Enciklopédia Kiadó
Enciklopédia Kiadó
1908-1911: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Balló Ede, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar; 1911-1914: müncheni Akadémia, mestere: Angelo Jank, Balló Ede, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar; 1911-1914: müncheni Akadémia, mestere: Angelo Jank 1908-1911: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Balló Ede, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar; 1911-1914: müncheni Akadémia, mestere: Angelo Jank. 1913: elismerő oklevél, München, Akadémia; 1914: bronz érem, München, Akadémia; 1915: Harkányi Frigyes-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1916: Halmos Izidor-díj a Műcsarnok Téli Tárlatán; 1920: kitüntető oklevél; 1924: a Lipótvárosi Kaszinó díja; 1926: Mention Honorable, Société des Artistes Français, Párizs; 1927: Diplôme d'Honneur, Nemzetközi kiállítás, Bordeaux; 1935: Diplôme Commémoratif, Világkiállítás, Brüsszel; 1961: Csók István emlékérem; 1965: Munkácsy-díj; 1969: érdemes művész; 1974: a Festészeti Triennále díja, Cagnes-sur-Mer (FR); 1975: kiváló művész; a Munka Érdemrend arany fokozata. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének, a Benczúr Társaságnak, a Munkácsy Céhnek, a Képzőművészek Egyesületének, a Magyar Arcképfestők Társaságának. Portrékat (nagy számban feleségéről), enteriőröket, táj- és városképeket, virágcsendéleteket festett. 1911-től szerepeltek alkotásai elsősorban a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon reprezentatív kiállításain. Az I. világháború utolsó éveiben hadifestőként dolgozott. 1925-ben Olaszországban járt tanulmányúton, 1926-1927-ben Párizsban élt. 1929 és 1936 között Mártélyon töltötte a nyarakat. Művészetének korszakait a képek uralkodó színei alapján maga a festő nevezte el. Korai, müncheni korszaka után a 20-as évek elejétől fehér alaptónusú képeket festett. Párizsi tartózkodása alatt a fauve-izmus és a francia expresszionizmus hatott művészetére, festményei színesebbé váltak. Mártélyi korszakában képei expresszívebbek lettek. Az 1933-1939 közötti, a fátyolos színharmóniák miatt rózsaszín periódusnak nevezett korszakában festett képein a korábbi pasztózus festésmódot lazúros festésmód váltotta fel. 1940-1946 között hidegebb színeket használt, szigorú kompozíciójú, tragikus hangvételű művein a kék szín dominált. 1947 és 1958 között, a német expresszionizmus hatását feldolgozó, feszültséggel teli alkotásai a sötét, mély tónusú színekről elnevezett barna korszakba tartoztak. Az 1960-as években az expresszivitás és a konstrukció szintézisére törekedett, színvilága elevenné, dinamikussá vált. A 70-es évekre ecsetkezelése zaklatottabb, a képek színhatása világosabb lett.
Mesterei .
Jank, Angelo, Balló Ede, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar.
Egyéni kiállítások .
1913 • Nemzeti Szalon, Budapest [Gyömrői Sándor Józseffel]
1927 • Galerie Bernheim Jeune, Párizs
1933 • Fränkel Szalon, Szépművészeti Kiállítások helyisége
1935, 1944 • Tamás Galéria, Budapest
1958, 1968 • Csók Galéria, Budapest
1964 • Ernst Múzeum, Budapest
1965 • Hevesi Sándor Művelődési Ház, Nagykanizsa • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1972 • Művelődési Központ, Nyírbátor
1973 • Műcsarnok, Budapest • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
1976 • Déri Múzeum, Debrecen
1981 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1984 • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
1991 • Vigadó Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások .
1913 • Őszi Tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal)
1914 • Neue Sezession, München
1921 • Magyar művészeti kiállítás, Amszterdam • Hága
1922 • Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 60 éves jubiluemi kiállítása, Műcsarnok, Budapest • Magyar művészeti kiállítás, Stockholm • XIII. Velencei Biennálé, Velence
1923 • Csoportos kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (nagyobb anyaggal)
1924 • Magyar művészeti kiállítás, Bécs
1925 • a Benczúr Társaság kiállítása, régi Műcsarnok, Budapest (nagyobb anyaggal) • Magyar művészeti kiállítás, Berlin
1926 • Société des Artistes Français, Párizs • Salon d'Automne, Párizs • XV. Velencei Biennálé, Velence
1927 • a Benczúr Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Salon d'Automne, Párizs; Nemzetközi kiállítás, Bordeaux; XCIII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (nagyobb anyaggal)
1928-tól • a Munkácsy Céh kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Nemzeti Szalon, Budapest
1929 • Magyar művészeti kiállítás, Genf • Zürich • Oslo • Világkiállítás, Barcelona
1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence
1930-tól • az Új Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1931 • Magyar művészeti kiállítás, Nürnberg
1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence
1933-tól • Nemzeti Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1935: Világkiállítás, Brüsszel
1936 • Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 75 éves jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1941-től • Képzőművészek Új Társasága kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1951-től • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1958 • Kortárs magyar festészeti, grafikai, szobrászati kiállítás, Zaal Wynen, Antwerpen
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1962-től • Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1965-től • Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
1974 • VI. Festészeti Triennálé, Cagnes-sur-Mer (FR)
1979 • A hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest.
Művek közgyűjteményekben .
Déri Múzeum, Debrecen
Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.
Irodalom .
M. Heil O.: ~, Budapest, 1972
Gelencsér É.: ~, Budapest, 1987
Gelencsér Rothman É.: (kat., bev. tan., Vigadó Galéria, Budapest 1991).