Ugrás a tartalomhoz

Magyarország halfaunája

Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007)

Dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán

Irodalom

Irodalom

Bănărescu, P. 1964: Pisces – Osteichthyes. Fauna Republicii Populare Romane. – Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti 969 pp.

Bănărescu, P. 1969: Cyclostomata Şi Chondrichthyes. Vol. XII. Fauna Republicii Socialiste Romănia. – Editura Academiei Republicii Socialiste Romănia, Bucureşti 102 pp.

Bankovics A. 1996: A Szigetköz négy évszaka. – Természet 47/4: 126-127.

Barta Z. 1996: A Bakony halai. – Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 42 pp.

Baruš, V. & Oliva, O.(ed.) 1995: Mihulovci Petromyzontes a Ryby Osteichthyes 1-2. Fauna ČR a SR. – Nakladatelství Akademie věd České republiky, Praha 1100 pp.

Berg, L. S. 1962: Freshwater Fishes of the U.S.S.R. and Adjacent Countries I-III. – Translated from Russian, Published for the National Science Foundation, Washington, D.C. by the Israel Program for Scientific Translations, Jerusalem, I. 494 pp., II. 493 pp., III. 503 pp.

Berinkey L. 1966: Halak – Pisces. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae), XX. kötet, 2. füzet – Akadémiai Kiadó, Budapest, 135 pp.

Bíró P. 1976: A hévízi tó halfaunájáról. – Halászat 69/6: 186-188.

Bíró P. 1994: A Balaton halprodukciója – múlt, jelen és jövő. – Halászat 87/4: 180-186.

Bíró P. 1995: A Balaton halállománya és halpusztulások. – VEAB, Veszprém, p. 79-102.

Bíró, P. & Paualovits, G. 1994: Evolution of fish fauna in Little Balaton Water Reservoir. – Verh. Internat. Verein. Limnol. 25: 2164-2168.

Botta I. 1993: A tervezett Duna-Ipoly Nemzeti Park fontosabb víztereinek ichtiológiai állapotfelmérése. – Kézirat, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság könyvtára, 55 pp.

Botta I. & Keresztessy K. 1992: A hazai ingolafajok áttekintése. – Halászat 85/3: 137-140.

Botta I., Keresztessy K. & Neményi I. 1981: Faunisztikai és akvarisztikai tapasztalatok az édesvízi akvárium üzemeltetésével kapcsolatban. – Állattani Közlemények 68: 33-41.

Botta I., Keresztessy K. & Neményi I. 1984: Halfaunisztikai és ökológiai tapasztalatok természetes vizeinkben. – Állattani Közlemények 71: 39-50.

Botta, I., Keresztessy, K. & Neményi, I. 1987: The Fishes of Kiskunság. – In: The Fauna of the Kiskunsag National Park. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 401-403.

Csányi, B. 1991: Changes of the fish assemblages in the Kis-Balaton Reservoir between 1985 and 1989. – Miscellanea Zoologica Hungarica 6: 5-12.

Csikai Cs. & Végh M. 1991: Halfaunisztikai érdekesség, galóca a Felső-Tiszáról. – Halászat 84/3: 113-114.

Endes M. 1987: A Mátra és a Mátra-alja halfaunája. – Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. (Gyöngyös) 12: 81-85.

Endes M. 1991: Adatok a Zempléni-hegység és környékének halfaunájához. – Calandrella (Debrecen) 5/1: 32-34.

Endes M. & Balogh P. 1996: Adatok a Szalonnai-hegység halfaunájához. – Calendrella (Debrecen) 10: 108-110.

Erős T. 1998: A Visegrádi-hegység patakjainak halfaunája. – Természetvédelmi Közlemények 7: 89-95.

Erős T. & Guti G. 1997: Kessler-géb (Neogobius kessleri Günther, 1861) a Duna magyarországi szakaszán - új halfaj előfordulásának igazolása. – Halászat 90/2: 83-84.

Erős T. 1998: A kövi csík (Barbatula barbatula (Linné, 1758)) tudományos neve az „International Comisson for Zoological Nomenclature” álláspontja alapján. Halászat 91/3: 120-121.

Fellner I.-né, Tamás F.-né & Tóth J. 1993: A Rába, a Rábca és a Marcal. – Halászat 86/1: 27-29.

Guelmino J. 1994: Gébfajok a Tisza alsó szakaszán. – Halászat 87/3: 133.

Guelmino J. 1996: Tisza-mozaik. Az alsó szakasz halai. – Híd (Novi Sad) 60: 808-812.

Guti G. 1990: A Fertő halfaunisztikai kutatása. – Halászat 83/6: 165-167.

Guti, G. 1993: Fisheries ecology of the Danube in the Szigetköz floodplain. – Opusc. Zool. Budapest, 26: 67-75.

Guti G. 1994: Halivadékállományok struktúrája kisvizes időszakban a Duna szigetközi hullámterében. – Halászat 87/1: 39-44.

Guti G. 1997: A Duna szigetközi szakaszának halfaunája. – Halászat 90/3: 129-140.

Guti G. 1997: Vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) a Duna szigetközi szakaszán. – Halászat 90/4: 174-175.

Guti G. 1999: A szigetközi halállomány változásai a bősi vízlépcső üzembe helyezése óta. – In: Láng I. et al. (szerk.): A Szigetköz környezeti állapotáról. MTA Szigetközi Munkacsoport, Budapest, p. 131-140.

Guti G. 1999: Syrman-géb (Neogobius syrman) a Duna magyarországi szakaszán. – Halászat 92/1: 30-33.

Guti G. 2000: Vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) a Duna szigetközi szakaszán. – Halászat 93/2: 96-97.

Guti G., Erős T., Szalóky Z. & Tóth, B. 2003: A kerekfejű géb, a Neogobius melanostomus (Pallas, 1811) megjelenése a Duna magyarországi szakaszán. – Halászat 96/3: 116-119.

Györe K. 1993: A Holt-Körös halállománya. – Szarvasi Krónika 7: 57-59.

Györe K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. – Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 339 pp.

Györe K. & Csikai Cs. 1994: Pénzes pér a Felső-Tiszából. – Halászat 87/3: 107.

Györe K. & Csikai Cs. 1994: Dunai galóca a Felső-Tiszáról. – Halászat 87/2: 60-61.

Györe K., Józsa V., Specziár A. & Turcsányi B. 2001: A Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezéssel kapcsolatos halállomány felmérése. – Halászatfejlesztés (Szarvas) 26: 110-152.

Györe K. & Sallai Z. 1998: A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata. – Crisicum I. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszaki kiadványa p. 211-228.

Györe K., Sallai Z. & Csikai Cs. 1995: A Tisza magyarországi felső szakaszának halfaunája. – Halászat 88/4: 144-148.

Györe, K., Sallai, Z. & Csikai, Cs. 1999: Data to the fish fauna of River Tisa and its tributaries in: Hungary and Romania. – Tiscia monograph series, In Hamar, J. & Sárkány-Kiss, A. (ed.): The Upper Tisa Valley. Szolnok-Szeged–Târgu Mures, p. 455-470.

Györe K., Sallai Z., JózsaV. & Wollent J. (in press): Az Ipoly halfaunisztikai felmérése. – Halászati tudományos Tanácskozás, Szarvas, 1999. május 26-27.

Harka Á. 1980: Vágótok a Tiszában. – Halászat 73/3: 82.

Harka, Á. 1985: Ichthyological and piscatorial problems at the Kisköre Water Basin. – Tiscia (Szeged) 20: 117-126.

Harka Á. 1986: Vizeink küllőfajai. – Halászat 79/6: 180-182.

Harka Á. 1987: A Kiskörei-tározó és térségének halfaunája. – Album a Kiskörei tározó térségéről (Szolnok), p. 169-174.

Harka Á. 1988: A Hortobágy halfaunája. – Tudományos kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban (Budapest), p. 85-111.

Harka Á. 1989: A Zagyva vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata. – Állattani Közlemények 75: 49-58.

Harka, Á. 1990: Zusätzliche Verbreitungsgebiete der Marmorierten Grundel (Proterorhinus marmoratus Pallas) in Mitteleuropa. – Österreichs Fischerei 43: 262-265.

Harka Á. 1991: A Vadász-patak halfaunisztikai értéke. – Halászat 84/1: 12-13.

Harka Á. 1992: A Dráva halai. – Halászat 85/1: 9-12.

Harka Á. 1992: A Rába halfaunája. – Halászat 85/4: 154-158.

Harka Á. 1992: Adatok a Bodrog vízrendszerének halfaunájáról. – Állattani Közlemények 78: 41-46.

Harka Á. 1992: Adatok a Mura halfaunájáról. – Halászat 85/2: 60-61.

Harka Á. 1992: Adatok a Sajó és Hernád vízrendszerének halfaunájáról. – Állattani Közlemények 78: 33-39.

Harka Á. 1992: Halfaunisztikai megfigyelések a Bükk hegység déli előterének vízfolyásain. – A Természet 43/6: 108-109.

Harka Á. 1992: Néhány adat a Kapos halairól. – Halászat 85/1: 38.

Harka Á. 1993: A folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjeszkedése. – Halászat 86/4: 180-181.

Harka Á. 1994: A Túr halai. – Halászat 87/2: 50-53.

Harka Á. 1995: A Szamos halfaunája. – Halászat 88/1: 14-18.

Harka Á. 1995: Adatok a Kraszna halfaunájáról. – Halászat 88/2: 62-63.

Harka Á. 1996: A Körösök halai. – Halászat 89/4: 144-148.

Harka Á. 1996: A küllőfajok hazai elterjedése. – Halászat 89/3: 95-98.

Harka Á. 1997: Halaink. Képes határozó és elterjedési útmutató. – Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, 175 pp.

Harka Á. 1998: Magyarország faunájának új halfaja: az amurgéb (Perccottus glehni Dybowski, 1877). – Halászat 91/1: 32-33.

Harka Á. 1999: Adatok a lápi póc (Umbra krameri) újabb magyarországi lelőhelyeiről. – Halászat 92/3: 119-120.

Harka, Á., Bănărescu, P. & Telcean, I. 1999: Fish fauna of the Upper Tisa. – Tiscia monograph series. In: Hamar, J. & Sárkány-Kiss, A. (ed.): The Upper Tisa Valley. Szolnok-Szeged-Târgu Mures, p. 439-454.

Harka Á., Györe K., Sallai Z. & Wilhelm S. 1998: A Berettyó halfaunája a forrástól a torkolatig. – Halászat 91/2: 68-74.

Harka Á. & Juhász P. 1996: A Zala halfaunája. – Halászat 89/1: 8-10.

Harka Á., Juhász P. & Sallai Z. 1996: Hortobágyi mocsarak halfaunisztikai vizsgálata. – Ohattól Meggyesig (Budapest), p. 137-143.

Harka Á., Koščo J. & Wilhelm S. 2000: A Bodrog vízrendszerének halfaunisztikai vizsgálata. Halászat 93/3: 130-134. és 93/4: 182-184.

Harka Á., Kovács B. & Sallai Z. 2003: Újabb adatok a hortobágyi vizek halfaunájáról. – In: Tóth A. (szerk.): Ohattól Farkas-szigetig. Budapest–Kisújszállás, p. 125-142.

Harka, Á. & Pintér, K. 1990: Systematic status of Hungarian bullhead pout: Ictalurus nebulosus pannonicus ssp. n. – Tiscia (Szeged) 25: 65-73.

Harka Á. & Sallai Z. 1999: Az amurgéb (Perccottus glehni Dybowski, 1877) morfológiai jellemzése, élőhelye és terjedése Magyarországon. – Halászat 92/1: 33-36.

Harka Á., Sallai Z. & Koščo, J. 2003: Az amurgéb (Perccottus glenii) terjedése a Tisza vízrendszerében. – A Puszta 2001, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 18: 49-56.

Harka Á., Sallai Z. & Wilhelm S. 2001: A Kraszna/Crasna halfaunája. – Halászat 94/1: 34-40.

Harka Á., Sallai Z. & Wilhelm S. 2002: A Felső-Tisza romániai mellékfolyóinak (Szaplonca/Săpânţa, Iza, Visó/Vişeu) halfaunája. – Halászat 95/4: 173-179.

Harka Á., Sallai Z. & Wilhelm S. 2003: A Túr és mellékvizeinek halai. – Halászat 96/1: 37-44.

Harka, Á. & Szepesi, Zs. 2004: A tarka géb (Proterorhinus marmoratus Pallas, 1811) megjelenése és terjedése a Zagyva vízrendszerében. – Halászat 97/1: 38-40.

Hensel, K. 1979: Rutilus (Pararutilus) frisii meidingeri in the Czechoslovak stretch of the Danube River. – Vest. Cesk. Spol. Zool. 43/4: 250-252.

Herzig-Straschil B. 1989: Die Entwicklung der Fischfauna des Neusiedler Sees. – Vogelschutz in Österreich 3: 19-22.

Hoestlandt, H. (ed.) 1991: The Freshwater Fishes of Europe. Clupeidae, Angullidae, 2. AULA-Verlag Wiesbaden 447 pp.

Hoitsy Gy. 1994: A Bódva folyó és a folyót tápláló patakok halfaunisztikai felmérése. – Halászat 87/3: 105-106.

Hoitsy Gy. 1994: A Petényi-márna (Barbus meridionalis petényi) elterjedése és ökológiája az észak-magyarországi vizekben. – Halászat 87/3: 107-109.

Hoitsy Gy. 1995: A Bodrog és a Bodrogzug hal-ökofaunisztikai felmérése. – Halászat 88/3: 100-104.

Hoitsy Gy. 2002: A pisztráng tenyésztése és horgászata. Miskolc, 152 pp.

Honsig-Erlenburg, W. & Schulz, N. 1989: Die Fische Kärntens. – Klagenfurt 112 pp.

Horváth L. (szerk.) 2000: Halbiológia és haltenyésztés. – Mezőgazda Kiadó, Budapest 440 pp.

Juhász L. 1993: Halfaunisztikai megfigyelések a Bódva folyón. – Calandrella (Debrecen) 7: 82-85.

Juhász L. 1993: Újabb adat a tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi Regan, 1911) magyarországi előfordulásáról. – Állattani Közlemények 79: 137.

Keresztessy K. 1992: A Visegrádi-hegység halfaunisztikai vizsgálata. – Halászat 85/3: 99-100.

Keresztessy K. 1992: Halfauanisztikai kutatások a Fertő és a Hanság körzetében. – Halászat 85/2: 58-60.

Keresztessy K. 1993: A Börzsöny halfaunisztikai vizsgálata. – Halászat 86/2: 67-68.

Keresztessy K. 1993: A hazai védett halfajok előfordulásának, ökológiai igényeinek értékelése. – Halászatfejlesztés 16: 43-49.

Keresztessy K. 1994: Védett halfajok populációbecslése. – Kézirat, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának könyvtára 44 pp.

Keresztessy K. 1995: Védett és ritkuló, veszélyeztetett halfajok faunisztikai és ökológiai vizsgálata. – Kézirat, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának könyvtára 23 pp.

Keresztessy K. & Koltai H. Gy. 1989: Védett halfajok faunisztikai kutatása, szaporodásbiológiai és élőhelyi jellemzése. – Halászat 82/6: 167-168.

KeveJ. 1971: A csatornaharcsa. Intenzív harcsanevelés az USA-ban. – Halászat 64/6:181.

Koščo, J., Balázs P. & Harka Á. 2001: Adatok néhány Nógrád megyei vízfolyás halfaunájának ismeretéhez. – Halászat 94/2: 77-80.

Koščo, J., Harka, Á. & Wilhelm, A. 2000: Ichtyologická charakteristica Uhu a Latorice na území Ukrajiny. – Poľovníctvo a rybárstvo 52/6: 30-31.

Kottelat, M. 1997: European freshwater fishes. – Biologia, 52/Suppl. 5, 271 pp.

Kovács B. 1995: Lápi póc (Umbra krameri) első adata a Keleti-főcsatornából. – Calandrella (Debrecen) 9: 95.

Kovács B. 1998: A Keleti-főcsatorna halfaunisztikai felmérése. – Halászat 91/1 :8-11.

Lengyel P. 1999: A kónyi Tündér-tó (Fertő–Hanság Nemzeti Park) halfaunája. – A Puszta 1998, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 15: 97-100.

LörinczL. 1995: A Pinka. – Magyar Horgász 49/12: 28-31.

Martyniak, A., Murawska, A., Hliva, P. Fieszl J., Kucharczyk, D., Kucharczyk, J., Myszevski, P., Sebestyén A. & Szymańska, U. 1993: Egyes halbiológiai kérdések vizsgálata a Kis-Balatonban. – Halászat 86/2: 62-66.

Müller, H. 1983: Fische Europas. – Neumann Verlag, Leipzig – Radebeul 320 pp.

Nalbant, T. 1995: Fish of the Mures (Maros) River: systematics and ecology. – In: Hamar, J. & Sárkány-Kiss, A. (ed.): The Maros/Mures River Valley (Szolnok-Szeged-Tirgu Mures) p. 225-234.

Nauwerck, A., Mugidde, R. & Ritterbusch, B. 1990: Probefischungen mit Multimaschennetzen und Mageninhalttsuntersuchungen an Seelauben (Chalcalburnus chalcoides mento) im Mondsee. – Österreich Fischerei 43: 152-161.

Navodaru, I. 1995: Behaviour run migration of Danube Shad (Alosa pontica Eichwald) in Danube sector between Mm 52 - Mm 50. – Analele Ştiinţifice Ale Institutului Delta Dunarii Tulcea p. 249-253.

Navodaru, I. 1997: Spawning run of Pontic Shad (Alosa pontica) and environmental factors. – Analele Ştiinţifice Ale Institutului Delta Dunarii Tulcea p. 149-152.

Nelson, J. S. 1994: Fishes of the World. – John Wiley & Sons, Inc., 3 rd edition, New York, Chichester, Brisbane, Toronto, Singapore 600 pp.

Paulovits G., Bíró P. & Varanka I. 1995: A halszerkezet változásai a Kis-Balaton tározón. – XXXVII. Hidrobiológus Napok, Tihany p. 57-61.

Pintér, K. 1980: Exotic Fishes in Hungarian Waters: their Importance in Fishery Utilization of Natural Water Bodies and Fish Farming. – Fish. Mgmt 11/4: 163-167.

Pintér K. 1991: A fekete törpeharcsa (Ictalurus melas Rafinesque, 1820) megjelenése a Tisza vízrendszerében. – Halászat 84/2: 94-96.

Pintér K. 1994: A tokalakúakkal (Acipenseriformes) foglalkozó magyar közlemények válogatott bibliográfiája. – Halászat 87/1: 37-39.

Pintér K. 2002: Magyarország halai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 222 pp.

Povž, M. & Sket, B. 1990: Naše Sladkovodne Ribe. – Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana, 370 pp.

Przybylski, M., Bíró, P., Zalewski, M., Tátrai, I. & Frankiewicz, P. 1991: The structure of fish communities in streams of the northern part of the catchment area of Lake Balaton (Hungary). – Acta Hydrobiol. (Kraków) 33/1-2: 135-148.

Riezing N. 2000: Az Által-ér és mellékvizeinek halfaunája. – A Puszta 1999, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 16: 145-153.

Rothbard, S., Rubinshtein, I. & Shelton, W. L.1996: The Black Carp, Mylopharyngodon piceus, as a Biocontrol of Freshwater Molluscs. – Internet, Abstract from The Sixth International Zebra Mussel and Other Aquatic Nuisance Species Conference, Dearborn, Michigan, March 1996.

Sallai Z. 1996: A Hortobágy-Berettyó halai. – A Puszta 1995, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület és tagszervezeteinek kiadványa, Szarvas 12: 58-72.

Sallai Z. 1997: Adatok a Körösvidék halfaunájához. – A Puszta 1997, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 14: 156-191.

Sallai Z. 1998: A lápi póc (Umbra krameri Walbaum, 1792) hazai elterjedése, élőhelyi körülményeinek és növekedési ütemének vizsgálata a kiskunsági Kolon-tóban. – Kézirat, 65 pp.

Sallai Z. 1999: Adatok a Mecseki-hegység és környéke halfaunájához. – A Puszta 1998, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 15: 24-32.

Sallai Z. 1999: Adatok a Mura és vízrendszere halfaunájához. – Halászat 92/2: 69-87.

Sallai Z. 1999: Néhány adat a Maros hazai szakaszának halfaunájáról. – Crisicum II. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság időszaki kiadványa p. 185-198.

Sallai Z. 2000: A ciánszennyezés halfaunisztikai vonatkozásai. – A Puszta 1999, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 16: 10-24.

Sallai Z. 2001: Fekete amur a rekordlistán. – Magyar Horgász 55/9: 23.

Sallai Z. 2002: A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet halfaunisztikai viszonyai. – A Puszta 2000, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 17: 26-44.

Sallai Z. 2002: Adatok a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet halfaunájához, különös tekintettel a Hanyi-érre vonatkozóan. – A Puszta 2000, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 17: 49-58.

Sallai Z. 2002: A Dráva-Mura vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata I. Irodalmi áttekintés, anyag, módszer, eredmények. – Halászat 95/2: 80-91.

Sallai Z. 2002: A Dráva-Mura vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata II. Fajlista, következtetések. – Halászat 95/3: 119-140.

Sallai Z. 2003: Adatok a Duna Neszmély és Süttő közötti szakaszának halfaunájáról. – A Puszta 2001, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 18: 57-76.

Sallai Z. 2004: Adatok a Duna apostagi szakaszának és az Ördög-szigeti mellékágának halfaunájáról. – A Puszta 2003, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 20: 25-38.

Sallai Z. (in press): A vaskos csabak – Leuciscus souffia agassizi (Cuvier & Valenciennes, 1844) megkerülése a Tisza hazai Felső szakaszáról. – Halászat.

Sallai Z. & Györe K. 1997: A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület halfaunisztikai adatai. – Halászat 90/1: 9-12.

Sallai Z. & Györe K. 1999: Néhány adat a Kis-Sárrét halfaunájáról. – A Puszta 1998, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 15: 168-172.

Sallai Z. & Györe K. 1999: Az Őrség halfaunájáról. – Halászatfejlesztés 22: 159-174.

Sallai Z. & Kontos T. 2004: A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata. – A Puszta 2002, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 19: 67-90.

Sevcsik, A., Vida, A. & Vörös, J. 2002: Ichthyofauna of the Hanság. – In: The fauna of the Fertő-Hanság National Park, 2002, Hungarian Natural History Museum, Budapest, p. 725-733.

Simonović, P. 2001: Ribe Srbije. – Zavod za Zaštitu Prirode Srbije, Beograd 247 pp.

Spindler, T. 1997: Fischfauna in Österreich. – Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie, Wien 140 pp.

Széky P. 1967: A halak élete. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 112 pp.

Szentgyörgyi P. 1995: A Borsodi-ártér északi részének gerinces faunája. – Calandrella 9/1-2: 36-52.

Szepesi Zs. & Harka Á. 2003: Adatok a Tarna, a Bene-patak és a Tarnóca halfaunájához. – A Puszta 2001, A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület évkönyve, Szarvas 18: 77-86.

Szinetár M. 1999: A Rába-völgy élővilága Vas megyében. – Kiadja a Csaba József Honismereti Egyesület, Körmend p. 28-40.

Szipola I. 1989: A kis-balatoni védőrendszer halfaunisztikai vizsgálata. – Halászat 89/3: 75-77.

Szipola I. 1995: Az ezüstkárász-állomány alakulása a Zala-torkolat környékén. – Halászatfejlesztés 18: 71-81.

Szipola I. & Végh G. 1992: Védett és veszélyeztetett halaink állományának felmérése a Balaton vízrendszerében. – XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (Szarvas), A halhústermelés fejlesztése 15: 28-33.

Terofal F. 1997: Édesvízi halak. – Magyar Könyvklub, Budapest 287 pp.

Teugels, G. G. 1982: Preliminary results of a morphological study of five African species of subgenus Clarias (Clarias) (Pisces; Clariidae). – Journal of Natural History 16: 439-464.

Till J. 1971: Vándor-maréna a magyar Duna-szakaszon. – Halászat 64(17)/3: 73.

Till J. 1972: Vándor-maréna a magyar Duna-szakaszon (II). – Halászat 65(18)/2: 46-47.

Till J. 1973: Jövevény maréna fajok a Duna magyarországi szakaszáról. – Búvár 3: 162-165.

Tóth Á. 1973: Amerikai halfajok szovjet vizekben. – Halászat 66/6: 192.

Tóth Á. 1984: A lénai tok. – Halászat 77/1: 7-9.

Tölg I. 1958: Északi vendégek a Balatonban. – Halászat 5/4: 77.

Veszprémi B. 1958: Tilápia a magyar vizekben. – Halászat 5/12: 237.

Veszprémi B. 1958: Bölcsőszájú halak Magyarországon. – Halászat 5/8: 160.

Vida A. 1990: A Szigetköz és halai a változások tükrében I. – Halászat 83/5: 157-160.

Vida A. 1990: A Szigetköz és halai a változások tükrében II. – Halászat 83/6: 178-179.

Vida, A. 1993: Threatened fishes of the Szigetköz. – Miscellanea Zoologica Hungarica 8: 25-34.

Vida A. 1997: Nyugat-Magyarország folyóvizeinek halfaunája (PISCES) – Az Őrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe III. – Savaria Múzeum, Szombathely 24/2: 97-114.

Vida A. & Farkas B. 1992: A botos kölönte (Cottus gobio L.) fennmaradt hazai populációjáról és akváriumi szaporodásáról. – Természetvédelmi Közlemények (Budapest) 2: 91-94.

Vida A. & Farkas B. 1992: A tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus L.) hazai elterjedésének újabb adatai. – Természetvédelmi Közlemények (Budapest) 2: 87-89.

Vutskits Gy. 1918: Pisces. – In: Fauna Regni Hungariae. A K. M. Természettudományi Társulat, Budapest 42 pp.

Wheeler, A. 1978: Ictalurus melas (Rafinesque, 1820) and I. nebulosus (LeSueur, 1819): the North American catfishes in Europe. – Journal of Fish Biology 12: 435-439.

Whitehead, P. J. P., Bauchot, M.-L., Hureau, J.-C., Nielsen, J. & Tortonse, E. : Fishes of the North/eastern Atlantic and the Mediterranean vol. I-III. – UNESCO 1473 pp.

Wilhelm S. 1990: Mint hal a vízben. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 269 pp.

Wilhelm S. 1998: Halak bonckés alatt. – Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár 160 pp.

Wilhelm S. 2000: Halak a természet háztartásában. Édesvízi halaink biológiája. – Kriterion Könyvkiadó, Bucureşti 176 pp.

Wilhelm, A., Ardelean, G. & Sallai, Z. 2001-2002: Fauna ihtiologică a bazinului râului Ier. – in Satu Mare - studii şi comunicari, seria ştiinţele naturale II-III, 2001-2002 (Muzeul judetean) p. 137-146.