Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007)
Dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán
A XX. század első felében a halakat a gerincesek törzsén belül egyetlen osztályba sorolták. A származásra és rokonsági kapcsolatokra vonatkozó ismeretek bővülésével azonban a korábban egységesnek vélt csoportot részekre kellett tagolni, és a megszokott rendszertani kategóriák (faj, nem, család, rend, osztály, törzs) mellé újabbakat is be kellett vezetni. Egységes felfogás azonban nem alakult ki a kutatók körében, ezért a különböző rendszertani munkák – ha fő vonásaikban egyezőek is – a részletekben eltérhetnek egymástól.
A halak itt bemutatott rendszere alapvetően J. S. Nelson (1994) munkájára épül, de némi leegyszerűsítéssel, ugyanis a kihalt csoportokat elhagyja, s a családok közül csak azokat tünteti fel, amelyeknek a magyar faunában is élnek képviselői. Íme a gerincesek altörzsének a tágabb értelemben vett halakra vonatkozó rendszertani beosztása:
1. főosztály: Állkapocsnélküliek – Agnatha
1. osztály: Nyálkahalak – Myxini
- rend: Nyálkahal-alakúak – Myxiniformes
2. osztály: Ingolák – Cephalaspidomorphi
- rend: Ingolaalakúak – Petromyzontiformes
család: Ingolafélék – Petromyzontidae
A kifejlett példányok szája tölcsérszerű szívószáj, amely tapadókorongként is szolgál. A páratlan úszók egységes úszószegélyt alkothatnak. Tengeriek és édesvíziek is lehetnek. Nálunk két fajuk él:
Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi)
Dunai ingola (Eudontomyzon mariae)
2. főosztály: Állkapcsosak – Gnathostomata
3. osztály: Porcoshalak – Chondrichthyes
alosztály: Tömörfejűek – Holocephali
- rend: Tengerimacska-alakúak – Chimaeriformes
alosztály: Őshalak – Elasmobranchii
- rend: Bikacápa-alakúak – Heterodontiformes
- rend: Dajkacápa-alakúak – Orectolobiformes
- rend: Gyászcápa-alakúak – Carcharhiniformes
- rend: Heringcápa-alakúak – Lamniformes
- rend: Szürkecápa-alakúak – Hexanchiformes
- rend: Tüskéscápa-alakúak – Squaliformes
- rend: Angyalcápa-alakúak – Squatiniformes
- rend: Fűrészcápa-alakúak – Pristiophoriformes
- rend: Rájaalakúak – Rajiformes
4. osztály: Izmosúszójúak – Sarcopterygii
alosztály: Maradványhalak – Coelacanthimorpha
- rend: Maradványhal-alakúak – Coelacanthiformes
alosztály: Tüdőshalak – Dipnoi
- rend: Tüdőshal-alakúak – Ceratodontiformes
- rend: Gőtehal-alakúak – Lepidosireniformes
5. osztály: Sugarasúszójú halak – Actinopterygii
alosztály: Porcos-vérteshalak – Chondrostei
- rend: Sokúszóscsuka-alakúak – Polypteriformes
- rend: Tokalakúak – Acipenseriformes
család: Tokfélék – Acipenseridae
Testükön – öt hosszanti vonalba rendeződve – éles felszínű csontvértek sorakoznak, a sorok közt elszórtan apró bőrcsontocskák találhatók. Húsos ajakkal keretezett szájuk fogatlan, előtte bajuszszálak sorakoznak. Vizeinkből 6 fajuk ismert:
alosztály: Újúszósok – Neopterygii
- rend: Kajmánhal-alakúak – Semionotiformes
- rend: Iszaphal-alakúak – Amiiformes
osztag: Csontoshalak – Teleostei
- rend: Csontosnyelvűhal-alakúak – Osteoglossiformes
- rend: Gyíkfejűhal-alakúak – Elopiformes
- rend: Csonthal-alakúak – Albuliformes
- rend: Angolnaalakúak – Anguilliformes
család: Angolnafélék – Anguillidae
Szájuk nagy, benne apró fogak ülnek. Katadrom fajok, amelyek szaporodáskor az édesvizekből a tengerbe vándorolnak. Egyetlen képviselőjük fordul elő vizeinkben:
Angolna (Anguilla anguilla)
- rend: Pelikánhal-alakúak – Saccopharyngiformes
- rend: Heringalakúak – Clupeiformes
család: Heringfélék – Clupeidae
Főleg planktonfogyasztók, ennek megfelelően fogazatuk fejletlen, viszont fejlett szűrőkészülékkel rendelkeznek. Hasukon egy hegyes pikkelyekből álló fűrészes él húzódik. Egy faj képviseli a családot faunánkban:
Dunai nagyhering (Alosa pontica)
- rend: Indiaihering-alakúak – Gonorynchiformes
- rend: Pontyalakúak – Cypriniformes
család: Pontyfélék – Cyprinidae
Testük többnyire oldalról lapított, cikloid pikkelyekkel fedett, hátuk ívelt. Szájuk változó állású, szegletéből legföljebb 1-2 bajuszszál ered. Garatfogaik 1-3 sorban állnak, velük szemben egy szarubevonatú rágólap, úgynevezett keserűfog található. Számos fajuk él faunaterületünkön:
Bodorka (Rutilus rutilus)
Leánykoncér (Rutilus pigus virgo)
Gyöngyös koncér (Rutilus frisii meidingeri)
Amur (Ctenopharyngodon idella)
Fekete amur (Mylopharyngodon piceus)
Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)
Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
Domolykó (Leuciscus cephalus)
Vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi)
Jászkeszeg (Leuciscus idus)
Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)
Balin (Aspius aspius)
Kurta baing (Leucaspius delineatus)
Küsz (Alburnus alburnus)
Sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus)
Állasküsz (Chalcalburnus chalcoides mento)
Karikakeszeg (Abramis bjoerkna)
Dévérkeszeg (Abramis brama)
Laposkeszeg (Abramis ballerus)
Bagolykeszeg (Abramis sapa)
Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba)
Garda (Pelecus cultratus)
Paduc (Chondrostoma nasus)
Compó (Tinca tinca)
Márna (Barbus barbus)
Petényi-márna (Barbus peloponnesius petenyi)
Fenékjáró küllő (Gobio gobio)
Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)
Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus)
Homoki küllő (Gobio kessleri)
Razbóra (Pseudorasbora parva)
Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus)
Széles kárász (Carassius carassius)
Ezüstkárász (Carassius gibelio)
Ponty (Cyprinus carpio)
Fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix)
Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
család: Csíkfélék – Cobitidae
Nyúlánk, hengeres vagy szalagszerű halak. Alsó állású és kiölthető szájuk körül 3-6 pár bajuszszálat viselnek. Cikloid pikkelyeik igen aprók, olykor csökevényesek. Garatfogaik száma kicsi, egyetlen sorban állnak. A családnak három faja él nálunk:
Szájuk alsó állású, körülötte három 3 pár bajuszszál található. Hasúszóik lehetnek különállóak, de össze is nőhetnek. Kopoltyúrésük nincs leszűkítve. Egy fajuk él vizeinkben.
Kövicsík (Barbatula barbatula)
család: Bivalyhalfélék – Catostomidae
Testformájuk és úszóik változatosak, szájuk körül nincsenek bajuszszálak. Garatfogaik száma nagy, egy sorba rendeződnek, keserűfoguk nincs. Egy behozott faja ismert:
Kisszájú buffaló (Ictiobus bubalus)
- rend: Pontylazac-alakúak – Characiformes
- rend: Harcsaalakúak – Siluriformes
család: Harcsafélék – Siluridae
Tüske nélküli hátúszójuk rövid, anális úszójuk ellenben igen hosszú. Zsírúszójuk nincs. Egy fajuk található meg faunánkban:
Harcsa (Silurus glanis )
család: Törpeharcsafélék – Ictaluridae
Hát- és mellúszójuk elején erős csonttüske található. Zsírúszójuk és négy pár bajuszszáluk van. Vizeinkből három faja került elő:
Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus)
Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas)
Pettyes harcsa (Ictalurus punctatus)
család: Zacskósharcsafélék – Clariidae
A kopoltyúüregükből nyíló zacskók – kisegítő légzőszervként működve – kitűnően hasznosítják a légköri levegőt, ezért oxigénszegény vizekben is megélnek. Hátúszójuk hosszú, négy pár bajuszszáluk van. Egy faját tartják nálunk:
Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)
- rend: Elektromoskéshal-alakúak – Gymnotiformes
- rend: Csukaalakúak – Esociformes
család: Csukafélék – Esocidae
Orruk kacsacsőrszerű, szájuk nagy, benne jól fejlett, hegyes ragadozófogak vannak. Páratlan úszóik a test végére tolódtak. Területünkön egyetlen faja ismert:
Csuka (Esox lucius)
család: Pócfélék – Umbridae
Apró termetű halak, pikkelyzetük a fejre is ráterjed. Páratlan úszói aránylag hátul helyezkednek el. A családot egyetlen faj képviseli vizeinkben:
Lápi póc (Umbra krameri)
- rend: Eperlánlazac-alakúak – Osmeriformes
- rend: Lazacalakúak – Salmoniformes
család: Pisztrángfélék – Salmonidae
Testük orsó alakú, izmos, zsírúszójuk van. A ragadozóknak a fogazata, a planktonevőknek a kopoltyúfésűje fejlett. Szaporodáskor még a tengeriek is az édesvizekbe vonulnak. Hét fajuk szerepel faunánkban:
Nagy maréna (Coregonus lavaretus)
Törpe maréna (Coregonus albula)
Pénzes pér (Thymallus thymallus)
Pataki szajbling (Salvelinus fontinalis)
Galóca (Hucho hucho)
Sebes pisztráng (Salmo trutta morpha fario)
Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)
- rend: Sárkányhal-alakúak – Stomiiformes
- rend: Farkatlanhal-alakúak – Ateleopodiformes
- rend: Aulópuszalakúak – Aulopiformes
- rend: Lámpáshal-alakúak – Myctophiformes
- rend: Tündöklőhal-alakúak – Lampridiformes
- rend: Szakállashal-alakúak – Polymixiiformes
- rend: Kalózsügér-alakúak – Percopsiformes
- rend: Kígyóhal-alakúak – Ophidiiformes
- rend: Tőkehal-alakúak – Gadiformes
család: Tőkehalfélék – Gadidae
Rendszerint két vagy három hátúszójuk van, állukon egyetlen bajuszszálat viselnek. Főleg tengerben élnek. Vizeinkből egy faja ismert:
Menyhal (Lota lota)
- rend: Békahal-alakúak – Batrachoidiformes
- rend: Horgászhal-alakúak – Lophiiformes
- rend: Tengeripér-alakúak – Mugiliformes
- rend: Kaszáshal-alakúak – Atheriniformes
- rend: Makracsuka-alakúak – Beloniformes
- rend: Fogasponty-alakúak – Cyprinodontiformes
család: Elevenszülőfogasponty-félék – Poecilidae
Mellúszójuk magasan helyezkedik el. Megtermékenyítésük belső, a hímek párzószerve az anális úszóból alakul ki. A nőstények elevenen hozzák világra utódaikat. Egy faja honosodott meg faunánkban:
Szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki)
- rend: Tüskéshal-alakúak – Stephanoberyciformes
- rend: Nyálkásfejűhal-alakúak – Beryciformes
- rend: Kakashal-alakúak – Zeiformes
- rend: Pikóalakúak – Gasterosteiformes
család. Pikófélék – Gasterosteidae
Hátúszójuk előtt és a hasúszójuk helyén felmereszthető csonttüskék találhatók. Orrészük kissé előrenyúló, szájuk kicsi. Egy fajuk él nálunk:
Tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus)
- rend: Mocsáriangolna-alakúak – Synbranchiformes
- rend: Sárkányfejűhal-alakúak – Scorpeniformes
család: Kölöntefélék – Cottidae
Fejük széles és vaskos, testük hátrafelé erősen elvékonyodik. Szájuk mélyen hasított, mellúszóik nagyok. Többnyire kis testű fenéklakó állatok, tengerben és édesvízben egyaránt élnek. A Kárpát-medencében két fajuk él:
Botos kölönte (Cottus gobio)
Cifra kölönte (Cottus poecilopus)
- rend: Sügéralakúak – Perciformes
család: Naphalfélék – Centrarchidae
Többnyire kis termetű, aránylag magas hátú halak, ktenoid pikkelyekkel. Osztatlan hátúszójuk elején a kemény sugarak rendszerint rövidebbek a mögöttük sorakozó lágy úszósugaraknál. Két fajuk él vizeinkben:
Naphal (Lepomis gibbosus)
Pisztrángsügér (Micropterus salmoides)
család: Sügérfélék – Percidae
Egy vagy két hátúszójuk van, de a kemény és lágy sugarak az egységes úszóban is szembetűnően elkülönülnek egymástól. Testüket ktenoid pikkelyek fedik, anális úszójuk elején egy vagy két kemény sugár is van. A családnak nyolc faja él vizeinkben:
Sügér (Perca fluviatilis)
Vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus)
Széles durbincs (Gymnocephalus baloni)
Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser)
Süllő (Sander lucioperca)
Kősüllő (Sander volgensis)
Magyar bucó (Zingel zingel)
Német bucó (Zingel streber)
család: Bölcsőszájúhal-félék – Cichlidae
Többnyire magas hátú, hosszú hátúszójú halak. Egyes fajok a megtermékenyített ikrát kikelésig a szájukban hordozzák. Testüket cikloid vagy ktenoid pikkelyek fedik. Édes- és félsós vizekben élnek. Két faja fordul elő nálunk:
Nílusi tilápia (Oreochromis niloticus)
Szivárványsügér (Herotilapia multispinosa)
család: Alvógébfélék – Odontobutidae
Hasúszóik egymáshoz közel helyezkednek el, de maguk az úszók szabadok, nem nőnek össze tapadókoronggá. Cikloid vagy ktenoid pikkelyeik vannak, oldalvonaluk nincs. Meleg és mérsékelt klímájú térségek édesvizeiben fordulnak elő. Egy fajuk terjed vizeinkben:
Amurgéb (Perccottus glenii)
család: Gébfélék – Gobiidae
Hasúszóik egymással összenőve tapadókorongot alkotnak, amellyel rögzíteni képesek magukat. Második hátúszójuk és anális úszójuk hosszú, méretük kb. egyező. Oldalvonaluk többnyire hiányzik. Főleg tengeriek, de félsós és édesvizekben is megtalálhatók. Az utóbbi években több fajuk is terjed a Duna mentén:
Folyami géb (Neogobius fluviatilis)
Csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus)
Kessler-géb (Neogobius kessleri)
Feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
Szirman-géb (Neogobius syrman)
Tarka géb (Proterorhinus marmoratus)
- rend: Lepényhal-alakúak – Pleuronectiformes
- rend: Gömbhal-alakúak – Tetraodontiformes
Mint látható, az állatok tudományos rendszerében a halak hajdan egységesnek tartott osztályát több csoportra kellett bontani. Köznyelvi értelemben azonban minden elsődlegesen vízi életmódú gerinces állat halnak számít, így e tágabb értelmezésben továbbra is bátran használható a fogalom.