Ugrás a tartalomhoz

A középkori művészet történetének olvasókönyve

Marosi Ernő (1940–)

Balassi Kiadó, Magyar Képzőművészeti Főiskola

FILOZÓFIA, TEOLÓGIA

FILOZÓFIA, TEOLÓGIA

Augustinus

(Az Isten országa: lásd 18. l.)

Albertus Magnus

(A szépről és jóról: lásd 22. l.)

Aquinói Tamás

(Summa Theologiae: lásd 22. sk. l.)

Robert Grosseteste

1175 táján született Oxfordban, tanulmányait Párizsban végezte, 1235-től haláláig, 1253-ig Lincoln püspöke volt. Munkásságának fontos részei Arisztotelész- és Pseudo-Dionysius-fordításai, valamint kommentárjai. Filozófiai és esztétikai gondolkodásának legfontosabb témaköre a fény, mind neoplatonikus értelemben, mind az érzékelés szempontjából. Főleg ez utóbbi tekintetében hatott tanítványára, Roger Baconre.

A formát tehát mintaképnek[438] nevezik, amelyet szeme előtt tart a művész, hogy ennek utánzására és hasonlóságára alakítsa művét. […] Formának nevezzük azt is, amihez hozzáidomítják az alakítandó anyagot, és az a hozzá való idomítással átveszi annak az utánzó alakját, amihez idomítják. Így mondjuk az ezüst pecsétnyomóról, hogy az a viaszpecsét formája; és az agyagról, amelybe a szobrot öntik, hogy az a szobor formája. Amikor pedig a mesterembernek lelkében van a leendő mű hasonmása, s csak arra van tekintettel, amit elméjében {216} hordoz, hogy ennek hasonmására alakítsa a művét, a műnek azt az elmében lévő hasonmását a mű formájának nevezzük. És a formának ez a jelentése értelmében nincs nagyon távol a forma először említett jelentésétől.

(Mindenek egyazon formájáról: Die philosophischen Werke des Robert Grosseteste, Bischofs von Lincoln, hrsg. von L. BAUR, Beitrage zur Geschichte der Philosophie des Mittelalters IX, Münster, 1912, 109)

Jan van Ruisbroeck

Nevének más írásmódjai szerint: Jan van Ruusbroec (Ruysbroec). 1293–1294 táján Brabantban, Brüsszelben született, ott működött papként, majd a közelben kolostort alapított, oda vonult vissza, s annak lett priorja. 1381-ben Groenendaelben halt meg. Nagyrészt anyanyelvű munkásságának középpontjában a misztika kérdései állnak. Tanítványa, Geert Groote révén jelentős befolyást gyakorolt a devotio moderna vallásos mozgalmára. Nagy traktátusa, a Chierheit der geestleiher Brulocht (A lelki menyegző ékessége) 1350 táján készült.

Milyen legyen annak az alkata, aki tapasztalni akarja magában az igazi szemlélődést?

Ahhoz, hogy a szemlélődő élet beléd költözzék, meg kell szabadulnod az érzékek minden élményétől, és a legtökéletesebb bensőségességbe kell fordulnod. Felékesítve kell lenned azokkal az erényekkel, amelyeket felsoroltam. Hódolnod kell Isten előtt hálával, magasztalással és állhatatos tisztelettel. Gondolataidnak ki kell vetniük és le kell vetniük minden érzéki kép-élményt. Értelmed táruljon fel, és vágyakozzék az örök igazságra! Lelked legyen olyan, mint egy élő tükör, amely feltárul Isten előtt, hogy befogadja magába Isten örök fényét!

A tükörben hamarosan megjelenik a megismerés fénye, aminek megértésére nem elegendőek sem az érzékek, sem az ész, sem a belső érzés, sem a legélesebb figyelem. A fény azonban szabadsággal és merész bizalommal tölt el bennünket Isten iránt.

Magasabb és fenségesebb, mint minden, amit Isten a földön teremtett. Ez a földinek a meghaladása. Túlszáll a földi, természetes dolgokon, és ez Isten és miközöttünk a kötelék.

A mi minden képtől megszabadított és megfosztott gondolkodásunk az az élő tükör, ahová ez a fény sugárzik.

Ez a fény kép nélküli gondolkodásunk élő tükrében azt követeli tőlünk, hogy egyesüljünk Istennel, és vele azonosak legyünk. Tehát Isten éljen bennünk kegyelmével, és mi éljünk Istenben jámbor és erényes életünk révén.

Ebben az élő tükörben egyek vagyunk örök képmásunkkal, ami az Isten. Mert az örök gondviselés élete és a mi életünk egészen átmegy egymásba.

(A tizenkét begináról szóló könyv: JAN VAN RUISBROECK, Die Zierde der geistlichen Hochzeit und die kleineren Schriften, herausgegeben und übertragen von Friedrich Markus HUEBNER, Leipzig, 1924, 35 skk.)

{217}



[438] Exemplar.