparasphenoidalén | ||
– pars medialis belső részlete | 4–1. nyakcsigolya testén alul | a nyakszirtcsont alapján | a fejet hajlítja | |
42 | m. biventer cervicis, kéthasú nyakizom | 1. hátcsigolya tövisnyúlvá-nyán | a nyakszirtcsonton | fej nyújtója, „kikelő-” izom és hajlítója |
43 | m. complexus major, nagy komplex izom | 3–4. nyakcsigolya ízületi nyúlványán | a nyakszirtcsont supraoccipitaléján | fej nyújtója „kikelőizom” |
44 | m. splenius capitis szíjizom feji része | a 2. nyakcsigolya tövisnyúlványán és az első dorsolateralis felületén | nyakszirtcsonton (supra- os-cipitalen) | a fej nyújtója, emelője |
45 | m. sternohyoideus mell-nyelvcsonti izom | a mellcsont elülső széléről (carina sterni) | a felső gége gyűrűporcán | a nyelvet hátrahúzza, a nyak hajlítója |
46 | m. sternotrachealis mellcsont–gégecsői izom | a mellcsont elülső és oldalsó nyúlványáról | felső gége külső, hátulsó felületén | a gégét lehúzza |
41-6. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A gerincoszlop és a nyak izmai, mm. columnae vertebralis et colli | ||||
47 | m. longus colli dorsalis felső hosszú nyakizom | |||
– pars caudalis hátulsó rész | a 1–4. hátcsigolya felső nyúlványain | egybeolvad a kéthasú nyakizommal; az axis két oldalán tapad | oldalt fordítja a nyakat | |
– pars cranialis elülső rész | izomfogakkal a 8–3. nyakcsigolya felső nyúlványain | egybeolvad a kéthasú nyakizommal; az axis két oldalán tapad | segíti a nyak oldalt hajlítását | |
– pars thoracica mellkasi rész | a hátcsigolyák felső és oldal-nyúlványai közötti árok-ban | a 2. hátcsigolya harántnyúl-ványán | rögzíti a hátcsigolyákat | |
– pars profunda mély rész | a nyakcsigolyák felső nyúlványán | 4 izomkötegből áll; a nyakcsigolyák oldal- és felső nyúlványain tapad, miközben 2 csigolyát áthidal | a nyak tövét rögzíti, forgatja | |
48 | m. longus colli ventralis alsó hosszú nyakhajlító izom | |||
– pars caudalis hátulsó rész | a 3. hátcsigolya alsó csontlécén | a 12. nyakcsigolya harántnyúlványán és a 13. oldalsó felületén | ||
– pars medialis középső rész | az 1–3. hátcsigolya alsó csontlécén | a 11–6. nyakcsigolya bordai nyúlványán és rövid ínnal az 5–9. nyakcsigolya testén | hajlítója, rögzítője a nyak középső szakaszának | |
49 | m. flexor colli nyakhajlító izom | |||
lateralis - oldalsó | a 5–2. nyakcsigolya oldalsó felületein | az atlasz alsó felületén | a nyak hajlítója és oldalt fordítója | |
medialis - belső | a 6–4. nyakcsigolya oldalsó felületein és a csigolyaíveken | a 3. nyakcsigolya bordai és alsó nyúlványain | ||
50 | m. iliocostalis et m. longissimus cervicis (emlősök) csípő-borda izom és a hosszú hátizom nyaki része | |||
50/1 | m. cervicalis ascendens, m. lon-gissimus cervicis felszálló nyakizom | a 13–7. nyakcsigolya hátulsó ízületi nyúlványán | az alatta lévő nyakcsigolyák elülső ízületi és felső nyúlványain | emeli és nyújtja a nyakat; egyik oldalt forgatja azt |
50/2 | m. thoracicus ascendens felszálló mellkasi izom | az 1–3. hátcsigolya felső nyúlványáról | a 11.-től az utolsó nyak és az 1–2. hátcsigolyák felső nyúlványain | emeli, forgatja a nyak tövét |
51 | m. spinalis dorsi et cervicis féltövises izom háti, nyaki szakasza | 5–11. nyakcsigolya harántnyúlványán | előtte lévő csigolyák ízületi nyúlványán | a nyakat nyújtja, a hátat rögzíti |
52 | mm. intercristales (spinales) a nyak oldaltvonói | az 1. utolsó nyakcsigolyák felső- és harántnyúlványán | a következő csigolya felső nyúlványán és az első hátcsigolyán | merevíti és nyújtja a nyakat |
53 | mm. intertransversarii harántnyúlványok közötti izmok | a szomszédos csigolyák ntnyúlványait kötik egymásharához | oldalt fordítják a nyakat | |
54 | mm. inclusi nyakforgató izmok, pars dorsalis, pars ventralis | a nyakcsigolyák harántnyúlványain | az előtte lévő csigolyák testén | forgatják, nyújtják, rögzítik a nyakat |
55 | m. spinalis tövisizom | a nyak és a hátcsigolyák tövisnyúlványain | izomfogakkal az előtte lévő csigolyák ízületi nyúlványain | nyakat, hátat nyújtja, esetenként forgatja |
56 | m. semispinalis cervicis féltövi-ses izom | 5–11. nyakcsigolya harántnyúlványán | előtte lévő csigolyák felső nyúlványán | a nyakat nyújtja |
57 | m. multifidus sokbahasadt izom | 3. hát 4. nyakcsigolya harántnyúlványain | előtte lévő csigolyák felső nyúlványain | a nyak rögzítője, emelője és forgatója |
58 | mm. rotatores a nyakcsigolyák forgatói | nyakcsigolyák felső, illetve harántnyúlványain | mögötte lévő csigolyák felső, ízületi nyúlványain | a nyakat oldat fordítja, illetve forgatja |
41-7. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A mellkas izmai, mm. pectorales | ||||
59 | mm. intercostales externi (superficiales) külső bordaközi izmok | 2–6. bordák hátulsó szélén, horognyúlványán, 2–6. (gall) 2–9. (anas.) | a következő bordák elülső szélén | bordaemelő, belégzőizom |
60 | mm. intercostales interni belső bordaközi izmok | 3–7. bordák elülső széléről | az előtte lévő bordák hátulsó szélén | a bordákat levonja, kilégzőizom |
61 | m. scalenus az első borda emelője | az 1. hátcsigolya felső és az utolsó előtti nyakcsigolyák harántnyúlványán | 1–2. borda elülső szélén | az 1–2. bordát emeli |
62 | m. costosternalis (m. subcostal-is) borda alatti izom | |||
– pars major nagyobb része | a mellcsont elülső, külső szélétől, oldalnyúlványától | 3–6. borda belső felületén | a bordákat előre (major), hátra és befelé (minor) vonja | |
– pars minor kisebb része | az 1. borda dorsalis szélén, külső felületén levő izomrostok | az első bordán | ||
63 | m. transversus thoracis (m. costosternalis) a mellkas harántizma | 3 izomfoggal (gall. an. ans.) az első bordákon (gall. col.) | a mellcsonton | a bordákat előre- és felhúzza |
64 | m. costoseptalis a horizontális sövény feszítője | a 3–6. bordák középső részének belső felületén | a tüdő horizontális pólyában | a pólyát feszíti |
65 | mm. levatores costarum bordaemelő izmok | a 2–5. (gall), 2–7. (anas) hátcsigolya harántnyúlvá-nyán és a 3–6. borda külső felületén | a 3–6. bordán | bordaemelő belégzőizom |
41-8. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A has izmai, mm. abdominis | ||||
66 | linea alba, fehérvonal (medián ínvarrat) | a hasfal alsó középvonalában a hasizmok ínlemezei ínvarratban egybeolvadnak (fehér színű íncsík a lapátosporctól a cloacáig), rectushüvely nincs a madarakban | ||
67 | m. obliquus externus abdominis külső ferde hasizom | bordák horognyúlványán 4–6. izomfoggal, ínlemezzel a csípőcsonton és a fancsonton | ínlemezzel a fancsonton kívül, a mellcsont szélén (trabecula lateralis és intermedia) és a fehér vonalban | kilégző-, hasprést segítő izom |
68 | m. obliquus internus abdominis belső ferde hasizom | a fancsont alsó, külső szélén (scapus) és a csípőcsont szárnyának hátulsó alsó szélén | az utolsó bordák hátulsó szélén, a fehér vonalban | hasprést végző, kilégzőizom |
69 | m. rectus abdominis egyenes hasizom | a mellcsont (trabecula intermedia) oldalsó szélén, az utolsó valódi bordákon | széles ínlemezzel a fancsont hátulsó harmadában és a fehérvonalban | hasprést végző, kilégzőizom |
70 | m. transversus abdominis haránthasizom | a fancsont belső felületén, csípőcsont praeacetabulumán, az 5–7. bordákon belül | a mellcsonton és a fehérvonalban | hasprést végző és kilégzőizom a hasüreget szűkíti, a cloacát lehúzza |
41-9. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A cloaca izma, mm. cloacae | ||||
71 | m. levator cloacae a cloaca emelőizma | a külső kormányzótollak alsó felületén, a csípőcsont szárnyán | az alsó cloacaajak median ínvarratában végződő hurok | emeli a cloácát, a hasprést segíti |
72 | m. transversus cloacae a cloaca harántizma | ínlemezzel (gall.) az 1–2. farokcsigolya harántnyúlványán és a csípőcsont hátulsó szélén | a cloaca alsó ajkának median varratában | |
m. dilatator cloacae a cloaca tágítója | a csípőcsont szárnyán | oldalról a cloaca alsó ajakába sugárzik | a hasprést segíti, hátra húzza a cloacát | |
73 | m. sphincter cloacae a cloaca záróizma pars cranialis pars caudalis | a fancsont csúcsán (elülső része) | dorsalisan vastag, ventralisan vékony, körkörös izomrostok, a cloaca nyílását övezik (hátsó része), körkörös vastag izomgyűrű | zárja a cloacát, segíti a hasprést |
41-10. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A hát és az ágyék izmai, mm dorsi. | ||||
74 | m. iliocostalis et longissimus dorsi csípőbordaizom és a hosszú hátizom (egységes két izom) | a csípőcsont elülső szélén és az első hátcsigolyák harántnyúlványán (crista lateralis notarii) | az első csigolyák harántnyúlványán (crista lateralis notarii) és a bordák felső végén | rögzíti a hátcsigolyákat, nyújtja a hátat |
41-11. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A farok izmai, mm. caudae | ||||
75 | m. levator caudae a farok emelője | a csípőcsont hátulsó szélén, az ülőcsonton | a farokcsigolyák tövisnyúlványán és a farkcsíkcson-ton | a farkat és a külső faroktollakat emeli |
pars cranialis | ala postacetabularis (gall.) | oldalsó faroktollakhoz tér | ||
pars caudalis | synsacrum dorsalis felületén | margo caudalis ilei, pygostyl, farokcsigolyák harántnyúlványain | ||
76 | m. iliococcygeus csípő–farokcsonti izom | a csípőcsonton, a farokcsigolyákon | a 4–5. kormányzótoll tüszőinek külső felületén | a kormányzótollakat emeli, szétteríti |
77 | m. lateralis caudae a farok levonója | a csípőcsont hátulsó szélén és két fejjel az 1–4. farokcsigolyák harántnyúlványán | az oldalsó kormányzótollak tüszőin | szétteríti, oldalt vonja a kormányzótollakat |
78 | m. depressor caudae a farok levonója | synsacrum hátulsó végén, farokcsigolyák harántnyúlványán, a kereszt-, a fan- és ülőcsont alsó felü-letéről | az előtte lévő csigolyák és a farkcsíkcsont testén alul és a 2–4. külső faroktoll tüszőin | levonja a farkat, a kormányzótollakat szétteríti (col.) |
79 | m. pubocaudalis externus (m. coccygeus) külső fan–farokcsonti izom | a fancsont végén összenő a belső ferde és haránthasizommal | a külső 2–4. kormányzótollak tüszőin | emeli, merevíti a külső kormányzótollakat, a faroktollakat szétteríti |
80 | m. pubocaudalis internus belső fan–farokcsonti izom | az ülőcsont hátulsó szélén és nyúlványán; az utolsó farokcsigolyák testén, harántnyúlványain és a farkcsíkcsonton alul | a fan- és ülőcsont belső felü-letén (an, ans) és a 4–5. belső kormányzótoll tüszőin, a farokcsigolyákon, rostjai a cloaca felső ajaká-ba sugároznak | oldalt vonja, emeli a farkat, kiteríti a belső faroktollakat, szűkíti a medencét |
81 | m. bulbi rectricium faroktoll-emelő izom (gall., col.) | farkcsíkcsont külső felületén | a farok alsó felületén, a farokcsigolyák oldalnyúlványain, a kormányzótolla tüszőin; borítja a faroktőmirigyeket | a faroktollakat emeli, mozgásukat irányítja |
82 | m. adductor rectricium a faroktoll távolítója | a farkcsíkcsont nyúlványán | a farok kormányzótollainak a tüszőin alul | a faroktollakat összehúzza; tyúkban lehúzza a párzáskor |
83 | mm. interspinales tövisnyúlványok közötti izmok | a farokcsigolyák felső nyúlványain | a farkcsíkcsonton | a farkat emelik |
41-12. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A VÉGTAGOK IZMAI A vállöv izmai, mm. cinguli membri thoracici | ||||
84 | m. rhomboideus superficialis felületes csüllő alakú izom | az utolsó nyak- és az első hátcsigolyák tövisnyúlványain, csípőcsonton (col.) | a villáscsont felső végén és a lapocka belső szélén | a lapockát emeli, rögzíti |
85 | m. rhomboideus profundus mély csüllő alakú izom | az utolsó nyak-, és az 1–4. hátcsigolya tövisnyúlványán | a lapocka felső, belső szélén | a lapockát emeli |
86 | m. trapezius | 1–6. hátcsigolya tövisnyúlványain | a lapocka belső felületén | a lapockát emeli |
87 | m. serratus superficialis felületes fűrészizom, pars cutanea, pars subcutanea thoracica | az utolsó bordák alsó harmadán | a lapocka külső szélén, elülső harmadán | le- és hátrahúzza a lapockát és emeli a bordákat |
87/1 | – pars metapatagialis repülőhártyához térő részlete | a bordák külső felületén, horognyúlványain | a repülőhártyába sugárzik szét | repülőhártyát feszíti |
88 | m. serratus profundus | izomfogakkal az első bordákon | a lapocka alsó 3. negyedén; az előbbi levált része | a lapockát lehúzza |
m. scapulohumeralis cranialis et caudalis elülső és hátulsó lapocka-karizom | a lapocka külső felületén (cran.), alsó szélén és külső felületén (caud.) | a karcsont alsó gumóján | a kart emeli, közelíti | |
mm. subcoracoscapulares alsó hollócsőr-lapocka izmok | a lapocka belső felületén | a karcsont belső gumóján | ||
a lapocka alatti és a hollócsőrcsont alatti izmok egyes fajok ban összeolvadtak egymással | ||||
88/1 | m. subscapularis lapocka alatti izom | a lapocka belső felületén és külső szélén | a karcsont belső gumóján | a kart emeli, közelíti a törzshöz |
– caput laterale külső feje | ||||
– caput mediale belső feje | ||||
88/2 | m. subcoracoideus hollócsőrcsont alatti izom | a hollócsőrcsonton, a lapockán és a mellcsonton is, valamint a villacsont felső végén (col.) | a karcsont felső gumóján | behúzza, illetve a törzshöz húzza, kifelé fordítja a szárnyat |
m. sternocoracoideus mellcsont- hollócsőr csonti izom | a mellkas oldalán | a hollócsőrcsonton | a bordát emeli | |
89 | m. pectoralis mellizom | a legnagyobb kettősen tollazott izom | ||
89/1 | pars thoracica superficialis (major) | a membrana sterno-coracoclavicularison, carina sternin, a villacsont alsó végén | háromszögletes, kettősen tollazott izom, mindkét izom a karcsont felső gumójának a tövisén (crista pectoralis humerin) tapad és a m. biceps inához is tér | a szárnyat lehúzza, a felemelkedést és az előrehaladást is segíti repüléskor; segéd belégzőizom |
89/2 | pars thoracica profunda (minor) | az előző izom befedi; a carina oldalán ered | ||
89/3 | pars propatagialis repülőhártya bőrizma | 1–2 izomfoggal a felületes mellizomtól válik el | repülőhártyában sugárzik szét | feszíti a repülőhártyát |
89/4 | pars (subcutanaea) abdominis a törzs oldalsó bőrizma | a 8/1 izom ínlemezéről a pólyákon | a karcsont külső gumójának a csontlécén | a bőrt ráncolja, a törzs oldalához szorítja, és a tolltüszőit emeli |
90 | m. tensor propatagialis a repülőhártya feszítője | |||
90/1 | – longus, hosszú | extremitas omalis claviculaen, a lapocka fölötti pólyán | hosszú ina a propatagium elülső szélén halad és az allula szárnyközépcsontján tapad | a repülőhártyát feszíti, a könyökízületet hajlítja; a szárnytői ízületet nyújtja |
90/2 | – brevis, rövid | extremitas omalis claviculaen, a lapocka fölötti pólyán | rövid ina az alkarpólya felső részén | |
90/3 | – pars scapulohumeralis a repülőhártya feszítője | az 1. és 2. hátcsigolya tövisnyúlványán | a repülőhártyába sugárzik | a repülőhártyát feszíti |
91 | m. supracoracoideus felső hollócsőrkarizom | a nagy mellizom alatt a mellcsont tövisén és annak közelében a testén, a hollócsőrcsonton, facies lateralis carinaen | áthalad a foramen triosseumon, hátra- és feltérő ina a karcsont külső gumójának csontlécén tapad | emeli, forgatja a karcsontot; segéd belégzőizom |
92 | m. latissimus dorsi széles hátizom | |||
92/1 | pars cranialis (interscapularis) elülső része | a notariumon, 1., 2. hátcsigolyán, áthalad a lapocka fölött (crista dorsalison) | a karcsont külső gumójának csontlécén | a karcsontot a lapockához húzza, kissé kifelé fordítja pihenéskor összehúzza, rögzíti a szárnyat |
92/2 | pars caudalis hátulsó része | utolsó hátcsigolya tövisén, a csípőcsonton | crista tuberculi lateralis humeri | a karcsontot a lapockához húzza, kissé kifelé fordítja pihenéskor összehúzza, rögzíti a szárnyat |
92/3 | – pars metapatagialis szárnyredői része | a 92. izom elülső részétől válik el | hosszú ina a szárnyredő szélén halad, a szárnyredőben sugárzik szét | a szárnyredőt feszíti |
93 | m. coracobrachialis cranialis et caudalis elülső és hátulsó hoIIócsőr-karizom | extremitas omalison, a hollócsőrcsonton és a mellcsonton (an, ans) | tub. dorsale-, crista pectoralis humeri) tuberculum ventrale humeri | a karcsontot emeli, előrehúzza, forgatja a karcsontot |
94 | m. deltoideus deltaizom | |||
94/1 | major nagy | a lapockán, a kulcscsonton és a hollócsőrcsonton acromion (gall.) | a karcsont felső gumójának csontlécén (crista pectoralis) | előrehúzza a kart, emeli és kifelé fordítja a szárnyat; a 92. szinergétája |
94/2 | minor kicsi | mellcsonton, hollócsőr-csonton belül, alul | a karcsont crista pectoralisán | a karcsontot emeli |
caput dorsale felső fej | membrana sternolavicularison | |||
caput ventrale alsó fej (s. m. supracoracoideus) | acromionon, hollócsőrcsonton és a kulcscsonton | összenő a m. coracobrachialis cranialisszal, hosszú ina a karcsont crista pectoralisán | a karcsontot emeli | |
41-13. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A szárny izmai, mm. alae | ||||
95 | m. triceps brachii háromfejű karizom | |||
– scapulotriceps | a lapocka nyakán (caput dorsale fossa pneumotricipitalis) | könyökcsonton, nyúlványain | a vállízületet nyújtja | |
– humerotriceps humeri caput ventrale | a karcsont alsó gumóján, a hollócsőrcsonton | könyöknyúlványon | a vállízületet nyújtja | |
– coracotriceps | a karcsont alsó gumóján | könyöknyúlványon | a vállízületet nyújtja | |
96 | m. biceps brachii kétfejű karizom | |||
96/1 | caput coracoideum hollócsőrcsonti feje | hollócsőrcsonton és a kulcscsonton | az orsó és a könyökcsont felső végén elől (rövid ín) | felhúzza a karcsontot és hajlítja a könyökízületet |
96/2 | caput humerale a karcsonti feje | a karcsonton (facies bicipitalis) | illetve a könyökcsont felső harmadának elülső, alsó szélén (hosszú ín) | felhúzza a karcsontot és hajlítja a könyökízületet |
96/3 | pars propatagialis repülőhártya izma | a karcsont felső végén | repülőhártyába sugárzik; rövid ina az ulna elülső és a radius hátulsó szélén tapad | a repülőhártyát feszíti |
97 | m. entepicondyloulnaris (anco-neus lateralis) külső kar–könyökcsonti izom | a karcsont felső bütykén (epicondylus dorsalis) | könyökcsont elülső és belső felületén | hajlítja a könyökízületet, a karcsontot kifelé fordítja |
98 | m. ectepicondyloulnaris (an, ans); (m. anconeus medi-alis) belső kar–könyökcsonti izom | a karcsont alsó bütykén (epicondylus ventralis) | a könyökcsont hátulsó felületén | befelé forgatja az alkart, hajlítja a könyökízületet |
99 | m. expansor secundarium (m. extensor longus digiti majoris) a második ujj nyújtója, pars proximalis, pars caudalis | az orsócsont testén (pars prox.), alsó végén, a felső szárnytőcsonton (pars caudalis) | ina a II. ujj 2. ujjpercén | csukja a szárnyat |
100 | m. brachialis, karizom | a karcsont alsó végének a belső bütykén | a könyökcsont felső végének elülső felületén | a könyökízületet hajlítja |
101 | m. pronator superficialis et pro-fundus felületes és mély beforgatóizom | a karcsont alsó bütykén (epicondylus ventralis) | orsócsont középső (gall.), felső (ans.) és alsó (col.) harmadában és a külső szárnytőcsonton | hajlítja a könyökízületet, a szárnyvéget befelé és lefelé fordítja |
102 | m. flexor carpi ulnaris könyökcsonti szárnytőnyújtó izom | |||
pars cranialis elülső része | a karcsont alsó bütykén (epicondylus ventralis) | külső szárnytőcsonton (os carpi ulnare) | hajlítja és rögzíti a könyök- és szárnytőízületet | |
pars caudalis hátulsó része | a karcsont alsó bütykén (epicondylus ventralis) | a fogazott szélű ligamentum elasticummal a szárny evezőtollainak tüszőin | a szárny lehúzásakor forgatja a szárnyevező tollakat a szárny becsukásakor | |
103 | m. flexor digitorum superficialis felületes ujjhajlító izom | lig. humerocarpalén, a karcsont alsó bütykén, külső szárnytőcsonton | az I., II. (gall.) ujjak 2. ujjpercén | a II. ujj hajlítója, csukja a szárnyat, és összehúzza az ujjakat |
104 | m. flexor digitorum profundus mély ujjhajlító izom | a könyökcsont teste hátulsó felületének felső 2/3-ában | a II. ujj 2., 3. (gall.) ujjpercén | az ujjakat hajlítja |
105 | m. extensor metacarpi radialis orsói szárnyközépnyújtó izom | |||
caput ventrale alsó fej caput dorsale felső fej | a karcsont külső bütykén (epycondylus dorsalis), inas (gall, col.), izmos fejjel (an., ans.) | a szárnyacskán és kézközépcsonton a lig. elasticum a propata-giumhoz tér | a szárnyacskát és a szárnytőízületet nyújtja a repülőhártya feszítője | |
106 | m. extensor digitorum communis közös ujjnyújtó izom | a karcsont felső bütykén (epicondylus dorsalis) | az I. és a II. ujj 1. ujjpercén | nyújtja, távolítja az 1. ujjat, közelíti az I. és II. ujjat egymáshoz |
107 | m. extensor metacarpi ulnaris könyökcsonti kézközépnyújtó izom | karcsont felső bütykén (epicondylus dorsalis) | a II. szárnyközép külső szélén, a III. szárnyközépcsont felső végén, a II. ujj 1. ujjpercén | a szárnytőt, a nagy ujjat nyújtja, a könyökízületet hajlítja |
108 | m. extensor longus allulae a szárnyacska hosszú nyújtója | az orsócsont középső harmadában, a könyökcsonton, az alkarcsontok egymás felé tekintő felületén, a belső lábtőcsonton és a III. lábközépcsonton | az I. szárnyközépcsonton és ujjperccsonton | a szárnyacskát nyújtja, közelíti |
109 | m. extensor longus digiti ma-joris a nagy hosszú ujjnyújtó izom | az orsócsont alsó 2/3-ában, a szárnytő és II. szárnyközépcsonton | a II. ujj 1.2. és 3. (ans., an.) ujjpercén | a II. ujjat nyújtja, egymáshoz húzza az 1–6. evezőtollakat |
pars proximallis felső rész | margo interosseus radialison | |||
pars distalis alsó rész | os carpi ulnarén | |||
110 | m. supinator (entepicondyloradialis) kifelé forgató izom | a karcsont felső bütykén (epicondylus) dorsalis | az orsócsont felső végén elöl | a szárnyat kifelé forgatja |
111 | m. ulnometacarpalis dorsalis felső könyök–kézközép-csonti izom | az orsócsont alsó végdarabjának felső felületén | a kicsi és a nagy kézközépcsontokon (hosszú ínnal); a kis kézközépcsonton és a karevezőtollak tüszőin (kisebb részlete) | a kézközépízületek hajlítója |
112 | m. ulnometacarpalis ventralis (m. flexor metacarpi caudalis) alsó könyök–kézközépcsonti izom | a könyökcsont alsó felületén, az alkar felső harma-dában, és az orsócsont elülső felső szélén (col.) | a kis kézközépcsont felső felületén | a szárny hegyét befelé fordítja |
113 | m. extensor brevis allulae a szárnyacska rövid nyújtója | a kis szárnyközépcsonton | I. ujj 1. ujjpercén | távolítja az I. ujjat |
114 | m. abductor digiti III. majoris a nagy ujj távolítója, caput dorsale, caput ventrale | az I. szárnyközépcsont elülső felületén és a belső szárnycsonton | a nagy ujj 1. ujjpercén kívül | távolítja, nyújtja a III. ujjat |
115 | m. flexor digiti minoris IV. a kis ujj hajlítója | a metacarpalis csonton | kis, IV. ujj ujjpercén belül | hajlítja a IV. ujjat |
116 | m. abductor allulae a szárnyacska távolítója | orsói szárnytőcsont belső felületén és az I. szárnyközépcsont elülső felületén | I. ujj (allula)1. ujjpercén; az ujj hátulsó szélét alkotja | távolítja, nyújtja a szárnyacskát |
117 | mm. interossei csont közötti izmok | |||
– dorsalis felső csont közötti izom | szárnytőcsontokon és a szárnyközépcsontokon kívül kettősen tollazott izom | a nagyujj 3. ujjpercén | a nagyujj hajlítója | |
– ventralis alsó csont közötti izom | a karcsont felső bütykén | a nagyujj utolsó ujjpercén | a csontokat egymáshoz köti | |
118 | m. adductor allulae a szárnyacska közelítője | az orsói kéztőnyújtó ina alatt a karcsont felső büty-kén, os metacarpale maju-son | a szárnyacska 1. ujjpercén (gall.), hegyén (ans.) | a szárnyacskát közelíti és hajlítja |
119 | m. flexor allulae (m. flexor dig. II.) a szárnyacska hajlítója | a lábközépcsonton | a szárnyacska 1. ujjpercén, belül | hajlító, ujjközelítő |
41-14. táblázat - (Folytatás) Az izmok eredése, tapadása és működése
Az izom neve | Eredése | Tapadása | Működése | |
A hátulsó végtag izmai, mm. membri pelvini | ||||
120 | m. iliotibialis cranialis (sartorius) lateralis praeacetabu-laris | |||
120/1 | postacetabularis (superficialis) (flamingóban) elülső csípő–sípcsonti izom | a csípőcsont felső szélén, külső felületén és az utolsó hátcsigolyák tövisén (col.) | a térdkalácson és szalagán (lig. patellae), a sípcsont bütykén és belső felületén | a végtagot előrevonja, emeli, a csípőízületet hajlítja (cran.), illetve nyújtja (lat.) |
120/2 | m. iliotibialis lateralis pars medialis, pars caudalis (gall.) | csípőcsont elülső felső részén, izmosan a crista iliaca dorsalis lateralison | ||
121 | m. iliofibularis (biceps) femoris csípő–szárkapcsi izom | a csípőcsont elülső 2/3-ának felső szélén, kereszt- és 1–3. farokcsigolyákon | ínnal a szárpólyán kívül, és a szárkapocscsont fején, izomi nyúlványán (tuberculum m. iliofibularis) | csípőízületet nyújtja, a térdízületet hajlítja, felegyenesíti a hátat, hajlítja a farkat |
122 | m. ambiens (pectineus) fésűizom hiányzik (an.) | a fancsont fésűtaraján (tuberculum preacetabulare, processus pectineus ilii), az os pubis alsó széléig (anas.), elülső ina elölről áthurkolja a térdízületet | ujjhajlító inakba olvad (m. flexor perforatus dig. II., III., IV.) | csípőízületet hajlítja, térdízületet nyújtja, statikus izomként az ujjízületeket hajlítja |
123 | m. obturatorius lateralis et medialis (externus) et internus külső és belső borítóizom | a fan- és az ülőcsonton kívül és belül | a combcsont nagyforgatóján hátul | a combot befelé, a térdet kifelé fordítja |
124 | m. ischiofemoralis (m. guadra-tus femoris) négyszögű combizom | ülőcsonton kívül, a dugott lyuk körül, ina áthalad a dugott lyukon | a combcsont nagyforgatója alatt | a térdet kifelé fordítja, nyújtja a csípőízületet |
125 | m. tensor fasciae latae a combpólya feszítője | synsacrum tövisnyúlványain | a szárpólyán | csípőízületet hajlítja |
126 | mm. iliotrochanterici cranialis (m. iliacus) caudalis (m. glu-teus medius) csípő-combcsonti izom | csípőcsont praeacetabulumán kívül elülső és alsó szélén | ina a combcsont nagyforgatója alatti csontlécen | a combot befelé fordítja, a csípőízületet hajlítja (gall.) nyújtja (col.) |
127 | m. iliofemoralis externus (m. gluteus medius et minimus) külső csípő-combcsonti izom | az acetabulum fölött; a csípőcsont külső oldalán | nagyforgatón kívül és alul | a combot kifelé forgatja, távolítja, a csípőízületet nyújtja |
128 | m. iliofemoralis internus (m. ili-acus) belső csípő-combcsonti izom | csípőcsont alsó szélén | a combcsont felső végén, belül | a combot kifelé forgatja, a csípőízületet hajlítja, távolítja |
129 | m. flexor cruris lateralis (m. semitendinosus) a szár oldalsó hajlítója, pars pelvina | a csípőcsont processus terminalisán, az 1–3. farokcsigolyán és az ülőcsont külső szélén | sípcsont felső végén, belül | a térdízületet hajlítja, a hátat nyújtja |
pars accessoria | combcsont condylusa fölött | tovább folytatódó ina az Achilles-ínhoz társul | ||
130 | m. flexor cruris medialis (m. semimembranosus) a szár belső hajlítója | a csípőcsont és az ülőcsont külső felületén, az első farokcsigolyákon | tibiotarsus proximomedialis felületén, a combcsont alsó harmadának belső felületén és a szárpólyán | a csípőízületet nyújtja, a térdízületet hajlítja |
131 | m. caudo-iliofemoralis (m. piriformis) hátulsó csípő-combcsonti izom | |||
132 | pars iliacofemoralis csípőcsonti része | a foramen ischiadicum szélén, a csípőcsont hátulsó részén kívül | a combcsont nagyforgatóján | a csípőízületet nyújtja |
133 | pars caudalis hátulsó részlete | a farokcsigolyák harántnyúlványain, a farkcsíkcsont alsó felületén | a combcsont felső harmadában hátul (caudolateralisan) | a csípőízületet nyújtja, le- és oldalt húzza a farkat |
132 | m. puboischiofemoralis (m. adductor) combközelítő izom pars lateralis külső rész pars medialis belső rész | a fan- és ülőcsont külső részén (felső réteg), illetve alsó részén, ülőcsonton (an., ans., col.) (alsó réteg) | a combcsont alsó harmadában a linea intermuscularison; belső felületén felül és a condylus medialison | közelíti a combot, nyújtja a csípőízületet |
133 | mm. femorotibiales (m. quadri-ceps femoris) comb-sípcsonti izmok (négyfejű combizom) | a combcsont feje alatt | a térdkalácscsonton, egyenes szalagja révén a síp-csonton | a térdízületet nyújtják |
133/1 | – externus - külső | kívül | ||
133/2 | – medius - középső | elöl | ||
133/3 | – internus - belső | belül | ||
134 | m. tibialis cranialis elülső sípizom, caput tibiale, caput fibulare | két fejjel a combcsont külső bütykén (fovea tendinis m. tibialis caudalis) és a sípcsont taraján (crista cnemialis lateralis et medialis) | a lábközép felső végén elöl | a csánkízületet hajlítja, a lábvéget hirtelen felemeli |
135 | m. extensor digitorum longus hosszú ujjnyújtó izom | a sípcsont belső külső felületén és taraján, a sulcus intercristalis felső végén | a II., III., IV. ujj utolsó két ujjpercén canalis extensoriuson át | az ujjízületeket nyújtja, a csánkot hajlítja |
136 | m. fibularis longus hosszú szárkapcsi izom | a sípcsont taraján; crista cnemialis lateralis, linea extensoria tibiae | ferdén a szárcsontján a retinaculum extensorum tarsometatarsalison át a lábközép felső végéhez tér, ahol a III. ujj hajlítójának inába olvad | nyújtja, a csánkízületet hajlítja a III. ujjat |
137 | m. fibularis brevis rövid szárkapcsi izom, tuberculum iliofibularis, caput tibiale, caput fibulare | a szárkapocs középső harmadában lateralisan és a sípcsonton | a retinaculum m. fibularison át a lábközép felső végén hátul a tuberositas m. fibularison | a csánkízületet hajlítja |
138 | m. gastrocnemius a lábszár ikerizma | Achilles-ina a lábközép felső végén hátul az ujjhajlítókhoz társul | csánkízületet nyújtja, az ujjakat hajlítja | |
pars externa | a combcsont, alsó végén hátul, külső (pars ext.) | |||
pars intermedia | és belső (pars int.) bütykén | |||
pars interna | és a sípcsont hátulsó felületén (fossa poplitea) | crista medialis et lateralis corpus tarsometatarsalis | ||
139 | m. plantaris talpizom | a sípcsont belső bütyke alatt hátul | a lábközépcsonton | a csánk tokját hátrahúzza, az ujjakat nyújtja; rögzíti a csánkot |
140 | m. popliteus térdalji izom | a szárkapocs fejének hátulsó felületén | a sípcsont hátulsó felületén (tuberositas poplitea) | távolítja a lábvéget, rögzíti a szárkapocs fejét |
141 | m. flexor perforans et perforatus felületes és mély ujjhajlító izom | |||
142 | m. flexor perforans et perforatus digiti II. a II. ujj felületes hajlítója | a combcsont külső bütykén, a síp- és a szárkapocscsont felső végdarabján | sulcus hypotarsin, II. ujj 2. és 3. ujjperc külső és belső oldalán | hajlítja a II. ujjat, nyújtja a csánkízületet |
143 | m. flexor perforans et perforatus digiti III. a harmadik ujj felületes hajlítója | a síp- és a szárkapocscsont felső végdarabján kívül crista cnemialis lateralis, a térdkalács egyenes szalagján | trochlea metatarsi fölött a vinculum tendinum flexorumon át a III. ujj 2. és 3. ujjpercén két ínnal tapad | hajlítja és távolítja a III. ujjat, nyújtja a csánkízületet |
144 | m. flexor perforatus digiti II. a II. ujj felületes hajlítója | eredési ínlemezzel a térdízület külső oldalsó szalagján, a combcsont külső bütykén, a m. ambiens inán | két ínnal a II. ujj 1. ujjpercének külső és belső felületén | hajlítja és közelíti a II. ujjat, nyújtja a csánkízületet |
145 | m. flexor perforatus digiti III. a III. ujj felületes hajlítója | a szárcsontok alsó felén, a combcsont fossa popliteáján | III. ujj 2. ujjpercén felveszi a m. fibularis longus inát és a vinculum tendineumon át két szárral | hajlítja és távolítja a III. ujjat nyújtja a csánkízületet |
146 | m. flexor perforatus digiti IV. a IV. ujj felületes hajlítója | 4 fejjel a térdízület külső oldalsó szalagján, a combcsont külső bütykén és a fibula fején | két szárral a IV. ujj 1. ujjpercén | hajlítja és távolítja a IV. ujjat, nyújtja a csánkízületet |
147 | m. flexor digiti. I. (hallucis) longus az I. ujj hosszú hajlítója | a combcsont külső bütykén és hátulsó belső felületén | egybeolvad a következő két izommal és ínlemezzel (anas) az I. ujj karomcsontján tapad | a 2–4. (+1 an, ans) ujjízületeket hajlítja |
148 | m. flexor digitorum pedis longus hosszú ujjhajlító izom | a síp- és a szárkapocscsont felső végének hátulsó felületén, a combcsont külső bütykén | a csánk tájékán egybeolvad a következő két izommal, majd a 2., 3., 4. ujjak karomcsontjain tapad | az 2–4 (+1 an, ans) ujjízületeket hajlítja, nyújtja a csánkízületet |
149 | m. flexor digitorum (hallucis) brevis rövid ujjhajlító izom | a lábközép hátulsó felületén (fossa parahypotarsi, canalis hypotarsi) | az I. ujj 1. ujjpercén | az I. ujjat nyújtja |
150 | m. abductor digiti II. a II. ujj távolítója | a lábközépcsont alsó felének hátulsó, belső felületén | II. ujj 1. ujjpercén kívül | távolít |
151 | m. extensor digiti I. lonqus az I. ujj hosszú nyújtója | a lábközépcsonton belül | az I. ujj karom csontján | az I. ujj nyújtója |
152 | m. adductor digiti II. II. ujj közelítője | a lábközépcsont belső hátulsó felületén | II. ujj 1. ujjpercein kívül | közelít |
153 | m. extensor proprius digiti III. a III. ujj nyújtója | lábközépcsonton elöl | III. ujj ujjpercein dorsalisan | III. ujj nyújtója |
154 | m. extensor digiti III. brevis a III. ujj rövid nyújtója | tibiotarsus alsó részén és a lábközépcsonton elöl | a III. ujj 1. ujjpercén elöl | III. ujj nyújtója |
155 | m. extensor digiti IV. brevis a IV. ujj nyújtója | tub. m. tib cranialistól distalisan a lábközépcsont felső részén | a IV. ujj 1. ujjpercén | a IV. ujjat nyújtja, távolítja |
156 | m. abductor digiti IV. a IV. ujj távolítója | fossa parahypotarsalison hátul és kívül és a lábközép-csonton hátul | a IV. ujj 1. ujjpercén lig. plantarén | távolítja a IV. ujjat |
157 | m. lumbricalis gilisztaizom | a lábközépen, a hosszú ujjhajlító izmának két oldalán lévő izomcsík | az inat feszíti | |
A madarak hátulsó végtagjai az állást (kapaszkodást), a földön való mozgást, kaparást, a táplálék megragadását, a szárnyak pedig a repülést szolgálják. Mindezek közben a végtagok statikus és dinamikus működéséről is beszélünk.
Az állás és a kapaszkodás a madarak többségének, a vízi- és a futómadarak kivételével, természetes és fő álló és pihenő helyzete. A madár a levegőből az ágra száll, az ágat ujjtöveivel érinti először, ebben a pillanatban végtagízületei nyújtott állapotban vannak. A kapaszkodást és az egyensúly megtartását a végtag statikus rendszere automatikusan végzi. A statikus rendszer elemei a következők: a combcsont medialis felületén eredő m. ambiens (122) a térdízület dorsalis felületén át a lateralis felületre tér, majd a m. fibularis longusba (136) és a 2. és 3. ujj hajlítóinába (138, 139) olvad.
Ha a madár a végtagjaira helyezi testsúlyát, akkor annak hatása az ízületeket behajlítani igyekszik. A térdízület behajlítása alkalmával a nyújtófelületén áthurkolódó m. ambiens ina is megfeszül, amely a 3. ujj rövid hajlítóját is feszíti, ezáltal behajlítja az ujjakat, a madár passzíve kapaszkodik az ágba.
A madár testsúlya által megfeszült szalagrendszer tehát izommunka nélkül behajlítva rögzíti a végtag ízületeit, és az ujjak ízületeit hajlított helyzetben tartja. A madár kapaszkodása az ágon mechanikus, a madár az ágon ülve aludni is képes.
Az ínrendszer passzív működése megfigyelhető akkor is, amikor az állat felemeli a végtagját, behajlítja ízületeit. Ekkor az ujjak is automatikusan behajlanak, és közelednek egymáshoz. A csánkízület behajlításakor az ujjhajlító izmok inai megfeszülnek, és ugyanezt a mechanizmust szolgálják.
A gerincoszlop merev, a hátcsigolyák egymással összenőttek, azonkívül os lumbosacrale alakult ki, a törzs merevítése tehát nem igényel izomerőt. A csípőízület – szerkezete folytán – csupán hajlítást és nyújtást tesz lehetővé. A térdízület szöge 88°, hajlításakor az os tibiotarsale hátra és kifelé mozdul el. Ez kis testű tojó típusokra jellemző. A mozgás az ujjízületekben a legnagyobb fokú (180°). A 2. és a 4. ujj első ujjpercízületeiben a végtag tengelyétől számított 35°-ú, oldal irányú mozgás is lehetséges. Egyes ujjpercízületek hyperextensiója 45° is lehet. Ez lehetővé teszi a talaj egyenetlenségeihez való tökéletes alkalmazkodást. Az ujjpárnák (zsírpárnák) fejlettek, a futás rugalmasságát segítik elő.
A lábtőízület a térdízülettel szinkronban mozog, szöge 88–97,5°. Statikus szalagrendszerének működése a fűrészkonstrukcióhoz hasonló, ami lehetővé teszi, hogy a madár pihenés vagy állás közben izomerő nélkül akár egy lábon (lúd, kacsa is) aludjék, ha fejét a szárnya alá dugva súlypontját a végtagjaira helyezi.
b) bal, j) jobb láb, 1. állás, 2. és 3. a végtag előrelendítése és hátralökése a vízben
A lépés fázisai és mozzanatai az emlősökéhez hasonlók. Járás körben, a végtag felemelésekor (a térdízület behajlításakor) az ujjak is passzíve behajlanak; a madár eközben súlypontját mindig a földön lévő lábára helyezi, jobbra-balra billen (barázdabillegető, pityer). Egyes fajokban a madár a fejét (a végtag előrenyújtásakor) nyakát nyújtva előreviszi, majd – a lépés második szakaszában – a törzsét a nyak behajlításával a feje alá tolja. A galamb és a gerle minden lépésre fejével bólint.
Futáskor a végtagok alternáló mozgása közben a lépés hossza nő, és a mozgás gyorsasága fokozódik. A futó madarak előrenyújtott, merev nyakkal futnak. A barázdabillegető testét és farkát futás közben billegeti, rövid iramodások és hirtelen megtorpanások váltják egymást. A csóka, a varjú a földön sétálva jár, a veréb, a cinke, a királyka és a rigó ugrál.
Kúszáskor a fakusz és a harkály két külső ujját 90°-kal kifelé fordítja; hátsó ujját alig használja, csavarvonalban kúszik le a fa törzsén, a harkály pedig rövid szökkenéssel halad felfelé a fa ágán, és minden megállásnál merev farkára támaszkodik; a csúszkák rövid farkukat nem használják.
Az úszás és a merülés váltott lábbal végzett úszómozdulatokkal történik, ami csupán előrehaladást tesz lehetővé. Testüket a víz fenntartja, egyensúlyuk stabil.
A víz alatti úszás (4–6 km/h) a búvár, a vöcsök, a bukó mozgástípusa. Szorosan a test mellett behajlított végtagjainak csánkjai a test fölött érintik egymást, majd szorosan a test mellett hirtelen kinyújtva löki előre magát a madár a víz alatt. Eközben kormányoz is a lábaival aszerint, hogy a súlypontja fölé vagy alá irányítja a kirúgását.
A vízityúk alig merül a vízbe, a búvármadaraknak viszont csupán a háta látszik. A szárcsa könnyen bukik mélybe, a tőkés réce tótágast „állva” keresgél. Néhány madárfaj felszálláskor tapossa a vizet. A víztaposó startra jellemző a néhány ugrással tarkított futás a víz felületén (flamingó, hattyú, pelikán, liba, szárcsa, vízityúk). A réce merőlegesen szökken a magasba. A csér és a jégmadár a víz felett lebeg, és fejjel lefelé, előretartott csőrrel, kő módjára zuhan a hal után. A sas magasból vág a vízre, de széttárt ujjait lefelé tartja, és karmaival ragadja meg a halat. A gulipán felfelé hajló csőrével jobbra-balra kaszálgat a vízben. A gázlók szoborrá merevedve lesnek.
A repülés a madár vállöv- és mellizmainak aktív izomerejével végzett szárnycsapásainak a sorozata. A szárnycsapás csavarvonalszerű. A szárnyak le és előre, majd hátra és lefelé mozognak. Lefelé csapáskor a szárnyvégek a csőrrel egy síkba kerülnek.
A repülés képessége összefügg a szárnyat lefelé húzó mellizom (m. pectoralis major) és a felfelé emelő izmok (m. pectoralis minor, m. supracoracoideus) nagyságával. A repülés lehet evező és vitorlázó típusú. A két izomcsoport aránya 10:1, a gyors evezőknél 6:1, kolibrin 2:1.
A) A szárnyat mozgató izmok (vázlatos rajz)
A szárny levonói és forgatói (a levegőben történő emelkedést és előrehaladást végzők): 1. m. pectoralis superficialis (89/1), 1’. m. pectoralis profundus (89/2)
A szárny emelői, bevonói (a szárnyat emelik és a median felé vonják): 2. m. supracoracoideus (91), 3. m. pectoralis (89/1), 4. m. pectoralis minor (89/2), a) os sternale, b) clavicula, c) os coracoideum, d) humerus, e) foramen triosseum
B) A szárny felületén áramló levegő hatása (vázlatosan)
1. a közel vízszintes, 2. kissé felemelt szárny, 3. a felemelt szárny és az előre és felemelt szárnyacska esetén
C) A szárny mozgásának három fő fázisa
D) A szárny csavarszerű (légcsavar) mozgása repülés közben
E) Az albatrosz vitorlázó repülése
1. a szárny állása hátszélben, 2. a szárny állása széláramlással szemben, 3. a madár helyzete a légáramban, a) a légáramlás iránya, b) emelkedés, c) szélfogás
A madár szárnya elliptikus, áramvonalas alakú; felül domború, alul homorú. Elöl a vezérsíkjánál – ahol a csontok és az izmok vannak – vastag és merev, hátrafelé elvékonyodó és mozgékony. Utóbbit az egymásra boruló evezőtollak végei alkotják.
Repüléskor az áramló levegőt a szárnyprofil éle kettéhasítja, majd a felső, domború felületen a hosszabb úton gyorsabban áramló levegő szívó hatása nyomáscsökkenéssel felhajtóerőt, az alsó, homorú felületen tolónyomást hoz létre (Bertolini törvénye). Szárnycsapáskor a test előre és felfelé mozdul el.
A szárny repülés közben szinte „felszippantódik”. Ezt a felhajtóerőt a légellenállás (a szárnyprofil, a súrlódás légellenállása és a szárny hátulsó széle mögött keletkező légörvény) csökkenti. A felhajtóerő és a légellenállás eredője az emelőerő.
A felhajtóerő és a légellenállás nagysága a szárny méreteitől, alakjától (a szárnyprofiltól és állásszögétől) függ. A ma élő legnagyobb repülő madár az albatrosz; a réti sas, a kondorkeselyű szárnyainak a fesztávolsága 3–3,5 m.
Ha a szárnyak kissé felfelé irányulnak (emelt szárnyállás), akkor a légnyomás a szárny fölött tovább csökken, a madár emelkedik a levegőben. Ha viszont a vezérsík túlságosan felfelé irányul (20° fölé), akkor a légáramlat elválik a felső, domború felülettől, és légörvény (turbulencia) keletkezik, a szárny megáll, a madár fékez.
A szárny homorú felületén áthaladó légármalás a hátulsó szélt elhagyva alacsony légnyomású területre kerül és szintén légörvényt okoz, ami a szárnyvégeken jelentős; ezt végörvénynek nevezzük. Ha a szárnyak közötti fesztáv nagy, a végörvény viszonylag kisebb.
A szárny felemelésekor a két felület közötti nyomáskiegyenlítődést segíti az, hogy az elsődleges evezőtollak sugarai közötti árkok és a tollak között rések vannak, ahol a levegő átáramolhat. A tollak közötti rések egyes madárfajokra jellemzőek, nagyságukat a madár változtatni képes. A rések között átáramló levegő a nyomást kiegyenlíti; ez nélkülönözhetetlen a szárny izomerő nélküli vagy kevés izomerővel végzett felemelkedéséhez. A madár a szárnyacska (allula) előrenyújtásával szintén segíti a nyomáskiegyenlítődést.
Lassú evező repüléskor a madár egyenletes, lassú, csavarvonalszerű szárnycsapásokkal halad a levegőben (lúd, gémek, daru). Ilyen, lassan emelkedő és ereszkedő módon repülnek az erdei kismadarak is.
Gyors evező repülésnél a lefelé irányuló szárnycsapás aktív és gyors. A szárny felemelésekor pedig az evezőtollak szétnyílnak, és ezáltal a gyors szárnycsapáskor nem akadályozzák a levegő átáramlását a szárnyon. A szárny felemelése ez esetben passzív is lehet, azt a levegő nyomása emeli fel. Gyorsan emelkedve, majd süllyedve repülő madarak a kacsák, a fácánok és a galambok.
A cinege repülése hullámvonalú, egy sor szárnycsapás után behúzott szárnyakkal pihennek, és siklanak egy kicsit, mintha gumiszalagon rángatnák őket.
A sikló repüléskor a madár a helyzeti energia felhasználásával, kiterjesztett szárnyakkal siklik a levegőben, miközben 100 m repülés után 10 m-t is veszíthet magasságából. Gyors lesikláskor a szárny részleges becsukásával (hátra nyilazás) előretolt súlyponttal nagyobb siklószöggel a madár menekül.
A vitorlázó repülést az emelő szelek (lejtőszél, viharfront, termik) teszik lehetővé, amikor a ragadozó madarak, a gólyák, a pelikánok ezek emelő hatását használják fel.
A ragadozó madarak a kitárt hosszú, széles szárnyukkal és ujjszerű evezőtollaikkal, széttárt farokkal keringve vagy hullámvonalban, szárnycsapások nélkül, a légáramlatokon köröznek, ezáltal nagy távolságokat tudnak megtenni erejükkel takarékoskodva.
Egyhelyben megállás a levegőben (kolibri). A madár teste függőlegesen helyeződik, a szárnycsapás 200/perc. A szárny felemelésekor tengelye körül a vállízületben 180°-kal hátra elfordul, ezáltal felemeléskor is emeli a testet.
Szitáláskor vagy egy helyben lebegéskor a vércse szárnyaival előrefelé verdes, farkát pedig szétterítve „lebeg”. A kanalas gém leszálláskor „fékező szitálást” végez.
Zuhanó repülésből a csér 1 m, a pelikán 2 m, a szula 20–25 m mélyre képes a víz alá merülni. A pelikán 12 m magasból 65 km/h, a szula 16 m magasból 110 km/h sebességgel zuhan a vízbe.
Vízben repülésnél (pingvin) a merev, kicsi, erős szárny negatív állásszöge következtében a szárnycsapás a víz alá nyomva tartja a madarat. A szárny összecsukódásra képtelen, csupán fel-le és előre-hátra mozoghat.