Ugrás a tartalomhoz

A középkori művészet történetének olvasókönyve

Marosi Ernő (1940–)

Balassi Kiadó, Magyar Képzőművészeti Főiskola

11. fejezet - TÖRTÉNETÍRÁS

11. fejezet - TÖRTÉNETÍRÁS

{245}

ANNALESEK

Cambrai

(Feljegyzés a cambrai-i egyház szentjeiről: lásd 48. l.)

Auxerre

(Az auxerre-i püspökök tettei: lásd 117. l.)

Chalons-i Hugó idején[508] Auxerre városát végzetes tűz pusztította, s ekkor Szent István első vértanú főtemploma teljesen összeomlott. Ezt mindaddig ugyanez a püspök kezdte újjáépíteni versengve [ti. a régivel] nagyobb körüljáróval és a kripta görbületével, négyszögletes kövekkel, mivel azelőtt gyengébb anyagból volt és apró kövekből. Mikor pedig már magasabban emelkedett a templom épülete, megint kigyulladt a város, de a templom új munkája sértetlen maradt.

[…]

Goffridus püspök,[509] Hugó nevers-i vicecomes fia […] az elpusztult templomot rövid idő alatt gerendákkal és tetőcserepekkel restaurálta ernyedetlen szorgalommal és gondoskodással, ácsokat és segédeiket meg más munkásokat fogadva. Öt ablakot pedig, amelyek a felső szentély boltozatánál vannak, elosztott a házából való hívei között, hogy mindegyik üvegezze be a magáét, arra pedig káplánját kérte, hogy csináltassa meg a hatodikat, amelyik mindegyiknél nagyobb és fontosabb, s amelyik Szent Sándor oltárát világítja meg. Nem volna igazságos, ha hallgatnánk a szentély zárófalának koronájáról, amire szent püspökök arcképei vannak festve.

Kiválasztott továbbá káptalanjának belegyezésével és hozzájárulásával egyeseket, akiket kanonokokká tett: egy csodálatos ötvöst, egy tanult festőt, okos üvegművest és másokat, akiknek mindegyike a maga mesterségében képességei szerint szolgálta.

{246} […]

Az auxerre-i születésű Humbaud püspök[510] a templom régiségtől tönkrement és roskadozó tetőzetét új zsindelyekkel renoválta, a templomnak a Szent Sándor-oltár fölött elhelyezett tornyát csodás és magas fatetőzettel emelte fel. A szentély felett lévő másik tornyot is befedette négyszögletes kövekkel, nehogy, ha véletlenül tűz ütne ki, harangjait eleméssze, vagy esetleg a hó és a jeges esők tönkretegyék és -rombolják. Négy ablakot is, melyek a főoltárt világítják meg, csodálatos munkával üvegeztetett, a templom elülső részében is 23-at, a kórusnál pedig kettőt üvegeztetett.

A templom ékességére vászonfüggönyt is adott, emlékezvén arra, amit a zsoltáros mond: Uram, szeretem a te házadnak ékességét, és a te dicsőséged hajlékának helyét,[511] és egy másikat, amelyik ünnepnapokon a templom falát díszíti, s amelyen királyok és császárok képei vannak festve.

A templom fejét is csodálatos és becses festménnyel díszítette Szent István oltára felett, ugyanígy a kriptában a Szentháromság oltárát felül és lent festményekkel díszítette, és a másik kriptában Szent Miklós oltárát a Megváltó, valamint Szűz Mária és Szent János evangelista festett képével tette méltóvá.[512]

[…]

Hugó[513] a clunyi területen lévő Montaigu várából származott. Valamikor egy szokatlanul heves széltől a Szent István-templom egy fatornya mindenestül a püspöki házra dőlt az éj csendjében, miközben a püspök aludt; a gerendák és fadarabok áthatoltak a ház fedelén mindenfelé a püspök ágya körül, sőt keresztben is, megkímélve a szent férfiút minden sérüléstől.

Új, tágas püspöki házat építtetett kőből, és cseréppel fedte, és a háznak a kelet felé néző részén valamilyen erkélyt építtetett, amit köznyelven logie-nak neveznek. Ez igen gyönyörűséges kinézésű, szépséges oszlopok díszítik, a város falain fölül van, s onnan a folyót is látni lehet lent, meg a szőlőket és szántóföldeket.

[…]

Guillaume de Toucy püspök[514] Szent István egyházát a tető alatt mindenfelől míves kőtáblák sorával vette körül, elöl és hátul oromzatot csinált a hozzájuk tartozó üvegablakokkal, a déli tornyot újonnan megerősíttette és szép cseréptetővel ékesítette; az egész egyházat befedette új deszkákkal, gerendákkal, cserepekkel, melyek részben ólomból voltak.

[…]

[Noyers-i Hugó][515] bölcsességben pedig kiemelkedő volt, teendőiben kitartó, a bölcsek között még bölcsebb, erőteljes szónok, annyira tanult és éles elméjű, hogy {247} bármelyik szabad vagy mechanikai művészetben oly könnyen képes volt a tárgyhoz alkalmas szavakat találni, mintha teljes tudással rendelkeznék benne.[516]

Gyakran örvendett a lovagok látogatásának, s a hadtudományokról szívesen társalkodott velük. Ezért sűrűn újraolvasta Vegetius Renatust is, aki erről a tudományról szól, s ebből sok tudós dolgot javasolt a lovagoknak.

(Az auxerre-i püspökök tettei: MORTET, XXV. sz., 92 skk.)

St. Blasien

(a kolostor halotti évkönyvei: lásd 50. l.)

St-Trond-i Rudolf

(a st-trond-i annales: lásd 25. sk. l.)



[508] 999–1039.

[509] 1052–1076.

[510] 1087–1114.

[511] Zsolt 26(25),8.

[512] Az auxerre-i kripta középső kápolnájának boltozatán maradt meg freskódísz: Krisztus drágakövekkel kirakott kereszt közepén, fehér lovon, a négy sarokmezőben pedig lovas angyalok. A freskó valószínűleg nem a Humbaud által készíttetett kifestéshez, hanem a kripta későbbi, XII. századi díszéhez tartozik.

[513] 1116–1136.

[514] 1167–1181.

[515] 1183–1206, lásd: 117. l.

[516] Az auxerre-i székesegyház gótikus újjáépítésére – a régi kripta megőrzésével – 1215-től került sor (lásd a 117. lapon Hugó tetteinek ismertetésénél). Az új szentélyt 1230 táján már befejezték, az 1234-ben elhunyt Henri de Villeneuve püspököt már itt temették el.