Enciklopédia Kiadó
Enciklopédia Kiadó
Gyerekkorától kezdve rajzolt, festett. Már tizenhat évesen Párizsba vágyott, de szülei kívánságára - hogy valamilyen végzettséget szerezzen - tizenhét évesen beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Kétévi tanulás után, 1934-ben elhagyta a főiskolát, amit nagyon konzervatívnak tartott, és szülei beleegyezésével Párizsba ment. Az ismert festő és plakáttervező, Cassandre iskolájában tanult tovább. Kezdetben a különböző újságokban közölt rajzok és néhány plakátrendelés biztosítottak szerény megélhetést számára. Festészetével még hosszú ideig nem lépett nyilvánosság elé. A háború alatt egy ideig Marseille-ben élt, és humoros rajzait a szabad zónában megjelenő újságok közölték. A háború utáni években fokozatosan alakította ki konvencióktól megszabaduló, egyéni stílusát, amelyhez Jacques Prévert-től kapott biztatást. Ebben az időben kezdett könyveket illusztrálni (Little Boy Brown, mesekönyv, 1952, USA; Jacques Prévert: Lettre des îles Baladar; Alfred Jarry: Ubu roi, 1957). Tizenkét saját szöveggel és illusztrációkkal megjelenő könyve közül a Les Larmes de crocodile-t (1956) tizenhat nyelvre fordították le. Dolgozott a Punch és a Lilliput című szatirikus angol lapoknak, a francia Vogue-nak, az amerikai Look-nak, New Yorkernek és Fortune-nek, számos könyvborítót tervezett (Penguin Books), plakátokat készített filmekhez, színdarabokhoz, valamint az UNESCO (1979), a Centre Georges Pompidou (1977, 1980) és olyan nagy cégek, mint a Kodak (1957), a Citroën (1960, 1972) vagy az Olivetti (1961) részére. Színházi díszleteket és jelmezeket is tervezett (Le vélo magique, Roland Petit-Ballet de Paris 1957; Pas de dieux Gene Kelly, Théâtre National de l'Opera Paris, 1960; Shakespeare: A windsori víg nők, Royal Shakespeare Company, 1964). A hatvanas évektől kezdve a festészet és a szobrászat került alkotói munkájának középpontjába. Művei sajátságos humorral mély gondolatokat közölnek. Képei többnyire saját, egymás mellé vagy egymásra helyezett, szürrealisztikus festményeiből és valóságos tárgyakból épülnek (Autoportrait, 1979; Femme aux poires, 1981). Rajzain az emberi és állati formák gyakran egymásba olvadnak. Szobrai a legkülönfélébb anyagok - olajfestékkel színezett fa, tengerparton gyűjtött kövek, fa- és bádoglemez-kivágások, agyag és terrakotta - összeállításából születnek. 1994-ben a Szabófalvától San Franciscóig című televíziós sorozatban bemutatták Erdi Sándornak róla készített portréfilmjét.
Egyéni kiállítások .
1955 • La Hune, Párizs
1962 • Bianchini Gallery, New York
1965, 1973, 1976, 1977, 1981 • Galerie Delpire, Párizs
1967 • Stedelijk M., Amszterdam
1970 • Wilhelm Busch M., Hannover • Musée d'Arts Décoratifs, Párizs
1971 • G. Melisa, Lausanne (CH) • Gürlitt Galerie, München
1972 • Vilanova M. (PL)
1974 • Galerie Visat, Párizs • G. Ostermalm, Stockholm
1975 • Arts Club, Chicago
1977 • Musée Château de Nemours, Palais des Pape, Avignon (FR) • M. Saint-Georges, Liege (B)
1978 • M. des Beaux-Arts, Brüsszel
1979 • Musée Tavet, Pontoise (FR)
1982 • Bartsch und Chariau Galerie, München
1986 • Palais de Tokyo, Párizs, (gyűjt.)
1989 • Le mer et autres themes, Dieppe (FR)
1990 • G. Franka Berndt, Párizs
1995 • vándorkiállítás négy japán városban
1996-97 • Musée de Pontoise, Pontoise (FR)
1998 • G. Lefor Openo, Párizs • Galerie Martine Gossieaux, Párizs.
Válogatott csoportos kiállítások .
1976 • Boîtes, Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris, Párizs • Daily Bul, Fondation Maeght, Saint-Paul de Vence (FR)
1977-79 • Dessins étranges, objets et sculptures insolite, Centre Georges Pompidou, Párizs
1980 • La famille des portraits, Musée d'Arts Décoratifs, Párizs • FIAC, Grand Palais
1983-84 • Contiguďtés, Palais de Tokyo, Párizs • Daily Bul, Palais des Beaux Arts, Brüsszel
1985 • Sculpture de XXe siecle, Musée Tavet, Pontoise (FR) • La célébration des fruits, Maison André Derain, Chambourcy (FR) • Exposition d'affiches, Modern Art Museum, Toyama (JP)
1990 • Centre d'Art Contemporain, Meymac (FR).
Művek közgyűjteményekben .
Centre Georges Pompidou, Párizs • Musée d'Art Moderne, Brüsszel • Musée d'Arts Décoratifs, Párizs • Musée de Grenoble, Grenoble (FR) • Musée de Pau (FR) • Musée de Tavet, Pontoise (FR) • Museum für Gegenwartskunst, Bázel (CH) • Museum of Modern Art (MOMA), New York • Modern Art Museum, Tokió • Plakátmúzeum, Toyama (JP) • Wilhelm Busch Museum, Hannover.
Irodalom .
RAGON, M.: ~ (kat., Musée d'Arts Décoratifs, Párizs, 1970)
~ (monográfia, Ed. Herscher, 1986).