A kifejlett példányok szája tölcsérszerű szívószáj, amely tapadókorongként is szolgál. A páratlan úszók egységes úszószegélyt alkothatnak. Tengeriek és édesvíziek is lehetnek. Nálunk két fajuk él:

Testükön – öt hosszanti vonalba rendeződve – éles felszínű csontvértek sorakoznak, a sorok közt elszórtan apró bőrcsontocskák találhatók. Húsos ajakkal keretezett szájuk fogatlan, előtte bajuszszálak sorakoznak. Vizeinkből 6 fajuk ismert:

Szájuk nagy, benne apró fogak ülnek. Katadrom fajok, amelyek szaporodáskor az édesvizekből a tengerbe vándorolnak. Egyetlen képviselőjük fordul elő vizeinkben:

Főleg planktonfogyasztók, ennek megfelelően fogazatuk fejletlen, viszont fejlett szűrőkészülékkel rendelkeznek. Hasukon egy hegyes pikkelyekből álló fűrészes él húzódik. Egy faj képviseli a családot faunánkban:

Testük többnyire oldalról lapított, cikloid pikkelyekkel fedett, hátuk ívelt. Szájuk változó állású, szegletéből legföljebb 1-2 bajuszszál ered. Garatfogaik 1-3 sorban állnak, velük szemben egy szarubevonatú rágólap, úgynevezett keserűfog található. Számos fajuk él faunaterületünkön:

Nyúlánk, hengeres vagy szalagszerű halak. Alsó állású és kiölthető szájuk körül 3-6 pár bajuszszálat viselnek. Cikloid pikkelyeik igen aprók, olykor csökevényesek. Garatfogaik száma kicsi, egyetlen sorban állnak. A családnak három faja él nálunk:

Szájuk alsó állású, körülötte három 3 pár bajuszszál található. Hasúszóik lehetnek különállóak, de össze is nőhetnek. Kopoltyúrésük nincs leszűkítve. Egy fajuk él vizeinkben.

Testformájuk és úszóik változatosak, szájuk körül nincsenek bajuszszálak. Garatfogaik száma nagy, egy sorba rendeződnek, keserűfoguk nincs. Egy behozott faja ismert:

Tüske nélküli hátúszójuk rövid, anális úszójuk ellenben igen hosszú. Zsírúszójuk nincs. Egy fajuk található meg faunánkban:

Hát- és mellúszójuk elején erős csonttüske található. Zsírúszójuk és négy pár bajuszszáluk van. Vizeinkből három faja került elő:

A kopoltyúüregükből nyíló zacskók – kisegítő légzőszervként működve – kitűnően hasznosítják a légköri levegőt, ezért oxigénszegény vizekben is megélnek. Hátúszójuk hosszú, négy pár bajuszszáluk van. Egy faját tartják nálunk:

Orruk kacsacsőrszerű, szájuk nagy, benne jól fejlett, hegyes ragadozófogak vannak. Páratlan úszóik a test végére tolódtak. Területünkön egyetlen faja ismert:

Apró termetű halak, pikkelyzetük a fejre is ráterjed. Páratlan úszói aránylag hátul helyezkednek el. A családot egyetlen faj képviseli vizeinkben:

Testük orsó alakú, izmos, zsírúszójuk van. A ragadozóknak a fogazata, a planktonevőknek a kopoltyúfésűje fejlett. Szaporodáskor még a tengeriek is az édesvizekbe vonulnak. Hét fajuk szerepel faunánkban:

Rendszerint két vagy három hátúszójuk van, állukon egyetlen bajuszszálat viselnek. Főleg tengerben élnek. Vizeinkből egy faja ismert:

Mellúszójuk magasan helyezkedik el. Megtermékenyítésük belső, a hímek párzószerve az anális úszóból alakul ki. A nőstények elevenen hozzák világra utódaikat. Egy faja honosodott meg faunánkban:

Hátúszójuk előtt és a hasúszójuk helyén felmereszthető csonttüskék találhatók. Orrészük kissé előrenyúló, szájuk kicsi. Egy fajuk él nálunk:

Fejük széles és vaskos, testük hátrafelé erősen elvékonyodik. Szájuk mélyen hasított, mellúszóik nagyok. Többnyire kis testű fenéklakó állatok, tengerben és édesvízben egyaránt élnek. A Kárpát-medencében két fajuk él:

Többnyire kis termetű, aránylag magas hátú halak, ktenoid pikkelyekkel. Osztatlan hátúszójuk elején a kemény sugarak rendszerint rövidebbek a mögöttük sorakozó lágy úszósugaraknál. Két fajuk él vizeinkben:

Egy vagy két hátúszójuk van, de a kemény és lágy sugarak az egységes úszóban is szembetűnően elkülönülnek egymástól. Testüket ktenoid pikkelyek fedik, anális úszójuk elején egy vagy két kemény sugár is van. A családnak nyolc faja él vizeinkben:

Többnyire magas hátú, hosszú hátúszójú halak. Egyes fajok a megtermékenyített ikrát kikelésig a szájukban hordozzák. Testüket cikloid vagy ktenoid pikkelyek fedik. Édes- és félsós vizekben élnek. Két faja fordul elő nálunk:

Hasúszóik egymáshoz közel helyezkednek el, de maguk az úszók szabadok, nem nőnek össze tapadókoronggá. Cikloid vagy ktenoid pikkelyeik vannak, oldalvonaluk nincs. Meleg és mérsékelt klímájú térségek édesvizeiben fordulnak elő. Egy fajuk terjed vizeinkben:

Hasúszóik egymással összenőve tapadókorongot alkotnak, amellyel rögzíteni képesek magukat. Második hátúszójuk és anális úszójuk hosszú, méretük kb. egyező. Oldalvonaluk többnyire hiányzik. Főleg tengeriek, de félsós és édesvizekben is megtalálhatók. Az utóbbi években több fajuk is terjed a Duna mentén:

Mint látható, az állatok tudományos rendszerében a halak hajdan egységesnek tartott osztályát több csoportra kellett bontani. Köznyelvi értelemben azonban minden elsődlegesen vízi életmódú gerinces állat halnak számít, így e tágabb értelmezésben továbbra is bátran használható a fogalom.