Ugrás a tartalomhoz

Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény

Sz. Jónás Ilona

Osiris Kiadó

ZARÁNDOKHELYEK VEZÉRKALAUZA

ZARÁNDOKHELYEK VEZÉRKALAUZA

Abú-1-Hasszán ’Ali ibn Abú Bakr al-Haraví (megh. Aleppóban 1215-ben) Kitáb az-Zijára című könyvében pontos jegyzékét adja az iszlám területén fellelhető zarándokhelyeknek, s miközben kora vallási életének dokumentumát közli, leírja mindazt, amit utazásai során megcsodált, s elmeséli az egyes helyekhez fűződő történelmi hagyományokat, népi legendákat.

AI-Haraví, I–II. 1957., 38–41., 53–54., 62–69., 94–96., 112–113., 117–120., 161–162., 192–196. o.

Damaszkusz

Nincs az Iszlám egyetlen országában sem a damaszkuszi Nagy Mecsethez hasonlítható szentély a jeruzsálemi al-Aksza mecseten kívül, mind építészeti szépsége, mind a világi és vallási tudomány területén való aktivitása miatt. A heráti, baléhi és szidzsisztáni nagymecsetek a főhatósága alá tartoznak: ami a Nagy kupola[140] aranyozott mozaikjait illeti ilyeneket én csak a rómaiak országainak szentélyeiben láttam, amelyekről később lesz szó, ha az Isten is úgy akarja. A Nagy Mecsetben a Sas kupola alatt, kis fehér-fekete erezetű márványoszlopok vannak, amelyekről azt mondják, hogy Bilkísz trónszékéből valók,[141] de csak egyedül Isten ismeri az igazságot. Azt is mondják, hogy a Nagy Mecset nyugati minaretje, amelyben Ganzalí és Ibn Tumart, Maghreb uralkodója tartózkodott, a tűzimádók temploma volt, s midőn itt fellobbant a láng Haurán emberei ebbe az irányba fordultak. Jelenleg nagyszámú „szent” tartózkodási helye. A keleti minaret – mind mondják –, az a „fehér minaret”, amelyre leereszkedik majd ‘Isza ibn Marjam.[142] Egy kő található itt Músza sziklájából, amelyet midőn megütött „tizenkét forrás szökött fel belőle”,[143] Isten az aki egyedül tudja az igazságot. De azt is mondják egyesek, hogy a minaret, amelyre a Messiás le fog szállni a damaszkuszi Mária-templom[144] mellett van, azonban csak Isten egyedül ismeri az igazságot. A Nagy Mecsetben a Kincstár kupola, vagyis a nyugati kupola alatt tartják számon ’Áisa sírját, ami valójában a bakí[145] temetőben található, de egyedül az Úr tudja az igazságot. A Nagy Mecset kapuján, amelyet bab az-Zijádának neveznek, egy lándzsatöredék van felfüggesztve Khálid ibn al-Valíd[146] lándzsájából, és az Isten egyedül tudja az igazságot.

A tibériászi fürdő

A tibériászi fürdő, melyet a világ csodái közé számítanak, és amely valóban egyike azoknak, nem azonos a városkapunál a tó oldalán található fürdővel, mivel ehhez hasonlót nagyszámban találhatunk a világban. Ez a fürdő a tibériászi kerület egyik vízmosásában, al-Huszajnijja nevű falutól keletre helyezkedik el, régi építmény, még Szulajmán ibn Dáwud[147] idejére megy vissza. A víz a szentély belsejében szökken fel. Valaha 12 különböző forrás volt itt mindegyik egy-egy betegség gyógyítására, úgy, hogy ha a beteg itt megfürdött, Isten akaratától meggyógyult. Ez a víz a legmelegebb, legtisztább, a legédesebb és a legjobb mindenek között. A heveny vagy krónikus betegségben szenvedők, bénák és fájdalommal teltek jönnek ide fürdeni, erre a helyre. A források vize egy szép és nagy medencébe ömlik, ahol ők megfürödhetnek. Ezeknek a fürdőknek a rendkívüli hasznossága nyilvánvaló és hozzá csak a Konstantinápoly területének határán levő thermák hasonlíthatók, amelyekről később még szó lesz, ha Istennek úgy tetszik, a rómaiak országáról szóló fejezetben.

Jeruzsálem és környéke

… A jeruzsálemi Sziklakupola (Kubbat-asz Szakhra) jelöli a Próféta mennybemenetelének helyét. Itt van az a szikla ahová fölment, és amely őrzi lépteinek nyomát. Magam is láttam ezt a sziklát a frankok idejében,[148] az épület északi részében áll, vasráccsal körülvéve, mely így egy házhoz hasonlított. Most csak a déli oldala van meg ennek a rácsnak, a szikla pontosan egy arasz hosszú, majd két könyök magas, kerülete pedig meghaladja négy könyököt. A Sziklakupola alatt található a lelkek barlangja, ahol azt mondják a hívők lelkei öszszegyülekeznek; 14 lépcsőn kell ide leereszkedni. Azt is mesélik, hogy ez a barlang Zakariás sírja volt, de egyedül Isten az, aki tudja az igazságot.

Ennek a kupolának a plafonján a következő feliratot olvastam: „Istennek a Kegyelmesnek és a Könyörületesnek nevében. Nincs más Istenség, csak az Élő, a Létező Isten. A szunnyadás nem vesz erőt rajta és nem ismeri az álmosságot. Ő az, aki az egekben és a földön van.” [149] Ez a felirat aranymozaikból készült.

A Sziklakupolának négy kapuja van. Én ide a frankok idején léptem be az 569. évben,[150] és itt, a lelkek barlangjába vezető ajtóval szemben a vasrács mellett láttam Salamon képét, s ettől nyugatra Messiás ábrázolását aranyból drágakő berakásokkal. A keleti kapuboltozaton található felírva al-Ká’im bi-’Amr Alláh, az igazhitűek emírjének neve és az igaz könyörgés szúrója „Magasztaljuk az Istent” és „Dicsőség Istennek”, és ugyanígy a többi ajtók fölött is, anélkül, hogy a frankok valamit is változtattak volna rajta. Az épület mellett a keleti oldalon van a lánckupola, amely alatt Salamon szolgáltatott igazságot. Északra a papok lakását találjuk, ahol számos oszlop és más művészi csoda látható, amelyekről írni fogok, ha Istennek úgy tetszik az antik dolgokról és épületekről szóló munkámban.

Az al-Aksza mecsetben van ’Umar ibn al-Khattáb mihrábja[151] melyet a frankok nem érintettek. A kupolán a következő feliratot olvastam: „Isten a Kegyelmes és Könyörületes nevében. Dicsőség néki, aki átvitte Szolgáját az al-Kharam mecsetből az al-Aksza mecsetbe, melynek környékét megszenteltük. Isten tartsa meg szolgáját és barátját Abú-l-Hasszán ’Alit, az-Záhir li-’Izáz Dín Alláh imámot, az igazhívők emírjét – Isten áldása legyen rajta, nemes utódain és igaz ősein. Ezt a kupolát urunk a tiszteletre méltó vezír, az igazhitűek emírjének igaz és belső barátja Abú-1-Kászim ’Ali ibn Ahmad rendeletére építették fel és aranyozták be. Isten tartsa meg és segítse őt. Elkészült a 426. év[152] du 1-ka’da végén. ’Abdalláh ibn al-Hasszán al-Miszrí mozaikkészítő munkája.” Ezt a feliratot teljes egészében, ugyanúgy az arany mozaikleveleket, a Korán versezeteit, és az ajtók fölött a kalifák neveit a frankok érintetlenül hagyták…

…A mecset alatt volt, azt mesélik, Salamon állatainak istállója, láthatók még ma is a hatalmas kövek és az állatok jászlai. Ugyancsak itt van a barlang is, amelyben, mint mondják Jézus bölcsőjét megtalálták. A mecsettől északra látható „Izrael gyermekeinek medencéje”, amelyet, azt mondják, Nabukodonozor levágott fejeikkel töltött meg.

Jeruzsálemben van a Jakobiták[153] temploma, ahol az a kút található, amelynél azt mondják a Messiás megmosdott, és ahol a szamaritánus asszony hívévé lett; az emberek látogatják és hisznek gyógyerejében. Jeruzsálemben van még Dávid tornya és mihrábja, amint a Korán említi.[154]

…Kidron völgyében Jézus anyjának Máriának a sírja van. 36 lépcsőn jut le ide az ember, a kupola alatt 16 márványoszlop áll 8 vörös és 8 zöld márványból, és mind a négy kijáratnál 6 gránitoszlop áll. Belül egy templom van, mely Ábrahámnak (Isten) barátjának mashadja lett, és nem hiányoznak az oszlopok és antikvitások, egy csodálatos művészet tanúi… Ami a keresztények zarándokhelyeit illeti, a legjelentősebb a Szent Sír temploma (Kunráma), amely építészeti szempontból azokhoz a csodákhoz tartozik, amelyekről még írni fogok az emlékművekről szóló munkámban. A keresztények számára itt van a sír, amelyet a Feltámadás sírjának neveznek (al-Kijárna) mivel azon a helyen található, ahol a Messiás feltámadt. Valójában a Kumámának nevezett hely szemétlerakodó volt, mivel ide dobálták a vidék hulladékát; a városon kívüli terület volt ez, ahol levágták a gonosztevők kezét, és keresztre feszítették a rablókat; ahogyan az Evangélium mondja,[155] és Isten egyedül tudja az igazságot. Hasonlóképpen itt találják a keresztények a megrepedt kősziklát, ahogyan ők állítják, mivel ez a kereszt alatt volt, és amely alatt Ádám felemelkedett.[156] Ugyanitt látogatják a keresztény zarándokok Igazmondó József kertjét.[157] Ami a tűz leszállását illeti[158] elég hosszú ideig éltem Jeruzsálemben a frankok ideje alatt, hogy megismerjem, hogyan megy végbe az.

Gázától Memphisig vezető út

A piramisok a világ csodái közé számítanak, és nincs a földön sem Keleten, sem Nyugaton jelentősebb, impozánsabb, hatalmasabb építmény. Magam is számos piramist láttam Egyiptom földjén: 5 nagyot és több kisebbet. Az öt nagy piramis közül kettő Gázában kettő Dahsur,[159] és egy Maydum[160] nevű falu mellett van. Nincs egyetértés az emberek között a piramisoknak sem a nevét, sem funkciójukat illetően; egyesek szerint királysírok, mások szerint a víz özöntől való félelem miatt építették. Négy homlokzatuk van háromszög formában, mindegyikük alaphosszúsága meghaladja a 400 könyököt, magasságuk megközelíti a 400-at nagy könyökben mérve, csúcsteraszán 8 könyök.

Mesélik, hogy Al-Ma’mún[161] megnyittatta a gázai piramisok egyikét: belsejében négyszögű kutat találtak, melynek mindegyik oldalán át ajtók vezettek a leplekbe burkolt halottak kamráiba. Azt is beszélik, hogy a piramisok felső részében szarkofág formájú kőtartályt találtak, ebben egy malachitszobrot, belsejében gyöngy- és kőberakásos aranylemezzel borított emberi testet, mellén egy kiszámíthatatlan gazdagságú karddal és feje mellett egy tojás nagyságú rubinkővel, ami úgy szikrázott, mint a tűz.

E könyv szerzője mondja: „Magam is eljutottam ehhez a piramishoz, lementem a belsejébe és láttam a kőmedencét. Mindabból amit ezekről az építményekről mesélnek, a legvalószínűbbek, hogy a vízözöntől félve építették; építőik, ide zsúfolták minden gazdagságukat, ide írták föl minden tudásukat, de mindez teljesen hiábavaló volt: műveik szétszóródtak, kincseiket elhordták, és csak emléküket őrzik az emberek. Az itt talált feliratok ugyanolyan hieroglif írások, mint a Felső-Egyiptom templomaiban levők, és senki a világon nem tudja kiolvasni. Mindazokat, amit megértettem ezekből a piramisokból, szfinxekből és FelsőEgyiptom templomaiból éppúgy, mint az Úrnőnek nevezett szoborról, amelyet Fusztatban láttam az Úrnő utcában, szükséges lenne írnom a csodáknak, antiquitásoknak és talizmánoknak szentelt munkámban, ha az Isten is úgy akarja.

Egyiptom

Egyiptom és folyója szintén a világ csodái közé tartoznak. Magam is láttam itt egyazon évszakban háromszínű rózsát, kétféle jázmint, tavirózsákat, mirtuszokat, pézsmarózsákat, bazsalikomvirágokat, kétfajta violát, lótuszgyümölcsöt, cédrust, citromot, narancsot, félérett datolyát, banánt, a szikomorfa gyümölcsét, zöld és érett szőlőt, zöld fügét, mandulát, tököt, sárgadinnyét, görögdinnyét, padlizsánt, zöldbabot, zöldborsót, salátát, friss diót, saláta katángot, gránátalmát, spárgát, nádcukrot, és sehol másutt nem láttam ehhez hasonló bőséget.

Igen jól leírta Egyiptomot ’Amr ibn al-’Ász[162], ’Umar ibn al-Khattáb kalifához küldött levelében. Magam is hallottam egyébként Miszrben 572-ben[163] ennek szövegét, mint alább következik [ezután felsorolja a szerző információi láncolatát]: ’Umar ibn al-Khattáb írta ’Amr ibn al-’Ásznak Egyiptom kormányzójának mondván: „Midőn leverem hozzád érkezik ó ’Amr, írj nekem válaszodban Egyiptomról és mindarról, ami ott van, hogy megismerhessem, általad.” ’Amr a szokásos formulák után ezt válaszolta: „Képzeld el Egyiptomot, ó igazhitűek emírje, egyidejűleg a porsivatagot és a két magaslat között zöldellő vidéket, egyik a homok, másik olyannak tűnik, mint egy sovány mellkas vagy kopár hátoldal. Területe és termékei Aszuántól Manszáig terjednek s egyetlen jótevője a Nílus. Ez az áldott folyó a közepén folyik, áradása és apálya éppoly szabályos, mint a nap és a hold váltakozásai. Meghatározott időszakban felfakadnak a föld forrásai, s mintha őérte lennének és neki alárendeltjei: vizei zúgnak, felduzzadnak, és úgy kiáradnak, hogy a falvak csak könnyű csónakokkal, kis bárkákkal érintkezhetnek, hálóban levő madárcsapathoz hasonlóan. Majd elérkezik a pillanat, amikor visszatér annyira, amilyen volt, mielőtt megváltoztatta folyását és kiáradt medréből. Ekkor jelennek meg és tárulnak szemünk elé Egyiptom kincsei. Ez a nép a kegyelem támogatásával közös erőfeszítéssel megnyitja a völgyek és dombok földjét, és ide veti gabonáját, melynek aratását reméli az Istentől, aki megöntözi harmatával és táplálja a föld nyirkosságával midőn kicsírázik, felnöveli szárát és formálja kalászát, akár van fekete esőfelhő, akár nincs. Ez az a jelenség ó igazhitűek emírje ami meggazdagítja (Egyiptom) terméketlenségét, és oly bőséget áraszt, hogy a poros sivatag helyett, egymás folytatásaképpen megjelenik előttünk, egy kiterjedt kék víz, amit felvált a fekete iszapföld, ezt követve egy zöld selyemszövet, majd tarkabarka és ezüst gyöngyfüzér. Hála legyen Istennek a legjobb Alkotónak. Végül Egyiptom lakosságának virágzását három tényező biztosítja: nem tűrik uraik igaztalan szavait parasztjaikkal szemben; az ország jövedelmének harmadát a csatornák és árkok rendben tartására áldozzák; és a földadót az erre kötelezettektől, csak a lejárat idején szedik be…”

Alexandria

…Alexandriában találjuk meg Jeremiás próféta Föld alatti sírját; az utódok kápolnáját, amit gyakran látogatnak a zarándokok, Sarijja kápolnáját és a régi nagy mecsetet, amelyet állítólag a Próféta társai alapítottak. Számos kápolna, szentély található még itt amennyit sehol másutt nem láttam. Ibn Munkidz mondta nekem, hogy 12 ezer volt belőlük. Mekérdeztem ez ügyben a kádi titkárját aki azt állította, hogy Al-Malik al-’Azíz ‘Uthmán, a hódítás után 20 ezret talált belőlük. Magam nem számoltam meg őket, s csak az Isten tudja mi az igazság ebben.

Alexandriában van a Fárosz, amiről azt mesélik, hogy valaha a város belsejében volt és 7 nagy utca húzódott előtte, amit a tenger azóta elborított. Azt is beszélik, hogy a Fároszban van Alexandrosz (Nagy Sándor) és Arisztotelész sírja, de egyedül Isten tudja van-e igazság ebben az állításban.

E könyv szerzője ’Alí ibn Abú Bakr al-Haraví mondja: Bizonyára a világ csodáinak egyike volt az alexandriai Fárosz, tükrével, amelyben mint mondják többnapi út távolságról oly jól láthatók voltak a vitorlás bárkák, hogy felkészülhettek a fogadásukra. Azt is állítják erről a tükörről, hogy felgyújtotta a hajókat, valószínűleg a következő módon: mikor a nap sugara merőlegesen esett a tükörre, s a visszatükröződő napsugár, amihez hozzájárult a tenger szikrázása és visszaverődése, távolról felgyújthatta a hajót, ami így kétségkívül tüzet fogott. A tükör kiterjedése 60 könyök volt, a Fárosz magassága 300, és Isten egyedül tudja az igazságot.

Ezzel szemben a Fárosz napjainkban nem tartozik már a világ csodái közé, mivel nem több egyfajta tengerparti őrtoronynál.

Szamarra

Alapítását a következőképpen mesélik: Egy erényes ember érkezett egy nap al-Mu’taszim imámhoz:[164] „Igazhitűek emírje, mondta neki, Isten téged bízott meg, hogy alattvalóid és hadsereged gondját viseld. Azonban a te őrséged, tönkreteszi az embereket, és félek, hogy a nép fölkel ellened.” – „Hogyan volna ez lehetséges? Hiszen ha ellenük küldök néhány előőrsöt, senki sem marad belőlük.” – „A nép éjjeli nyíllövéssel fog megtámadni ó igazhitűek emírje, és ezért könyörgök Istenhez a mecsetekben és házaikban.” AI-Mu’taszimnak – mondják –, 70 ezer körüli mamelukja volt, és ezért mondta neki a költő „Imám, aki 70 ezer törökkel rendelkezik az a nyilak céltáblája.”

Azt mesélik, hogy miután megértette a sejk szavait al-Mu’taszim, még aznap lóra ült, kiválasztotta Szamarra helyét és 1 millió 50 ezer dirhemért megvette az itt élő szerzetesektől. Megbízta vezírét al-Fadl ibn Marvánt a város felépítésével,[165] ami újabb 1 millió 600 ezer vagy 10 millió dirhembe került, Isten egyedül tudja az igazságot. A kalifa ettől kezdve szüntelenül azon volt, hogy nemes várost hozzon létre. Mikor ide átköltözött, magával hozatta a sejket is, mondván neki: „Mit gondol a nép, o sejk most, hogy véget vetettünk zaklatásuknak?”

„Az emberek ó, igazhitűek emírje, kinyújtott kézzel kérik rád Isten kegyelmét, és odaadó szolgálattal vannak szívükben irántad; mivel elegendő kérni a kalifák és a királyok jóindulatát, hogy azt elnyerjék, s emlékezetükbe idézni Isten nevét, hogy rágondoljanak, s istenfélelemre buzdítani őket, hogy féljék őt.” Al-Mu’taszim ezután bőkezűen megjutalmazta a sejket, és egyedül Isten az, aki tudja az igazságot.

Mekka

Ott a fényességes Kába, azt mondják azért nevezik így, mert Ábrahám építette azt az alábbi méret szerint, 9 könyök magasságban, 32 könyök a kaputól az északi sarokig, 31 könyök a nyugati oldalon, 22 könyök a Fekete Kő szögletéből a szemben levő déli irányú sarokig, és 20 könyök az északi, a szemben levő oldalon. A teljes kerülete 105 könyök.[166] Ebben az állapotban maradt mindaddig, míg a kurajsiták lerombolták és újjáépítették az Isten küldöttjének életében. Korábbi állapotához képest lecsökkent 6 és 1/2 könyökkel – nem számítva ide a Hidzsrt.[167] A magassághoz még 9 könyöknyit tettek hozzá, mely így 18 könyök lett. Fa- és kőrétegekből építették oly módon, hogy 15 fa és 16 kősor van benne. Belül 6 oszlop emelkedik. Belsejében az angyalok, a próféták és az életfa ábrázolásai láthatók. Ábrahám képmása kezében a jövendölés nyilaival, Jézus és anyja Mária képe, az egyetlen kép, amelyet Isten küldötte meghagyott a győzelem éve után, mikor eltüntette mindezeket a figurális ábrázolásokat. Ugyancsak itt látható felfüggesztve annak a báránynak a szarva, amelyet Ábrahám feláldozott.

A Kába ebben az állapotban maradt egészen Ibn az-Zubajr koráig, midőn leégett, és Ibn az-Zubajr újjáépítette, aki belefoglalta a Hidzsrt is, ekkor olyan széles és alacsony lett, hogy 9 könyöknyivel megemelték a magasságát, amely így 27 könyök lett kőrétegekből. Ibn az-Zubajr 2 könyök szélességet adott a falaknak, 3 oszlopot helyezett el belül, és két kaput, egyet keleten és egyet nyugaton, és két 11 könyök hosszú ajtószárnyat csináltatott rájuk.



[140] Kubbat an-Naszr” a nagymecset központi kupolája.

[141] Sába királynője, akinek trónszékét említi a Korán.

[142] Az utolsó napon Jézus újra eljövetelére vonatkozó igen híres hagyományra utalás.

[143] Korán VII. 160.

[144] Kanísza Marjam.

[145] Medinában.

[146] Muhammad kísérői közé tartozott, igen jelentős szerepe volt Szíria meghódításában (meghalt 21[642]-ben).

[147] Salamon.

[148] Keresztesek.

[149] Korán II, 256–255.

[150] 1173.

[151] Umar a második kalifa (634-644), a hagyomány megőrizte palesztinai utazását.

[152] 1035. október.

[153] Jakobitáknak nevezték a szír, mezopotámiai és kaldeai monofizitákat Baradeus Jakab szír szerzetes (megh. 578) után, aki Iustinianos alatt egységes szervezetbe tömörítette őket.

[154] Korán XXXVIII. 20–21., 21–22.

[155] Utalás a 4 evangélista által említett két gonosztevő keresztre feszítésének történetére.

[156] A Golgotára vonatkozó ismert legendák egyike szerint „Ádám sírja a Golgota sziklája alatt volt és koponyáját érintette a kereszt lába”.

[157] Arimateai József annak a kertnek a tulajdonosa, ahová a szent sírt helyezték.

[158] Utalás a keresztes hadjáratok korában gyakorolt tűzszentelés szertartására.

[159] 40 km Kairótól.

[160] 80 km Kairótól.

[161] Kalifa (813–833).

[162] Egyiptom meghódítója.

[163] 1176–77.

[164] Al-Mu’taszim kalifa 833–842. A felkelésektől, trónkövetelőktől félve török testőrséggel vette magát körül, amelyik egyre nagyobb befolyást és hatalmat nyert a kormányzásban és a kalifa fölött is.

[165] 835 Szamarra alapítása, ekkor már ez a nagyvezír kegyvesztett volt.

[166] Az adatok egybevágnak a hagyomány szerinti méretekkel, amelyekről Ibn Ruszta is tudósít.

[167] Félkör alakú építmény a Kábától északra.