Enciklopédia Kiadó
Enciklopédia Kiadó
1925-29: kolozsvári Szépművészeti Iskola; 1929-30: Accademia delle Belle Arti (rendkívüli hallgató) Róma, mestere: Umberto Coromaldi. Az olasz újklasszicizmus hatására festészete a tiszta színek és dekoratív felületek kifejezőerejére épített. Festett portrékat és portrékompozíciókat, csendéleteket, műemlékekből komponált jelképerejű műveket. Egyéniségéhez szabottan műveit a tiszta líraiság jellemezte. Míg korábban, pályatársai közül mindenekelőtt az erdélyivé honosult olasz származású Tasso Marchini képalkotásának nyomai fedezhetők föl festészetében, 1945 után művészete megállapodott, újabb hatásokat már nem asszimilált. A kompozíció látható rajzi elemeit kitöltve bontakozik ki erőteljes, sokszor csupán néhány színre és azok világos vagy sötétebb árnyalataira alapozó koloritja. Mintha csak műterméből látná és láttatná a világot, de szimbólumaival mégis kapcsolódik hozzá. Tagja és kiállítója volt a Barabás Miklós Céhnek.
Mesterei .
Umberto Coromaldi.
Egyéni kiállítások .
1938 • Kolozsvár [Eugen Ciucăval]
1940 • Kolozsvár [Kudelász Károllyal]
1960 • Képzőművészeti Kisgaléria, Kolozsvár
1975, 1978 • Korunk Galéria, Kolozsvár
1979 • Művészeti Múzeum, Kolozsvár
1991 • Kolozsvár (emlékkiállítás).
Válogatott csoportos kiállítások .
1932 • Salon Official, Bukarest
1939 • Nemzeti Szalon, Budapest
1943 • Kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása
1944 • Barabás Miklós Céh kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1947 • Erdélyi Képzőművészeti Szalon, Kolozsvár
1959 • Kolozsvár a képzőművészetben, Művészeti Múzeum, Kolozsvár
1973 • Független Művészek Szalonja, Párizs.
Irodalom .
JENEY E.: ~, Utunk, 1969/7.
KÁNTOR L.: ~ harmóniái (kat. előszó, 1975)
SZABÓ T. A.: ~ arcképei, Igazság, 1978. október 6.
E. SZABÓ I.: ~, monogr., Bukarest, 1979
MURÁDIN J.: Botticelli hárfáján, Igazság, 1979. december 23.
JAKOLOVITS M.: Helyszín - Gondolatok az erdélyi képzőművészetről, Nagyvárad, 1993.