Ugrás a tartalomhoz

Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény

Sz. Jónás Ilona

Osiris Kiadó

VÁROSOK A BIRODALOM KELETI TERÜLETEIN

VÁROSOK A BIRODALOM KELETI TERÜLETEIN

Alexandria leírása

Anonymi Orbis descriptio c. munkából (i. sz. 350 kör.).

C. Müllerus, 1861, 520., 523., 552. o.

35. Alexandria pedig igen nagy város, kitűnő fekvésű, bővelkedik mindenféle javakban és gazdag élelmiszerekben. Ugyanis háromféle halat fogyaszt, amivel más tartomány nem rendelkezik: folyami, tavi és tengeri halat. Bőségesen van e városban mindenféle fajtája akár az illatszereknek, akár sokféle barbár áruknak; ugyanis Thébaison túl ott van számára az indusok népsége, s mivel mindent megkap, rendelkezésére is bocsátja mindenkinek. Az isteneket is kiváltképpen tisztelik; itt van Serapis temploma is, ez az egész világon egyedülálló és kizárólagosan újszerű látványosság; ugyanis a földkerekségen sehol sem lehet találni akár ilyen épületet, akár ilyen módon beosztott templomot vagy szertartásrendet…

36. Minden meglevő java mellett van a birtokában még egy termék, amelyet sehol másutt nem készítenek, csak Alexandriában és környékén. Enélkül nem lehet sem pereket lefolytatni, sem magánügyleteket nyélbeütni, sőt úgy tűnik, hogy szinte maga ez a termék tartja fenn az egész emberi természetet. Ugyan mi az, amit így dicsőítünk? A papirusz, amelyet maga Alexandria készít és exportál az egész világnak, s ezzel hasznos árut szállít mindenkinek. Noha minden várost és tartományt felülmúl azzal, hogy ez a terméke csak neki van, mégis irigység nélkül rendelkezésükre bocsátja javait. A Nílus jótékonyságával is csak Alexandria rendelkezik, minden tartományt felülmúlva. Ez a Nílus folyó nyár évadján szétáradva megöntözi az egész földet és előkészíti a magvetésre; ugyanis egy mérő száz-százhúsz mérőt terem számukra. S mivel a föld minden egyes évben így terem, hasznos más tartományok számára is. Ugyanis a thraciai Constantinopolist is legnagyobbrészt Alexandria látja el élelemmel, hasonlóképpen a keleti területeket is, amelyeket más tartomány nem tud kielégíteni, csak az isteni Egyiptom, főként azért mert ott [a keleti részeken] tartózkodik a császár serege, s dúl a perzsákkal folyó háború.

Ephesos és Smyrna

47. Lycián túl ott van Caria. És erre van az igen nagy Asia[1] is, mely fölülmúl minden provinciát, és számtalan városa van, mégpedig igen nagyok, és sok városa a tenger mellett. Ezek közül kettőt kell megneveznünk: Ephesost, melyről azt mondják, hogy kitűnő kikötője van, hasonlóképpen Smyrna is pompás város. S az egész terület kiterjedt és termékeny mindenféle javakban: különféle borokban, olajban, árpában, jó bíborban és tönkölyben. Ez a terület nagyon csodálatos, melynek nehéz eléggé sok dicsőítését zengeni.

Bithynia és Thracia provincia

49. A Hellespontuson túl található a csodálatos Bithynia, mely igen nagy és gazdag tartomány, s amelyben mindenféle termény megterem. Sok városa van ugyan, de ezek közül Nicaea és Nicomedia csodálatosak. Nehéz dolog valahol máshol olyan elrendezésű várost találni, amilyen Nicaea városa. Egyenletessége és formás volta miatt azt hihetné az ember, hogy mércét helyeztek rá az egész városra. S minden tekintetben díszes és tartósan épített. Nicomedia pedig maga is kitűnő és csodálatos város, bővelkedik mindenben, és van egy igen szép középülete: a régi bazilika. Azt mondják, hogy isteni tűz szállt alá az égből és elégette a bazilikát, és hogy ezután Kónstantinos állíttatta helyre. Van egy nagyon jól megépített cirkusza is, és ebben igen buzgón látogatják a cirkuszi játékok látványosságait.

50. Bithynián túl van azután Thracia provincia, mely maga is gazdag terményekben, és igen sok férfia van,[2] akik bátrak a háborúban. Ezért azután innen gyakran szednek katonákat. Thraciának két pompás városa van: Constantinopolis és Heraclea.[3] Noha ez a Constantinopolis valaha Byzantium volt, Kónstantinos újra alapította, s a maga nevét adta a városnak. Heracleának kitűnő épületei egyrészt a theatrum, másrészt a királyi palota. Viszont Constantinopolis birtokában lehet minden kitűnő tulajdonságnak Kónstantinos révén. A cirkuszi játékokat itt szintén igen vad látványosságok kísérik.

Gaza város gazdasági jelentősége i. sz. 400-ban

Gazai Porphyrios életrajzából

Porphyrios (353–420) palesztinai szerzetes, majd Gaza püspöke. Életét Marcus diakonus írta meg.

H. Grégorie – M. A. Kuegener, 1930. 35. o.

[Arcadius császárnak tulajdonított szavak] „Jól tudom, hogy e város tele van bálványokkal. Azonban adói megfizetésében hű alattvaló, és sokat fizet be a kincstárba. Ha tehát hirtelen félelemmel rettentjük meg őket [Gaza lakóit], elfutnak majd, s mi jókora bevételt veszítünk el. De ha jónak látod, majd lassacskán szorítjuk meg őket úgy, hogy a bálványimádóktól elvesszük méltóságaikat és egyéb közjogi tisztségeiket; majd megparancsoljuk, hogy templomaikat zárják be és többé ne szolgáljanak bennük. Mert ha minden tekintetben korlátozva szorultságba jutnak, felismerik majd az igazságot. Ugyanis nem szabad az alattvalókat a túlzott csapás hirtelen súlyával sújtani.”

A főváros fényűzése

S miközben teltek-múltak a napok, elérkezett az a nap, amelyen meg akarták keresztelni a fiatal császárt, Theodosiost.[4] Felkoszorúzták az egész várost, és feldíszítették selyemszövetekkel, aranydíszekkel és mindenféle más ékességgel úgy, hogy senki sem tudta volna elbeszélni a város pompáját; de meg azt is lehetett látni, hogyan járnak fel-alá hullámok módjára a lakosok tömegei mindenféle alakú és színű ruhákban. Az én képességemet meghaladja, hogy leírjam ennek a díszítésnek a pompáját; ez azoknak való, akik gyakorolták az ékesszólást.



[1] Asia: provincia Kis-Ázsiában, Ephesos központtal.

[2] Maximos habens viros.

[3] Heraclea Sintica, a Strymon folyó mellett.

[4] II. Theodosiost 402. január 6-a táján.