Ugrás a tartalomhoz

Magyarország virágos növényei

Wagner János, Hoffmann Károly (2006)

Arcanum Adatbázis Kft.

XI. osztály: Tizenkétporzósak. Dodecandria.

XI. osztály: Tizenkétporzósak. Dodecandria.

A virágban porzó és termő együtt van; a 12–15 porzó szabad.

1. rend: Egybibeszálúak. Monogynia.

Kövér porcsin.

Portulaca oleracea L. – (Délike, disznóorrja, disznóporcsin, kövérlányka, kukaczvirág, poncsér, vad salyáta, Kossuth-csillag. – Term. r.: Porcsinfélék. Portulacaceae.) – Egyéves. 10–40 cm. Szára a földre csepült. Hosszúkás, húsos levele ékformán keskenyedik, a felsők átellenesek. Virágai 1–3-masával csomókban állanak az ágak végén vagy az ágak és levelek hónaljában. Szirmai sárgák, aprók és hamar hervadók. Termése kúpos tok, mely kupakkal nyilik. Terem mívelt talajon, szőlőkben, s hazánk déli felében sok helyt kellemetlen gyom. 6–9.

A pompás porcsin (P. grandiflora Hook,) nagy és különböző színű virágaival kedves kerti virág.

Kövér porcsin.

Kerek kapotnyak.

Asarum europaeum L. – (Kerek kapor, kapotnyik, mogyoróalja, mogyoróalj-kámfor, vad gyömbér. – Term. r.: Farkasalmafélék. Aristolochiaceae.) – 29. t. 3. k. Évelő. 5–10 cm. Taraczkot hajt. Szára rövid, borzas és rendszerint kétlevelű. Levele hosszúnyelű, szíves vállból vesealakú, sötétzöld és fényes. Virágai rövid kocsányokon magánosak, zöldes bíborbarnák. Leplük 3–4 széles karéjra hasadt. Toktermése hatüregű. Levele szétdörzsölve, kivált pedig gyökere sajátságos fűszeres illatú, némileg a borsra emlékeztet. Terem erdők szélén, gyepükben hazánk minden hegyvidékén. Mérges. 4–5.

Réti füzény.

Lythrum Salicaria L. – (Fűz- vagy fűzfalevelű fű, Sz.-Ilona füve, piros füzény. – Term. r.: Füzényfélék. Lythraceae.) – 29. t. 4. k. Évelő. 50–120 cm. Átellenesen álló levelei szíves vállból lándsásak, szőrösek és épek. Apró tojásalakú murvái szőrösek. Bíborszínű virágai megnyult függőleges füzérben fejlődnek. A csészéjének hosszabb fogai még egyszer akkorák, mint a rövidebbek. A virágokban a porzók és a bibeszál hosszúságukra nézve háromfélék. Terem árkok mentén, vizenyős réteken, füzesekben az egész országban. 7–9.

Vesszős füzény.

Lythrum virgatum L. – (Term. r.: Füzényfélék. Lythraceae.) – Évelő. 50–120 cm. Az egész növény kopasz. Levele keskeny lándsás. Szárának felső része vesszősen ágas. Murvái szálas lándsásak. Virágzata igen karcsú és szaggatott, felső virágai gyakran magánosak, valamennyi kisebb, mint az előző fajé. A csésze fogai körülbelül egyforma hosszúak. Szirmai bíborszínűek. Porzói és bibeszála háromféle hosszúságot érnek el. Terem az előbbivel, de ritkább. Az ország legészakibb részében nem fordul elő. 6–7.

Más honi fajok: L. bibracteatum Salzm.,Hyssopifolia L.,scabrum Simk. (Salicaria × virgatum.)

E rendbe sorolható: Actaea (XIII. o. 2. r.), Sanguisorba (IV. o. 1. r.)

2. rend: Kétbibeszálúak. Digynia.

Bojtorjános párló.

Agrimonia Eupatoria L. – (Apró bojtorján, királyné asszony káposztája, patikai párlófű. – Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae) – 29. t. 5. k. Évelő. 30–100 cm. Szára mirigyektől pontozott. Az egész növény szőröktől érdes és borzas. Levelei félbeszárnyasak. Aranyszínsárga virágai hosszú füzérekben fejlődnek. A csésze csöve összeforrad a terméssel, és horgas sertéivel az állatok szőrébe, az ember ruhájába kapaszkodik. Terem utak mentén, erdők, cserjések szélén az egész országban. Kellemes, némileg a terpentinolajra emlékeztető illata van. Sok helyen házi szer. 6–9.

Más honi faj: A. odorata Mill.,pilosa Led.

3. rend: Hárombibeszálúak. Trigynia.

3–6 bibeszállal.

Vad rezeda.

Reseda lutea L. – (Olasz mustár, olasz repcze. – Term. r.: Rezedafélék. Resedaceae.) – Egyéves. Évelő. 30–60 cm. Szára ágas; középső levelei kétszer hasogatottak, a felsők 3-osztatúak. Zöldessárga virágai megnyuló hosszú fürtben fejlődnek; csészéjök 6-levelű. A magház fölül nyitott, tojásalakúan hengeres és felfelé áll. Terem utak mentén, köves, szikár mezőkön és vasuti töltések szélén az egész országban. 6–10.

Az illatos rezeda (R. odorata L.) Észak-Afrikából származik. Kedves kerti virág.

Vad rezeda.

Fogas rezeda.

Reseda luteola L. – (Gyíkfű, Isten korbácsa, korbácsfű, sárgás vagy sárgán festő fű, torokgyíkfű, vad záté. – Term. r.: Rezedafélék. Resedaceae.) – Kétéves. 50–100 cm. Szára merev, merőleges. Levelei keskeny lándsásak, tövön mindkét oldalon egy-egy foggal, különben épek. Termés-fűzérei nagyon megnyúlnak. Szirmai élénksárgák; magháza gömbös-visszás tojásalakú, felfelé áll. Terem parlagokon, utak szélén, falvak körül inkább hazánk déli felében és előbbinél sokkal ritkább. Sárga festéket készítenek belőle, ezért néhol termesztik. 6–8.

Más honi fajok: R. inodora Rchb. (mediterranea Sadl.), – Phyteuma L.

E rendbe sorolható: Euphorbia (XXI. o. 1. r.). Sedum glaucum (X. o. 5. r.), Sempervivum (XI. o. 4. r.).

4. rend: Tizenkétbibeszálúak. Dodecagynia.

Házi fülfű.

Sempervivum tectorum L. – (Boldogasszony rózsája, égi dörgő, fülbe csavarító, fülben eresztő vagy fülben mászó fű, házi zöld, Jupiter szakálla, kövi rózsa, kőrózsa, mennydörgő fű, mindenkor élő, őszi kaktusz, rózsás fülfű, téli zöld. – Term. r.: Varjúhájfélék. Crassulaceae.) – Évelő. 20–40 cm. Szára húsos és vaskos. Alsó levelei gömbös rózsában fejlődnek, húsosak, kihegyezettek, csak a szélükön pillásak. A csésze 12 és többfogú, a párta 12 és többszirmú. Szirmai rózsaszínűek, még egyszer akkorák, mint a csésze, és csillagosan szétterülők. Terem szórványosan hazánk északi hegyvidékén. Háztetőkre, falakra ültetik az egész országban. 6–8.

Házi fülfű.

Hegyi fülfű.

Sempervivum montanum L. – (Term. r.: Varjúhájfélék. Crassulaceae.) – Évelő. 8–15 cm. Az előbbihez hasonló, de kisebb. Tőrózsában álló levelei hosszúkásak, hegyük felé kiszélesedők, mindkét oldalon mirigyszőrösek. Szirmai négyszer akkorák, mint a csésze. Terem sziklás, gyepes helyeken hazánk összes havasain. 7–8.

Más honi fajok: S. arachnoideum L.,arenarium Koch,assimile Schott,blandum Schott,Heuffelii Schott (patens Grsb.), – hirtum L.,Simonkaianum Deg.,soboliferum Sims.