Enciklopédia Kiadó
Enciklopédia Kiadó
~ a két világháború közti progresszív építészet egyik meghatározó alakja volt. Építészeti munkássága - klasszikusnak számító műegyetemi tanulmányok nélkül - az 1920-as évek közepén kezdődött. Ekkorra már közeli kapcsolatba került korának modern művészeti irányzataival, így a kubizmussal és a rá nagy hatást gyakorló kassáki képarchitektúrával. Ismeretségi körében is előszőr képzőművészek vannak, s csak 1927-ben kerül személyes kapcsolatba a hazai modern építészeti irányzatok fontosabb képviselőivel (többek között Molnár Farkassal, Ligeti Pállal, Forgó Pállal, Körner Györgygyel, Masirevich Görggyel, Pajor Zoltánnal, Preisich Gáborral, Rácz Györggyel, Révész Zoltánnal, Schiller Mártonnal). 1928 és 1938 között a CIRPAC (utóbb CIAM) magyar csoportjának volt vezetője, a csoport több kiállítását, publikálási lehetőségét szervezte. Építészeti alkotásait ekkor - az 1934-1935-ös évtől eltekintve, amikor Breuer Marcellal és Molnár Farkassal közös társulásban dolgozott - jórészt önállóan tervezte. Jelentős építészetelméleti írásai is elsősorban a CIAM magyar csoportja működésének éveiből valók. 1945 után a Fővárosi Közmunkák Tanácsának lett az elnöke, melynek 1948-as felszámolását követően jellegtelen felújítási munkákban dolgozott. 1953-tól a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál a tizenkét budapesti kerület helyreállítási munkálatait irányította (ekkor, 1955-ben) készült el tervei szerint a IX., Erkel Ferenc u. 20., ill. a VIII., Baross u. 18. helyreállítása). 1956. október végén a Nagy Imre-kormányban államminiszteri tisztséget kapott, mint az SzDP egyik szellemi vezetője. 1965-ben a már több éve az USA-ban élő felesége és egyik fia után utazott, ahonnan felesége halála után 1978-ban tért haza. Itthon építészi munkát már nem folytatott, kiállításokon szerepelt, visszaemlékezéseket írt. 1992-ben a főváros díszpolgárává választották. Építészetről vallott nézeteit igen erősen meghatározták a bécsi, stuttgarti, frankfurti kislakásépítéseknél megfogalmazott új szempontok: nagy tömegek lakásigényének minél magasabb színvonalon való kielégítése. Épületein elsősorban Gropiusnak, a Bauhausnak, illetve a CIAM-mal kapcsolatban álló építészeknek (Gropius mellett Ernst May, Corbusier & Janneret) hatása érezhető. A CIAM magyar csoportjának első hazai szereplése 1932-ben volt a Tamás Galériában (ugyanebben az évben az őszi lakberendezési vásáron, majd 1935-ben a Budapest Nemzetközi Vásáron szerepeltek). Építészeti tevékenységük rendszeres fóruma volt 1932 és 1938 között a Tér és Forma c. folyóirat évi egy-egy száma.
Főbb művei .
1925: Császárfürdő, Budapest
1927: Németvölgyi úti bérház terve, Budapest
1930-1931: Napraforgó u. 20., Budapest
1931-1932: Csatárka u. 4/a, Budapest
1931-1932: Rácz Aladár (volt Torbágyi) út 26., Budapest
1932: Pusztaszeri út 23/a, Budapest
1933: Köztársaság (volt Tisza Kálmán) tér, Budapest
1933-1934: Szépvölgyi út 88/b, Budapest
1934: Palánta u. 15/a-b, Budapest
1934: OTI pestújhelyi kórházának személyzeti épülete [Molnár Farkassal]
1935: Csévi köz 7/a, Budapest [Molnár Farkassal]
1936: Bajza u. 10., Budapest
1936-1937: Szemlőhegy u. 35., Budapest
1939: Thököly úti bérház, Budapest
1941: Széchenyi-hegy, Rege u. 10., Rege szálló, Budapest
1941: Széchenyi-hegy, Rege u. 15., Gyopár szálló, Budapest
1941: Pusztaszeri út 116., Budapest
1941: Váci úti bérház, Budapest
1941-1942: Baba u. 14., Budapest
Fontosabb írásai .
A lakásépítés politikájához, Munka, 1928
Az albertfalvai építkezésekhez, Munka, 1929
Az internacionális új építészet és a kislakáskérdés, Munka, 1930
Új építés. Molnár Farkas munkái 1923-1933, Budapest, én.
Amikor újjáépítési kormánybiztos voltam Budapest, 1981/9.
Emlékeim a szocreál korszakról, Magyar Építőművészet, 1984/3.; ~ visszaemlékezéseiből, Budapest Főváros Levéltára Közleményei, 1984 (1985)
~ visszaemlékezései. Részletek. Lapis Angularis. Források a MÉM gyűjteményéből, Budapest, 1995.
Irodalom .
Gábor E.: A CIAM magyar csoportja, Budapest, 1972
Preisich G.: Egy építkezés Budapesten 1934-ben, Magyar Építőművészet, 1984/4.
Kubinszky M.: ~, Magyar Művészet 1919-1945., Budapest, 1985
Rozgonyi I.: Párbeszéd művekkel, Budapest MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, 1988.