Ugrás a tartalomhoz

A középkori művészet történetének olvasókönyve

Marosi Ernő (1940–)

Balassi Kiadó, Magyar Képzőművészeti Főiskola

KÖLTÉSZET

KÖLTÉSZET

Balderich (Baudry) bourgeuil-i apát

(Verse Adele grófnőhöz: lásd 154. skk. ll.)

A Róka regénye

(lásd 157. sk. l.)

Albrecht von Scharfenberg

(Az ifjabb Titurel: lásd 125. skk. ll.)

Guillaume de Lorris

(A Rózsa regénye: lásd 129. sk. l.)

Dante Alighieri

(Isteni Színjáték: lásd 166. l.)

A rühösök


„[…]
De ha kérded, ki jár kezedre itt
    Siéna ellen, megfelel tenéked
    arcom, csak élesítsed szemeid,
s Capocchiót meglátod, hogy mivé lett.
    Alchimiával érceket koholtam
    emlékezhetsz, ha jól sejtem kiléted,
a természetnek mily hű majma voltam.”[498]
(Babits Mihály fordítása)

(Pokol, XXIX, 133–139)

Képek a márványpadlón


S szólt költőm: „Nézz le, hol lábaid járnak;
    talán könnyebbségére lesz utadnak
    talpaid ágyát itten megcsodálnod.”[499] 
Mint földbeásott sír a burkolatnak
    kövén, hogy emlék maradjon, kivésve
    földi kivoltát hordja a halottnak,[500]
{243} s sokak szemébe könnyeket igézve
    emlék-fulánkkal szurdogál[501] – azonban
    csak hű szivet sarkantyuz szenvedésre:
úgy, s több hűséggel minden csöpp izomban
    – több művészettel – láttam ott faragva[502] 
    a hegyből ugró útat egy huzamban.
[…]
Hol van a véső, hogy vonalat-árnyat,
    vagy ecset, ílyet, hűn utánna húzzon,[503] 
    milyet bármely nagy művész megcsudálhat?[504] 
Élő az élő, holt a holt a rajzon;[505] többet valóság[506] látója se lát,
    mint én, ki rajt járok, s fejem lehajtom.[507] 
Csak hadd emelje gőgje homlokát
    más Éva-fi, s a földre le se nézzen,
    ahol meglátná útja nyomorát! –
    
                                     (Babits Mihály fordítása)

(Purgatórium, XII, 13–24, 64–72)

Francesco Petrarca

(LXXVIII. szonett: lásd 170. sk. l.)

Francois Villon

(Ballada […] anyja kérésére: lásd 31. l.)



[498] A természet majma, mert utánozza. Az alkimista munkájának elnevezésére ugyanaz a kifejezés szolgál, mint a művészi realizmus jelölésére: ő is a teremtés munkáját utánozza.

[499] A gőg történelmi példáit Dante márványpadló vésett képeiként írja le. A fiktív műtárgyleírás példája.

[500] Technikai leírás: a padlóba illesztett vésett sírlapra utal, amelynek feladata az elhunytak emlékezetének (memoria) felidézése.

[501] Az emlékezés (rimembranza) fullánkja (puntura) fájó – ahogyan a passió képeinek látása is hasonló érzést (compunctio) kelt a szemlélőben.

[502] Azaz: a költő ennél is nagyobb hasonlósággal, mesterien ábrázolva (di miglior sembianza secondo l’artificio, figurato) látta mindezt az úton.

[503] Az említett szerszámok: ecset (pennel[lo]) és író- (rajz-)vessző (stile); az ábrázolás tárgyai: árnyék (ombre) és vonalak (tratti); az ábrázolás maga: utánrajzolás, azaz másolás, de egyben (portrészerű, vö. portraiture) hű visszaadás (ritrarre).

[504] Pontosan: minden művelt elmét ámulatba ejt (mirar farleno ogn’ingegno sottile), azaz a művészet értékelése hozzáértés, műveltség kérdése. Mint Petrarca végrendeletében is, itt sem csak szakértelemről van szó. Ez a műveltségeszmény fejeződik ki Vergerio nevelési programjában is.

[505] Élőnek vagy holtnak tűntek (parean): a realisztikus ábrázolás nemcsak az elevenség felidézésére képes, hanem minden tárgyat állapotának megfelelően tud utánozni. – E Dante-hely magyar irodalmi visszhangja (mely egyben a Baudry bourgeuil-i apát leírta hímzéseket: „Fekete a zászló; de a gyászos falra / Selyem, arany, ezüst fonállal kivarrva…” és Cola di Rienzo propagandaképeit is felidézi): Arany János, Daliás idők (Második dolgozat, 1853–1855), negyedik ének, 7, Kont Miklós zászlóiról:


Mindezt a királyné szűzei ekképen
Hímzék a selyemre, négy mesteri képen:
Sem a holton élő, sem az élőn holt tag, –
Minden íz, hajlás, úgy eltanálva voltak.

[506] Il vero: a művészi ábrázolás mintaképe a valóság, ennek túlszárnyalása a művész becsvágya.

[507] A gőg képei alázatra indítanak. Padlón vannak ábrázolva, melyet lábak tapodnak (vö. Clairvaux-i Szent Bernát Apológiájának drasztikus megjegyzéseivel az ilyen ábrázolásokra váró megaláztatásokról).