Ugrás a tartalomhoz

Magyarország virágos növényei

Wagner János, Hoffmann Károly (2006)

Arcanum Adatbázis Kft.

XIX. osztály: Csőporzósak. Syngenesia.

XIX. osztály: Csőporzósak. Syngenesia.

A portokok hengeres csővé vannak összenőve, befelé nyilnak; a szálak szabadok. A magház alsó állású. A virágzat fészek, azaz számos csészétlen vagy bóbitás virág, közös murváktól, a fészekpikkelylevelektől környezett vaczkon ül.

Fészkesek. Compositae.

A) Nyelves-virágúak. Liguliflorae.

A fészek minden virágának pártája nyelves; a növénynek fehér vagy vizszerü tejnedve van.

I. A virág, illetőleg a termés bóbitás.

1. A bóbita tollas, azaz a bóbita szőrein még apró szőrök vannak.

Közönséges bakszakál.

Tragopogon orientalis L. – (Bakfű v. bakszaka, kakukpogácsa, kakuksaláta, kigyómarást gyógyító fű, réti kecskedísz. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 49. t. 2. k. Kétéves. 10–80 cm. Alsó levelei keskenyszálasak, a felsőbbek a tövük felé szélesedők és szárölelők, kopaszok vagy a szárral együtt pelyhesek. A kocsányok[9]* csúcsuk felé nincsenek megvastagodva. A fészekpikkelyek száma 8, rövidebbek mint az aranyszin-sárga szélső virágok. Virága reggel nyilik és d. e. 9 óra körül már záródik. Termése ötoldalú, apró tüskékkel és csaknem még egyszer oly hosszú, mint a csőre. Terem az egész ország rétjein, útak mentén, mesgyéken; felmegy a havasokra is. 5–7.

Szöszke bakszakál.

Tragopogon floccosus W. et K. – (Szőke bakszakáll. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 0·8–1 m. Az egész növény, kivált felső része, pelyhesen molyhos. Fészekpikkelyeinek száma nyolcz; virágai sárgák; terméskéje rövidcsőrű és különösen csúcsa felé apró, fehér szemölcsöktől rücskös. Terem hazánk homokpusztáin. 6–8.

Nagy bakszakál.

Tragopogon major Jacq. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 0·8–1 m. Az elsőhöz hasonló, de könnyen feIismerhető arról, hogy a kocsány csúcsa felé buzogányszerűen és föltünően megvastagszik. Felső levelei nem szárölelők. Fészekpikkelyeinek száma 10–12; hosszabbak, mint a halványsárga szélső virágai. Termése élesen ötszögletű. Terem útak szélén, köves szikár helyeken, a Kárpátok déli lejtőitől az ország déli felében. 5–7.

Más honi fajok: T. pratensis L.,Tommasinii Schltz.

Spanyol pozdor.

Scorzonera hispanica L. – (Artifi pozdor, feketehajas gyökerű fű, kakuksaláta, kígyómarást gyógyító fű, sárga bakfű, sárga bakszakál, spanyol artifiola, téli saláta, viperafű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 49. t. 3. k. Kétéves. Évelő. 60–120 cm. Szára felül ágas, minden ág magános fészekkel. Szára leveles, levelei keskenyszálasak, kihegyezettek, csupaszok vagy kevéssé pókhálószerűen molyhosak; többnyire épek. Fészekpikkelyei félakkorák mint a szélső virágok; a külsők háromszögűen tojásalakúak, a belsők tojásdadlándsásak; mind hegyesek. Virága sárga. Szélső termései öt kiemelkedő bordájokon aprón tüskések, a belsők simák. Tenyészik cserjés dombokon, szőlőkben szórványosan hazánk hegyvidékén. Többnyire csak elvadult. 5–7.

Gyökere élvezhető, ezért termesztik helyenként.

Rózsás pozdor.

Scorzonera rosea W. et K. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 66. t. 4. k. Évelő. 10–40 cm. Szára alsó részében leveles; legfeljebb tövén ágas és többnyire egyfészkű. Keskenyszálas leveleinek a fonákán a párvonalas erek erősen kiállók. A virágok rózsaszínűek vagy halványlilák. A termések bordái felső részökben fogacskáktól érdesek. Terem legelőkön, gyepükben hazánk keleti részének magasabb hegyein. 6–8.

Sallangos pozdor.

Scorzonera Jacquiniana (Koch) Èelak. – (Magtalp, makpoczok, nyélkaszat, sallangos artifiola. – Podospermum Jacquinianum Koch. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 10–60 cm. Meddő hajtásokat is fejleszt. Az egész növény kopasz vagy pelyhesen molyhos. Szárának felső része barázdált. Legfeljebb alsó levelei épek, a többi mind szárnyasan hasogatott; sallangok keskenyek és hosszúak. Szélső, halványsárga virágai még egyszer oly hosszúak mint a fészekpikkelyek. Terem mezőkön, útak szélén, árkok mentén, köves, homokos parlagokon az egész országban. Csak a legészakibb vármegyékben nem fordul elő. 5–9.

Más honi fajok: S. austriaca Willd.,humilis L.,laciniata L., (Podospermum laciniatum DC.)parviflora Jacq.,purpurea L.,stricta Hornem.

Sallangos pozdor.

Ékes keserűgyökér.

Picris hieracioides L. – (Ékes magvarótt, féregsaláta, hölgymálképű keserűfű, ölyvfűforma keserűfű, vajfű, vajkóró. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 49. t. 4. k. Kétéves. Évelő. 25–100 cm. Az egész növény horgas sertéktől érdes. Alsó levelei hosszúkás tojásalakúak, lándsásak, alapjok ékalakú, szélök többnyire öblösen fogazott; a felsők keskenyebbek, szárölelők. Fészkei bugaszerűen állnak. Virágai sárgák. A külső fészekpikkelyek sokkal kisebbek mint a belsők, az utóbbiak keskenyek és merevszőrűek. A termés alig csőrös, bordázott és keresztbe barázdás. Terem parlagokon, gyepűkben, irtásokban az egész országban. 7–10.

Más honi fajok: P. crepoides Saut.,echioides L.,spinulosa Bert.,Tatrae Borb.

Kaczuros pelyvahordó.

Hypochoeris radicata L. – (Ágas malaczfű vagy malaczlapú. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 50. t. 2. k. Évelő. 15–60 cm. Szára többnyire leveletlen és álvillásan ágas. Rózsában álló tőlevelei visszástojásalakúak, hosszúkásak, öblösen fogasok vagy kaczúrosak. A szélső virágok a murváknál hosszabbak. Valamennyi virág sárga, csak a külsők alapjukon zöldesek. Minden termésnek vékony csőre van és a bóbitának a belső szálai tollasok. Terem mezőkön; szikár, gyepes helyeken, irtásokban az egész ország hegy- és dombvidékén. 6–8.

Véres pelyvahordó.

Hypochoeris maculata L. – (Vérrel harmatozó, véreslapú. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 30–100 cm. Szára rendesen 2–3-ágú. Rózsában álló alsó levelei nagyok, visszástojás alakúak, vagy kerülékesek; vaskosak, épek, vagy öblösen fogasok, és többnyire sötétbarnán vagy feketebiborszínűen foltosak. Kocsányai csúcsuk felé meg vannak vastagodva. Külső fészekpikkelyei lándsásak, a belsők keskenyek, szegélyük sárgás és molyhos. Virágai aranyszin-sárgák. Terem napos mezőkön, kaszálókon, ritkás erdőkben hazánk hegy- és dombvidékén. Helyenként az Alföldön is. 6–7.

Más honi fajok: H. carpatica Pax,glabra L.,uniflora Vill.

Véres pelyvahordó.

Közönséges oroszlánfog.

Leontodon danubialis Jacq. – (Arszlánfog, barátfejfű, dárdafogú apárka. – Leontodon hastilis L. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 15–30 cm. Szára egyfészkű, leveletlen, legfeljebb 1–2 pikkelylevél nő rajta. Az egész növény vagy kopasz vagy kétágú szőröktől némileg érdes. Levelei öblösen fogasok, csak kivételesen szárnyasan hasogatottak. Kocsánya kissé meg van vastagodva és az aranyszin-sárga fészkek nyilás előtt bókolók. A bóbita külső szálai egyszerűek, érdesek, a belsők tollasok. Terem mezőkön, ritkás erdőkben, kaszálókon az egész ország hegyvidékén. Helyenként az Alföldön is. 6–9.

Közönséges oroszlánfog.

Őszi oroszlánfog.

Leontodon autumnalis L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 8–40 cm. Az egész növény kopasz vagy egyszerű szőröktől érdes. Szára többnyire ágas, kocsányai csúcsuk felé erősen meg vannak vastagodva. Levelei öblösen és szárnyasan hasadtak, keskenyszálas vagy lándsás hasábokkal. Virágai aranyszin-sárgák, a külsők visszájukon vörös sávval vannak ékesítve. A bóbita szálai egyenlően tollasok. Terem kaszálókon, erdőkben az egész országban. 7–10.

Más honi fajok: L. asper W. et K.,crispus Vill.,hispidus L.,incanus (L.) Schrnk.,medius (Host) Simk. (clavatus Sag. et Schn., croceus Haenke) – Taraxaci (Vill.) Lois.,tuberosus L.

Őszi oroszlánfog.

2. A bóbita egyszerű nem tollas szálakból áll, vagy a szálakat pelyvák pótolják.

a) A virág kék, vagy pirosló.

Mezei katáng.

Cichorium Intybus L. – (Czikória, jajkóró, kattan, kattankóró, kávékatáng, napra néző, napra járó fű, nap után járó fű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 49. t. 5. k. Évelő. 30–120 cm. Sokfészkű szára kemény, merev ágai szétterpedők, érdesek. Tőlevelei rózsában állanak, öblösen kaczurosak; a felsők aprók, lándsásak, alapjok felé szélesedők és szárölelők, épek. 2–3 fészke egy-egy csomóban fejlődik. Valamennyi fészekpikkelye mirigyesen pillás. Nagy nyelves virágai szép égszínkékek, ritkán fehérek, vagy rózsaszínűek. Termésének csúcsán apró pikkelyekből álló bóbitája van. Terem legelőkön, útak szélén az egész országban. 6–10.

Pörkölt és megőrölt gyökere pótkávénak használatos, miért mívelik is.

Saláta katáng.

Cichorium Endivia L. – Kétéves. 60–150 cm. Felső levelei szives alappal szárölelők. Hazája Egyiptom. Kertben termesztik és főleg bodroslevelű fajtájának sötétben fejlődött halvány levelei kedves salátát szolgáltatnak. 7–8.

Piros nyúlsaláta.

Prenanthes purpurea L. – (Csakkőr, csigavérszinű vagy pirosító nyúlsaláta, bókfészek. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 50. t. 5. k. Évelő. 60–120 cm. Szára vékony, bugásan ágas. Levelei kopaszok, szálasak, visszájukon szürkészöldek és szíves alappal szárölelők. Fészkei 3–5 virágúak; virágai pirosak. Termésének nincsen csőre. Terem erdőkben, patakok mentén hazánk minden magasabb hegyvidékén. Túl a Dunán igen ritka. 7–8.

Kék kakicsvirág.

Mulgedium alpinum (L.) Less. – (Alpesi kakicsfű, havasi csorbóka tejelőke. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 60–125 cm. Szára többnyire pirosasan van befuttatva. Levelei lantalakúak; a végső karéj igen nagy, szélesen háromszögű és kihegyezett. 12–20 fészekből összetett fürtjének kocsányai mirigyesek. Virágai sötétkékek, vagy lilásak. Terem erdők irtásaiban, nyirkos helyeken hazánk hegyvidékén, de csak a Kárpátokban. 7–8.

Másik hazai faj a sárga kakicsvirág (Mulgedium sonchifolium Vis. et Panè.); nálunk csak Herkules-fürdő környékén nő.

Kék kakicsvirág.

b) A virág sárga.

Zöld zörgőfű.

Crepis virens L. – (Aszász, siposka, forrasztómál. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Áttelelő egyéves. Egyéves. 15–60 cm. Szára fűzöld, igen ágas és egészen, vagy csaknem kopasz. Levelei csupaszok, öblösen fogasok, vagy kaczurosak; az alsók nyelesek, a felsők nyilas fülekkel szárölelők. Apró sárga fészkei laza bugában fejlődnek. Belső fészekpikkelyei belül kopaszok, háromszor olyan hosszúak mint a külsők. Termése világosbarna, sima, tízbordájú. Terem réteken, parlagokon, gyepükben, mívelt talajon, szórványosan hazánk hegy- és dombvidékén. 7–10.

Zöld zörgőfű.

Kétéves zörgőfű.

Crepis biennis L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 60–120 cm. Szára vaskos, tőtől ágas. Levelei többé-kevésbbé érdesek; az alsók kaczurosak, a felsők alapjokon nyilasak és ülők. Fészkei nagyok, sárgák; a külső fészekpikkelyek elállók, belső oldalukon selymesek. Termése sárgás, csúcsán vékonyodó, 13 bordájú. Terem mezőkön, utak szélén, árkok mentén az egész országban. 6–10.

Kétéves zörgőfű.

Hamvas zörgőfű.

Crepis tectorum L. – (Parlagi aszász. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Áttelelő egyéves. Egyéves. 20–30 cm. Az egész növény rövid szőröktől szürke. Szára vékony; szárlevelei keskenyszálasak; alapjok nyilas, szélök begyűrött. Fészekpikkelyei pelyhesek, gyakran mirigyesek is, a belső oldalon odasimuló szőrökkel. Virága élénksárga. Termése gesztenyebarna, rövid csőrű, csúcsa felé érdes. Terem utak szélén, homokos mezőkön az egész országban. 5–10.

Pipacslevelű zörgőfű.

Crepis rhoeadifolia MB. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Áttelelő egyéves. Egyéves. 10–35 cm. Ágas szára kaczuros leveleivel együtt durvaszőrű. Fészke virítás előtt bókol; fészekpikkelyei sertéktől borzasak, sohasem mirigyesek. Termése mind csőrös. Terem mívelt talajon, vetés közt, ugarokon, utak szélén és parlagokon az egész országban. 6–9.

Más honi fajok: C. alpestris (Jacq.) Tsch.,aurea (L.) Cass.,blattarioides (L.) Vill.,chondrilloides Jacq. (Jacquinii Tsch.), – conyzaefolia (Gouan) Simk. [grandiflorum (All.) Tsch.], – foetida L.,nicaeensis Balb.,paludosa L.,pannonica (Jacq.) C. Koch.,praemorsa (L.) Tsch.,pulchra L.,setosa Hall. fil.,sibirica L.,succisifolia (All.) Tsch.,vesicaria L.,viscidula Fröl.

Ezüstös hölgymál.

Hieracium Pilosella L. – (Borjúfül, egérfül, nyúlfül, forrasztófű, indás, virágos ölyvfű, ölyűmál, holgyomál. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 5–30 cm. Leveletlen szára indákat hajt. Hosszúkás, kerülékes levelei rózsában állanak; a felső lapjok sertés, de zöld, a visszájok csillagszőröktől fehér molyhú. Fészke magános. Virágai czitromszin-sárgák, a külsők rendesen kissé pirosak. Terem szikár mezőkön, utak szélén az egész országban. Van tömérdek eltérése. 5–10.

Ezüstös hölgymál.

Füles hölgymál.

Hieracium Auricula L. – (Nagyobb egérfülfű, nyulfül holgyomál. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 10–30 cm. Taraczkot és indát fejleszt. Szára 2–6, ritkán egyfészkű, felső részében csillag- és mirigyszőrös. Levelei nyelvalakúak vagy hosszúkás lándsásak, csúcsuk sapkaalakúan kihegyezett és többnyire csak a szélük pillás, különben kopaszok. Fészekpikkelyei mirigyesek. Virága sárga. Terem völgyek és hegylejtők füves, nyilt, kissé nedves helyein az egész országban. 5–6.

Rezes hölgymál.

Hieracium aurantiacum L. – (Narancsszin holgyomál. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 15–45 cm. Taraczkot hajt. Szára csöves, felső részében bőven mirigyes. Tőlevelei hosszúkás lándsásak, alapjok ékforma; 1–4 szárlevele kisebbszerű, csúcsán gyakran mirigyes; mindkét lapján szőrös. Laza bugája 2–10 fészkű. Virágai barnás narancsszinüek; bibeszáluk barna. Tenyészik erdők tisztásain, gyepük szélén, a Kárpátok magasabb hegyvidékein, főleg a havasokon. 6–7.

Borzas hölgymál.

Hieracium Bauhini Bess. – (Hieracium praealtum Auct. Hung. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 30–80 cm. Rövid és vaskos tőkéje igen hosszú; borzas indákat hajt. Tőlevelei (5–15) durvák, halványzöldek, lándsásak, vagy keskeny lándsásak. Szára csak alsó részében 2–4 levelű; mind ritkás, merev sertéktől borzas. Virágzata buga, vagy ernyőszerű; sokfészkű. Hengeres fészkei kicsinyek, murváik borzasok és mirigyesek. Virága világossárga. Terem legelőkön, réteken, cserjések szélén az egész országban. Az Alföld sok vidékén hiányzik. 5–7.

Szúrós hölgymál.

Hieracium echioides Lumn. – (Kígyószisz holgyomál, forrasztófű holgyomál; viperafejlevelű ölyvfű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 30–60 cm. Nem mindig van taraczkja. Az egész növény sűrű, merev sertéktől szúrós. Szára bőven leveles; levelei szálas-lándsásak. Kocsánya és fészekpikkelyei sűrűn csillagszőrösek, de sohasem mirigyesek. Virága tojássárga szinű. Terem napos, szikár domblejtőkön, homokbuczkákon úgyszólván az egész országban, főleg az Alföld szélén. 7–9.

Bojtos hölgymál.

Hieracium villosum L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 15–40 cm. Az egész növény, kivált fészekpikkelyei, fehér, hosszú szőröktől gyapjasak. Tőlevelei hosszúkásak. 4–5, sőt több szárlevele alapján lekerekített, szárölelő; mind kékeszöld. Kocsányai pelyhesen gyapjasak és mirigyesek. Fészek pikkelyei berzedten elállók, a külsők szélesebbek mint a belsők, mind fehéren gyapjasak és legfeljebb csúcsukon kissé mirigyesek. Terem sziklákon hazánk havasain és legmagasabb hegyvidékein. 6–9.

Erdei hölgymál.

Hieracium sylvaticum L. – (Békavirág, borjufül, erdei nagy saláta, erdei czikória, ligeti holgyomál, ölyüfű, ölyvmadárfüve, vadkék. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 20–80. cm. Szára egylevélkéjű, vagy leveletlen, csöves, felső részében pelyhes, gyakran mirigyes is. A tőlevelek nagyok, alapjok rendesen szíves, nyelök szöszös; szélök gyengén fogazott. Fészekvirágzatai fürtösen állnak. Kocsányai és fészekpikkelyei mirigyesek, de zöldebbek mint szürkés kocsányuk. Terem erdőkben hazánk minden hegyvidékén. 5–8.

Erdei hölgymál.

Erdélyi hölgymál.

Hieracium transsylvanicum Heuff. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 20–65 cm. Szárának felső része és fészekpikkelyei feketén mirigyesek. Tőlevelei visszástojásalakúak vagy hosszúkás kerülékesek; nyélbe keskenyedők; a nyél sárgásfehér vagy rozsdaszinű szőrtől sűrűn fedett; a levelek széle sűrűn pillás, felső lapjuk odasimuló gyérebb szőrtől érdes, visszájukon a főér mentén rozsdásan gyapjasak. A szár kevés, rendszerint 1–2 levelű; valamennyi gyéren, aprón fogas vagy kikanyarított szélű. Virágzata szétberzedő fürt. Fészkei aprók. Virágai aranyszínsárgák. Terem hazánk keleti hegyvidékének főleg bükkös erdeiben, még pedig Erdély határhegységein és e vidéknek kiválóan jellemző növénye. 5–7.

Erdélyi hölgymál.

Ernyős hölgymál.

Hieracium umbellatum L. – (Árnyéktartós forrasztófű, ernyős holgyomál. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 30–130 cm. Szára ágas és sűrűn leveles. Felső ágai csaknem ernyősen állanak. Levelei durvák, keskeny alappal ülők vagy igen rövid nyelűek, lándsásak vagy keskeny szálasak, fogasok vagy épek. Fészek kisebbszerű; fészekpikkelyei csaknem kopaszok, csúcsuk hátragörbül, a belsők szélesebbek és tompák. Virága élénk sárga. Terem réten, erdőszélen, futóhomokon is az egész országban. 7–10.

Ernyős hölgymál.

Más honi fajok: H. alpinum L.,atratiforme Simk.,atratum Fries.,auriculoides Láng.,banaticum Heuff.,bifidum Kit.,caesium Fries,calenduliflorum Backh.,carpaticum Bess.castriferrei Borb.,cinereum Tsch.,corymbulosum Döll.,Csereianum Baumg.,cymosum L.,dacicum Uechtr.,danubiale Borb.,decipiens Tsch.,dentatum Hoppe,Fatrae Pax.,florentinum All.,fluminense Kern.,glanduliferum Hoppe,Hazslinszkyi Pax,herculis Borb.,humile Jacq.,illyricum Fr.,intybaceum Wulf.,inuloides Tsch.,Klopotivae Pax,Kotschyanum Heuff.,laevigatum Willd. (tridentatum Fr.), – macranthum Ten.,monticola Jord.,Moritzianum Heg. et Heer,nigrescens Willd.,nigritum Uechtr.,Pavichii Heuff.,peliophyllum Schur,perfoliatum Froel.,petrosum Schur,plumbeum Fr.,pocuticum Wol.,polymorphum Schnd.,porphyriticum Kern.,praecox Schltz.,pratense Tsch.,prenanthoides Vill.,pseudopratense Uehtr.,pseudostygium Wol.,pustulatum Schur,racemosum W. et K.,ramosum W. et K.,riphaeum Uechtr.,rupicolum Fr.,Sabaudum L.,scepusiense Simk.,scitulum Wo³.,silesiacum Krause,scorzonerifolia Vill.,sessiliflorum Friv.,staticifolium Vill,stoloniflorum Uechtr. (flagellare Willd.), – subcaesium Fr.,subfuscum Schur.,sylvestre Tsch., (boreale Fr.), – Tatrae Grsb.,Trachselianum Christener,Vágneri Pax,vulgatum Fr.,Wahlenbergii Pax,Wiesbaurianum Uechtr.,Wimmeri Uechtr.,Zapoloviczii Uechtr. és mások. A tömérdek keverékfaj közül mutatóba a következőket soroljuk fel: H. auriculaeforme Fr. (Auricula × Pilosella), – bifurcum MB. (echioides × Pilosella), – bihariense Kern. (aurantiacum × nigrescens), – brachiatum Bert. (florentinum × Pilosella), – Czetzianum Simk. (Auricula × Bauhini), – Grabowskianum N. P. (prenanthoides × villosum), – hungaricum Simk. (Bauhini × Pilosella), – naszódense Simk. (Auricula × pratense), – sulphureum N. P. (florentinum × Auricula) stb.

Szelid csorbóka.

Sonchus laevis (L.) Vill. – (Csorbáka kakics, darúháj, disznókék, dudva csorbóka, kákics, nyúlfű, nyúlkáposzta, nyúlsaláta, tejesdudva, nyúlkék, piekék. – Sonchus oleraceus L. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 50. t. 4. k. Egyéves. 30–90 cm. Szára bőven tejelő, vaskos és csöves. Levelei nagyok, puhák, hosszúkásak; kihegyezetten, öblösen vagy szárnyasan fogazottak; végkaréjuk nagy, háromszögű. Alsó levelei szárnyas nyélbe keskenyednek, valamennyinek az alapja nyilas. Fészekvirágzatai rendszerint tömött, de kevés fészkű bugában vagy bogernyőben fejlődnek. Virága sárga. Termése mindkét oldalán három bordájú, harántúl ránczos és a szélén fogacskáktól érdes. Terem mívelt talajon, kertekben, parlagokon az egész országban. 6–10.

Szúrós csorbóka.

Sonchus asper L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 30–60 cm. Bőven tejelő növény. Levelei vaskosabbak, durvábbak, alapjok szíves, szélök szúrósan fogas. Termésének mindkét oldalán erősen kiemelkedő 3–3 bordája van; nem ránczos és a szélén nincsenek fogacskái. Terem árkok szélén, utak mentén, inkább nedvesebb talajon, az egész országban. 6–10.

Mezei csorbóka.

Sonchus arvensis L. – (Nagy csorbaka. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 60–150 cm. Taraczkot hajtó bőven tejelő növény. Szára merev, csöves. Levelei többnyire kékeszöldek; egyenetlenül, tüskésen és öblösen bevagdalva fogasok; az alap fülei lekerítettek. Virágzatának ágai és a murvák sárga mirigyszőrösek. (A kopasz kocsányokkal és murvákkal fejlődő alak a S. uliginosus MB. alfaj). Termései lapítottak, barnák; több ránczos bordával. Terem nedves réteken, gyepükben, vetés közt, főleg a tavasziban, az egész országban. 7–10.

Más honi fajok: S. maritimus L.,palustris L.,tenerrimus L.

Mulgedium sonchifolium Vis. et Panè. l. az előbbi alcsoportban.

Mezei csorbóka.

Pongyola pitypang.

Taraxacum officinale Wigg. – (Barátfej, barátfű, békavirág, bimbófű, czikória, gyermeklánczfű, kákics, kutyatej, oroszlánfog, papvesszeje, pimpó, pipevirág, pimpompápom, sárvirág, tejesfűvirág. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 50. t. 1. k. Évelő. 2–30 cm. Bőven tejelő növény. Húsos gyökere mélyen hatol a földbe; tőkocsánya csöves. Levele mind tőlevél; mind puha, fényes, kaczuros, öblösen fogazott sőt lehet ép is. Fészke magános, aranyszin-sárga. Külső fészekpikkelyei hamar lehajolnak. Terméskéi hosszúcsőrűek; a csőr végén szétterülő bóbitával. Terem mezőkön, legelőkön, mindenféle füves helyen az egész országban. Van számos fajtája. 3–10, sőt enyhe télen egész éven keresztül.

Más honi fajok: T. corniculatum (Kit.) DC.,leptocephalum Rchb.,nigricans (Kit.) Rchb.,paludosum (Scop.) Kern.,serotinum (W. et K.) Poir.tenuifolium Hoppe.

Közönséges nyúlparéj.

Chondrilla juncea L. – (Apró katáng, bajuszczímnyelvű fű, daruláb (fiatal hajtásai), disznókék, erősítő fű, kakics, káka, pápalátófű, porczogó saláta, szeretetre hajtó fű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 60–120 cm. Szára erősen ágas és kemény sertéktől többnyire szúrós. Tőlevelei szálasak vagy lándsásak, rendesen épek; a legfelsők keskenyszálasak. Fészke keskenyhengeres; virága sárga; a termés ötbordájú, csőre öt lándsás tüskével. Terem parlagokon, útak szélén, szikár dombok oldalain, a legészakibb vármegyék kivételével, az egész országban. 7–9.

Közönséges nyúlparéj.

Kőfali saláta.

Lactuca muralis (L.) Fres. – (Kőfali, porczogó saláta, sebfű, tolvajfű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 60–90 cm. Szára tejelő, kopasz; bugája laza, szétberzedt; minden ágon 4–5 fészek fejlődik. Alsó levelei lantalakúak, szárnyasan hasogatottak, szögletes karéjokkal. A felsők a nyélen lefutók és nyilas alappal szárölelők. Fészkei kicsinyek, hengeresek, ötvirágúak. A termés világosbarna; csőre rövid. Terem erdőkben, gyepükben, irtásokban az egész ország hegyvidékén, helyenként még az Alföldön is. 7–8.

Kőfali saláta.

Mérges saláta.

Lactuca virosa L. – (Disznósaláta, pokolfű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 50. t. 3. k. Áttelelő egyéves. Kétéves. 60–150 cm. Tejelő növény, undorító szaggal. Szárlevelei vízszintesek, hosszúkás-tojásalakúak, visszájokon a középéren tüskések. Alsó levelei igen nagyok, egyszerűek, nyélbe keskenyedők; a középsők szárnyasan hasadtak. Virágzata bugaszerű; virága sárga. Termése fekete, szegélye ránczos, csőre fehér és olyan hosszú, mint a termés alsó része. Orvosi és mérges növény. Több helyről említik az irodalomban, de ezek az adatok valószinűleg mind tévesek és ez a növény nem terem hazánkban. 7–8.

Keszeg saláta.

Lactuca Scariola L. – (Keserű vadsaláta, sárgicska. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) Áttelelő egyéves. Kétéves. 60–125 cm. A szárlevelek lemeze merőlegesen áll, nyilas alappal szárölelő; az alsók többnyire öblösen kaczurosak és tüskésen sertések. Bugája kúpalakú, bókoló ágakkal. Virága halványsárga. Tejelő növény. Termésének szemes része körülbelül olyan hosszú, mint a csőre. Terem köves parlagokon, folyók és útak mentén az egész országban. 7–10.

Keszeg saláta.

Fejes saláta.

Lactuca sativa L. – Konyhakerti növény.

Más honi fajok: L. Chaixii Vill. (sagittata W. et K.),perennis L.,quercina L.,saligna L.,viminea (L.) Presl.

II. A virág, illetőleg a termés nem bóbitás.

Közönséges bojtorján-saláta.

Lapsana communis L. – (Czérnaágú válúpikk, kutyasaláta vagy kutyazöld, gyatramál. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 20–120 cm. Alsó levelei lantalakúak, tojásalakú oldalkaréjokkal és igen nagy végső karéjjal; a felső levelei kisebbek és keskenyebbek. Kevésvirágú apró fészkei vékony kocsányokon fejlődnek laza fürtben. Virága sárga. Tenyészik mívelt talajon, erdőkben, gyepükben, főleg a széleken az egész országban. 6–9.

Mirigyes virágzatú eltérése a Lapsana glandulosa Wierzb., mely a keleti és déli hegyvidéken fordul elő; ritkább.

Közönséges bojtorján-saláta.

Erdei csigakél.

Aposeris foetida L. – (Bojog, büdös bojtorján, büdös zörgőfű, csigakék; magőr, bűzmál. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 5–30 cm. Tőkéje csonkavégű. Szára leveletlen. Rózsában álló tőlevelei ékformán keskenyednek, kaczurosak. Szára egyfészkű; fészke 6–10 pikkelylevelű, melyek termésben csúcsukon összecsavarodnak; virágai sárgák. Termése öterű. Minden része kellemetlen szagú. Terem árnyas erdőkben, főleg bükkösekben, hazánk keleti felének a hegyvidékén (Sáros vármegyétől). 7–8.

Erdei csigakél.

B) Csöves-virágúak. Tubuliflorae.

A fészek minden virágának pártája csöves; a növényekben tejnedv nincsen.

I. A vaczok lapos, domború vagy homorú; valamennyi virágát a fészekpikkelyek közösen fogják körül.

Sáfrányos szeklicze.

Carthamus tinctorius L. – (Bogács sáfrány, fattyú sáfrány, magyar pirosító, pór-, tót-, vagy vadsáfrány, szeliczke. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 50–120 cm. Szára fehéres, felső részében ágas és minden ág végén egy-egy jókora fészek fejlődik. Levelei egyszerűek, tüskésen fogasok. Fészkét nagy fészekpikkelyek körítik. Virága narancsszinű, végre piros. Termése fehéres, kopasz; bóbitája nincsen. Hazája állítólag Egyiptom. Népünk sok helyt termeszti és pirosra (carthamin) festenek vele. Sáfránynak is használják. 7–8.

Vad szeklicze.

Carhamus lanatus L. – (Gordon, sárga tövis, szamár- vagy tótsáfrány. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 20–60 cm. Szára valamint hasogatott, tüskés levelei pókhálósak is, mirigyesek is. Virágai sárgák; fészkei a szárlevelekhez hasonló pikkelyekkel vannak körítve. Középső terméseinek szőrbóbitájuk van. Terem napos, szikár domblejtőkön, utak, árkok szélén, a Kárpátok déli lejtőitől az egész országban szórványosan. Az Alföldön elég ritka; inkább szélén és keleten gyakoribb. 7–8.

Fekete üröm.

Artemisia vulgaris L. – (Anyafű, féregmag, füvek anyja, kálomista tapló, mátrafű, Szent-János füve v. öve, tapló, veres üröm. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 53. t. 6. k. Évelő. 80–120 cm. Alsó levelei nyelesek, a nyelek töve füles, különben szárnyasan hasogatottak, szeleteik lándsásak, felső lapjokon sötétzöldek, fényesek; visszájukon fehér molyhosak. Fészkei gazdag virágú bugát képeznek. A fészekpikkelyek külseje molyhos, a vaczok csupasz; a virágok színe sárgás. Terem utak szélén, parlagokon, munkált talajon az egész országban. 8–9.

Sáfrányos szeklicze.

Mezei üröm.

Artemisia campestris L. – (Homoki v. mezei cziprus v. seprő. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. Cserje. 30–60 cm. Szára többnyire piros, terebélyes és bugás ágú. Levelei 2–3-szor szárnyasan hasogatottak, eleinte selymesek, később kopaszok. Fészkei tojásalakúak, vörösesbarnák, kopaszok. Terem szikár dombokon, utak szélén az egész országban. 7–8.

Mezei üröm.

Fehér üröm.

Artemisia Absinthium L. – (Bárány-, hegyi, patikai v. pusztai üröm, kálvinista tapló, nesétfű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 60–120 cm. Az egész növény selymes, szürke. Levelei 2–3-szor szárnyasan hasogatottak, szeletei keskeny lándsásak. A levélnyelek fületlenek. Fészkei gazdagvirágú összetett bugában állnak, bókolók; fészekpikkelyeinek a külseje molyhos, a vaczok szőrös; virágai élénk aranyszin-sárgák. Terem utak mentén, parlagokon, szőlők körül az egész országban. 7–9.

Átható fűszeres illatú, keserű anyagánál fogva orvosi növény. Ürmösbort és más élvezeti italt (abszint) készítenek vele.

Fehér üröm.

Bárány üröm.

Artemisia pontica L. – (Kis, olasz v. római üröm. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 25–80 cm. Taraczkot hajt. Levelei kétszer szárnyasan hasogatottak, nyelük tövén fülesek. Az egész növény fehér molyhos. Virága veresessárga, vaczka meztelen. Erős fűszeres illata van. Terem szikár dombokon, szikes mezőkön, temetőkben szórványosan az egész országban. Helyenként ültetik is. 8–10.

Seprős üröm.

Artemisia scoparia W. et K. – (Homokseprő, torzlófű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 25–60 cm. Szára kórós, magános, igen ágas, gyéren szőrös, vagy kopasz. Levelei 2–3-szor hasogatottak, fiatalon selymesek. Zöldes fészke gömbölyű és bókoló. Terem szikár, köves vagy homokos pusztákon szórványosan az egész országban; helyenként közönséges. 7–10.

Más honi fajok: A. austriaca Jacq.,Baumgarteni Bess.,camphorata Vill.,salina Willd.,saxatilis W. et K.

Ékes vasvirág.

Xeranthemum annuum L. – (Papiros-virág, polyva-virág, szalma-virág. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 25–50 cm. Szára többnyire tövétől ágas és az egész növény, kivált a levelek fonáka selymes v. fehér molyhú. Lándsás levelei épek. Fészkei félgömbösek. Belső fészekpikkelyei sziromlevelekre emlékeztetnek, szép pirosak és szétterülők; nagyok. A termés csúcsán fejlődő öt pikkely olyan nagy, mint maga a termés. Terem szikár, napos domblejtőkön, vasuti töltések szélén az egész országban. Csak a legészakibb vármegyékben nem fordul elő. 6–7.

Más honi faj: X. cylindraceum Sibth. et Sm.

Ékes vasvirág.

Fehérhátú bérczlapú.

Adenostyles Alliariae (Gouan) Kern. – (Bojtika, kákolya, potying, bérczkalap. – Adenostyles albida Cass., albifrons L. fil. – Ternl. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 60–150 cm. Szára göndör szőröktől pelyhes. Levelei széles szíves tojásalakúak vagy kerekdedek; durván és egyenetlenül fűrészesek; a felsők nyele rendesen füles; visszájok többé-kevésbé fehérmolyhú. Fészke 3–8, de rendesen 4 virágú. Virágai élénkpirosak, ritkábban fehérek. Terem sziklás, nedves erdőkben, főleg a magasabb hegyvidék bükköseiben. Az 5–6 virágú eltérésének külön neve is van: Adenostyles Kerneri Simk. 7–8.

Más honi faj: A. orientalis Boiss. (nagyobb fészkei 12 virágúak), a keleti havasokon; ritka.

Fehérhátú bérczlapú.

Havasi mirigy-lapú.

Homogyne alpina (L.) Cass. – (Termekör, bérczlapú, tűzlapú. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 15–35 cm. Hosszú nyelű levelei szíves alapból vese alakúak; szélük csipkésen fogasok; fonákukon sokszor lilásak, az erek mentén puhaszőrűek; különben kopaszok. Fészekpikkelyei bíborszínűek, virágai sárgásak. Terem nyirkos erdőkben, erdők tisztásain, a Kárpátok összes magasabb hegységein. 6–7.

Havasi mirigy-lapú.

Közönséges acsalapú.

Petasites hybridus (L.) G. M. Sch. – (Kalapfű, kalapos szatyú, mirigyfű, nagy édes lapú, kalaplapú. – Petasites officinalis Mönch. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 15–30, végre termésben egész 90 cm. Levelei szívesek, egyenetlenül fogasok, fonákukon szürke molyhuak; később fejlődnek ki mint a virágok és a nyár folyamán igen nagyra nőnek; 4 dm.-nyi szélességet is elérhetnek. Számos fészke megnyúló, elég tömött fürtöt képez. Virágai szennyespirosak vagy pirosas-fehérek. Van tisztán porzós és tisztán termős virágú példány is. Az olyan virágokban, melyekben csak termő fejlődött, a bibeszál elágazásai félhengeresek; az olyanokban, melyekben porzók is vannak, a bibeszál ágai kihegyezett tojásalakúak. Tenyészik patakok szélén, árkokban, az egész országban. 3–4.

Más honi fajok: P. albus (L.) Gärtn.,Kablikianus Tsch.,niveus (Vil.) Baumg.

Közönséges acsalapú.

Közönséges sédkender.

Eupatorium cannabinum L. – (Foghagymaszagú fű, keresztes bodza, királyné aszszony káposztája, Kunigundafű, májgyógyítófű, pakócza, paszkoncza, vízigyopár, vízikender. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 50–150 cm. Kissé pelyhes levelei rövid nyelűek, 3–5 felé osztottak, lándsás, fűrészes hasábokkal; visszájokon mirigyesek. Fészkei sátorozó tömött fürtben állanak; murvái fedelékesek. Virágai halvány bíborszinűek. Illata az almáéra emlékeztet. Terem árkokban, utak és vízerek szélén, nedves réteken az egész országban. 7–9.

Közönséges sédkender.

Homoki bársonyvirág.

Helichrysum arenarium (L.) DC. – (Aranyvirágú vagy fövenyes gyopár, homoki tündök, sárga gyopár, sárga szalmavirág. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 53. t. 1. k. Évelő. 10–39 cm. Az egész növény fehér molyhos. Rendszerint több szár nő együtt csomóban. Tőlevelei hosszúkás visszástojásalakúak, lándsásak, felső szárlevelei keskenyek. Fészkei gömbölyűek, aranyszínsárgák. Minden virágban van porzó is, termő is. Gallérlevélkéi czitrom- vagy kénszínsárgák, ritkán narancsszinüek. Homokpusztáink szép és ritka növénye. Tenyészik az északi Kárpátok déli lejtőitől szórványosan az egész országban. 7–9.

Más honi faj: H. italicum (Roth.) Guss. (Fiume m.).

Kétlaki macskatalp.

Antennaria dioica (L.) Gärtn. – (Csábfű, drágulob, gyapjasfű, kis egérfülfű, macskatalpfű, papirvirág, parlagi gyopár, szőrösfű, hegyi gyopár – Gnaphalium dioicum L. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 53. t. 2. k. Évelő. 8–25 cm. Gyökerező indákat hajt. Az egész növény fehér molyhú. Tőlevelei lapiczkásak. Szárlevelei keskenyek. Számos fészke sátorozó bugát képez. Virágai fehérek vagy rózsaszinűek, kétlakiak, vagyis egy-egy növényen mindig vagy csak porzós, vagy csak termős virágok fejlődnek. Terem száraz, szikár legelőkön, gyepes helyeken, az egész ország hegyvidékén: 5–8.

Más honi fajok: A. carpatica (Whlbg.) Bluff et Fing.

Havasi hófehérke.

Leontopodium alpinum Cass. – (Galléros vagy sugáros gyapár vagy gyopár, havasi gyopár, szemenik-virág, csillagvirág. – Gnaphalium Leontopodium Scop. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 2–20 cm. Szára és levele sűrűn molyhos. Zöldes-sárga virágai sűrű ernyőbe vannak egyesítve, melyet több, molyhos és csillagosan álló fészekpikkely körít. Terem a Kárpátok havasi és havasalji tájain, mészsziklákon. A turisták legkedvesebb virága. 7–9.

Havasi hófehérke.

Erdei gyopár.

Gnaphalium sylvaticum L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 20–40 cm. Vesszős szára fehér molyhú. Tőlevelei hoszszúnyelűek, lándsásak; szárlevelei fölfelé mindig kisebbedők, gyakran mindkét lapjokon, fonákukon azonban mindig molyhosak. Fészkei kicsinyek, hengeresek; a levelek hónaljában fejlődve hosszú leveles fűzért képeznek. Virágai sárgás-fehérek. Terem erdőkben, az egész ország hegyvidékén. 7–8.

Erdei gyopár.

Iszapi gyopár.

Gnaphalium uliginosum L. – (Rókafark. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 8–20 cm. Tövétől erősen és berzedten ágas. Levelei keskeny lándsásak. Fészkei az ágak végén csomókban fejlődnek és hosszú levelektől vannak körülfogva. Virágai sárgás-fehérek. Terem parlagokon, mívelt talajon, kivált nedves homokon, tócsák szélén, szórványosan az egész országban. 6–10.

Iszapi gyopár.

Halavány gyopár.

Gnaphalium luteoalbum L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 10–40 cm. Szára egyszerű vagy tövön és felül ágas. Levele félig szárölelő; az egész növény szürkén molyhos. Fészkei az ágak végén leveletlen csomókban állanak. Fészekpikkelyei halvány szalmaszin-sárgák. Pusztai növény, mely főleg nedves, homokos laza talajon, többnyire sereg számra terem. 7–10.

Más honi fajok: G. norvegicum Gunn.,supinum L.

Német penészvirág.

Filago germanica L. – (Fonalfű, két-két ágú-, vagy német gyopár, moholyfű, nyuláng, pamár, parlag gyapja. – Gnaphalium canescens Jord. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 15–30 cm. Az egész növény molyhos. Szára villaszerüen ágazik el és minden ág végén 20–30 fészekből álló csomó képződik. Gyakran a virágzat tövéből ismét 2–3 ág ered, melyek mindenike szintén fészek csomókban végződik. Fészke halvány sárga vagy barna. A fészekpikkelyek kopaszok, ormósak, szálkában végződnek, éréskor nem berzednek szét. Terem szikár dombokon, utak szélén az egész országban. Az Alföldön ritka. 7–8.

Német penészvirág.

Gyepi penészvirág.

Filago arvensis L. – (Mezei vagy parlagi gyopár, paczérkafű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 15–25 cm. Az előbbihez hasonló, de karcsú és fürtösen v. bugásan ágas. Ágai egyenesek, csaknem füzéresek, a szár végén mindig rendetlenül állók. Csomói csak 3–10 fészekből vannak összetéve. Pikkelyei nem ormósak és éréskor csillagosan szétberzedők. Terem parlagokon, szikár mezőkön az egész országban. 7–8.

Más honi fajok: C. apiculata Sm. (lutescens Jord.), – montana L.

Terepély bábakalács.

Carlina acaulis L. – (Angol bogács, disznótövis, Károly bogács, molyhos körfény, ördögoldal, tövisrózsa, vad articsóka. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. Szára igen rövid. Hosszú szárnyasan hasogatott és igen tüskés levelei, a földön elterülve igen nagy levélrózsát képeznek. Középen van széles nagy virágzata. Belső fészekpikkelyei ezüstfehérek és napfényben sugarasan kiterülők. A csésze a termésen szegélyt alkot, melynek 10–11 pikkelye 5–11 sertébe megy át. Terem szikárabb kövesebb mezőkön. kivált a magasabb hegyvidéken. Túl a Dunán is tenyészik (Vasmegyében). 7–8.

Kifejlődött szárú alakja a Carlina alpina Jacq. Terem hazánk keleti havasain.

Terepély bábakalács.

Molyhos bábakalács.

Carlina vulgaris L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) Kétéves. Áttelelő egyéves. 15–50 cm. Szára felső részében többnyire bugásan ágas. Levelei durvák, fogasok vagy szárnyasan hasadtak és igen tüskések. Fészkei félgömbösek, pókhálós pikkelyekkel. A külső fészekpikkelyek rövidebbek mint a belsők, az utóbbiak szalmaszinsárgák és sugarasak. A csésze a termésen keskeny szegélyt alkot, melynek 10 pikkelye 3–5 sertében végződik. Terem szikár legelőkön, parlagokon az egész ország hegy- és dombvidékén. Helyenként az Alföldön is (pl. Kecskemét). 7–8.

Más honi fajok: C. acanthifolia All.,brevibracteata Andrae.,corymbosa L.,simplex W. et K.

Molyhos bábakalács.

Közönséges bojtorján.

Arctium Lappa L. – (Bozogáncs, édes, keserű-, nagy-, széles lapú. – Lappa major Gaertn., officinalis All. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 1–1·5 m. Alsó levelei igen nagyok (45–50 cm. h. és 25–30 cm. sz.). Fészkei sátorozók; fészekpikkelyei nem pókhálósak, árszerűek és kampósan hátragörbülők. Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok szőrébe, és ily módon terjeszti a magot. Virága bíborveres. Terem utak szélén, parlagokon az egész országban. 7–9.

Közönséges bojtorján.

Pókhálós bojtorján.

Arctium tomentosum Mill. – (Lappa tomentosa Lam. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 1–1·5 m. Az előbbihez nagyon hasonló, de fészekpikkelyei pókhálósan molyhosak; csak a külső pikkelyek kampósak, a belsők egyenes szálkában végződnek. Virága bíborveres. Terem hasonló helyeken, főleg a domb és hegyvidéken. Az Alföldön ritka. 7–9.

Más honi fajok: A. minus Bernh., (Lappa minor DC.) – ambiguum Èelak (Lappa × tomentosum), – subracemosum Simk. (Lappa × minus).

Bókoló bogács.

Carduus nutans L. – (Konya bogáncs. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 51. t. 1. k. Kétéves. 50–120 cm. Levelei a száron lefutók, igen tüskések és mélyen szárnyasan hasadtak; hasábjai csaknem tenyeresen háromfelé osztottak. Bíborszinű fészkei nagyok, magánosak; molyhos, de nem czafatos kocsányokon bókolók. Fészekpikkelyei többnyire pirosasak; a középsők tojásdad alapból ár módjára kihegyesedők és hegyük szög alatt visszahajlik. Illata pézsmára emlékeztet. Terem legelőkön, parlagokon, utak szélén az egész országban. 6–10.

Horgas bogács.

Carduus hamulosus Ehrh. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 50–100 cm. Levelei fonákukon zöldek, csaknem kopaszok, vagy pókhálósan molyhosak. Felső levelei feltűnően megrövidülnek és mint levélrongyok szárnyassá teszik a hosszú kocsányokat. Fészekpikkelyei keskenyszálasak, a belsők kampósak. Virágai bíborszinűek; fészke középszerű. Terem mesgyéken, utak, vasuti töltések mentén, az északi Kárpátok déli lejtőitől az egész országban, de főleg a középvidéken; keleten már ritka. 5–7.

Patyolat bogács.

Carduus candicans W. et K. – (Ezüstszínű bogáncs. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 30–90 cm. Levelének fonáka és a kocsánya, kivált a kocsány felső része fehérmolyhú. Fészke kisebb mint az előbbi fajé, és karcsúbb; fészekpikkelyei egyenesek és szálkahegyűek. Virága bíborszinű. Terem napos dombokon hazánk délkeleti hegyvidékén és Fiume mellett. 5–6.

Útszéli bogács.

Carduus acanthoides L. – (Akánt bogáncs. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 30–90 cm. Szára terebélyes, sok fészkű; fészkei legalább részben csomósak. Szárlevelei lándsásak, szárnyasan hasogatottak, visszájokon gyengén pókhálósak vagy meztelenek, durvák és erősen szúrósak. Kocsányai rövidek, tüskésen szárnyasak. Terem utak szélén, legelőkön az egész országban. 6–10.

Más honi fajok: C. alpestris W. et K.,collinus W. et K.,crispus L.,de floratus L.,glaucus Baumg.,Kerneri Simk.,lobulatus Borb.,Personata (L.) Jacq.,viridis Kern.

Lándsás aszat.

Cirsium lanceolatum (L.) Scop., – (Bárcs, dagáncs, farkastüske, fodorbogács, Krisztuslétra, szamárcsipke, tövises aszott, haloványka. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 51. t. 2. k. Kétéves. 50–120 cm. Szára erős, a lefutó levelek tüskés sallangjaitól szárnyas. Levelei szárnyasan hasogatottak, kéthasábú, tüskés karéjokkal; felső lapjok érdes, visszájok pókhálósan molyhos. Fészkei többnyire magánosak, tojásalakúak, nagyok; fészekpikkelyei elálló tüskében végződnek; virágai bíborszinűek. Terem mívelt talajon, legelőkön, parlagokon, utak szélén az egész országban. 6–10.

Gyapjas aszat.

Cirsium Eriophorum (L.) Scop. – (Gyapjas bogács. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 100–160 cm. Levelei szárölelők, de nem futnak le a száron; mélyen és szárnyasan hasogatottak és keskeny karéjaik erős tövisben végződnek; felső lapjok szőröktől érdes, de zöld, visszájok fehér molyhú. Fészkei igen nagyok, csaknem ökölnyiek; gömbölyűek; fészekpikkelyei lapiczkásan szélesedők, puha elálló tövisben végződők; virágai bíborszinűek. Tenyészik patakok szélén, legelőkön, mesgyéken, utak szélén, az egész ország hegyvidékén. Van több eltérése. 6–9.

Gyapjas aszat.

Mocsári aszat.

Cirsium palustre (L.) Scop. – (Tavi bárcs. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 60–150 cm. Szárát a lefutó levelek tüskés szélei teljesen beborítják. Alsó levelei egész 2 dm. hosszúak, keskenyek, gyéren hasogatottak, számos fodros tüskés karéjjal. Mindkét lapjokon gyéren szőrösek és kékes-zöldek. Bíborszinű fészkei csomókban fejlődnek. Terem nedves réteken, patakok szélén, az egész ország hegyvidékén, helyenként az Alföldön is. 7–8.

Mocsári aszat.

Rövidfészkű bogács.

Cirsium brachycephalum, Juratzka. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 60–140 cm. Szára alsó részében megszakítás nélkül szárnyas, tüskés. Több fészkű mint az előbbi faj, és virágzata berzedt buga; kocsányai pókhálósan szürkék. Fészekpikkelyei mind hosszú, sárga tövisben végződnek. Virágai lilaszinűek. Terem az Alföld nádasainak a szélén, ártereken; vízállások szélén, a vetésbe is bemegy. Az északi vármegyékben nem terem. 6–9.

Szártalan aszat.

Cirsium acaule (L.) All. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. Szára rendkivül rövid, többnyire egy (2–4) virágú. Levelei rózsában állnak, öblösen hasadtak, karéjaik tojásdad-szögletesek, csaknem háromfelé hasadtak. Virágai bíborszinűek. Tenyészik száraz mezőkön, erdők szélén, a magasabb hegyi és havasalji tájon északon és keleten. 7–9.

Szártalan aszat.

Halavány aszat.

Cirsium oleraceum (L.) Scop. – (Káposzta haloványka, szelid tövis. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 51. t. 3. k. Évelő. 50–150 cm. Levelei nem futnak le a száron, de füles alappal szárölelők. Az alsók szárnyasan hasadtak, a felsők épek; valamennyi egyenetlenül tüskés és pillás, különben kopasz. Nagy sárgászöld fészekpikkelyektől környezett fészkei csomókban fejlődnek. Virágai halavány sárgák. Terem árkokban. nedves réteken, az egész ország hegyvidékén. 7–8.

Vetési aszat.

Cirsium arvense L. – (Aczat, aszott zsoltina, oszotka, zabtövis. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 50–120 cm. Hosszú taraczkot hajt. Kissé lefutó levelei öblösen bevagdaltak és tüskésen pillásak. Számos fészke szártetőző laza fürtben áll. A külső fészekpikkelyek tojásalakúak, rövid elálló tüskékkel. A virágok halvány-pirosak vagy lilaszinűek. A bóbita elvirítás után a pártánál sokkal hosszabb. Egy-egy növényen vagy a porzók, vagy a bibék szoktak elsatnyulni és a mennyiben főleg gyökérsarjak útján szaporodik, csoportosan jelenik meg és nagyobb területeken gyakran vagy csak porzós, vagy csak termős példányokat lehet találni. Terem parlagokon, vetésben, általában mívelt talajon az egész országban és nehezen irtható, káros gyom: 7–10.

Más honi fajok: C. Borbásii Freyn.,Boujarti Pill. et Mitterp.,Candolleanum Naeg.,canum (L.) MB.,Erisithales (L.) Scop.erucagineum DC.,furiens Grsb.,Haynaldi Borb.,heterophyllum All.,pannonicum (L. fil.) Gaud.,pauciflorum Spr.,pungens Schur.,rivulare (Jacq.) Lk., – és sok keverék faj.

Vetési aszat.

Puha hangya-bogács.

Jurinea mollis (L.) Rchb. – (Jurina, puha bogács. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 40–80 cm. Szára rendesen 1 (egész 3) fészkű; csak töve felé leveles. Levele felső lapján lekopaszodik, fonákán sűrűn fehér molyhos; széle visszagyűrött; egyszerű lándsás, vagy fésüsen hasadt, ép, keskeny hasábokkal. Fészke nagy; fészekpikkelyei gyapjasak; rövid tüskében végződő pikkelyei visszagörbülők. Virága bíborszinű. Termése bibircses. Terem napos, köves vagy homokos, míveletlen területeken, szórványosan az egész országban; főleg a dombvidéken. Az Alföld homokbuczkáin is előfordul kissé megváltozott külsővel. 5–6.

Más honi fajok: J. macrocalathia Koch.,transsylvanica (Spr.) Simk.

Puha hangya-bogács.

Imola búzavirág.

Centaurea Jacea L. – (Imola csüküllő, mezei pézsmavirág. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 30–100 cm. Levelei egyszerűek, lándsásak, épek, legfeljebb az alsók öblösen fogasak v. szárnyasan hasadtak, zöldek. Virágai pirosak. Fészekpikkelyei sötétbarnák, tisztán észrevehető függelékkel, mely meglehetősen lapos és a külső pikkelyeken czafatos. Termésén szőrbóbita nincsen. Terem réteken, legelőkön, gyepűk szélén az ország északnyugati határvidékén. 6–10.

Magyar búzavirág.

Centaurea pannonica Heuff. – Évelő. Az előbbit más rokonfajokkal együtt az Alföldön helyettesíti; hasonlít is hozzá, de ágai vékonyabbak, vesszősek és minden részében pelyhes; továbbá pikkelyeinek függelékei nagyobbak és halványabbak, mint az előbbi fajon. Alföldünk kissé nedves, szíkes v. homokos mezőin gyakori. 6–10.

Fekete búzavirág.

Centaurea nigra L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 55. t. 2. k. Évelő. 30–100 cm. Szára kemény, ágas. Levelei lándsásak; a felsők épek, szárölelők, az alsók kissé fűrészesek v. öblösek. A fészekpikkelyek függeléke fekete, mélyen és szárnyasan hasogatott; rojtjai még egyszer olyan nagyok, mint az ép középmező szélessége. Virágai pirosak. E növény főleg Angliában terem; a hozzá hasonló Centaurea nemoralis Jord. Európa középövének nyugati vidékein tenyészik; hazánkban azonban egyik sem fordul elő. 7–8.

Változó búzavirág.

Centaurea variegata Lam. – (Centaurea montana Auct. Hung. non L. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 5–60 cm. Gyökere nem gumós. Levelei épek vagy öblösen fogasak, zöldesszürkék, gyakran fehérek selymesek; felső szárlevelei lefutók. A fészekpikkelyek függeléke egyenletesen, fésűsen czafrangos; czafatjaik csaknem még egyszer akkorák, mint a fekete szegély és világos színűek. Virágai kékek, lila- vagy bíborszínűek. Terem gyepükben, sziklás helyeken az egész ország hegyvidékén. 6–7. Nagyon változó. Hazánkban a következő alakjai tenyésznek: C. axillaris Willd.,nana Baumg.,stricta W. et K.,transsylvanica Hayek.

Keskenypikkelyű búzavirág.

Centaurea stenolepis Kern. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 25–100 cm. Az egész növény többé-kevésbbé pókhálósan molyhos. Levelei széles tojásalakúak, kihegyezettek. Fészke tojásalakú; fészekpikkelyei, a legbelsőbbeket kivéve, lándsás-tojásdad alapból árszerűek, és tollasan szárnyas gerinczben végződnek, mely függelék nem fut le a pikkelyek szélén és a függelékek nem is takarják egészen a szomszédos pikkelyeket. Virága piros. A bóbita a termés hosszának egy hatodát teszi, de tisztán látható. Terem napos domboldalakon, szőlők körül, gyepűkben az egész országban. Csak az ország legészakibb határvidékén nem fordul elő. 7–9.

Kék búzavirág.

Centaurea Cyanus L. – (Dődike, égi virág, kék virág, sukollat, vad pézsma, vetési csűküllő vagy imola. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 55. t. 3. k. Egyéves. Áttelelő egyéves: 30–80 cm. Az egész növény szürke, felső és középső levelei szálasak, épek, az alsók gyakran hasogatottak. A hosszában eres fészekpikkelyek függelékei nem futnak le; vagy, ha lefutnak is, alig láthatók; a szélén lefutó függelékek háromszögűek. Virágai lilássötétkékek, rózsaszínűek, vagy fehérek. Terem mívelt talajon főleg vetések között az egész országban. Kertbe is ültetik. 6–7. elvétve őszszel is virít.

Közönséges búzavirág.

Centaurea micrantha Gmel. – (Centaurea Biebersteinii DC., australis. Panè. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. Évelő. 20–80 cm. Az egész növény többé-kevésbé szürke. Szára rendszerint fürtösen ágas, sok fészkű. Levelei 1–2-szer szárnyasan hasogatottak, sallangjaik keskenyek. A fészek bögre alakú, kisebbszerű. Fészekpikkelyei kiemelkedő hosszanti erekkel; a függelék mindenik oldalán 6–9 czafattal; a középső mező barna-, vagy fekete folttal. Virágai pirosak. Bóbitája akkora mint a termés hosszának egy harmada. Terem utak szélén, szikár mezőkön az egész országban. Csak a legészakibb határ vidéken nem fordul elő. 6–10.

Ehhez a fajhoz hasonlít a Centaurea Tauscheri Kern., mely az Alföld homokos mezőin közönséges. 6–10.

Vastövű búzavirág.

Centaurea Scabiosa L. – (Sikkantyús csüküllő, pézsmafű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 55. t. 1. k. Évelő. 60–120 cm. Levelei egy-kétszer szárnyasan hasadtak; hasábok 0·5 cm.-nél rendszerint szélesebbek és mindkét lapjokon érdesek. A virítás előtt gömbölyű fészkek hosszú kocsányokon fejlődnek. A fészekpikkelyek kerekdedek, nem eresek, függelékük (a legbelsőket kivéve) háromszögű; szélesen lefutó, fekete szegélyök 1–2 mm. széles; szélök fésűsen czafatos. Virágai sötétpirosak. Terem szikár dombokon, réteken, gyepükben hazánk nyugati határvidékén Zala vármegyétől Liptó vármegyéig. 7–8.

Egyebütt rokonfajok helyettesítik. Ilyen pl. a Centaurea Sadleriana Jka. (jajbunkó, jajkóró) és a Centaurea spinulosa Roch.

A Centaurea Sadleriana Jka fészke belső pikkelyeinek függeléke száraz hártyás és közepe fekete. Terem Alföldünk középtáján. 7–9.

A Centaurea spinulosa Roch. fészekpikkelyének függeléke nagyon keskenyen fut le és kivált az alsó pikkelyek legalább 2 mm. hosszú tövisben végződnek. Hazánk keleti részében. 7–9.

Gyászos búzavirág.

Centaurea atropurpurea Willd. – (Csigavérszinű csüküllő. – Centaurea atropurpurea W. et K. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 75–200. cm. Az egész növény többé-kevésbbé molyhos. Levelei egy-kétszer szárnyasan hasogatottak. Fészkei igen nagyok, 2·5 cm. hosszúak, 2 cm. átmérőjűek. Virágai fekete bíborszínűek. A fészekpikkelyek függeléke sötétbarna; az alsóké megnyúlt háromszögű, a felsőké kerekded; az alsóbbak fésűsen, de ritkásan czafrangosak; a czafatok fehérek, a felsők sűrűn és barnán czafrangosak. Tenyészik szikár, napos dombokon hazánk délkeleti hegyvidékén. 7–9.

Gyászos búzavirág.

Sáfrányos búzavirág.

Centaurea, solstitialis L. – (Nyári, sáfrányvirágú csüküllő, sulyomkóró. – Term. r.: Fészkesek.) – Kétéves. 30–80 cm. Az egész növény pókhálósan molyhos. Felsőbb levelei keskeny lándsásak, a szárra futók. Fészkei hosszabb ágakon magánosak. A fészekpikkelyek szárnyasan hasadt tövisben végződnek; a középső pikkelyek közbülső tövise 2 cm.-nél hosszabbra is nőhet és csak a legfelsők függeléke száraz hártyás. Aranyszínű sziromlevelei nem mirigyesek. Bóbitája a terméskénél hosszabb. Terem árkok, utak szélén, parlagokon szórványosan az egész országban. Csak az északibb vármegyékben nem tenyészik. 7–9.

Sáfrányos búzavirág.

Sulymos búzavirág.

Centaurea Calcitrapa L. – (Legelői vagy úti sulyomkóró, csillagbogácskóró, sulymos csüküllő. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 15–60 cm. Igen ágas. Levelei hasogatottak, nyeletlenek, de nem futnak le a száron; karéjaik hegyesek, szúrósak. Oldalsó fészkei csaknem kocsánytalanok. Virágai pirosak, lilaszinűek, vagy fehérek. Fészekpikkelyei szárnyasan osztott, igen erős és szúrós tövisben végződnek. Termésének nincsen bóbitája. Terem legelőkön, szórványosan hazánk déli felében. 7–9.

Más honi fajok: C. Adami Willd.,alpestris Hegetschw.,arenaria MB. [banatica Kern. Jankaeana Simk. (?)], – banatica Roch. (Rocheliana Heuff.) – carpatica Porc. (radnensis Simk.), – iberica Trev.,induruta Jka.,Kotschyana. Heuff (Heuffelii Rchb.), – macroptilon Borb.,mollis W. et K.nigrescens Willd.,orientalis L.,oxylepis Wimm. et Grab.,phrygia L. (austriaca Willd.). – pinnatifida Schur.,plumosa Lam. (nervosa Willd.), – Reichenbachioides Schur.,Rhenana Borb. (paniculata L. pr. p.), – rotundifolia Bartl.,rupestris L. (collina Pers.), – ruthenica Lam. (Schwarzenbergiana Schur.),- Simonkaiana Hayek. (trichocephala Simk. non MB.), – trinervia Steph.,triniaefolia, Heuff. A keverékfajok közűl említhetők hazánkból: C. austriacoides Wol. (Jacea × phrygia), – Csatói Borb. (spinulosa × atropurpurea), – hemiptera Borb. (Rhenana × solstitialis), – Ludovici Borb. (Sadleriana × orientalis), – Perlakyana Borb. (Sadleriana × orientalis), – spuria Kern. (stenolepis × pannonica).

Sulymos búzavirág.

Áldott bárcs.

Cnicus benedictus L. – (Áldott haloványka, áldott fű, pápafű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 25–35 cm. Berzedten ágas. Levelei öblösen fogasok; fogai szálkahegyűek. Fészkének belső pikkelyei pókhálósak, ágas tüskében végződők. Virágai sárgák, sötét sávokkal. Terméskéje hengeres, kétsoros bóbitával. Helyenként ültetik és el is vadul. 6–7.

Áldott bárcs.

Festő fűrészfű.

Serratula tinctoria L. – (Fogaslevelű fű, soltina, zsoltina. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 51. t. 4. k. Évelő. 30–100 cm. Alsó levelei többé-kevésbbé szárnyasan hasadtak vagy lantalakúak; a felsők egyszerűek, élesen fűrészesek. Fészkei szártetőző ernyőszerű fürtben fejlődnek. Virágai bíborszinűek. A bóbita belső szálai hosszabbak, valamennyi apró fogacskáktól érdes. Terem kissé nedves réteken, gyepükben, erdők szélén az egész országban. Levelét régebben sárga festék készítéshez használták. 7–8.

Más honi fajok: S. nitida (W. et. K.) Fisch., radiata (W. et K.) MB.Wolffi Andrae.

Közönséges szamárbogács.

Onopordon acanthium. L. – (Csúcsúd-rúzsa, fehérhátú tövis, gordon, lógordon, mácsonya, szamárlapú, szőrös vagy szöszös bogácskóró, töviskes lapú. – Terrn. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 80–150 cm. Lefutó levelei széles tüskés szárnyakat képeznek a szárán. Levelei öblösen fogasok, vagy szárnyasan hasadtak, igen tüskések, pókhálósan és sűrűn molyhosak. Fészkei nagyok, gömbösek; virágai bíborszínűek, fészekpikkelyei szétberzedők. Terméske négyszögletű, bóbitája még egyszer olyan hosszú mint a termés. Terem parlagon, utak szélén az egész országban. 7–10.

Közönséges szamárbogács.

II. A vaczok gömbszerű; minden virágnak pikkelyekből álló külön burka van, vagyis a fészkek egyvirágúak, melyek gömbös fészekké egyesültek.

Rutén szamárkenyér.

Echinops ruthenicus MB. – (Farkasalma, forgács birka, labdaborz, labdatövis. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 25–80 cm. Szára barázdált és, mint a levelek fonáka, ezüstös molyhú. Levelei kétszer szárnyasan hasadtak; szinükön zöldek, kopaszok. Virágzata nagy, gömbös, 4–6 cm. átmérőjű. Külső murvái serteneműek, csak félakkorák mint a kissé ametisztszinű, ormós és szélökön sertés belső murvák. A párta kék, csöve mirigyes. Terem szikár, homokos sziklás helyeken, futóhomokon hazánk közép és délkeleti részében. A futóhomokot kötik vele (pl. a temesi homokpusztán). 7–9.

Más honi fajok: E. banaticus Roch.commutatus Jur.setaceo fimbriatus Andrae.multiflorus Lam. (Auct. Hung. non L.) – Ritro L.,sphaerocephalus L.

Rutén szamárkenyér.

C) Sugaras-virágúak. Radiatiflorae.

A fészek karimáján álló virágok, a sugárvirágok pártája nyelves, a vaczok középső részén levőké, a korongvirágoké csöves. Tejnedvök nincs.

1. A fészek vaczka pelyvaszőrös.

Nemes pipitér.

Anthemis nobilis L. – (Álszékfű, álszikfű, egyptomi, illatozó, olasz, v. római székfű, maromka, nemes montika, poczvirág. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 54. t. 4. k. Évelő. 15–30 cm. Szára rendszerint lecsepűlt. Levelei keskeny sallangokra vannak hasogatva. Csöves virágai sárgák, a nyelvesek fehérek. Vaczka kevéssé megnyílt, kúpos; a csúcsán hártyás, lándsás és tompa pelyvákkal. Helyenként kertbe ültetik és lakások körül el is vadul. 7–8.

Parlagi pipitér.

Anthemis arvensis L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. Áttelelő egyéves. 15–40 cm. Szára tövétől ágas. Levelei hasogatottak, szeletei keskeny lándsásak, szálkahegyűek. Nyelves virágai fehérek: fészekpikkelylevelei elvégre hegyükkel visszagörbülők; vaczka kikúposodó, pelyvái hegyesek. Termése 4 szegletű, ránczolt, hártyás koronával. A növény lehet csaknem kopasz és lehet sűrűn szőrös. Szőrös alakját JANKA V. Anthemis Haynaldi-nak nevezte. Terem mivelt talajon, parlagokon az egész országban. 5–10.

Parlagi pipitér.

Rutén pipitér.

Anthemis ruthenica MB. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) Egyéves. 15–30 cm. Az egész növény berzedő szőröktől szürkén molyhos, különben az előbbihez hasonló. Csöves virágai teltsárgák, a nyelvesek fehérek. A vaczok pelyvái visszás tojásalakúak, csúcsukon fogasak, merev szálkahegyben végződők és a csöves virágoknál rövidebbek. A külső terméskék hártyás szegélye rendesen ferdén lemetszett. Illata fűszeres. Terem szikár, homokos mezőkön, sziklás, köves talajon az egész országban; csak a legészakibb vármegyékben hiányzik. 5–8.

Kárpáti pipitér.

Anthemis carpatica W. et K. – (Tátrai montika. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 5–15 cm. Szára rendesen egyszerű és egyfészkű. Levele egyenetlenül hasogatott: szeletei keskeny lapiczkásak. Nyelves virágai fehérek, a középsők sárgák, a fészekpikkelyek szegélye széles és fekete. A vaczok pelyvái rojtos szélűek. Terem hazánk kelet-vidéki havasain. 7–8.

Kárpáti pipitér.

Nehézszagú pipitér.

Anthemis Cotula L. – (Büdöske, büdös montika, büdös szikfű, ebkapor, vad pipitér, vad székfű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 15–50 cm. Szára kopasz, de mirigyes foltoktól tarka; ezek dörzsölésre undorító szagot kölcsönöznek a növénynek. Levélszeletei fonalszerűek, de nem fésűsek. Középső virágai sárgák, a szélső nyelves virágok fehérek. Vaczka kúpos; tömötten álló pelyvái sertések. Termése hengeres és rücskös. Terem parlagokon, mesgyéken, főleg lakások közelében az egész országban. 6–9.

Nehézszagú pipitér.

Festő pipitér.

Anthemis tinctoria L. – (Ökörszem. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) Kétéves. Évelő. 15–60 cm. Szára merev és kevés fészkű és levelei fésűsen hasogatottak. Fészkének nyelves és csöves virágai is sárgák. Vaczka félgömbös; pelyvái keskenyrhombosak, szálkába hegyesedők. Terem napos, sziklás lejtőkön, szőlők parlagain, gyepűk szélén az egész ország hegy- és dombvidékén. Az Alföldön ritka. 6–10.

Más honi fajok: A. austriaca Jacq.,macrantha Heuff,montana L.,Triumfetti All.

Közönséges cziczkafark.

Achillea Millefolium L. – (Borbolya, cziczkafarka, cziczkafarkkóró, egérfarka, egérfarkúfű, egérfarkú cziczkóró, patikai ezerlevelűfű, pézsmatő, pulykafű. – Term. r.: Fészkesek, Compositae.) – 54. t. 5. k. Évelő. 15–60. cm. Taraczkot hajt. Szárlevelei kétszer szárnyasan hasogatottak, levélkéi 2–3 metszetűek vagy szárnyasan öt felé hasadtak; minden szelete szálkahegyű. Számos fészke rónán elterülő sátoros fürtöt képez. Mindenik fészkét többnyire öt szennyes fehér nyelves virág szegélyezi. Tenyészik utak szélén, mesgyéken, mezőkön, gyepűk és erdők szélén az egész országban. 6–10.

Kenyérbél cziczkafark.

Achillea Ptarmica L. – (Náthafű, prüszszentőfű, tetűfű, vadtárkony. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 30–80 cm. Taraczkot fejleszt. Levelei keskeny lándsásak, szélükön fűrészesek még pedig alapjukon a közepökig aprón és sűrűn, onnan a csúcsig durván és ritkásan. Nem igen sok fészke laza, ernyőszerű fürtöt képez. Mindenik fészkét rendesen tíz fehér nyelves virág szegélyezi. Vaczok pelyvái lándsásak, hegyesek, csúcsokon szőrösek. Terem nedves, cserjés réteken, erdőkben szórványosan hazánk keleti és északi hegyvidékén. Túl a Dunán Vas vármegyében. 7–8.

Kenyérbél cziczkafark.

Pusztai cziczkafark.

Achillea asplenifolia Vent. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 30–80. cm. Taraczkot fejleszt. Szára levelestül selymes, esetleg csaknem kopasz. Levelei felső lapjukon pontozottak, hasogatottak; a felsők szélesen szárnyas gerinczczel, kis karéjai hasonlítanak a fűrész fogához és porczogósan vannak megvastagodva, csaknem szúrós csücsökkel. Fészkei mindig pirosak vagy élénk lilaszínűek, sohasem fehérek vagy sárgásak. Tenyészik iszapos, sós lapályokon, partokon az Alföldön, többnyire tömegesen és pusztáink egyik legszebb és jellemző növénye. 6–9.

Hegyközi cziczkafark.

Achillea crithmifolia W. et K. – (Term. r,: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. Évelő, 15–50 cm. Az egész növény sűrűn selymes. Levele hasogatott, szeleteinek a csúcsa tompán lekerekített. Virágzata tömött; fészekpikkelyei világos sárgás-barnák, csúcsukon szőrösek. Nyelves virágai halvány-sárgák. Terem napos legelőkön, gyepűk szélén hazánk délkeleti hegyvidékén. Egyebütt ritka és nem állandó. 5–7.

Más honi fajok: A. cartilaginea Led.,Clavennae L.,Clusiana Tsch.,coarctata Poir (compacta Willd.), – collina Becker,dacica Simk.,distans W. et K.,impatiens L.,lanata Spreng.,leptophylla MB.,lingulata W. et K.,macrophylla L.,maxima Heuff.,Neilreichii Kern.,nobilis L.,ochroleuca Ehrh.,pannonica Scheele,setacea W. et K.,stricta Schl., – sudetica Op.,tanacetifolia All.,tenuis Schur.

Apró gombvirág.

Galinsoga parviflora Cav. – (Sikilla, franczia fű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 30–75 cm. Szára igen ágas. Átellenes levelei nyelesek, tojásalakúak, kihegyezettek, három erűek és fogasok; fonákuk gyéren szőrös. Apró fészkei hosszú kocsányokon rendszerint hármasával fejlődve ernyős, bugás virágzatot képeznek; ritkán magánosak. Csöves virágai sárgák, többnyire öt-öt nyelves virága pedig fehér. Hazája Dél-Amerika. Nagyon szapora kerti gyom, mely szórványosan már az egész országban előfordul. 6–10.

Apró gombvirág.

Subás farkasfog.

Bidens tripartita L. – (Egyenes vagy háromrészű farkasfog, farkasnyílfű, koldustetű, ördögfog, ragadó villácska, villamag. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 55. t. 4. k. Egyéves. 15–100 cm. Szára ágas. Levelei három osztatuak, vagy szárnyasan 5–5 felé hasadtak; rövid szárnyas nyélbe keskenyedők. Fészkei sárgák, egyenesek vagy bókolók; minden virága csöves. Lapos termése rendesen kétszarvú. Terem árkok szélén, pocsolyák körül az egész országban. 7–10.

Bókoló farkasfog.

Bidens cernua L. – (Lefüggő vagy sugáros villamag. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 15–100 cm. Az egész növény sárgászöld. Levelei lándsásak, fűrészesek. Aranyszín-sárga sokvirágú fészke bókol. Szélső virágai nyelvesek. Termése rendesen négyszarvú és legalább a szélsők háromszögletűek. Terem vízerek, árkok szélén az egész országban. 7–10.

Fűzlevelű ökörszem.

Buphthalmum salicifolium L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 15–50 cm. Levelei lándsásak, kissé fűrészesek és puhaszőrűek; az alsók tompahegyűek és nyélbe keskenyedők, a felsők kihegyezettek és nyeletlenek. A fészekpikkelyek lándsásak, hegyük serteszerű. Virágai sárgák. Szélső termései 3 élűek, a belsők 4 élűek. Terem erdők, gyepűk szélén, főleg mésztalajon hazánk nyugati határvidékén, különösen pedig az északnyugati hegyvidéken, hol seregszámra terem és a vidékre jellemző. 7–8.

Fűzlevelű ökörszem.

Pompás telekia.

Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 66. t. 1. k. Évelő. 1–1·5 m. cm. Szára kórós. Levelei szíves alapból tojás-kerekdedek, kihegyezettek; kétszeresen és nagyolva fűrészesek. Az alsók nyelesek, a felsők ülők, szárölelők. Fészkei igen nagyok, átmérőjük 6–8 cm. Szétterülő, végre lefityegő nyelves virágai igen keskenyek; teltsárgák. Termése hengeres, sok barázdával. Illata kellemes és erős. Tenyészik hegyvidékek völgyeiben, erdők szélén, forrásos helyeken, kivált meszes talajon hazánk keleti felében. Szép és jellemző növényünk. 7–9.

Más honi faj: T. speciosissima (Ard.) DC. (Fiume m.)

Tányérrózsa napraforgó.

Helianthus annuus L. – (Kenyérvirág, napvirág, napraforgó, tányérbélvirág, tányérrózsa. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 1–2 m., de vannak egészen törpe, arasznyi, és 3 m. magas óriások is. Az egész növény érdes. Levelei szíves tojásalakúak, kihegyezettek. Fészkei igen nagyok; átmérőjök 4–5 dm., mind bókol; szélső virágai nagyok, nyelvesek, aranyszín-sárgák. Nagyban termesztik főleg kukoriczaföldek szélén és szürke vagy fekete terméséből olajat vernek. A termését a baromfi is szereti. Hazája Amerika. Olajával a nép sok helyt bőjti ételeit készíti. 7–10.

Csicsóka napraforgó.

Helianthus tuberosus L. – (Árparépa, csicsóka, csicsóka napvirág, földialma, koczirépa, puczókrépa, tót répa. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 1–3 m. Az egész növény érdes. Alsó levelei szíves tojásalakúak, a felsők lándsásak. Fészkei sárgák, felállók és aránylag kicsinyek. Termést nálunk alig, vagy egyáltalán nem érlel, valószinűleg kései virágzása miatt. Hazája Amerika. A burgonyához hasonló gumójáért termesztik. A gyermekek szeretik. Sertéseket, lovakat etetnek vele. 9–10.

Csicsóka napraforgó.

2. A vaczok pelyvátlan, pelyvaszőrök nincsenek rajta.

Kerti körömvirág.

Calendula officinalis L. – (Borongó virág, fülemilefű, gyűrűvirág, kenyérbélvirág, kerti peremér, körmicze, náthavirág, nyestike, peremizs, sárga oláhvirág, sárga rózsa vagy sárga virág, tűzvirág, montika. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 55. t. 5. k. Egyéves. 20–50 cm. Levelei hosszúkásak, mirigyesen puhaszőrűek; az alsók visszás tojásalakúak vagy lapiczkásak, a felsők félig szárölelők. Fészkei magánosak, narancsszinűek. Termései görbék, hátukon bibircsósan tüskések; az egész növény sajátságos és igen kellemetlen illatú. Falusi kertekben gyakori virág. 6–10.

Más honi faj: C. arvensis L.

Kis büdöske.

Tagetes patulus L. – (Bársonyvirág, borsola, büdös rózsa, büdös szegfű, orosz virág, sárga rózsa, török szegfű, indiai gyökér v. virág, olaszka, oláh rózsa. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 20–80 cm. Szára terebélyes, kopasz. Levelei váltogatva állók, páratlanul szárnyasan hasogatottak; levélkéi keskeny lándsásak, kihegyezetten fűrészesek. A virágkocsány a teteje felé megvastagodott; levél- és fészekpikkelyei áttetsző mirigyekkel. A fészek hengeres; virágai narancs-színűek, vagy barnák. Szaga kellemetlen. Hazája Mexico. Csaknem minden virágos kertben megtalálható. 7–10.

Nagy büdöske.

Tagetes erectus L. – (Nagy oláhvirág, kassai rózsa.) – Egyéves. Levélkéi szélesebbek az előbbeniénél; kocsánya buzogányszerűen van megvastagodva; fészke kissé szögletes, nagyobb; virága tojássárga-színű. Ültetik. 7–10.

Vad százszorszép.

Bellis perennis L. – (Boglár, kicsiny nadályvirág, murvai vagy szikrai rózsa, pászka morzsa, perevirág, rukercz, szikrázó rózsácska, tavaszhozó fű, tavaszi fű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 52. t. 5. k. Évelő. 5–15 cm. Taraczkot hajt és kis gyepeket képez. Levelei rózsában állanak, visszás-hosszúkás tojásalakúak, lapiczkásak, kissé fogasok. Tőkocsányai egyfészküek. Csöves virágai sárgák, a szélső nyelves virágok fehérek vagy pirosasak. Terem füves mezőkön, kivált nyirkos, nedves réteken az ország minden hegyvidékén. Az Alföldön ritka. Számos eltérését kertbe ültetik. 4–9.

Más honi faj: B. sylvestris Cyr. (de csak egyszer találták Dobra és Déva között.)

Orvosi székfű.

Matricaria Chamomilla L. – (Anyafű, kis kamilla, mátrafű, mesterfű, mezei kapor, perefű, pipitér, Szent-Iván pipitér, székfű, szüzek anyja, szíkvirág. – Chamomilla officinalis C. Koch. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 54. t. 3. k. Egyéves. 10–30 cm. Szára csöves. Levele 2–3-szor hasogatott; sallangjai szálkahegyűek. Erősen kikúposodó vaczka belül üres és felületén nem pelyvás. Csöves virágai 5 foguak, aranysárgák: nyelves virágai fehérek. Hengeres termése finoman öt-bordás. Terem parlagokon, községek körül, kivált a szíkes Alföldön, hol helyenként nagy területeket borít. Erős illatú fészke orvosságul szolgál. 4–5. –9.

Eb székfű.

Matricaria inodora L. – (Álszikfű, ebkapor, szagatlan tárkony. – Chrysanthemum inodorum L. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. Áttelelő egyéves. Kétéves. 25–60 cm. Levelei 2–3-szor hasogatottak; szeleteik vékonyak, csaknem hajszálszerűek, fonákukon árkoltak. Félgömbös vaczka béllel van kitöltve. Fehér nyelves virágai többnyire hátragörbülők. Szaga nem erős, de kellemetlen. Termései feketéllők, ránczosak. Terem parlagokon, mesgyéken, vetések szélén az egész országban. 5–10.

Más honi fajok: M, discoidea DC.,tenuifolia Kit.

Eb székfű.

Varádics aranyvirág.

Chrysanthemum vulgare (L.) Bernh. – (Fájdalomfű, garádicskóró, gelesztavirág, gilisztavirág, patikai varádicskóró. – Tanacetum vulgare L. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 54. t. 2. k. Évelő. 60–150 cm. Levelei nagyok, kétszer szárnyasan hasadtak; hasábjaik fogasok. Számos egészen sárga, gömbölyded fészke nagy, szétterpedő ernyős fürtöt alkot. Nyelves virága nincs; termése ötélű, gödrösen pontozott. Illata átható, fűszeres, íze keserű. Terem folyók mentén, gyepűk szélén, mesgyéken az egész országban. 7–10.

Közönséges aranyvirág.

Chrysanthemum Leucanthemum L. – (Katalin-rózsa, Katalin-virág, nagyobb százszorszép, ökörszem-aranyvirág, paczfű, pap kiszúrom szemedet, pártamag, papvirág, pipitér, Szent-Jakab- v. Szent-János virága, üröm-rózsa, Margit virág. – Leucanthemum vulgare Lam. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 52. t. 6. k. Évelő. 30–80 cm. Alsó levelei hosszú nyelűek, lapiczkásak, csipkések; szárlevelei ülők, keskenyek és kevéssé fogasok. Fészke rendesen magános; csöves virágai aranyszinsárgák, nagy nyelves virágai fehérek. Szélső terméskéi 3-élűek, a belsők hengeresek. Tenyészik mezőkön, utak, erdők szélén az egész országban a legtöbb vidéken közönséges. 5–9.

Őszi aranyvirág.

Chrysanthemum Parthenium (L.) Pers. – (Anyafű, bécsi tárkony, imelygyökér, indiai tárkony, karácsonyi morzsika, mádra, mátra v. mettérfű, bécsi nádrafű, pártamag. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.). – Évelő. 30–60 cm. Levelei szárnyasan hasogatottak. Számos fészke sátorozó fürtben fejlődik. Csöves virágai aranysárgák, nyelves virágai fehérek. Termése 10 élű, szurkosan pontozott. Déleurópai növény, melyet számos, főleg teljes (azaz csupa nyelves) virágu fajtában kertben ültetnek. Helyenként elvadul. 6–10.

Őszi aranyvirág.

Sátoros aranyvirág.

Chrysanthemum corymbosum L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 50–100 cm. Szára ágas, ágai sátorozók. Alsó levelei hosszú nyelűek, a középsők ülők, tövön fülesek; mind szárnyas vagy szárnyasan hasogatott; levélkéi illetőleg szeletei bevagdaltak, szálkahegyűek. Csöves virágai sárgák, nagy nyelves virágai fehérek. Termése 5 élű, alig pontozott. Terem erdők szélén, gyepükben az egész ország hegyvidékén, helyenként az Alföldön is. 6–8.

Tiszaparti aranyvirág.

Chrysanthemum uliginosum (W. et K.) Pers. – (Iszap imelygyökér. – Pyrethrum uliginosum W. et K.) – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 60–120 cm. Szára sűrűn leveles, kevés és hosszú ágú; ágai levelesek. Levelei szálas lándsásak, durván és élesen fűrészesek. Fészkei nagyok, 5–6 cm. átmérőjűek. Nyelves virágai fehérek. Fészekpikkelyei tojásdad lándsásak, szélesen hártyásak; szegélyük pirosas. Tenyészik vizenyős réteken, vízerek és folyók holt ágai mentén szórványosan hazánk Alföldjén, különösen a Tisza vidékén. 7–10.

Tiszaparti aranyvirág.

Más honi fajok: Ch. alpinum L.,macrophyllum W. et K.,rotundifolium W. et K.,Zawadzkyi Herbich.

Deres hamuvirág.

Ligularia glauca (L.) Hoffm. – (Hamufű, aggólapu. – Senecillis carpatica Sch. et K. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 100–180 cm. Szára csöves és sűrűn barázdált. Tőlevelei nagyok, hosszú nyelűek; lemezük tojásalakú vagy kerülékes, hossza 35, sőt több cm., szélessége egész 25 cm.; válluk a nyélbe keskenyedik; csúcsuk le van kerekítve, szélük ép, legfeljebb kissé hullámos. Szárlevelei hüvelyszerű alappal szárölelők, lemezük fokozatosan szélesedik és nyelvalakú, vagy szélesen kerülékes. Széle helyenként kikanyarított és kivált válla felé aprón, öblösen fogazott. Mind deresen kékeszöld. Fészkei ágtetőző fürtben állnak. Fészekpikkelyei egysorúak, lándsásak; csak az alsó fészkeken van 2–3 külső pikkely is. Virágai sárgák, a szélsők (rendesen 8) nyelvesek, nyelvük szélesen kerülékes, pirosan erezett és a csúcson többnyire kicsipett. Termése egyenetlenül és mélyen árkolt, gyakran lapított; rövid bóbitája könnyen lehull. Tenyészik a keleti hegyvidék havasi tájain az erdőöv fölött, bőven a Korongyison (Radnai havasok.). Említik még a Tölgyes-szoros tájékáról. Ez a szép és csak kis helyen elterjedt növény hazánk kiváló érdekessége és tulajdonképen szibériai jellem a hazai flórában. 7.

Más honi faj: L. sibirica (L.) Cass. A Gölnicz völgyében, a dobsinai jégbarlang környékén, a Királyhegy tájékán és a keleti hegyvidéken.

Deres hamuvirág.

Lókörmű marti-lapú.

Tussilago Farfara L. – (Farkastalpfű, kis édes lapú, körömfű, mostohalapú, szamárköröm, szamárlapú, szatytyú, tyúkvirág. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 53. t. 5. k. Évelő. 10–15 cm. Egyfészkű, fehér szőröktől gyapjas szárán csak pikkelylevelek vannak. Virágai élénk sárgák. Levelei csak jóval a virágzás után fejlődnek; kerületük némileg a lópatkó alakjához hasonlít, de szögletes; alapjok szívalakú, szélök fogas, visszájok fehér, molyhos. Terem agyagos partokon az egész országban. Az Alföldön is sok helyt. 3–4.

Közönséges aggófű.

Senecio vulgaris L. – (Boszorkánylépte fű, boszorkánytalp, hájasfű, keresztfű, keresztgyökér, pihe v. pihifű, rontófű, Szent-Jakabfű, szöszösfű, üszögőr, vén fű, vénhedő fű, aggógyom. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 53. t. 4. k. Egyéves 10–30 cm. Szára bokros. Levelei csaknem kopaszok, vagy pókhálósan molyhosak, öblösen, szárnyasan hasogatottak. karéjaik fogasok. Fészkei hengeresek. Körülbelül tíz hosszabb pikkelye van, melyek csúcsukon feketék, tövükön pedig kisebb második sor rövid pikkely látható. Minden virága csöves és sárga színű. Terem mívelt talajon, parlagokon az egész országban. 3–10.

Erdei aggófű.

Senecio sylvaticus L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 15–50 cm. Az előbbihöz hasonló, de sokkal erősebb; csak kevéssé szőrös, nem mirigyes (a hasonló Senecio viscosus L. mirigyes és sajátságos illatú.) Fészke háromszor oly hosszú, mint széles, aranyszínű nyelves virágai visszagöngyölődtek. Terem szikár, homokos erdőkben, irtásokban az egész ország hegy- és dombvidékén. Az Alföldön ritka. 7–9.

Erdei aggófű.

Tavaszi aggófü.

Senecio vernatis W. et K. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. Áttelelő egyéves. 15–40 cm. Szára és levele kevéssé pókhálós. Levelei öblösen, szárnyasan hasadtak, bodrosak. Fészkei csaknem félgömbösek. A legkülsőbb 6–12 pikkelylevél a fészek hosszának csak egy negyedét teszi. Nyelves virágai hoszszúak, körülbelül akkorák, mint a fészek belső mérete; sárgák és szétterülők. Terem parlagokon, mívelt talajon hazánk délkeleti részében. 4–6; rendesen őszszel is virít.

Szirti aggófű.

Senecio rupestris W. et K. – Évelő. 50–60 cm. Hasonlít az előbbihez, de erősebb, zöldebb; alsó levelei lantalakúak, levélkaréjai keskenyebbek, hosszabbak; felső levelei szárölelők. Külső pikkelyeinek hossza a fészek egy harmadával egyenlő. Fészke nagy, sárga. Terem sziklás erdőkben az északi Kárpátok déli lejtőitől mindenütt a hegyvidéken. 6–7.

Kárpáti aggófű.

Senecio carpaticus Herbich. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 66. t. 3. k. Évelő. 5–20 cm. Vékony taraczkot, számos meddő és többnyire 1–2 virágos szárat fejleszt. Alsó levelei szárnyasan hasadtak, hasábjai két-három-felé hasadtak; a felsők karéjai egyszerűek. Szára rendesen pirosasan van befuttatva, 1 (esetleg 2) fészkű; aranyszínsárga nyelves virágai visszájukon rendesen pirosasak. Terem a Magas-Tátra és a délkeleti havasok sziklás, törmelékes gerinczein. 7–8.

Jakabnapi aggófű.

Senecio Jacobaea L. – (Berzedt üszögőr, Szent-Jakab füve. – Term. r.: Fészkesek. Compositae). – Évelő. Kétéves. 30–100 cm. Levelei szárnyasan hasogatottak; az alsók lant alakúak, a felsők több hasábú fülecskékkel szárölelők. Az egész növény többé-kevésbbé pókhálós. Ágai fölfelé elállók, sátorozók. Virágai sárgák, középső termései rövid szőrűek. Terem parlagokon, mezőkön, gyepűk szélén az egész országban. 6–9.

Jakabnapi aggófű.

Nagy aggófű.

Senecio umbrosus W. et K. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 80–150 cm. Vaskos szára göndör szőröktől pelyhes. Levelei nagyok; az alsók kerülékesek, egész 15 cm. szélesek, nyélbe futók; a felsők nyeletlenek, gyakran szárölelők. Valamennyi durva tapintatú és visszájuk göndör szőrtől érdes. Sátorozó virágzata sokfészkű. Fészkét 5–8 nyelves virág szegélyezi. Virágai aranyszín-sárgák. Tenyészik erdők, gyepűk szélén az északnyugati Kárpátok hüvösebb völgyeiben. A keleti hegyvidéken is előfordul, de igen ritka; különben is kevés helyen tenyészik. 7–9.

Mocsári aggófű.

Senecio paludosus L. – (Posványos üszögőr. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 60–150 cm. Taraczkot fejleszt. Szára csöves. Nyeletlen levelei széles lándsásak, élesen fűrészesek és visszájokon pókhálósan szürkék. A fészek félgömbös. Az aranyszínű nyelves virágok száma körülbelül 12. Terem folyók holt ágai mentén, nádasok szélén, posványokban szórványosan az egész országban. Helyenként bőven, pl. a Tisza vidékén. 6–8.

Más honi fajok: S. aurantiacus (Hoppe) DC., (Cineraria aurantiaca Hoppe.) – barbaraeifolius Krock.,Biebersteinii Lindem.;campestris (Retz.) DC., (Cineraria campeatris Retz.) – capitatus (Whlbg.) Steud.,carniolicus Willd.,crispatus DC., (Cineraria crispa Jacq.) – Doria L.,Doronicum L.,fluviatilis Wallr.,glaberrimus Roch.,nemorensis L.,palustris (L.) DC.,papposus (Rchb.) Simk.,pratensis (Hoppe) DC.,sarracenicus L.,subalpinus Koch.,sulphureus (Baumg.) Simk.,tenuifolius Jacq.,tomentosus Host és több keverékfaj, pl. subnebrodensis Simk. (rupestris × viscosus)...

Mocsári aggófű.

Hegyi árnika.

Arnica montana L. – (Angyal-ital gyökér, anyagyökér, árnyékfű, hájvirág, kappanőr, Lucziánfű, lúgfű, Máriafű, olasz úti fű, Szent-János virága. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 53. t. 3. k. Évelő. 20–50 cm. Szára 1–5 fészkű, mirigyesen pelyhes. Többnyire négy tőlevele van, mely hosszúkás visszás tojásalakú, öt erű. Középső szárlevelei átellenesek. Nagy fészkei telt-sárgák. Terem magas hegyi réteken, szórványosan a keleti hegyvidéken. Nyugatra Gömörmegyéig terjed. 6–7.

Orvosi növény. Van benne fűszeres illatú olaj, gyanta és keserű anyag, az arnicin.

Osztrák zergevirág.

Doronicum austriacum Jacq. – (Doronicum Pardalianches Auct.. Hung. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 30–100 cm. Taraczkot nem hajt. Bőven leveles szára rendesen ernyősen-bugásan ágas; levelestül szőrös, a kocsányok mirigyesek is. Az alsó levelek válla füles, lemezük szívalakú; a felsőbbek tojásalakúak, a nyélen lefutók; a legfelsők szíves vállal ülők. Valamennyi kissé fogas. Fészkének átmérője 5–7 cm. Fészekpikkelye mirigyes és pelyhes. Virágai sárgák. Tenyészik a Kárpátok magasabb hegyvidékein, patakok szélén, nedves sziklák körül. 6–8.

Magyar zergevirág.

Doronicum hungaricum Rchb. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 66. t. 2. k. Évelő. 30–80 cm. Tőkéje dagadt, bütykös. Tőlevelei virágzása idején még megvannak; lapiczkásak. Szára rendesen csak egyfészkű, szőrös; szárlevelei lándsásak, alapjok nem szíves, szélök pedig csaknem ép. Terem erdőkben, gyepűkben hazánk közép- és délkeleti hegyvidékén. Helyenként az Alföldön is. 4–5.

Szíves zergevirág.

Doronicum cordatum Wulf. – (Doronicum Columnae Ten., cordifolium Sternb. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 15–30 cm. Taraczkja nincs. Tőlevelei kerekdedek, gyakran vesealakúak, alapjuk mélyen szíves, szélük tompa fogú. Sokszor csak egy szárlevele van és az csaknem háromszögű. Mind fényes. Virágai aranyszín-sárgák. Terem sziklás, főleg bükkös erdőkben, szakadékokban hazánk keleti hegyvidékén. 6–8.

Más honi fajok: D. barcense (Simk.) J. Wagn.carpaticum (Grsb.) Pax.,Clusii (All.) Tsch., (Aronicum Clusii Koch),glaciale (Wulf.) Nym.

Réti bolhafű.

Pulicaria dysenterica (L.) Gärtn. – (Bolhahaj, bolhagyom, sertecsék, vérhas örvénygyökér. – Inula dysenterica L. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 52. t. 1. k. Évelő. 30–80 cm. Levelei hosszúkás tojásalakúak, szíves alappal szárölelők. Visszájokon molyhosak. Fészkei sátorozók. Szélső virágai aranyszínűek, nyelvesek és a fészekpikkelyeknél sokkal hosszabbak. Terem nedves réteken, gyepük és árkok szélén az egész országban. 7–9.

Parlagi bolhafű.

Pulicaria vulgaris Gaertn. – (Balhaűző örvényfű, bolhahalál, ebszem, szárazfű, szú- vagy szurokfű. – Inula Pulicaria L. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. 8–30 cm. Szára rendszerint terebélyes; felső részében borzas. Levelei hosszúkás lándsásak, nyeletlenek, alapjukon azonban csaknem lekerekítettek, nem szívesek. Szélső virágai nyelesek, de alig hoszszabbak a fészekpikkelyeknél és fölfelé állók. Virága sárga. Terem legelőkön, árteres helyeken az egész országban. Kellemetlen szagú. 7–10.

Más honi fajok: P. uliginosa Stev.,viscosa Cass.

Parlagi bolhafű.

Pompás örvénygyökér.

Inula Helenium L. – (Imola, sertecsék. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 1–1·5 m. Szára felül borzas és kevéssé ágas. Levelei nagyok, szíves tojásalakúak, kihegyezettek, egyenetlenül fogasak és viszszájokon bársonyosan molyhosak. A szárlevelek szárölelők. Nagy fészkei magánosan állanak az ágak végén. Aranyszínű nyelves virágai keskenyek és hosszúak: Hazája Kis-Ázsia; orvosi növénynek ültetik és árkok szélén, nedves réteken, lakások körül helyenként el is vadul. 7–8.

Pompás örvénygyökér.

Német örvénygyökér.

Inula germanica L. – (Hengeres sertecsék. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 52. t. 2. k. Évelő. 30–60 cm. Szára borzas. Levelei hosszúkás lándsásak; a szárlevelek alapja szíves, szélük kevés fogú, visszájuk gyapjas. Aranyszínű fészkei nem nagyok és tömött ernyős fürtöt képeznek. A szélső virágok nyelve csak valamivel hosszabb mint a belső virágok csöve. Terem napos dombok sziklás lejtőin, szőlők szélén, réteken, az északi Kárpátok déli lejtőitől szórványosan az egész országban. 7–8.

Kardos örvénygyökér.

Inula ensifolia L. – (Szablyalevelű örvénygyökér. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 20–40 cm. Szára rendesen csak csúcsa felé szőrös. Levelei keskeny szálasak, erezetük majdnem párvonalos. Többnyire egy, ritkán több fészkű. Fészekpikkelyei keskeny lándsásak. Virágai aranyszín-sárgák. Terméskéi legfeljebb a csúcsukon kevés szőrűek. Terem dombok sziklás, napos lejtőin az egész országban. Az Alföldön és a legészakibb vármegyékben ritka. 7–8.

Lapályi örvénygyökér.

Inula britannica L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 20–50 cm. Szára pelyhes, gyakran pókhálós és majd mindig többfészkű. Levelei hosszúkásak, félig szárölelők. Fészekpikkelyei egyenlő hosszúak, sokkal rövidebbek, mint a nyelves virágok. Termése rövid szőrű. Terem árkok, utak szélén, parlagokon az egész országban. 7–9.

Más honi fajok: I. bifrons L.,cordata Boiss.,hirta L.,obvallata Kit,Oculus Christi L.,salicina L.,spiraeifolia L. (squarrosa L.), – vulgaris (Lam.) Trev. (Inula Conyza DC., Conyza squarrosa L.).

Keverékfajok: I. Hausmanni Huter (ensifolia × hirta), – hispida Schur (cordata × hirta), – hybrida Baumg. (ensifolia × germanica), – media MB. (cordata × germanica), – semihirta Borb. (hirta × subhirta), – Vrabélyiana Kern. (ensifolia × subhirta).

Aranyos istápfű.

Solidago Virga aurea L. – (Forrasztófű, mezei aranyos vessző, ritkaréj, veres gyűrűfű, erős-rojt. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 52. t. 4. k. Évelő. 50–100 cm. Szára bugásan ágas. Tőlevelei visszás tojásalakúak, nyelesek és fűrészesek; a középsők hosszúkásak, kevéssé fogasak és a szárnyas nyélbe lefutók. Aranyszínű fészkei ágtetőző fürtökben fejlődnek. Minden fészekben többnyire 8 nyelves virág van, melyek a fészekpikkelyeknél hosszabbak. Terem erdőkben, irtásokban, gyepűkben, homokbuczkákon is az egész országban. Kertbe is ültetik.

A magasabb hegyvidéken helyettesíti a havasi istápfű (Solidago alpestris W. et K.). Elvadulva él nálunk az északamerikai Solidago canadensis L. 7–10.

Csillag gerepcsin.

Aster Amellus L. – (Békaterjék, kék csillagfű, csillagvirág, mellaparti gerebcsény, ősz csillaga, szik-csillag. Virgilius aszter. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 54. t. 1. k. Évelő. 30–50 cm. Az egész növény apró merev szőröktől érdes. Alsó levelei visszástojásalakúak, kissé csipkések, a felsők hosszúkás lándsásak és épszélűek. Kevés és nagyfészkű. Fészekpikkelyei lekerekítettek, kissé elállók. Nyelves virágai liláskékek, a csövesek sárgák. Terem napos köves helyeken, szőlők körül, az északi Kárpátok déli lejtőitől szórványosan a dombvidéken. 8–10.

Havasi gerepcsin.

Aster alpinus L. – (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 5–20 cm. Az egész növény szőrös. Szára leveles és egyfészkű. Alsó levelei ékalapból visszás hosszúkás tojásalakúak, a felsőbbek fokozatosan keskenyebbek. A fészek átmérője 4–6 cm. Külső fészekpikkelyei lekerekítettek, a belsők hegyesek. Nyelves virágai egész 2 cm. hosszúak, lilaszinűek, csöves virágai sárgák. Termése lapított és szőrös. Terem a Kárpátokban, havasok és magas hegyek mészkő szikláin. 7–9.

Pozsgás gerepcsin.

Aster Tripolium L. – (Őszcsillaga, parti v. tengeri csillagvirág, szíkcsillag. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Kétéves. 15–100 cm. Szára kissé ágas. Levelei keskenyszálasak, kissé húsosak, épszélűek, kopaszok, vagy gyengén, érdesen pillásak. Fészekpikkelyei fedelékesek; nyelves virágai kékek, a csövesek sárgák; termése hosszúszőrű. Terem szíkes mezőkön és Alföldünkre kiválóan jellemző növény. Helyenként nagy területeket lep el. Többnyire a nagyon keskeny levelű alakjában jelenik meg; ez az Aster pannonicus Jacq. A tőalak szélesebb levelű és ritkább. 6–10.

Pozsgás gerepcsin.

Aranyfürtű gerepcsin.

Aster Linosyris (L.) Bernh. – (Aranyfürt, lenlevelű aranyhaj. – Linosyris vulgaris DC. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 20–60 cm. Keskeny szálas levelei sűrűn állanak; kopaszok. Fürtösen sátorozó fészkei aranyszín-sárgák. Nyelves virága ritkán van; majd mindig hiányzik. Terem napos, szikár dombokon, homokbuczkákon a Kárpátok déli lejtőitől az egész országban. 7–10.

Aranyfürtű gerepcsin.

Százszorszép gerepcsin.

Aster Bellidiastrum (L.) Scop. – (Rukerczlevelű árnyékfű, szépike. – Doronicum. Bellidiastrum L., Bellidiastrum Michelii Cass. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Évelő. 15–25 cm. Egyfészkű szára leveletlen, bőven szőrös. Levelei hosszúkás tojásalakúak v. kerülékesek, hosszú nyélbe keskenyedők. Fészkének átmérője 2–4 cm. A vaczok kipúposodik. Nyelves virágai fehérek vagy pirosasak, a csövesek sárgák; lapított termései csúcsuk felé szőrösek. Terem nedves sziklákon, szakadékokban, patakok mentén az észak-nyugati hegyvidéken. 5–9.

Más honi fajok: A. canus W. et K.,punctatus W. et K.,tinctorius Wallr.,villosa (L.) J. Wagn.

Százszorszép gerepcsin.

Bóbitás küllőrojt.

Erigeron acer L. – (Vesszőcske-fű. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – 52. t. 3. k. Kétéves. Évelő. 15–60 cm. Szára érdes és kevéssé ágas. Levelei keskeny lándsásak, épszélűek, érdesek és csak a tőlevelek nyelesek. Apró fészkei bugában állanak. Halványpiros, vagy lilaszinű nyelves virágai felfelé állanak, a sárga csöves virágoknál valamivel hosszabbak. Terem homokos szikár mezőkön, utak szélén, az egész ország hegy- és dombvidékén. Az Alföldön ritka. 6–8.

Betyár küllőrojt.

Erigeron Canadensis L. – (Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprencze küllőrojt. – Term. r.: Fészkesek. Compositae.) – Egyéves. Áttelelő egyéves. 15–80 cm. Szára hengeres és felső részében bőven ágas. Ágak és ágacskák fürtösen állnak és sokfészkűek. Levelei szálas lándsásak, sűrűnállók. Virágai aprók, fehérek. Északamerikai növény, mely nálunk annyira elterjedt, hogy ma a legközönségesebb gyomnövényeink egyike. Kivált kissé nyirkos talajon sok helyt maga borítja a tarlót. 6–10.

Más honi fajok: E. alpinus L.,carpaticus Grsb.,corymbosus Wallr.,crispulus Borb.,neglectus Kern.,praecox Èelak.,racemosus Baumg.,uniflorus L.

Betyár küllőrojt.



[9] A fészket viselő szárrészt az egyszerűség kedvéért kocsánynak nevezzük.