Ugrás a tartalomhoz

Magyarország növénytársulásai

Borhidi Attila (2007)

Akadémiai Kiadó

Irodalom

Irodalom

Irodalomjegyzék

Acetto, M. 1991: „Corydalo ochroleucae-Aceretum ass. nova in Slovenia”. – Razpr. IV. Razr. SAZU, Ljubljana, 32: 89–128.

Ahlmer, W. 1989: „Die Donau-Auen bei Osterhofen”. – Hoppea, Denkschr. Regensb. Bot. Ges. 47: 403–503.

Aichinger, E. 1933: Vegetationskunde der Karawanken. Gustav Fischer Verlag, Jena

Aichinger, E. 1952a: „Rotföhrenwälder als Waldentwicklungstypen”. – Angew. Pflanzensoz, Wien 6: 1–68.

Aichinger, E. 1952b: „Fichtenwälder und Fichtenforste als Waldentwicklungstypen”. – Angew. Pflanzensoz, Wien 7: 3–178.

Allorge, P. 1921: „Les associations végétales du Vexin francais”. – Rév. Gen. Bot. Paris, 33: 1–481.

Aszód, L. 1935: „Adatok a nyírségi homoki vegetáció ökológiájához és szociológiájához”. – Tisia, 1: 75–107.Sonderabdruck in Nagy Károly és Társa Grafikai Műintézet, 1935 p. 1–33.

Babos, I. 1955: „A nyárfások homokbuckán előforduló megjelenési formái”. – Erd. Kut. 4: 31–86.

Babos, I. 1959: „Az erdeifenyő természetes felújulásának feltételei homoki erdőgazdasági tájainkon”. – Erd. Kut. 6: 179–230.

Bagi, I. 1987: „Studies on the vegetation dynamics of Nanocyperion communities”. III. Zonation and succession. – Tiscia (Szeged) 22: 31–45.

Bagi, I. 1988a: „The vegetation map of Szívós-szék UNESCO biosphere reserve core area”. Kiskunság National Park, Hungary. – Acta Biol. Szeged, 34: 83–95.

Bagi, I. 1988b: „Coenological relations of mud vegetation of a hypertrophic lake in the Tiszaalpár Basin”. – Tiscia (Szeged) 23: 3–12.

Bagi, I. 1990: „The vegetation map of Szappanszék UNESCO biosphere reserve core area”. Kiskunság National Park, Hungary. – Acta Biol. Szeged, 36: 27–42.

Bagi, I. 1991: „Edaphic factors in the development of dwarf-plant communities of mud”. – Folia Geobot. Phytotax. Praha, 26: 431–437.

Bakonyi, G.Kiss, I. 1986: „ Zoological investigation on reclaimed lands in Gyöngyösvisonta – a preliminary study”. – Bull. Univ. Agric. Sci. Gödöllő 1: 91–99.

Balátová-Tulácková, E. 1963: „Zur Systematik der europäischen Phragmitetea”. – Preslia, Praha, 35: 118–122.

Balátová-Tulácková, E. 1965: „Cnidion venosi, ein neuer Molinietalia-Verband”. – Biológia, Bratislava, 20: 294–296.

Balátová-Tulácková, E. 1966: Synökologische Charakteristik der südmährischen Überschwemmungs-wiesen. Academia, Praha.

Balátová-Tulácková, E. 1976: Rieder und Sumfwiesen der Ordnung Magnocaricetalia in der Záhorie-Tiefebene und der nördlichen angrenzenden Gebieten. Vyd. Slov. Akad. Vied., Bratislava.

Balázs, F. 1941: „Vegetációtanulmányok a Meszes-hegységben. Vegetationsstudien im Meszesgebirge”. – Acta Geobot. Hung. 4: 119–182.

Balázs, F. 1943: „Nagykároly és Erdőd környékének erdői. Die Wälder der Umgebung von Nagykároly und Erdőd”. – Acta Geobot. Hung. 5: 353–398.

Balázs, F. 1943: „A növényszociológia szerepe a gyepek értékelésében”. – Növényterm. Kutatószolg. 4: 19.

Balázs, F. 1944: „A gabonavetések (Secalinion medioeuropaeum Tx.) növényszociológiai viszonyai Erdélyben. Die Soziologischen Verhältnisse der Getreidesaaten in Siebenbürgen”. – Mezőgazd. Szemle II: 81–98.

Balázs, F. 1944: „A növényszociológiai felvételek készítésének újabb módja. Eine neue Methode zur Herstellung pflanzensoziologischer Aufnahmen”. – Bot. Közlem. 41: 18–33.

Balázs, F. 1960: A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. Mezőgazd. Kiadó, Budapest.

Balogh, L. 2001: „Invasive alien plants threatening the natural vegetation of Őrség Landscape Protecton Area (Hungary)”. – Brundu, G., Brock, J., Camarda, I., Child, L. & Wade, M. (eds.):Plants invasions: Species Ecology and Ecosystem Management. 185–198. Backhuys Publ.Leiden,Netherlands.

Baráth, Z. 1963: „Növénytakaró vizsgálatok felhagyott szőlőkben”. – Földr. Ért. 12: 341–356.

Baráth, Z. 1964: „Waldsteppenwiese, Stipetum stenophyllae pannonicum, im Ungarischen Mittelgebirge”. – Annal. Hist.-Nat. Mus. Nation. Hung. 56: 215–227.

Baráth, Z. 1967: „Weinbau, Stipetum stenophyllae”. In: Zólyomi, B. (ed.):Guide der Exkusionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, . Ungarn,Eger–Vácrátót, 45–47.

Barkman, J. J., Moravec, J. & Rauschert, S. 1986: „Code of phytosociological nomenclature”. – Vegetatio 67: 145–195.

, : „”. – : .

Bartha, D. 1989: „Fitocönológiai vizsgálatok a nyírségi feketedió (Juglans nigra L.) állományokban”. – Calandrella 3: 6–12.

Bartha, D. 1991: „Ökológiai és fitocönológiai vizsgálatok a nyírségi vörös tölgy (Quercus rubra L.) állományokban”. – Calandrella 5 (2): 5–12.

Bartha,D., Kevey, B., Morschhauser, T. & Pócs, T. 1995: „Hazai erdőtársulásaink”. – Tilia 1: 8–85.

Bartha, S. 1993: Gyomnövényközösségek szünmorfogenezise külszíni szénbányák meddőhányóin. Diss. cand. biol. Vácrátót.

Bartha,S., Rédei, T., Szollát, Gy., Bódis, J. & Mucina, L. 1998: „Északi és déli kitettségű dolomitsziklagyepek térbeli mintázatainak összehasonlítása”. – In: Csontos, P. (szerk.):Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia KiadóBudapest,159–182.

Bartsch,J. &Bartsch, M., 1940: Vegetationskunde des Schwarzwaldes. G. Fischer Verlag, Jena.

Bauer, N., Kenyeres, Z. & Mészáros, A. 2001: „A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye)”. – Folia Mus. Hist-Nat. Bakony 17-1998: 65–86.

Bauer, N. & Mészáros, A. 2000: „A Viola collina Bess. új előfordulásai és cönológiai viszonyai a Bakonyban”. – Folia Mus. Hist-Nat. Bakony 16-1997: 75–92.

Beger, H. 1922: „Assoziationsstudien in der Waldstufe Achanfigg”. – Jahresber. Naturforsch. Ges. Graubündens, Chur 61/62: 1–147.

Bodeux, A. 1955: „Alnetum glutinosae”. – Mitteil. Flor.-Soz. Arbeitsgem 5: 114–137.

Bódis, J. 1993: „A feketefenyő hatása nyílt dolomit sziklagyepre”. I. Texturális változások. – Botanikai Közlem. 80: 129–139.

Bodrogközy, Gy. 1955: „Das zönologische System und die Bodenindikator Rolle der Unkrautgesellschaften der Sandweingarten des Donau-Theiss Zwischenstromlandes”. – Acta Biol. Szeged 1: 3–16.

Bodrogközy, Gy. 1956: „Untersuchungen über die synökologischen Verhältnisse der Sandbodenwälder in der Umgebung von Szeged”. – Acta Biol. Szeged 2: 3–22.

Bodrogközy, Gy. 1957: „Die Vegetation der Weisspappel-Haine in dem Reservat „Emlékerdő” bei Szeged-Ásotthalom”. – Acta Biol. Szeged 3: 127–140.

Bodrogközy, Gy. 1958a: „Synökologische Auswertung des Einflusses verschiedener Behandlungen auf das Lepidio-Puccinellietum limosae kalk- und sodahaltiger Böden”. – Acta Agr. Hung. 8: 343–376.

Bodrogközy, Gy. 1957: „Beiträge zur Kenntnis der synökologischen Verhältnisse der Schlammvegetation auf Kultur- und Halbkultur-Sandbodengebieten”. – Acta Biol. Szeged 4: 121–142.

Bodrogközy, Gy. 1959: „Adatok a délkelet-kiskunsági homoki szőlők gyomtársulásainak ismeretéhez”. – Bot. Közlem. 48: 81–94.

Bodrogközy, Gy. 1960: „Phytozönologische und bodenökologische Untersuchungen an der Sumpfwiesen im Süden des Gebietes Kiskunság (Klein-Kumanien)”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 6: 171–207.

Bodrogközy, Gy. 1961: „Ökologische Untersuchungen der Mähwiesen und Weiden der Mittel-Theiss”. – Phyton 9: 198–216.

Bodrogközy, Gy. 1962a: „Die standortsökologischen Verhältnisse der halophilen Pflanzengesellschaften des Pannonicum”. I. Untersuchungen an den Solontschak-Szikböden des südlichen Kiskunság. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung., Budapest, 8: 1–37.

Bodrogközy, Gy. 1962b: „Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes I. Zönologische und ökologische Untersuchungen in der Gegend von Tokaj”. – Acta Biol. Szeged 8: 3–44.

Bodrogközy, Gy. 1965a: „Ecology of the halophylic vegetation of the Pannonicum”. II. Correlation between alkali („szik”) plant communities and genetic soil classification in the Northern Hortobágy. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 11: 11–51.

Bodrogközy, Gy. 1965b: „Ecology of the halophylic vegetation of the Pannonicum”. III. Results of the investigation of the solonetz of Orosháza. – Acta Biol. Szeged 11: 3–25.

Bodrogközy, Gy. 1965c: „Ecology of the halophylic vegetation of the Pannonicum”. IV. Results of the investigation on the solonetz meadow soils of Orosháza. – Acta Biol. Szeged 11: 207–227.

Bodrogközy, Gy. 1965d: „Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes”. II. Vegetationsanalyse und Standortökologie der Wasser- und Sumpfpflanzenzönosen im Raum von Tiszafüred. – Tiscia (Szeged) 1: 1–31.

Bodrogközy, Gy. 1966a: „Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes”. III. Auf der Schutzdammstrekke zu Szeged durchgeführten phytozönologischen Analysen und ihre praktische Bewertung. – Tiscia (Szeged) 2: 47–66.

Bodrogközy, Gy. 1966b: „Ecology of the halophylic vegetation of the Pannonicum”. V. Results of the investigation of the „Fehértó” of Orosháza. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung 12: 9–26.

Bodrogközy, Gy. 1967: „Vegetation of the Tisza inundation area”. IV. Examination results of the Magnocaricion associations from the area of Alpár. – Tiscia (Szeged) 3: 27–40.

Bodrogközy, Gy. 1980: „Szikes puszták és növénytakarójuk”. – Békés Megy. Múz. Közlem. 6: 29–50.

Bodrogközy, Gy. 1982a: „Hydroecology of the vegetation of sandy forest-steppe character in the Emlékerdő at Ásotthalom”. – Acta Biol. Szeged, 27: 33–53.

Bodrogközy, Gy. 1982b: „Ten-year changes in community structure, soil and hydroecological conditions of the vegetation in the protection area at Mártély (S-Hungary)”. – Tiscia (Szeged) 17: 89–130.

Bodrogközy, Gy. 1984: „Hydroecology of the grass-associations found at the dams along the Upper-Tisza”. – Tiscia (Szeged) 19: 89–111.

Bodrogközy, Gy. 1985: „Hydroecology of the plant communities at the middle Tisza valley I.”. – Agropyro-Rumicion. 20: 55–97.

Bodrogközy, Gy. 1990: „Hydroecological relations on littoral, marsh and meadow associations at Bodrogzug”. – Tiscia (Szeged) 25: 31–57.

Bojko, H. 1934: „Die Vegetationsverhältnisse im Seewinkel. II.”. – Beih. Bot. Centralbl., Dresden 51 B: 600–747.

Borhidi, A. 1956a: „Feketefenyveseink társulási viszonyai. – Zönologische Verhältnisse unserer Schwarzföhrenwälder”. – Bot. Közlem. 46: 275–285.

Borhidi, A. 1956b: „ Die Steppen und Wiesen im Sandgebiet der Kleinen Ungarischen Tiefebene”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 2: 241–274.

Borhidi, A. 1958a: „Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja”. – MTA Biol. Csop. Közlem. 1: 343–378.

Borhidi, A. 1958b: „Die Sandpflanzengesellschaften Süd-Transdanubiens”. – Annal. Univ. Budapest, Sect. Biol. 2: 76–84.

Borhidi, A. 1960: „Fagion-Gesellschaften und Waldtypen des Hügellandes von Zselic (Süd-Transdanubien)”. – Annal. Univ. Budapest, Sect. Biol. 3: 75–88.

Borhidi, A. 1961: „Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns”. – Ann. Univ. Budapest, Ser. Biol. 4: 21–50.

Borhidi, A. 1963: „Die Zönologie des Verbandes Fagion illyricum”. I. Allgemeiner Teil. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 9: 259–297.

Borhidi, A. 1965: „Die Zönologie des Verbandes Fagion illyricum”. II. Systematischer Teil. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 53–102.

Borhidi, A. 1966a: „Erdőtanulmányok a Szovjetunió erdőssztyepp-övében. – Walduntersuchungen in der Waldsteppen-Zone der Sowietunion”. – Bot. Közlem. 53: 85–188. + 1 táblázat.

Borhidi, A. 1966b: „Die Zönologie des Verbandes Fagion illyricum”. III. Die zytogeographische Verhältnisse. – Annal. Univ. Budapest, Sect. Biol. 8: 33–45.

Borhidi, A. 1968: „Die geobotanischen Verhältnisse der Eichen-Hainbuchenwälder Südosteuropas”. – Feddes Repert 77: 296–316.

Borhidi, A. 1969a: „A Schoenoplectus litoralis (Schrad.) Palla előfordulása és társulástani szerepe a Velencei-tónál. (Das Vorkommen und die zönologische Rolle von Schoenoplectus litoralis (Schrad.) Palla am Velenceer See)”. – Bot. Közlem. 56: 21–25.

Borhidi, A. 1969b: „Adatok a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea fajcsoport) és a molyhos tölgy (Quercus pubescens fajcsoport) kisfajainak cönológiai magatartásáról. – Daten über die zönologische Verhalten der Kleinarten von Traubeneiche (Quercus petraea Artengruppe) und Flaumeiche (Quercus pubescens)”. – Bot. Közlem. 56: 155–158.

Borhidi, A. 1970: „Ökologie, Wettbewerb und Zönologie des Schilfrohrs (Phragmites communis L.) und die Systematik der Brackröhrichte”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16: 1–12.

Borhidi, A. 1971: „Die Zönologie der Fichtenwälder der Ost- und Südkarpaten”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 287–319.

Borhidi, A. 1984: A Zselic Erdei. – The Forests of ZselicDunántúli Dolgozatok. Term. Tud. Sor.,4. kötet, 145 pp + 6 táblázat, Pécs.

Borhidi, A. 1993: A Magyar Flóra Szociális Magatartás Típusai, Természetességi és Relativ Ökológiai Értékszámai. – Social Behaviour Types of the Hungarian Flora, its naturalness and relative ecological indicator values. Janus Pannonius Tud. Egy Kiadványai, Pécs, 95 pp.

Borhidi, A. 1995: „Social behaviour types, their naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants of the Hungarian Flora”. – Acta Bot. Hung. 39: 97–182.

Borhidi, A.1996: „An annotated checklist of the Hungarian plant communities”. I. The non-forest vegetation. – In: Borhidi, A. (ed.):Critical Revision of the Hungarian Plant Communities. Janus Pannonius Univ. Pécs,43–94.

Borhidi, A. 1997: „Gondolatok és kételyek: Az Ősmátra-elmélet. – Thoughts and doubts: The Ősmátra-Theory”. – Studia Phytologica Jubilaria, Pécs , 161–188.

Borhidi, A. 1999: „Az ismételt társulásfelvételezés buktatói avagy megjegyzések Horánszky András cikkéhez”. – Kitaibelia 4: 357–366.

Borhidi, A.2001: „”. – In: Fodor, I.Tóth, J.Wilhelm, Z.Ember és Környezet – Elmélet, Gyakorlat. Tiszteletkötet Lehmann Antal prof. 65. születésnapjára. PTE–DDNP Kiadv. 73–93.

Borhidi, A. &Balogh, M. 1970: „Die Entstehung von dystrophen Schaukelmooren in einem alkalischen (szik-) See”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16: 13–31.

Borhidi, A., Csete, S., Csiky, J., Kevey, B., Morschhauser, T. & Salamon-Albert, É. 2000: „Bioindikáció és természetesség a növénytársulásokban”. I. The non-forest vegetation. – In: Virágh, K. & Kun, A. (szerk.):Vegetáció és Dinamizmus. Díszkötet Fekete Gábor akadémikus 70. születésnapjára. MTA ÖBKI Vácrátót,Intézeti kiadás. 159–194.

Borhidi, A. &Dénes, A. 1997: „A Mecsek és a Villányi hegység sziklagyep társulásai. – The rock sward communities of the Mecsek and Villány Mts”. – Studia Phytologica Jubilaria, Pécs 45–66.

Borhidi, A. &Járai-Komlódi, M. 1959: „Die Vegetation des Naturschutzgebietes des Baláta-Sees”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 5: 259–320.

Borhidi, A. &Juhász, M. 1985: „Egy új növénytársulás a Barcsi Tájvédelmi Körzetben: Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis Borhidi et Juhász ass. nova”. – Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sor. 5: 59–66.

Borhidi, A. & Kevey, B. 1996: „An annotated checklist of the Hungarian plant communities”. II. The forest vegetation. – In: Borhidi, A. (ed.):Critical Revision of the Hungarian Plant Communities. Janus Pannonius Univ. Pécs, 95–138.

Borhidi, A., Kevey, B. Majer, J. & Orosz-Kovács, Zs. 1996: „An annotated checklist of the Hungarian plant communities”. II. The forest vegetation. – In: Borhidi, A. (ed.):Critical Revision of the Hungarian Plant Communities. Janus Pannonius Univ. Pécs, 95–138.

Borhidi, A., Kevey, B. & Orosz-Kovács, Zs. 1992: „A Baláta-tó vegetációtérképe 1989-ben”. – In: Majer, J.: Zoológiai vizsgálatok a Baláta-tón:Somogyi Múz. Közlem. 9: 322.

Borhidi, A., Kevey, B. & Varga, Z. 1999: „Checklist of the higher syntaxa of Hungary”. – Annali di Botanica (Roma) 57: 159–166.

Borhidi, A. & Sánta, A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország Növénytársulásairól. I-II.KöM TvH tanulmánykötetei 6. Budapest.

Bornkamm, R. 1974: „Die Unkrautvegetation im Bereich der Stadt Köln”. 1. Die Pflanzengesellschaften. – Decheniana, Bonn 126: 267–306.

Boros, Á. 1926a: „Közép- és Nyugat-magyarország Sphagnum-lápjai növényföldrajzi szempontból”. – Debreceni Tisza I. Tud. T. Honism. Biz. Kiadv. 2 (5): 3–27.

Boros, Á. 1926b: „Szemle: „Soó: Die Entstehung der ungarischen Puszta.””. – Föld és Ember 6: 226–227.

Boros, Á. 1929: „A Nyírség flórája és növényföldrajza (Rövid kivonat)”. – Term.-tud. Értes. 46: 48–59.

Boros, Á. 1944: „Az érdi magaspart”. – Term.tud. Közl. Pótf. 76: 191–202.

Boros, Á. 1958: „A magyar puszta növényzetének származása”. – Földr. Ért. 7: 33–52.

Boros, Á. 1959: „A Mezőföld növényföldrajza”. – In: Ádám, L. Marosi, S. & Szilárd, J. (szerk.):A Mezőföld Természeti Földrajza. Akad. Kiadó, Budapest,365–383.

Boros, Á. 1964: „Tőzegmoha és tőzegmohás lápok Magyarországon”. – Vasi Szemle 1: 53–68.

Braun, J. 1915: „Les Cevennes meridionales”. – Arch. Sci. Phys. Nat., Genève 40: 112–137.

Braun-Blanquet, J. 1926: Études phytosociologiques en Auvergne. C.Mont-Louis, Clermont-Ferran.

Braun-Blanquet, J. 1936: „Über die Trockenrasengesellschaften des Festucion vallesiacae in den Ostalpen”. – Ber. Schweiz. Bot. Ges. 46: 169–189.

Braun-Blanquet, J. 1949: „Übersicht der Pflanzengesellschaften Rätiens III–IV.”. – Vegetatio 1: 285–316., 2: 20–37.

Braun-Blanquet, J. 1955: „Das Sedo-Scleranthion – neu für die Westalpen”. – Österr. Bot. Z., Wien 102: 476–485.

Braun-Blanquet, J. 1961: Die inneralpine Trockenvegetation. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart.

Braun-BlanquetJ. . 1970: „Zur Kenntnis der inneralpinen Ackergesellschaften”. – Vierterjahrschr. Naturforsch. Ges. Zürich, 115: 323–341.

Braun-Blanquet, J. 1976: „Halbtrocken- und Trockenrasen (Mesobromion und Stipo-Poion xerophilae)”. – Veröff. Geobot. Inst. ETH. Stift. Rübel, Zürich, 58: 21–44.

Braun-Blanquet, J., Gajewski, W., Wraber, M. & WalasJ. 1936: Prodrome des groupements végétaux. Fasc. 3. Classe des Rudereto-Secalinetales. Groupements messicoles, culturaux et nitrophiles ruérales du cercle de végétation mediterranéen. Mari-Lavit., Montpellier.

Braun-Blanquet, J. & Jenny, J. 1926: „Vegetationsentwicklung und Bodenbildung in der alpinen Stufe der Zentralalpen”. – Denkschr. Schweiz. Naturforsch. Ges., Zürich, 63: 183–349.

Braun-Blanquet, J., Meyer, P. & Tschou, Y.T. 1946: „Über den Deckungswert der Arten in den Pflanzengesellschaften der Ordnung Vaccinio-Piceetalia”. – Jahresber. Naturforsch. Ges. Graubünden, Chur, 80: 115–118.

Braun-Blanquet, J. & Moor, M. 1938: Prodrome des groupements végétaux. Fasc. 5. L’alliance Bromion erecti. Mari-Lavit., Montpellier.

Braun-Blanquet, J., Pallmann, H. & Bach, R. 1954: „Pflanzensoziologische und bodenkundliche Untersuchungen im Schweizerischen Nationalpark und seinem Nachbargebieten. ”II. Vegetation und Böden der Wald- und Zwergstrauchgesellschaften (Vaccinio-Piceetea). – Ergeb. Wiss. Untersuch. Schweiz.. Nationalp. N. F., Liestal, 4: 1–200.

Braun-Blanquet, J., Sissingh, G. & Vlieger, J. 1939: Klasse der Vaccinio-Piceetea. (Nadelholz und Vaccinienheiden-Verbände der eurosibirisch-nordamerikanischen Region). Mari-Lavit., Montpellier.

Braun-Blanquet, J. & Tüxen, R. 1943: „Übersicht der höheren Vegetationseinheiten Mitteleuropas”. – S.I.G.M.A. Comm., Montpellier, 84: 1–10.

Casperson, G. 1955: „Beiträge zur Flora und Vegetation Brandenburgs. ”6. Vegetationsstudien im Verlandungsgebiet des Wublitzsees. – Wiss. Zschr. Päd. Hochschule. Potsdam, 2: 119–134.

Chytrý, M. 1991: „Phytosociological notes on the xerophilous oak forests with Genista pilosa in south-western Moravia”. – Preslia, Praha, 63: 193–204.

Csapody, I. 1959: „A Sopron környéki gesztenyések”. – Soproni Szemle 13: 238–256.

Csapody, I. 1964: „Die Waldgesellschaften des Soproner Berglandes”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 10: 43–85.

Csapody, I. 1967: „Eichen-Hainbuchenwälder Ungarns”. – Feddes Repert 77: 245–269.

Csapody, I. 1968: „Eichen-Hainbuchenwälder Ungarns”. – Feddes Repert 78: 57–81.

Csapody, I. 1969: „Kastanienwälder Ungarns”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 15: 253–279.

Csapody, I. 1974: „Die Agrostio-Quercetum roboris-cerris Wälder der Kleinen Ungarischen Tiefebene”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 20: 23–30.

Csiky, J. 2002: „A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. I–II”. – PhD. tézis, PTE Növénytani Tsz. 112 pp.

Csiky, J., Kevey, B. &Borhidi, A. 2001: „Block forest (Roso-pendulinae-Tilietum cordatae), a new forest community of the Carpathian Basin (Cerová Vrchovina, Slovakia)”. – Acta Bot. Hung. 43: 95–126.

Csontos, P. 1994: „Az aljnövényzet állapotváltozásai cseres-tölgyes erdők vágást követő szukcessziója során, a Visegrádi hegységben”. – Diss. cand. biol. sci. ELTE Budapest.

Csontos, P. & Lőkös, L. 1992: „Védett edényes fajok térbeli eloszlás-vizsgálata a Budai-hg. dolomitvidékén”. – Bot. Közlem. 79: 121–143.

Czenthe, B. 1985: „A keleméri mohos tavak cönológiai viszonyai”. – Bot. Közlem. 72: 89–122.

Czimber, Gy. 1992: „A Szigetköz szegetális gyomvegetációja”. – Diss. Acad. doct. Mosonmagyaróvár.

Czimber, Gy. 1993a: „Északnyugat-Magyarország szegetális gyomvegetációja. ”I. A Szigetköz búzavetéseinek gyomnövényzete. – Növénytermelés 42: 143–154.

Czimber, Gy. 1993b: „Északnyugat-Magyarország szegetális gyomvegetációja. ”II. A Szigetköz kukoricavetéseinek gyomnövényzete. – Növénytermelés 42: 241–252.

Czimber, Gy., Horváth, K. Radics, L. & Szabó, Gy. 1990: „Vorkommen und wirtschaftliche Bedeutung von zwei neuen mediterranen Arten (Diplotaxis erucoides [Turner] DC. und Ammi majus L.) in Ungarn”. – Acta Ovariensis, Mosonmagyaróvár, 32: 5–11.

Dahl, E. & Hadač, E. 1941: „Strandgesellschaften der Insel Ostoy im Oslofjord”. – Saertrykk av Nytt Magasin fo Naturv, 82: 251–312.

Dakskobler, I. 1996: „Comparison between beech forests of suballiances Ostryo-Fagenion Borhidi 1963 and Cephalanthero-Fagenion Tx 1955 ex Tx. & Oberd. 1958”. – Annal. Mus. Civ. Rovereto Suppl. II. vol. 11: 175–196.

Dancza, I. 1994: „Ruderális Növénytársulások a Délnyugat-Dunántúlon”. – PhD Tézisek Georgikon Tud.Egyet. Keszthely 123 pp.

Dancza, I., Pál, R. & Csiky, J. 2002: „Zönologische Untersuchungen über die auf Bahngeländen vorkommenden Tribulus terrestris-Unkrautgesellschaften in Ungarn”. – Zschr. Pflanzenkrankh. u. Pflanzenschutz. Sonderh. 18: 159–166.

Debreczy, Zs. 1966: „Die xerothermen Rasen der Péter- und Tamás-Berge bei Balatonarács.”. – Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 58: 223–241.

Debreczy, Zs. 1968: „Der Flaumeichen-Hochwald (Orno-Quercetum pannonicum) des Balaton-oberlandes”. – Acta Bot. Hung. 14: 261–280.

Debreczy, Zs. 1973: „A balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata. – Coenologische Untersuchungen des Péter-Berges und seiner Umgebung im Balaton-Oberland”. – Veszprém Megyei Múz. Közlem. 12: 191–219.

Debreczy, Zs. & Hargitai, L. 1971: „Die zönologischen und bodenkundlichen Verhältnisse der xerothermen Eichenwälder des Permer-Rotsteines im Balatonoberland”. – Annal. Hist-Nat. Mus. Nat. Hung. pars bot. 63: 117–152.

Dénes, A. 1997: „Lejtősztyepprét tanulmányok a Villányi-hegységben”. – Kitaibelia 2: 267–273.

Dénes, A. 1998: „A Villányi-hegység Chrysopogono-Festucion dalmaticae társulásai”. – In: Csontos, P. (szerk.):Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Bpest. 57–76.

Den Hartog, C. & Segal, S. 1964: „A new classification of the water plant communities”. – Acta Bot. Neerl. 13: 367–393.

Dévai, Gy., Dévai, I., Felföldy, L. & Wittner, I. 1992: „A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. ”3. rész. Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. – Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 4: 49–185.

Dierssen, K. 1982: Die wichtigsten Pflanzengesellschaften der Moore NW-Europas. Conservatoire et Jardin Botanique, Genève.

Dierssen, K., Glahn, v. H., Härdtle, W., Höper, H., Mierwald, U., Schrautzer, J. & Wolf, A. 1988: Rote Liste der Pflanzengesellschaften Schleswig-Holsteins. Kiel, 2. Aufl. 157 pp. + 21 Tafel.

Doing, H. 1962: Systematische Ordnung und floristische Zusammensetzung niederländischer Wald- und Gebüschgesellschaften. North Holland Publ. Co. Amsterdam.

Doing, H. 19: „Übersicht der floristischen Zusammensetzung der Struktur und der dynamischen Beziehungen niederländischer Wald- und Gebüschgesellschaften”. – Med. Landbouwhogesch. Wageningen 63: 1–60.

Domin, K. 1933: „Poznámky o kvetetné v okolí Parkané a Kovácová v nejjiznejšim Slovensku. Bemerkungen über die Flora von Parkán und Kováčov in Südslowakei”. – Veda Prirodni, 14.

Dostál, J. 1933: „Geobotanický prehled vegetace Slovenského Krasu”. – Vìstn. Král. Èes. Spolecen. Nauk., Tr. Mat.-Prir., 1933/4: 1–44.

Dovolilová-Novotná, Z. 1961: „Beitrag zur systematische Stellung der Auengesellschaften”. – Preslia 33: 225–242.

Dziubaltovski, S. 1926: „Les associations steppiques sur le plateau de la Petite Pologne et leur successions”. – Acta Soc. Bot. Pol. 3: 164–195.

Eggler, J. 1933: „Die Pflanzengesellschaften der Umgebung von Graz”. – Repert. Spec. Nov. Regn. Veg., Berlin, Beih. 73/1: 1–216.

Eggler, J. 1951: „Walduntersuchungen in Mittelsteiermark”. – Mitt. Naturw. Ver. Steierm. 79–80: 8–101.

Eggler, J. 1959: „Wiesen und Wälder im oststeierisch-burgenländischen Grenzgebiet”. – Mitt. Naturw. Ver. Steierm. 89: 5–34.

Eliáš, P. 1979: „Predbezný prehl’ad ruderálnych spolocenstiev mesta Trnavy”. – Západ. Slov., Trnava, 6: 171–309.

Eliáš, P. 1986: „A survey of the ruderal plant communities of Western Slovakia. II.”. – Feddes Repert. Berlin, 97: 197–221.

Eliáš, P. 1990a: „Sclerochloo-Polygonetum avicularis v severnej časti Žitavskej pahorkatiny (Podunajská Nížina)”. – Rosalia (Nitra) 6: 149–156.

Eliáš, P. 1990b: „Asociácia Marrubio peregrini-Salvietum nemorosae na Zálužianskej Pahorkatine (Podunajska Nížina”. – Rosalia (Nitra) 6: 157–170.

Ellenberg, H. 1950: Landwiertschaftliche Pflanzensoziologie. I. Unkraut-gemeinschaften als Zeiger für Klima und Boden. Ulmer, Stuttgart. 141 pp.

Ellenberg, H. 1952: Landwiertschaftliche Pflanzensoziologie. II. Wiesen und Weiden und ihre standortliche Bewertung. Ulmer, Stuttgart. 143 pp.

Ellenberg, H. & Klötzli, F. 1972: „Waldgesellschaften und Waldstandorte der Schweiz”. – Mitt. Schweiz. Anst. Forstl. Versuchswes. Zürich, 48: 589–930.

Ellenberg, H. 1974: „Zeigerwerte der Gefässpflanzen Mitteleuropas”. – Scripta Geobotanica 9: 97 pp.

Ellenberg, H., Weber, H.E., Düll, R., Wirth, R.W., Werner, W. & Paulissen, D.1991: „Zeigerwerte der Gefässpflanzen Mitteleuropas”. – 2. Aufl. Scripta Geobotanica 9: 122 pp.

Entz, G. & Sebestyén, O.1942: A Balaton Élete. Term.tud. Társ. Kiadó, Budapest, 366 pp.

Ernyei, J. 1926: „Az akácfa vándorútja és megtelepülése hazánkban”. – Magy. Bot. Lapok 25: 161–191.

Faber, A. 1936: Über Waldgesellschaften auf Kalksteinböden und ihre Entwicklung im Schwäbisch-fränkischen Stufenland und auf der Alb. Versamml. Ber. Landesgr. Württemb. deutsch. Forstver. Tübingen.

Facsar, G. & Udvardy, L.1995a: Agressive alien woody plants in the subspontaneous vegetation of Budapest. – Abstr. EURECO ‘95 Budapest, p. 250.

Facsar, G. & Udvardy, L.1995b: Agressive weeds in the vegetation of Budapest as indicators of changes in environment’s quality. Changing climate or untidy environment Symposium Challenges for Weed Science in a Changing Europe. – Proc. EWRS. Budapest, 107–112.

Fekete, G. 1955: „Die Vegetation des Velenceer Gebirges”. – Annal. Hist.-Nat. Mus. Nation. Hung. nov. ser. 7: 343–362.

Fekete, G. 1961a: „Les groupements forestiers à arbres feuillus des forêts steppes fraiches continentales en Hongrie (Études cénologiques sur les forêts du pays de collines de Gödöllő). Rapport préliminaire”. – Acta Bot. Hung. 7: 229–233.

Fekete, G. 1961b: „Erdőtanulmányok a Gödöllői dombvidéken. Növénytani szakülések. Előadáskivonat. (Waldstudien im Gödöllőer Hügelland. Botanische Fachsitzungen. Vortragsauszug)”. – Bot. Közlem. 49: 132.

Fekete, G. 1963: „Die Schluchtwälder des Bakony-Gebirges. Die Phytozönosen des Bakony-Gebirges II”. – Annal. Hist.-Nat. Mus. Nation. Hung. 55: 215–231.

Fekete, G. 1952: Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Fekete, G. 1966: „Der xerotherme Flaumeichen-Buschwald des nördlichen Bakony-Gebirges”. – Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 58: 207–221.

Fekete, G. 1967: „Corno-Quercetum”. – In: Zólyomi, B. (ed.):Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn. Eger–Vácrátót. 38–40.

Fekete, G. (szerk.) 1985: A cönológiai szukcesszió kérdései. – Studia Biologica 12. Akadémiai Kiadó, Budapest. 216 pp.

Fekete, G. 1992: „The holistic view of succession reconsidered”. – Coenoses 7: 21–29.

Fekete, G. & Jakucs, P. 1968: „A Bükk hegység xerotherm tölgyerdője (Corno-Quercetum). – Der xerotherme Eichenwald des Bükk-Gebirges (Corno-Quercetum).”. – Bot. Közlem. 55: 59–66.

Fekete, G. & Járai-Komlódi, M. 1962: „Die Schuttabhangwälder der Gerecse und Bakony-Gebirge”. – Ann. Univ. Budapest., S. Biol. 5: 115–129.

Fekete, G. & Kovács, M.1992: „A fóti Somlyó vegetációja”. – Bot. Közlem. 69: 19–31.

Fekete, G., Molnár, Zs. & Horváth, F. 1997: A Magyarországi Élőhelyek Leírása, Határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (NÉR). Természettud. Múzeum Kiadv., Budapest. 374 pp.

Fekete, G. & Zólyomi, B. 1966: „ Über die Vegetationszonen und pflanzengeographischen Charakteristik des Bakony-Gebirges”. – Annal. Hist.-Nat. Mus. Nation. Hung. 58: 197–205.

Felföldy, L. 1942: „Szociológiai vizsgálatok a pannóniai flóraterület gyomvegetációján. – Soziologische Untersuchungen über die pannonische Ruderalvegetation”. – Acta Geobot. Hung. 5: 87–140.

Felföldy, L. 1943: „Vegetácótanulmányok a Tihanyi Félsziget északi partvonalán. – Vegetationsstudien auf der nördlichen Uferzone der Halbinsel Tihany”. – Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 15: 42–74.

Felföldy, L. 1947a: „Növényszociológiai és oikológiai vizsgálatok nyírségi akácosban. Étude phytosociologique et écologique d’une foret de robiniers dans les environs de Nyírség, en Hongrie”. – Erd. Kísérl. 47: 59–86.

Felföldy, L. 1947b: „Soziologisch-cytogeographische Untersuchungen über die pannonische Ruderalvegetation”. – Arch. Biol. Hung. (Tihany) 17: 104–132.

Felföldy, L. 1950: „Studies on the shore vegetation of Lake Belső-tó at Tihany”. – Annal. Inst. Biol. Hung. Tihany 19: 135–146.

Felföldy, L.1981: A vizek környezettana. Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 213 pp.

Fintha, I. 1969: „Szárazra kerülő élőhelyek növénytakarójának kialakulása és fejlődése a Szamos mentén”. – Debr. Agrártud. Főisk. Közlem. 15: 19–44.

Fintha, I. 1979: „Revision of the home distribution of Wolffia arrhiza (L.) Horkel ex Wimmer”. – Tiscia (Szeged) 14: 71–79.

Firbas, F. & Sigmond, H. 1928: „Vegetationsstudien auf dem Donnersberge im Böhmischen Mittelgebirge”. – Lotos, Praha 76: 113–172.

Forstner, W. 1983: „Ruderale Vegetation in Ost-Österreich. Teil 1.”. – Wiss. Mitt. Niederösterr. Landesmus. Wien 2: 19–133.

Forstner, W. 1984: „Ruderale Vegetation in Ost-Österreich. Teil 2.”. – Wiss. Mitt. Niederösterr. Landesmus. Wien 3: 11–91.

Franz, H., Höfler, K. & Scherf, E. 1937: „Zur Biosoziologie des Salzlachengebietes am Ostufer des Neusiedlersees”. – Verh. Zool.-Bot. Ges. Wien, 86/87: 297–364.

Franz, W.R., Kosch, M. & Leute, G.H. 1990: „Zur Flora und Vegetation der Kapuziner- und Schlangeninsel im Wörthersee (Kärnten, Österreich)”. – Razpr. IV. SAZU, 3: 37–76.

Fukarek, F. 1961: Die Vegetation des Darss und ihre Geschichte. – Pflanzensoz. 12. Jena. 321 pp. 28 Tab..

Gallé, L. 1964: „Új löszlakó zúzmótársulás a tokaji Kopaszhegyen: Endocarpetum pusilli”. – Bot. Közlem. 51: 81–85.

Gallé, L. 1977: „Magyarország zuzmócönózisai”. – Móra F. Múz. Évk. 1976–77: 429–493.

Gál, J. & Káldy, J. 1977: Erdősítés. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 354 pp..

Gams, H. 1927: Von den Follatères zur Dent de Morcles. – Verlag Hans Huber, Bern.

Gams, H. 1936: „Beiträge zur pflanzengeographischen Karte Österreichs. ”I. Die Vegetation des Grossglocknergebietes. – Abh. Zool.-Bot. Ges., Wien, 16: 1–79.

Géhu, J.-M. 1961: „Les groupements végétaux du Bassin de la Sambre Française”. – Vegetatio 10: 69–148.

Géhu, J.-M., Richard, J.-L. & Tüxen, R. 1972: „Compte-rendu de l’Association Internationale de Phytosociologie dans le Jura 1967 (2ème partie)”. – Doc. Phytosociol., Lille, 3: 1–50.

Golub, V.B., Lysenko, T.M., Ruhlenko, I.A. & Karpov, D.N. 2001: „Inland hemicryptophyte halophytic communities in the CIS and Mongolia”. – Biol. Mosk. Ispit. Prirod. Otd. Biol. 106: vip. 1. 69–75.

Gombocz, E. 1945: Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii. I–II.. – Term.tud. Múzeum, Budapest, 1082 pp..

Gondola, I. 1965: „Az Impatiens glandulifera Royle terjedése a Nyugat-Dunántúl vízparti növénytársulásaiban”. – Bot. Közlem. 52: 35-46.

Görs, S. 1966: „Die Pflanzengesellschaften der Rebhänge am Spitzberg”. – Nat. Landschaftsschutzgeb. Baden-Württ., Ludwigsburg, 3: 476–534.

Görs, S. 1974: „Nitrophile Saumgesellschaften im Gebiet des Taubergiessengebietes”. – Nat. Landschaftschutzgeb. Baden-Württenberg, Ludwigsburg 7: 207-283.

Görs, S. & Müller, T. 1969: „Beitrag zur Kenntnis der nitrophilen Saumgesellschaften Südwestdeutschlands”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem. N. F. 14: 153–168.

Grabherr, G. & Mucina, L. (ed.) 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs. Teil II. Natürliche waldfreie Vegetation. – Fischer Verlag, Jena–Stuttgart–New York. 523 pp.

Gutermann, W. & Mucina, L. 1993: „Nomenklatorischen Korrektur einiger Syntaxon-Namen”. – Tuexenia, Göttingen 13: 541–545.

Gutte, P. 1966: „Die Verbreitung einiger Ruderalpflanzengesellschaften in der weiteren Umgebung von Leipzig”. – Wiss. Z. Univ. Halle, Math.-Nat. R. 6: 937–1010.

Gutte, P. & Hilbig, W. 1975: „Übersicht über die Pflanzengesellschaften des südlichen Teiles der DDR. ”XI. Die Ruderalvegetation. – Herzynia N. F., Leipzig, 12: 1–39.

Hadač, E. & Sofron, J. 1980: „Notes on syntaxonomy of cultural forest communities”. – Folia Geobot. Phytotax., Praha, 15: 245–258.

Halász, I. 1969: „Gyomosodási (szukcessziós) vizsgálatok lucernavetésekben”. – Debr. Agrártud. Foisk. Közlem. 15: 61–80.

Haraszty, L. 1995: „A biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei Magyarországon”. – WWF-füzetek, 8: 1–44.

Hargitai, Z. 1940: „Nagykőrös növényvilága. ”II. A homoki növényszövetkezetek. – Bot. Közlem., Budapest 37: 205–240.

Hargitai, Z. 1942: „A mogyoróstetői forrásláp növényzete. Vegetation eines Quellmoores im Sátorgebirge”. – Acta Geobot. Hung. 4: 265–280.

Hartmann, F.-K. & Jahn, G. 1967: Waldgesellschaften des mitteleuropäischen Gebirgsraume nördlich der Alpen. Bd. 1 + Tabelle. Fischer Verlag, Stuttgart.

Hegedűs, Á. 1967: „Különböző gyomirtó vegyszerek alkalmazása a szőlőtermesztésben”. – Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 3: 199–220.

Héder, I. 1954: „Dolomit- és mészkőkopárokra telepített erdők hatásvizsgálata és a kiöregedő állományok felújítása”. – Erd. Kut. 2: 87–101.

Hejný, S. 1960: Ökologische Charakteristik der Wasser- und Sumpfpfllanzen in den Slowakischen Tiefebenen. – Vyd. Slov. Akad. Vied. Bratislava.

Hejný, S. 1968: „Bemerkungen zu der Klassifikation einiger Makrophytenpflanzengesellschaften der stehenden Gewässer”. – In: Tüxen, R. (ed.):Pflanzensoz. System. Ber. Intenat. Symp. IV. Stolzenau/Weser. p. 230–238. Den Haag.

Hejný, S. 1974: „Prispevek k charakteristice ruderálních spolecenstev v jíznich Čechách”. – Acta Bot. Slov. Acad. Sci. Slov. Bratislava, Ser. A. 1: 213–229.

Hejný, S. 1978: „Zur Charakteristik und Gliederung des Verbandes Sisymbrion Tx., Lohmeyer et Preising in Tx. 1950”. – Acta Bot. Slov. Acad. Sci. Slov., Bratislava, Ser. A. 3: 265–270.

Hejný, S., Kopecký, K., Jehlík, V. & Krippelová, T. 1979: Prehled ruderálních rostlinných spolocenstev Československa. Academia, Praha.

Holub, J., Hejný, S., Moravec, J. & Neuhäusl, R. 1967: Übersicht der höheren Vegetationseinheiten der Tschechoslowakei. Academia, Praha.

Holub, J. & Jirásek, V. 1967: „Zur Vereinheitlichung der Terminologie in der Phytogeographie”. – Folia Geobot. Phytotax., Praha, 2: 69–113.

Holzner, W. 1973: „Die Ackerunkrautvegetation Niederösterreichs”. – Mitt. Bot. Arbeitsgem. Oberösterr. Landesmus., Linz, 5: 1–156.

Holzner, W. 1974: „Das Anthemido ruthenicae-Sperguletum, eine eigenartige Ackerunkrautgesellschaft des mittleren Burgenlandes”. – Wiss. Arbeiten Bgld. 53: 21–30.

Horánszky, A. 1964: „Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gebirges”. – In: Zólyomi, B. (Red..): Die Vegetation Ungarischer Landschaften. 4. Budapest.

Horvát, A.O. 1946: A pécsi Mecsek (Misina) természetes növényszövetkezetei. – Pécs.

Horvát, A.O. 1953: „A Mecsek-hegység fitocönológiai viszonyai és a fásítás”. – Az Erdő 2/1: 66–70.

Horvát, A.O, 1954: „A Mecsek növénytakarója. A növényföldrajzi elemek és a hegyépítőkőzetek kapcsolata”. – Földr. Közlem. 1954/2: 153–162.

Horvát, A.O, 1957: „Mecseki tölgyesek erdőtípusai”. – Janus Pannonius. Múz. Évk. (1956): 131–148.

Horvát, A.O, 1958: „Mecseki gyertyános-tölgyesek erdőtípusai”. – Janus. Pannonius Múz. Évk. (1957): 137–154.

Horvát, A.O, 1959a: „A mecseki bükkösök erdőtípusai”. – Janus Pannonius Múz. Évk. (1958): 31–48.

Horvát, A.O, 1959b: „A pécsvidéki szőlők és gyümölcsösök eredeti vegetációja”. – Bot. Közlem. 48: 95–99.

Horvát, A.O, 1960: „Mecseki gesztenyések”. – Janus Pannonius Múz. Évk. (1959): 35–44.

Horvát, A.O, 1961a: „Mecseki erdőtípus-tanulmányok”. – Janus Pannonius Múz. Évk. (1960): 39–52.

Horvát, A.O, 1961b: „A Keleti Mecsek északi részének erdei növénytársulásai”. – Dunántúli Tud. Gyűjt. 26. Ser. Geogr. 15: 93–106.

Horvát, A.O, 1962: „Mecseki vegetációs tanulmányok I.”. – Janus Pannonius Múz. Évk. (1961): 33–44.

Horvát, A.O. 1963: Phytozönologische Waldkartierung im Mecsek-Gebirge bei Pécs (Fünfkirchen) in Südungarn. – Ber. Internat. Symp. Vegetationskart. (1959) Stolzenau, 245–259.

Horvát, A.O. 1967: „Die Eichenwälder des Mecsek-Gebirges in Süd-Ungarn”. – Mitteil. Ostalpin-dinar. Pflanzensoc. Arbeitgem. 7: 135–138.

Horvát, A.O. 1969: „Syntaxonomie der Wälder in Mecsek (Südungarn)”. – Mitt. Ostalp.-Din. Pflanzensoz. Arbeitsgem., Camerino, 9: 301–309.

Horvát, A.O. 1972: Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung. Akadémiai Kiadó, Budapest.376 pp.

Horvát, A.O. 1977: „Les forêts Hongroises des Querco-Fagetea”. – Naturaliste Can. 104: 61–73.

Horvát, A.O. 1978-1981: „Potentillo-Quercetum (sensu latissimo) Wälder I–III.”. – Janus Pannonius Múz. Évk. 22: 23–41(1978), 24: 11–31(1980),25: 31–68(1981).

Horvát, A.O. & Kevey, B. 1984: „Az Ormánság gyertyános-tölgyesei”. – Pécsi Műszaki Szemle 29 (3): 15–18.

Horvat, I. 1931: „Vegetacijske studieo hrvatskim planinama. ”II. Zadrugena planinskim stijenama I tocilima. – Bull. Inter., Acad. Yougosl.,Sci. Arts, Cl. Sci. Math. Nat. Zagreb 25: 147–206 + 25.

Horvat, I. 1938: „Biljnosociološka istrazivanja šuma u Hrvatskoj”. – Ann. pro Experim. Forest. Zagreb, 6: 127–270.

Horvat, I. 1958: „Laubwerfende Eichenzonen Südosteuropas in pflanzensoziologischer, klimatischer und bodenkundlicher Betrachtung”. – Angew. Pflenzensoz. Wien 15: 51–60.

Horvat, I. 1959: Composition et circonstances des forêts thermophiles de chêne et de pin de l’Europe du süd-est. Polykopie Zagreb376 pp.

Horvat, I. 1963: Leitende Gesichtspunkte für eine pflanzensoziologische Gliederung Europas. – Ber. Intern. Symp. Veget. Kartierung 23–26. 03. 1959. 61–94.

Horvat, I., Glavač, V. & Ellenberg, H. 1974: Vegetation Süosteuropas. – G. Fischer Verlag, Stuttgart.

Horváth, A. 1991: „A tátorján (Crambe tataria Sebeők) magyarországi védelmének cönológiai és ökológiai alapjai”. – Természetvéd. Közlem. 1: 23–38.

Horváth, F. &Borhidi, A. (szerk.) 2002: A Hazai Erdőrezervátum-Kutatás Célja, Stratégiája és Módszerei. – Term.Búvár Kiad., Budapest, 289 pp.

Horváth, F., Dobolyi, Z.K., Morschhauser, T., Lőkös, L.. Karas, L. & Szerdahelyi, T. 1995: FLÓRA adatbázis. 1.2. Taxonlista és Attributum Állomány. – MTA ÖBKI Vácrátót, 267 pp.

Horváth, K. 1980: „Gyombiológiai vizsgálatok a Börzsöny-vidéki málnaültetvényekben”. – Kertgazdaság, 12 (1): 15–16.

Horvatić, S. 1930: „Soziologische Einheiten der Niederungswiesen in Kroatien und Slavonien”. – Acta Bot. Inst. Bot. Zagreb, 5: 57–118.

Hübl, E. 1959: „Die Wälder des Leithagebirges. Eine vegetationskundliche Studie”. – Verh. Zool.-Bot. Ges. Wien 98–99: 96–167.

Hueck, K. 1925: „Vegetationsstudien auf brandenburgischen Hochmooren”. – Beutr. Naturdenkm. pfl. 10: 311–407.

Hueck, K. 1929: „Die Vegetation und die Entwicklungsgeschichte des Hochmoores am Plötzendiebel (Uckermark)”. – Beitr. Naturdenkmalpfl 13: 1–229.

Hueck, K. 1931: „Erläuterung zur vegetationskundlichen Karte des Endmoränengebiets von Chorin. (Uckermark)”. – Beitr. Naturdenkmalpfl. 14: 105-214.

Hüppe, J. & Hofmeister, H. 1991: „Syntaxonomische Fassung und Übersicht über die Ackerunkraut-gesellschaften der Bundesrepublik Deutschland”. – Ber. d. Reinh. Tüxen-Ges. 2: 61–81.

Ilijanić, L., 1971: Untersuchungen über die Auswirkung der Grundwassersenkung auf das Deschampsietum caespitosae H-ić in der Umgebung von Zagreb. – Spon. uz 70 god. prof Gračanin. Zagreb. 257–267.

Isépy, I. 1970: „Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im südöstlichen Vértes-Gebirge”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. Budapest 16: 59–110.

Isépy, I. & Csontos, P. 1997: „Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian Basin with emphasis on the role of nature conservation”. – Proc. Research Cons. Manage. Conf. Aggtelek, 1: 309–318.

Issler, E., 1926: Les associations végétales des Vosges méridionales et de la plaine rhénane avoisinante III. (Les foréts). – Kolmar.

Jakucs, P. 1955: „Geobotanische Untersuchungen und die Karstaufforstung in Nordungarn”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16: 59–110.

Jakucs, P. 1956: „Ökologische Untersuchung der Mosaikkomplexe von Quellmoor- und Sumpfgesellschaften durch Wasserfärbung”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 3: 19–25.

Jakucs, P. 1960: „Nouveau classement cénologique des bois de chênes xérothermes (Quercetea pubescenti-patraeae cl. nova) de l’Europe”. – Acta Bot. Hung. 6: 267–303.

Jakucs, P., 1961a: Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südostmitteleuropas. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 314 pp.

Jakucs, P., 1961b: „Az Északi-középhegység keleti felének növényzete”. – Földr. Ért. 10: 357–377.

Jakucs, P. 1967a: „Phyllitidi-Aceretum subcarpaticum”. – In: Zólyomi, B.: Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen. Symposiums.. 4. Ungarn, Eger–Vácrátót, 28–30.

Jakucs, P. 1967b: „Phyllitidi-Aceretum subcarpaticum im Nordungarischen Mittelgebirge”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 61–80.

Jakucs, P. 1972: Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 228 pp.

Jakucs, P. & Fekete, G. 1957: „Der Karstbuschwald des Nordöstlichen Ungarischen Mittelgebirges (Quercus pubescens – Prunus mahaleb nova ass.)”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 3: 253–259.

Jakucs, P. & Fekete, G. 1958: „Összehasonlító növényföldrajzi tanulmányúton Jugoszláviában. (Auf einer vergleichenden pflanzengeographischen Studienreise in Jugoslawien)”. – Földr. Közlem. 6: 286–292.

Jakucs, P. & Jurko, A. 1967: „Querco petraeae-Carpinetum waldsteinietosum, eine neue Subassoziation aus dem slowakischen und ungarischen Karstgebiet”. – Biologia (Bratislava) 22: 321–335.

Járai-Komlódi,, M. 1958: „Die Pflanzengesellschaften in dem Turjángebiet von Ócsa-Dabas”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 4: 63–92.

Járai-Komlódi,, M. 1959: „Sukzessionsstudien an Eschen-Erlenbruchwäldern des Donau-Theis Zwischenstromgebiets”. – Annal. Univ. Budapest, Sect. Biol. 2: 113–122.

Járai-Komlódi,, M. 1960: „Beiträge zur Kenntnis der Vegetation des Moorgebiets Hanság”. – Ann. Univ. Budapest., Sect. Biol. 3: 229–234.

Járai-Komlódi,, M. 1968: „The late glacial and holocene flora of the Hungarian Great Plain”. – Ann. Univ. Sci. Budapet, Sect. Biol. 9–10: 199–225.

Járai-Komlódi,, M. 1969: „Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez. II”. – Bot. Közlem. 56: 43–55.

Járai-Komlódi,, M. 1987: „Postglacial climate and vegetation history in Hungary”. – In: Pécsi, M. & Kordos, L.: Holocene Environment in Hungary. – Geol. Res. Inst. Hung. Acad. Sci. Budapest, 37–47.

Járai-Komlódi,, M. 2000: „A Kárpát-medence növényzetének kialakulása”. – Tilia 9: 5–59.

Jarolímek, I., Zaliberová, M., Mucina, L. & Mochnatský, S. 1997: Rastlinné společenstvá Slovenska. 2. Synantropná vegetácia. – Slov. Akad. Vied, Bratislava, 416 pp.

Járó,, Z. 1953: „Az akác termőhelyi igénye”. – Az Erdő 2: 322–335.

Járó,, Z. 1954: „A valkói termőhelytérképezés eredményei”. – Erd. Kut. 1954/3: 3–29.

Jeanplong,, J. 1960: „Vázlatok a Rába határvidéki ártereinek rétjeiről”. – Bot. Közlem. 48: 101–105.

Jeanplong, J. 1969: „A Rába ártéri rétek legelők ökológiai, cönológiai és hozamvizsgálatai”. – Diss. cand. Biol. Budapest.

Jeanplong,, J. 1970: „Franciaperjés kaszálók cönológiai vizsgálatai a Soproni és a Kőszegi hegységben”. – Agrártud. Egyet. Mezőgazd. Kar Közlem. 133–147.

Juhász-Nagy,, P. 1959: „A Beregi-sík rét-legelőtársulásai”. – Acta Univ. Debrecen, 4: 195–226.

Juraszek, H. 1928: „Pflanzensoziologische Studien über die Dünen bei Warschau”. – Bull. Acad. Polon. Sci. et Lettre, Ser. B. Cracovie.

Jurko, A. 1958: „Podne ekologické pomery a lesné spolocenstvá Podunajskej níziny”. – Bratislava.

Jurko, A. 1961: „Das Alnetum incanae in der Mittelslowakei”. – Biológia (Bratislava) 16: 321–339.

Jurko, A. 1963: „Zmena povodných lesných fytocenóz introdukciou agáta”. – Cs. Ochr. Prír., Bratislava 1: 56–75.

Jurko, A. 1964: „Feldheckengesellschaften und Uferweidengebüsche des Westkarpatengebietes”. – Biologické Práce, 10/6: 1–102.

Jurko, A. & Peciar, V. 1963: „Pflanzengesellschaften an schattigen Felsen in der Westkarpathen”. – Vegetatio 11: 199–209.

Katona, É. & Tóthmérész, B. 1985: „Szubmontán erdők lágyszárú növényzetének változása tarvágás után”. – Bot. Közlem. 72: 12–25.

Kárpáti, I. 1958: „A hazai Duna-ártér erdei”. – Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest, 5 pp.

Kárpáti, I. 1979: „Ligeterdei ökoszisztémák kutatása”. – MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Monográfiái 5/10: 24–39.

Kárpáti, I. 1982: „Die Vegetation der Auen-Ökosysteme in Ungarn”. – Veröffentlichung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Clusius-Forschung, Güssing 4: 1–24.

Kárpáti,, I. 1985: „Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata”. – In: Fekete, G. (Red.): Biológiai Tanulmányok (A cönológiai szukcesszió kérdései), 12: 73–81.

Kárpáti, I. & Kárpáti, V. 1958a: „A hazai Duna-ártér erdőtípusai”. – Az Erdő 7: 307–318.

Kárpáti, I. & Kárpáti, V. 1958b: „Elm-ash-oak grove forests (Querceto-Ulmetum hungaricum Soó) turning into white poplar dominated stands”. – Acta Agr. Acad. Sci. Hung 8: 267–283.

Kárpáti, I. & Kárpáti, V. 1958c: „Az ártéri fehérnyárasok kialakulása és jelentősége”. – Erdőgazdaság és Faipar 1958/10: 14.

Kárpáti, I. & Kárpáti, V. 1963: „A Duna-ártér félruderális gyepjeinek cönológiai és termőhelyi értékelése”. – Bot. Közlem. Budapest, 50: 21–33.

Kárpáti, I. & Kárpáti, V. 1971: „”. – Schriftenreihe für Raumforschung und Raumplanung, Klagenfurt, 11: 146–148.

Kárpáti, I. & Kárpáti, V. 1975: „Vergleich der geomorphologischen Schichten mit der Sukzessionsfolge der Vegetation in Auen-Ökosystemen”. – Internationale Symposien, Sukzessions-forschung, Rinteln, 4: 219–225.

Kárpáti, I., Pécsi, M. & Varga, Gy. 19: „A vegetáció és az ártéri szintek fejlődésének kapcsolata a Duna-kanyarban”. – Bot. Közlem. 49: 299–308.

Kárpáti, I. & Tóth, I. 1962a: „Die Auenwaldtypen Ungarns”. – Acta Agron. Acad. Sci. Hung. 11: 421– 452.

Kárpáti, I. & Tóth, I. 1962b: „Az ártéri nyárasok erdőtípusai”. – In: Keresztesi, B. (Szerk.): A magyar nyárfatermesztés. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 150–168.

Kárpáti, V. 1963: „Die zönologisch-ökologischen Verhältnisse der Wasservegetation des Donau-Überschwemmungsraumes in Ungarn”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 9: 323–385.

Kárpáti, V., Kárpáti, I. & Jurko, A. 1963: „Bachbegleitende Erlenauen im eurokarpatischen und pannonischen Mittelgebirge”. – Biológia (Bratislava) 18/2: 97–120.

Kárpáti, V., Kárpáti, I., Krippel, T. & Krippel, E. 1961: „Spolocenstvo topola bieleho a borievky obycajnej pri Stúrove”. – Biológia (Bratislava) 16: 481–492.

Kästner, M. & Flössner, W. 1933: „Die Pflanzengesellschaften der erzgebirgischen Moore”. – Veröff. Landesver. Sächs. Heimatsch., Dresden 4: 1–206.

Kemény, G., Penksza, K., Nagy, Z. & Tuba, Z. 2001: „Coenological data on temperate semidesert sandy grasslands in Hungary”. – Acta Bot. Hung. 43: 333–348.

Keresztesi, B. (szerk.) 1962: A magyar nyárfatermesztés. – Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 590 pp.

Keresztesi, B. (szerk.) 1965: Akáctermesztés Magyarországon. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 666 pp.

Keresztesi, B. (szerk.) 1966: A fenyők termesztése. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 541 pp.

Keresztesi, B. (szerk.) 1978: A nyárak és füzek termesztése. – Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 562 pp.

Keresztesi, B. & Solymos, R. (szerk.) 1978: A fenyők termesztése és a fenyőgazdálkodás. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 576 pp.

Kereszty, Z. 1983: „A magyarországi Scilla bifolia alakkör rendszertani felülvizsgálata. ”I. Problémafelvetés, kutatási terv. – Bot. Közlem. 70: 55–60.

Kereszty, Z. 1988a: „A magyarországi Scilla bifolia alakkör rendszertani felülvizsgálata. ”II. Numerikus taxonómiai vizsgálatok. – Bot. Közlem. 74–75 (1987–1988): 47–61.

Kereszty, Z. 1988b: „A magyarországi Scilla bifolia fajcsoport taxonómiai értékelése”. – Bot. Közlem. 74–75 (1987–1988): 63–71.

Keszthelyi, I., Csapody, I. & Halupa, L. 1995: Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdők kezelésére. – KTM TvH, Budapest, 252 pp.

Kevey, B. 1983: „Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez II”. – Bot. Közlem. 70: 19–23.

Kevey, B. 1984: „Dég parkerdejének tölgy-kőris-szil ligetei”. – Bot. Közlem. 71: 51–61.

Kevey, B. 1985: „Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez III”. – Bot. Közlem. 72: 155–158.

Kevey, B. 1987: „A martonvásári kastélypark tölgy-kőris-szil ligeterdői”. – Bot. Közlem. 73 (1986): 33–42.

Kevey, B. 1988: „Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV”. – Bot. Közlem. 74–75 (1987–1988): 93–100.

Kevey, B. 1990: „Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V”. – Bot. Közlem. 76 (1989): 83–96.

Kevey, B. 1993a: „Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VI”. – Bot. Közlem. 80: 53–60.

Kevey, B. 1993b: „A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata”. – Diss. cand. biol. Pécs.

Kevey, B. 1993c: „A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata”. – Kandidátusi értekezés tézisei. Pécs.

Kevey, B. 1998: „A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai”. – Kitaibelia 3: 47–63.

Kevey, B. & Alexay, Z. 1992: „Adatok a Szigetköz flórájához”. – Acta Ovariensis, 34: 29–37.

Kevey, B. & Alexay, Z. 1994: „A Szigetköz dárdás nádtippanos-fűzlápjai”. – Acta Agr. Óváriensis, 36: 7–22.

Kevey, B. & Alexay, Z. 1996: „A Szigetköz tőzegpáfrányos-égerlápjai (Thelypteridi-Alnetum)”. – Széchenyi István Főiskola Tudom. Közlem. Győr 1996/7: 1–24.

Kevey, B. & Borhidi, A. 1992: „A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bükkösei”. – Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat, 7: 59–74.

Kevey, B. & Borhidi, A. 1998: „Top-forest (Aconito anthorae-Fraxinetum orni) a special ecotonal case in the phytosociological system (Mecsek Mts. South Hungary)”. – Acta Bot. Hung. 41: 27–121.

Kevey, B. & Borhidi, A. 2001: „Egy új erdőtársulás a Bakonyban (Veratro nigri-Fraxinetum orni)”. – Bakonyi Term.tud. Múz. Közlem. 17: 37–54.

Kevey, B. & Borhidi, A. 2002: „Top-forests (Veratro nigri-Fraxinetum orni) of the Bakony Mountains”. – Acta Bot. Hung. 44: 85–116.

Kevey, B. & Czimber, Gy. 1982: „Az Allium ursinum növényföldrajzi szerepe a Szigetközben”. – Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, 24: 261–297.

Kevey, B. & Czimber, Gy. 1984: „A mosonmagyaróvári „Május 1.-liget” kapcsolata a Szigetköz természetes növénytakarójával”. – Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, 26: 235–255.

Kevey, B. & Huszár, Zs. 1999: „A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996)”. – Termvéd. Közlem. 8: 37–48.

Kevey, B. & Tóth, I. 1992: „A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco robori-Carpinetum).”. – Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat, 6: 27–40.

Kevey, B. & Tóth, B. 2000: „A hazai Alsó-Duna-ártér gyertyános-tölgyesei”. – Tilia, 9: 128–162.

Király, G. 2001: „A Fertőmelléki-dombsor vegetációja”. – Tilia, 10: 181–357.

Kiss, Á. 1964: „A móri borvidék gyomvegetációja és a vegyszeres gyomirtás problémái”. – Növényvéd. Kut. Int. Évk. 9: 137–152.

Kiss, I. 1976: „A pusztaföldvári Nagytatársánc és a rajta levő löszgyep természetvédelmi, tudományos és közművelődési jelentősége”. – Békés Megy. Term.véd. Évk. 1: 35–59.

Klika, J. 19: „Studien über die xerotherme Vegetation Mitteleuropas I.”. – Beih. Bot. Centralbl., Dresden, 47 B: 343–398.

Klika, J. 1934: „Studien über die xerotherme Vegetation Mitteleuropas I–II. Die Planzengesellschaften auf Sandböden der Marchfeldes in der Slowakei”. – Beih. Bot. Centralbl., Dresden, 52 B: 1–16.

Klika, J. 1935a: „Die Pflanzengesellschaften des entblössten Teichbodens in Mitteleuropa”. – Beih. Bot. Centralbl., Dresden, 53 B: 286–310.

Klika, J. 1935b: „Prispevek k poznáni nasich ruderálních spolecenstev”. – Veda Prir., Praha, 16: 119–122.

Klika, J. 1937: „Xerotherme Rasen- und Waldgesellschaften der Westkarpathen”. – Beih. Bot. Centralbl. 57B: 295–342.

Klika, J. 1938: „Xerotherme Pflanzengesellschaften der Kovácover Hügel in der Südslovakei”. – Beih. Bot. Centralbl., Dresden, 58/B: 435–465.

Klika, J. 1939: „Die Gesellschaften des Festucion vallesiacae-Verbandes in Mitteleuropa”. – Stud. Bot. Cech. Praha, 2: 117–157.

Klika, J. 1940: „Die Pflanzengesellschaften des Alnion-Verbandes”. – Preslia, 18–19: 16–31.

Klika, J. & Hadac, E. 1944: „Rostlinná společenstva stredni Evropy”. – Príroda, Brno, 36: 1–26.

Klika, J. & Novák, V. (eds.) 1941: Praktikum rostlinné sociologie, pudoznalstvi, klimatologie a ekologie. – Melantrich, Praha.

Klika, J. & Vlach, V. 1937: „Pastviny a louky na szikách jižniho Slovenska”. – Sborn. Cs. Akad. Zemed. Praha, 12: 407–417.

Knapp, R. 1942: Zur Systematik der Wälder, Zwergstrauchheiden und Trockenrasen des eurosibirischen Vegetationskreises I–II.. – Hannover, (multipl.) pp. 81 + 180.

Knapp, R. 1944: Vegetationsaufnahmen von Wäldern der Alpenostrand-Gebiete VI. (Auen- und Quellwälder). – Halle/Saale.

Knapp, R. 19: Die Pflanzengesellschaften Mitteleuropas. – Stuttgart.

Koch, W. 1926: „Die Vegetationseinheiten der Linthebene unter Berücksichtigung der Verhältnisse in der Nordostschweiz”. – Jb. St. Gallische Naturwiss. Ges. 61: 1–134.

Kopasz, M. 1976: Védett Természeti Értékeink. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 258 pp.

Kopecký, K. 1969: „Zur Syntaxonomie der natürlichen nitrophilen Saumgesellschaften in der Tschechoslowakei und zur Gliederung der Klasse Galio-Urticetea”. – Folia Geobot. Phytotax., Praha, 4: 235–259.

Kopecký, K. & Hejný, S. 1965: „Allgemeine Charakteristik der Pflanzengesellschaften des Phalaridion arundinaceae-Verbandes”. – Preslia, Praha, 37: 53–78.

Kopecký, K. & Hejný, S. 1992: Ruderální spolecenstva bylin Ceské republiki. – Akademia Praha.

Kordos, L. & Járai-Komlódi, M. 1988: „Az elmúlt tízezer év klímaváltozásai Közép-Európában”. – Időjárás, 92: 96–100.

Korneck, D. 1974: „Xerothermvegetation in Rheinland-Pfalz und Nachbargebieten”. – Schriftenrh. Vegetkde., Bonn, 7: 1–196 + Tab.

Korneck, D. 1975: „Beitrag zur Kenntnis mitteleuropäischer Felsgrus-Gesellschaften (Sedo-Scleranthetea)”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem. N. F., 18: 45–102.

Kovács,, J.A. 1994: „A Kőszegi-hegység és Kőszeg-hegyalja réttársulásai”. – In: Bartha, D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. – Sopron–Kőszeg, 147–174.

Kovács, J.A. 1995a: „Lágyszárú növénytársulásaink rendszertani áttekintése”. – Tilia, 1: 86–144.

Kovács, J.A. 1995b: „Vas-megye növénytársulásainak áttekintése”. – Vasi Szemle, 49: 518–557.

Kovács, J.A. & Takács, B. 1994: „A cáki gesztenyés oldal edényes flórája és növényzete”. – Kanitzia, 2: 9–42.

Kovács, J.A. & Takács, B. 1995a: „A Balatonvidék bazaltvulkáni növényzetének sajátosságairól”. – Kanitzia 3: 51–96.

Kovács, J.A. & Takács, B. 1995b: „A Sümeg-Tapolcai hát és a Déli-Bakony dolomitos felszínének botanikai értékei”. – Kanitzia, 3: 97–124.

Kovács, M. 1955: „Die zönologischen und ökologischen Verhältnisse von Cladietum marisci in der Gegend des Balaton Sees”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 2: 133–146.

Kovács, M. 1957: „A nógrádi flórajárás Magnocaricion társulásai”. – Bot. Közlem. 47: 135–155.

Kovács, M. 1958: „Magyarország láprétjeinek ökológiai viszonyai (talaj- és mikroklíma-viszonyok)”. – MTA Biol. Csop. Közlem. 1: 387–454.

Kovács, M. 1961: „Die Schlagvegetation des Mátra-Gebirges”. – Acta Bot. Hung. 7: 319–344.

Kovács, M. 1962a: Die Moorwiesen Ungarns. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 214 pp.

Kovács, M. 1962b: „Übersicht der Bachröhrichte (Glycerio-Sparganion) Ungarns”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 8: 109–143.

Kovács, M. 1963: „A Filipendulo-Geranietum palustris hazai állományainak áttekintése”. – Bot. Közlem. 50: 157–165.

Kovács, M. 1964: „Ökologische Untersuchungen von Sumpf und Mähwiesen in der Umgebung von Galgamácsa”. – Acta Agronom. Acad. Sci. Hung. 13: 61–91.

Kovács, M. 1967: „Die Vegetation des Inundationsgebietes der Ipoly”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 133–168.

Kovács, M. 1968: „Die Vegetation im Überschwemmungsgebiet des Ipoly (Eipel)-Flusses”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 14: 77–112.

Kovács, M. 1975: Beziehung zwischen Vegetation und Boden. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 254 pp.

Kovács, M. 1985: „A Sár-hegy növénytársulásai. – Die Vegetetion des berges „Sárhegy” bei Gyöngyös”. – Fol. Hist. Nat. Mus. Matra, Suppl. 1: 47–61.

Kovács, M. & Felföldy, L. 1958: „Vegetácó-tanulmányok az Aszófői Séd mentén”. – Annal. Biol. Inst. Tihany, 25: 138–163.

Kovács, M. & Kárpáti, I. 1973: „Untersuchung über die Zonations- und Produktionsverhältnisse im Überschwemmungsgebiet der Drau. ”I. Verlandung der toten Arme und die Zonationen des Bodens und der Vegetation im Inundationsgebiet der Drau. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 18: 323–353.

Kovács, M. & Kárpáti, I. 1974: „A Mura- és a Dráva-ártér vegetációja”. – Földr. Ért. 22: 21–32.

Kovács, M. & Máthé, I. 1964: „A Mátrai flórajárás (Agriense) sziklavegetációja. – Vegetation on the rocks of the Mátra Mountains”. – Bot. Közlem. 51: 1–18.

Kovács, M. & Máthé, I. 1967: „Die Vegetation des Inundationsgebietes der Ipoly”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 133–168.

Kovács, M., Priszter, Sz. Csapody, I. & Szodfridt, I. 1977: „Védelmet kívánó növényfajaink és növénytársulásaink”. – MTA Biol. Oszt. Közlem. 20: 161-194.

Kovács, M., Tóth, L. Simon, Tné., Dinka, M. & Podani, J. 1979: A balatoni nádpusztulás feltételezhető okai. – Magy. Hidrol. Társ. Orsz. Vándorgy. Keszthely, pp. 1–12.

Kovács, Z. 1961: „Öntözetlen kerti gyepek létesítése magyarországi vadontermő fűfajok termesztésbe vonásával”. – Kert. Kut. Int. Évk. 4: 545–562.

Kovácsné Láng, E. & Török, K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. III. Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok. – Magyar Természettudományi Múzeum Kiadv., Budapest.

Kozma, P. 1991, 1993: A szőlő és termesztése. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 339 pp. 404 pp.

Köllner, J. 1983: „Vegetationsstudien im westlichen Seewinkel (Burgenland). ”Zitzmannsdorfer Wiesen Salzlackenränder. – Diss. Univ. Salzburg.

Körmöczi, L. 1983: „Correlations between the zonation of sandy grasslands and physico-chemical condition of their soil in Bugac”. – Acta Biol., Szeged, 29: 117–127.

1954: „”. – : .

Krippel, E. 1954: „Die Pflanzengesellschaften auf Flugsandböden des slowakischen Teiles des Marchfeldes”. – Aichinger Festschr. 632–639.

Krippel, E. 1959: „Kvetena a rastlinné spoločenstvá Bezedného pri Plaveckom Stvrtku”. – Biol. Práce, Bratislava, 5/12: 35–66.

Krippelová, T. & Krippel, E. 1956: Vegetácné pomery Záhoria. – Vyd. Slov. Akad. Vied., Bratislava.

Krippelová, T. 1967: Vegetácia zitného ostrova. – Vyd. Slov. Akad. Vied, Bratislava.

Kruseman, G., Jr. & Vlieger, J. 1939: „Akkerassociaties in Nederland”. – Nederl. Kruidk. Arch., Amsterdam, 49: 327–398.

Kuhn, K. 1937: Die Pflanzengesellschaften im Neckargebiet der Schwäbischen Alb. – Hohenlohesche Buchhandlung Ferdinand Rau, Öhringen.

Kulczynski, D. 1928: Pflanzenassoziationen der Pieninen. – Cracowia.

Kun, A. 1998a: „Sziklagyepek és lejtősztyeppek a Középdunai Flóraválasztó környékén. I”. – Bot. Közlem. (1996) 83: 25–38.

Kun, A. 1998b: „Sziklai növénytársulások az Érd-Tétényi-fennsíkon”. – Kitaibelia, 3: 65–70.

Kun, A. 2000: „Összehasonlító vizsgálatok a hárshegyi homokkő növénytakaróján”. – Tilia, 9: 60–127.

Kun, A. & Ittzés, P. 1998: „Seseli leucospermum W et K. és a nyílt dolomit sziklagyep (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis) előfordulása szarmata mészkövön”. – Bot. Közlem. 84:

Kun, A., Ittzés, P. Facsar, G. & Höhn, M. 2000: „Sziklagyepek és lejtősztyeppek a Középdunai Flóraválasztó környékén. ”II. Mészkő- és dolomitvegetáció a Cserhát-hegységben. – Kitaibelia 5: 209–215.

Lájer, K. 1997a: „Vázlatok a Carex hartmanii Cajander magyarországi elterjedéséről, cönológiai viszonyairól”. – Kitaibelia, 2: 103–122.

Lájer, K. 1997b: „A Marcal-medence déli részének lápi és lápréti növénytársulásai”. – Kitaibelia, 2: 199–203.

Lájer, K. 1998a: „Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába”. – Tilia, 6: 84–238.

Lájer, K. 1998b: „Újabb adatok Belső-Somogy flórájának és vegetációjának ismeretéhez”. – Somogyi Muz. Közlem. 13: 217–239.

Lájer, K. 1998c: „Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez”. – Kitaibelia, 3: 263–274.

Lájer, K. 2000a: „Self-organizing structure in tussock patterns”. – Acta Bot. Hung. 42: 211–224.

Lájer, K. 2000b: „Eine Methode zur räumlichen Abgrenzung von Pflanzengesellschaften”. – Acta Bot. Hung. 42: 239–246.

Lájer, K. 2001: „Magyarország lápi vegetációjának növénytársulástani vizsgálata”. – PhD-értekezés tézisei. PTE Növénytani Tsz. Pécs. 1–11.

Lájer, K. 2002: „Floristical and coenological studies on meadows of the Somogy county valley of river Dráva”. – Kitaibelia, 7: 187–205.

Lakatos, E. 1964: „A Crambe tataria löszpusztai reliktumnövény új hazai előfordulása”. – Bot. Közlem. 51: 233–238.

Lakušić, R. 1970: „Die Vegetation der südöstlicher Dinariden”. – Vegetatio 21: 321–373.

Lánszky, I. 1994: „A rizs gyomnövényei és irtásuk”. – Diss. cand. agronom. Budapest.

Lászlóffy, W. 1982: A Tisza. Vizi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 p.

Lebrun, L., Noirfalise, A. & Sougnez, N. 1955: „Sur la flore et la végétation du territoire Belgede la Basse-Meuse”. – Bull. Soc. Roy. Bot. Belg. 87: 157–194.

Lehmann, A. 1970: A mecseki szén- és kőbányák meddőhányóinak növényzete. – MTA DTI Földr. Tanulmányok a Dél-Dunántúl területéről. Akadémiai Kiadó, Budapest, 153–184.

Lengyel, G. 1915: „A királyhalmi magyar királyi külsőerdészeti kísérleti állomás területe növényzetének ismertetése”. – Erd. Kisérl. 17: 50–73.

Less, N. 1991: „A Délkeleti-Bükk vegetációja és xerotherm erdotársulásainak fitocönológiája”. – Diss. cand. biol. Debrecen.

Less, N. 1998: „A délkeleti Bükk lejtősztyepprétjei”. – Kitaibelia, 3: 23–35.

Less, N. 1998: „A Cirsio pannonici-Quercetum Less leírásának érvényessé tétele”. – Kitaibelia, 3: 37–40.

Less, N. 1998: „Az Epipactio atrorubentis-Fagetum Less leírásának érvényessé tétele”. – Kitaibelia, 3: 41–44.

Libbert, W. 1932: „Die Vegetationseinheiten der neumärkischen Staubeckenlandschaft unter Berücksichtigung der angrenzenden Landschaften. ”I. Teil. – Verh. Bot. Ver. Prov. Brandenbg, Berlin–Dahlem, 74: 10–93.

Lohmeyer, W. 1950a: „ Oenanthe aquatica-Rorippa amphibia Ass”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem. N. F. 2: 20.

Lohmeyer, W. 1950b: „Das Polygoneto brittingeri-Chenopodietum rubri und das Xanthieto riparii-Chenopodietum rubri, zwei flussbegleitende Bidention-Gesellschaften”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitgem. N. F. 2: 12–21.

Lohmeyer, W. 1953: „Beitrag zur Kenntnis der Pflanzengesellschaften in der Umgebung von Höxter a. d. Weser”. – Mitt. Flor.-Soz. Arbeitsgem. N. F. 4:

Lohmeyer, W. 1970: „Zur Kenntnis einiger nitro- und thermophiler Unkrautgesellschaften im Gebiet des Mittel- und Niederrheins”. – Schriftenr. Vegetkde., Bonn–Bad Godesberg, 5: 29–43.

Lohmeyer, W., Matuszkiewicz, A., Matuszkiewicz, W., Merker, H., Moore, J.J., Müller, T., Oberdorfer, E., Poli, E., Seibert, P., Sukopp, H., Trautmann, W., Tüxen, J., Tüxen, R. & Westhoff, V. 1962: „Contribution á l’unification du système phytosociologique pour l’Europe moyenne et nord-occidentale”. – Melhoramento, Elvas, 15: 135–151.

Maas, F.M. 1959: „Bronnen, bronbeken en bronbossen van Nederland, in het bijzonderdie van de Veluwezoon”. – Meded. Landbouwhogesch. Wageningen, 59: 1–66.

Mágocsy-Dietz, S. 1914: „Adatok a Balaton környéke flórájának ismeretéhez”. – Bot. Közlem. 13: 117–127.

Magyar, P. 1928a: „Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz. Beiträge zu den pflanzenphysiologischen und geobotanischen Verhältnissen der Hortobágy-Steppe”. – Erd. Kisérl. 30: 26–63.

Magyar, P. 1930: „Növényökológiai vizsgálatok szikes talajon. Pflanzenökologische Untersuchungen auf Szikböden”. – Erd. Kisérl. 32: 75–118. 237–256.

Magyar, P. 1933a: „Természetes újulat és aljnövényzet”. – Erd. Kisérl. 35: 78–118.

Magyar, P. 1933b: „Waldtypenstudien im Börzsönyer und Bükkgebirge”. – Erd. Kisérl. 35: 396–450.

Magyar, P. 1935: „Növényszociológia és az erdőművelés”. – Erd. Lapok. 74: 520–528.

Magyar, P. 1961: Alföldfásítás I–II. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Majer, A. (szerk.) 1962: Erdő- és termőhelytípológiai útmutató. – Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 260 pp.

Majer, A. 1968: Magyarország erdőtársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 515 pp.

Majer, A. 1980: A Bakony tiszafása. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 373 pp.

Majer, A. 1988: Fenyves a Bakony alján. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 374 pp.

Májovský, J. 1955: „Asociácia Festuca pseudodalmatica-Potentilla arenaria na východnom Slovensku”. – Biológia, Bratislava, 10: 659–677.

Májovský, J. & Jurko, A. 1958: „Xerotermné spoločenstvo s Festuca pseudodalmatica a jeho syngenetické štadiá v doline Hrona”. – Acta Fac. Rer.Nat. Univ. Comenius, Ser.Bot. Bratislava, 2: 285–313.

Malato-Beliz, J., Tüxen, J. & Tüxen, R. 1960: „Zur Systematik der Unkrautgesellschaften der west- und mitteleuropäischen Wintergetreide-Felder”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem. N. F. 8: 145–147.

Malcuit, G. 1929: „Contributions á l’étude phytosociologique des Vosges méridionales saonoises. Les associations végétalesde la Vallée de la Lanterne”. – Arch. Bot. Paris, 2: 1–209.

Marinček, L., Mucina, L., Zupančić, M., Poldini, L., Dakskobler, I. & Accetto, M. 1993: „Nomenklatorische Revision der illyrischen Buchenwälder (Verband Aremonio-Fagion)”. – Stud. Geobot. Trieste, 12: 121–135.

Margittai, A. 1927: „Az Északkeleti Felvidék Elatine-fajai”. – Magyar Bot. Lapok, 26: 15–18.

Márkus, F. 1992: „Az intenzív mezőgazdaság és földhasználat hatása a természeti értékekre”. – WWF-füzetek 1: 1–18.

Máthé, I. 1933: „A hortobágyi Ohat-erdő vegetációja. Die vegetation des Ohat-Waldes”. – Bot. Közlem. 30: 159–165.

Máthé, I. 1936: „Növényszociológiai tanulmányok a körösvidéki liget- és szikes erdőkben”. – Acta Geobot. Hung. 1: 150–166.

Máthé, I. 1939: „A hencidai Cserjeerdő vegetációja. Die Vegetation des Waldes Cserjeerdő bei Hencida”. – Bot. Közlem. 36: 125–129.

Máthé, I. & Kovács, M. 1960: „Vegetationsstudien im Mátragebirge”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 6: 343–382.

Máthé, I. & Kovács, M. 1962: „Erodierte Weiden in der Umgebung von Parád”. – Acta Agron. Hung. 11: 383–404.

Máthé, I. & Kovács, M. 1962: „A gyöngyösi Sárhegy vegetációja (Die Vegetation des Berges Sárhegy bei Gyöngyös)”. – Bot. Közlem. 49: 309–328.

Máthé, I. & Tallós, P. 1967: „Artemisio-Festucetum pseudovinae”. – In: Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn. – Eger–Vácrátót. 63–64.

Máthé, I., Tallós, P. & Zólyomi, B. 1967: „Peucedano-Galatelletum punctati”. – In: Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn. – Eger–Vácrátót. 62–63.

Máthé, I., Tallós, P., Précsényi, I., Kovács, M. 1967: „Der Alkalisteppenwald von Margita als Arbeitsgebiet im IBP”. – In: Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn. – Eger–Vácrátót. 69–76.

Matuszkiewicz, W. 1962: „Zur Systematik der natürlichen Kiefernwäldern des mittel- und ost-europäischen Flachlandes”. – Mitt. flor.-soc. Arb. Gem., N. F. 9: 145–186.

Mayer, H. 1974: Wälder des Ostalpenraumes. – Fischer Verlag, Stuttgart.

Meier, H. & Braun-Blanquet, J. 1934: Prodrome des groupements végétaux. Fasc. 2. (Classe des Asplenietales rupestres – groupements rupicoles). – Mari-Lavit Montpellier.

Meijer-Drees, E. 1936: De bosvegetatie van de achter hoek en enkele aangrenzende gebieden. – Wageningen.

Mészáros, F., Simon, T., Ronkay, L., Vida, A. & Báldi, A. 1994: „The Characterisation of and the Threat to Terrestrial and Partially Aquatic Habitats, The Impact of GNBS and within that, of Variant C”. – Counter-Memorial of the Republic of Hungary Annexes 4 (2): 724–745.

Mészáros-Draskovits, Rózsa 1967: „A Linum dolomiticum Borb. cönológiai viszonyai. – Zönologische Verhältnisse von Linum dolomiticum Borb”. – Bot. Közlem. 54: 193–201.

Mészöly, Gy. 1981: Parkerdők Magyarországon. – Mezőgazd. Kiadó, Budapest.

Meusel, H. 1939a: „Mitteldeutsche Vegetationsbilder. ”1. Die Steinklöbe bei Nebra und der Ziegelrodaer Forst. – Hercynia, 1: 8–98.

Meusel, H. 1939b: „Die Vegetationsverhältnisse der Gipsberge im Kyffhäuser und im südlichen Alpenvorland”. – Hercynia, 2: 3–372.

Michalko, J., Magic, D., Berta,, J., Rybniček, J., Maglocky, S. & Spániková, A. 1987: Geobotanical Map of CSSR. – Veda Bratislava.

Mikyška, R. 1939: „Studie über die natürlichen Waldbestände im Slowakischen Mittelgebirge”. – Beih. Bot. Centralbl. 59 B: 192–244.

Miyawaki, A. & Tüxen, J. 1960: „Über Lemnetea Gesellschaften in Europa und Japan”. – Mitt. Flor. Soz. Arbeitsgem 8: 127–135.

Moesz, G. 1940: „A Kiskunság és a Jászság szikes területeinek növényzete”. – Acta Geobot. Hung. 3: 100–115.

Molnár, A. 1989: „A bélmegyeri Fás-puszta növényzete”. – Bot. Közlem. 76: 65–82.

Molnár, Zs. 1992: „A Pitvarosi-puszták növénytakarója különös tekintettel a löszpuszta-gyepekre”. – Bot. Közlem. 79: 19–27.

Molnár, Zs. 1998: „Ártéri vegetáció Tiszadob és Kesznyéten környékén. ”I. Tájtörténeti, florisztikai és cönológiai értékelés. – Bot. Közlem. (1996) 83: 39–50.

Molnár, Zs. 1998: „Ártéri vegetáció Tiszadob és Kesznyéten környékén. ”II. A keményfa-ligeterdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) története és mai állapota. – Bot. Közlem. (1996) 83: 51–69.

Molnár, Zs. & Borhidi, A. 2002: „Continental alkali vegetation in Hungary: landscape history, vegetation dynamics, syntaxonomy and conservation”. – Pflanzensoziologie, 18: 1–21.

Molnár, Zs. & Kun,A. (szerk.): „Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon”. – WWF füzetek 15: 1–30.

Moor, M. 1936: Zur Soziologie der Isoetetalia. – Verlag Hans Huber, Bern.

Moor, M. 1938: „Zur Systematik der Fagetalia”. – Ber. Schweiz. Bot. Ges. 48: 1–417.

Moor, M. 1952: „Die Fagion-Gesellschaften der Schweizer Jura”. – Beitr. Geobot. Landesaufn. Schweiz. 31: 1–201.

Moor, M. 1958: „Pflanzengesellschaften schweizerischer Flussauen”. – Mitt. Schweiz. Anst. Forstl. Versuchswes., Zürich, 34: 221–360.

Moor, M. 1973: „Das Corydalo-Aceretum, ein Beitrag zur Systematik der Ahornwälder”. – Ber. Schwiz. Bot. Ges. 83: 106–132.

Morariu, I. 1943: „Asociaţii de plante antropofile din jurul Bucurestilor cu observaţii asupra răspîndirii lor în pară si mai ales în Transilvania”. – Bul. Grăd. Bot. Muz. Bot. Cluj, Timişoara, 23: 131–212.

Morariu, I. 1967: „Clasificarea vegetaţiei nitrofile din Romănia”. – Contrib. Bot. Cluj, 1967 (Festschrift Borza): 233–246.

Moravec, J. 1967: „Zu den azidophilen Trockenrasengesellschaften Südwestböhmens und Bemerkungen zur Syntaxonomie der Klasse Sedo-Scleranthetea”. – Folia Geobot. Phytotax., Praha, 2: 137–178.

Moravec, J., Husová, M. Neuhäusl, R. & Neuhäuslová-Novotná, Z. 1982: Die Assoziationen mesophiler und hygrophiler Laubwälder in der Tschechischen Sozialistischen Republik. – Academia, Praha.

Moravec, J. and. coll. 1983: „Rostlinná společenstva České socialističké republiky a jejich ochrozeni, Severoces”. – Prir. Litomerice Pril. 1: 1–110.

Moravec, J. and coll. 1995: Rostlinná společenstva České Republiky a jejich ohrozeni. Red list of plant communities of the Czech Republic and their endangerment. – 2. EditionSeveročeskou Prirodou, Litomerice, 206 pp.

Mucina, L. 1978: „Ruderal communities with the dominant species Lactuca serriola”. – Biológia, Bratislava, 33: 809–819.

Mucina, L. 1981a: „Die Ruderalvegetation des nördlichen Teils der Donau-Tiefebene. ”1. Onopordion acanthii-Verband. – Folia Geobot. Phytotax., Praha, 16: 225–263.

Mucina, L. 1981b: „Die Ruderalvegetation des nördlichen Teils der Donau-Tiefebene. ”2. Gesellschaften des Dauco-Melilotion-Verbandes auf ruderalen Standorten. – Folia Geobot. Phytotax., Praha, 16: 21–47.

Mucina, L. 1982a: „Numerical classification and ordination of ruderal plant communities (Sisymbrietalia, Onopordetalia) in western part of Slovakia.”. – Vegetatio, 48: 267–275.

Mucina, L. 1982b: „Die Ruderalvegetation des nördlichen Teils der Donau-Tiefebene. ”3. Gesellschaften des Dauco-Melilotion-Verbandes auf natürlichen Standorten. – Folia Geobot. Phytotax., Praha, 17: 347–389.

Mucina,, L. 1990: „Vicariance and clinal variation in synanthropic vegetation”. – In: Nimis, P.L. & Crovello, T.J. (eds.): Quantitative approaches to phytogeography. – pp. 263–276. Kluwer Acad. Publ., Dordrecht.

Mucina, L. 1992: „Zwei neue Ruderalgesellschaften aus der Ordnung Onopordetalia.”. – Tuexenia, Göttingen, 12: 299–305.

Mucina, L. 1997: „Conspectus of classes of European vegetation”. – Folia Geobot. Phytotax., Praha, 32: 117–172.

Mucina, L., Grabherr, G. & Ellmauer, T. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs. Teil I. Anthropogene Vegetation. – Fischer Verlag, Jena–Stuttgart–New York, 578 pp.

Mucina, L., Grabherr, G. & Wallnöfer, S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs. Teil III. Wälder und Gebüsche. – Fischer Verlag, Jena–Stuttgart–New York, 353 pp.

Müller, T. 1961a: „Einige für Südwestdeutschland neue Pflanzengesellschaften”. – Beitr. Naturk. Forsch. Südwestdeutschl., Karlsruhe, 20: 15–21.

Müller, T. 1961b: „Ergebnisse pflanzensoziologischer Untersuchungen in Südwestdeutschland”. – Beitr. Naturk. Forsch. Südwestdeutschl., Karlsruhe, 20: 111–122.

Müller, T. 1962: „Die Saumgesellschaften der Klasse Trifolio-Geranietea sanguinei”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem. N. F. 9: 95–139.

Müller, T. 1966: „Die Wald-, Gebüsch-, Saum-, Trocken- und Halbtrockenrasengesellschaften des Spitzbergs”. – Nat. u. Landschaftsschutzgeb. Baden-Württembergs, 3: 278–473.

Müller, T. & Görs, S. 1958: „Zur Kenntnis einiger Auenwaldgesellschaften im württembergischen Oberland”. – Beitr. z. naturk. Forsch. Südwestdeutschland, 17: 88–165.

Müller, T. & Görs, S. 1960: „Pflanzengesellschaften stehender Gewässer in Baden-Württenberg”. – Beitr. z. Naturk. Forsch. in SW-Deutschl. 19: 59–100.

Müller, T. & Görs, S. 1969: „Halbruderale Trocken- und Halbtrockenrasen”. – Vegetatio, 58: 203–221.

Nagy, J. 1999: „A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei”. – Kitaibelia, 4: 69–75.

Nagy, Z. & Vargyas, Cs. 1988: Gyeptermesztés-gyeptakarmány hasznosítás. – Gyep- és Takarmánygazdálkodási Kft., Szombathely, pp. 115–161.

Németh, F. 1978: „The vascular flora and vegetation on the Szabadszállás-Fülöpszállás territory of the Kiskunság National Park”. – Studia Bot. Hung. 13: 79–105.

Németh, F. 1988: „Felhagyott gyümölcsösök”. – Búvár, 43 (8): 45–47.

Neuhäusl, R. 1959: „Die Pflanzengesellschaften des südöstlichen Teiles des Wittingauer Beckens”. – Preslia, Praha, 31: 115–147.

Neuhäusl, R. & Neuhäuslová-Novotná, Z. 1964: Vegetationsverhältnisse am Südrand des Schwemnitzer Gebirges. – Vyd. Slov. Akad. Vied, Bratislava.

Neuhäusl, R. & Neuhäuslová-Novotná, Z. 1967: „Syntaxonomische Revision der azidophilen Eichen- und Eichenmischwälder im westlichen Teile der Tschechoslowakei”. – Folia Geobot. Phytotax., Praha 2: 1–42.

Neuhäuslová-Novotná, Z., Neuhäusl, R. & Hejný, S. 1969: „Beitrag zu den Gesellschaften des Verbandes Aegopodion podagrariae Tx. 1967 in der Tschechoslowakei”. – Mitt. Flor.-Soz. Arbeitsgem. N. F. 14: 136–152.

Niklfeld,, H. 1973: „Natürliche Vegetation. 1 : 2 000 000”. – In: , .: Atlas der Donauländer. Kartentafel 171. – Deuticke, Wien.

Niklfeld, H. (ed.) 1986: Rote Listen gefährdeter Pflanzen Österreichs. – Bundesminist. f. Gesundheit und Umweltschutz, Wien.

Nordhagen, R. 1936: „Versuch einer neuen Einteilung der subalpinen-alpinen Vegetation Norwegens”. – Bergens Mus. Arbok. Naturvid. Rekke, Bergen, 7: 1–88.

Nordhagen, R. 1940: „Studien über die maritime Vegetation Norwegens. ”I. Pflanzengesellschaften der Tangwälle. – Bergens Mus. Arb. 1939/1940, Naturvit. R., Bergen, 7: 1–123 + Tab.

Nowinski, M. 1928: „Zespoly roslinne Puszczy Sandomierskiej. ”I. Zespoly roslinne torfowisk nískich pomiedzy Chodaczowem a Grodzieskiem. – Kosmos, Lwów, 52: 457–547.

Oberdorfer, E. 1938: „Ein Beitrag zur Vegetation des Nordschwarzwaldes”. – Beitr. Naturk. Forsch. Südwestdeutschl., Karlsruhe, 3: 1–270.

Oberdorfer, E. 1948–1949: „Die Pflanzengesellschaften der Wutachschlucht”. – Beitr. Naturk. Forsch. Südwestdeutschl., Karlsruhe, 8: 22–60.

Oberdorfer, E. 1953: „Der europäische Auenwald”. – Beitr. z. Naturk. Forscung in SW-Deutschland, 12: 23–70.

Oberdorfer, E. 1953/1954: „Über Unkrautgesellschaften der Balkanhalbinsel”. – Vegetatio, 4: 379–411.

Oberdorfer, E. 1957: Süddeutsche Pflanzengesellschaften. – Jena.

Oberdorfer, E. 1964: „Der insubrische Vegetationskomplex, seine Struktur und Abgrenzung gegen die submediterrane Vegetation in Oberitalien und in der Südschweiz”. – Beitr. Naturk. Forsch. Südwest-deutschl., Karlsruhe, 23: 141–187.

Oberdorfer, E. 1971: „Die Pflanzenwelt des Wutachgebietes”. – Nat. Landschaftschutzgeb. Baden-Württ., Freiburg, I. Br. 6: 261–321.

Oberdorfer, E. (ed.) 1977–1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften. Teile 1–4. – 2. Aufl. Gustav Fischer Verlag, Jena.

Oberdorfer, E. 1979: Pflanzensoziologische Exkursions Flora. – Stuttgart.

Oberdorfer, E., Görs, S., Korneck, D., Lohmeyer, W., Müller, T., Philippi, G. & Seibert, P. 1967: „Systematische Übersicht der westdeutschen Phanerogamen- und Gefässkryptogamen-Gesellschaften”. – Schriftenrh. Vegetkde., Bad Godesberg, 2: 7–67.

Osvald, H. 1923: „Die Vegetation des Hochmoores Komosse”. – Sven. Växtsociol. Sällsk. Handl. Uppsala, 1: 1–434.

Ot’ahel’ová, H. 1990: „Macrophytic communities of open surfaces in the Danubian Plain (Czechoslovakia)”. – Folia Geobot. Phytotax., Praha 25: 239–243.

Papp, J. 1975: Magyarország Védett Területei. – Budapest.

Papp, L. & Dudás, M. 1992: „Data on botanical values of Central and South Nyírség and their vicinity”. – Déri Múz Évk. 1989–1990: 7–35.

Papp, L. & Szodfridt, I. 1967: „Die Vegetation und die ökologischen Verhältnisse des Naturschutzareals bei Kunbaracs”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 259–275.

Parabučki, S. 1972: „Šumska vegetacija Kovilskog rita (The forest vegetation of the Kovilj marsh.)”. – Zbornik Matice Srpske. Seria Prirodnih Nauka 42: 1–22.

Parabučki, S. 1973: „Antropogene Šumske zajednice Kovilskog Rita”. – Zbornik Matice Srpske za Prirodne Nauke 42: 5–88.

Passarge, H. 1953: „Waldgesellschaften des mitteldeutschen Trockengebietes”. – Arch. Forstwes. 2: 1–58, 182–208, 340–383, 532–551, .

Passarge, H. 1955: „Die Pflanzengesellschaften der Wiesenlandschaftdes Lübbenauer Spreewaldes”. – Feddes Repert. Berlin, Beih. 135: 194–231.

Passarge, H. 1964: Pflanzengesellschaften des nordostdeutschen Flachlandes I.. – Gustav Fischer Verlag, Jena.

Passarge, H. 1967: „Über Saumgesellschaften im nordostdeutschen Flachland”. – Feddes Repert. Berlin, 74: 145–158.

Passarge, H. 1968: „Neue Vorschläge zur Systematik nordmitteleuropäischer Waldgesellschaften”. – Feddes Repert. 77: 75–103.

Passarge, H. 1978: „Übersicht über mitteleuropäische Gefässpflanzengesellschaften”. – Feddes Repert., Berlin, 89: 133–195.

Pauca, A. 1941: „Studium fitosociologic in Munţii Codru şi Muma”. – Studii şi cerc. Acad. Romana, 51: 6–119.

Pawlowski, B. 1928: Guide des excursions en Pologne. I. Partie. Guide de l’excursion botanique dans les Monts Tatras. . – Kraków.

Pécsi, M. 1959: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. – Földrajzi Monográfiák 3., Budapest.

Penksza,, K. 1998: „A Sedo acris-Festucetum valesiacae ass. nov. a Rakacai-völgymedencében és a Cserehátban”. – In: Csontos, P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. – Scientia Kiadó, Budapest, 77–88.

Philippi, G. 1977: „Vegetationskundliche Beobachtungen an Weihern des Stromberggebietes um Maulbronn”. – Veröff. Landesst. Natursch. Landschaftspfl. Baden-Württenberg, Karlsruhe 44/45: 9–50.

Pietsch, W. 1963: „Vegetationskundliche Studien über die Zwergbinsen- und Strandlingsgesellschaften in der Nieder- und Oberlausitz”. – Abh. Ber. Naturkundemus. Görlitz, Leipzig, 38: 1–80.

Pietsch, W. 1965: „Utricularietea intermedio-minoris class. nov. – Ein Beitrag zur Klassifizierung der europäischen Wasserschlauch-Gesellschaften”. – Ber. Arbeitsgem. Sächs. Bot. N. F., Dresden, 5/6: 227–231.

Pietsch, W. 1967: „Bemerkungen zur Gliederung der Littorelletea-Gesellschaften Mitteleuropas”. – Arbeitsgem. Sächs. Bot. N. F. Dresden, 7: 239–245.

Pietsch, W. 1973: „Beitrag zur Gliederung der europäischen Zwergbinsengesellschaften (Isoeto-Nanojuncetea Br.-Bl. et Tx. 1943)”. – Vegetatio, 28: 401–438.

Pignatti, S. 1953: „Introduzione allo studio fitosociologico della pianura veneta orientale”. – Arch. Bot., Forli, 28: 265–329.

Pinke, Gy. 1995: „The significance of the unsprayed field edges as refugia for rare arable plants”. – Acta Agron. Ovariensis, 37: 1–12.

Pinke, Gy. 1999: „Veszélyeztetett szegetális gyomnövények és fenntartásuk lehetőségei európai tapasztalatok alapján”. – Kitaibelia, 4: 95–110.

Pinke, Gy. 2000a: „Die Ackerwildkraut-Gesellschaften extensiv bewirtschafteter Felder in der Kleinen Ungarischen Tiefebene”. – Tuexenia, 20: 335–364.

Pinke, Gy. 2000b: „A vetett növény és a differenciális fajok jelentősége a gyomtársulások leírásában”. – Kitaibelia, 5: 319–330.

Pinke, Gy. 2000c: „Gyomvegetáció-vizsgálatok a Kisalföldön külterjes termelési viszonyok mellett”. – Növénytermelés, 49: 607–621.

Pócs, T. 1954: „A rákoskeresztúri „Akadémiai erdő” vegetációja. Die Vegegtation des „Akademischen-Waldes” in Rákoskeresztúr”. – Bot. Közlem. 45: 283–295.

Pócs, T. 1960: „Die zonalen Waldgesellschaften Südwestungarns”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 6: 75–105.

Pócs, T. 1966: „A magyarországi tűlevelű erdők cönológiai és ökológiai viszonyai (Zönologische und ökologische Verhältnisse der Nadelwälder Ungarns)”. – Diss. theses, . Budapest.

Pócs,, T. 1967: „Aconito-Fagetum”. – In: Zólyomi, B. et al. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn. – Eger–Vácrátót. 25–26.

Pócs, T., Domokos-Nagy, É., Pócs-Gelencsér, I. & Vida, G. 1958: Vegetationsstudien im Őrség. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 124 pp.

Polgár, S. 1903: „Győr vidékének vízi és vízparti edényes növényzete”. – Győri Áll. Főreálisk. Ért. 1902–1903: 4–33.

Polgár, S. 1912: „Győr megye növényföldrajza és edényes növényeinek felsorolása”. – Magy. Bot. Lapok, 11: 308–338.

Polgár, S. 1941: „Győrmegye flórája”. – Bot. Közlem. 38: 201–352.

Poli,, E. 1966: „Eine neue Eragrostion-Gesellschaft der Citrus-Kulturen in Sizilien”. – In: Tüxen, R. (Hrsg.): Anthropogene Vegetation. pp. 60–74. Dr. W. Junk, The Hague.

Poli, E. & Tüxen, J. 1960: „Über Bidentetalia-Gesellschaften Europas”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem. N. F. 8: 136–143.

Pop, I. 1968: „Conspectul asociaţiilor ierboase de pe masivele calcaroase din cuprinsul Carpatilor romănesti”. – Contrib. Bot. Cluj. 1968: 267–275.

Pott, R. 1995: Die Pflanzengesellschaften Deutschlands. 2. Aufl. Eugen Ulmer Stuttgart, 622 pp.

Pott, R. 1996: „Die Entwicklungsgeschichte und Verbreitung xerthermer Vegetationseinheiten in Mitteleuropa unter dem Einfluss des Menschen”. – Tuexenia, 16: 337–369.

Preising, E. 1949: „Nardo-Callunetea. Zur Systematik der Zwergstrauch-Heiden und Magertriften Europas mit Ausnahme des Mediterran-Gebietes, der Arktis und der Hochgebirge”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem. N. F. 1: 82–94.

Priszter, Sz. 1947: „A Szamospart hordaléknövényzete Gyalu és Apahida között”. – Acta Geobot. Hung. 6: 83-92.

Priszter, Sz. 1960: Adventiv gyomnövényeink terjedése. – A keszthelyi Mezőgazd. Akad. Kiadványai.

Priszter, Sz. 1985: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VII.. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Rademacher, B. 1958: Grundlagen und Methoden neuzeitlicher Unkrautbekämpfung. – Sonderabdruck aus Wintertagung, Wien. 1–24.

Rapaics, R. 1924: „Egy fejezet a növények társadalmi életéből”. – Bot. Közlem. 20: 1–18.

Rapaics, R. 1927a: „A szegedi és csongrádi sós és szikes talajok növénytársulásai. – Die Pflanzengesellschaften der Salz- und Szikböden von Szeged und Csongrád”. – Bot. Közlem., Budapest, 24: 12–29.

Rapaics, R. 1927b: „A Középtiszavidéki szikes talajok növényszövetkezetei”. – Debreceni Szemle 1927: 194–210.

Rapaics, R. 1932: A Magyarság Virágai. A Virágkultusz története. – Kir. Magyar Term.Tud. Társulat, Budapest, 423 pp.

Rapaics, R. 1940a: A Magyar Gyümölcs. – Kir. Magyar Term.Tud. Társulat, Budapest, 350 pp.

Rapaics, R. 1940b: A Magyar Kertek. A Kertművészet Magyarországon. – Magyar Könyvbarátok, Budapest, 303 pp.

Raus, D. 1975: „Vegetacijski i sinekoloski odnosi šuma u bazenu Spacva”. – Ann. pro exper. forest. 18: 225–346.

Rejmánek, M. 1977: „The concept of structure in phytosociology with reference to classification of plant communities”. – Vegetatio 35: 55–61.

Richard, J.-L. 1972: „La végétation des Crêes rocheuses du Jura”. – Ber. Schweiz. Bot. Ges. 82: 68–112.

Rivas-Martínez, S. 1975: „Sobre la nueva clase Polygono-Poetea annuae”. – Phytocoenologia, Stuttgart, 2: 123–140.

Rivas-Martínez, S. 1978: „Sinopsis de la vegetación nitrófila rupestre (Parietarietea judaicae)”. – Anal. Inst. Bot. Cavanilles, Madrid, 35: 225–233.

Rivas-Martínez, S., Báscones, J.C., Díaz, T.E., Fernández-Gonzáles, F. & Loidi, J. 1991: „Vegetatión del Pirineo occidental y Navarra”. – Itin. Geobot., León, 5: 5–456.

Rochow, M. von 1951: Die Pflanzengesellschaften des Kaiserstuhls. – G. Fischer Verlag, Jena.

Rodwell, J. (ed.) 1995: British Plant Communities. Vol. 4. Aquatic communities, swamp and tall herb fens. – Cambridge Univ. Press, Cambridge, 283 pp.

Rodwell, J.S., Schaminée, J.H.J., Mucina, L., Pignatti, S., Dring, J. & Moss, D. 2002: The Diversity of European Vegetation. – Eur. Envir. Agency, Wageningen, 167 pp.

Roll, H. 1938: „Allgemein wichtige Ergebnisse für die Pflanzensoziologie bei Untersuchungen von Fliesswassern in Holstein”. – Feddes Repert., Berlin, 15: 108–109.

Ružička, M. 1960: „Prehlad rastlinnych spolocenstiev na Záhorskej nízine”. – Biológia (Bratislava) 15: 653–663.

Rübel, E. 1911: „Pflanzengeographische Monographie des Berninagebietes”. – Bot. Jahrb., Leipzig, 47: 1–646.

Rübel, E. 1933: „Versuch einer Übersicht über die Pflanzengesellschaften der Schweiz”. – Ber. Geobot. Inst. ETH, Zürich, 1933: 19–31.

Sauberer, A. 1942: „Die Vegetationsverhältnisse der unteren Lobau”. – Niederdonau, Natur u. Kultur, 17.

Schratt, A.E. 1988: „Geobotanisch-ökologische Untersuchungen zum Indikatorwert von Wasserpflanzen und ihren Gesellschaften in Donaualtwässern bei Wien”. – Diss. Univ. Wien.

Schaminée, J., Lanjouw, B. & Schipper, P. 1990: „Een nieuwe indelig van de waterplanten-gemeenschappen (Potametea) in Nederland”. – Stratiotes, 1: 5–16.

Schaminée, J.H.J., Weeda, E.J. &Westhoff, V. (eds.) 1995: De vegetatie van Nederland. – Opulus Press, Uppsala, Leiden, 360 pp.

Schwickerath, M. 1944: Das Hohe Venn und seine Randgebiete. – Gustav Fischer Verlag, Jena.

Schubert, R. 1960: Die zwergstrauchreichen azidiphilen Pflanzengesellschaften Mitteldeutschlands. – Gustav Fischer Verlag, Jena.

Sebestyén, O. 1963: Bevezetés a Limnológiába. – Akadémiai Kiadó, Budapet, 235 pp.

Segal, S. 1968: „Ein Einteilungsversuch der Wasserpflanzengesellschaften”. – Pflanzensoz. Syst. 1968: 191–211.

Segal, S. 1969: Ecological notes on wall vegetation. – Dr. W. Junk, Den Haag.

Seibert, P. 1962: Die Auenvegetation an der Isar nördlich von München und ihre Beeinflussung durch den Menschen. – Bayer. Landstelle f. Gewässerkunde, München.

Seregélyes, T. & Szollát, Gy. 1995: „Mocsárrétek és iszapnövényzet”. – In: Járai-Komlódi, M. (szerk.): Pannon Enciklopédia. Növényvilág. – Dunakanyar 2000, Budapest, pp. 190–191.

Sillinger, P. 1933: Monografická studie o vegetaci Nízkých Tater. – Orbis, Praha.

Simon, T. 1950: „Montán elemek az Északi Alföld flórájában és növénytakarójában”. – Ann. Biol. Univ. Debrecen, 1: 146–174.

Simon, T. 1957: Die Wälder des Nördlichen Alföld. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp.

Simon, T. 1960: „Die Vegetation der Moore in den Naturschutzgebieten des Nördlichen Alföld”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 6: 107–137.

Simon, T. 1962: „Vergleichende Torfmoorstudien in den Karpaten”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 8: 187–203.

Simon, T. 1964a: „A Bihar-hegység növényvilága”. – Term.tud. Közlöny, 95: 158–161.

Simon, T. 1964b: „Entdeckung und Zönologie der Festuca dalmatica (Hack.) Richt. in Ungarn und ihr statistischer Vergleich mit ssp, pseudodalmatica (Kraj.) Soó”. – Annal. Univ. Budapest, sect. biol. 7: 143–156.

Simon, T. 1971: „Mohagazdag szilikátszikla-gyepek a Zempléni-hegységben. – Moosreiche Silikat-Felsenrasen in dem Zempléner-Gebirge”. – Bot. Közlem. 58: 33–45.

Simon, T. 1977: Vegetationsuntersuchungen im Zempléner Gebirge. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 351 pp.

Simon,, T. 1979: „A Duna-Tisza köze növénytakarójának kialakulása”. – In: Tóth, K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. – Natura Kiadó, Budapest, pp. 165–178.

Simon, T. 1988: „A hazai edényes flóra természetvédelmi érték-besorolása”. – Abstracta Bot. 12: 1–23.

Simon, T. 19: A Magyarországi Edényes Flóra Határozója. – Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.

Simon, T. 1992: „A Szigetköz növénytársulásai és azok természetessége”. – Természetvédelmi Közlem. 2: 43–55.

Simon, T., Horánszky, A. & Láng, E. 1980: „Potentielle Vegetationskarte der Donaustrecke zwischen Rajka und Nagymaros”. – Acta Bot. Hung. 26: 191–201.

Simon, T. & Láng, E. 1988: „Programme for biological monitoring in the region of the Gabčikovo – Nagymaros barrage system”. – Abstracta Botanica, 13: 65–72..

Simon, T., Szabó, M., Draskovits, R., Hahn, I. & Gergely, A. 1993: „Ecological and phytosociological changes in the willow woods of Szigetköz, NW Hungary, in the past 60 years”. – Abstracta Bot. 17 (1–2): 179–186.

Siroki, Z. 1958: „Egy nyírségi reliktumterület monografikus cönológiai feldolgozása. – Die monographische zönologische Aufarbeitung eines Nyírséger Rliktumgebietes”. – Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1958: 109–140.

Sissingh, G. 1950: Onkruid-associaties in Nederland. – Staatdrukkerij- en uitgeverijbedrijf, Gravenhage.

Slavnić, Z. 1948: „Slatinska vegetacija Vojvodine”. – Arh. Poljoprivr. Nauke Tehn., Novi Sad, 3: 1–80.

Slavnić, Z. 1951: „Pregled nitrofilne vegetacije Vojvodine”. – Nauè. Zborn. Matice Srpske, Novi Sad 1: 84–169.

Slavnić, Z. 1952: „Nizinske sume vojvodine”. – Zbornik Matice Srpske. Seria Prirodnih Nauka 2: 1–22.

Slavnić, Z. 1956: „Die Wasser- Und Sumpfvegetation der Vojvodina”. – Zborn. Matica Srpske, Novi Sad, 10: 5–72.

Smettan, H.W. 1981: Die Pflanzengesellschaften des Kaisergebirges/Tirol. – Verein zum Schutze der Bergwelt, München.

Šomšák, L. 1959: „Rastlinné spoločenstvá luz˘nych lesov Záhorskej niz˘iny”. – Acta facult. r. nat. Univ. Comenianae, Botanica, 3. Fasc. 10–12: 515–564,.

Šomšák, L. 1963: „Mociarná vegetácia medzidunovych zniz˘enin juz˘nej časti Potiskej niz˘iny”. – Acta Fac. Rerum Nat. Univ. Com. Botanica, 8. Fasc. 5–6: 229–302.

Soó, R. 1926: „Die Entstehung der ungarischen Puszta”. – Ungarische Jahrbücher 6: 258–276.

Soó, R. 1927a: Geobotanische Monographie von Kolozsvár (Klausenburg). – Studium Könyvkiadó, Budapest, 151 pp.

Soó, R. 1927b: „Zur nomenklatur und Methodologie der Pflanzensoziologie”. – Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts und des Collegium Hungaricum in Berlin 1927b: 234–252.

Soó, R. 1928: „A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése I. (Zur Systematik und Soziologie der phanerogamen Vegetation der ungarischen Binnengewässer I.)”. – Biol. Kut. Int. Munkái 2: 45–79.

Soó, R. 1929: „Die Vegetation und die Entstehung der ungarischen Puszta”. – J. Ecol. 17: 329–350 + 2 tab.

Soó, R. 1930: „A modern növényföldrajz problémái, irányai és irodalma. A növényszociológia Magyarországon. (Über Probleme, Richtungen und Literatur der modernen Geobotanik. Die Pflanzensoziologie in Ungarn)”. – Magy Biol. Kut. Int. Munkái 3: 1–51.

Soó, R. 1931a: „Adatok a Balatonvidék vegetációjának ismeretéhez III. (Beiträge zur Kenntnis der Vegetation des Balatongebietes III.)”. – Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 4: 293–319.

Soó, R. 1931b: „A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. (The vegetation and the development of the Hungarian „Puszta”.)”. – Földr. Közlem. 59: 1–17.

Soó, R. 1932a: „Beiträge zur Kenntnis der Vegetation des Balatongebiets IV”. – Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 5: 112–121.

Soó, R. 1932b: „Erklärung zur geobotanischen Karte der Halbinsel Tihany”. – Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 5: 122–130.

Soó, R. 1933a: „A Hortobágy növénytakarója. – Die Vegetation der Alkalisteppe Hortobágy, Ökologie und Soziologie der Pflanzengesellschaften”. – Sonderabdruck von Debreceni Szemle. Városi Nyomda. Debrecen. 1–26.

Soó, R. 1933b: „Összehasonlító növényszociológiai tanulmányok I”. – Bot. Közlem. 30: 59–68.

Soó, R. 1934a: „A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése. II. Zur Systematik und Soziologie der Phanerogamen-Vegetation der ungarischen Binnengewässer. II”. – Magy. Biol. Int. Munkái, 7: 135–153.

Soó, R. 1934b: „Magyarország erdőtípusai. Összehasonlító erdei vegetáció-tanulmányok. II”. – Erd. Kisérl. 36: 86–138.

Soó, R. 1936: „Die Vegetation der Alkalisteppe Hortobágy. Ökologie und Soziologie der Pflanzengesellschaften”. – Feddes Repert, Berlin, 39: 352–364.

Soó, R. 1937: „A Nyírség erdői és erdőtípusai”. – Erd. Kisérl. 39: 337–380.

Soó, R. 1938a: „Vizi mocsári és réti növényszövetkezetek a Nyírségen”. – Bot. Közlem. 35: 249–273.

Soó, R. 1938b: „Homokpusztai és sziki növényszövetkezetek a Nyírségen. Sand- und Alkali-steppen-assoziationen des Nyírség”. – Bot. Közlem. 36: 90–108 (1939). Sonderabdruck ist in 1938 erschienen.

Soó, R. 1940: „Vergangenheit und Gegenwart der pannonischen Flora und Vegetation”. – Nova Acta Leopoldina, Neue folge 9: 1–49 + 10 Tafel.

Soó, R. 1941a: „A magyar (pannóniai) flóratartomány növényszövetkezeteinek áttekintése. – Übersicht der pannonischen Vegetationstypen”. – Magy. Biol. Kut. Int. Munkái, 13: 498–511.

Soó, R. 1941b: „Növényszövetkezetek Sopron környékéről”. – Acta Geobot. Hung. Kolozsvár, 4: 3–34.

Soó, R. 1943: „A nyírségi erdők a növényszövetkezetek rendszerében. Die Wälder des Sandgebiets Nyírség im System der Pflanzengesellschaften”. – Acta Geobot. Hung. 5 (2): 315–352.

Soó, R. 1944: „A Székelyföld növényszövetkezeteiről. Über die Pflanzengesellscgaften des Seklerlandes”. – Múzeumi Füzetek II.: 12–59.

Soó, R. 1947a: Conspectus des groupements végétaux dans les Bassins Carpathiques. I. Les associations halophiles. Debrecen,60 pp.

Soó, R. 1947b: „Revue systématique des associations végétales des environs de Kolozsvár”. – Acta Geobot. Hung. 6 (1): 3–50.

Soó, R. 1949: „Les associations végétales de la Moyenne Transsylvanie. ”II. Les associations des marais, des prairies et des steppes. – Acta Geobot. Hung. 6 (2): 3–107.

Soó, R. 19: „A korszerű növényföldrajz kialakulása és mai helyzete Magyarországon. (Die Herausbildung und heutige Lage der zeitgemässen Pflanzengeographie in Ungarn.)”. – Ann. Biol. Univ. Debrecen, 1: 4–26.

Soó, R. 1951: „Les associations végétales de la Moyenne-Transylvanie. ”I. Les associations forestières. – Ann. Mus. Nat. Hung. Ser. Nova 1 (1949–1950): 1–71.

Soó, R. 1953: „Bátorliget növényvilága”. – In: Székessy, V. (szerk.):Bátorliget élővilága. 17–57. Budapest.

Soó, R. 1954: „Die Torfmoore Ungarns in dem Pflanzensoziologischen System”. – Vegetatio 5–6 Braun-Blanquet Festschrift: 411–421.

Soó, R. 1955: „La végétation de Bátorliget”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 1: 301–334.

Soó, R. 1957a: „Conspectus des groupements végétaux dans les Bassins Carpathiques. ”II. Les associations psammophiles et leur génétique. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 3: 45–64 + 5 Tablaux.

Soó, R. 1957b: „Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften I”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 3: 317–373.

Soó, R. 1957c: „Pflanzengesellschaften aus Bulgarien I”. – Ann. Univ. Bpest., S. Biol. 1: 231–239.

Soó, R. 1958: „Die Wälder des Alföld”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 4: 351–381.

Soó, R. 1959: „Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften. II”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 5: 473–500.

Soó, R. 1960a: „Magyarország erdőtársulásainak és erdőtípusainak áttekintése”. – Az Erdő, 9: 321–340.

Soó, R. 1960b: „Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi felosztása”. – MTA Biol. Csop. Közlem. 4: 43–70.

Soó, R. 1960c: „Az Alföld erdői”. – In: Magyar, P. (ed.):Alföldfásítás I. 419–478. Budapest.

Soó, R. 1961: „Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften III”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 7: 425–450.

Soó, R. 1962: „Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften. ”V. Die Gebirgswälder I. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 8: 335–366.

Soó, R. 1963: „Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften. ”VI. Die Gebirgswälder II. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 9: 123–150.

Soó, R. 1964a: „Die regionalen Fagion-Verbände und Gesellschaften Südosteuropas”. – Studia Biologica Hungarica, 1. Budapest.

Soó, R. 1964b: „Magyarország növénytársulásainak részletes (kritikai) áttekintése”. – In: Soó, R.:A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Synopsis systematico-geobotanica florae vegetationisque Hungariae. I. 130–289. , Budapest.

Soó, R. 1968a: „Neue Übersicht der höheren zönologischen Einheiten der ungarischen Vegetation”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. Budapest, 14: 385–394.

Soó, R. 1968b: „Zönosystematische Übersicht der Pteridophyta und Spermatophyta der Ungarischen Flora”. – In: Soó, R.:Synopsis systematico-geobotanica Florae Vegetationisque Hungariae III. F11–F51.

Soó, R. 1971: „Aufzählung der Assoziationen der ungarischen Vegetation nach den neueren zönosystematisch-nomenklatorischen Ergebnissen”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 127–179.

Soó, R. 1980: „Magyarország növénytársulásainak részletes kritikai rendszere (A critical revision of the Hungarian plant communities.)”. – In: Soó, R.:A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. (Synopsis sytematico-geobotanica florae vegetationisque Hungariae). Akadémiai Kiadó, Budapest, V: 533–626.

Soó, R. 1980: „Conspectus associationum regionis Pannonicae”. – In: Soó, R.:A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. (Synopsis sytematico-geobotanica florae vegetationisque Hungariae). Akadémiai Kiadó, Budapest, VI: 525–538.

Soó,R., Borhidi, A., Csapody, I.,Kovács, M. & Pócs, T.1969: „Die Wälder und Wiesen West- und Südtransdanubiens und ihre Böden”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 15: 137–165.

Soó, R. & Simon, T. 1960: „Bemerkungen über südosteuropäische Fraxinus- und Dianthus-Arten”. – Acta Bot.Acad. Sci. Hung. 6: 143–153.

Sowa, R. 1971: Flora i roslinne zbiorowiska ruderalne na obszarze województwa lódzkiego ze szczególnym uwzglêdnieniem miast i miasteczek. Uniwersytet Łodzki, Łódz.

Speta, F. 1974: „Cytotaxonomische und arealkundliche Untersuchungen an der Scilla bifolia-Gruppe in Oberösterreich, Niederösterreich und Wien”. – Naturk. Jahrb. Stadt Linz, 19: 9–54.

Steffen, H. 1931: Vegetationskunde von Ostpreussen. Gustav Fischer Verlag, Jena.

Szabó, I. 1977: Gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest..

Szabó, I. 1980: „A zöld pántlikafű (Typhoides arundinacea [L.] Mönch) a Balaton vidékén és felhasználásának lehetőségei a tó partjának biológiai védelmében”. – MTA VEAB Monográfiái 12. A Balaton kutatás újabb eredményei 1: 39–47.

Szabó, I. 1986: „Some conclusions of ecological investigations on grass species of paludal and of field origin I. Comparative studies on the ecology and production biology of reed canarygrass (Phalaroides arundinacea [L.] Rausch.)”. – BFB-Bericht, Illmitz, 58: 21–37.

Szalma, E. & Bodrogközy, Gy. 1985: „Phytocenology of Wolffietum arrhizae Miyaw. et J. Tx. 60. Elerment content of its species components as well as sediment and water samples”. – Tiscia (Szeged) 20: 45–53.

Szalma, E. & Lévai, O. 1987: „Seasonal dynamics and structural changes in the cenoses belonging to the Phragmitetea association class at Lake Sulymos”. – Tiscia (Szeged) 22: 13–30.

Szarvas, G. & Könczey, R. 1995: Élővíz-folyosók Magyarországon. – Háttértanulmány (1993–1994). IUCN-Természetvédelmi Világszövetség, Budapest.

Szegi, I. (szerk.) 1982: Rekultiváció. Mátraalji Szénbányák Vállalat Kiadványa, Gyöngyös.

Szmorad, F. 1994: „A Kőszegi-hegység erdőtársulásai”. – In: Bartha, D. (szerk.):A Kőszegi-hegység vegetációja. EFE Sopron, pp. 106–132.

Szmorad, F. 1997: „A Szentgáli Tiszafás vegetáció-térképe”. – Kitaibelia, 2: 22–26.

Szodfridt, I. 1969: „Borókás-nyárasok Bugac környékén. (Wacholder-Pappelwälder in der Gegend von Bugac)”. – Bot. Közlem. 56: 159–165.

Szodfridt, I. 1978: „Standosrtstypen und Waldgesellschaften in Ungarn”. – Acta Bot. Hung. 24: 139–165.

Szodfridt, I. 1991: „Genetikai talajtípusok és növénytársulások kapcsolata”. – Agrokémia és Talajtan, 484–498.

Szodfridt, I. & Faragó, S. 1968: „A talajvíz és vegetáció kapcsolata a Duna-Tisza köze homok-területein”. – Bot. Közlem. 55: 69–75.

Szodfridt, I. & Tallós, P. 1964: „A felsőnyirádi erdő cseres-tölgyesei”. – Veszprém megyei Múz. Közlem. 2: 423–435.

Szőcs, Z. 1971: „Die Buchenwälder des Vértesgebirges. ”I. Beschreibung mit den Methoden der klassischen Geobotanik. – Ann. Univ. Budapest, Sect. Biol. 13: 253–268.

Szujkó-Lacza, J. 1960: „Neue floristische Angaben aus der Insel Csepel”. – Ann. Mus. Nat. Hung. 52: 177–184.

Szujkó-Lacza, J. 1961a: „Die Trockenrasen und der Andesit-Kahlwald im Börzsöny-gebirge”. – Annal. Hist. Nat. Mus. Nation. Hung. 53: 225–240.

Szujkó-Lacza, J. 1961b: „Adatok a szurdokerdő és bükkös mikroklímájához”. – Biol. Közlem. 9: 103–112.

Szujkó-Lacza, J. 1962: „Die Buchenwälder des Börzsöny und Mátra-Gebirges”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 8: 441–471.

Szujkó-Lacza, J. 1964: „Die kalkholden und Eichen-Zerreichenwälder des Börzsöny-Gebirges”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 10: 239–256.

Szujkó-Lacza, J. 1967: „Beiträge zur Kenntnis der Pflanzengesellschaften des Börzsöny-Gebirges. Die Assoziationen Tilio-Fraxinetum, Mercuriali-Tilietum matricum, Spiraeetum mediae”. – Ann. Hist.-Nat. Mus. Nation. Hung. 59: 147–161.

Tallós, P. 1959: „Erdő- és réttípus tanulmányok a Széki erdőben. Untersuchungen an Wald- und Wiesentypen im „Szék”-er Wald”. – Erd. Kutatások, 6: 301–353.

Tallós, P. 1960: „Az erdőtipológia és a növénytársulástan kapcsolatáról”. – Az Erdő, 9: 205–214.

Terpó, A. 1962: „Ribes vulgare Lam. magyarországi előfordulásáról”. – Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Évk. 26: 123–143.

Terpó, A. 1973: „Kritische Revision der Arum-Arten des Karpatenbeckens”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 18: 215–255.

Tímár, L. 1947: „Les associations végétales du lit de la Tisza de Szolnok à Szeged”. – Acta Geobot. Hung., Debrecen, 6: 70–82.

Tímár, L. 1949: „A háború utáni gyomosodás”. – Acta Geobot. Hung. 6: 108–113.

Tímár, L. 1950a: „A Marosmeder növényzete”. – Ann. Biol. Univ. Szeged, 1: 117–136.

Tímár, L. 1950b: „A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között”. – Ann. Biol. Univ. Debrecen, 1: 72–145.

Tímár, L. 1950c: „Az Euphorbia maculata L. elterjedése és társulásviszonyai”. – Annal. Biol. Univ. Debrecen, 1: 208–210.

Tímár, L. 1952: „Egyéves növénytársulások a Szeged környéki szikesek iszapján. I”. – Ann. Biol. Univ. Hung. Pars Debrecen, Budapest, 2: 311–321.

Tímár, L. 1954: „Ackerunkräuter auf alkalischem Lössboden in der Umgebung von Szeged”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung., Budapest, 1: 193–214.

Tímár, L. 1955: „Pflanzenschädlinge zwischen den Eisenbahnschienen am Theissufer”. – Acta Biol. Szeged, 1: 95–112.

Tímár, L. 1957a: „Zönologische Untersuchungen in den Äckern Ungarns”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 3: 79–109 mit 22. Tabellen.

Tímár, L. 1957b: „Die botanische Erforschung des Sees Fehértó bei Szeged”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 3: 375–389.

Tímár, L. & Bodrogközy, Gy. 1959: „Die Pflanzengeographische Karte von Tiszazug”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung., Budapest, 5: 203–232.

Ţopa, E. 1939: „Vegetatia halofitelor din Nordul României”. – Bull. Fac. Stiin. Cernâuti, 13: 1–79.

Tóth, A. 1985: „Degradálódó hortobágyi löszgyepek reliktum foltjainak szünökológiai viszonyai”. – Tud. Kutatás a HNP-ban. pp. 76–85.

Tóth,, I. 1953: „Nyártermőhelyek növénytársulásai”. – In: Koltay, Gy. (szerk.): A nyárfa. – Mezőgazd. Kiadó, Budapest, pp. 51–62.

Tóth, I. 1958: „Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása a termőhely- és az erdőtípusok összefüggése”. – Erd. Kut. 1958/1–2: 77–160.

Tóth, I. 1992: „Az ártéri erdőkről és az alsó duna-ártéri erdők erdőgazdálkodásáról”. – Egyetemi doktori értekezés (kézirat).

Tóth, L. 1960: „Phytozönologische Untersuchungen über die Röhrichte des Balaton-Sees”. – Annal. Inst. Biol. Tihany, 27: 209–242.

Tóth, L. 1970: „The role of reeds in the protection of Balaton Lake water quality”. – Vízmin. Víztechn. Kut. Eredményei, 1: 27–38.

Tóth, L. & Szabó, E. 1961: „Zönologische und ökologische Untersuchungenin den Röhrichten des Neusiedlersees (Fertő-tó)”. – Magy. Biol. Kut. Int. Munkái, 28: 151–168.

Török, K., Horánszky, A. & Kósa, G. 1994: „Long term changes of species composition in an andesite grassland community of the Visegrád Mts., Hungary”. – Abstracta Bot. 18: 13–27.

Török, K., Podani, J. & Borhidi, A. 1989: „Numerical revision of Fagion illyricum alliance”. – Vegetatio, 81: 169–180.

Török, K. & Zólyomi, B. 1998: „A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója”. – In: Csontos, P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. – Scientia Kiadó, Budapest, 109–132.

Tränkner, H. 1935: „Az akác elterjedése Csonkamagyarország területén”. – Erd. Kisérl. 44: 251–255.

Tüxen,, J. 1966: „Kurze Übersicht über die derzeitige systematische Gliederung der Acker- und Ruderalgesellschaften Europas”. – In: Tüxen, R. (ed.): Anthropogene Vegetation. – 75–82. Dr. W. Junk, Den Haag.

Tüxen,, R. 1931: „Die Pflanzendecke zwischen Hildesheimer Wald und Ith in ihren Beziehungen zu Klima, Boden und Mensch”. – In: Barner, W. (Hrsg.): Unsere HeimatDas Land zwischen Hildesheimer Wald und Ith.. – pp. 67–123. August Lar, Hildesheim.

Tüxen, R. 1937: „Die Pflanzengesellschaften Nordwestdeutschlands”. – Mitt. Florist.-Sociol. Arbeitsgem. Niedersachsen, Hannover, 3: 1–170.

Tüxen, R. 1940: „Niedersächsische Grünlandfragen in soziologischer und wirtschaftlicher Betrachtung”. – Jahresber. Naturhist. Ges. Hannover, 90/91: 17–26.

Tüxen, R. 1947: „Der Pflanzensoziologische Garten in Hannover und seine bisherige Entwicklung”. – Jahresber. Naturhist. Ges. Hannover, 94–98: 113–287.

Tüxen, R. 1950: „Grundriss einer Systematik der nitrophilen Unkrautgesellschaften in der Eurosibirischen Region Europas”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem. N. F. 2: 94–175.

Tüxen, R. 1952: „Hecken und Gebüsche”. – Mitt. Geogr. Ges. in Hamburg 50: 85–117.

Tüxen, R. 1954: „Über die räumliche, durch Relief und Gestein bedingte Ordnung der natürlichen Waldgesellschaften am nördlichen Rande des Harzes”. – Vegetatio Acta Geobot. 5–6: 454–478.

Tüxen, R. 1955: „Das System der nordwestdeutschen Pflanzengesellschaften”. – Mitt. Florist.-Soziol. Arbeitsgem., Stolzenau/Weser, N. F. 8: 155–176.

Tüxen, R. & Oberdorfer, E. 1958: „Die Pflanzenwelt Spaniens”. – Veröff. Geobot. Inst. Rübel Zürich, 32: 1–328.

Tüxen, R. & Preising, E. 1951: „Erfahrungsgrundlagenfür die pflanzensoziologische Kartierung des westdeutschen Grünlandes”. – Angew. Pflanzensoziol. Stolzenau/Weser, 4: 5–28.

Ubrizsy, G. 1948: „A rizs hazai gyomnövényzete. La végétation des mauvaises herbes dans les cultures de riz en Hongrie”. – Acta Agrobot. Hung. 1 (4): 1–43.

Ubrizsy, G. 1949a: „A hazai romtalajok gyomnövényszövetkezeteinek gazdasági jelentősége. La signification économique des associations des mauvaises herbes rudérales du pays”. – Agrártudomány, 1: 588–596.

Ubrizsy, G. 1949b: „Magyarország ruderális gyomnövényszövetkezetei, tekintettel a mezőgazdasági vonatkozásokra. Les associations des mauvaises herbes rudérales de la Hongrie, en regard aux rapports agriculturaux”. – Mezőgazd. Tud. Közlem. 1: 87–118.

Ubrizsy, G. 1950: „Les Associations de mauvaises herbes rudérales de la Hongrie et les aspects agricoles du probleme”. – Acta Agron. Hung. 1: 107–159.

Ubrizsy, G. 1957: „Agrocönológiai vizsgálatok, különös tekintettel a vegyszeres gyomirtásra. Recherches agrocénologiques en regard au désherbage chimique”. – Növénytermelés 6: 257–274.

Ubrizsy, G. 1958a: „Cönológiai vizsgálatok agrárterületek gyomvegetációján, tekintettel a vegyszeres gyomirtás flóra-átalakító hatására”. – MTA Biol. Csop. Közlem. 2: 65–78.

Ubrizsy, G. 1958b: „Cönológiai vizsgálatok ugarterületeken. Zönologische Untersuchungen auf Brachlandschaften”. – Bot. Közlem. 47: 343–347.

Ubrizsy, G. 1960: „A kukoricában végzett vegyszeres gyomirtás a herbicidhatás tükrében”. – MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 17: 51–75.

Ubrizsy, G. 1961: „Unkrautvegetation der Reiskulturen in Ungarn”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 7: 175–220.

Ubrizsy, G. 1967: „Recherches sur la végétation de mauvaises herbes de vignes en Hongrie”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 325–354.

Ujvárosi, M. 1940: „Növényszociológiai tanulmányok a Tiszamentén”. – Acta Geobot. Hung. 3: 30–42.

Ujvárosi, M. 1947: „Recherches sociologiques sur les prés aux bords de la riviere Zala prés Kehida”. – Acta Geobot. Hung. 6: 93–103.

Ujvárosi, M. 1952a: „Experimente auf Äckern zur Untersuchung der unkrautbekämpfenden Wirkung der verschiedenen Getreidesaaten”. – Acta Agron. Hung. 2: 149–207.

Ujvárosi, M. 1952b: „Die Unkrautarten der ungarischen Ackerböden und ihre Lebensformanalyse”. – Acta Agron Hung. 2: 237–274.

Ujvárosi, M. 1954: „A szántóföldi asszociációk új értelmezése”. – Bot. Közlem. 45: 183–192.

Ujvárosi, M. 1973a: Gyomirtás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 785 pp.

Ujvárosi, M. 1973b: Gyomnövények. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 833 pp.

Valachovič, M. (ed.) 2001: Rastlinné spolocenstvá Slovenska. 3. Vegetácia mokradí. – Slov. Akad. Vied. Bot. Ustav. 434 pp.

Valachovič, M., Ot’ahel’ová, H., Stanová, V. & Maglocky, S. 1995: Rastlinné spolocenstvá Slovenska. I. Pionierska vegetácia. – Slov. Akad. Vied. Bot. Ustav. 184 pp.

Varga, L. 1962: „A Fertőtó limnológiai sajátosságai”. – Hidrol. Tájékoztató, 1962: 127–129.

Varga, Z. 1989: „Die Waldsteppen des pannonischen Raumes aus biogeographischer Sicht”. – Düsseldorfer geobot. Kolloq. 6: 35–50.

Varga, Z. 1995: „Geographical patterns of biological diversity in the Palearctic region and the Carpathian basin”. – Acta Zool. Hung. 41: 71–92.

Varga, Z. 1995: „Félszáraz gyepek”. – Debrecen, Kézirat.

Varga, Z. 1997: „Trockenrasen im pannonischen Raum: Zusammenhang der physiognomischen Struktur und der floristischen Komposition mit den Insektenzönosen”. – Phytocoenologia, 27: 509–571.

Varga, Z. 1997: „Biogeographical outline of the invertebrate fauna on the Aggtelek Karst and surrounding areas”. – Res. in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. Aggtelek–Jósvafő, 87–94.

Varga, Z. & Szabó, S. 1997: „Changes in species composition and abundance of Lepidoptera in the Aggtelek Karst”. – Res. in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. Aggtelek–Jósvafő, 137–142.

Varga-Sipos, J. 1984: „A Hortobágyi Nemzeti Park sziki gyepjeinek fitocönológiai viszonyai és szukcessziós kapcsolatai”. – Bot. Közlem. 71: 63–78.

Varga-Sipos, J. & Varga, Z. 1993: Hortobágyi Krónika. – Debrecen, 96 pp.

Varga-Sipos, J. & Varga, Z. 1997: „Phytocoenology of semi-dry grasslands in the Aggtelek Karst Area (N Hungary)”. – Res. in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. Aggtelek–Jósvafő, 59–78.

Vas, M. 1983a: „Természetvédelmi intézkedések hatásai a kállósemlyéni Nagymohoson”. – Bot. Közlem. 70: 25–35.

Vas, M. 1983b: „Carici-Menyanthetum vidrafüves a kállósemlyéni Nyáriason”. – Bot. Közlem. 70: 37–39.

Vicherek, J. 1973: Die Pflanzengesellschaften der Halophyten- und Subhalophytenvegetation der Tschechoslowakei. – Academia, Praha.

Vicherek, J. (ed.) 2000: Flora and Vegetation at the confluence of the Morava and Dyje rivers. – Masarykova Univ. Brno, 362 p.

Vida, G. & Pócs, T. 1967: „Melitti-Fagetum subcarpaticum”. – In: Zólyomi, B. et al. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. – Ungarn. Eger–Vácrátót, 27–28.

Vlieger, J. 1937: „Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas”. – Nederl. Kruidk. Arch. 47: 335.

Vojtkó, A. 1993: „A Bükk-hegység Festuco-Brometea osztályának fitocönológiája”. – Egyet. doktori értekezés, Eger.

Vojtkó,, A. 1998: „A Bükk-hegység sziklagyepjeinek és sztyepprétjeinek jellemzése”. – In: Csontos, P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. – Scientia Kiadó, Budapest, 133–155.

Vollmar, F. 1947: „Die Pflanzengesellschaften des Murnauer Moores”. – Ber. Bayer. Bot. Ges. München, 27: 13–97.

Wagner, H. 1941: „Die Trockenrasengesellschaften am Alpenostrand”. – Denkschr. Akad. Wiss. Wien, Math.-Nat. Kl., Wien, 104: 1–81.

Wendelberger-Zelinka, E. 1952: Die Vegetation der Donauauen bei Wallsee. – Wels.

Wendelberger, E. & Wendelberger, G. 1956: „Die Auenwälder der Donau bei Wallsee”. – Vegetatio, Acta Geobot, 7: 69–82.

Wendelberger, G. 1943: „Die Salzpflanzengesellschaften des Neusiedler Sees”. – Wiener Bot. Z., Wien, 3: 124–144.

Wendelberger, G. 1950: „Zur Soziologie der kontinentales Halophytenvegetation Mitteleuropas”. – Abh. Akad. Wiss. Wien, Math.-Nat. Kl., Wien, 108: 1–28 + Tab.

Wendelberger, G. 1953: „Die Trockenrasen im Naturschutzgebiet auf der Perchtoldsdorfer Heide bei Wien”. – Angew. Pflanzensoz., Wien, 9: 1–51.

Wendelberger, G. 1954: „Steppen, Trockenrasen und Wälder des pannonischen Raumes”. – Angew. Pflanzensoz. Festschrift Aichinger, Wien. 573–634.

Wendelberger, G. 1955: „Die Restwälder der Parndorfer Platte im Nordburgenland”. – Burgenländ. Forsch. Heft 29. Eisenstadt.

Wendelberger, G. 1959: „Die Waldsteppen des pannonischen Raumes”. – Veröff. Geobot. Inst. Rübel, Zürich, 35: 77–113.

Wendelberger, G. 1964: „Sand- und Alkalisteppen im Marchfeld”. – Jahrb. Landeskunde Nieder-österr., Wien, 36: 942–963.

Wendelberger, G. 1977: „Die Vegetation der Solontschakböden – ein Sonderfall der Stillwasser-umrandung”. – Stud. Phytol., Pécs, 1977: 157–159.

Wendelberger, G. 1986: „Saum- und Mantelgesellschaften des pannonischen Raumes”. – Verh. Zool.-Bot. Ges. Wien, 124: 41–46.

Wenzl, H. 1934: „Bodenbakteriologische Untersuchungen auf pflanzensoziologischer Grundlage I”. – Beih. Bot. Centralbl., Dresden, 52 A: 73–147.

Westhoff, V. 1967: „Problems and use of structure in the classification of vegetation”. – Acta Bot. Neerl. 15: 495–511.

Westhoff, V. & Den Held, A.J. 1969: Plantengemeenschappen in Nederland. – W. J. Thieme and Cie. Zutphen.

Westhoff, V., Dijk, J.W., Passchier, H. & Sissing, G. 1946: Overzicht der plantengemeen-schappen in Nederland. – 2e druk. G. W. Breughel, Amsterdam.

Willner, W. 2001: „Neue Erkenntnisse zur Systematik der Buchenwälder”. – Linzer. biol. Beitr. 33: 527–560.

Willner, W. & Zukrigl, K. 1999: „Nomenklatorische Typisierung und Validierung einiger aus Österreich beschriebener Waldgesellschaften”. – Verh. Zool.-Bot. Ges. Österreich, 136: 149–180.

Zólyomi, B. 1931a: „A Bükkhegység környékének Sphagnum-lápjai. Vegetationsstudien an den Sphagnummooren um das Bükkgebirge in Mittelungarn”. – Bot. Közlem. 28: 89–121.

Zólyomi, B. 1931b: „A Kis-Alföld páfrányairól”. – Bot. Közlem. 28: 189–191.

Zólyomi, B. 1931c: „Adatok a Hanság flórájához”. – Bot. Közlem. 28: 191–192.

Zólyomi, B. 1931d: „A kultúra hatása a vegetációra a Hanság medencéjében”. – Debreceni Tisza I. Tud. Társ. II. Oszt. Munkái, 4/1: 120–128.

Zólyomi, B. 1934: „A Hanság növényszövetkezetei. Die Pflanzengesellschaften des Hanság”. – Folia Sabariensia, 1: 146–174.

Zólyomi, B. 1936a: „Soziologische und Ökologiasche Verhältnisse der Borstgraswiesen im Bükkgebirge”. – Tisia, 1: 180–208.

Zólyomi, B. 1936b: „A pannóniai flóratartomány és az északnyugatnak határos területek szikla-növényzetének áttekintése. Übersicht der Felsenvegetation in der pannonischen Florenprovinz und dem nordwestlich angrenzenden Gebiete”. – Annal. Mus. Nation. Hung. Pars Bot. 30: 136–174.

Zólyomi, B. 1937: „A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. Ergebnisse der botanischen Erforschung des Szigetköz”. – Bot. Közlem. 34: 169–192.

Zólyomi, B. 1939: „Felsenvegetationsstudien in Siebenbürgen und im Banat”. – Annal. Mus. Nation. Hung. Pars Bot. 33: 63–135.

Zólyomi, B. 1942: „A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Die Mitteldonau-Florenscheide und das Dolomitphänomen”. – Bot. Közlem. 39: 209–231.

Zólyomi, B. 1950: „Fitecenozi i lesomelioracii obnazhenhij gor Budü. Les Phytocénoses des Montagnes de Buda”. – Acta Biol. Hung. 1: 7–67.

Zólyomi, B. 1955: „Phytocénologie et la sylviculture en Hongrie”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 1: 215–222.

Zólyomi, B. 1957: „Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppe (Acereto tatarici-Quercetum)”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 3: 361–395.

Zólyomi, B. 1958: „Budapest és környékének természetes növénytakarója”. – In: Pécsi, M. (Red.): Budapest természeti képe. – 511–642. Budapest.

Zólyomi, B. 1964: „Methode zur ökologische Charakterisierung der Vegetationseinheiten und zum Vergleich der Standorte. Matematisch-statistische Bearbeitung von I. Précsényi”. – Acta Bot. Hung. 10: 377–416.

Zólyomi, B. 1966: „Neue Klassifikation der Felsenvegetation im pannonischen Raum und der angrenzenden Gebiete”. – Bot. Közlem. 53: 49–54.

Zólyomi, B. 1967a: „Seslerio hungaricae-Fagetum, Tilio-Fraxinetum excelsioris, Amygdaletum nanae hungaricum”. – In: Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. – Ungarn. Eger–Vácrátót, 32–37.

Zólyomi, B. 1967b: „Alföld: Mittel-Theissgebiet; Landschaftsbild, Aceri tatarico-Quercetum pubescenti-roboris”. – In: Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. – Ungarn. Eger–Vácrátót, 47–54.

Zólyomi, B. 1967c: „Amygdaletum nanae pannonicum”. – In: Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. – Ungarn. Eger–Vácrátót, 61–62.

Zólyomi, B. 1967d: „Die Einheiten der 1:1 Millionen Vegetationskarte Ungarns”. – In: Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. – Ungarn. Eger–Vácrátót, 85–86.

Zólyomi, B. 1969: „Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem”. – Term. Világa, 100: 550–553.

Zólyomi, B. 1987: „Coenotone, ecotone and their role in preserving relic dpecies”. – Acta Bot. Hung. 33: 3–18.

Zólyomi, B. & Fekete, G. 1994: „The Pannonian loess steppe: differentiation in space and time”. – Abstracta Bot. 18: 29–41.

Zólyomi, B. & Jakucs, P. 1967: „Bükk-Gebirge: Landschaftsbild, Tilio-Sorbetum”. – Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. – Ungarn. Eger–Vácrátót, 23–25, 30–31.

Zólyomi, B., Jakucs, P., Baráth, Z. & Horánszky, A. 1954: „A bükk-hegységi növényföldrajzi erdőgazdasági vonatkozású eredményei”. – Az Erdő, 3: 78–82, 97–105, 160–171.

Zólyomi, B. & Jankó, B. 1962: „Salvia nutans und Salvia x betonicifolia in Ungarn”. – Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 8: 262–277.

Zólyomi, B. & Tallós, P. 1967: „Galatello-Quercetum roboris”. – Zólyomi, B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. – Ungarn. Eger–Vácrátót, 55–61.

Zsolt, J. 1943: „A Szentendrei-sziget növénytakarója”. – Index Horti Bot. Univ. Budapest,M 6: 3–18.

Zukrigl, K. 1989: „Die montanen Buchenwälder der Nordabdachung der Karawanken und Karnischen Alpen”. – Naturschutz in Kärnten, Klagenfurt, 9: 1–116.