Wagner János, Hoffmann Károly (2006)
Arcanum Adatbázis Kft.
Tartalom
A virágban porzó és termő együtt van; porzó egy, szabad.
1. rend: Egybibeszálúak. Monogynia.
Egy bibeszál, vagy, a hol a bibeszál hiányzik, egy bibe.
Vízi lófark.
Hippuris vulgaris L. – (Lófarkfű, vizifenyőke. – Természetes rendszer: Süllőhínárfélék. Halorrhagidaceae.) – Cserje. 15–30 cm. Meddő szára a vízben úszik, kivételesen 1–2 m. hosszúra is megnő. Virágzó szára a vízből kiemelkedik. Levelei szálasak, épek és 8–12-sével örvben állók. Vízbeli levelei puhábbak, nagyobbak és áttetszők. Igen apró virágai a levelek hónaljában fejlődnek, zöldek; a virágtakaróból épen csak a csésze nyoma van meg keskeny szegély alakjában. Van egy porzója és egy bibeszála. Terem árkokban, álló vizekben szórványosan az egész országban és mindig csoportosan. 5–8.
Közönséges somócsing.
Salicornia herbacea L. – (Tengeri sóska, szarvas széksófű. – Term. r.: Libatoppfélék. Chenopodiaceae.) – Egyéves. 10–30 em. Szára ágas, ízelt, húsos, fűszín-zöld v. kékes, vöröses. Levele nincs, ezért idegenszerű a termete. Apró virágai háromszögben állanak a szártagok oldalmélyedéseiben. Leple zöldes, kancsós, zárt; éréskor szivacsos és kis hasítékkal bír. Terem szikeseken, hazánk déli felében szórványosan. Szárából hamuzsír készíthető. 8–10.
Más honi faj: Salicornia fruticosa L. (Fiume mell.)
Ide sorolható még: Alchemilla arvensis (IV. o. 1. r.).[4]*
2. rend: Kétbibeszálúak. Digynia.
Ide tartoznának: Callitriche (XXI. o. 1. r.), Chenopodium (V. o. 2. r.), Corispermum (V. o. 2. r.), Salicornia (I. o. 1. r.).[5]*
[4] Számos növényfajon változik mind a porzók, mind a bibeszálak száma, ezért igen sok növényt tulajdonképen több helyt kellene tárgyalni. Ily esetekben oda soroltuk a növényt, a hova az esetek legtöbbje szerint való, vagy a hová a nagyon közel álló rokon fajok csakugyan tartoznak és a melyektől való elválasztásuk csak megnehezítette volna a meghatározást. V. ö. a Bevezető résznek a könyv használatáról szóló fejezetét.
[5] Számos növényfajon változik mind a porzók, mind a bibeszálak száma, ezért igen sok növényt tulajdonképen több helyt kellene tárgyalni. Ily esetekben oda soroltuk a növényt, a hova az esetek legtöbbje szerint való, vagy a hová a nagyon közel álló rokon fajok csakugyan tartoznak és a melyektől való elválasztásuk csak megnehezítette volna a meghatározást. V. ö. a Bevezető résznek a könyv használatáról szóló fejezetét.