Ugrás a tartalomhoz

A középkori művészet történetének olvasókönyve

Marosi Ernő (1940–)

Balassi Kiadó, Magyar Képzőművészeti Főiskola

MINTAKÉPEK A ROMÁN KOR MŰVÉSZETÉBEN

MINTAKÉPEK A ROMÁN KOR MŰVÉSZETÉBEN

Az előzményekhez, az adott példákhoz való ragaszkodás soha olyan jelentős szerepet nem játszott a művészet történetében, mint a romanika korszakában. Mégis, a mintakép követése csak bizonyos határokig jelentett teljes hasonlóságot. A leggondosabb előkészületekkel, a méretek azonosságával, az oszlopok számának egyeztetésével igyekeztek gondoskodni a megbízók arról, hogy egy-egy épület hasonló legyen a jeruzsálemi Szent Sír-templomhoz vagy más híres emlékekhez, teljes egyezésről azonban a ránk maradt emlékek esetében mégsem lehet beszélni. Ezért tetszik számunkra szinte megmagyarázhatatlannak, miért emlegetnek egyes források az azonosságig menő hasonlóságot. Inkább arra kell gondolnunk, hogy egy-egy műalkotás másolásakor különös sajátosságainak átviteléről volt szó.

A jeruzsálemi Szent Sír-templom követése

Cambrai

Megjegyzendő, hogy amidőn [Lietbert püspök, 1051–1076] a szent sír tiszteletére szentelt bazilikát építette, az Úr sírját is elkészíttette a bazilika közepén kerek formában, a Jeruzsálemben levő sír módjára. Ezért a cambrai-i sír fölé helyezett márvány is 7 láb hosszú, mivel ugyanilyen hosszúságú az a hely, ahová az Úr testét helyezték.

(Feljegyzés a cambrai-i egyház szentjeiről [XII. század]: LEHMANN-BROCKHAUS, 1174. sz.)

Paderborn

[Meinwerk, 1009–1036] püspök tehát, hogy elnyerje a mennyei Jeruzsálemet, a jeruzsálemi szent templom hasonlóságára kívánván templomot építeni, Wino helmarshauseni apátot, akit városa szerzeteseinek élére állított, magához hívatta, és Jeruzsálembe küldvén őt, megbízta, hogy hozza el neki a Szent Sír templomának mértékeit.[40]

(Meinwerk paderborni püspök élete [1155–1165 között]: LEHMANN-BROCKHAUS, 1048. sz.)

Huy

Cono, Montaigu grófja és fia, Lambert, Clermont grófja a liege-i egyházmegyéből, más nemes és nemtelen férfiakkal együtt, akik között volt a tiszteletre méltó pap, Péter remete is, ennek a szent zarándoklatnak[41] első meghirdetője és {49} értelmi szerzője, néhány huyi polgárral együtt visszatértek szülőföldjükre. […] Midőn pedig Isten említett zarándokai Belgiumba értek, fogadalmuknak eleget kívánván tenni, buzdították Pétert, és sok adományt nyújtottak neki, hogy hajtsa végre, amit Istennek megígértek. Ő pedig szent buzgalommal nekilátván, az említett férfiak buzdítására, a város keleti szélére érkezvén, azon a helyen, ahol a polgárok táncmulatságokat szoktak rendezni, templomot alapított az Úr Szent Sírjának és Keresztelő Szent Jánosnak tiszteletére, a jeruzsálemi templom iránti tiszteletből és emlékezésül, amely templomról azt mondják, hogy az említett patrónusok tiszteletére alapították.

(Troisfontaines-i Albericus ciszterci rendi krónikája [1232 k.–1252]: LEHMANN-BROCKHAUS, 1787. sz.)

Más épületek mintakép szerepe

Velence

Vitale Faletro[42] uralkodása alatt befejezték Velencében Márk evangelista templomát,[43] amelyet Domenico Cantareno, a nemes doge alapított, s amely ahhoz a mesteri templomhoz hasonlóan van felépítve, amely Konstantinápolyban a tizenkét apostol tiszteletére épült.[44]

(LEHMANN-BROCKHAUS, 2371. sz.)

Helgaud

Helgaud vagy Helgaldus a Loire menti Fleury kolostorának szerzetese Gauzlin apát (†1029) idején.

[I. Róbert francia király] továbbá újonnan építtette Orléans városában Szent Anianusnak, Isten előtt egyedüli védelmezőjének monostorát […] Ennek a monostornak fejét pedig csodálatos módon csinálta, a Clermont-ban Szűz Mária, az Isten anyja, meg Szent Agricola és Vitalis tiszteletére alapított monostor mintájára.[45]

(Róbert király krónikája: MORTET, 55 sk.)

Andres-i Vilmos

A normandiai Andres kolostorának első önálló apátja (1208–1234). Nagy terjedelmű krónikát írt.

{50} Az Úr megtestesülésének 1161. évében, amidőn az említett Péter úr Isten akaratából e hely kormányzására rendeltetett […] ez a kitűnő férfiú Isten nyájának juhait akolba akarta zárni és a világiaktól elkülöníteni. Mivel őket eddig csak fakapuk és fakerítések választották el azoktól, mindjárt az után a tél után, midőn hozzánk érkezett, a legközelebbi nagyböjtben elkezdte itt a kőkaput a saint-bertini kapu mintájára.

(MORTET, 388)

Brémai Ádám mester

1069-ben került a brémai dómiskola élére, 1075 körül írta krónikáját.

[Adalbert érsek (1045–1072) kormányzása első évében] forr a munka, nő a templom fala, melynek formáját korábban Alebrandus [1035–1045] a kölni mintájára kezdte el, ő pedig a beneventi templom példájára gondolja folytatni.

(A hamburgi püspökök története, II, 3: LEHMANN-BROCKHAUS, 232. sz.)

St. Blasien

[1108-ban, Rustenus apát alatt] oltárt is építettek Utto apát sírja fölé a monostor közepén Krisztus testének és vérének tiszteletére, mint ez az oda helyezett kőről olvasható. Egy gyertyatartó is volt az oltár elé állítva, annak a gyertyatartónak formája szerint, amelyet János látott az Apokalipszisben.[46]

(St. Blasien halotti évkönyvei, II, 53: LEHMANN-BROCKHAUS, 185. sz.)



[40] A paderborni Busdorfkirche valószínűleg nem épült meg Meinwerk életében, hanem utódja, Imad fejezte be 1060 körül. A templom elpusztult, de a harmincas évek ásatásai tisztázták alaprajzát. Szabályos nyolcszög alakú, kupolás fő terét négy oldalán egy-egy téglalap alakú, boltozott tér bővítette. A nyugati homlokzat megoldása az aacheni palotakápolnáét követte. Az egész elrendezés csak igen távolról emlékeztet a Szent Sír-templomra. Wino 1033 után Krukenburgban hasonló elrendezésű templomot építtetett.

[41] Az első keresztes hadjárat, 1096–1099. Előkészítésében Péter fontos szerepet játszott prédikációival.

[42] Velencei doge (1084–1096).

[43] Az újjáépítés 1071-től 1094-ig tartott.

[44] A konstantinápolyi Hagios Apostolos Justinianus uralkodása alatt, 520–530 között épült.

[45] Az orléans-i Saint-Aignan kriptája és a clermont-ferrand-i Notre-Dame-du-Port kriptája csak a legáltalánosabb vonásokban egyezik.

[46] Vö. Jel 1,12.