Ugrás a tartalomhoz

Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény

Sz. Jónás Ilona

Osiris Kiadó

FÖLDBIRTOKRA VONATKOZÓ OKLEVELEK

FÖLDBIRTOKRA VONATKOZÓ OKLEVELEK

Edgar király földet ad bérbe, 961

Codex diplomaticus, T. I. N° 1231.

… Én, Edgar, egész Britannia királya, kormányzója és uralkodója egy biztos és jó thegnem számára, akit egyesek a jól ismert Aethelwulf néven neveznek, 10 hide földet adtam azon a helyen, amelyet a vidék lakosai az ősi Kilmeston néven jelölnek, Brihthelm püspök és az egész egyházközösség beleegyezésével, azzal a feltétellel, hogy megadja azt, amivel az egyháznak tartozik, azaz az egyházi földadót, és öt köteg zsindelyt és egy deszkát évente; így bírhatja és tarthatja azt élethossziglan, és azt maga után még két örökösére hagyhatja, s mindhármuk halála után hagyja a Szt. Péter egyházra, amely korábban adta azt.

És a fent nevezett föld legyen szabad minden világi tehertől, minden hozzá kapcsolódó dologgal, szántóval, réttel, erdővel, kivéve a közmunkát, a katonai szolgáltatást és a hidak és erődök építését…

+ Én, Edgar, az angolok királya, teszem a nevezett adományt

+ Én, Dunstam, Canterbury egyházának érseke, megerősítem ezen király adományát a Szent Kereszt jelével stb.

Aelfric Modercope végrendelete, kb. 1043

D. Whitelock, 1930, 74. o.

Ez azon végakarat, melyet Aelfric készített, mielőtt átkelt volna a tengeren. Először: Szt. Edmund kolostorának[443] adományozom a loddoni erdőt, szántót és mocsarat, mindazon jogokkal, amelyekkel én bírtam őket, és Szt. Ethelreda kolostorának[444] a berghi birokomat, mindazon jogokkal, amelyekkel én megszereztem, mind az erdőt, mind a szántókat; és Szt. Benedek kolostorának, Holme-ban, Bartont, azon teljes jogokkal, amelyekkel az enyém volt. És Ramseynek[445] adok 6 márka[446] ezüstöt és ezt fivérem, Godric fizesse ki. És Thurwineholmt adom Loddonnal együtt, és Fuglholmt Berghgel együtt. És a birkanyájat osszák két részre, fele Loddonnal, fele Berghgel jusson. És heriotként[447] hagyok 1 márka aranyat és Godric, fivérem fizesse ki ezt. És Aelfric püspökre hagyom sátramat és hálóköntösömet, a legjobbat, amelyet bírtam, kivéve azt, amelyet utazásomra magammal vittem. És Aelfric püspök és Tofi, a Büszke és Thrym legyenek ezen végakarat végrehajtói, különösen abból a célból, hogy senki se változtathassa meg azt. És ha valaki megváltoztatni kívánja, a Mindenható Isten fordítsa el arcát tőle a Végítélet Napján.

Egy kolostor birtokjogának uralkodói elismerése

Egy majorsági birtok tulajdonjoga fölötti perben császári bíróság hoz döntést.

Ficker, 1874, 187–188. o.

1050. június 11. Piacenza

Midőn Piacenza városában, azon a nyílt utcán, mely az Urunk feltámadásáról és Szent Sixtusról és Szent Fábiánról elnevezett monostor külső falának kapuja előtt van, törvényt ült Wido, Henrik császár küldötte, hogy igazságot szolgáltasson és ítélkezzék, és vele együtt ülték az ítélőszéket Antoninus, kit Azónak is neveznek, továbbá: János, Amizo, Rainer, Dajbert, Tado, Anzold, Gandulf, kik valamennyien a császári kúria bírái nemkülönben Prexadei Albert, Sinnai Gellért, Villanovai Teodosius, hasonlóképpen Gellért is, kit más néven Sorzónak is neveznek – utóbbiak valamennyien a császár hűbéresei –, a néhai Manfréd fia Henrik, a néhai Rainer fia Obert, valamint Ubald és Sigezo, kik édestestvérek, hasonlóképpen Rivaltellai Winizo, a néhai Anzold fia Gellért és még sokan mások. – És ott ugyanezen bíróság elé járult Adeleida asszony, a monostor apátnője, Widóval – ki saját ügyvédje, de egyben a monostor ügyvédje is –, s együtt így kezdtek beszélni: „Van nekünk, és monostorunk birtokában tartunk egy curtist,[448] amelynek neve Lardaria; rajta egy újonnan megkezdett várépülettel s a hozzá tartozó szántóföldekkel, rétekkel, legelőkkel, öregebb és fiatalabb erdőkkel, mocsarakkal, halászóvizekkel és minden egyebekkel együtt, ami csak hozzá tartozik ugyanazon curtishoz, kivéve e curtis területéből harminchat holdnyit, amely terület egy csereügyletből készült oklevél tanúsága szerint, néhai Rivaltellai Raineré lett; továbbá: tartozik még a curtishoz egy Formola nevű erdő is, de egy mélyen fekvő tó is, amelynek neve Paldeningo, s az említett erdő mellett fekszik; s ez az egész jószág Lauda várkörzetben van. És ha akadna akár egyetlen ember is, aki valamiféle, ezzel ellenkező dolgot akarna mondani, mi készek vagyunk arra, hogy számot vessünk vele, s törvényes bírói ítélet által zárjuk le az ügyet; és ami még ennél is több: megkérdezzük a jelen levő Henriktől: mondja meg, de vele együtt szóljon Sulpicia is, a felesége, kit Blangának is neveznek, hogy vajon az említett curtis, minden tartozékával együtt, valamint az említett Formola nevű erdő, s a fent leírt tó az imént nevezett monostor tulajdona-e vagy sem.” – Miután pedig Adeleida apátnő ügyvédjével, Widóval együtt az előbbiek szerint szólott, szavaikra válaszolva, Henrik és Sulpicia, kik házastársak, nekik válaszolva ezt mondották, és így vallottak: „Igaz az, hogy az a curtis, melynek Lardaria a neve, a már említett, újonnan épülő várral együtt, illetve a már fentebb részletezett minden tartozékával együtt, és azzal az erdővel, melyet Formolának hívnak, meg az említett tóval együtt – kivéve ebből a Lardaria curtisból 36 hold földet, amelyet az említett monostortól csereügylet során az erről készült oklevél által kapott meg néhai Rainer, a monostor sajátja, s ezek semmiféle birtokjog, semmiféle jogigény alapján nem tartoznak, de törvényesen nem is tartozhatnak hozzánk azért sem, mert nincs erről semmiféle oklevelünk, semmiféle jogerős okmányunk; de arra sincs semilyen jogalapunk, s nem is lehet, amelyre támaszkodva a monostornak, mint peres ellenfelünknek ellene mondhatnánk, vagy amelynek alapján elvehetnénk tőle a curtist; hanem – amint elmondottuk már – saját tulajdona az az említett monostornak, s a törvények szerint annak is kell maradnia.” – És megígérték ugyanazon házastársak, Henrik és Sulpicia, hogy ha ők, fiaik, leányaik vagy örököseik az itt felsorolt jószágot illetően valaha is pereskedni, avagy azokból bármit is elvenni merészelnének, és ha azt illetően nem maradnának csendben vagy elégedetlenkednének; avagy ha napvilágra kerülne bármiféle ilyen tettük és cselekedetük, vagy bármiféle olyan oklevél, amellyel ők e jószágot illetően a másik peres fél ellen fellépnének, akkor legyenek kötelesek a felsorolt javak kétszeresével elégtételt adni, ezenfelül pedig legyen a bírságuk kétezer fontnyi, jó veretű paviai ezüstdénár. Egyben hozzájárultak ahhoz, hogy ennek a pernek lefolyásáról, ugyanazon monostor jogainak biztosítása céljából kiadassék ez az oklevél. – Én pedig, Antonius, a császári kúria jegyzője, a császár előbb említett küldöttének parancsára s az ítélőbírók intésére, leírtam mindezt, a mi Urunk, Jézus Krisztus megtestesülésének ezerötvenedik esztendejében, amikor Henrik volt az Isten kegyelméből uralkodó dicsőséges császár, s az ő uralkodásának Isten segítségével negyedik esztendejében, június hónap 11. napján a harmadik indikcióban. – Mindez szerencsésen így történt a fent írt Piacenza városában. Én, Wido, a császár úr küldötte, aláírtam. Én, Antonius, a császári kúria bírája, jelen voltam. Én, Rainer, a császári kúria bírája jelen voltam. Én, Gandulf, a császári kúria bírája, jelen voltam. Én, János, a császári kúria bírája, jelen voltam. Én, Daibert, a császári kúria bírája, jelen voltam. Én, Anzold, a császári kúria bírája, jelen voltam.

Kresimir horvát király birtokadománya

Az oklevél (1066) a feudális viszonyok kialakult volta mellett az egyház jelentős szerepét is mutatja.

Fr. Raèki, 1877, 66. o.

A mi urunk Jézus Krisztus megtestesülésének 1066. évében. Amikor Dukas a császár Konstantinápolyban. Én Kresimir, Horvátország és Dalmácia királya, István király fia, Lőrinc spalatói érsek és királyságunk valamennyi püspöke engedélyével és István hercegünk, valamint a többi horvátországi comes jóváhagyásával királyi szabadságot adományozok Szűz Mária jaderai kolostorának, amelyet húgom, Cicca építtetett; mégpedig úgy, hogy ha valaki erőszakosan szembe akar szállni a nevezett kolostorral vagy valamit eltulajdonít, akkor a négyszeres értékét térítse meg az egyháznak, és mindene kerüljön a királyi jog hatálya alá. És ezt az érsek és valamennyi püspök a kánonok szerint megerősítette és az egész gyülekezet jóváhagyta. L(őrinc) érsek jóváhagyom. István jaderai püspök jóváhagyom. Rainerius horvátországi püspök jóváhagyom. János trogiri püspök jóváhagyom. Debro belgradi püspök jóváhagyom. Drago arbei püspök jóváhagyom. Péter osori (absarensis) püspök jóváhagyom.

Az Úr születése napján Sibenikben adatott ez az írás a fent nevezett Cicca apátnőnek.

Egy birtok összeírása Tidenhamben (1060 körül)

Robertson, 1926, 205. o.

Tidenhamben van 30 hide, ez 9 hide demesne földből és 21 hide paraszti földből áll. Stroatnál van 12 hide, ehhez tartozik 27 yardland[449] bérfizető föld és 30 kosár varsa a Severnen. Miltonnál 5 hide, ehhez tartozik 14 yardland bérfizető föld, 14 kosár varsa a Severnen és 2 gereben varsa a Wye-on. Kingstonnál van 5 hide, ehhez tartozik 13 yardland bérfizető föld, és 1 hide, amely a gáton túl most szintén bérfizető földnek számít, és ami ott a bekerített földön kívül esik, részben még a demesnébe jut, részben bérért walesi hajósoknak adatott. Kingstonnál van 21 kosár varsa a Severnen és 12 a Wye-on. Bishtonnál van 3 hide és 15 kosár varsa a Wyeon. Landcautban van 3 hide és 2 gereben varsa a Wye-on és 9 kosár varsa. Végig az egész birtokon 12 penny a szolgáltatás minden yardland után és 4 penny alamizsna. Mindegyik varsából a 30 hide-ról minden második hal a manor[450] uráé legyen, és minden ritka hal, amely értékes – tokhal vagy delfin, hering vagy tengeri hal – és ha az úr a birtokon van, tudta nélkül senkinek sincs joga eladni pénzén halat. Tidenhamről több munkaszolgáltatás származik. A geneatnek dolgoznia kell akár a birtokon, akár távol tőle, bárhol is parancsolják, és lovas és futárszolgálatot végezni, és szállítóeszközt biztosítani, és a nyájat hajtani és sok más dolgot tenni. A boornak is végezni kell kötelezettségeit: heti robotban fel kell szántania egy fél acrét és magának kell elhoznia a vetőmagot az úr csűrjéből, és a saját csűrjéből kell bevetnie egy teljes acrét az egyház számára. A varsa készítéséhez adnia kell 40 nagyobb vesszőt vagy egy köteg kisebb vesszőt; 15 pole sövényt kell telepítenie vagy kiásnia 5 pole árkot: telepíteni és ásni 1 polét az urasági ház élősövényéhez, learatni másfél acrét és lekaszálni egy fél acrét és dolgozni más munkáknál is, mindig arányban a munkával. Húsvét után adnia kell 6 pennyt és egy sester mézet, augusztus elsején 6 sester malátát. Szt. Márton napján egy gombolyag jól megfont fonalat. Ugyanazon a birtokon az a szabály, hogy akinek 7 disznója van, az adjon hármat és azután mindig a tizedét, és e fizetség ellenében makkoltathasson, ha van makk.

Értekezés a birtok irányításáról

a) Rectitudines Singularum Personarum

A Hitvalló Eduard[451] korában keletkezett leírás, melyet a földbirtok adminisztrációjának egy szakembere készített, bemutatja az angol paraszti társadalom különböző rétegeit. A kéziratnak egy latin és egy angolszász nyelvű változata maradt fenn.

Liebermann, T. L., 1903, 444–453. o.

A thegn joga.[452] A thegn joga, hogy oklevéllel birtokolt földje legyen, és hogy földjéért háromféle szolgáltatással tartozzék: fegyveres szolgálattal, erődök javításával és hidak építésével. Sok birtokon azonban a király parancsára további szolgáltatásokra is kötelezik őket, úgymint hajtóvadászaton való részvételre a király lakhelyén, és őrhajó felszerelésére, és a tengerpart őrzésére, és katonai őrségre, alamizsnaadásra és egyházi járadékra, és sok más különböző dologra.

A geneat joga.[453] A geneat jogai különfélék, aszerint, hogy hogyan rögzítették a birtokot illetően: néhol bért kell fizetnie és egy disznónak egy évi takarmányát kell adnia, futár- és fuvarszolgálatokat végeznie és gondoskodnia a kocsi felszereléséről, dolgozni és ellátni urát, aratni és kaszálni, a vadaskertek sövényeit vágni és fenntartani a vadászhelyeket, építeni és elkeríteni urának házát, idegeneket hozni a faluba, fizetni az egyházi járadékot és az alamizsnapénzeket, őrséget állni az úrnál, gondozni a lovakat, hírt vinni messzire és közelre, bárhová is küldik.

A cottar joga.[454] A cottar jogait a birtokon levő szokások szabják meg: néhol dolgoznia kell urának minden hétfőn egész évben vagy három napot minden héten aratás idején… Nem kell fizetnie földjéért. Lehet 5 acre földje: több is, ha az a szokás a birtokon, de ez túl kicsiny ahhoz, hogy kevesebb lehetne; mert munkájának szaporának kell lennie. Adja meg Péterfillérét Áldozócsütörtökön éppúgy ahogy minden szabad embernek tennie kell. Végezzen szolgálatot urának demesne-földjén,[455] ha úgy parancsolják, őrködjön a tengerparton és segítsen a királyi vadászatban a hajtásban és más ilyen, állapotához illő dolgokban. Egyházi járadékát fizesse Szent Márton napján.

A boor joga.[456] A boor kötelességei különbözőek, egyes helyeken súlyosak, másutt könynyűek. Egyes birtokokon a szokás az, hogy heti két nap hetirobotot kell végeznie, amint neki parancsolják, és három napot Gyertyaszentelőtől[457] Húsvétig. Ha fuvaros szolgáltatást végez, nem kell dolgoznia, míg lova odavan. Szent Mihály napján 10 penny gafolt[458] kell fizetnie, és Szent Márton napján 23 sester[459] árpát és két tyúkot kell adnia, és Húsvétkor egy fiatal bárányt vagy két pennyt. És Szent Márton naptól Húsvétig urának karámjában kell aludnia ahányszor ráesik a sor, és attól fogva, amikor először szántanak, Szent Márton napjáig minden héten fel kell szántania 1 acrét, s magának kell megjelennie a terménnyel a földesúr magtárában, továbbá fel kell szántania 3 acrét robotmunkában, és kettőt takarmánynak. Ha több fűre van szüksége, keresse meg magának ahogyan a lehetőség adja. Szántson fel 3 acrét mint gafol-földet[460] s vesse be a saját magtárából és fizesse meg a Péter-fillérét. S minden két boor tartson egy vadászkutyát, s minden boor adjon 6 kenyeret az úr disznói kondásának, amikor az a kondát kihajtja makkoltatni. Ugyanazon földdel, amelyet a szokások szerint paraszt művel meg, birtokbavétel esetén 2 ökröt, 1 tehenet, 6 juhot és bevetve 7 acre földet kell adni. Azon év után pedig tegyen eleget valamennyi szolgáltatásának, ami ráesik, és kapjon szerszámokat munkájához és eszközöket háztartásához. Ha halál ragadja el, ura vegye gondjaiba mindazt, amit hátrahagy.

A birtok rendje az egyes birtokoktól függ: egyes helyeken, mint mondtam, súlyosabb, más helyeken könnyebb, mert nem minden szokás egyforma a birtokokon. Egyes birtokokon a boor mézben fizeti szolgáltatását, másutt élelemben, megint másutt sörben. Aki az uradalmat vezeti, annak tudnia kell mindig, milyen az ősi megegyezés a birtokon, s mi a vidék szokása.

A méhészről. A méhész, ha kaptára van, ami fizetség alá tartozik, fizessen, amennyi a birtokon szokás. Nálunk az a szokás, hogy adjon 5 sester mézet adóként, néhány birtokon nagyobb a járadék. Továbbá bizonyos időkben készen kell lennie nehányfajta munkára urának hasznára, a robotmunka, és a gabona aratása és a rétek kaszálása mellett, amikor parancsolják. És ha földet is juttatnak neki, egy lovat is kell adni mellé, hogy urát igásmunkával is szolgálhassa, vagy lovával maga mehessen oda, ahová küldik. És sok más dolgot is kell az ilyen állapotú embernek tennie; nem is tudom, mindannyiját felsorolni. Ha a halál elragadja, ura gondoskodjék mindarról, amit hátrahagyott, kivéve, ha valami azok közül szabad.

A kondásnak állatai levágásával kell szolgálnia a birtok szokása szerint. Sok birtokon ezt évi 15 disznóban határozták meg, 10 öregben és 5 fiatalban. Legyen övé, ami ezt túlhaladja. Sok birtokon súlyosabb teher is nehezedik a kondásra. Minden kondás ügyeljen rá, hogy az állatot leölése után maga készítse elő és perzselje meg: így megilleti a jutalom. Es ezenkívül – amint már a méhésznél említettem – álljon készen mindig mindenfajta munkára, s urának szükségei szerint kapjon lovat.

A rabszolga kondás és a rabszolga méhész haláluk után ugyanazon törvény alá esnek.

A rabszolga kondásnak, aki urához tartozik s annak saját kondájára felügyel, legyen egy saját malaca az ólban, s kapja meg a borravalót, ha elkészítette a szalonnát, s tegye meg azokat a szolgáltatásokat, amelyek a rabszolgára tartoznak.

A férfiak ellátásáról. Minden rabszolga ellátásként kapjon 12 font jó gabonát, 2 levágott juhot és egy jó tehenet élelmezésre, és jogot, hogy fát vágjon a birtok szokásainak megfelelően.

Az asszonyok ellátásáról. Egy női rabszolga kapjon 8 font gabonát élelemként, 1 juhot vagy 3 pennyt téli élelemként, 1 sester babot Nagyböjtre élelemként, nyáron savót vagy 1 pennyt.

A birtokhoz tartozó valamennyi rabszolga kapja meg élelmét Karácsonykor és Húsvétkor, kapjon egy parcella földet felszántani és learatni szolgáltatásai mellett.

A cselédekről. Egy cseléd kapjon használatra 2 acrét, egyet bevetve és egyet bevetetlenül. Az utóbbit vesse be maga. És joga van élelmére és lábbelire és kesztyűre.

A magvetőről. A magvető kapjon egy vetőtarisznyát tele mindenféle maggal, amikor maga elvetett minden magot az év folyamán.

Az ökörgulyásról. Az ökörgulyás legeltessen 2 ökröt vagy többet az úr csordájával a közös legelőn a felügyelő tudomásával. Emellett keresse meg magának a lábbelijét és kesztyűjét. És tehene járjon legelni az úr ökreivel.

A tehéngulyásról. A tehéngulyásé legyen egy öreg tehén teje egy hétig, miután leborjadzott és egy fiatal tehén első teje két hétig. Tehene legelni járjon az úr teheneivel.

A juhászról. A juhásznak jár Karácsonykor 12 éjszaka trágyája és egy bárány az az éviek közül, 1 ürü gyapja és nyájának teje egy hétig a napéjegyenlőség után és egy tál savó vagy író egész nyáron.

A kecskepásztorról. A kecskepásztor kapja meg nyájának tejét Szt. Márton nap után, azelőtt a porcióját savóból és egy gödölyét, egyéveset, ha saját maga gondozza.

A sajtkészítőről. 100 sajt tartozik egy sajtkészítőre, s úgy illik, hogy a sajtból kinyomott savóból készítsen vajat az úr asztalára,[461] s legyen övé az író, kivéve a juhász részét.

A magtár kezelőjéről. A magtár kezelője kapja meg a csűr ajtajánál kiömlött gabonát aratás idején, ha a felügyelője azt neki adja, s ő megérdemli azt.

A sekrestyésről. A sekrestyés legyen felmentve a robot alól tiszte miatt, mivel állandóan készenlétben kell állnia. Kapjon némi földet is munkájáért.

Az erdőkerülőről. Minden fa, amit a szél döntött le, legyen az erdőkerülőé.

Nyilvánvaló, hogy a csősznek munkájért azokat a földeket kell juttatni… amelyek a legközelebb esnek a legelőhöz, mert ha lustaságból elhanyagolja urának földjét, sajátja sem lesz megvédve, ha így rendezik azt el. Ha biztonságban lesz, amit rábíztak, megérdemli jutalmát.

A birtokok szokásai különfélék, mint ezt korábban mondottam. A leírt rendelkezéseket sem alkalmazzák minden vidéken. Mi csak azt nyilvánítottuk ki, hogy milyen szokásokat ismerünk. Ha jobbról hallunk, kíváncsian fogjuk felkutatni, hogy miben tanulhatunk, és miben védelmezzük emezt, aszerint a szokás szerint, amelyet most használunk.

Ezért mindenkinek arra kell törekednie az emberek között, hogy megismerje a törvényeket, ha ezt nem teszi, el fogja veszíteni tekintélyét a birtokon.

Sok közös jog van: egyes vidékeken szokás a téli ellátás, a húsvéti ellátás, arató ünnepség a gabona levágásáért, ivászat a szántásért, jutalom a szénakaszálásért, élelem a kazalrakásért, egy szálfa minden kocsirakomány után a fa fuvarozásáért, élelem a gabonaszállításért a kazal befejezésekor és sok más dolog, amit nem tudok elsorolni.

Ez azonban emlékeztet az emberek ellátására. És én mindezt előbb felsoroltam.

Szemelvények a Domesday Bookból

A Domesday Book Hódító Vilmos rendeletére készült katasztergyűjtemény (1089). A hatalmas munka területi felmérés alapján készült. A felülvizsgálat célja, hogy a királyi jogokat stabilizálja, így feljegyzésre került a földek értéke, birtokosa, a bérletek, jogok stb. „Utolsó Ítélet könyvének” nevezték az eskü szövege után.

Douglas, T. II., 1953, 879. o.

Kennett majort Edward király idejében 3 és 1/2 ekényire becsülték: most 3 és 1/2 ekényire. 10 ekének való föld van. Miklós bírja Vilmostól. 5 ekéje van az uraságnak, és 7 paraszt meg 5 zsellér bír 5 ekét. Van 12 rabszolga; egy malom mely semmit sem hoz; rét 2 ekényi, és legelő a falu állatainak. Az egész 12 fontot ér; amikor megkapta, 9-et, Edward király idejében 12 fontot. Tochil, Edward király thegnje, bírta ezt a majort Edward király idejében és egy sokemannek volt 1 virgátja az ő fennhatósága alatt. A sokeman fuvarozást végzett vagy 8 pennyt fizetett, de átadhatta és eladhatta a földjét.

Cambridgeshire leírása

Cambridgeshirben. Staploe században a következők tettek eskü alatti vallomást: Kennetti Miklós; Heselingesi Hugó; Chippenhami Vilmos; Sohami Warin; Fordhami Róbert; Badlinghami Ormar; Burwelli Alan; Snailwelli Aluric, Picot a sheriff, valamint az összes franciák és angolok.[462] Ebben a században Miklós bírja Kennettet Warenne-i Vilmostól. Edward király idejében 3 és 1/2 ekényire becsülték, most 2 és 1/2 ekényire. 10 ekének való föld van. 5 ekéje van az uraságnak, 5 a parasztoknak. 6 paraszt van, 1 pap és 12 rabszolga. Van malom is, de semmit sem hoz. Rét van 2 ekényi. Az uradalom állatállománya 8 szarvasmarha, 480 juh, 10 sertés, 4 pulyka, Van legelő is a falu állatállománya számára. Az egész 12 fontot ér; amikor megkapta 9 fontot, Edward király idejében 12 fontot ért. Thobillus, Edward király thegnje, birtokolta ezt a majort s ebben a majorban volt egy Gordirc nevű sokeman,[463] s ez rendelkezhetett a földjéről ura engedélye nélkül. Edward király idejében ugyanez a fóld mindig fuvarozással szolgált egy évente 57 penny szokásszerű őszeget fizetett.

Vilmos parancsa Baldwinhoz, Devonshire sheriffjéhez (valószínűleg 1070–1071)

Douglas, T. II., 431. o.

Vilmos, az angolok királya, Baldwinnak, Devonshire sheriffjének, és abban a megyében levő összes báróinak és szolgáinak üdvözletét. Tudjátok meg, hogy a battlei szerzeteseknek adtam az exeteri Szent Olaf templomot a sherfordi és „cheneberie”-i földekkel, és ahhoz az egyházhoz tartozó minden egyéb földdel és jószággal. Ezért akarom és elrendelem, hogy szabadon és békességben birtokolják azt, és legyen mentes a földi szolgálat minden terhétől, minden keresettől és igénytől, s a megyéknek és századkerületeknek járó minden kötelezettségtől, valamint a segélyektől, ajándékoktól, geld és danegeld[464] fizetésétől és hadjáratoktól. Bírják azt sake és soke,[465] toll és team[466] és infangenthef,[467] legyen mentes a várakon és hidakon teljesítendő munkától, mintha az én saját uradalmi egyházam volna.

Tanúk: Tamás, yorki érsek; és William fitz Osbern Winchesterben.

Elton majorság (Huntshire) leírása

II. Henrik idejében a ramseyi apát részére készített összeírásban részletesen följegyzik a birtok tartozékait és a bérlők szolgáltatásait.

Douglas, T. II., 831–833. o.

Henrik király idejében[468] és még most is,[469] Eltonban 10 és 1/2 ekeföld volt és van, mindegyik ekényi 5 virgátát tartalmaz. S azokban az időkben teljesen adózott minden dologból, és 10 fontot fizetett az apát kincstárába. Felszerelése ilyen volt: 5 eke, mindegyikhez 8 ökör, valamennyi 40 pennyt ér; 10 tehén és 1 ökör a maga árán; 160 juh; 2 ló boronáláshoz; végül 100 disznó.

A szabad hűbérek közül Aednoth fia Reiner bírt Henrik király idejében 3 szabad virgátát, s ezekért részt vett a grófság és a század [bíróságán].[470]

Thurinak, a papnak 2 virgátája volt, és részt vett a grófság és a század [bíróságán]. Volt még 10 acréje, és egy 8 penny értékű tanyahelye a templom szomszédságában.

Edward, Jordan apja 1 és 1/2 virgátát birtokolt. Követte a grófság és a század [bíróságát]. És minden pénteken felszántott egy fél acrét. És boronált. Ugyancsak adott évi 2 shilling haszonbért és 13 pennyt heusire fejében.[471] Ugyanez a föld van most fiának, Jordannak a kezén, ugyanezért a szolgálatért, csakhogy ő 12 pennyvel többet fizet.

Blundelnek, Gilbert nagyapjának, 1 és 1/2 virgátája volt ugyanazért a szolgálatért. Gilbert pedig, az ő unokája, ugyanezt a földet ugyanazon a módon birtokolja. Az említett Blundelnek volt még másik 1 és 1/2 virgátája is, amelyért 7 shillinget fizetett, s ezt most fia, Richard ugyanazon a módon birtokolja.

Gilbert, az elöljáró, akkor birtokolt és most is bír egy virgátát, ugyanazon a módon, 6 shilling fizetése és 6 acre felszántása fejében. Van még egy másik virgátája is 7 shillingért.[472]

Thorold, a pap 1 virgátát birtokolt 6 shillingért, és szabad volt minden munkától és szolgálattól. Rainald pedig, Robert klerikus fivére, most ugyanazt a földet ugyanolyan módon tartja kezében és szabad.

Gisla özvegynek akkor volt, és most is van egy virgátája 6 shilling és 6 acre felszántása fejében.

A malom, amelyhez 1 virgáta és 6 és 1/2 acre tartozott, azelőtt 40 shillinget szokott adni. S az, aki bérelte a falut, onnan kapta ellátását.

Alan Ruffusnak két telke van 4 shillingért, Walter apát6 adományából, és 1 virgátája, melyet egy Dac nevű ember birtokolt, 4 shillingért.

Henrik király[473] idejében ebben a faluban 35 munka fejében[474] bírt virgáta volt, az urasági földön pedig 8 gulyás, 1 kondás és 1 juhász földje. Most azonban csak 28 és ½ virgáta van, amelyet munka ellenében birtokolnak.

1 virgáta [birtokosának] ez a munkája és szolgálata:

Szent Mihálytól augusztus elejéig 2 napot dolgozik, és egy harmadikon szánt, kivéve Karácsonyt, Húsvétot és Pünkösdöt. Augusztus elejétől Mária születésnapjáig[475] pedig hetenként 3 napot dolgozik. Mária születésnapjától Szent Mihályig mindennap dolgozik, kivéve a szombatot. Télen feszónt egy fél acrét, és beveti a saját magjával; majd boronálja és learatja, azonkívül egy másik fél acrét augusztusban.[476] És szállító szolgálatot végez a maga költségén. Ezenkívül 2 mitt malátát[477] készít az úr gabonájából, és egy „milla” egyhatodát. Fizet a közlegelőre való jogért, és 13 pennyt fizet heusire címén. Még 4 pennyt fizet Szent Mihálykor, és 1 félpennyt gyapjúért. Utakra is kell mennie: ha kilép a grófság határán, mentesül a heti munkától, kivéve a szántást. Augusztusban 1 faszállító fuvart végez, 1 alkalommal dolgozik a növényen és 2 gabonaszállító fuvart teljesít. És minden 5 virgáta 4 pennyt ad halra és minden 2 virgáta 1 szekér zsuppot ad és azt el is készíti. Amikor a cséplő megjön, mind az udvarba mennek, és nap mint nap csépelik a gabonát, amíg a „farm” nincs készen. Ha pedig oly erős a hideg télen, hogy nem tud szántani, akkor a szántás helyett minden pénteken dolgozik. És ha a gazda augusztusban robotmunkát kíván, arra egész háznépével jön el, s akkor a gazda élelmezi.

Henrik király halála után „Asekirche”-i Ralph Walter apáttól 6 shilling haszonbérért 1 virgátát kapott, melyet azelőtt munka fejében birtokoltak.

Rainald fia Richard 2 virgátát bír, mely azelőtt Thuri papé volt. Franceis 1 virgátát birtokol 6 shillingért és 6 acre felszántásáért.

Walsokeni Geoffreynek 1 virgátája van 6 shillingért és 6 acre felszántásáért.

Newtoni Gilbertnek 1 virgátája van 6 shillingért és 6 acre felszántásáért. „Loituna”-i Gilbertnek 1 virgátája és 1 telekhelye van 6 shillingért, és minden pénteken szánt; boronál is. Ezenkívül egynegyed acre (1 rood) is van a kezén 4 pennyért.

A fehér Godwinnek 1 virgátája van 5 shillingért és 3 acre felszántásáért.

Az eltoni udvarhaznak ez a felszerelése: 4 eke 24 ökörrel és 8 lóval és 10 tehénnel. Mindegyik ökör és ló 4 shillinget ér; mindegyik tehén 40 pennyt ér. 160 juh; 26 egyévesnél idősebb disznó és 24 malac; 16 kakas. Most ezzel a felszereléssel adja a teljes haszonbért (farm) és 10 fontot pénzben, amellett a malom 100 shillinget hoz.

Egy bizonyos Vilmosnak fél acréje van 2 pennyért. Ralph mester egy acre urasági földet bír.

Az eltoni emberek 17 pennyt adnak egy telekért.

És ez az Eltonból bejövő fizetés összege: 6 font, amellett a 28 és 1/2 munka fejében bírt virgáta.

Róbertnek, Thurkil fivérének, egy acre földje van 16 pennyért.

A 13 acre föld közül a hat legjobb 18 shillinget fizet, a többi egyenként 20 pennyt. Van 2 telekhely, amelyet Ketelburn és az özvegyek bírnak 18 pennyért.

Walter 15 pennyt fizet egy telekhelyért. Egy bizonyos özvegy 6 pennyt. Tamás 12 pennyt. Hestida 12 pennyt. Ralph 12 pennyt. Roger 18 pennyt. Hurri 12 pennyt. Hured 12 pennyt. Ailsueda 12 pennyt. Róbert 12 pennyt. Geoffrey a foltozóvarga 12 pennyt. Siwald 12 pennyt. A másik Tamás 12 pennyt.

Edward birtokol 12 acrét in lanssetagio[478] 9 pennyért és egy félpennyért; 12 acre urasági földet 2 pennyért, és juhait 8 pennyért.

Parasztok felkelése Normandiában

Guillaume de Jumiège Normandiai krónikájából

Guillaume, a Calculusnak nevezett, Benedek-rendi szerzetes (megh. 1090) Jumièges-ben. Gesta Normannorum ducum című munkáját Hódító Vilmosnak ajánlotta.

Marx, 1914, 123–124. o.

Mikor tehát II. Richárd[479] oly feltűnően kiváló jó tulajdonságokkal bővelkedett, még ifjúságának első idejében kárhozatos viszálykodás burjánzott fel a normann hercegségben. Ugyanis az összes parasztok az egész normann föld minden grófságában gyakran összegyülekeztek és gyűléseiken elhatározták, hogy ezentúl úgy fognak élni, ahogyan nekik tetszik: mind az erdők, mind a vizek használatában a régen megállapított joggal mit sem törődve, csak a saját maguk szabta törvényekre lesznek tekintettel. És hogy ezek az elgondolások szilárd formát öltsenek, az eszét vesztett tömeg minden csoportjából két férfit választottak követnek, hogy határozataikat az országos nagygyűlés elé vigyék. Amikor a herceg ezt megtudta, Raoul grófot nagyszámú katonával ellenük küldötte, hogy azokkal a parasztok szilajságát megfékezze, és a parasztok tömegeit szétverje. Ez nem is késlekedett, hanem a követeket és még néhány mást közülük elfogadott, kezüket, lábukat levágatta, és miután már semmi hasznukat sem lehetett venni, övéikhez visszaküldte azért, hogy azok a többieket élő példakép gyanánt visszatartsák hasonló dolgoktól és figyelmeztessék őket, hogy még náluknál is rosszabbul járhatnak. Miután ezt a parasztok megtudták, a lázongással tüstént felhagytak és visszatértek az eke szarvához.

Házassági szerződés a X–XI. századból

Az eljegyzési és házassági szerződések vagyonjogi biztosítékul szolgáltak.

Eljegyzés

Liebermann, 1903, 442–444. o.

Hogyan jegyezhet el bárki egy hajadont, és milyen egyezséget kell tenniök?

1. Ha egy férfi egy hajadont vagy özvegyet kíván eljegyezni, s ez a lánynak és atyafiainak is kedvére van, akkor az a helyes, hogy a vőlegény először Isten törvényeinek és évszázados szokásainknak megfelelően kötelezze el magát és ígérje meg azoknak, akik a menyaszszony szószólói, hogy őt óhajtja választani olyan módon, hogy védelmezni fogja Isten törvényei szerint, mint férj védelmezi feleségét, és barátai kezeskedjenek érte.

2. Ezután tudni kell, hogy kit illet a térítés felneveléséért. A vőlegény tegyen ígéretet arra és barátai kezeskedjenek érte.

3. Ezután a vőlegény nyilvánítsa ki, hogy mit ajándékoz a menyasszonynak kezének elnyeréséért, s mit hagyományoz rá, ha az túléli őt.

4. Ha ebben megegyeztek, az a helyes, hogy a menyassszony rendelkezzék a javak felével – az egésszel, ha gyermekük születik –, míg újra férjhez nem megy.

5. A vőlegény ígéretét esküvel erősítse meg s barátai kezeskedjenek érte.

6. Ha mindben megegyeztek, a menyasszony atyafiai adják feleségül törvényes házasságban annak, aki őt kérte, s az aki az eljegyzést vezette, nyerjen biztonságot.

7. Ha azonban valaki arról a környékről, ahol a menyasszony élt, másik thegnébe kívánja vinni, akkor érdeke megkívánja, hogy barátai előtt szavatolják, hogy semmi rossz nem történik vele, s ha ő ott valami vétket követ el, meg kell azt engedni, hogy atyafiai a kárpótlás fizetésében mellé álljanak, ha neki nincs annyi vagyona, amennyivel fizetni tudna.

8. A házasság megkötésénél a jognál fogva legyen jelen egy pap, aki Isten áldásával egyesíti őket boldogulásukban.

9. Jó arra ügyelni, hogy valaki tudja, nem túl közeli rokonok-e, nehogy később kelljen szétszakítani, amit korábban egyesítettek.

Házassági szerződés Kentből (kb. 1016–1020)

Codex diplomaticus, No. 732.

Ezen írás tudatja az egyezményt, amelyet Godwinwe kötött Brithrickel, amikor az lányának kezét megkérte; először nevezetesen, hogy Brithric egy font[480] súlyú aranyat ad a leánynak viszonzásképpen kezének elnyeréséért, s a Streetnél földet ad neki, minden tartozékával és 150 acrét[481] Burmarshnál és hozzá 30 ökröt és 20 tehenet, 10 lovat és 10 rabszolgát.

Ezt az egyezményt Kingstonban kötötték, Knut király jelenlétében Lifing érsek és a Krisztus egyházközösség és Aelfmaer apát és a Szent Ágoston közösség és Aethelwine a sheriff… tanúskodásával.

És amikor a leányt elhozták Brightlingből, kezességet vállaltak a dologban Aelfgar, Sigered fia és Frerth, Folkestone papja és Leofwine, Dover papja… és kettejük közül bármelyik éljen is tovább, lépjen másikuk örökébe minden birtokában, mind földben, amit most birtokolnak, mind más javakban. Minden megbízható ember Kentben és Sussexben, thegn vagy ceorl ismeri ezeket a feltételeket.

És ezen okmányból három példány van: egy a Krisztus közösség templomában, a második Szent Ágostonéban, a harmadik pedig magánál Brithricnél.



[443] A kolostor Szt. Edmund király sírjának védelmét szolgálta. Róla kapta nevét a mellette alapult város: Bury St. Edmunds (St. Edmund Sírja) Kelet-Angliában.

[444] A híres elvi apátságról van szó, Northumbriában.

[445] Apátság Huntingdonshire-ben.

[446] Régi skandináv súlyegység, 1 márka kb. 22 dkg.

[447] A hűbérúrnak járó szolgáltatás a hűbéres halála esetén, rendszerint a vazallus lovát és fegyverzetét foglalta magába. Később jószággal (szarvasmarha), majd pénzzel váltották meg.

[448] Curtis: kiváltságos majorsági birtok, tartozékaival együtt.

[449] Földmérték, egy negyed hide jelölésére (30 acre = 21 kat. hold).

[450] Az urasági birtok (saját kezelésű és paraszti föld együttesének) elnevezése. Igen sokszor egybeesett a faluval, de attól el is térhetett.

[451] Angolszász király (1042–1066).

[452] A thegn rang ekkor még nem jelentett zárt nemesi osztályhoz való tartozást. Az olyan thegn fiú, aki nem örökölt legalább 5 hide földet, jobbággyá vált. Ez a bizonytalanság érződik a szolgáltatásokon is.

[453] Itt lovas szolgát jelent, talán egy nagyobb birtok ispánját.

[454] A legalacsonyabb szinten álló jobbágy (zsellér), akinek földje általában nem haladta meg az acrét.

[455] Urasági saját kezelésű föld.

[456] Boor = gebur. Jobbágy, akinek legalább 10 acre földje van. Személyében függőnek tekinthető.

[457] Február 2.

[458] Pénzszolgáltatás, fordítása „bér” lehetne.

[459] Kihalt szó, jelentése: korsó, köcsög.

[460] Talán a saját kezelésű föld művelésre parcellánként felosztott része.

[461] Homályos értelmű, mert a vajkészítés ilyen módon lehetetlen. A sajtkészítő a szövegben – nyelvtanilag – nőnemben szerepel, tehát a mondottak asszonyra vonatkoznak.

[462] A Domesday esküdtek.

[463] Paraszti hűbér (socage) birtokosa.

[464] Eredetileg a dánoknak fizetett sarc, melyet a földbirtokra vetettek ki; a XI. századtól egy földadó lett; adóegysége a hide.

[465] Tulajdonképpen a bíráskodás és az ebből eredő jövedelem; általánosan így nevezték az immunitással bíró területet Angliában.

[466] Földesúri vámszedés privilégiumai.

[467] A földesúr joga, hogy a majorjában elfogott tolvajt megbírságolja.

[468] I. Henrik (1100–1135).

[469] Amikor a felvétel történt, azaz II. Henrik (1154–1189) idejében.

[470] A megye és a századkerület bíróságán való megjelenés kötelessége már a hódítás után nem sokkal egyes telkekhez kapcsolódott. Az ilyen emberek neve hundredors volt.

[471] Valószínűleg házbér.

[472] Említést érdemel, hogy I. Henrik idejében Elton részéről a megyei bíróságon való megjelenést az elöljáró, a pap és a község négy első embere teljesítette.

[473] I. Henrik.

[474] Ad opus.

[475] Szeptember 8.

[476] Figyeljük meg a heti munka mértékének változását évszakok szerint és növekedését aratáskor.

[477] Talán 8 bushel.

[478] Szó szerint földtelepülés, itt valószínűleg jobbágyföldet jelent.

[479] II. Richárd normandiai herceg (996–1027).

[480] Angol súlymérték, 45 dkg.

[481] 1 acre = 0,7 hold, 0,44 hektár.