dr. Barótfi István
Mezőgazda Kiadó
A környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni:
hatótényezők meghatározása;
hatásfolyamatok feltárása;
hatásterület előzetes lehatárolása;
a környezetállapot leírása;
a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése;
az állapotváltozások értékelése.
A hatótényezők a környezeti változások okai, ezért megjelenítésükhöz a vizsgált tevékenységet olyan önálló részekre kell felbontani, amelyek mint hatótényezők jelennek meg. E lépést körültekintően elvégezve, a vizsgálni szükséges hatásfolyamat feltérképezése megkönnyíthető.
Vegyük példa gyanánt egy függőpályás, kőzúzalékot szállító új rendszer hatásvizsgálatát, ahol meg kell határozni a szállítás okozta hatótényezőket. Első látásra nyilvánvaló hatótényező a területfoglalás, a felépítmény léte, amely a tájképváltozás alapja. További hatótényező a szállítási művelet, amely zaj-és rezgéskibocsátással jár, a porképződés, amely levegőszennyeződéssel jár és veszélyezteti az élővilágot, talajszennyezést okoz stb.
A hatásfolyamatok feltérképezése során fel kell sorolni azokat a folyamatokat, amelyeket a hatótényezők ismeretében vizsgálni szükséges. A valószínűsíthető hatásviselő meghatározása céljából számba kell venni a lehetséges kölcsönhatásokat.
Tekintsünk például egy iparvállalati szennyvízkibocsátás esetét. Feltételezzük, hogy az iparvállalatnál szennyvízkezelő üzem működik, és a szennyvizet az előkezelést követően egy folyóba vezetik.
Hatótényező | Hatásfolyamat | |||
Szennyvíz kibocsátás | → | keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása) | → | Vízi élővilág életfeltételeinek romlása |
→ | Levegő minőség romlás (levegőminőségi paraméterek változása) | → | Élővilágot és/vagy embert érő káros egészségügyi hatások |
A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki. Ezt a hatásterületet kell pontosítani a hatásvizsgálat előrehaladtával nyert új információk alapján.
A hatásterület nagyságát, elhelyezését befolyásoló tényezők:
a javasolt létesítmény területi kiterjedése;
a hatótényezők nagysága, intenzitása;
az érintett környezeti tényező (elem, rendszer) sajátosságai, a hatásviselő érzékenysége,
A hatásterület megállapítását célszerű úgy elvégezni, hogy a különböző becsült hatásterületeket egymásra helyezzük. Külön térképfedvényeket készíthetünk a különböző kritikus szennyezőanyag-koncentrációkra, a környezeti zajterhelésre, az ökológiai rendszerek zavarására vagy megszüntetésére vonatkozóan.
A hatásterület nem egy adott területet, hanem különböző, egymással átfedésben lévő területeket foglal magába, ahol a tervezett vagy működő létesítmény a környezet állapotát befolyásolja.
Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges lépés a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására.
Az egyes környezeti tényezők felsorolása helyett sokkal fontosabb, hogy a közöttük fennálló kapcsolatok megvilágításba, illetve a környezetállapot leírásába bekerüljenek.
Fontos, hogy ismerjük a környezet reagálását az adott hatótényezőre, amelyet az érintett elem vagy rendszer érzékenysége határoz meg.
A hatótényezők a közvetlen és közvetett hatások és a hatásterületek ismeretében a hatásfolyamatok becsülhetők. A becsléseknek azokra a hatásokra kell kiterjedniük, amelyek lényegesnek tekinthetők és minősíthető állapotváltozást eredményeznek az egyes környezeti elemek és rendszerek esetében.
A változások becsléséhez első lépésként a közvetlen hatás okozta változásokat kell felmérni, majd ezek függvényében a közvetetteket.
A hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni:
a hatás időbeliségét;
a hatás térbeli kiterjedését;
a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát;
a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét;
az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát;
az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.
A hatások értékelése átfogó minősítést jelent és tartalmazza az értékeléshez szükséges, a hatások jellegére, a számításokra, a becslések korlátjaira vonatkozó információkat is. Az értékelés történhet:
egészségügyi szempontból;
ökológiai szempontból;
településkörnyezeti szempontból;
tájhasználati szempontból.