Enciklopédia Kiadó
Enciklopédia Kiadó
1985-89: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar filozófiai szak. 1994-97 között Kállai Ernő műkritikusi, 1997-ben Móricz Zsigmond kritikusi ösztöndíj. 1996-tól a Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója. Fő kutatási területei a filozófiai antropológia jelenorientált kérdései; az 1950-89 közötti hazai elitkultúra és altervatív kultúra politikai, irodalmi és képzőművészeti jelenségeinek összefüggései, ami egyben Ph. D. értekezésének témája is. A 90-es évek elejétől vesz részt mint alkotó és értelmező az elektografikai és vizuális költészeti életben. Több mint 300 tanulmány, esszé, kritika, katalógus-előszó szerzője.
Könyvei .
Antropológiai és etikai vázlatok, Budapest, 1993
A modern posztójai. (másokkal), Budapest, 1994
Vizuállásjelentés (irodalmi antológia), Párizs-Pécs-Budapest, 1995
A másik másolta. Elektrográfiai törekvések a 90-es évek honi kultúrájában, Kaposvár, 1997
Plótinosz álma. - 1989-1998 elektropoézis, Budapest, 1999.
Írásai .
Elektrografikai művészet Magyarországon, Új Művészet, 1992/3.
A művészet jelentőségének változásáról, Új Művészet, 1993/4.
Következtetések és lehetőségek (Németh Lajosról), Magyar Napló, 1993. április 18.
Az avantgárd költészet lehetőségei az elmúlt két évtizedben. Életünk, 1993/6.
Wittgenstein is looking around in the world again. East Europe Phonix Art Magazin, 1993
Az alternativitás esélyei (Erdély Miklósról), Új Forrás, 1994/5.
A poézis útjai/the roads of poetry (magyar és angol nyelven), Katedrális különszám, Vác, 1994
A fénymásolás művészetéről, Árgus, 1994/4-5.
Barlangrajzok fénymásológéppel (Bátai Sándorról), Magyar műhely, 1994/93.
A pogány ritmusoktól a disztichon alfáig (Papp Tibor munkásságának dimenziói), Új Forrás, 1994/8.
Elúszó képeink (Szombathy Bálint telefotói), Élet és Irodalom, 1994. november 25.
Décadence és egészség között. Megjegyzések a Nieztsche interpretáció kérdéséhez az Ecco Homo kapcsán, Ex Symposion különszáma, 1994.
A hangköltészet környékén, Árgus, 1994/6.
KONZ:? AVANT:? POSZT:?, Palócföld, 1995/2.
A művészet mint kommunikációs forma, Somogy, 1995/2.
Disznók közé (Nemzetközi modern kultúra fesztivál Békéscsabán), Új Művészet, 1995/12.
(Majdnem) minden ember művész (Joseph Beuysról), És, 1996. február 2.
Fönt, lent, középen. Balkon, 1996/1-2.
Fénymásolt életképeink (Xeroxkiállítások a Fészek Galériában), Kritika, 1996/3.
Az elektro-ikonok világa (Haász Ágnes munkáiról), Balkon, 1996/5.
Ahogy nézzük, és ahogy halljuk. Instrumentum, Új Művészet, 1996/6.
A mű-egész alakváltozásai (Géczi János vizuális munkáiról), in: Géczi János: Képversek, 1996
A Magyar Műhely a 70-es, 80-as években, Pannon Tükör különszám, 1996
Szabadság, természet, művészet. Interpretációtöredékek a romantika művészetfilozófiájától napjainkig, Ex Symposion, 1996/15-16.
Művek és magatartások (A 90-es évek művészete a Székesfehérvári Csók István Képtárban), Kritika, 1997/1.
Eredet és modernizmus, Somogy, 1997/1-2.
Szkepszis, modernitás és sors, Bárka, 1997/1.
A tömegkultúra elitesztétikája (Király Jenő esztétikájáról), Iskolakultúra, 1997/6-7.
H. A. L. (Baji Miklós Zoltán performansz kísérleteiről), Jump Magazin, 1997. tél
A konkrét költészet esélyeiről (L. Simon László költészetéről), Árgus, 1998/1.
Kassák kalapja, Kritika, 1998/5.
Fridrich Nietsche visszaemlékszik 1848-ra [Bohár Ádámmal], Magyar Műhely, 1998/106.
Ahogy megmutatkozik a poézis, Új Forrás, 1998/5.
Művészet és médium/elmélet, Kritika, 1998/8.
Az ornamentalizálódás elmélete és gyakorlata, Új Művészet, 1998/10.
D. E. K. O. N. S. T. R. U. K. C. I. Ó., Magyar Napló, 1999/1.
Betakart lelkek (3 VLAB Csoport), Új Művészet, 1999/3.
Tárgyak, fény-nyomatok, otthon/Objekte, Licht-Drucke, Heime (Herendi Péter fotogramjairól, magyarul és németül), Gyűjtők/Sammler, 1999/1.