Ugrás a tartalomhoz

A magyar irodalom filológiája

Bíbor Máté, Gulyás Borbála, Földes Zsuzsanna, Hegyi Ádám, Kiss Farkas Gábor, LAcházi Gyula, Orosz Andrea, Parádi Andrea (2005)

Gépeskönyv Kft.

Formai követelmények

Formai követelmények

A dolgozatot szövegszerkesztővel készítsük el. A kézzel írott dolgozatok csak akkor fogadhatók el, ha erre az oktató kifejezetten engedélyt ad. A szemináriumi dolgozat részei, formai szempontból, a következők: címlap, főszöveg és jegyzetek, bibliográfia, esetleg egyéb mellékletek (képek, táblázatok, grafikonok), a mellékletek jegyzékei (pl. képjegyzék).

Ha a szöveget fejezetekre osztjuk, ezek címét lehetőleg emeljük ki valamilyen módon (pl.vastagvagydőltszedéssel), és a fejezetek között hagyjunk ki egy-két üres sort. A bekezdéseket azonban ne válasszuk el üres sorokkal egymástól: ez kinézetre töredezetté teszi a szöveget és a fejezetek elkülönítése sem válik így egyérteművé.

A címlapon mindenképpen szerepelnie kell a dolgozat szerzőjének, a címnek, és a dátumnak. Továbbá illik feltüntetni az oktató nevét (pontos titulussal). Meg lehet még említeni az intézményt, a kurzus címét, a félévet (pl. 2004/2005. őszi, vagy I. félév), a kurzus idejét és helyét. A címlap megszerkesztésénél törekedjünk az egyszerűségre: például egy 20-as betűméretű, dőlt, vastagított, nyomtatott betűs CÍM , 14-es méretű szerzői névvel eléggé nagyképűen hat.

A betűméret minimum 10-es, de legfeljebb 12-es legyen. A 10-es kissé nehezen olvasható, a 13-as pedig már túl nagy: egyből felhívja rá a figyelmet, hogy a dolgozatíró ezzel szeretné a terjedelmet az elvárt mennyiségűre kinyújtani.

A betűtípusnál legelterjedtebb a Times New Roman, de természetesen lehet mást is használni. Az a fő, hogy elsősorban ne a dolgozat külalakjával akarjunk hatást gyakorolni tanárunkra.

Egyes, másfeles, vagy legfeljebb dupla sorközt használjunk. A szimpla sorköz például alig hagy helyet a tanár megjegyzései, javításai számára, a dupla viszont, épp ellenkezőleg, szellősnek hat.

A margó: balról és jobbról 2,5–3 cm körüli legyen, itt is vigyázzunk, hogy ne a margó indokolatlan, és egyben nagyon feltűnő megnövelésével próbáljuk felduzzasztani a terjedelmet.

Az oldalszámozás elvárt és egyben hasznos dolog, éljünk vele. A sorszámot általában a lap aljára, középre szokás elhelyezni. A címlapot viszont ne számozzuk meg, itt állítsunk be nullát, majd jelöljük be a megfelelő helyen, hogy az első oldalon ne mutassa a szövegszerkesztő az oldalszámot.

A szöveg elrendezésének legtetszetősebb módja a sorkizárt formátum, lehetőleg ezt alkalmazzuk. Nagyobb terjedelmű idézeteknél, illetve verseknél egy üres sor után, szélesebb margóval következhet, középre igazítva, az idézet.

A műcímek elkülönítésére használjunkdőltszedést, illetve saját kiemeléseinket jelezhetjük különböző (pl.dőlt,vastag) szedéssel.

Tartsuk be az oktató által megadott terjedelmet. Ez alatt a címlap, a mellékletek és a bibliográfia nélküli részt értjük. Ha nyolc oldalas dolgozat megírása a feladat, ne írjunk hatot, vagy tizenkettőt, a hét és fél oldal viszont még elfogadható. Általános gyakorlat, hogy a lapoknak csak az egyik oldalára nyomtatjuk a szöveget. A lapokat összetűzve, vagy borítóban, dossziéban adjuk be.